Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-17 / 106. szám, csütörtök

f Ä Hlinka-gárda rohamosztagosai elleni bűnper A Hlinka-gárda rohamosztagosai elleni bűnper a bratislavai kerületi bíróság előtt kedden, április 15-én Leon Bunta vádlott kihallgatásával folytatódott, aki mint a Hlinka-gárda Považská Bystrica-i rohamosztaga pa­rancsnokságának első helyettese aktí­van részt vett a Szlovák Nemzeti Felkelés harcosai, valamint mindazok elleni összes akciókban, akik nem rokonszenveztek az úgynevezett szlo­vák állam fasiszta rémuralmával. Bunta vádlott 1940 óta volt a Hlin­ka-gárda tagja, Bojnicéban elvégezte a Hlinka-gárda különleges" tanfolya­mát, ahol kiképezték az antifasiszták és a haladó szellemű polgárok elleni harc módszereiben. Külön instrukto­rok vezették és nevelték és Német­országban részesült kiképzésben. Ezen előkészítéséhez „nagymértékben hozzájárultak" Mach és más ludák vezető egyéniségek előadásai. Bunta vádlott, csak amikor a ta­nács elnöke bizonyító anyagot mutat fel, ismeri be, hogy részt vett a Miőinában végrehajtott terrorakció­ban, melynek során több egyént le­tartóztatott, akiket átadott a néme­teknek. Azután elmondta a bíróság előtt, miként irányította a Nemecká melletti mészégetőben végrehajtott gyilkosságot. Naivan azt állította, hogy mielőtt Banská Bystricából Ne­meckába indult, még nem tudta, mi­ről lesz ott szó. Ján Valient vádlottal való szembesítése során azonban be­igazolódott, hogy mint a parancsnok első helyettese, mindenről előre tá­jékozva volt, és ő irányította Ne­meckában az akciót, amelyet ellen­őrzött is. A vádlott arra sem akart visszaemlékezni, hogy hány áldozatot Szállítottak Nemeckába, és ki fűtött be először a mészégető kemencéjébe A tárgyalás során azonban beismerte, hogy mindenről tudott, ami ezen ak­ció során történt, és hogy a Nemecká melletti gyilkosságokban a Hlinka­gárda rohamosztagának tagjai ját­szották a főszerepet. Bunta vádlott tagadni igyekezett azt is, hogy bá­torította bűntársait, hogy ne riad­janak vissza a tett színhelyére szál­lított emberek meggyilkolásától és cinikusan beszélt arról, hogy Banská Bystricáró! úgynevezett „zsíros transzportok" érkeznek. Ezeket a transzportokat aszerint jellemezte „zsírosaknak", milyen öltözetű és vagyoni állapotú egyénekről volt szó. A Valient vádlottal való további szembesítése során már nem ta­gadhatta, milyen buzgón szervezte és biztosította a Nemecká melletti tömeggyilkosságok végrehajtását. Va­lient vádlott a szembesítés során a következőt mondotta Bunta vádlott­nak: „Bunta úr, ne iegyen most gyá­va a bíróság előtt, ha annak idején olyan buzgó volt." Leon Bunta vádlott akár a tárgyalás elején, most is azt a benyomást akarja kelteni, hogy nem tudta mi­ről van szó, amikor a Nemecká mel­letti mészégetőben elkövetett gyil­kosságok után nyilatkozatot írt alá. A bíróság tanácsának elnöke felmu­tatja a pörirat azon mellékletét, mely szerint a Nemecká melletti gyilkos­ság résztvevői írásbeli nyilatkozat­ban szigorú hallgatásra kötelezték magukat és ezt a nyilatkozatot Leon Bunta vádlott is aláírta. A vádlott most már beismeri, hogy a Nemec­ká melletti gyilkosságok során szer­zett „érdemeiért" hadnagyi rangról főhadnaggyá léptették elő és dicsérő elismerésben is részesült. A vádlott annak ellenére, hogy a Nemecká mellett végrehajtott akció­ban ő játszotta a főszerepet, a bűn­per további folyamán különféle