Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-23 / 112. szám, szerda

Á mezőgazdasági kutatás a gyakorlati munkát szolgálja „A szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés rendszeres fejlesztése, állandó növelése és tökéletesítése nem valósítható meg a tudomány és a gyakorlat lehető legszorosabb kapcsolata nélkül anélkUl, hogy a mezőgazdaság! tudomány és gyakorlat a marxizmus-leninizmus tanításának szilárd alapjaira épülne, anélkül, hogy a mezőgazdasági dolgozók lehető legszélesebb köre rendszeresen megismerkednék a szovjet és hazai mezőgazdasági tucfomány legújabb ismereteivel és a példás mezőgazdasági gyakorlati dolgozók jól bevált tapasztalataival." Ezt mondja az agrártudomány, mezőgazdasági kutatás és propagáció új megszervezéséről és legközelebbi feladatairól szőlő 1952. augusztus 16-iki kormányhatározat bevezető része. A FŐ FELADAT AZ ÉLETNEK 'NYÜJTOTT SEGÍTSÉG Néhány év telt el az idézett jelentős kormányhatározat óta. Mezőgazdaságunk ezalatt az idő alatt nagy fejlődést ért el. A falvakon fölénybe került a szocialista gazdálkodási forma, s a mindennapi élet igazolja, nincs már messze az a pillanat amikor a szocialista gazdálkodási mód teljes fölénybe jut a mezőgazdaságban. Ez a rohamos fejlődés a mezőgazdasági tudománynak, kutatásnak és propagációnak is új munkatartalmat adott Fő feladatuk abban nyilvánult és nyilvánul meg, hogy a Szovjetunió példáját követve utat keressenek és mutassanak az állandóan fokozódó terméshozamok és a mezőgazdasági állatok lehető legnagyobbfokú hasznosságának eléréséhez, természetesen a lehető legkisebb költség- és munkaráfordítás mellett. Nem árt megismételni egyes fő feladatokat, melyeket a kutatóintézeteknek saját intézményeikben és kibővített munkaterepeiken 1955 végéig kellett megoldaniok. Ezekben a gazdaságokban a lehető legkisebb munkaráfordítás és költség mellett országos viszonylatban a következő eredményeket kellett volna elérniök: A növénytermelésben: a kenyérgabonából 38, a takarmánygabonából i pedig 35 mázsa hektárhozam elérését Cuporrépával beültetett minden hektár területen 400 mázsa cukorrépát, a burgonyaföldeken pedig 260 mázsás hektárhozamot kellett elérniök. Az állattenyésztési termelésben: minden tehéntől évi átlagban 3500 liter 3,8 százalék zsírtartalmú tejhozamot, a sertéstenyésztésben napi 60 deka súlygyarapodást kellett elérniök, - s minden anyasertéstől 16 malacot, 100 tehéntől pedig 85 borjút kellett felnevelniük. További konkrét feladatokat kaptak a GTÄ-k, EFSZ-ek és állami gazdaságok is főként abban, hogy a kutatás feldolgozott eredményeit a lehető leggyorsabban széles körben érvényesítsék a gyakorlatban is. E feladatokból ,látható, hogy -a mezőgazdasági kutatás feladata volt, már kezdettől fogva konkrétan támogatni a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés megszilárdítását és fejlesztését az egyes termelési szakaszok nagyfokú gazdaságosságának betartása mellett, de sajnos a mezőgazdasági termelés éppen az említett legfontosabb szakaszokon nem kapott kellő segítsége^ A DÖNTŐ SZEMPONT A GYAKORLAT Második ötéves tervünkben nagyon komoly feladatokat tűztünk ki a mezőgazdasági termelés terén. A gyakorlat azt mutatja, hogy a gabonatermelésben e feladatokat a Piešťanyi Növénytermelési Kutatóintézet dolgozóinak lényeges segítsége nélkül oldottuk meg. A réti és legelői vagy szántóföldi takarmánynövények termelésében és a szarvasmarha tenyésztésben azonban még nagy munka wár ránK. Jelenleg minden szempontból, tehát a kutatás terén is ez a legérzékenyebb pontunk. 