Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-17 / 106. szám, csütörtök

ki 1958, évi állami költségvetés biztosítja a népgazdaság további gyors fejlődését (Folytatás az 1. oldalról) Az állami költségvetés terjedelme egyrészt a népgazdaság fejlődése, másrészt szerepének fokozódása következtében évről évre bővül. A költségvetési kiadások 1948-ban 31 milliárd 785 millió, 1953ban 73 milliárd 900 millió koronát tetiek ki és 1958-ban 94 milliárd 530 millió -koronát tesznek ki. Az idei költségvetési kiadások tehát 1948-hoz viszonyítva 197,4 százalékkal, 1953-hoz viszonyítva 27,9 százalékkal nagyobbak, noha 1953 óta két ízben csökkentettük az állami nagykereskedelmi árakat és hat ízben az állami kiskereskedelmi árakat, ami szűkíti az állami költségvetés terjedelmét. Az állami nagykereskedelmi árak 1958. január elsején érvénybe lépett, a nyereség és gazdaságosság szerepe megszilárdításának érdekében végrehajtott módosítása következtében az állami költségvetés általános bevételei és kiadásai több mint 3 milliárd koronával csökkentek. Az állami nagykereskedelmi árak csökkenése következtében csökkent a vállalatok nyeresége és növekedett a forgalmi adóból eredő bevétel. Az állami nagykereskedelmi árak csökkentése következtében csökkent a beruházások ára . és eq.yéb költségvetési kiadások, az állami költségvetés tárgyi terjedelmét azonban az árak változása érintetlenül hagyta. A kiadások terén az állami nagykereskedelmi árak csökkenése következtében elsősorban a vállalatok kiadásai csökkennek. Ezért a költségvetési kiadásokban csökken a. népgazdaságra fordított kiadások része, éspedig a csökkentett állami nagykereskedelmi árakban 47,9 százalékra (1957-ben 54,3 százalékot tettek ki). A kulturális és szociális intézkedésekre fordított kiadások része a költségvetési kiadások 1957. évi 32,6 százalékához viszonyítva 39,1 százalékra növekedik. A kulturális és szociális j kiadások részének növekedése a gazdasáli kiadások relatív csökkentést folytán annak a következménye, hogy közé sorol- | tuk a lakásépítkezést is, amely 1957-ben a gazdasági kiadások között szerepelt. A bevételek általános összegéből a szocialista szektorokból eredő bevételekre 84,9 %, a lakosságtól eredő bevételekre 11,9%, a többi bevételekre pedig 3,2 % esik.. Az állami költségvetés döntő jelentőségű bevételeit állandóan a forralni.-adó és a nyereségátutalás képezi. A forgalmiadó és a hivatali ténykedésekből befolyó adó 49 milliárd 817 millió koronát tesz ki és összehasonlítható alapon 5,8 °/o-kal növekszik A nyereségátutalások 13 milliárd 420 millió koronát tesznek ki. Míg az állami költségvetés szocialista szektorból folyó eredményei 10,6%kal növekszenek, a lakosságtól eredó ' bevitelek csak 4,5 %-kal nőnek és 11 milliárd 312 millió koronát tesznek k' Ipar, építészet és közlekedés Az ipar, építészet és közlekedés 1958. évi fejlődésének ütemét a szocialista népgazdaság fejlődésében elért magas színvonal és a szocializmus építésének betetőzésében kitűzött nagy feladatok határozzák meg. Ezek a feladatok bonyolultak, mivel az eddiginél sokkal inkább megkövetelik a termelés minőségi színvonalának állandó emelkedését, főként a munkatermelékenység és gazdaságosság fokozódását. Az állami költségvetésből az ipar és a bertíházási építkezés további fejlesztésére fordított kiadásokban megnyilvánul népünknek e feladatok sikeres teljesítésére irányuló törekvése. Egészen más feladatok ezek és más távlat, mint a tőkés államoké, melyekben a válság jelei ismét igazolják a tőkés rend tanácstalanságát. Az ipar, az építészet és a közlekedés fejlesztésére fordítandó kiadások a vállalatok belső tartalékait beleértve 29 milliárd 740 millió koronát tesznek ki. E kiadások legnagyob része a nehéziparnak jut — 14 milliárd 500 millió korona, ami a tavalyihoz viszonyítva 11,7 %-kal több. A tüzelőanyagalap fejlesztésére 4 milliárd 53 millió koronát