men­tegetőzéssel arra igyekszik, hogy el­hárítsa magáról a felelősséget. A szembesítés során Mikuláš Spišiak vádlott azonban rábizonyítja, hogy az ő felettese is volt, és személyesen irányította a mészégetőben végrehaj­tott akciót. E szembesítés során Spi­šiak a következőt mondotta Buntá­nak: „Csodálkozom azon, hogy a nyilvánosság előtt így beszél hogy igy blamálja magát és ily módon akarja magát tisztára mosni. Ön a felettesem volt és az osztagparancs­nok első helyettesének funkcióját töltötte be. A kerületi bíróság tanácsa előtt azután Leon Bunta azon további ak­ciók részleteiről tett vallomást, ame­lyeket Sásová és Rudlová községek között Slovenská Lupča mellett és Malachovban hajtottak végre. Igazol­ta, hogy ő maga is elolvasta a Hlin­ka-gárda főparancsnokának paran­csait, megszervezte e parancsok tel­jesítését, melyek szerint a helyszínen agyon kellett lőniök minden olyan gyanús személyt, akit a rohamoszta­gok az akció során letartóztattak. Ezek a parancsok továbbá azt köve­telték, hogy a rohamosztagok állja­nak szoros együttműködésben^ a né­metekkel a Szlovák Nemzeti Felkelés felszámolásában és tevékenységüket irányítsák főleg a partizánok, a fel­kelők, az illegálisan dolgozó haladó szellemű polgárok és mindazok ellen, akik nem értettek egyet az úgyne­vezett szlovák állam fennállásával. Éppen a Rudlová és a Slov. Lupča melletti akció során, ahol a vádlott­nak alkalma lett volna néhány olyan egyén megmentésére, akiket a néme­tek a gárdistáknak adtak át kihall­gatás céljából, megmutatkozott, hogy a vádlott milyen elvetemedett módon irányította és szervezte szlovák pol­gárok meggyilkolását. A vádlott az úgynevezett „pöce­gödör" akció során, ahol szintén kez­deményezően szervezte a gyilkolást, segített az ártatlan Javor-házaspár likvidálásában és a nyomok eltünte­tésében. Ezzel Spišiak vádlottnak tett szolgálatot, akit a Javor-házaspár személyesen ismert. A tárgyalás fo­lyamán rábizonyították a vádlottra azt is, hogy szadista módon végezte malachovi lakosok kihallgatását, aki­ket azután Banská Bystricába szál­líttatott. Bunta vádlott azt tervezte, hogy a Nemecká melletti mészégetőben vég­rehajtott akcióhoz hasonlót valósít meg a manini völgyben is és erről a Hlinka-gárda rohamosztagának szállásán oly értelemben beszélt, hogy „át kell fésülni a Považská By­strica-i járást". A rohamosztagosok­nak a következőt mondotta: „Bajtár­sak, ne féljetek, ha Ausztriába is kell evakuálnunk, új fegyverekkel térünk majd vissza Szlovákiába és akor jaj az árulóknak." A bíróság tanácsának elnöke elren­deli Bunta és Valient szembesítését. Valient a következőt mondja: „Bunta szállásunkon azt mondta nekünk, hogy át kell fésülni a Po­važská Bystrica-i járást." „Bunta úr, ön azt mondta nekünk, hogy Tren­cínből egy olyan osztagot rendelnek majd ide, amelynek tagjait senki sem ismeri Považská Bystricán. Meg kell jegyeznem, hogy ön 1945-ben igen buzgó és vakmerő volt, most pedig nevetségessé teszi magát. Bunta úr, tegye kezét szívére és gyónjon meg mindent." Bunta: „Én már száz százalékra meggyóntam. Meggyóntam mindent, és a lelkész azt mondta nekem, hogy amit tettem, az kötelességem volt, mert a szlovák állam és az egyház ellenségeiről volt szó." Ezután Ján Knapek vádlott kihall­gatása következik. Kijelenti, hogy bűnösnek érzi magát. Mint a Hlinka­gárda rohamosztagának tagja részt vett a partizánok és a fasiszta rend­szerrel