Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-01 / 91. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek f UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. április 1. kedd 50 fillér XI. évfolyam, 91. szám Gazdasági életünk további szakasza Mérhetetlen fáradságba, számtalan ember két keze és agya munkájába került, amíg elérhettünk fejlődésünk­ben mai színvonalunkhoz. Mindent elölről kellett megkezdenünk. At kel­lett vennünk a tőkés ipari vállalatokat. A gazdaság nagyméretű irányításában nem rendelkeztünk és nem is rendel­kezhettünk saját tapasztalatokkal. Ezenkívül szép számmal akadtak olya­nok is, akik arra törekedtek, hogy meghiúsítsák, fékezzék munkánkat. De az emberek megakadályozták „terveik" megvalósítását. Bebizonyították, hogy az irányítás művészete nem a tőkések kiváltsága, hanem ellenkezőleg a nép, mely meg­szabadult elnyomásuktól, aránytalanul jobban ért hozzá, mint ők. Az állandó gazdasági fellendülés mögöttünk levő Í0 éve fölöttébb meggyőzően erről tanúskodik. Ahogyan növekedett iparunk és ki­alakult a szocializmus anyagi termelési alapja, emelkedett az emberek élet­színvonala is. Pártunk fáradhatatlanul oly irányban vezette őket, hogy ha­toljanak a bonyolult kapcsolatok mé­lyére, ismerjék meg a gazdasági tör­vényeket és szerezzenek gazdag tapasztalatokat. És ez nemcsak a ve­zető állásokat betöltő egyénekre, ha­nem az összes szakaszokon dolgo­zókra vonatkozik. Csak ennek alapján kerülhetett sor oly széleskörű és ál­dásos eszmecserére, amilyen az orszá­gos vita volt. Az ipar és az építészet mai nappal életbe lépő újjászervezése, a tervezés és a pénzellátás új módozata, mely gyakorlatilag 1959. január 1-ével ér­vényesül majd, népünk nagy kezde­ményezésének eredménye, azon ta­pasztalatok gyümölcse, melyeket _a nép a kommunista párt előrelátó ve­zetésével szerzett. Jóllehet, a mai nap a nép alkotó törekvéseinek kiváló eredménye, a valóságban még csak a kezdetet jelenti. A mai nappal kezdő­dik iparunk irányításának további szakasza. Az új szervezéssel leraktuk ennek alapjait, melyeken folytatnunk kell építő munkánkat. Ebben termé­szetesen nem mellőzhetjük az embe­rek közvetlen és legszélesebbkörü részvételét. Hiba volna, ha azt gondolnánk, hogy a mai naptól kezdve, amikor új ter­melési-gazdasági egységeket létesítet­tünk, már minden simán mehet, hogy megszűnnek az összes nehézségek és a termelés irányítása is oly könnyen megy majd, akár a gyerekjáték. A gazdaságban nem használhatunk va­rázsvesszőket és máról holnapra nem érhetünk el átható erejű javulást sem. Ennek érdekében továbbra is szorgal­mas munkát kell végezni. A teljes egészeket alkotó gazdasági egységek létesítése, a szükséges mun­kakörrel, nagyobb jogkörrel és egyben felelősséggel való felruházása, a köz­benső fölösleges irányítási szervek megszüntetése — mindez már magá­ban véve is nagy változást jelent. Ez azonban ennek ellenére egyelőre csak előfeltételét, mintegy ugródesz­káját jelenti az ipar és az építészet irányítása gazdasági hatékonysága nö­velésének és nem fér kétség ahhoz, hogy kiváló előfeltételről, megbízható ugródeszkáról vaín szó. Nem fér kétség ahhoz sem, hogy kellőképpen fel is használjuk majd ezeket az előfelté­teleket. Ez azonban még nem volna elegendő. Ezeket az előfeltételeket éppen azért, mert oly kiválóak, mara­déktalanul és minél előbb ki is kell használnunk. Hogy ez mily mértékben sikerül majd, arról nemcsak az igazgatók és helyetteseik, nemcsak a gazdasági dol­gozók döntenek. Minden, ami új, meg­követeli a benne résztvevők maradék­talan megértését. A résztvevők száma iparunkban és építészetünkben meg­haladja a két és fél millió főt. Bi­zonyára nem lehetetlen, hogy érdek­lődésüket nemcsak felébresztjük, ha­nem fokozzuk is. Az érdeklődést már az országos vita keretében is feléb­resztettük. Az emberek előterjesztet­ték javaslataikat és állandóan érdek­lődnek azok sorsa iránt. Hiszen az új szervezés az ő