fordítunk, azaz 14,7 százalékkal többet, mint tavaly. Nagy kiadásokat igényel az új bányák építése. Az Ostrava-Karvina-i szénmedencében például a Suchá Stonava-i új bánva építésének költségei néhány év folyamán 754 millió koronát tesznek ki A villanyenergia termelésnek a többi ágak termelése növekedéséhez viszonyított gyorsabb fokozódását az biztosítja, hogy az Idén 2 milliárd 17 millió koronát fordítunk az energetika fejlesztésére. Ez a tavalyi- : hoz viszonyítva 22,3 százalékkal több. Az idén 4"ür> MW úi kapacitást adunk át rendeltetésének, s ezzel a beszerelt teljesítmény 11.8 százalékkal fokozódik. E felad?tok nagysága akkor tiinlk ki, ha tudatosítjuk. hogy az 1951 óta befelezett vagy építés alatt álló villanyeromüvek rendszerére fordított kiadások, például a vltavai lépcsózPtben (Litno—Őrlik—Slapy) 2 milliárd 960 millió koronát tesznek ki Szlováki < ban a Vág folvón 12 eromü építése 4 milliárd 480 millió korona költséget jelent. Jelentós anyaqi eszközöket fordltunk az atomerö békés felhasználására is A kohís/ati Ipar fejlesztésére 2 milliárd 828 millió koronát, tehát 22 százalékkal tjjhbet fordítunk, mint tavaly. A veqyiipar fejlesztésére, főként az új anyagok és müíonalak, a műtrágyák gyártásának fejlesztésére, a gumiiparra, stb. 2 milliárd 229 millió koronát, azaz a tavalyihoz viszonyítva 10,2 százalékkal többet irányozunk elő. A gépipari termelés további fejlesztésere és tökéletesítésére 3 milliárd 372 millió koronát fordítunk. Ezeknek a nagy összegeknek rendeltetése főként abban van, hogy gépiparunk még jobban biztosítsa feladatát: szocialista gazdaságunk legmagasabb színvonalú technikával való ellátását és világszínvonalon álló kiviteli gépek és berendezések szállítását. Az építészettel és az építőanyag termeléssel szemben támasztott nagy feladatok teljesítését a beruházási építkezés megvalósítása érdekében az Építészeti Minisztérium 1 milliárd 679 millió korona összeggel biztosítja a költségvetésben. A közszükségleti cikkeket gyártó ipar fejlesztésére 1 milliárd 960 millió koronát, az élelmiszeripar fejlesztésére a begyűjtésen kívül 1 milliárd 608 millió koronát irányzunk elő. A

1 Közlekedésügyi Minisztérium kiadásait 6 milliárd 20 millió korona összegben szabja meg az állami költségvetés, imi 11,8 százalékkal több, mint tavaly, Ebből 2 milliárd 688 millió korona azokra a beruházásokra jut, melyekkel a közlekedés műszaki színvonalának emelését kell biztosítani, elsősorban a vasutak villanyosításának kibővítésével, a kirakodás és berakodás gépesítésének fokozásával. Az iparunk, építészetünk és közlekedésünk további fejlesztésére fordított összegek népünk eddigi munkájának és siKereinek eredménye. Ezért jó gazdákhoz illően közö$ erőfeszítéssel el kell érnünk, hogy ezekből a milliárdos összegekből minden fillért és minden koronát úgy használjunk ftl, hogy biztosítsák népgazdaságunk összes anyagi, munka- és pénzeszközeinek lehető leggazdaságosabb felhasználását. A munka termelékenysége Hogyan kapcsoljuk össze ezeket az intézkedéseket a munkatermelékenység fokozásával? Az ipari munka termelékenységének 1958-ban 4,6%-kal kell fokozódnia. Ki ' kell azonban használni 'a munkatermelékenység fokozásának népgazdaságunkban rejlő többi lehetőségeit is. Az elmúlt években gyorsabban fokozódott a munka termelékenysége. 1957-ben 5,8%-kai volt nagyobb. 