Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-03 / 93. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. április 5. csütörtök 50 fillér XI. évfolyam, 93. szám Most már aztán teljes erővel Ha majdnem egyhónapos késéssel Is, de mégiscsak jobbra fordul az idő, felszikkad a föld, s a múlt hét végén, a hét elején több helyen megkezdték a tavasziak vetését. Mint az első jelentések hangsúlyozzák: kemény akarattal, jó és gyors munkával igyekeznek pótolni azt, amit a rendkívül mostoha időjárás elrabolt. Mert bizony — s ki ne tudná ezt van és kell mit pótolni. Ügy eltelt a március, hogy a mag a zsákban maradt, holott máskor, rendes körülmények között ilyentájt már a kelését várták. No, éppen ez az, amiről most szólnunk kell. Arról, hogy a kedvezőtlen időjárás, a több hetes késés ellenére is megteremthetjük a jó termés feltételeit. így hát eleve szembe kell helyezkedni az esetleges olyan nézetekkel, hogy most már úgyis elkéstünk, kár a dolgot erőltetni, úgy se lesz már abból termés, aminek a magja csak áprilisban került a földbe. Ez persze, hogy nincs így, s egyáltalában nem felel meg a valóságnak, hogy az április elején vetett tavasziakból ne lehetne jó termés. Mert miért ne lehetne? Erre a kérdésre az ^ilyen kétkedők nemigen tudnak' elfogadható választ adni. Legfeljebb azt mondják, emlékszem, hogy egyszer megkéstem az árpával és csak áprilisban vetettem el, hát bizony éppen csak hogy a vetőmagot teremte meg. Semmi okunk kételkedni az ilyen állítások igazságában, csak hát igen nagy különbség, ha. a-«)«da aluszsza el az időt és késik meg a vetéssel, vagypedig, ha a természet késik meg s ezért húzódnak el a tavaszi munkák. Ha a mag még most, az elkövetkező napokban a földbe kerül és aztán, ha a vetést a továbbiak során is kellő gondozásban részesítjük, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a termés jó lesz, nogy a föld bőven fog fizetni a beléje fektetett gondos és odaadó munkáért. De akadnak másféle nézetek is. Vannak emberek, akik az előbbieknek éppen az ellenkezőjét állítják. Ügy vélik és azt tartják, hogy ha a természet éppen úgy akarja, hát akkor még az április végén vetett árpa is lehet olyan, hogy éppen csak a „föld le nem szakad alatta". Ezek azok az emberek, akiknek soha semmi sem sürgős s akiknek, ha valami dolguk nem sikerül, ha rossz a termésük, akkor azért nem saját nemtörődömségüket és hanyagságukat, hanem az időjárást, a természetet- okolják. Hogy hát mit lehet tenni, ha a természet nem kedvezett. Helytelen és káros nézetek ezek és most nem az a feladat, hogy a mezőgazdasági dolgozók közül bárki is holmi magyarázatokat keressen, mivel semmiféle magyarázatból, megindokolásból gabona nem lesz, semmiféle nézet meg elmélet a földeket meg nem munkálja, a magot el nem veti. Márpedig most az a feladat, hogy megműveljük a földeket, elvessük a magot és minden tőlünk telhetőt megtegyünk annak érdekében, hogy a késői kitavaszodás ellenére is, az időjárás okozta késés ellenére is megteremtsük a jó termés feltételeit. Persze, az a kérdés most már, hogyan? Megvannak-e a lehetőségeink arra, hogy behozzuk az időjárás okozta késést? Igen, megvan erre minden lehetőségünk s adva vannak ennek feltételei. Mert a késői tavasz nemcsak késést jelent, hanem jelenti azt is, hogy a tavaszi munkákra való felkészültségnek és Csehszlovákia kormányának a nagyhatalmak és más országok kormányaihoz intézett jegyzéke és emlékirata