Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-26 / 115. szám, szombat

Yildg proletárjai, egyesüljetek 1 UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. április 26. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 115. szám Megkülönböztetett figyelemmel Novotný elvtársnak a prágai városi pártkonferencián elmondott beszé­de, amelyben többek között igen részletesen foglalkozott az értelmi­ség helyzetével és feladataival a szocializmus építésében, nagy visszhangot váltott ki az embe­rek körében s a figyelmet újra az értelmiséggel kapcsolatos kérdé­sekre, főleg pedig az ezzel szoro­san összefüggő és elválaszthatat­lan iskolai oktatásra, a tanuló if­júságra fordította. Novotný elvtárs részletesen beszélt arról a reakció Utal táplált és terjesztett nézetről, imely szerint a főiskolák hallga­tnak osztályszármazás alapján :örténő kiválasztása holmi „értel­miségellenes" politikát és irányza­tot jelentene. Bár ' pártunk már :öbb ízben foglalkozott ezzel a kér­léssel és félreérthetetlenül kifej­;ette világos álláspontját, mégis, így látszik, szükséges a dologgal íjra meg újra foglalkozni, mert liszen nem kevesebbről, mint arról fan szó, hogyan és mi módon te­remtjük meg az új értelmiséget, >m ezen túlmenően még többről, arról, hogy a munkás- és paraszt­izármazású fiatalok előtt ne csak negnyissuk a művelődéshez vezető It kapuit, hanem, hogy élve is ez­;el a lehetőségei, valóban tanult és nűvelt emberekké váljanak. Éppen >zért csak a tegteljesebb egyetér­éssel és helyesléssel lehet szólni jártunknak arról az irányelvéről, imely szerint a főiskolai hallgatók civálasztásánál az eddigieknél sok­cal nagyobb figyelmet kell fordíta­ú az osztályszempontokra, más­•észt pedig valamennyi iskolában, iz alsó- és középfokú iskolákban s, a tanítók sokkal nagyobb gond­lal foglalkozzanak a kétkezi dol­jozók gyerekeivel. Mert miről is van szó? Csupán irról az alapvető igazságról, hogy ízekkel a gyerekekkel szemben cézzelfoghatóbb módon megnyilvá­íuljon és kifejezésre jusson az a löntő körülmény, hogy hazánk a nunkások és parasztok, a dolgozó lép állama. Ámde ahhoz, hogy ez iz oktatás terén a gyakorlatban is írezhető legyen, nem elég csupán innak deklarálása, hogy az isko­ák kapui nyitva vannak a munkás­'S parasztszármazású gyerekek •lőtt. Még az sem elégséges, hogy szek a gyerekek valóban be is terülnek az iskolába. Más egyéb is izükséges még, hogy — úgy mond­uk — sokkal többről van szó. Vrról van szó, hogy a munkás­is parasztgyerekek nagy tömegfei lőtt a történelem folyamán csu­>án most, alig több mint tíz évvel azelőtt nyíltak meg az iskolák, a anulás, a művelődés korlátlan le­íetőségei. De mit jelent ez? Azt, íogy ezeknek a gyerekeknek a nűvelődés kincstárából merítve, lenerációk és évszázadok lemara­lását kell behozniok, és hogy ezt lehozzák, igen súlyos örökséggel ;ell megküzdeniök. A gyerek tanulását nem lehet :supán az iskolára, a tanítóra :orlátozni, bár igaz ugyan, hogy iz egyik döntő körülmény az is­:ola, a tanító munkája, ám ha lármily döntő jelentőségű köj-ül­nény is ez, mégiscsak egy a sok cözül. Mert hogy a gyerek hogy i mit tanul, milyen előmenetelt tud elmutatni, ebben az iskolán kívül öbb más körülmény is közreját­izik. Vegyük csak a családi tra­líciót, a légkört, amelyből a gye­ek származik, s amelybe beletar­ozik és az ebből eredő fogékony­iágát, rátermettségét a tanulásra. ^ munkás- és parasztcsaládokban i szülőknek azelőtt, a régi rend szerben, saitios, nem adatott lehe­őség