nem rokonszenvező egyének elleni akcióban, mégpedig Martin, Ružomberok, Palúdzka, Zázrivá kör­nyékén a Szentjánosvölgyben és Bo­cán. Elmondja, hogy Zázriván Suchter vádlott agyonlőtt egy partizánt, aki megadta magát. A partizánt kifosz­tották, és megegyeztek abban, hogy éjszaka elviszik a tett színhelyéről, eltemettetik és az embe»eknek azt mondják majd, . hogy egy harcban elesett gárdistát temetnek. •Ügyész: „ön előadásokat is hall­gatott, megszilárdították ezek önt cselekedeteiben ?" Vádlott: Igen. Karácsony estéjén, amikor Považská Bystricáről Banská Bystricára kellett elindulnunk. Fiala a Hlinka-gárda helyi parancsnoka egy papot, Hederát mutatott be nekünk, mint osztagunk lelki ta­nácsadóját. Ez a pap azt mondta nekünk, ne féljünk, ha agyon kell lőnünk az ellenséget, hogy ez nem bűn, csak jöjjünk el hozzá és gyónjuk meg neki, mert ő azért van itt, hogy feloldozzon bennünket ösz­szes bűneink alól. A vádlott a továbbiakban a mész­égető mellett végrehajtott akcióról beszélt. Beismeri, hogy Hora pa­rancsnok megmondta neki, miért mennek a mészégetőhöz. „Hora tá­vozása után másnap Bunta vette át a vezényletet a mészégető mellett. Mi a Hlinka-gárda rohamosztagosai harmincan és a németek közül talán ketten-hárman voltak ott." Elnök: „Hány áldozatot ölt meg on : Vádlott: „Mintegy 34 személyt. Nem tudom hányat lőtt Čudek agyon." Elnök: „Nőket és gyerekeket Is gyilkoltak ott?" Vádlott: „Igen. Mindenkinek, akit a mészégetőhöz cipeltek, egy kissé előre kellett hajolnia, és én tarkón lőttem őket, azután a mészégető ke­mencéjébe estek. Gyerekeket nem öltem. Meggyilkoltam három nőt." Az elnök elrendeli a vádlott szem­besítését Valienttel. Megkérdezi tő­lük, kényszerítette-e őket valaki a gyilkolásra. Valient: „Gyilkolásra senki sem adott nekünk parancsot, ezt mind­egyikünk saját kezdeményezéséből tet­te, senkit sem kellett kényszeríteni erre. Láttam, hogy Knapek részt vett a gyilkolásban." Knapek: „Egy német azt mondta nekem, hogy lőjjek, hát lőttem." Knapek vádlott továbbá beismeri, hogy az áldozatokat meggyilkolásuk előtt levetkőztették és kifosztották. Elnök: „Hogyan hívták önt bajtár­sai?" A vádlott hallgat. A tanács egyik tagja: „önt a szlo­vák hóhérnak nevezték." Számos bizonyíték igazolja, hogy Knapek gárdista gonosztetteiben sem­miben sem különbözött Deffner ná­cistától; bizonyítja ezt Valient is, aki a következőket mondja: „Knapek­ről úgy beszéltek, hogy ő a második Deffner". Knapek vádlott azután megerősíti a francia partizánok meggyilkolását, va­lamint azt, hogy a holttesteket el­égették a mészégető kemencéjében. Beismeri, a német parancsnok az ak­ció végeztével megdicsérte őket, hogy 400 korona jutalomban részesültek, és az egyik napiparancs szerint őt csoportparancsnokká léptették elő. Beismerte, hogy a „pöcegödör" mel­lett végrehajtott gyilkosságok során sajátkezűleg agyonlőtt égy embert. A Javor-házaspár meggyilkolásáról el­mondja, hogy Spišiak annak idején megjegyezte, hogy Javorék ismerik őt, és ezért meg kell őket gyilkolni. Arra a kérdésre, miért szökött ki Ausztriába, azt válaszolja, hogy félt a büntetéstől. A délutáni órákban a Hlinka-gárda rohamosztagai egykpri tagjai elleni bűnper Albert Hederának, a Hlinka­gárda Pov. Bystrica-i rohamosztaga lelki tanácsadójának kihallgatásával folytatódott. Hedera vádlott a magas egyházi hierarchia neveltje, 1939-től a szlovák Hlinka Néppárt tagja