Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-27 / 116. szám, vasárnap

Kereskedelmi egyezmény a Szovjetunió és az NSZK között A KERESKEDELMI EGYEZMÉNY közelebb hozza egymáshoz a nemzeteket Szovjet részről az egyezmény alá­írásánál jelen volt A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek első helyettese, V. Sz. Szemjo­nov, a Szovjetunió külügyminiszte­rének helyettese, P. N. Kumikin, a Szovjetunió külkereskedelmi minisz­terének helyettese, A. A. Szmirnov, a Szovjetunió bonni nagykövete és a szovjet küldöttség további tagjai. A Német Szövetségi Köztársaság kor­mányának képviseletében jelen volt von Brentano külügyminiszter, mint a küldöttség vezetője, R. Lahr, a moszkvai tárgyalásokon a nyugatné­met küldöttség vezetője és a nyu­gat-németországi kormányhivatalok képviselői. Az aláírt egyezményt a két állam parlamentjének kell jóváhagynia. Sző van a „hosszútartamú fizetési egyez­ményről és az árucsereforgalmi megállapodásról", amely alapján a két állam közötti árucsere 1958 — 1961-ben összesen 3,15 milliárd nyu­gatnémet márkát fog kitenni. Aláírták továbbá „a kereskedelem és tengerhajózás általános kérdései­ről szóló megegyezést", amely a két szerződő félnek a legnagyobb vám­előnyöket és a korlátozások elleni védelmet biztosítja a tengerhajózás­hall. Ez a megegyezés öt évi időtar­tamra szól. Ezenkívül a szovjet kormánynak 5oga van konzulátust létesíteni a Né­met Szövetségi Köztársaságban. Az árucsereforgalmi egyezmény alapján a Szovjetunió a Német Szö­vetségi Köztársaságnak fát, takar­mánygabonát, ásványi olajat, ércet és Bonn (ČTK) - A bonni kül- j ügyminisztériumban a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság küldöttsége között az 1957 I júliusától ez év áprilisáig Moszk­vában lefolyt tárgyalások eredmé­nyeképpen április 25-én egyez­ményt írtak alé. textil-nyersanyagot fog szállítani. Ezzel szemben a Német Szövetségi Köztársaságtól gépeket, hajókat, ipa­ri berendezést, vas- és vegyiipari készítményeket, egyes élelmiszereket és bőripari készítményeket vásárol majd. Az egyezményekhez a szerződő fe­lek kormányai nyilatkozatokat csa­toltak, amelyek a szovjet polgárok­nak a Német Szövetségi Köztársaság területéről, valamint a német nem­zetiségű polgároknak a Szovjetunió területéről repatriácáója iránta kérvé­nyei elintézésének közös eljárására vonatkoznak. Az okmányok aláírása után a kül­döttségek vezetői beszédet mondottak. Von Brentano, az NSZK külügymi­nisztere kifejezte azt a kívánságát, hogy a két ország közötti további tárgyalások is olyan sikeresen folyja­nak, mint ezek a megbeszélések. Egyúttal kifejezte azt a reményét, hogy a megkötött egyezmény hozzá­járul a két ország között eddig nyilt, további kérdések megoldásá­hoz. A. I. Mikojan, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének első helyet­tese, a szovjet küldöttség vezetője A Szovjetunió legfelső Tanácsának felhívása az USA kongresszusához Moszkva (ČTK) -'A moszkvai Iz­vesztyija április 26-1 számában kö­zölte Pavel Lobanovnak, a Szövetségi Tanács elnökének és Ján Pejvnek, a Nemzetiségi Tanács elnökének Richard M. Nixonhoz. az USA szenátusa elnö­kéhez és Sam Rayburnhoz, az USA képviselőházának elnökéhez intézett levelét. A szovjet államférfiak az USA kongresszusát felszólítják, „egyesítsék a szovjet és amerikai nép erőfeszíté­sét, a nyugatnémet Bundeswehr atocn­és rakétafelfegyverzése ellen". Kérik, hogy erről a nyilatkozatról tájékoz­tassák az USA kongresszusa szenátu­sát és képviselőházát. Az USA a Német Szövetségi Köztár­saság fegyveres erőinek atom- és ra­kétafegyverekkel való felszerelésére irányuló aktív részvételével — hang­súlyozza a