Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-27 / 116. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek J U J SZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. április 27. vasárnap 50 fillér XI. évfolyam, 116 .szám. íft Tegyük hatékonyabbá a szövetkezeti beruházási építkezéseket A beruházási építkezés megkez­dése óta több fejlődési fokon ment át. Kezdetben nem ismertük eléggé az építkezés folyamatát, nem ren­delkeztünk megfelelő tapasztala­tokkal, s ez a mezőgazdasági épít­kezésekben sok hibát, kedvezőtlen jelenséget idézett elő. Megmutat­kozott ez többek között a rövid élettartamú gazdasági épületek építésében, ahol gyakran hiány­zott a gépesítés. Ugyanakkor a megismételhető típustervek sem számoltak a legszükségesebb fel­szerelésekkel, mert csak korlátolt mennyiségű alapanyag állott ren­delkezésünkre. így aztán egy szarvasmarha istállózási helyének mérete a minimumra csökkent, s az istállónál sok esetben hiányoz­tak a takarmánybekészítő és egyéb szükséges mellékhelyiségek. Hiba volt az is, hogy a szövetkezeti építkezések aránytalanul voltak el­helyezve, messze a falutól, s en­nek következtében növekedett a szövetkezet kiadása. Egészen ter­mészetes, hogy mindez a gazdasá­gosság rovására ment. Idővel felismertük a hibákat, s tapasztalataink alapján Igyekeztünk őket kiküszöbölni. A túlbuzgóság azonban Ismét kedvezőtlen álla­potokat szült, enyhén szólva — túllőttünk a célon. A mechanizáció és egyéb korszerű berendezések bevezetésével, az istállózási egység űrtartalmának bővítésével, de kü­lönösen a kész elemek használá­sával — például egy tehén istál­lózási költsége kétezerhétszáz ko­ronáról fokozatosan hat-nyolcezer koronára emelkedett. Ezért a be­ruházási építkezés gazdaságosságá­val kapcsolatos kormányintézke­désre nagyon is nagy szükség volt. A második ötéves terv mutató­számai alapján 1960-ig Szlovákiá­ban másfélmillió szarvasmarha, majd kétmillió sertés, százhetven­hatezer ló, hétszáztízezer juh, és hétmillió baromfi részére kell is­tállót és ólat építeni. Ebből világos nemcsak az, milyen feladatok előtt áll a szövetkezeti beruházási épít­kezés, hanem az is, miért hang­súlyozzuk és helyezzük előtérbe a hatékonyság kérdését. S azok az intézkedések is, melyeket a be­ruházási terv első és második fe­lülvizsgálása után foganatosítot­tunk, — ezt tartják szem előtt. Arról van szó ugyanis, hogy a szövetkezeti gondolat egyre na­gyobb teret hódít falvainkon, s ez a tény állandóan fokozza a köve­telményeket az építkezésekkel szemben. Fontos tehát, hogy meg­találjuk a helyes formákat, új munkamódszereket vezessünk be, melyek lényegesen elősegítik a szö­vetkezeti építkezések gyorsabb folyamatát és az építkezések ol­csóbbá tételét. Ma a szövetkezeti építkezések olcsóbbá tételére irányuló törek­vés lényegében két irányban halad, éspedig: egyrészt arra törekszünk, hogy a gazdasági udvar a lehető legközelebb épüljön a faluhoz, másrészt, hogy a gazdasági udvar egyes épületei célszerűen legyenek elhelyezve. Az építkezési hely ki­választásánál alaposan körül kell "tekintenünk, figyelembe véve a természeti viszonyokat is. Ha he­lyesen válasszuk meg az építkezé­sek helyét, nem okozhat gondot a takarmány bekészítése, a víz, de a munkahely távólsága sem. Ugyanakkor nem okozhat különö­sebb gondot az anyagszállítás, — és mindez csökkenti a szövetkezet kiadásalt. Már említettük a szövetkezeti beruházási terv felülvizsgálását. Most a felülvizsgálás második sza­kaszában azon van a hangsúly, hogy az építkezéseket a szövetke­zetek a lehető legnagyobb mér­tékben saját építőcsoportjukkal végezzék. Az így végzett építke­zésnek óriási az előnye, mert a szövetkezetnek több tízezres, sőt százezres megtakarítást jelent. S mint ahogy ezt a tapasztalatok mutatják, a szövetkezetek