Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-19 / 108. szám, szombat

A falusi pártmunkának egyre nagyobb a felentősége Gottwald elvtárs a CSKP IX. kongresszusán hangsúlyozta, hogy a szocializmus építésénél egyre nagyobb jelentősége lesz a falusi pártmunkának. És valóban, a falun végzett pártmunka az a hatalmas erő, amely a mezőgazdasági termékek nagyobb bőségéhez s a falu népe magasabb életszínvonalához vezet. Gottwald elvtárs előrelátá­sának, határozott szavainak jelentősége még nagyobb lett, amikor pártunk Központi Bizottsága a szocializmus építése betetőzésének történelmi feladatát tűzte ki elénk. A párt prešovi kerületi konferen- | Nagyon sok függ majd a nemzeti ciája amellett, hogy foglalkozott a bizottságok szervező munkájától, hogy kerület fejlődését érintő összes kér- az önkéntesség szigorú betartásával désekkel, a hangsúlyt a mezőgazda- : meggyorsuljon a szövetkezetesítés a sági termelés további gyors foko- prešovi kerületben is, hogy így a zására, a szövetkezetek továbbfej­lesztésére és megszilárdítására he­lyezte. A küldöttek a kétnapos kon­ferencián Vasil Biľaknak, a kerületi bizottság vezető titkárának a kerületi bizottság munkájáról szóló beszámo­lója után, higgadt megfontolással és őszinte lelkesedéssel beszéltek a párt munkájáról. S nem is csoda, mert a küldöttek olyan időben jöttek ösz­sze a konferenciára, amikor kerüle­tük rohamos fejlődésnek lendült. A burzsoá köztársaság alatt az egész kerületben alig néhány száz munkás dolgozott az iparban és a legna­gyobb üzem is kevesebb mint 100 munkást foglalkoztatott. Most pedig Svidníken, Stropkőn és Bardejovban tavaly új gyárak építését kezdték el, amelyek több mint 6000 embert tud­nak foglalkoztatni. A legrövidebb időn belül Medzilaborcén és Stará Lu­bovňán kezdik meg az új üzemek építését. A humennéi Kapron-üzem kibővítésével és modernizálásával a dolgozók további százai jutnak állan­dó foglalkozáshoz s csupán ez az üzem évente több mint ötven­millió korona keresetet biztosít a munkásoknak. Tavaly például több mint 100 mil­lió koronával haladta meg a beru­házások összege az előző évi befek­tetéseket és az üzemek 1957-ben 170 millió koronával több ipari terméket adtak nemzetgazdaságunknak, mint 1956-ban. A falu is elindult a felemelkedés útján A fejlődés a prešovi kerületben azonban nem korlátozódik csupán az ipari termelés fejlődésére. Komoly előrehaladást tett a falvak népe a mezőgazdasági termelés fokozásában. Amíg 1953-ban az egész kerületben mintegy 70 kis létszámú szövetke­zet működött, addig 1956-ban 28, tavaly 85 új szövetkezet alakult, amelyek túlnyomó részébe beléptek a falvak összes dolgozó parasztjai. A párt leveléről folyó vita során pe­dig 8500 egyénileg gazdálkodó pa­raszt több mint 35 000 hektár föld­del lépett be a szövetkezetekbe. Ma már sok olyan szövetkezet van a kerületben, amelyek már tavaly több mutatószámban elérték az 1960. évre előirányzott termelési szintet. A michalovcei járásban levő med'ovi EFSZ például mindenben túl is szár­nyalta az 1960-ra kitűzött feladato­kat. Tovább ... tovább ... Bármennyire is nagy az előreha­ladás a mezőgazdaságban a prešovi kerületben, a kerületi konferencia mégis megállapította, hogy még min­dig nagyon lemaradt a kerület mind a mezőgazdasági termelés fokozásá­ban, mind a szövetkezetesítésben. Viliam Široký elvtárs miniszterel­nök, a CSKP KB politikai irodá­jának tagja, aki mint a CSKP kül­döttségének vezetője vett részt a