nyilatkozat — felelősséget visel ezen meggondolatlan politika valamennyi következményéért, amely politika még 4óbban kiélezi a jelenlegi nemzetközi feszültséget. Az atomhalál elleni harc fokozásáért Bonn (ČTK) - Nyugat-Németor­szág szociáldemokrata pártjának el­nöksége április 25-én az esti órák­ban foglalkozott a szövetségi parla­mentnek a nyugatnémet hadsereg atomfelfegyverzésére vonatkozó nép­szavazásról szóló vitája eredményé­vel és elhatározta, hogy fokozza „az atomhalál elleni harc" kampányát. Ollenhauer, a párt elnöke hangsú­lyozta, hogy a kormány azon határo­zata, hogy a Bundeswehrt atomfegy­verekkel szereli fel, annyit jelent, mint lemondani a feszültség enyhí­tésének politikájáról és egyúttal ar­ról a politikáról, amely Németország újraegyesítésére vezet. Szovjet tudós a hosszú élet titkairól Moszkva (ČTK) — V. Alpatov profesz­szor, a biológia doktora a Trud 97. szá­mában a gerontológia — az emberi korral fogialkozó tudomány — új ismereteiről é% távlatairól ír. Rámutat arra, hogy az em­ber átlagos kora a Szovjetunióban állandó­an emeikedik. A forradalom előtt az át­lagos kor 32 év volt, ma pedig már túl­haladja a 64 évet. Ezzel kapcsolatban utal a szovjet gyógyászat nagy sikereire a fer­tőző betegségek megelőzésében és kezelé­sében. A szovjet tudós nagy figyelmet szen­tel a káros szokásoknak, amelyek közé tartozik az alkohol mértéktelen élvezete s főképpen a dohányzás, mivel a tüdőrák a dohányzóknál 20-szor gyakrabban fordul elö, mint a nem dohányzóknál. Nézete sze­rint főképpen a fiatalkorúak dohányzása ellen kell küzdeni. Egyes nemzetek tagjai magas életkorának elemzésénél hangsú­lyozza a mértékletességet az étkezésben és a te'es ételek bőséges fogyantósának •lükséaeaségét. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának nézete szerint az európai kollektív biz­tonság rendszerének megteremtésé­hez vezető első lépés lehetne a Len­gyel Népköztársaság kormányának az európai atom- és rakétafegyvermen­tes övezet létrehozására irányuló is­mert javaslata elfogadása, amely öve­zet magában foglalná a Német Szövetségi Köztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, Lengyelor­s. ág és Csehszlovákia területét. válaszában hangsúlyozta, a kereske­delmi tárgyalások kedvező lefolyása azt mutatja, hogy tárgyalások útján meg lehet oldani minden nyílt kér­dést. „Semmi sem hozza annyira közel a nemzeteket, mint a gazdasági együttműködés" — mondotta A. í. Mikojan — és hozzáfűzte, hogy az európai helyzet jelentős mértékben attól függ majd, hogyan alakulnak a kapcsolatok a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között. Beszédének befejező részében A. I. Mikojan. kifejezte a Szovjet kormány elhatározását, mindent meg tesz ar­ra, hogy az áruforgalom feltételezett terjedelmét nemcsak betartsák, ha­nem tovább bővítsék, olyképpen, hogy ez megfeleljen a két ország gazdasá­gi lehetőségeinek. A szovjet kormányküldöttség négy napig tartózkodik a Német Szövet­ségi Köztársaságban. A. I. Mikojan április 26-án Adenauer szövetségi kancellárt látogatta meg, vasárnap a szovjet vendégek megtekintik a han­noveri nagy vásárt. A Daimler —Benz stuttgarti autógyár megszemlélése után április 28-án a szovjet küldött­ség visszautazik hazájába. **« Von Brentano nyugatnémet külügy­miniszter péntek este fogadást ren­dezett Bonnban A. I. Mikojannak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke első helyettesének tiszteletére. A DPA hírügynökség közlése szerint von Brentano pohárköszöntőjében ki­fejezte azt a reményét, hogy a jö­vőben sikerül megoldani a német és szovjet nép közötti kapcsolatok nagy problémáját. A fogadáson A. I. Mikojan helyet­tes