ügyük és az új szervezés végleges kialakítása el sem képzelhető nélkülük. Ezért hibát követnek el azok a vál­lalatok, ahol az új szervezés számos kérdését zárt ajtók mögött tárgyal­ják meg, ahol nem vonják be a vál­lalatok legszélesebbkörú kollektíváit a vállalat belső szervezésével kapcsola­tos kérdésekkel összefüggő döntések­be, az együttműködési kapcsolatok ki­alakításába, stb. Igaz, hogy felesleges idővel éppenséggel nem rendelkezünk, sürgetnek a határidők és éppen mos­tanában igen sok a feladatunk. Ma­gától értetődő, hogy amikor ilyen nagy változás megvalósításáról van szó, ez teljes mértékben foglalkoztatja az em­bereket. Ez azonban nem okozhat semmiféle elodázást. Jóllehet sürget­nek bizonyos határidők, vagy éppen azért, mert sürgetnek, annál inkább kt«l a vezető dolgozóknak tanácskoz­niok a vállalati kollektívákkal, melye­ket természetesen kellő tájékoztatás­ban is kell részesiteniök. A vezető dolgozóknak tudatában kell lenniök annak, hogy ha manapság nem támo­gatnák továbbra is a vállalati kollek­tívának nagy fokú kezdeményezését, úgy a legdöntőbb pillanatban elveszt­hetik a kellő ütemet. A szakszervezeteknek ugyancsak meg kell találniok azokat az új mó­dozatokat, melyek segítségével az eddiginél nagyobb mértékben vonhat­ják be az embereket a termelés leg­szélesebb körűen megvalósított irányí­tásába. Nem fér kétség ahhoz, hogy a termelési értekezletek a jövőben nem maradnak meg mostani módoza­taik mellett, hanem tovább fejlődnek majd. Hiszen arról van szó, hogy a dolgozók legnagyobb tömegszerveze­tének tevékenysége ne játszódjék le csupán annak szerveiben, hanem az összes tagok vegyék ki részüket e tevékenységben és gyakoroljanak rá kellő befolyást is. Csak az ilyen te­vékenység válhat a vállalat gazdasági tevékenységének legnagyobb előnyére. Vegyünk most két igen fontos tényt figyelembe: Bár az ipar és az építé­szet a mai nappal az új szervezés útjára lép, ez még nem jelenti azt, hogy már minden késznek, befejezett­nek tekinthető. Képletesen mondva, elkészültünk az alapvető érckonstruk­cióval. Ezt azonban még a szükséges fallal és más egyébbel is ki kell tölte­nünk, hogy jól lakhassunk az új épü­letben. Hasonló módon kell eljárnunk a termelési-gazdasági egységekben is. Ezekben az egységekben ma sok min­denfélét kell véglegesen kialakítanunk, olyasmit, ami már az új egységek jog­köréhez tartozik, amit ma már sem­milyen felettes szerv el nem intéz. Be kell fejeznünk a vállalaton belüli szervezési munkát. Az, ami mindeddig, amikor csak kisebb vállalatról volt szó, megfelelt, amikor a vállalat egész tevékenysége utasítások szerint való­sult meg, ma már nem elegendő. A vállalat nagy egységgé változott át és maga felelős azért, hogy termékei­vel a hatáskörébe tartozó körzetet, avagy az egész köztársaságot ellássa. A közeljövőben szemügyre kell ven­nünk, megfelelők-e az eddigi együtt­működési kapcsolatok, melyeket a le­hető legnagyobb mértékben az illeté­kes vállalatba kell összpontosítanunk. Szemügyre kell vennünk, milyen a dolgozók széthelyezése és az átszerve­zés alapján meg kell valósítanunk az ügykezelési apparátus létszámának csökkentését. Gondot kell fordítanunk a vállalaton belüli megfelelő kapcso­latok megteremtésére is. Óvakodjunk a régi szervezési rend bizonyos „csö­kevényeitől", mert előfordulhat, hogy az eddig önálló vállalat üzemmé, vagyis egy vállalat részévé változik át. Az ilyen üzem dolgozóinak új, tágabb látókörből megítélve kell majd dön­teniök. Most már nem tarthatják szem előtt csupán üzemük érdekeit, de szem előtt kell tartaniok a vállalatot alkotó összes részek eredményes mun­káját is. Az ipar és az építészet ma életbe lépő új szervezése, valamint a terve­zéssel /és pénzellátással összefüggő későbbi intézkedések megnyitják előt­tünk azt az utat, melyen haladva mi­nél előbb érhetünk el úgyszólván sze'rrunellátható célunkhoz, ahhoz, hogy betetőzzük hazánkban a szocializmus építését. Ha azt