Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-26 / 115. szám, szombat

Yildg proletárjai, egyesüljetek 1 UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. április 26. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 115. szám Megkülönböztetett figyelemmel Novotný elvtársnak a prágai városi pártkonferencián elmondott beszéde, amelyben többek között igen részletesen foglalkozott az értelmiség helyzetével és feladataival a szocializmus építésében, nagy visszhangot váltott ki az emberek körében s a figyelmet újra az értelmiséggel kapcsolatos kérdésekre, főleg pedig az ezzel szorosan összefüggő és elválaszthatatlan iskolai oktatásra, a tanuló ifjúságra fordította. Novotný elvtárs részletesen beszélt arról a reakció Utal táplált és terjesztett nézetről, imely szerint a főiskolák hallgatnak osztályszármazás alapján :örténő kiválasztása holmi „értelmiségellenes" politikát és irányzatot jelentene. Bár ' pártunk már :öbb ízben foglalkozott ezzel a kérléssel és félreérthetetlenül kifej;ette világos álláspontját, mégis, így látszik, szükséges a dologgal íjra meg újra foglalkozni, mert liszen nem kevesebbről, mint arról fan szó, hogyan és mi módon teremtjük meg az új értelmiséget, >m ezen túlmenően még többről, arról, hogy a munkás- és parasztizármazású fiatalok előtt ne csak negnyissuk a művelődéshez vezető It kapuit, hanem, hogy élve is ez;el a lehetőségei, valóban tanult és nűvelt emberekké váljanak. Éppen >zért csak a tegteljesebb egyetéréssel és helyesléssel lehet szólni jártunknak arról az irányelvéről, imely szerint a főiskolai hallgatók civálasztásánál az eddigieknél sokcal nagyobb figyelmet kell fordítaú az osztályszempontokra, más•észt pedig valamennyi iskolában, iz alsó- és középfokú iskolákban s, a tanítók sokkal nagyobb gondlal foglalkozzanak a kétkezi doljozók gyerekeivel. Mert miről is van szó? Csupán irról az alapvető igazságról, hogy ízekkel a gyerekekkel szemben cézzelfoghatóbb módon megnyilváíuljon és kifejezésre jusson az a löntő körülmény, hogy hazánk a nunkások és parasztok, a dolgozó lép állama. Ámde ahhoz, hogy ez iz oktatás terén a gyakorlatban is írezhető legyen, nem elég csupán innak deklarálása, hogy az iskoák kapui nyitva vannak a munkás'S parasztszármazású gyerekek •lőtt. Még az sem elégséges, hogy szek a gyerekek valóban be is terülnek az iskolába. Más egyéb is izükséges még, hogy — úgy monduk — sokkal többről van szó. Vrról van szó, hogy a munkásis parasztgyerekek nagy tömegfei lőtt a történelem folyamán csu>án most, alig több mint tíz évvel azelőtt nyíltak meg az iskolák, a anulás, a művelődés korlátlan leíetőségei. De mit jelent ez? Azt, íogy ezeknek a gyerekeknek a nűvelődés kincstárából merítve, lenerációk és évszázadok lemaralását kell behozniok, és hogy ezt lehozzák, igen súlyos örökséggel ;ell megküzdeniök. A gyerek tanulását nem lehet :supán az iskolára, a tanítóra :orlátozni, bár igaz ugyan, hogy iz egyik döntő körülmény az is:ola, a tanító munkája, ám ha lármily döntő jelentőségű köj-ülnény is ez, mégiscsak egy a sok cözül. Mert hogy a gyerek hogy i mit tanul, milyen előmenetelt tud elmutatni, ebben az iskolán kívül öbb más körülmény is közrejátizik. Vegyük csak a családi tralíciót, a légkört, amelyből a gyeek származik, s amelybe beletarozik és az ebből eredő fogékonyiágát, rátermettségét a tanulásra. ^ munkás- és parasztcsaládokban i szülőknek azelőtt, a régi rend szerben, saitios, nem adatott leheőség