konferencián, a vita során felszólalá­sában többek között rámutatott ar­ra, hogy a mezőgazdaság fejlődésé­nek a szocializmus építésének mosta­ni időszakában döntő jelentősége van. A prešovi kerületben a mezőgaz­daság még mindig komoly fékezője a termelésnek. Pártunk Központi Bi­zottsága azt a célt tűzte ki mező­gazdaságunk elé, hogy mihamarabb elérjük a mezőgazdaságban a legfej­lettebb mezőgazdasággal rendelkező országok termelési színvonalát. Ez nem kis feladat, de reális és telje­síthető. És különösen a szlovákiai kerületi pártszervezeteknek kell el­gondolkozniok azon, milyen konkrét intézkedéseket tegyenek e cél eléré­se érdekében. Csehországban például a növényi tetmelésben tavaly is 18 százalékkal nagyobb hozamot értek el átlagosan hektáronként, mint Szlovákiában, és egy mezőgazdasági hektáron 28 százalék az eltérés a csehországi és a szlovákiai eredmé­nyek között. Ez a tény új feladatok eié állít bennünket a szocializmus építése betetőzésének útján. Arról van szó, hogy a mezőgazdaságban döntő többségbe kerüljoh a szövet­kezeti termelés. szövetkezeti termelés túlsúlyba ke­rüljön és biztosítsa a mezőgazdasági termelés fokozását a kerületben. Milliós tartalékok A továbbiakban Viliam Široký elv­társ világos példákkal mutatott rá, hogy mit jelentene a prešovi kerü­letben, ha egy hektár mezőgazdasági területen elérnék a csehországi ter­melési szintet. A búzánál ez 54 mil­lió korona, a rozsnál 17 millió koro­na, az árpánál és zabnál — amelyből értékes szemestakarmány-többlethez jutnának — évente 93 millió korona jövedelemnövekedést érhetnének el. A mezőgazdasági termelés további szakaszán újabb milliókkal növekedik a jövedelem és csak a több terme­lésért összesen 407 millió koronával kaphatna többet a kerület mezőgaz­dasága. Ha figyelembe vesszük azokat az eredményeket, amelyeket a med'ovi, bardejovi, nagykaposi, haniskai és más szövetkezetek elértek, világosan látjuk, hogy a prešovi kerületben óriási tartalékok vannak kihasználat­lanul mezőgazdaságunkban. A kerü­let földterületének csupán a 28,5 százalékán folyik szövetkezeti gaz­dálkodás. A szövetkezetek által el­ért hektárhozamok átlaga egyhar­madával magasabb az egyénileg gaz­dálkodó parasztok által elért hektár­hozamoknál. Hasonló a helyzet az állattenyésztésben is. Ez mind arra figyelmezteti a párt kerületi bizott­ságát, az összes kommunistákat, hogy nem lehet kihasználatlanul hagyni ezeket az óriási tartalékokat, de az sem képzelhető el, hogy ezek a tartalékok szövetkezetesítés nélkül felszínre kerülnek. Az eddigi eredmények a szövet­kezeti gondolat. határozott előretö­rése ellenére sem kielégítők. Ha az eddigi ütemben haladna a szövetke­zetek alakítása, sok évre volna szük­ség, hogy a kitűzött célt elérjék. Nagy hiba, hogy a szövetkezetek fejlesztésénél kevés figyelmet szen­telnek a már meglévő szövetkezetek kiszélesítésére. Ha minden EFSZ-t egészközségi szövetkezetté alakíta­nának át, akkor újabb 45 000 hektár földdel növekedne a szövetkezetek által megművelt terület. A párt munkáján van a hangsúly A konferencia rhegállapította, hogy sok helyütt a pártmunka még mindig sok kívánnivalót hagy maga után. Egyes járási párt- és nemzeti bizott­ságok igen helytelenül önelégültségbe estek. Nem szeretnék, ha több gond­juk lenne a szövetkezetekkel, mint eddig van. Emellett az új szövetke­zeteknek sem nyújtanak mindenütt megfelelő segítséget. Hivatkoznak különféle objektív okokra, különösen az állatállomány