Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)
1958-04-24 / 113. szám, csütörtök
Világ proletárjai, egyesüljetek i ÜJ szo SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. április 24. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 113. szám. Melyik versenyfelhívást fogadjuk el? Vállalatainkban, üzemeinkben és a munkahelyeken ez év első napjaitól kezdve a szocialista munkaverseny nagy lendületet vett és ez a lendület nemhogy lankadna, de a XI. pártkongresszus, valamint május elseje közeledtével mind nagyobb arányokat ölt. Már az év elejétől megmutatkozik a verseny fő iránya: gazdaságosabbá, hatékonyabbá tenni a termelést. Minden üzemben, munkahelyen megvitatták a termelés hatékonyabbá tételének szükségességét, igyekeztek a saját lehetőségeik és szükségleteik szempontjából eleget tenni a hatékonyság követelményének. Több helyütt ez a kérdés eléggé formális „megoldást" talált, üzemeink legtöbbjében azonban a szocialista munkaverseny megjavítása, fellendítése volt a hatékonyság kérdése felvetésének eredménye. Leszögezhetjük, hogy a hatékonyság kérdésével foglalkoztak az üzemekben. Sok helyütt kezdeményező javaslatok születtek, amelyek gyakran kötelezettségvállalással egybekötött felhívásban jutottak kifejezésre. Ennek eredményeképpen aránylag sok felhívás született. Kisebb üzemek, gyakran egyes csoportok is felhívással fordultak „a köztársaság minden hasonló üzeméhez", hogy kövessék példájukat, tegyenek felajánlásokat a hatékonyság növelésére, a jobb minőségű termékek gyártására stb. Mondani sem kell talán, hogy sok ilyen felhívás a legtermészetesebb dolgokra igyekezett fordítani a figyelmet, ami lényegében helyes is, jó is, meghozza egyik vagy másik üzem hozzájárulását a közös cél eléréséhez, csakhogy ha jóakaratúan is, sokszor eltereli a figyelmet a legfontosabbról: megnyugtatja a dolgozókat — mi már megtettük a magunkét, itt a felhívásunk — s ezzel be is fejeződött számukra a szocialista munkaverseny kérdése. Pedig a legfontosabb — s ezt soha sem elég ismételni — a munkaverseny eredményeinek rendszeres értékelése, a felajánlások teljesítése érdekében a kellő feltételek megteremtése, a terven felüli termelés számára elegendő nyersanyag beszerzése, a kooperáció jó megszervezése, a tapasztalatátadás, a dolgozók minél nagyobb részvétele a termelés irányításában, a termelési értekezleteken felvetett javaslatok érvényesítése. Arra a kérdésre, melyik felhívást fogadjuk el, nem adhat senki sem receptet. Az alábbiakban ismertetünk ugyan két jelentős felhívást, amelyek különös figyelmet érdemelnek és legjobban megfelelnek a termelés hatékonyabbá tétele követelményének. Amint mondottuk azonban, a lényeges az, hogy az üzemekben az értékes felajánlásokat teljesítsük, a fentebb említett követelményeknek, a feltételek megteremtésének, a termelési értekezletek eredményei érvényesítésének stb. eleget tegyünk. Akkor eredményes, jó munkaversenyről beszélhetünk. Állandó és szilárd termelési programmal rendelkező üzemek részére nagyon jelentős az a felhívás, amelyet a Szlovák Nemzeti Felkelés üzeme és a Május 9. Üzem tett. E két üzem felhívása az egy korona értékű termelt áru önköltségeinek csökkentésére irányul. Nagyon igényes versenyről van szó, amely jó eredményeket csak ott hozhat, ahol kellő áttekintés van az egyes, munkafolyamatok felett, ahol magas a munkaszervezés színvonala. Eddig már 106 vállalat fogadta el ezt a felhívást és a versenyfeltételek helyes ellenőrzésével sikerült mindenütt jelentősen csökkenteni az egy korona értékű termelt árura eső költségeket. A másik jelentős kezdeményezés az építészetben született meg. Az építészet éppen az ellenkezője az előbbi felhívást kezdeményező üzemeknek. Itt nem ellenőrizhető olyan pontosan minden egyes munkafolyamat. Itt a legfontosabb a gépek jobb kihasználása, a munkaerők állandósítása. Ezeknek a követelményeknek a legjobban a komplexcsoportokban végzett munka felel meg. A Krasňanyban 320 garzonlakást építő „Sväzák" komplex-csoport, amelyet Török Pál ismert csoportvezető vezet, éppen e legfontosabb problémára összpontosította figyelmét, amikor a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére az építkezés határidejének lerövidítésére tett felajánlást. A felajánláshoz csatolt felhívásnak van azonban egy igen jelentős része: arra hívja fel az építőipar dolgozóit, főleg a mestereket és csoportvezetőket, hogy