1,2%-os különbség egy év alatt egymilliárd .700 korona értékű termékkei kevesebbet jelent. A termelés növelését a munkatermelékenység fokozódása 59%-ban fedezi, ami kevesebb a második ötéves terv eredeti irányelveiben feltételezettnél. A munka termelékenységének fokozására nagy lehetőségeket nyújt az új technika. A népgazdaság összes ágai műszaki színvonalának állandó emeléséért való felelősség súlypontja a gépiparban van. A gépipar az utóbbi években sikerrel teljesítette a munkatermelékenységet befolyásoló jelentős feladatok egész sorát. Tökéletesítették például az FV 1000 elektron irányítású füjgőleges marógépet, amely 30%-kai fokozza a munka termelékenységét. Üj hegesztő gépeket tökéletesítettek, melyek a munka termelékenységét egészen 60 és több százalékot meghaladó mértékben fokozzák. Új típusú D 051 vájógépet. szerkesztettek, mely az eddigi D 100 vájógéphez viszonyítva 83%-kai nagyobb teljesítményt nyújt és súlya 23%-kal kisebb. Diesel és elektromos mozdonyoka gyártunk, melyek csökkentett kiadások mellett fokozzák a teljesítményeket a közlekedésben. A kutatás és a műszaki fejlődés feladatainak biztosítására a Csehszlovák Tudományos Akadémiában, a Szlovák Tudományos Akadémiában, a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémiában, a kutatóintézetekben és vállalatokban mintegy 2 milliárd 500 millió koronát irányoz elő a- állam: költségvetés. A vállalatok saját forrásaikból és a racionalizálási hitelekből további jelentős eszközöket használhatnak fel a műszaki fejlesztésre. Tehát a kutató, fejlesztés, műszaki fejlődés, a termelés racionalizálása, mint a munkatermelékenység fokozásának fő forrásai, anyagi eszközökkel teljes mértékben el vannak látvi. A műszaki fejlődésről szóló okmányok kitűzik a munkatermelékenységnek a Korszerű technika segítségével történő fokozása feladatait. Most az a fontos, hogy a dolgozók lehető legszélesebbkörű részvételével gyorsan teljesítsük ezeket a feladatokat. A szakszervezetek hatékony segítségével széleskörűen tovább kell fejleszteni az újítómozgalmat, mert eoben nyilvánul meg a dolgozók millióinak a munkatermelékenység fokozására irányuló alkotó törekvése. Az újítók országos konferenciája után fokozódott az újítómozgalom aktivitíisa. A benyújtott újítójavaslatok száma 15,7%-kaI növekedett és megvalósításukkal néhány száz millió korona megtakarítást értünk el. A munkatermelékenység növelésére nagy tartalékaink vannak a már meglevő technikának az eddiginél jobb kihasználásában. A munkatermelékenység fokozódásának biztosítása érdekében a többi ágakban, főként a munkaidő jobb kihasználásában rejlő további tartalékokat is ki kell használnunk. A gépek veszteglése következtében kihasználatlan munkaidő miatt a bérekben és a termelésben további nagy értékeket vesztünk el. A gépek tényleges veszteglése azonban sokkal nagyobb fokú, mint amit a vállalatok kimutatásaikban feltüntetnek. A termelés irányításában és a munka megszervezésében mutatkozó fogyatékosságok aztán a rohammunka és a túlórázás fő okát képezik. Az ipari munkások túlórázása tavaly a ledolgozott idő 6,8 százalékát képezte s egyes vállalatokban még natjyobb volt. I A béralapokkal való gazdálkodás 1957 második felében - tóként egyes iuarágakban — megjavult. A munkatermelékenység és az átlagbérek növekedése közti arány jobb a tervezettnél, noha még nem értük el a második ötéves terv irányelvei szerint meghatározott arányt. A termelés növelése és az érdem szerinti jutalmazás a teljesítménynormák • tökéletesítéséhez kapcsolódik. Ez egyszersmind feltétele is a bérrendszer olyan módosítás nak, — amelyről éppen tárgyalunk, — hogy a kereset és a prémiumok jobban teljesítsék gazdasági funkcióikat. A gazdaságosság fokozása Az ipari termelés önköltségeit 1958-ban összehasonlítható alapon 2,3 százalékkal kell csökkentenünk. Ebben a feladatban mininyájunknak ama igyekezete egyetemes megnyilvánulását kell látnunk, melyet dolgozóink az élő és a holt munka megtakarításáért fejtenek ki. E mutatószám teljesítésében nyilvánul meg, hogyan használja ki minden egyes vállalat bővült jogkörét saját . erőforrások képzésére. A költségcsökkentés minden dolgozó érdekét egybekapcsolja az egész társadalom érdekével, mivel a költségeknek minden egy korona értékű ipari termék után epv fillérre! történő csökkentése egy milliárd 200 millió korona megtakarítást jelent. Az önköltségcsökkentés a nyereségképződés fő forrása. 