Csehszlovákia óva int a nyugatnémet hadsereg atomfegyverekkel való felfegyverzésétől A nagyhatalmaknak és az összes európai országoknak lépéseket kell tenniök a háborús veszély megszüntetése érdekében készenlétnek mindenütt — az EFSZ-ekben, a traktorállomásokon és brigádokon, az állami gazdaságokban és az egyénileg gazdálkodóknál egyaránt — teljesnek, szinte tökéletesnek kell lenni. Volt rá idő elég, több is a kellőnél, úgyhogy most bárhol, bármely gazdaságban, ha oly szikkadt a föld, hogy dolgozni lehet rajta, akkor a vetést azonnal meg lehessen kezdeni. Ámde kevés és elégtelen az olyan felkészültség és szervezés, hogy a munkákat bármely pillanatban meg tudják kezdeni. Ne csak megkezdjék, hanem igen rövid idő alatt el is végezzék. És ne csak elvégezzék, hanem munkájuk emellett jó is legyen. íme ezek a feltételei annak, hogy az időjárás okozta késést behozzuk és megteremtsük a jó termés feltételeit. Nem kétséges: a döntő szó most a traktorállomásoké. Hógy minden ember és minden gép a helyén és bármely pillanatban indulásra készen álljon. S minden gépnek olyan állapotban kell lenni, hogy a legkisebb fennakadásnak még csak a lehetősége is ki legyen zárva. Mert ha most is előfordulnak olyan esetek, mint amilyenek az elmúlt években nem voltak ritkaságszámba menők, tudniillik az, hogy a traktor néhány forduló után egyszerűen „bedöglik", és aztán napokig nem akad szerelő, aki a traktort „mozgásra bírja", — hát ha most is előfordul ilyesmi, akkor az a legsúlyosabb felelőtlenség és az az ember, aki ezért felelős, megérdemli a nyilvános megbélyegzést. Ám reméljük, hogy ilyesmi nem fordul elő. Biztatók és megnyugtatók a traktorállomásokról és a brigádközpontokról kapott helyzetjelentések. Arról adnak képet a jelentések, hogy a traktorállomások dolgozói tudják: most minden perc métermázsákban mérhető. Ámde helytelen volna minden terhet és felelősséget a traktorállomásokra hárítani. A traktorállomásokra háramló feladatok egyáltalán nem csökkentik az EFSZ-ek vezetőségeinek és tagjainak, nem csökkentik a helyi nemzeti bizottságoknak és a falusi pártszervezeteknek felelősségét a tavaszi munkák elvégzéséért. Az EFSZ-ek teremtsék meg a feltételeit annak, hogy a traktorok valóban zavartalanul és a nap minden percében dolgozhassanak. Ne legyen fennakadás a vetőmag és a műtrágya kiszállításában és ne várják azt, hogy minden munkát a traktorállomás végezzen el, hanem vessék be saját erejüket is s az éppen adott helyzetnek megfelelően osszák meg a munkát egymás közt, illetve egészítsék ki, segítsék egymás munkáját. A pártszervezetek és a helyi nemzeti bizottságok pedig ügyeljenek arra, hogy az egyes gazdaságok azon címen, hogy „mindért pillanatban készen legyünk a munkára" gépeket és embereket ne kössenek le maguknak, hanem minden rendelkezésre álló erőt ott és oda vessenek be, ahol éppen dolgozni lehet. Egyre több szövetkezetben esik szó arról, hogy a második ötéves terv termelési színvonalát négy év alatt elérjék. Ám nem elég erről csupán beszélni, nem elég kötelezettséget vállalni, még csak az időjárásra sem bízhatjuk ennek valóra váltását, — e szó valóra váltásáért igen keményen meg kell dolgozni. S a legelemibb feladat, hogy a magot, dacolva az időjárással, a maga idejében a földbe juttassuk. i Václav Dávid, a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztere kedden, április 1-én fogadta a Szovjetunió, az Amerikai Egyesűit