összpontosításánál. A kerületi pártbizottság tevékeny­ségével foglalkozó beszámoló hangsú­lyozta, hogy a beruházási építkezé­seknél van a baj gyökere. A jelenlegi állapot ezen a téren komoly fékezője a további fejlődésnek. A sokszor emlegetett érvek, objektív okok nem állják meg a helyüket. A falun dol­gozó kommunistáknak sokkal nagyobb " figyelmet kell szentelniök a helyi Párt]a X I- kongresszusa előkészítésé források feltárására. Csaknem min­rások számos példával igazolják, hogy a szövetkezetesek saját erejükből egy-kettőre megfelelő gazdasági épü­leteket építenek s haladéktalanul összpontosítják az állatállományt, ha a falusi pártszervezet a kommunis­tákon keresztül érvényesíti vezető szerepét. Nem elég azonban határo­zatot hozni, de a kommunistákat konkrét feladatokkal kell megbízni és a pártbizottságoknak ellenőrizni, hogyan teljesítik a kommunisták a rájuk bízott feladatot. Papp Sándor, a nagykaposi járás küldötte határozottan beszélt arról, hogy a falvakon végzett szervező munka hiányosságát nem lehet kifo­gásokkal mentegetni. A kommunisták munkájának sikere attól függ, hogyan tudnak beszélni a parasztokkal, szö­vetkezetesekkel, hogyan tudják meg­magyarázni, hogy a szövetkezet gyors fejlődése attól függ, milyen gyorsan, olcsón építkeznek és ha a szövetke­zet megalakulása, vagy kiszélesítése után mihamarabb bevezetik a közös állattenyésztést, tehát az állatállo­mány összpontosítását. A kommunis­ták j* munkájának köszönhető, hogy a csicseri EFSZ tagjai mindjárt, ahogy a szövetkezet egészközségivé lett, nyomban elvégezték az állatok összpontosítását. A michalovcei járásban a szövet­kezetesek felajánlották, hogy már 1959-ben elérik az 1960. évre meg­szabott termelési szintet. A járási pártbizottság úgy irányítja a falusi pártszervezeteket, hogy azok a tör­ténések élén álljanak. A kommunis­ták a szövetkezetben, a nemzeti bizottságokban és a társadalmi szer­vezetekben elsőrendű feladatul kap­ták, hogy teljes mértékben érvé­nyesítsék a párt befolyárát a feladatok teljesítéséért. A szövetkeze­tek a háztáji gazdaságokból felvá­sárlás útján töltik fel állatállomá­nyukat, s a járási nemzeti bizottság állategészségügyi szolgálata meg arra ügyel, hogy egyetlen üsző sem ma­radjon meddő. Egyes községekben a marhahús beadását sertés beadásával helyettesítik, hogy ezáltal meggátol­ják a szarvasmarhaállomány csök­kentését. Ugyancsak nagyobb gondot fordítanak a vágómarhák súlyának gyarapodására. A siker biztosítéka az egység A prešovi kerületi konferenciát az idén a párt ideológiai egysége jelle­mezte. Most nyoma sem volt az előző konferenciákon gyakran hangoztatott sérelmeknek, mentegetődzéseknek. A küldöttek nemcsak bíráltak, de helyet adtak az önbírálatnak. A fej­lődésnek indult kerület legjobb fiai­nak határozott hangja hangzott el a konferencián. A szavakból átérző­dött a határozott tenniakarás s an­nak kifejezése, hogy a kommunista sohasem kételkedik a párthatároza­tok helyességében. Mindig elengedő türelemmel világítják meg a környe­zetükben élő embereket a párt politi­kájának helyességéről. A kommunis­ták sohasem vesztik el a perspek­tívát, bíznak a jövőben. A konferencia határozottan. meg­szabta az új kerületi bizottságok munkájának irányát, amely az összes építőfeladatok teljesítéséért folyó harcban csúcsosodik ki. A konferen­cia jelentős alkotórésze a Szlovákiát" Kommunista Pártja májusi kongresz­szusa és Csehszlovákia, Kommunista denütt megvan a lehetőség