1 Megoldatlan még a lóherefélék vidékenként termesztett egyes fajtáinak problémája, és a nemzeti bizottságok beavatkozása nélkül e téren tovább rosszabbodott volna a helyzet. Megoldatlanok még a helyes vetési munkafolyamatok kérdései. A rétek és legelők is határozott tettet követelnek a kutatóktól. MIT TESZNEK E TÉREN KUTATÓINK? A Trnavai Takarmánytermelési Kutatóintézet fennállásának négy éve alatt a komoly problémák egész sorát oldotta meg tudományos szempontból. Munkatársai többek között fontos alapelveket dolgoztak ki a takarmányfélék rajonizálásának országos javaslatára. Megoldották a lóherefélék pótbeporzásának problémáit, közölték javaslataikat a hüvelyesek, gabonakeverékek helyes összetételére stb. Sok mindent megoldottak, a kormányhatározat azonban kötelességükké tette a kutatásnak oly módon történő irányítását, hogy valamennyi termelőágban kellő mennyiségű takarmánynövényt eredményezzen. Munkájuk azonban többnyire csak általános érvényű és többé-kevésbé távlati irányzatú általános elveket eredményezett. Országos szempontok helyett a problémát csak a trnavai járás problémájára szűkítették. A trnavai kutatómunkások ezért nem is tudták teljesíteni a gyakorlat által tőlük követelt feladatokat, mivel munkájuk tartalma nem felelt meg a gyakorlat közvetlen szükségletének. A szarvasmarha tenyésztésben is olyan elemi dolgokat kell megoldani, mint amilyen a tehenek nagyfokú meddősége, alacsonyfokú hasznossága, az állattenyésztési munka helyes megszervezése, a helyes istállózás módja, stb. Nem csoda, hogy a szövetkezeti dolgozók a Viglaši Kutató Intézet megtekintésekor felteszik a kérdést, mit művelnek, hisz ők a mindennapi munka embereit, sokkal jobb eredményeket érnek el. Valóban, ha összehasonlítjuk a jó szövetkezetek és állami gazdaságok eredményeit kutatóink munkaeredményeivel, kitűnik, hogy a gyakorlati dolgozik sokban megelőzték őket, éspedig azért, mert a kutatók nem működnek együtt velük és tapasztalataik süket fülekre találnak. Ez az állapot nem magyarázható mással, mint azzal, hogy a kutatók lebecsülik az EFSZ-ekben és állami gazdaságokban elért eredményeket. Ahelyett, hogy felhasználnák őket „tudományos" állásfoglalásukkal még lekicsinylik őket. ELMÉLET ÉS GYAKORLAT Nem tagadható, hogy jogos az a követelmény, mely szerint az elméletnek kell megelőznie a gyakorlatot, azaz a mezőgazdasági termelés hoszszúlejáratú távlati feladatainak megoldását szolgáló tudományos kutatómunkára szükség van. A távlati feladatok megoldása azonban nem egyedüli és kizárólagos feladata a kutatók munkájának. Az élet komoly szavakat követel tőlük, a máról, a mai problémáról. E követelmény teljesítése az előbbitől eltérően a gyakorlattal fenntartott legszorosabb kapcsolatot jelenti, azt, hogy együttműködjenek a népi kutatók aktívájával, a mezőgazdasági iskolákkal, mintaszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal, irányítsák munkájukat, de sok esetben tanuljanak is tőlük. Célszerű lenne, ha minden intézet bővített munkahelyekkel rendelkeznék, ahol az intézetek kutatóinak közvetlen irányításával érvényesítenék az összes agro- és zootechnikai intézkedéseket és technológiaigazdasági elveket. A TERMELÉS KONKRÉT SEGÍTSÉGET ÉS TANÁCSOT VÁR Második ötéves tervünk döntő évébe léptünk. A kutatás sokkal adósa a gyakorlatnak s éppen ezért