1958-ban az ipari nyereségnek 8 milliárd 259 millió koronát kell kitennie. Az ipari költségek 1957-ben a tervhez viszonyítva több mint 500 millió koronával csökkentek, azonban túlnyomórészt a közszükségleti cikkeket és élelmiszereket gyártó ipirban. Az alapvető iparágakban, ahol sok a tartalék, nem érték el a tervezett megtakarításokat, sőt a gépkocsiiparban túllépték a költségeket. A nehézgépiparban 102 iparvállalat 179 millió korona terven felüli nyereséget ért el, 38 vállalat azonban 216 millió koronával adósa maradt a társadalomnak. A termelési önköltségek csökkentése útjainak keresésekor minden üzemben gondolkodjunk, hogyan csökkenthetjük a legnagyobb mértékben az anyagköltségeket Az anyag-, tüzelőanyag- és energia-szükséglet az iparban a költségek 60 százalékát képezi. Nagy anyagforrásokat nyerhetünk a korszerű technológia gyorsabb és következetesebb bevezetésével és a kutatás eredményeinek felhasználásával. A trineci vasmüvekben a bratislavai Hegesztési Kísérleti Intézetben kidolgozott módszer szerint bevezetik az elhasznált hengerek ráforrasztással történő renoválását. E módszer alkalmazása csupán a trineci vasmüvekben kb. évi egymillió korona tiszta megtakarítást eredményezett, a hengerek élettartama pedig ötszörösére növekedett. Ezzel szemben lassan vezetik be ezt a haladó technológiát, noha alkalmazása a Kohászati- és Ércbányászati Minisztérium összes hengermüveiben kb. 4 millió korona megtakarítást, az acélöntödékben 3 ezer tonna kapacitás felszabadulását és a hengerművek kapacitásának kb. évi 7 ezer tonnával való fokozódását jelentené. Ezek az intézkedések elősegítik a gazdálkodás vállalaton belüli önálló elszámolási elvének megszilárdítását, lehetővé teszik az elvtársi együttműködés és kölcsönös segélynyújtás formái nagy kincsének gyarapítását a szocialista munkaversenyben, a termelési értekezleteken és kollektív szerződések kötésében nemcsak a vállalatok és szervezetek funkcionáriusainak, hanem minden dolgozónak részvételével. Fontos intézkedést jelentenek a pénzgazdálkodásban bekövetkező változások, melyeket a Pénzügyminisztérium az országos vita eredményei alapján a minisztériumokkal, vállalatokkal és nemzeti bizottságokkal karöltve készít efö. Beruházási építkezés 1937-ben 8,4 százalékkal fokozódott s beruházási építkezés, 1958-ban pedig 10,5 százalékkal tovább kell növekednie, ebből az éllami építkezésnek 11,9 százalékkal. Generáljavításokra 7 milliárd 383 millió korona összeget irányoztunk elő. A/ állami beruházási építkezés 1948-hoz viszonyítva 223 százalékkal lesz nagyobb. A beruházási építkezésre fordított eszközök elsősorban a tüzelő, energetikai és nyersanyag-alap további fejlesztésére Irányulnak főként az ostravai, ústíi és a Karlovy Vary-i kerületben. A lakásépítkezés 17 %-kal fokozódik. A gépek része a beruházási épltkezesben 32,1 százalékot tesz ki és alacsonyabb, mint tavaly. A leszállított és raktáron heverő összeszereletlen gépek értéke I 1 milliárd 300 millió koronát tesz ki, tehát 40 millió koronával nagyobb, mint tavaly. A vállalatok ezenkívül a terven fcrtill nyereség 30 százalékával rendelkeznek beruházási célokra, ami 1958. január l-ig 1 milliárd 100 millió koronát tesz ki. A vállalatok a racionalizálási eszközökből tovább' eszközöket nyerhetnek a technika fejlesztésére. Ezeket az eszközöket az eddiginél sokkal hatékonyabban kell kihasználni. A beruházási építkezés gazdaságosss gának felülvizsgálása megmutatta, milyen nagy értékeket nyerhetünk a beruházási építkezés jobb irányításával, előkészítésével és megvalósítasával. Kedvező eredményt értünk el főként a beruházási építkezési akció felülvizsgálásával, melynek során az összmegtakarítások 73 százalékát értük el. A berendezés haté konyságának és korszerűségének és a gépek árának felülvizsgálásával azonban az összmegtakarításoknak csak 27 százalékát értük el. Nem fordítottunk elég figyelmet a termelés jövedelmezőségére az