az iskolázásra, a tanulásra. Ellenkezőleg, az uralkodó rendszer igyekezett minden ilyen lehetőséget elzárni előttük, mert hiszen az volt a vgleménye, hogy veszélyes az úri rendszerre a tanult munkás, a pa­rasztnak meg elég, ha annyit tud, hogyha esik az eső, akkor az eresz alá álljon. És a kapitalista rend­szer a dolgozó ember vállára ne­hezedő súlyos megélhetési gondok­kal gondoskodott is arról, hogy a nép művelődési törekvéseit el­nyomja. Tán azt akarjuk ezzel mondani, hogy a munkás- és pa­rasztgyerekek otthon holmi kultú­raellenességet szívnak magukba ? Nem, éppen ellenkezőleg, tanulni és művelődni akarnak és az a tö­rekvés vezérli a szülőket is, hogy gyerekeik kapják meg azt, amit tőlük és minden- ősüktől a ke­gyetlen sors megtagadott, de ugyanakkor nincs meg az a kultúra terén való jártasságuk, mint ami például az értelmiségi családokból származó gyerekeknél megvan. Ebből következik aztán a másik igen fontos dolog, az otthon, a szülő segítsége a gyerekek tanu­lásában, a házi feladatok kidolgo­zásában, és egyáltalán a gyerek tanulásának ellenőrzésében. Isko­láink mind nagyobb követelmé­nyeket támasztanak a tanulókkal szemben. A gyerek küszködik az anyaggal, de — minden akarata el­lenére is — az a munkásszülő, aki 10—12 éves gyermekkorában az iskola padja helyett már a munkapadnál volt, s akit a rend­szer a későbbiek folyamán is „óvott" a művelődéstől, vagy az a falusi ember, aki valamikor 7 éves korában már az urasági földeken kisbéres volt, vajon milyen segít­séget tud nyújtani tanuló gyere­kének, meg tudja-e vele értetni a sokszor nem is oly egyszerű fel­adatokat? Miért kellene ennek a szülőnek még ma is azt éreznie, hogy gyereke előtt nincsenek meg azok a boldogulási lehetőségek, mint a „tanult ember" gyereke előtt? Hát ha a dolgozó ember, a nép állama vagyunk, akkor nem természetes követelmény-e, hogy ez az állam minden rendelkezésre álló eszközzel támogassa és se­gítse a munkás- és parasztgyere­kek tanulását? Hogy megadja ne­kik azt az előnyt, amely osztály­helyzetüknél fogva joggal megille­ti őket ? Hogy a történelem fo­lyamán először érvényesüljön az az elv, hogy márpedig ti vagytok az elsők! Mi akar ez lenni — kérdezhetné valaki —, talán az, hogy a gye­rekeket nem az előmenetelük, ha­nem csupán származásuk, osztály­helyzetük alapján bíráljuk el? Hát az adottság, a tehetség az semmi? Egyáltalán nem erről van szó, még kevésbé arról, hogy az osztály­helyzet, a származás önmagában véve jeles iskolai bizonyítványt je­lent. Még csak arról sincs szó, hogy ezekkel a gyerekekkel szem­ben lejjebb szállítsák a mércét a tanulást illetően. Nem, nem ezekről van szó, hanem arról, hogy a mun­kás.- és parasztgyerekek, főleg pe­dig azok, akik nehezebben birkóz­nak meg az anyaggal, kapják meg azt a sokoldalú segítséget, amely révén helyzeti hátrányukat behoz­hatják. És ezt a segítséget senki mástól nem kaphatják meg, csak a tanítótól. Nekik, a tanítóknak legszentebb kötelességük, hogy megkülönböztetett figyelemmel kí­sérjék azoknak a munkás- és pa­rasztszármazású gyerekeknek a sorsát, akiknél úgy látják, hogy minden igyekezetük mellett is rá­szorulnak a fokozottabb támoga­tásra és segítségre. Egy pillana­(Folytatás a 2. oldalon) Üd, özöljük a testvéri kommunista és munkáspártokat, amelyek minden nemzet békéjéért és boldog jövőjéért 9 küzdenek! Növekedjék és erősödjék a nemzetközi forradalmi mozgalom megbonthatatlan egységei \ (A CSKP KB és az NF KB május 1-1 jelszavaiból.) Négy hónappal