sokkal olcsóbban — mert a beruházási költségekből csak az anyag költ­ségét merítik ki — és gyorsabban építkeznek anélkül, hogy ez a munka minőségének a rovására menne. | íme egy példa, milyen eredményt hozott a szövetkezeti beruházási építkezés tervének második felül­vizsgálása az érsekújvári járásban. A beruházási építkezés távlati ter­ve szerint a járás 10 szövetkeze­tében 150 millió korona értékben építkeznek. A felülvizsgálás folya­mán azonban — figyelembe véve a lehetőséget és szükséget — megváltoztatták az egyes típusokat, új épületeket a régiek adaptálásá­val helyettesítenek, és ez magában huszonnyolcmillió korona megta­karítást hoz. További 37 millió megtakarítást jelent az, hogy a szövetkezetek 80 százalékban saját építőcsoportjukkal végzik a mun­kát. Az eredeti tervek ellenőrzé­sével ezenkívül a járásban 12 hek­tár földet — ebből 10 hektár szán­tót — nyernek, illetve a beépítésre tervezett földterületet ennyivel szűkítik. Az eddig elmondottakból ért­hető, miért tartjuk fontosnak, hogy a szövetkezetek saját embereikkel végezzék a beruházási építkezése­ket. Mindazonáltal a teljesebb bi­zonyításra törekedve felhozhatunk még egy példát: számítások alap­ján egy T-171 típusú tehénistálló felépítésének költségét — mely 732 ezer korona, — ha a szövet­kezet építőcsoportja végzi a mun­kákat, körülbelül 275 ezer koro­nával csökkentheti. Nyilvánvaló, hogy a megtakarított összeg a szö­vetkezetben marad. S minél keve­sebb kölcsönt vesznek szövetke­zeteink az államtól, annál több szövetkezet fejlődését segítheti az állam. Mindamellett hangsúlyoznunk kell, hogy az önsegéllyel végzett építkezés sikeres előrehaladásának alapvető feltétele az egyes mun­kafolyamatok szoros egybekapcso­lása. S hogy zavarok ne álljanak be a munka menetébe, különös fi­gyelmet kell szentelni az építő-sze­relő munkák ellenőrzésére. Ez a feladat pedig a szövetkezetekre, a szövetkezeti építkezések osztályára és magára a járási nemzeti bizott­ság tanúsára hárul. i A Szovjetunió és valamennyi szocialista ország békepolitikájának további sikereiért! Szabaduljon meg az emberiség a háború, a halál és a pusztítás veszélyétől! Békét a világnak! (A CSKP KB és az NF KB május 1-i jelszavaiból.) KÖZLEMÉNY A KORMÁNY ÜLÉSÉRŐL Fokozzuk a munkabiztonságot Szigorúan be kell tartani a magánvállalkozásokra vonatkozó törvényes előírá­sokat • A Csehszlovák Állami Bank tevékenységének kiterjesztése • A mi­nisztériumok adminisztratíváinak csökkentése lehetővé teszi irodahelyiségeknek lakások és iskolák céljaira való felszabadítását A kormány április 25-én, pénteken ülést tartott. A kormány a Központi Szakszerve­zeti Tanács elnökének beszámolója alapján foglalkozott az 1956-ban és 1957-ben előfordult balesetek okaival és következményeivel. Megállapítot­ta, hogy az 58/1950. Gyűjt, számú, a munka közben történt balesetekkel kapcsolatos kártérítésről szóló tör­vény hatékonysága mindeddig nem nyilvánult meg eléggé a balesetek számának csökkenésében. A munka közben történt balesetek nemcsak a dolgozók egészségét ká­rosították meg, hanem népgazdasá­gunknak is jelentős veszteséget okoztak a termelésben, mert minden­nap több ezer bedolgozott alkalma­zott munkamulasztásával jártak. Azoknak a dolgozóknak, akiket bal­eset ért, táppénz címén 330 millió koronát fizettek ki, ezenkívül jelen­tős összegeket fordítottak a balese­teket elszenvedett betegek gyógyítá­sára, valamint járulékok kifizetésére azokban az esetekben, amikor a bal­eseteknek rokkantság volt a követ­kezménye. Emellett Igen aggasztó jelenség, hogy a legtöbb baleset gazdaságunk legfontosabb ágazatai­ban fordul elő. A munka közben előforduló balese­tek száma kedvezőtlen emelkedésé­nek lényegbevágó oka abban kere­sendő, hogy a vállalatok sok vezető dolgozója és a dolgozók