újonnan épült üzemekben. Az 1958. évi beruházási építkezés jobb és gazdaságosabb teljesítését a beruházások felülvizsgálásának most folyó második szakaszával kell egybekötnünk és még jobban fokoznunk kell a műszakiak és a munkások részvételét a beruházások felülvizsgálásában. Most az a fontos, hogy a beruházások felülvizsgálásával nyert megtakarításokat valóban el is érjük. A banknak ellenőriznie kell a beruházási építkezés csökkentett költségvetés szerint történő, idejében való teljesítésének lefolyását. Az építészet jó munkájának Is biztosítania kell a beruházások Hatékonyságát. Az építészeti és szerelési munkálatok tervét 1957-ben 99 százalékra teljesítettük, az állami beruházási építkezés feladatait azonban csak 95,1 százalékra. Emellett különösen elégtelenül teljesítette feladatát az ostravai, ústíi és a Karlovy Vary-i kerület. Az Építészeti Minisztérium az éllami beruházási építkezésben 91,4 százalékra és az átadott lakások számában 95,2 százalékra teljesítette feladatát. Az építőanyag-termelési terv általános túlteljesítése mellett az Építészeti Minisztérium a téglagyártást 95,3, a cserépgyártást 91 százalékra teljesítette. A mezőgazdaság fejlődése Az egységes földművesszövetkezetek gyors fejlődése a szocialista termelési viszonyok történelmi jelentőségű kibontakozódása a mezőgazdaságban és a tegnap még egyénileg gazdálkodó paraszt fokozatos öntudatos szocialista gazdálkodóvá átformálódása nagy gazdasági és politikái siker és kifejezi a munkás-paraszt szövetség megszilárdulását. A mezőgazdasági termelés további fejlődését és az egységes földművesszövetkezetek építkezését az állami költségvetés is biztosítja. Az állami költségvetés az idén a vállalatok saját forrásait beleértve 10^ milliárd 453 millió koronát, teháf 19b7-hez viszonyítva 9,6 százalékkal többet irányoz elő a mező- és erdőgazdálkodás fejlesztésére. Ebből a mezőgazdasági iskolákra, tudományra és műszaki fejlődésre egymilliárd 9 millió korona, azaz 1957-hez viszonyítva 15,5 százalékkal több jut. Ezenkívül az állami költségvetésből 493 millió korona összegű engedményeket teszünk vetőmag vásárlására és egyéb árbeli engedményeket eszközlünk. Az egységes földművesszövetkezetek beruházási építkezésére és hoszszúlejáratú szükségleteire továbbá* 2 milliárd 698 millió korona összegű hitelt, azaz 1957-hez viszonyítva 40,8 százalékkal többet biztosítunk. Nagy összegeket fordítunk a kultúra, az iskolaügy, az egészségügy, a betegbiztosítás, a szociális biztosítás és a közlekedés terén, a szövetkezeti tagok és parasztok javát szolgáló ingyenes, vagy engedményes szolgálatokra. Az a tény, hogy a mezőgazdasági előirányzott költségvetési kiadások 1948-ban összesen 1 milliárd 16 millió koronát tettek ki, míg az idén 10 milliárd 453 millió koronát érnek el, igazolja, milyen gondot fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaságra fordított kiadások 10 év alatt több mint megtízszereződtek, píg az általános költségvetési kiadások csak 197 százalékkal növekedtek. E nagy eszközök sürgősen megkövetelik, hogy az egész népgazd|^ghoz hasonlóan a mezőgazdasaáK is gyorsan növekedjék mind a tcWflés, mind a gazdaságosság. A szövetkezeti tagok az egységes földművesszövetkezetek állandóan javuló munkájával 1957-ben az egyénileg gazdálkodó parasztokhoz viszonyítva nagyobb hektárhozamokat értek el. így pl. 1957-ben az EFSZ-ek a búzában és árpában 2,6, a rozsban 1,1, a kukoricában 3,2 a cukorrépában 38,8, a takarmánykapásokban 25,8 mázsával nagyobb hektárhozamokat értek el. A termelésnek ez a növekedése egybekapcsolódik a szövetkezeti tagoknak ama céltudatos törekvésével, amely a gazdaságosság egyidejű fokozására, a közös szövetkezeti tulajdonnak az oszthatatlan alapok növelése útján történő gyarapítására és kollektív gazdálkodásuk termelésében és eredményeinek elosztásában megnyilvánuló szocialista termelési viszonyok elmélyítésére