előbb Az új fubeníki magnezitgyár épí­tői a május elsejei menetben büszkén hirdethetik, hogy sikere­sen teljesítik felajánlásaikat. A nemzetgazdaságunk szempont­jából különösen jelentős, hogy az üzem építését a CSKP XI. kong­resszusának tiszteletére tett fel­ajánlás alapján négy hónappal le­rövidítik. A legfontosabb részlegen a dolgozók háromhetes előnyt szereztek, úgyhogy az aknakemen­cék idejére elkészülnek. Nagy Sán­dor, az építkezés vezetője kije­lentette, hogy az üzem második részlegének építése egyharmadával gyorsabban folyik, mint az első. Az első csehszlovák nikkel AJÁNDÉK A MUNKA ÜNNEPÉRE A Vítkovice! Klement Gottwald Vasmüvek újonnan létesített fej­lesztési üzemében állítanak elő először Csehszlovákiában nikkelt. A redukciós emeletes pörkölőt áp­rilis 24-én gyújtották be és meg­kezdték a nagy nikkeltartalmú albán érc feldolgozását. A vítko­vicei kohászok a munka ünnepére akarják előállítani az elsó cseh­szlovákiai nikkelt. Teljesít ett kötelezettségvállalás okkal üdvözlik május elsejét A kassai kerület üze­meinek dolgozói a má­jus előtti időszakban értékelik a CSKP XI. kongresszusának tiszte­letére tett kötelezett­ségvállalások teljesíté­sét. A termelés gazda­ságosabbá tételére és a terv túlteljesítésére irányuló eddigi kötele­zettségvállalások érté­ke kerületi méretekben 35 millió koronát je­lent. A kötelezettségválla­lások teljesítésében legjobb eredményeket értek el az élelmiszer­ipari és mezőgazdasági terménybegyűjtési vál­lalatok dolgozói. Ezek­ben a vállalatokban a több mint 3 millió ko­rona értékű kötelezett­ségvállalásokat 7 és félmillió korona ér­tékben teljesítették. 3 millió 800 ezer korona értékű élelmiszercik­ket termeltek terven felül, a termelési költ­ségeket kétmillió koro­nával csökkentették és egymillió 500 ezer ko­rona terven felüli nye­reséget juttattak az ál­lampénztárba. A kassai kerület bá­nyáinak dolgozói is si­keresen teljesítik a kongresszus előtti kö­telezettségvállaláso­kat, mert tízezer tonna ércet fejtettek terven felül. Ebből a rudňa­nyi bányászok több mint 7 ezer tonnát fejtettek. 268 fm. bá­nyafolyosó helyett 1154 fm. folyosót és vágatot vájtak. * * * A kassai vasúti osz­tály vasutasai is kong­resszus előtti kötele­zettségvállalásuk telje­sítéséért harcoltak. Kötelezettségvállalá­suk szerint fokozatosan megjavítják a vonat­közlekedés grafikonját. A személyszállításban például a januári 75,5 százalékről márciusban 85,3 százalékra javítot­ták a grafikont. A te­herszállításban a ja­nuári 52,3 százalékos grafikont március vé­géig 65,5 százalékra ja­vították. Korabelnyiko­vá és Lunin haladó munkamódszereinek al­kalmazásával több mint 14 ezer liter kőolajat, 3144 kg olajat takarí­tottak meg és Katajev módszerének segítsé- • gével — amelyet a vasúti pálya 25 állo­másán érvényesítenek — húszezer munkaórát takarítottak meg. Tegnap hírt adtunk arról, hogy a komáromi hajógyár dolgozói vízre bocsátották az MOL—1200-as Októberi Forradalom nevű emeletes személyhajót. Az első MOL—1200-ast jenti képünkön mutatjuk be néhány perccel a vízrebocsátás után. Schillinger (ČTK) felv. &ÔL ilmetiít egymást fsallóközaranyoson egy tavaszi ^ délután a széljárta határban két traktoros, Molnár Mihály elvtárs meg Ferenci Géza, aztán Ágh Sándor, a körzeti agronómus két Skoda-trak­tor között a simítón ülve arról dis­kurált, hogyha a körülöttük lévő kis darabot befejezik, másfelé veszik az irányt. Igaz, sietnek, Molnár Mihály elvtárs, meg Ferenci Géza reggel hat órakor már a határban