komplexbrigádok szervezésével — ami lehetővé teszi a nagyobb gépesítést, a jobb munkaszervezést — ügyeljenek a munkaerők állandósítására ís, neveljenek szakképzett és állandó dolgozókat a fiatal munkásokból. Megemlítettünk két felhívást, amelyek jelentőségük folytán követésre méltók. Azonban sem a felhívó üzemekben, sem pedig a felhívást elfogadó üzemekben nem várhatunk jó eredményeket, ha figyelmen kívül hagyjuk a szocialista munkaverseny lényegét: egyformán nagy gondot kell fordítani a kötelezettségvállalások megtételére, ellenőrzésükre és értékelésükre. A hibákat elemezni kell és mielőbb kiküszöbölni, nem szabad új felajánlás megtételét követelni ott, ahol a régieket még nem teljesítették. A felajánlások teljesítésében és ellenőrzésében felmérhetetlenül nagy segítséget nyújthatnak a termelési értekezletek akkor, ha a vezető gazdasági dolgozók figyelembe veszik a dolgozók felszólalásait és javaslatait és alkalmazzák őket a munka megszervezésénél. A termelési értekezletek jó megszervezése kiváló módszer a dolgozóknak a termelés irányításában való részvétele növelésére is. Most, amikor a szocialista munkaverseny oly nagyméretű fellendülésének vagyunk tanúi, szükséges, hogy a verseny minőségének is kellő figyelmet szenteljünk. A versenyt irányítani, szervezni — a szakszervezeti műhelybizottságok feladata. Ha ezek a verseny megszervezése terén jól fognak dolgozni, akkor nem ismétlődhet meg az, ami februárban történt, hogy 1417 nemzeti vállalat közül 228 nem teljesítette a havi tervet és ezzel lerontotta a többi eredményét is. Hangsúlyozzuk még egyszer: a lényeg nem az, melyik felhívást fogadjuk el, hanem az, hogyan törődünk a szocialista munkaversennyel, hogyan vezetjük, irányítjuk azt, és főleg: milyen eredményeket érünk el vele. A két rendszer békés együttélésének lenini elve megbízható alapja a népek közötti békének és barátságn ak! i (A CSKP KB és az NF KB május 1-i jelszavaiból.) fr I ájus 1-re készülnek y//////////////////^^^ a mezőgazdaság dolgozói \ kerületekből érkezett tudósítások arról számolnak be, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák első szakasza a kalászosok, a cukorrépa és a kukorica, valamint az ipari növények elvetésével befejezéshez közeledik. A kései kitavaszodás ellenére ezt a sikert kétségkívül annak tulajdoníthatjuk, hogy a szövetkezetek tagjai, az állami gazdaságok dolgozói és a traktorosok sokkalta nagyobb felelősségérzettel és felkészültséggel láttak munkához, mint az előző években. A szocialista munkaverseny eredményei a losonci járásban Tagadhatatlan, hogy a munkákra való jó felkészülés mellett a losonci járás szövetkezetesei, traktorosai az egészséges/ munkaverseny kifejlesztésének és a XI. kongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségek teljesítésére irányuló igyekezetüknek köszönhetik, hogy a vetést, a cukorrépáét is, sikeresen befejezték. Az éllovas szövetkezetek közé ebben a tekintetben Jelsőc, Múlyad és Tőrincs küzdötte fel magát, ahol a legkorábban tették földbe a magot. Jól folytak azonban a munkák a kalondai és a tamásfalvi EFSZ-ben is, ahol a munkaverseny ugyancsak szép eredményeivel dicsekedhetnek. Szécsénykovácsiból jelentik Ez a kis falucska a kékkői járás déli csücskében, az Ipoly közvetlen közelében fekszik. A helyi szövetkezetnek — bár csupán 146 házszám van a faluban — több mint 1100 hektár földje van. A tavaszi vetést csaknem 400 hektáron kellett elvégeznie. Örömmel jegyezhetjük meg, hogy a vetés munkáját a cukorrépáéval és a kukoricáéval együtt már e napokban befejezték. A szövetkezet felszabadult munkaerejét tehát most a szőlőnyitáshoz és az építkezéshez mozgósíthatja. Az 1956-os évvel szemben tavaly öt mázsával növekedett a hektárhozam. Hrubík Béla, az EFSZ könyvelője és a többi tagok viszont fogadkoznak, hogy a tavalyi átlagot ez idén legalább három mázsával még túlszárnyalják, őszintén kívánjuk, hogy teljesüljön kívánságuk. Na ysallón 126 hektár cukorrépamag már a földben van Aki az előző években ismerte a helyi szövetkezetben levő állapotokat, most nehezen hiszi el, hogy a szövetkezetesek a kalászosok mellett már 126 hektáron a cukorrépamagot is elvetették. Valóban nagy siker ez és Gele János, a HNB elnöke jogosan bírálta a sajtót, hogy erről az eredményükről nem emlékezett meg. Szívesen eleget teszünk a HNB és a helyi EFSZ vezetősége, tagsága kívánságának s ezúton adunk hírt — ha röviden is — az EFSZ-ben beállt változásokról, mely csakis a tagság öntudatának és lelkesedésének eredményeként jött létre. László- Tia'or 232 035 korona értékű k3tele*ettségvá'l.ilása A szóban forgó major a Lévai Állami Gazdaság egyik részlege, ahol ugyancsak befejeződött a tavaszi munkák első szakasza. A gazdaság dolgozói a XI. kongresszus köszöntésére mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben 232 035 kcrona értékű mezőgazdasági többlettermék előállítására vállaltak kötelezettséget, melynek nagyobb részét május elsejéig teljesítik. (th) Ünnep előtt takarítani szokás — s ez vonatkozik a falujukat, városukat szépíteni akaró lakosokra is. A város- és faluszépítési akció keretében szép munkát végeztek a tornai lakosok, akik vasárnap brigádmunkával segítettek rendbehozni az utcákat, hogy május elejét szebb környezetben ünnepelhessék. J. Kočiš (ČTK felv). A gépipar vállalati alapokra 135 millió koronát fordít A gépipari üzemek, amelyek tavaly jól gazdálkodtak a béralapokkal és példásan teljesítették az állami terv döntő feladatait, idén 135 millió koronát kaptak a dolgozók vállalati alapjai számára az illetékes minisztériumoktól. A vállalati alap pénzeivel való gazdálkodás módjait a kollektív szerződésekbe foglalták. A Praha —Smíchov-i Wilhelm Pieck-gyárban ebből a pénzbő 700 ezer koronát a munkakörnyezet, a kulturális, egészségügyi és szociális berendezések megjavítására fordítanak. Több mint félmillió koronát szentelnek a szocialista munkaverseny győzteseinek és a kiváló dolgozóknak megjutalmazására. A kisgépesítésre és a munkatermelékenységet növelő különféle berendezésekre további 700 ezer koronát fordítanak az alapból. A ČKD Dukla-Karlin üzem dolgozói idén több mint egymillió koronával, a smíchovi Tatra Vagongyár csaknem 3 millió koronával növelik vállalati alapjukat. ^WWWVWWWVWWWWWWMWWWW A csehszlovák-szovjet gazdasági együttműködés jelentősége A Rudé Právo és a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítóinak beszélgetése Dolanský elvtárssal 1958. április 19-én véget értek Moszkvában azok a jelentős tárgyalások, melyeket a Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság kormányküldöttségei folytattak a két ország gazdasági együttműködésének 1965-ig való továbbfejlesztéséről. Jaromír Dolanský elvtárs, a miniszterelnök első helyettese, a csehszlovák kormányküldöttség vezetője beszélgetést folytatott a tárgyalások eredményeiről a Rudé právo és a Csehszlovák Sajtóiroda moszkvai tudósítóival. Arra a kérdésre, miről tárgyaltak, Dolanský a következőket válaszolta: A Szovjetunió kormányküldöttségével folytatott tárgyalásaink szerves részét képezik az 1965. évig szóló népgazdaságfejlesztési távlati tervek kidolgozásával kapcsolatos előkészületeknek. Tárgyalásaink során foglalkoztunk az 1965-íg kölcsönösen szállítandó alapvető árufajtákra vonatkozó kérdésekkel, valamint a testvéri országaink közötti gazdasági együttműködés egyéb kérdéseivel. Tárgyalásunkat az elvtársi együttműködés, a kölcsönös megértés légkörében folytattuk arra törekedve, hogy továbbmélyítsük az országaink közötti gazdasági kapcsolatot. Ezek a gazdasági kapcsolatok jellegükkel és eredményeikkel gyakorlatilag az országaink között létrejött nemzetközi kapcsolatok új típusát juttatják kifejezésre: olyan kapcsolatokat, amelyek a proletár nemzetköziség elvein, a közös érdekek és célkitűzések egységén alapszanak. Tárgyalásaink alkotó részét képezték a szocialista táborhoz tartozó országok gazdasági együttműködése fejlesztésének, melynek törvényszerű középpontja a Szovjetunió. Tárgyalásaink eredményei felölelik a két ország közötti megegyezéseket a Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság között 1965-ig megvalósítandó és az alapvető árufajtákra vonatkozó árucsere lényeges növelésére, a tudományos-műszaki együttműködés további elmélyítésére, a népgazdaságfejlesztés alapvető problémáinak megoldására, valamint egyes, a megegyezett árucsere és együttműködés megvalósításának biztosítására vonatkozó szervezési intézkedésekről, ugyancsak megegyezésre került sor az 1959-1960. évekre szóló csehszlovák-szovjet kereskedelmi megegyezés további fontos tételekkel való bővítését illetőleg. Mindezek az intézkedések bennfoglaltatnak a kormányküldöttségeink közötti megbeszélésekről felvett jegyzőkönyvben, amelyet a tárgyalófelek a tárgyalás végeztével Moszkvában aláírtak. (Folytatás a 2. oldalon).