miniszterelnökön, a szovjet kül­döttség tagjain és von Brentano mi­niszteren kívül részt vettek Etzel pénzügyminiszter, Strauss hadügymi­niszter, valamint a politikai pártok képviselői és további személyiségek. AZ HUMANITÉ-T, Franciaország Kom­munista Pártjának napilapját ,,a katonák engedetlenségre bújtogatásával" vádolják. A lap két cikkében leírta Pierre Meynard katona esetét, akit börtönre vetettek azért, mert nem volt hajlandó szolgálatot telje­síteni Speidel volt náci tábornok parancs­nokság alatt, aki felelős azért, hogy a nácik meggyilkolták Meynard apját. (CTK) A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Víl. kongresszusának határozatai Ljubljana (CTK) — A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége VII. kong­resszusának utolsó napján, április 26-án határozati javaslatot fogadtak el, amely a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének alapvető feladatairól szól a mezőgazdaság, a szociálpoli­tika, a neveléstudomány, a kultúra, a társadalom fejlődése és a szervezeti­politikai munka terén. Külön határo­zat foglalkozik a nemzetközi hely­zettel. A jugoszláv külpolitika alap­vető irányvonala a Jugoszlávia füg­getlenségéről és biztonságáról való gondoskodás, valamint a békeharc és a nemzetközi együttműködés megszi­lárdítása főképpen a szomszédos or­szágokkal. A Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége támogatja a Szovjetuniónak az atomfegyverkísérletek beszüntetésé­ről szóló határozatát. A belpolitikai problémákat illetőleg a határozati javaslat a termelőerők gyorsabb fejlesztését, a mezőgazda­ság korszerűsítését és szocialista át­alakítását kívánja. További határozat foglalkozik a munkástanácsok felada­taival és a dolgozó nép fokozottabb bevonásával a politikai és közéletbe. A határozat hangsúlyozza a szo­cializmus építése folytatásának szük­ségességét. A francia kormányválság tovább tart Párizs, (ČTK) - A már második hete tartó francia kormányválság konkrét megoldására egyelőre nincs kilátás. René Pleven, a demokratikus és szocialista ellenállási szövetség középpárt vezetője április 25-én folytatta tárgyalásait a burzsoá pár­tok vezető tényezőivel. A Liberation e tárgyalásokkal kapcsolatban meg­jegyzi, hogy Pleven inkább partne­reit kérdezi ki, mintsem elárulná Az Európai Gazdasági Tanács XIII. ülésszakának eredményei Április 24-én végetért az ENSZ Európai Gazdasági Tanácsának évzáró ülésszaka, amely a szocialista országok béke-kezde­ményezésének jegyében folyt. A csehszlo­vák küldöttség kezdeményezésére határo­zati javaslatot fogadtak el, amely hangsú­lyozza valamennyi regionális bizottság együttműködésének jelentőségét, beleértve az afrikai gazdasági bizottságot is. A Szovjetunió kezdeményezésére egy­hangúlag határozati javaslatot fogadtak el, amely hangsúlyozza a közszükségleti cikkek gyártása fokozásának jelentőségét a nép életszínvonala emelésének szempont­jából. Az ENSZ Európai Gazdasági Tanácsa XIII. ülésszakának befejező részében el­fogadott határozatok valamennyi ország széleskörű gazdasági együttműködése nö­vekvő lehetőségeinek bizonyítékai. saját szándékait. Marcel Plaisant, a köztársasági tanács külpolitikai bi­zottságának elnöke a Plevennel tár­gyaló politikusok megjegyzései alap­ján kijelentette, hogy Pleven „köz­vetlen kapcsolatokat keres Burgibá­val" és tanulmányozza az algériai nemzeti felszabadító mozgalom igazi felelős képviselőivel való közeledés lehetőségét. Haladó körökben azon­ban egyidejűleg rámutatnak arra, hogy Pleven programja elutasítja az algériai nép önrendelkezési jogát és az algériai katonai akciók fokozását kívánja, amivel főképpen a radikáli­sok és jobboldaliak