voltak. Bajos lenne megtudni töliik, melyikük kel fel ko­rábban. Molnár Mihály elvtárs azt mondaná, hogy Ferenci Géza, mert hogy 8 a fiatalabb, Ferenci Géza el­hárítaná magáról a dicséretet, s azt mondaná, ahogy egymás közt szokták. — Sógor, maga a legjobb traktoros. Igy tett Ferenci Géza a valóságban is, i a lelkemre kötötte, hogy az „öregről" sokat írjak, mert szeret dolgozni, nem kapkod. Kérdezem Molnár Mihály elvtárstól, melyikük csinált meg többet ez idén. Erre megint csak egymást akarják dicsérni. A könyvet is fel kell lapozni, amelybe a teljesítményt írták. A bi­zonyosság kedvéért utólagosan még a traktoros brigádra is elmentem. Ott aztán kiderült, hogy Molnár Mihály elvtárs ez idén 59 hektár árpát vetett el, Ferenci Géza 53 hektárt, 30 hek­tárt megkultivát orozott. Ajánlották ók, nézzem meg a mű­trágya-vetőket is, aztán a cukorrépát sem illik kihagyni. Ugyanis valóságos versengés folyik a szövetkezetben, a trakfuráUomás, vagy a szövetkezet traktora végezze-» el u munkát. A cu­korrépát, negyven hektárt, a szövet­kezetesek maguk vetették el, ahogy az agronómustól hallottam. Érdekes ez a versengés. Maguk a traktorosok tevékeny részesei. Annak a traktorosnak, aki szövetkezeti tag, két gazdája van, egyik helyről is, másik helyről is kap fizetést. Hogy aztán hová húz? Nem kér­deztem, a szövetkezettől, vagy a trak­torállomástól kapnak-e többet. A versengés ily módon megvan, és még valami, ök mondták, amikor a keresetre fordult a szó. — Tavaly jól kerestünk, most kon­kurrál a szövetkezeti traktor. Az ellenkezőjét mondhatja a csak szövetkezeti traktoros. Egyben azonban egyezik a vélemény — s ez nagyon fontos, — gyarapod­nak. Persze, Molnár Mihály elvtárs, meg Ferenci Géza megint csak egymás elő­nyeit domborítják ki. Az egyik azt mondja, motorke­reket vettél, erre a másik, hogy nagy házat építettél, amit érdemes megnézni. Ágh Sándor, a körzeti agronómus örül a két embernek. Ám ők sem hálátlanok vele szemben, azt mondjájc róla, jól szervezi a munkát, azon van, hogy a gépek dolgozzanak. C ha valami rossz idő közbe nem v jön, (április van) rövidesen minden tavaszi a földben lesz a csal­lóközaranyosi szövetkezetben. Molnár Mihály elvtárs mondta ezt. s ö a munkában nem ismer tréfát. i-d): A. MIKOJAN AZ NSZK-BAN Bonn (ČTK) - Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese április 25-én a TU —104 szovjet repülőgépen négy­napos NSZK-beli látogatásra a frank­furti repülőtérre érkezett, majd on­nan vonaton folytatja útját Bonnba. A. Mikojan, akit 16 tagú szovjet kor­mányküldöttség kísért, a Német Szö­vetségi Köztársaságban az NSZK és a Szovjetunió közötti kereskedelem­ről és gazdasági együttműködésről egyezményt, valamint konzuláris szerződést ír alá. A szovjet küldött­ség tagja a többi között Vlagyimir Szemjonov, a külügyminiszter helyet­tese és Pavel Kumikin külkereske­delmi miniszterhelyettes Tudományos értekezlet a rádtoaktív sugérzás káros hatásáról Bécs (ČTK) - Dr. Adolf Schärf, az Osztrák Szövetségi Köztársaság elnöke a Theodor Körner-alapítvány április 24-i gyűlésén közölte, hogy Bécsben ez év szeptemberében tudo­mányos értekezletet tartanak a rá­dioaktív sugárzás káros hatásáról. Az értekezleten, amely időben megegye­zik a nemzetközi atomügynökség ér­tekezletének megrendezésével, az egész világ mintegy 80-100 tudósa vesz részt és Bertrand Russel angol tudós fog elnökölni. Ezt a tudomá­nyos összejövetelt két kanadai tudo­mányos értekezlet előzi meg,

Next

/
Thumbnails
Contents