az iskolázásra, a tanulásra. Ellenkezőleg, az uralkodó rendszer igyekezett minden ilyen lehetőséget elzárni előttük, mert hiszen az volt a vgleménye, hogy veszélyes az úri rendszerre a tanult munkás, a parasztnak meg elég, ha annyit tud, hogyha esik az eső, akkor az eresz alá álljon. És a kapitalista rendszer a dolgozó ember vállára nehezedő súlyos megélhetési gondokkal gondoskodott is arról, hogy a nép művelődési törekvéseit elnyomja. Tán azt akarjuk ezzel mondani, hogy a munkás- és parasztgyerekek otthon holmi kultúraellenességet szívnak magukba ? Nem, éppen ellenkezőleg, tanulni és művelődni akarnak és az a törekvés vezérli a szülőket is, hogy gyerekeik kapják meg azt, amit tőlük és minden- ősüktől a kegyetlen sors megtagadott, de ugyanakkor nincs meg az a kultúra terén való jártasságuk, mint ami például az értelmiségi családokból származó gyerekeknél megvan. Ebből következik aztán a másik igen fontos dolog, az otthon, a szülő segítsége a gyerekek tanulásában, a házi feladatok kidolgozásában, és egyáltalán a gyerek tanulásának ellenőrzésében. Iskoláink mind nagyobb követelményeket támasztanak a tanulókkal szemben. A gyerek küszködik az anyaggal, de — minden akarata ellenére is — az a munkásszülő, aki 10—12 éves gyermekkorában az iskola padja helyett már a munkapadnál volt, s akit a rendszer a későbbiek folyamán is „óvott" a művelődéstől, vagy az a falusi ember, aki valamikor 7 éves korában már az urasági földeken kisbéres volt, vajon milyen segítséget tud nyújtani tanuló gyerekének, meg tudja-e vele értetni a sokszor nem is oly egyszerű feladatokat? Miért kellene ennek a szülőnek még ma is azt éreznie, hogy gyereke előtt nincsenek meg azok a boldogulási lehetőségek, mint a „tanult ember" gyereke előtt? Hát ha a dolgozó ember, a nép állama vagyunk, akkor nem természetes követelmény-e, hogy ez az állam minden rendelkezésre álló eszközzel támogassa és segítse a munkás- és parasztgyerekek tanulását? Hogy megadja nekik azt az előnyt, amely osztályhelyzetüknél fogva joggal megilleti őket ? Hogy a történelem folyamán először érvényesüljön az az elv, hogy márpedig ti vagytok az elsők! Mi akar ez lenni — kérdezhetné valaki —, talán az, hogy a gyerekeket nem az előmenetelük, hanem csupán származásuk, osztályhelyzetük alapján bíráljuk el? Hát az adottság, a tehetség az semmi? Egyáltalán nem erről van szó, még kevésbé arról, hogy az osztályhelyzet, a származás önmagában véve jeles iskolai bizonyítványt jelent. Még csak arról sincs szó, hogy ezekkel a gyerekekkel szemben lejjebb szállítsák a mércét a tanulást illetően. Nem, nem ezekről van szó, hanem arról, hogy a munkás.- és parasztgyerekek, főleg pedig azok, akik nehezebben birkóznak meg az anyaggal, kapják meg azt a sokoldalú segítséget, amely révén helyzeti hátrányukat behozhatják. És ezt a segítséget senki mástól nem kaphatják meg, csak a tanítótól. Nekik, a tanítóknak legszentebb kötelességük, hogy megkülönböztetett figyelemmel kísérjék azoknak a munkás- és parasztszármazású gyerekeknek a sorsát, akiknél úgy látják, hogy minden igyekezetük mellett is rászorulnak a fokozottabb támogatásra és segítségre. Egy pillana(Folytatás a 2. oldalon) Üd, özöljük a testvéri kommunista és munkáspártokat, amelyek minden nemzet békéjéért és boldog jövőjéért 9 küzdenek! Növekedjék és erősödjék a nemzetközi forradalmi mozgalom megbonthatatlan egységei \ (A CSKP KB és az NF KB május 1-1 jelszavaiból.) Négy hónappal