Äliamok, Nagy-Britannia és Franciaország diplomáciai képviselőit, akiknek átadta a Csehszlovák Köztársaságnak a nyugatnémet hadseregnek atom- és rakétafegyverekkel való felfegyverzésére vonatkozó emlékiratát, valamint az ezzel kapcsolatos kísérő jegyzékeket is. Az emlékirat szövegét átadták továbbá Albánia, Belgium, Bulgária, Dánia, Finnország, Hollandia, 0!sszor» szág, Jugoszlávia, Kanada, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Norvégia, Lengyelország, Ausztria, Románia, Görögország, Svédország, Svájc és Törökország diplomáciai képviselőinek is. Az emlékirat szövegét elküldték egyes továbi európai országok kormányainak is, melyeknek nincs diplomáciai képviselőjük a Csehszlovák Köztársaságban. Jegyzék a Francia Köztársaság kormányához A Csehszlovák Köztársaság Külügyminisztériuma tisztelettel átadja a francia nagykövetségnek azon emlékirat szövegét, melyben a csehszlovák kormány nyugtalanságát fejezi ki afölött, hogy a Német Szövetségi Köztársaság hadseregét atom- és. rakétafegyverekkel fegyverzik fel s egyben kéri a francia nagykövetséget, hogy küldje el az emlékiratot a Francia Köztársaság kormányának. A Csehszlovák Köztársaság kormánva már néhányszor hangsúlyozottan rámutatott a Német Szövetségi Köztársaságban végbemenő veszélyes fejleményekre. Sajnálattal állapítja meg, hogy számos európai állam kormánya alaptalannak tartotta ezeket az intelmeket és egyes nagyhatalmak megkísérelték takargatni a német militarizmus veszélyes voltát. A Német Szövetségi Köztársaságnak atom- és rakétafegyverekkelvaló felfegyverzése most már valósággá válik. Az ilyen helyzet a nemzetközi feszültség kiéleződéséhez vezet és fokozza Európában a háború veszélyét. A Csehszlovák Köztársaság kormánya meg van győződve arról, hogy Európa nemzetei számára végzetes lenne, ha a Német Szövetségi Köztársaság folytatná hadseregének atom- és rakétafegyverekkel való felfegyverzését és ha a Német Szövetségi Köztársaság kormányának e politikája továbbra is a nyugat-európai országok kormányainak támogatásában, -.vagy hallgatólagos jóváhagyásában részesülne. Az európai országok kormányainak nemzeteik biztonsága érdekében meg kellene mindent tenniök, hogy korlátozzák ezeket a fejleményeket és tc.emtsék meg a feltételeket a nemzetközi feszültséq enyhítésére. A Csehszlovák Köztársaság kormánya hálás lenne a Francia Köztársaság kormányának, ha az közölné vele az ezen emlékiratban és jegyzékben foglalt kérdésekkel szemben elfoglalt álláspontját. Prága, 1958. április 1-én. A Csehszlovák Köztársaság kormányának emlékírói A Csehszlovák Köztársaság kormánya már kezdettől fogva komoly nyugtalansággal figyeli a Német Szövetségi Köztársaság hadserege alakulásárak és felfegyverzésének folyamatát és nemegyszer óva intett azon veszélytől, melyet a feltámasztott német militarizmus jelent Európa és az egész világ békéje számára. A múlt év folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy a gyorsított ütemben alakuló nyugatnémet hadsereget atomfegyverekkel is felfegyverzik, olyan fegyverekkel, melyekkel már előbb ellátták a Német Szövetségi Köztársaság területén állomásozó idegen fegyveres erőket is. A Csehszlovák Köztársaság kormánya 1957. szeptember 6-i nyilatkozatában figyelmeztetett annak veszélyes voltára, hogy a Német Szövetségi Köztársaság területén idegen atomtámaszpontokat létesítettek és előkészületeket tesznek a nyugatnémet hadsereg egységeinek atomfegyverekkel való felfegyverzésére. A csehszlovák kormány nem egyedül emelte fel ez ellen hangját. Az Európa békéjének további sorsa fölötti nyugtalanság és aggodalom ugyanazon érzését fejezte ki, melyet a nyugatnémet közvélemény túlnyomó része felháborodott tiltakozásaiban, juttatott kifejezésre és amelyet kifejezésre juttatott számos további európai ország közvéleménye, valamint jelentős tudományos dolgozók és közéleti tényezők intő szava is. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya az ily módon kifejezett aggodalmakra és tiltakozásokra annak idején azzal válaszolt, hogy biztosított mindannyiunkat arról, Hogy a Bundeswehr atomfegyverekkel való felfegyverzésének kérdése a legközelebbi időben nem jöhet számításba. Most, félévvel ezen nyilatkozatok elhangzása után ugyanaz a szövetségi kormány a parlamentben és az országban megnyilvánuló nagyfokú ellenkezés ellenére keresztülvitte a szövetségi parlamentben azt a határozatot, amely jóváhagyja a Német Szövetségi Köztársaságnak atomfegyverekkel való felfegyverzését. A szövetségi kormány képviselői a Német Szövetségi Köztársaság hadserege alakulása és felfegyverzése folyamatának valamennyi szakaszában olyan fortélyokhoz folyamodtak, melyeknek az volt a céljuk, hogy a nyilvánosság előtt eltitkolják az ezzel kapcsolatosan előkészített terveket és takargassák a Német Szövetségi Köztársaság hatalmon levő köreinek (Folytatás a 2. oldalon). Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága irodájának és a Megbízottak Testületének felhívása a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeras elvégzésére Szövetkezeti tagok, földművesek, a gép- és traktorállomások, az állami gazdaságok dolgozói, mezőgazdasági dolgozók! Pártszervezeti funkcionáriusok, üzemekben és falvakon működő kommunisták! Az idei tavaszi munkák sikeres elvégzése nagy politikai jelentőségű feladat. A tavaszi munkák gyors és jó minőségben való elvégzése nagymértékben kihat az idei termésre és döntő jelentőségű abban, hogy a mezőgazdaság teljesítse az ötéves tervet. Az eddigi kedvezőtlen időjárás elodázta a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdését. Míg tavaly az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok ilyenkor már elvégezték az őszi vetéssel kapcsolatos munkákat, a rétek s a legelők legnagyobb részét már megtrágyázták, bevetették a tavaszi gabonafélék több mint 80 százalékát és a cukorrépa több mint 20 százalékát — ez idén csak e napokban kezdhettük meg a tavaszi munkákat. A terv szerint az 1957. évi eredményekkel szemben ez idén 12,8 százalékkal kell növelnünk a növénytermesztést és ez megköveteli, hogy a tavaszi munkákat a késés ellenére is rövidebb idő alatt végezzük el, mégpedig a lehető legjobban, az összes rendelkezésre álló munkaerők, gépek és fogatok teljesmérvü kihasználásával. Megköveteli továbbá, hogy kellőképpen kihasználjuk a kedvező időjárás minden percét. Mezőgazdasági dolgozóink rendelkeznek a tavaszi munkák sikeres elvégzéséhez szükséges valamennyi feltétellel. Hazánkban szilárd egységes földmúvesszövetkezeíek működnek, melyek ma már a mezőgazdasági földek 55 százalékán gazdálkodnak és tapasztalt szövetkezeti káderekkel rendelkeznek. Mezőgazdaságunkat ellátjuk további nagy teljesítőképességű gépekkel, nagyobb menynyiségű műtrágyával, több nemesített vetőmaggal és ültetoanyaggal. Naqvotb összegeket fordítunk a beruházási és a talajjavítási építkezések