szélsőséges szár­nyát akarja kielégíteni. A tengertől távol fekvő országok szabad kijárási jogot kaptak Genf (ČTK) — A tengerhajózási jogról szóló genfi nemzetközi értekezlet plenáris ülésén úgy döntöttek, hogy a tengertől tá­vol fekvő államoknak a jövőben szabad kijárási joguk lesz a tengerhez, és ugyan­olyan tengerhajózási jogokkal fognak ren­delkezni, mint a tengermenti országok. Ezen javaslatot, melynek kezdeményezői közé tartozik a Csehszlovák Köztársaság is, hatvanhét szavazattal jóváhagyták, há­rom küldött tartózkodott a szavazástól. A javaslat ellen senki sem szavazott. AZ EGYESÜLT NEMZETEK MEGSZILÁRDÍTÁSA NEMŔÉG foglalkoztunk már az Egyesült Nemzetek Szervezete úgy­nevezett megerősítésének kérdésével. Az események megkövetelik, hogy e kérdésre még egyszer visszatérjünk. Eisenhower, az USA elnöke ez év január 12-i levelében, amellyel Bul­ganyin 1957. decemberi üzenetére vá­laszolt, a szovjet javaslatok elleni érveléseinek sorrendjében ezt a kér­dést az első helyre állította. Levelében e kérdésre vonatkozólag két tézisből indult ki, amelyek egyébként nincse­nek teljesen összhangban. Eisenhower elsősorban kijelentette, hogy „vala­mennyi kötelezettség", amelyre nézve a Szovjetunió azt javasolja, hogy a nagyhatalmak magukra vállalják, már benne foglaltatik az ENSZ alapokmá­nyában, ami más szóval annyit jelent, hogy a tárgyalások feleslegesek. Má­sodsorban azt javasolta, hogy a nagy­hatalmak állapodjanak meg „az Egye­sült Nemzetek megerősítésének" ak­cióiban. Ezzel ^kapcsolatban az USA elnöke a következő szövegű, eléggé ünnepélyes kijelentést tette: „Az Amerikai Egyesült Államok mindenkor készségesen hozzájárul az Egyesült Nemzetek hatékony bizton­sági intézkedéseinek fejlesztéséhez a regionális kollektív védelmi intézke­dések helyett". AZ AMERIKAI JAVASLAT lényegé­ben az ENSZ alapokmánya V. feje­zetének revíziójára irányult, amely a Biztonsági Tanácsra vonatkozik, fő­képpen pedig a 27. cikkely revíziójára, amely meghatározza a szavazás mód­ját a Biztonsági Tanácsban. Az USA kormánya elégedetlen a nagyhatalmak egyöntetűségének elvével, amely az USA kormányának lehetetlenné teszi a Biztonsági Tanács platformjának oly mértékben való alkalmazását, mint ahogy azt ezen elv az ENSZ más szerveiben lehetővé teszi. A vétójog érvényesítése ezért szálka a washing­toni politikusok szemében. Az USA kormánya — és erre Eisen­hower január 12-i levelében nagy súlyt helyez — a nagyhatalmak egy­öntetűségének elvét a Biztonsági Ta­nácsban különösen kellemetlennek tartja az ENSZ állandó katonaságának megteremtésére irányuló régi tervvel kapcsolatban, amely katonasággal a Biztonsági Tanács rendelkeznék. Eisenhower, amikor utalt erre a ja­vaslatra, nagyon keserűen panaszko­dott „a vétójog gyakori alkalmazásá­ra" a Szovjetunió részéről. Ehhez főképp azt kell. hozzáfűzni, hogy az amerikaiak arra használták ki a szovjet küldött távollétének rövid idejét a Biztonsági Tanácsban, hogy 1950 júniusában az ENSZ cégére alatt három évig tartó véres háborút rob­bantsanak ki Koreában, amely nagyon szemléltető és visszariasztó példát szolgáltatott arra, hogyan képzeli el az USA kormánya „az ENSZ hadere­jét" és mire gondol, amikor azt kí­vánja: „hagyjuk a Biztonsági Tanácsot vétójog nélkül rendelkezni". AZ EGYESÜLT NEMZETEK Szerve­zete rövid történetének fő eseményei­vel csak kis mértékben is ismerős közvéleménynek minden oka megvan arra, hogy „az ENSZ megerősítése szükségességének" hangoztatását az USA részéről bizalmatlanul fogadja. Az elmúlt napokban maga a Bizton­sági Tanács olyan esemény tanúja volt, amely ezt a következtetést teljes mértékben megerősíti. A szovjet kormány — amint