előbb Az új fubeníki magnezitgyár építői a május elsejei menetben büszkén hirdethetik, hogy sikeresen teljesítik felajánlásaikat. A nemzetgazdaságunk szempontjából különösen jelentős, hogy az üzem építését a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére tett felajánlás alapján négy hónappal lerövidítik. A legfontosabb részlegen a dolgozók háromhetes előnyt szereztek, úgyhogy az aknakemencék idejére elkészülnek. Nagy Sándor, az építkezés vezetője kijelentette, hogy az üzem második részlegének építése egyharmadával gyorsabban folyik, mint az első. Az első csehszlovák nikkel AJÁNDÉK A MUNKA ÜNNEPÉRE A Vítkovice! Klement Gottwald Vasmüvek újonnan létesített fejlesztési üzemében állítanak elő először Csehszlovákiában nikkelt. A redukciós emeletes pörkölőt április 24-én gyújtották be és megkezdték a nagy nikkeltartalmú albán érc feldolgozását. A vítkovicei kohászok a munka ünnepére akarják előállítani az elsó csehszlovákiai nikkelt. Teljesít

ett kötelezettségvállalás

okkal üdvözlik május elsejét A kassai kerület üzemeinek dolgozói a május előtti időszakban értékelik a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére tett kötelezettségvállalások teljesítését. A termelés gazdaságosabbá tételére és a terv túlteljesítésére irányuló eddigi kötelezettségvállalások értéke kerületi méretekben 35 millió koronát jelent. A kötelezettségvállalások teljesítésében legjobb eredményeket értek el az élelmiszeripari és mezőgazdasági terménybegyűjtési vállalatok dolgozói. Ezekben a vállalatokban a több mint 3 millió korona értékű kötelezettségvállalásokat 7 és félmillió korona értékben teljesítették. 3 millió 800 ezer korona értékű élelmiszercikket termeltek terven felül, a termelési költségeket kétmillió koronával csökkentették és egymillió 500 ezer korona terven felüli nyereséget juttattak az állampénztárba. A kassai kerület bányáinak dolgozói is sikeresen teljesítik a kongresszus előtti kötelezettségvállalásokat, mert tízezer tonna ércet fejtettek terven felül. Ebből a rudňanyi bányászok több mint 7 ezer tonnát fejtettek. 268 fm. bányafolyosó helyett 1154 fm. folyosót és vágatot vájtak. * * * A kassai vasúti osztály vasutasai is kongresszus előtti kötelezettségvállalásuk teljesítéséért harcoltak. Kötelezettségvállalásuk szerint fokozatosan megjavítják a vonatközlekedés grafikonját. A személyszállításban például a januári 75,5 százalékről márciusban 85,3 százalékra javították a grafikont. A teherszállításban a januári 52,3 százalékos grafikont március végéig 65,5 százalékra javították. Korabelnyiková és Lunin haladó munkamódszereinek alkalmazásával több mint 14 ezer liter kőolajat, 3144 kg olajat takarítottak meg és Katajev módszerének segítsé- • gével — amelyet a vasúti pálya 25 állomásán érvényesítenek — húszezer munkaórát takarítottak meg. Tegnap hírt adtunk arról, hogy a komáromi hajógyár dolgozói vízre bocsátották az MOL—1200-as Októberi Forradalom nevű emeletes személyhajót. Az első MOL—1200-ast jenti képünkön mutatjuk be néhány perccel a vízrebocsátás után. Schillinger (ČTK) felv. &ÔL ilmetiít egymást fsallóközaranyoson egy tavaszi ^ délután a széljárta határban két traktoros, Molnár Mihály elvtárs meg Ferenci Géza, aztán Ágh Sándor, a körzeti agronómus két Skoda-traktor között a simítón ülve arról diskurált, hogyha a körülöttük lévő kis darabot befejezik, másfelé veszik az irányt. Igaz, sietnek, Molnár Mihály elvtárs, meg Ferenci Géza reggel hat