maguk is lebecsülik a munkabiztonság kérdé­sét és a biztonsági intézkedésekre gyakran úgy tekintenek, mint olyas­valamire, ami megnehezíti a terv teljesítését, a munkabiztonsági be­rendezésekre fordított költségekben a vállalat költségeinek növelését lát­ják és gyakran szúkkeblúen ítélik meg a biztonsági előírásokat, úgy vélve, hogy azok megakadályozzák a nagyobb keresetek elérését. Az üze­mek ezért gyakran csak késedelme­sen szüntetik meg a számos balesetet okozó körülményeket. A balesetek főleg a munkahely hiányossága, a helytelen munkaszervezés, valamint veszélyes munkamódszerek alkalma­zása következtében fordulnak elő. A Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lomnak sem sikerült mindeddig az eddiginél jobb tömegművelő munkát kifejtenie azért, hogy a dolgozók saját érdekükben szigorúan betartsák munka közben a biztonság elveit. Az FSZM munkpellenőrei sem járultak eléggé hatékonyan hozzá a balesetek számának csökkentéséhez. A Központi Szakszervezeti Tanács néhány intézkedést készít elő ezen nem kívánatos helyzet megszüntetése érdekében. Május havában megren­dezik „a munkabiztonság hónapját", mely főleg a tömegek nevelésével kapcsolatos tevékenység tökéletesí­tésére, valamint arra irányul majd, hogy a dolgozók változtassák meg helytelen nézeteiket a munkabizton­ság növelését célzó intézkedésekről. A kormány szintén határozatot ho­zott számos olyan intézkedés foga­natosítására, melyeknek az a céljuk, hogy a minisztériumok, a kerületi nemzeti bizottságok, a vállalatok és az üzemek fordítsanak fokozott gon­dosságot a munkabiztonságra és szüntessék meg a munkaközben elő­fordult balesetek kártérítésére vo­natkozó törvény betartásában felme­rülő nehézségeket. A kormány a balesetekre vonatko­zó kedvezőtlen adatokkal kapcsola­tosan elemzés tárgyává tette az ön­kéntes balesetbiztosítás kérdését is. Az önkéntes balesetbiztosítás több esetben nem járul hozzá a munka­közben előforduló balesetekkel kap­csolatos kártérítésre vonatkozó tör­vény alapján adódó feladatok haté­kony teljesítéséhez. A Pénzügymi­nisztérium és az Állami Biztosító Intézet oly módon szünteti meg az önkéntes balesetbiztosítás terén elő­forduló fogyatékosságokat, hogy erre vonatkozó intézkedéseik ne érintsék a vállalatok anyagi érdekeltségét a balesetek számának csökkentésében. A kormány továbbá megvitatta az állami ellenőrzésügyi miniszter be­számolóját arról a felülvizsgálatról, hogyan tartják be a nemzeti bizott­ságok és a szocialista szektor szer­vezeteinek végrehajtő szervei a ma­gánvállalkozásokra vonatkozó törvé­nyes előírásokat. A felülvizsgálás során megmutatkozott, hogy nem va­lósítják meg következetesen a ma­gánjellegű tőkés vállalkozás korláto­zásának és háttérbe szorításának politikáját. A nemzeti bizottságok szervei gyakran helytelenül járnak el a magánvállalkozások engedélyezése és megadóztatása során. A szocialista szektor vállalatai gyakran magánvál­lalkozókat bíznak meg nagyterjedel­mű munkákkal, melyek elvégzését nem ellenőrzik kellőképpen; ugyan­csak nem vizsgálják, hogy arányo­sak-e az ezen munkákért számlázott összegek. Általában elhanyagolják a magán­vállalkozások következetes ellenőrzé­sét is. Mindez lehetővé teszi, hogy egyes tőkés jellegű magánvállalkozók meg­kísérlik a magánvállalkozás külön­böző módozatainak felújítását és ki­terjesztését, a spekulációt, valamint azt, hogy a társadalom rovására gazdagodjanak. E nem kívánatos jelenségek meg­szüntetése érdekében szükséges, hogy a nemzeti bizottságok szervei hatékonyan lépjenek fel elsősorban a spekuláló és a kizsákmányoló ele­mekkel szemben. A nemzeti bizott­ságok és a szövetkezetek szerveinek egyben a legnagyobb fokú erőfeszí­tést kell kifejteniök és a legrövidebb időn belül meg kell teremteniök az arra szükséges