a gyakorlati emberek elégedetlenek a kutatók munkájával. Áz 1952. évi kormányhatározat ismételt áttanulmányozása után bizonyára a Szlovák Tudományos Akadémia III. tagozatának dolgozói sem lesznek vele elégedettek. Ugyanis míg a cseh kerületekben a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia a Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium szerves részét képezi, Szlovákiában a Mezőés Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal csak a mezőgazdasági termelés állapotáért felel, de nem felel és nem irányítja a mezőgazdasági kutatók munkáját. Változtatást követel a propagáció terén végzett eddigi munka is, melynek együtt kell haladnia a kutatással. A Szlovák Tudományos Akadémia III. tagozata tevékenységének rövid ideje alatt becsületes munkát végzett. Eddigi eredményei azonban korántsem felelnek meg sem a lehetőségeknek, sem a szükségleteknek. Szövetkezeti dolgozóink s velük együtt minden mezőgazdasági dolgozó nagyra becsülik a kutatók munkáját, bíznak bennük és konkrét segítséget várnak tőlük. Főként abban várnak tőlük segítséget, hogy valóra válthassák elhatározásukat: a mezőgazdasági termelés második ötéves tervben kitűzött színvonalának négy év alatt való elérését. A. BAK BÁR4TIINK® BULíOTA TÍZÉVES IGAZI BARATSAG 10 ÉV TELT EL AZÓTA, hogy Klement Gottwald és Georgi Dimitrov Szt fiában aláírták a csehszlovák-bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönt segélynyújtási szerződést. A két ország népét már azelőtt is baráti érzése fűzték egymáshoz, azonban igazi formát és szocialista tartalmat a barátsá csak 1948 után nyert, amikor a történelmi változások lehetővé tették a s zo ros együttműködést a társadalmi élet minden terén. Az eltelt 10 évet mind hazánkban, mind Bulgáriában hatalmas fellendüli jellemzi. A mezőgazdasági Bulgáriából rövid idő alatt tekintélyes iparri rendelkező ország lett. Bulgária második ötéves tervének teljesítése (19521957) kedvezően befolyásolta az ország gazdasági szerkezetét, s 1939-be csupán 25 százalékot tett ki az ország ipari termelése, a múlt évben 68 sző zalékra emelkedett ez a szám. Öt év alatt az ipari termelés 74 százalékh növekedett a „rózsák földjén", ahol 10 évvel ezelőtt csaknem kizárólc petróleumlámpa szórta a fényt. Ma már a falvak 64 százaléka villannyal v\ lágít, nem szólva a városokról és üzemekről. Csaknem kétszeresen növelté ezalatt a kőszénfejtést is, hogy kielégítsék az új vaskohók és gyárak szűk ségletét. Az ipari fejlődésnek egyik fontos célja volt, hogy segítse a mezi gazdaságot, emellett azonban nagy súlyt fektettek a nehézipar fejlesztését is. Bulgária a mezőgazdasági termeli terén is nagy sikereket ért el. Az ot szág egész területén szocialista gazdái kodás folyik. A fejlett belterjes ga; dálkodás elősegíti a hektárhozamo növelését. A Bolgár Népköztársaság számos in tézkedést foganatosított a nép szoció lis helyzetének javítására és kulturál igényeinek kielégítése céljából. Az oi szágban sokszorosan szaporodtak színházak, mozik és kórházak és iskt Iák. Örülünk m baráti Bulgária épít sikereinek s úgy érezzük, hogy rési ben mi is hozzájárultunk különöse Bulgária iparának fejlesztéséhez. Köt csönösen előnyös gazdasági kapcsolt teánk segítik mind hazánkban, min Bulgáriában a szocialista építést. Külön említjük az országaink ki zött fennálló kulturális együttműködi si egyezményt, amely egy évvel meg előzte a gazdasági szerződés megki tését. Ennek