órakor már a határban voltak. Bajos lenne megtudni töliik, melyikük kel fel korábban. Molnár Mihály elvtárs azt mondaná, hogy Ferenci Géza, mert hogy 8 a fiatalabb, Ferenci Géza elhárítaná magáról a dicséretet, s azt mondaná, ahogy egymás közt szokták. — Sógor, maga a legjobb traktoros. Igy tett Ferenci Géza a valóságban is, i a lelkemre kötötte, hogy az „öregről" sokat írjak, mert szeret dolgozni, nem kapkod. Kérdezem Molnár Mihály elvtárstól, melyikük csinált meg többet ez idén. Erre megint csak egymást akarják dicsérni. A könyvet is fel kell lapozni, amelybe a teljesítményt írták. A bizonyosság kedvéért utólagosan még a traktoros brigádra is elmentem. Ott aztán kiderült, hogy Molnár Mihály elvtárs ez idén 59 hektár árpát vetett el, Ferenci Géza 53 hektárt, 30 hektárt megkultivát orozott. Ajánlották ók, nézzem meg a műtrágya-vetőket is, aztán a cukorrépát sem illik kihagyni. Ugyanis valóságos versengés folyik a szövetkezetben, a trakfuráUomás, vagy a szövetkezet traktora végezze-» el u munkát. A cukorrépát, negyven hektárt, a szövetkezetesek maguk vetették el, ahogy az agronómustól hallottam. Érdekes ez a versengés. Maguk a traktorosok tevékeny részesei. Annak a traktorosnak, aki szövetkezeti tag, két gazdája van, egyik helyről is, másik helyről is kap fizetést. Hogy aztán hová húz? Nem kérdeztem, a szövetkezettől, vagy a traktorállomástól kapnak-e többet. A versengés ily módon megvan, és még valami, ök mondták, amikor a keresetre fordult a szó. — Tavaly jól kerestünk, most konkurrál a szövetkezeti traktor. Az ellenkezőjét mondhatja a csak szövetkezeti traktoros. Egyben azonban egyezik a vélemény — s ez nagyon fontos, — gyarapodnak. Persze, Molnár Mihály elvtárs, meg Ferenci Géza megint csak egymás előnyeit domborítják ki. Az egyik azt mondja, motorkereket vettél, erre a másik, hogy nagy házat építettél, amit érdemes megnézni. Ágh Sándor, a körzeti agronómus örül a két embernek. Ám ők sem hálátlanok vele szemben, azt mondjájc róla, jól szervezi a munkát, azon van, hogy a gépek dolgozzanak. C ha valami rossz idő közbe nem v jön, (április van) rövidesen minden tavaszi a földben lesz a csallóközaranyosi szövetkezetben. Molnár Mihály elvtárs mondta ezt. s ö a munkában nem ismer tréfát. i-d): A. MIKOJAN AZ NSZK-BAN Bonn (ČTK) - Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese április 25-én a TU —104 szovjet repülőgépen négynapos NSZK-beli látogatásra a frankfurti repülőtérre érkezett, majd onnan vonaton folytatja útját Bonnba. A. Mikojan, akit 16 tagú szovjet kormányküldöttség kísért, a Német Szövetségi Köztársaságban az NSZK és a Szovjetunió közötti kereskedelemről és gazdasági együttműködésről egyezményt, valamint konzuláris szerződést ír alá. A szovjet küldöttség tagja a többi között Vlagyimir Szemjonov, a külügyminiszter helyettese és Pavel Kumikin külkereskedelmi miniszterhelyettes Tudományos értekezlet a rádtoaktív sugérzás káros hatásáról Bécs (ČTK) - Dr. Adolf Schärf, az Osztrák Szövetségi Köztársaság elnöke a Theodor Körner-alapítvány április 24-i gyűlésén közölte, hogy Bécsben ez év szeptemberében tudományos értekezletet tartanak a rádioaktív sugárzás káros hatásáról. Az értekezleten, amely időben megegyezik a nemzetközi atomügynökség értekezletének megrendezésével, az egész világ mintegy 80-100 tudósa vesz részt és Bertrand Russel angol tudós fog elnökölni. Ezt a tudományos összejövetelt két kanadai tudományos értekezlet előzi meg,