arra. hogy gyorsan és olcsón építkezzenek. A prešovi, michalovcei, sabinovi já­A galántai traktorállomás dolgozói pártunk XI. kongresszu­sának tiszteletére egész­üzemi szocialista köte­lezettségvállalást tettek. Elfogadták a kroméŕíži traktorállomás felhivá­egyéni és 20 kollektív A szövetkezetekben vállalás képezi. növelik a cuktrrépa Megtakarítanak a ter- hektárhozamát mégpedig vezett önköltségen 16 százalékkel, vagyis 209 439 koronát, a gép- 288 mázsáról 355 má­javításon 111 939 koro- zsára hektáronkint. nát, az üzemanyagon A szocialista vallalá'st sát s egyúttal felhívták gy 50 0 koronát, A bevé- a traktorállomás vala­a bratislavai kerület teli tervet — az állami mennyi munkaszakaszán valamennyi traktorállo- költségvetés számára — és a traktorosbrigádon mását, kapcsolódjanak 100,5 százalékra telje­be a szocialista munka- sitik és az állami költ­versenybe. ségvetés számlájára Az összüzemi szocia- 45 000 koronával többet lista munkavállalást 178 küldenek a tervezettnél. nek s újabb határkövet jelentett a szocializmus építésének betetőzéséért folyó harcban. Miklya János A bmói kerület legnagyobb állami birtokának dolgozói nagy örömmel fo­gadták az Agrolet pilótáit, akik segítenek nekik a kedvezőtlen időjárás okozta elmaradás behozásában a tavaszi munkáknál. A hrušovanyi állami bú-tok földjein e tavasszal kilenc és félezer hektáron szórnak műtrágyát repülőgépről. E. Bican (ČTK) felv. A megtakarított millió titka is megvitatták. A válla­lás teljesítését negyed­évenkint értékelik. A gépállomás üzemi bizottsága. El gaz, a valóságban nem is El titok. A szímői szövetkeze­tesek szívesen elbeszélgetnek bár­kivel, legyen az ismert, vagy is­meretlen érdeklődő. Ha éppenség­gel szűkszavú, akkor kurta, komoly hangú válaszokat kap —, de ez a ritkább eset. Gyakoribb az, ha az idegen tövlről-hegyire vallatja kí­sérőjét az mosolyogva válaszolgat osztja örömét, gondjait... Szándékom, hogy portaszemlét tartsak. Kísérőt keresek — s vá­lasztásom Kasík Józsefre esik. ö a szövetkezet elnöke, ő a leghiva­tottabb árra, hogy beszámoljon a szövetkezet sikereiről, gondjairól. De hol, merre van? Az irodában csak annyit mondanak: „Vagy a határban, vagy az istállóknál Jesz ..." Késő délután, hat óra Is van már, amikor az istállók felé tar­tok. A falu szélétől kitaposott gyalogúton ballagok, s velem párhuzamosan a hepe-hupás kocsi­úton szalmával, megrakott szeke­rek nyikorogva mellőznek. Mun­kából hazaigyekvő emberek ha­ladnak s közöttük az elnök is. — Sasszeme legyen annak, aki megtalálja — mondom, hogy ba­rátságosan üdvözöltük egymást. — Keresem, várom az irodába, és ... — Hogyisne! Ilyen munkaidőben — szól közbe mosolyogva, és hogy elmondtam, mi járatban vagyok, kerékpárját az istállók irányába fordítja, mondván: — Hát, gyerünk akkor, nézzünk szét. Majd megebédelek azután. BS emmi jelét sem látom, hogy fi© haragudnék. Ilyen dolog­időben ..., bizony megtörtént már ővele többször is, hogy besetéte­dett mire ebédhez ülhetett. S mi mindent megtud az ember tőle egy ilyen elmulasztott „ebédidő" alatt. Én most csak a megtakarított mil­lió „titkáról" akarok beszámolni. Ott kell kezdenem, hogy egy rö­vid hír, mindennek az oka: „A szí­mői szövetkezetben jól halad a beruházási építkezés." Szóval ez a rövid hlr annak az oka, hogy most a szövetkezet elnöke ebéd helyett velem barangol az istállók­ban s magyarázza, milyen munkát végeznek a beruházási építkezések terén. — ötvenegy óta építkezünk