céljaira is. A nemzeti bizottságok, a kutatási és tudományos dolgozók egyre nagyobb mértékben nyújtanak szakszerű segítséget mezőgazdasági üzemeinknek. Most arról van szó, hogy a falusi pártszervezetek, társadalmi szervezetek, valamennyi fokozatú nemzeti bizottságok, az EFSZ-ek, a GTÁ-k és az állami gazdaságok dolgozóival együtt főképpen a tavaszi munkákkal kapcsolatos következő feladatok elvégzésére összpontosítsák figyelmüket: Minden termőföld gondos megművelése és a szántóföldek alapjának további bővítése; az őszi vetemények és az évelő takarmányfélék tavaszi gondozásának, valamint feljavításának elvégzése, a kedvezőtlen tél okozta következmények ily módon való áthidalása; a tavaszi gabonafélék, hüvelyesek bevetésének és a burgonya elültetésének a legrövidebb időn belül való elvégzése a nemesített vetőmagok és ültetőanyagok teljesmérvű felhasználásával; az ipari növények, különösen a cukorrépa, a napraforgó és a len idejében való bevetése a tervben előirányzott egész földterületen; a takarmányfélék fokozott mértékű termesztése, amit különösen a rétek és legelők gondozásával trágyázásával, a szemeskukorica, valamint a tejes-viaszkos érettségű silókukorica vetési területének kiterjesztésével. a tavaszi vegyestakarmányok és a sorközi növények bevetésével kell elérni. Az említett feladatok teljesítése során elsőrendő figyelmet kell szentelnünk és segítséget kell nyújtanunk az újonnan alrkult és a lényegesen bövü't EFSZ-eknek oly módon. hogy eredményeik még ez idén megsokszorozzák a szövetkezeti tagok bevételeit és így példát mutassanak az EFSZ-eken kívül álló parasztoknak s megnyerjék őket az egységes földrrűvesszövetkezotekbr való belépésre. Szövetkezeti tanok és föidműves:'k. aqroiľímnsnk, 3 gép- és traktorát hmások dolgozói'. Jól szervezett munkával használjátok ki teljes mértékben a rendelkezésiekre álló összes munkaerőket, gépeket és igákat. Szervezzétek meg a munkát meghosszabbított, valamint éjszakai műszakokban, kedvező időjárás esetén vasárnap és ünnepnapokon is oly módon, hogy a gabonafélék vetését a községben 4—5 nap alatt elvégezzék. Nemzeti bizottságok funkcionáriusai és dolgozói, mezőgazdasági szakemberek, tudományos és kutatási dolgozók! Nyújtsatok hathatós és operatív politikai-szervezési segítséget a mezőgazdasági üzemeknek, különösen az EFSZ-eknek az .összes rendelkezésre álló források s eszközök kihasználásában a tavaszi munkák gyors és jó minőségű elvégzése érdekében. Az FSZM, a CS1SZ, a nöbizottságok és a Nemzeti Front többi szerveinek funkcionáriusai és tagjai, védnökségi üzemek! Nyújtsatok segítséget a mezőgazdasági üzemeknek, különösen az újonnan alakult és bővülő földművesszövetkezeteknek a tavaszi munkák sikeres elvégzése érdekében. Szervezzetek brigádokat különösen a rétek és legelők rendbehozása s trágyázása, valamint a tavaszi facsemete-ültetés és növénykultiválás terén szükséges munkák megsegítésére. I Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának irodája és a Megb^ottak Testülete meg van győződve arról, hogy az összes mezőgazdasápi dolgozók, a nemzeti bizottsáqok s a Nemzeti Front szerveinek funkcionáriusai és dolgozói, a tudományos és kutatási dolgozók munkalendületükkel hozzájárulnak ahhoz, hogv a tavaszi munkákat az oddiqj késés ellenére úgy véno77ük fi hopv ezzel biztosítsuk az Hei bő 'érmést. A Mepb'zotíak Testülete Sílovák'a Kommunista Párli:i Központi Bizottságának i-rodáXa. i