feltételeket, hogy a szocialista szektor vállalatai, különö­sen a helyi ipari s a közüzemi gaz­dálkodási vállalatok, valamint a kis­ipari s a közüzemi gazdálkodási vál­lalatok, valamint a kisipari szövetke­zetek maradéktalanul biztosíthassák a lakosság és a szocialista szektor szervezetei szükségleteinek s köve­telményeinek kielégítését. • * • Azon törvény értelmében, melynek javaslatát a kormány jóváhagyta, a Csehszlovák Állami Bank tevékeny­sége kiterjed a szocialista szektor szervezeteinek pénzellátására, beruhá­zási tevékenységének ellenőrzésére, valamint hosszúlejáratú hitelek nyúj-, tására ezeknek a szervezeteknek. Ennek az új intézkedésnek az a cél­ja, hogy lehetővé tegye az üzemvi­telnek és a beruházásoknak, mint a bővített szocialista újratermelés egy­séges gazdasági folyamata két egy­mástól elválaszthatatlan alkotórészé­nek egy helyről — a Csehszlovák Állami Bankból megvalósított köz­pontosított pénzellátását. A vállalatoknak és a szocialista szektor szervezeteinek a népgazda­ságunk irányítása hatékonyságának növeléséről szóló elv alapján a jövő­ben több joguk lesz arra, hogy ma­(Folytatás a 2. oldalon) Az Elektrosvit CSISZ-tagjainak példás aktivitása Túlteljesítették a Május 1. és a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére tett kötelezett­ségvállalásokat Az érsekújvári Elektrosvit if­júsági kollektívái Május 1. £s a CSKP XI. kongresszusa tiszteleté­re kötelezettséget vállaltak, hogy április végéig százezer koronát fognak megtakarítani „Az ifjúsági milliókért" mozgalom keretében. Április 26-ig kötelezettségválla­lásukat már 14 ezer koronával túlteljesítették. Az Elektrosvit CSISZ tagjai e si­kerektől felbuzdulva elfogadták a České Budéjovice-i Motor nemzeti vállalat CSISZ tagjainak ócskavas gyűjtésre irányuló felhívását, mely szerint április végéig 70 ton­na ócskavasat gyűjtenek össze. Az Elektrosvit ifjai újabb kötele­zettségvállalásuk szerint a válla­lat tervezett gyűjtésén kívül 100 tonna ócskavasat adnak át. A mezőgazdasági termelés növeléséért Ha figyelemmel kísérjük a királyhelmeci járásban a nö­vénytermesztés fejlődését, s ha összehasonlítást teszünk az 1952. évvel, igen örömtel­jes fejlődésnek vagyunk a ta­núi. Több takarmányt Szövetkezeteseink maguktól rájön­nek arra, hogy a növénytermelésben igen fontos feltétel a takarmányter­mesztés. Például Bodrogszerdahelyen ezt a kérdést igen helyesen oldják meg. Fokozott gondot fordítanak a takarmányalap biztosítására. Lucer­nát és lóherét mintegy 110 hektáron vetettek, őszi füves keverékeket 25 hektáron, takarmányrépát pedig 20 hektáron. A szövetkezetnek 850 hek­tár szántóterülete van, ami annyit jelent, a szántóföld 26 százalékán takarmányt termelnek. Ezenkívül van 120 hektár legelőjük és 25 hektár rétjük, ahol már elvégezték a felszíni javításokat és a trágyázást. Mind­ezek elvégzése kellő biztosítékot nyújt arra, hogy elérik a tervezett eredményeket. 1 A bodrogszerdahttlyi EFSZ megfon­I toltan vállalta, hogy az öt évre ter­vezett termelési feladatokat négy év alatt teljesíti. Ennek érdekében a 120 hektár legelőt felszántják, így bővítik a szántóterületet s a tervbe vett állandóan istállózott állatokat bőségesen ellátják az így nyert föl­dön termelt takarmánnyal. A bodrodszerdahelyi EFSZ állatte­nyésztése egyike a járás legjobbjá­nak. A tagság törekvése, hogy adott szavukat valőra váltják. Jól halad a rétek és legelők javítása Ez idő szerint a királyhelmeci já­rásban 70 százalékra végezték el a szövetkezetek a rétek és legelők ja­vítását. / további 30 százalékot május első hetében fogják megvalósítani, amikor is a rétek és legelők javítá­sának mintahetét szervezik meg. Egyetlen szövetkezet sem lesz a já­rásban, amely ezt a fontos feladatot meg ne valósítaná. -ki-

Next

/
Thumbnails
Contents