öt sertésól, négy tehén- és borjú­istálló, ötven vagonos gabonarak­tár, autógarázs, műhelyek és mi­egymás. — Hét évi munkának gyümölcse. — Hallom, egy-egy istálló költ­ségeit negyven-negyvenöt százalék­kal csökkentették. — Ogy igaz. — Hogyan érték ezt el? — Van egy építőcsoportunk, Leskó János a vezetője. A kőmű­vesek, ácsok és segédmunkások munkaegységre dolgoznak. Tehát a szövetkezet saját maga végzi az építkezési munkákat. Ahogy moh­dani szokás: önsegéllyel. így aztán az egy istálló felépítésére terve­zett összeget nem merítjük ki, s a szövetkezetnek bizony ez több­ezres megtakarítást jelent. lóistállóban többen körül­vesznek, mosolyognak, bólogatnak s látom egyetértenek az elnökkel, aki most éppen azt magyarázza, hogy a lóistállót is most építették, nemrégiben. — T-29 típus. Ha például ezt az építkezési vállalat építi, a beru­házási ter/ szerint négyszázezer koronába kerül. Mivel azonban ön­segéllyel végeztük a munkálatokat, csak az anyag került pénzbe és a költségvetésből mindössze két­százhuszonkétezer koronát merítet­tünk ki. Sikerült megtakarítanunk majdnem felét a költségeknek. — És a növendékmarhaistálló­val hogy állnak? — Még nincs egészen kész, most fejezzük be külső vakolást —, de a növendékállatokat már a múlt év végén bekötöttük, százkettőt... — Ennek mi az értéke? — ötszázhétezer korona. De a valóságban a költségeket majdnem a felére csökkentettük. — Most építenek valamit? — Már hogyne építenénk. Sza­porodik az állatállományunk, kell az istálló. A T-2 típusú anyaser­tésól már félig kész, most tetőzik. Ahogy már mondtam: ha ezt az építkezési vállalattal építettjük, háromszáznégyezer koronába kerül. A mi építkezési csoportunk körül­belül száznyolcvanezer koronáért felépíti... Aztán egy 98 férőhelyes T-27-es tehénistállót építünk. Ezt még csak most kezdjük, ez időtájt az alapokat készítik A tipizált terv szerint belekerülne hatszázhetven­hatezer koronába. Remélem azon­ban az önsegéllyel végzett munka itt is meghozza eredményét. Ogy számítjuk, hogy csak négyszázezer koronát merítünk ki, vagyis ennyi­be fog kerülni az istálló. — Ezek szerint a szövetkezet már megtakarított pár százezret. — Jóval többet egy milliónál. Pénzt — Talán mást is? — Időt. Az építkezési csoport egy-egy istálló felépítésének ha­táridejét egy-két hónappal lerö­vidítette. Például a tehénistállót terv szerint az év végére kellene befejezni, de mi már októberben be akarjuk kötni a jószágot az istállóba. Szót szó követ, s a szövetkezet elnöke nemcsak örömét, hanem gondját Is megosztja velem. — A tehénistállóhoz már meg­kaptuk az első téglaszállítmányt, csakhogy a tégla rossz minőségű. Nem bírja a nyomást. Várjuk a többit is, sürgősen — de jobb mi­nőségűt. Ez a bírálat a Gútai Téglagyár­nak szól. De van itt valami az útépítési vállalat címére is. — A település mellett vezet ez a hepe-hupás út — Andódon ke­resztül Érsekújvárra. Meg kellene javítani Andódig — ez mintegy tíz kilométer —, mert több kárt okoz, mint hasznot. Mi az állat­telepig megjavítjuk, de tovább... Aztán nem kellene kerülő úton menni Érsekújvárra. sztozván a szövetkezet örö­meiben, gondjaiban, észre­vétlenül bealkonyodott. Kasík Jó­zsef ebédelni ment... Otra kel­tem én is, s az elnök szava mind­untalan a fülemben csengett: „Önsegéllyel." „Igen, ez a titka", a megtakarított milliónak S ez a követésre méltó példa­mutatás dicséretet érdemel. Kerekes István ÜJ SZÖ '5 * 1958. április 18.

Next

/
Thumbnails
Contents