isme­retes — az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztette nagyon is jogos tilta­kozását az amerikai stratégiai légi­erők provokációs útjai ellen, amelyek bombavetői nukleáris fegyvereket vit­tek a Szovjetunió határai irányában. Az ügy annál komolyabb volt, hogy e légiutak veszélyességét amerikai személyiségek is megerősítették. Az eset világszerte nagy nyugtalanságot és felháborodást keltett. „Az ENSZ megerősítésének szükségességéről" szóló tézis szerzőinek alkalmuk nyílt a gyakorlatban megmutatni, hogyan képzelik el az ENSZ megerősítését, mert — amint már említettük, — a Szovjetunió a Biztonsági Tanácshoz fordult azzal a kéréssel, lépjen köz­be, s a Biztonsági Tanács elnöke éppen az amerikai küldött volt. A további fejlemények közismertek. Cabot Lodge, az USA küldötte egyál­talán nem vette tekintetbe elnökének serkentését „az ENSZ megerősítésé­re". Ellenkezőleg. Cabot Lodge hallat­lan módon avatkozott bele az eszme­cserébe, félbeszakította a vitát, nem adott módot a szovjet képviselőnek, hogy válaszoljon az elhangzott nyilat­kozatokra és szavazást kért annak tudatában, hogy tekintet nélkül az ügy komolyságára, számíthat „szövet­ségeseink engedelmességére". ÍGY FEST az Egyesült Nemzetek megerősítésének amerikai gyakorlata. Ezt különben meg lehet ítélni egy további teljesen friss példából is. Az USA kormánya az ENSZ atomsugárzási tudományos bizottsága kilenc tagálla­mának (ezek közé tartozik a Cseh­szlovák Köztársaság és a Szovjetunió is) „udvarias meghívást küldött", ve­gyenek részt az USA csendes-óceáni atomfegyverkísérleteiben. Tekintettel arra, hogy a ma legégetőbb kérdése a nukleáris kísérletek beszüntetése és hogy az erről szóló megállapodás ki­zárólag az USA és Nagy-Britannia el­járásától függ, ezt a lépést csupán csúf provokációként lehet értékelni. Washington e lépésével nyilvánvalóan azt a benyomást akarja kelteni, hogy bombáit az ENSZ irányvonalán akar­ja kipróbálni, bár a világ már vüá­gosan kijelentette, hogy az USA-tói és Nagy-Britanniától ugyanazt köve­teli, amit a Szovjetunió tett, és hogy visszautasít minden további kísérletet, végezzék azokat akár „tiszta" vagy szennyes bombákkal, akár Bikiniben, akár Ausztráliában, akár ilyen vagy amolyan ürügy alatt. EKEPPEN az Amerikai Egyesült Államok kormánya saját gyakorlati tetteivel megásta „az ENSZ megerő­sítése tervének" sírját és csendben el is temette. Ezt a tervet ugyanaz a sors érte, mint Kelet-Európa „felsza­badításának tervét" és más hisonló terveket, amelyeket a nyilvánosság elé az amerikai kormány „béketörekvései­nek" bizonyítékaként terjesztenek, ha­bár azok értelme a valóságban telje­sen ellenkező volt. A béke érdeke más fontos dolgokon kívül valóban megkívánja az Egyesült Nemzetek Szervezete tekintélyének megerősíté­sét. Az amerikai javaslatok azonban nem követik ezt a célt. Céljuk inkább az ENSZ lefokozása az Északatlanti Tömb szervének színvonalára. Az ENSZ ilyen „megerősítését" azonban a nemzetek nem engedhetik meg. J. H. Befejeződött a kínai népi önkéntesek hazatérésének első szakasza A Koreában állomásozó kínai népi önkéntesek főparancsnoksága jelenté­st közli, hogy a kínai népi önkéntesek hazaszállításának első szakasza befe­jeződött. Március 15-től április 25-ig Koreá­ból a kínai népi önkéntesek 80 ezer f.őnyi hat hadosztálya tért vissza a Kínai Népköztársaságba. Érdekességek a brüsszeli világkiállításról A brüsszeli világkiállítás látogatóinak kétüléses motoros kocsi áil ren­delkezésükre, hogy kényelmesebben nézhessék meg a kiállítást. A kis kocsi óránkénti sebessége 25 kilométer. (Belga felvétel) ýj SZÔ 3 *ms. soriüs w

Next

/
Thumbnails
Contents