szellemében élénk együtt működés folyik tudományos intézt teink, főiskoláink és kulturális intézi teink között. Bolgár fiatalok tanulna egyetemeinken, cseh és szlovák fi meket pergetnek Bulgária mozivást Az iparosító Bulgáriában az építő- nain. A jövőben ez az együttműködi munkából a nők is tevékenyen kíve- még inkább elmélyül, hiszen mindk( szik részüket. Képünkön Janka Petrovát, a várnai hajógyár kiváló villanyhegesztőjét látjuk. országnak és az egész szoeialista tó bornak hasznára válik ez. (—tril Parasztországból ipari ország Tervteljesítés és baráti segítség Üzemlátogatásaim programjába egy olyan vállalatot kívántam beiktatni, ahol nem teljesítik a tervet. Célom az volt, hogy felkutatva a hibákat, rámutassak ezekre, amiből azután mások is okulhatnak. így esett a választásom a bratislavai BEZ-re (Bratislavai Elektrotechnikai Vállalat). Ismeretes, hogy évek során át nem teljesítik a tervet. Amikor ennek oka felől érdeklődtem, Révész elvtárs, az üzem főtervezője a következőket mondotta. — Igaz, hogy sok, éven keresztül nem teljesítettük a tervet, aminek az oka főleg szervezési hibában keresendő. Ebben a nem kívánatos helyzetben a múlt évben fordulóponthoz értünk. Célszerű átszervezéssel, munkaversennyel, fokozottabb párt- és szakszervezeti munkával sikerült ettől a szégyenfolttól megszabadulnunk. Tavaly a III. és IV. negyedévben üzemünk elnyerte a minisztérium vörös vándorzászlójáért folytatott versenyben a dicsérő elismerés III. fokozatát. Az ez évi első negyedévi tervet szintén sikeresen teljesítettük, annak ellenére, hogy feladataink nagyobbak, mint a tavalyiak voltak. Mit is gyárt az üzem tulajdonképpen ? Ez is érdekelne. Ezzel a kérdéssel Jarosek József mérnökhöz, a vállalat főkonstruktőr j éhez fordultam. Többek között gyártunk transzformátorokat. Ezeket főleg falvak, községek villamosításánál használják fel. Gyártunk ezenkívül mágneses szeparátorokat bányaüzemek részére. Ezeknek feladata, hogy a szénből eltávolítsák a vasdarabokat. Ugyancsak bányák részére készítünk homokkal hűtött, tehát robbanásbiztos transzformátorokat. Gyártunk nagy frenkvenciájú generátorokat 50 kVA teljesítménnyel, továbbá hidraulikus hegesztőpréseket. Ezek a gépipari kiállításon méltán felkeltették a külföldiek figyelmét ís. Az üzem, amint Ja:-osek mérnök mondotta, természetesen nemcsak a hazai szükségletet fedezi az említett gyártmányokban, hanem a külföldre is szállítunk. Egyiptom, India, Szíria, Görögország, Finnország, Törökország, Argentína fő kiviteli helyünk. Itt említhetem meg, hogy a múlt évi exporttervet 100,3 százalékra teljesítettük. Ha az üzem exportrendeléseknek is eleget tesz, van-e az alkalmazottaknak valamilyen kapcsolatuk a külfölddel? — Természetesen, — mondotta informátorom. — Jómagam — mondja Jarosek mérnök — jártam Indiában, Delhiben. Utam célja főleg kereskedelmi jellegű volt. Jártam máshol is, de ezek inkább tanulmányi utak voltak. így jártam a Szovjetunióban. Itt a hidegen hengerelt transzformátor-lemezek gyártását tanulmányoztam. Eddig a Szovjetunióból importáltuk, most már nálunk is gyártják. A transzformátor-edények gyártásának technológiáját is tanulmányoztam. E téren a Szovjetunió világviszonylatban az első helyen áll. Angliában részt vettem egy nemzetközi konferencián, amelynek tárgya az alumínium huzalok alkalmazása az elektrotechnikában. Vannak még más kapcsolataink is a külfölddel. Ezek a szálak egészen Észak-Korea Chicson