volt. Elmondja, hogy a Hlinka-pártban a kultúrrefe­rens funkciójával bízták meg. Beis­meri, hogy bár nem függött össze lelkészi tevékenységével, politikai elő­adásokat is tartott, amelyekben di­csérte a ludák-fasiszta rendszert és annak vezéreit Jozef Tisot és Hlinkát. Knapek, Valient és Bunta vádlot­takkal való szembesítése során be­bizonyosodott a bíróság előtt, hogy Hedera vádlott előadásaival a ludák­fasiszta őrület szellemében nevelte a Hlinka-gárda rohamosztagainak tag­jait és arra lelkesítette őket, hogy aktívan vegyenek részt a Szlovák Nemzeti Felkelés harcosai elleni harci tevékenységben. Hedera vádlott azután elmondja a bíróság előtt, milyen tevékenységet fejtett ki a prešovi tábori lelkészi pa­rancsnokságon és mint „lelkész" an­nak idején, amikor a fasiszták a Szovjetunió ellen indultak harcba. A továbbiakban elmondja, hogyan vette át a Hlinka-gárda Pov. Bystri­ca-i rohamosztaga lelki tanácsadójá­nak funkcióját. Knapek Hederával szembesítve a következőket mondja: „Akkor azért jött hozzánk, hogy a Szlovák Államért és az egyházért való harcra lelke­sítsen bennünket. Azt mondta ne­künk, hogy ne féljünk meggyónni, ha a harcban megöljük ellenségünket, hogy ezt ne tartsuk magunkban, ha­nem jöjjünk el önhöz, gyónjunk meg, és ön feloldoz bennünket." Valient: „Hedera úr, ön ugyan azt mondta nekünk, hogy a jövő kará­csonyt békében töltjük majd, de ha. a bolsevikek idejönnek, akkor temp­lomainkat raktárakká változtatják. Azt mondta, hogy ha a partizánok elleni harcban gyilkolnánk is, ez nem is olyan bűn és ha meggyónjuk, meg­bocsátásban részesülünk. Szégyellem, magamat, hogy egy pa­pot kell meggyőznöm arról, hogy ne hazudjék. Annak idején azt hirdette nekünk: „Ha Szlovákiában a kommu­nisták kerülnek uralomra, bemocskol­ják a házasság szentségét és a nők az összes férfiaké lesznek." További tanúvallomások alapján be­bizonyosult, hogy Hedera miként emelte „az erkölcsöt" röviddel az előtt, mielőtt a Hlinka-gárda roham­osztagosai Banská Bystricára és a mészégetőhöz indultak, ahol az osztag tagjai oly borzalmas gonosztetteket követtek el. A vádlottak közül többen elmondották, hogy amikor a mész­égető mellett gyilkoltak, Hedera sza­vai „Fel lesztek oldozva" merültek fel emlékezetükben. A bírósági tárgyalás rövid félbe­szakítása után további vádlott, Ján Čudek lépett a tárgyalóterembe. A bíróság tanácsa elnökének kérdé­sére, hogy hány embert lőtt agyon, a következőket válaszolja: „Én csak egy tölténytárt lőttem ki. ^ Ogy emlékszem, hogy mintegy négy ^ vagy öt személyt öltem meg." A bí- ^ róság tanácsának elnöke összehason- | lítja a vádlott vallomását azzal a val- ^ lomással, amelyet kihallgatása során ^ tett, amikor beismerte, hogy nyolc ^ személyt gyilkolt meg. A bíróság ta- 5; nácsa e kérdésben Knapek vádlottat ^ is kihallgatta. Knapek kijelentette, ^ hogy Čudek a Nemecká melletti „ak- ^ ció" során sokkal több embert ölt $ meg, mint ahogyan beismeri. Az ál- ^ dozatok száma legalább 16 volt. A kerületi bíróság tanácsa elé ez- | után František Tresa vádlott lép, ^ aki most 33 éves. Előbb a levente ^ magyar fasiszta szervezetben és az- | után a Hlinka-gárdában nevelték a ^ fasizmus szellemében. Tizennégy év- ^ vei ezelőtt a Hlinka-gárda többi ro- § hamosztagosaival együtt megrendítő ^ 1 Elnök: „Hogyan került sor arra, b • ' ' gonosztetteket követett el. hogy gyilkolni kezdett? Tresa vádlott: „Mint a többiek, én ^ is meggyőződésből gyilkoltam. A imeg- ^ gyilkoltakat annak idején ellenségünk- ^ nek tartottam." ELNÖK: „Nők és gyermekek is vol tak közöttük?" VÁDLOTT: „Igen." ELNÖK: „Mit vétettek?" VÄDLOTT: „Nem tudom". ELNÖK: Akkor hát miért gyilkolta § meg őket?" VÁDLOTT: „Fasiszták voltunk. Bun- ^ ta az akciók előtt ezt mondta nekünk: ^ „Nos, hát most aztán bosszút állunk. | Kivégezzük a Szlovák Állam ellensé- & geit." A meggyilkoltak között francia par- ^ tizánok is voltak. Tresa bevallja, hogy ^ amikor szökést kíséreltek meg, utá- ^ nuk lőtt és a többiek is lőttek. El- § mondja továbbá, hogy a mészégető | melletti hét-nyolc napig tartó „akció" i után dicséretben részesültek és min- k degyikület egy rangfokozattal előlép- ^ tették. Tresa megerősíti, hogy Bunita terv- ^ be vette a Nemecká mellett végrehaj- ^ tott „akcióhoz" hasonló akció megva- ^ lósltását a manini völgyben is. Ez a | terv azonban a szovjet hadsereg gyors ^ előrenyomulása következtében nem ^ valósult meg. ^ Tresa a többi vádlottakkal való ^ szembesítés során ragaszkodik valló- ^ másához. ^ Hederával szembesítve a következőt | mondja: „Ön azt mondta nekünk, hogy le- ^ gyünk mindig a Szlovák Állam hű- ^ séges hívei és védjük meg érdekeit ^ a jfertizánok, felkelők, a kommunis- ^ ták és a keletről felénk közelgő el- ^ lenség ellen. Azzal, hogy megvédjük ^ a Szlovák Állami érdekeit, megvédjük ^ az egyház érdekeit is. Azt mondta ^ nekünk, hogy ne féljünk a gyilkolás- ^ tói, hogy ezeket a bűnöket megbo- ^ F csátják nekünk. Mintha csak ma lát- | nám, amikor felemelt kézzel (a vád- ^ lott felemeli kezét) arról prédikál, ^ Ausztria nagykövete átadta megbízólevelét a köztársasági elnöknek (ČTK) — Antonín Novotný köztár­sasági elnök április 16-án fogadta a prágai Várban dr. Rudolf Endert, Ausztria rendkívüli nagykövetét és meghatalmazott miniszterét, aki átad­ta megbízólevelét a köztársasági el­nöknek. A köztársasági elnök és az osztrák nagykövet rövid beszédeket tartottak. Az osztrák nagykövet beszédében hivatkozott a két ország közötti ha­gyományos jószomszédi viszonyra. Kijelentette, hogy a semleges Auszt­riának a^Világ összes nemzeteivel való béícés és baráti együttélésre irányuló akarata azonos a csehszlovák nép gondolkodásmódjával. A köztársasági elnök válaszában megemlítette, hogy a békés együttmű­ködés Csehszlovákia és Ausztria kö­zött, mely állandó semlegességére hi­vatkozva biztosította sokoldalú fej­lődésének feltételeit, mind a két or­szág nemzeteinek érdekeit szolgálja. A köztársasági elnök beszédében ér­tékelte a két ország több szakaszon megnyilvánuló kapcsolatainak eddigi fejlődését; annak a reményének adott kifejezést, hogy az együttműködés a jövőben is sikeresen bontakozik majd ki és ami a nyílt kérdéseket illeti, azt a kívánságát nyilvánította, hogy e kérdéseket a kölcsönös megértés szellemében kell megoldani. Á Magyar Szocialista Munkáspárt tanulmányi küldöttsége Csehszlovákiában (ČTK) — A Magyar Szocialista Mun­káspárt 16 tagú küldöttsége Orbán Lászlónak, az MSZP Központi Bizott­sága tagjának vezetésével tanulmányi látogatásra érkezett Csehszlovákiába. A magyar elvtársak csehszlovákiai tartózkodásuk alatt az ideológiai és kulturális munkát tanulmányozzák. Üdvözlő táviratok (ČTK) — A Csehszlovák Köztársa­ság és a Magyar Népköztársaság kül­ügyminiszterei a két ország baráti, együttműködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződése aláírásának 9. év­fordulója alkalmából üdvözlő távira- ' tokát váltottak. A CSISZ Központi Bizottságának felhívása az ifjúsághoz (ČTK) — A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága ked­den, április 15-én felhívást intézett az ifjúsághoz, hogy vegyen részt a rétek és legelők rendezésével kapcso­latos nemzeti műszakban, mely áp­rilis 19-én, 20-án, 26-án és 27-én lesz. HÍREK—, hogy gyilkoljunk megbocsátásban § részesültök." s A Hlinka-gárda egykori rohamosz- ^ tagosai elleni bűnper második napjá- ^ nak befejező részében Pavol Žierik ^ vádlott lép a kerületi bíróság tanácsa ^ elé. Részt vett a Szlovák Nemzeti Fel- ^ Kelésben, azonban elárulta bajtársait ^ és gyűlöletét a nép ellen, mely fegy- ^ vert emelt a német fasiszták és hazai ^ segítő társaik ellen azzal juttatta ki- § feje^ésre, hogy belépett a Hlinka- § gárda rohamosztagába. Amikor a $ szovjet hadsereg felszabadította Szlo- ^ vákia területét, Žierik vádlott megkí- | sérélte, hogy Nyugatra szökjék, de ^ a határon letartóztatták. § A oíróság előtt részletesen elmond- ^ ja hogy a Hlinka-gárda rohamosz- $ tagában mint Hora osztagpa-rancsnok $ gépkocsivezetője milyen magatartást § tanúsított. Részt vett az vsztag vala- $ mennyi akciójában. A nemeckái tö- § meggyilkosság során egy gépfegyver- § né' teljesített szolgálatot és amikor $ a francia partizánok szökést kíséreltek | n eg, közülük egyet gépfegyverével $ agyonlőtt. & A bírósági tárgyalás második napja § Pavol Zierok vádlott kihallgatásával § véget ért. § A Hlinka-gárda rohamosztagosai § ellen bflnper harmadik napján, szer- $ dán, április 16-án a tárgyalás Rudolf $ Potrok vádlott kihal'gatásával folyta- $ tódott. * ® A szlovákiai EFSZ-ek már elvetet­ték a tavaszi gabonafélék és a szemes vegyestakarmányfélék mintegy 60 száza­lékát. ® G. Ny. Jevsztafiev tanár, a gazdasági tudományok doktora, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája ipari gazdasági szek­torának vezetője Banská Bystricán előadást tartott a Szovjetunió Iparának átszervezé­séről és az átszervezés eddigi eredményei­ről. S A Város- és Faluszépítési Állami Bi­zottsághoz a köztársaság egyes kerületei­ből érkező jelentés szerint" a lakosság ez idén a szépítés! akció keretében két és félmillió különféle facsemetét ültet el. • © A Csehszlovák Tudományos Akadémia küldöttségei Bohumil Némec akadémikus vezetésével kedden a brüsszeli világkiállí­tásra utazott. ® A Csehszlovák Mezőgazdasági Tudomá­nyos Akadémia Prágában rendezett mfcsu­rini agrobiológiai tanácskozásán előadást tartott április 16-án V. N. Sztoletov, e Szovjetunió főiskolaügyi miniszterének he­lyettese. Nagy érdeklődést keltett beszá­molójában rámutatott a micsurini tanítás egy kulcsfontosságú gondolatára, mégpe­dig arra, hogy az ember meggyorsíthatja és kedvezően befolyásolhatja a növények és az állatok különféle formáinak alakulá­sát. ® A prágai Szláv-szlgeten megnyitották a Német Demokratikus Köztársaság szob­rász-, festő- és grafikai művészetének ki­állítását. a Gheorghe Vidrascu, a Román Népköz­társaság rendkívüli és meghatalmazott prágai nagykövete szerdán április 16-án befejezte egyheti szlovákiai tartózkodását. ® Plzeňben megnyitották „A magyar nép a szocializmus útján" jelige jegyében ren­dezett kiállítást. ® Ez év január 1-től április 15-ig Szlo­vákiában 202 EFSZ alakult. ÜJ SZÖ '104 * 1958. április 18.

Next

/
Thumbnails
Contents