irányul. Minden szövetkezeti tag és az egész társadalom érdeke, hogy a mezőgazdasági termelés gyorsabban növekedjék. A mezőgazdasági termelés a második ötéves terv első két éve alatt 1,4 százalékkal növekedett, a szövetkezeti tagok és parasztok jövedelme azonban 17,4 százalékkal volt nagyobb. Az EFSZ-ek termelésének gyorsabb növekedése megköveteli, hogy a szövetkezeti tagok fő figyelme még jobban a szövetkezeti gazdálkodásra irányuljon és a háztáji gazdálkodást összhangba hozzák a szövetkezet érdekeivel. A háztáji gazdaságokban a szabályzatokban megengedettnél nagyobb gazdasági állatállományt tartanak és ennek következtében a túlméretezett természetbeni jutalmak gyöngítik a szövetkezet általános gazdálkodását. Az EFSZ-ek termelésének és gazdaságosságának fokozódása nagymértékben attól is függ, milyen gazdaságosan használják fel a szövetkezeti tagok a nagy pénz és anyagi összegeket a beruházási építkezésre. Az idén az EFSZ-ek beruházásaira általában 3 milliárd 187 millió koronát kell fordítaniok saját és állami eszközökből. Eddig azonban az egy szarvasmarha istállózásának költségei nem csökkentek. A .Kutná Hora melletti onomyšli szövetkezeti dolgozók önsegélyezéssel 100 darabot befogadó tipizált tehénistállót építtek. Az összköltség a tagok jutalmazását és a saját anyagokat beleszámítva egy szarvasmarha után 7720 korona helyett 4880 koronát tett ki. Ha tekintetbe vesszük, hogy az idén 360 ezer szarvasmarha számára kell új istállókat építeni, akkor ez a megtakarítás köztársasági viszonylatban egymilliárd 22 millió koronát jelent. A „Minél, kisebb költségek, annál nagyobb támogatás" elv jegyében az állam módosította az általa nyújtott közvetlen támogatást, hogy a szövetkezeti tagok minél olcsóbban . építsenek. Az állami költségvetés 3 milliárd 158 millió koronát, tehát a tavalyihoz viszonyítva 15,8 százalékkal többet irányoz elő a gép- és traktorállomások fokozott feladatainak biztosítására. Egymilliárd 681 millió korona összegben juttatunk új gépi eszközöket mezőgazdaságunknak. Az EFSZ-ek és a földművesek a költségeknek csak 40,7 százalékát fizetik a gép- és traktorállomások munkájáért. Az egymilliárd 872 millió korona összegű különbözetet az állam fedezi. A mezőgazdasági termelés és gazdaságosság fokozása terén az állami gazdaságokban is nagy tartalékok rejlenek. Az állami gazdaságok tavaly nem teljesítették tervezett feladataikat, ismét túllépték költségeiket és a tervezett veszteséget. Ezért az állami gazdaságok a nemzeti bizottságokkal együtt jobban kell hogy kihasználják feladataik jobb teljesítése érdekében az új tervezési és pénzellátási módszert. E mezőgazdasági feladatok teljesítésében most fokozott felelősség hárul a nemzeti bizottságokra, melyeknek jogköre messzemenően kibővül. A nemzeti bizottságok az év folyamán maguk gazdálkodnak a mezőgazdaságra előirányzotl. általános költségvetési kiadások 80 százalékával. Külkereskedelem A termelés rendszeres növekedésével egyidejűleg a külkereskedelem terjedelme és a népgazdaság fejlődésének szempontjából betöltött jelentősége is fokozódik. A külkereskedelmi forgalom 1957ben több mint 20 milliárd korona volt és 1956-hoz viszopyítva 6,1 százalékkal növekedett. 1948-ban 10 milliárd 841 millió koronát tett ki. 1957-ben, főként a fokozott nyersanyag és fogyasztási cikk-szükséglet miatt 16,8 százalékkal fokozódott a behozatal. Komoly hiányosság azonban, hogy' a kiviteli feladatokat egész évben nem teljesítettük és hogy a kivitel nem éri el a kellő előnyt a behozatallal szemben. Ez főként azokra a gépipari termékekre vonatkozik, melyek fő szerepet játszanak behozatalunk biztosításában. A külkereskedelem feladatainak teljesítése és a kivitel behozatallal szembeni előnyének elérése rugékonyabb együttműködést követel a külkereskedelem és a termelés között, megköveteli a kiviteli szállítások (Folytatás a 3. oldalon.) ÜJ SZÓ 2 * 1958 április 17.