nevű helységéig nyúlnak és iskolapéldái a baráti segítségnek. Részben a sokáig gyarmati sorban sínylődő ország elmaradottsága, részben a háború pusztításainak sebeit kell begyógyítani. Sok itt a tennivaló és üzemünk örömmel sietett baráti segítséget nyújtani. Üzemünk a chicsoni elektrotechnikai üzem részére négy darab periodikus váltó-berendezést szállított. A koreai testvérek betanítására Vodráska Milán technikus és Novák András szerelő utazott ki. Egyben segítségükre vannak ennek beszerelésénél és üzemben tartásánál. Be akartam mutatni, egy olyan üzemet, ahol a tervteljesítés körül nincsen minden rendben, de az itt tapasztaltakból, kiviláglik, hogy az ma már mind a múlté. Ellenkezőleg, a BEZ egyik példás exportüzemünkké lépett elő, amit csak a legnagyobb örömmel regisztrálhatunk. Vörösmarty Géza HA RÉGEN Bulgáriáról beszéltek, a Balkán és az elmaradottság jutott mindenkinek az eszébe. Még a két évtized előtti lexikon Is így jellemzi Bulgáriát: „Elmaradott balkáni ország". A bolgár nép azonban megelégelte az imperialista jármot, s kommunista pártja vezetésével, a Szovjetunió segítségével tizennégy évvel ezelőtt lerázta magáról a rabbilincseket. TIZENNÉGY ESZTENDŐ nem hoszszű idő a történelemben, de amenynyit ez alatt a néhány szabad esztendő alatt tett a bolgár nép hazája felvirágzásáért, azt e kis írás keretében nehéz kifejezni. Aki most ebben a Duna menti szép országban, bármerre jár, városon vagy falun, minduntalan találkozik az új, boldog élet örömeivel. A világlexikonban ilyetén kellene megfogalmazni a Bulgáriáról szóló részt: Parasztországból ipari országgá vált Bulgária, ahol a gyárak és a bányák az ország kincseinek kétharmadát adják, míg régen alig negyedrészét szolgáltatták a nemzet jövedelmének. Ennek bizonyítására hadd mutassunk meg néhány összehasonlítást számokban: 1939-ig az ipar és a mezőgazdaság közti arány kereken 25:75 volt a mezőgazdaság javára. 1956-ban már 67:33 a z ipar javára. Ez a változás a napnál is fényesebben bizonyítja, hogy Bulgárl elmaradt mezőgazdasági ország tx fejlett ipari-mezőgazdasági országg fejlődött. Szükséges itt még hangsű lyozni, hogy az ipar rohamos fej Ifi désével arányosan fejlődik a mező gazdaság is, amit mindennél fénye sebben az a tény bizonyít, hogy Szovjetunió után a második ország amelyben befejezték a falvak szocia lista átépítésének munkáit. Gazda szövetkezetekkel és jómődú szövet kezeti tagokkal az ország bármel csücskében lehet találkozni. Okosa gazdálkodik a bolgár paraszt. Egy igen érdekes esetről hallottal ottlétemkor, ami szintén jellemz arra, hogy a valamikor elmaradót országból, müveit, kulturális álla) lett. Plovdiv környékén a múlt esz tendőben olyan szövetkezet alakul amelynek minden egyes tagja érett ségivel rendelkezik. A MŰLTÉ MÁR A NYOMOR, a tu dalian.

ság ebben az országban. A bol gár dolgozók büszfték Dimitrovgrád ra, a szocialista városra, a hegye között épülő vízművekre, a konzerv gyárakra, a fővárosban épült 75 00 kW energiát fejlesztő űj üzemre é más egyéb létesítményekre... A dol gozó parasztok nehéz munkáját fel váltotta a gép. V Méry Feren ' ' * * j t. M m m • < ( I Az elmúlt év végén égbenyúló hegyek között elzárták az Arda-folyó völ gyét, és így egy 500 millió köbmétér vizet tartalmazó mesterséges ti keletkezett. Ez a tó fogja vízzel ellátni azt az erőművet, amely ha felépül Bulgáriának 16 millió kilowattóra energiát ad évente. ÜJ SZÖ 4 * 1958. április 23. 4