akarjuk — és ez mindnyájunk érdeke —, hogy mind­nyájan az eddiginél jobban éljünk, törekednünk kell ezen út lerövidíté­sére. Ez természetesen megköveteli, hogy az új feltételeknek megfelelően mindnyájan nrrmkához lássunk, és- | pedig ott, ahol a leginkább van rá szükség. | A. Gromiko beszéde a Szovjetunió legfelső Tanácsának ü lésén A Szovjetunió beszünteti a további nukleáris FEGYVERKÍSÉRLETEKET A Legfelső Tanács jóváhagyta az új szovjet kormányt Moszkva (ČIK) — Március 51-én délelőtt a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának második kamarája — a Nem­zetiségi Tanács is befejezte N. Sz. Hruscsov a kolhoz­gazdálkodás további fejlesztéséről, valamint a gép- és traktorálloinások átszervezéséről elhangzott beszámolójá­nak vitáját. Valamennyi képviselő állást foglalt az át­szervezés megvalósításáért, kiemelve, hogy itt azon köz­vetlen rendkívül jelentős intézkedések folytatásáról van szó, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a szovjet kormány az utóbbi évek­ben a szovjet mezőgazdaság fellendítése érdekében foga­natosított. A Szovjetunió Szövetségi Tanácsának és Nemzetiségi Tanácsának hétfő délutáni együttes ülésén N. Sz. Hrus­csov zárószavai után jóváhagyták a gép- és traktorállo­mások létesítésének további fejlesztéséről és átszerve­zéséről szóló törvényt. N. Sz. Hruscsov, a minisztertanács elnöke ezután a Legfelső Tanács elé terjesztette a Szovjetunió új kor­mánya Összetételének javaslatát. A kormányt egyhan« gúlag jóváhagyták. A minisztertanács elnökének első he* lyettesei F. Kozlov és A. Mikojan. A minisztertanács elnökének helyettesei: A. Koszigin, A. Zaszjagyko, J, Kuzmin és D. Usztyinov, A kormányban még 30 minisz­ter foglal helyet. Az új szovjet kormányba* Andrej Gromiko a külügy* miniszter, Rodlon Malfciovszkij a nemzetvédelmi minisz« ter, Arszenlj Zverev a pénzügyminiszter, Nyikolaj Du» dorov, a belügyminiszter, Ivan Kabanov, a külkereskedel­mi miniszter, Nyikolaj Mihajlov a kulturális ügyek minisztere. Marija Kovrigina, az egészségügyminiszter, Vlagyimir Maekevics a földmüvelésügyi miniszter. Nyikolaj Bulganyint a Szovjetunió Állami Bankja ve« zetőségének elnökévé nevezték ki. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa két kamarájának már. cius 31-1 együttes ülésén Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere nyilatkozatot tett az atom- és hidro­génfegyverkísérletek beszüntetéséről. GROMIKO MEGÁLLAPÍTOTTA, saj­nos, a Szovjetunió az egyedüli az atom- és hidrogénfegyverekkel ren­delkező hatalmak között, amely min­den halogatás nélkül hajlandó alá­írni olyan egyezményt, amely véget vetne az atom- és hidrogénfegyver­kísérleteknek. Tudatában vagyunk an­nak — folytatta Gromiko —, hogý a kísérletek beszüntetése nem jelenti még az atomháború veszedelmének teljes kiküszöbölését. Ezért nemcsak a kísérleti robbantások beszüntetését kívánjuk, hanem egy­úttal világosan kijelentjük, hogy fő célunknak tartjuk egyezséget kötni a többi hatalommal, az atom­és hidrogénfegyverek valamennyi fajtájának feltétlen beszüntetéséről, gyártásuk betiltásáról, e fegyver­készletek teljes elpusztításáról és a megfelelő ellenőrzés bevezetéséről. Az USA és Nagy-Britannia kormányai azonban még mindig nem mutatnak készséget megállapodásra, holott az atomfegyvereket megalkotott három hatalom ilyen lépését kétségkívül há­lásan fogadná az egész emberiség. Lehetetlen észre nem venni — je­lentette ki a továbbiakban Gromiko —, hogy az atomfegyverkísérletek be­szüntetésében egyes nyugati tényezők, főképpen az USA-ban a nyugati or­szágok gazdasági életének veszedelmét látják. A nyugati országok gazdasá­gát azonban nem az atomfegyverki­sérletek és a lázas fegyverkezés be­szüntetése veszélyezteti — mondotta Gromiko —, hanem a militarizáclő, amely gúzsba köti az Atlanti Tömb tagállamainak gazdasági életét. Joggal feltételezhető, minél na­gyobbfokú ezen országok gazda­ságának militarizálása, annál na­gyobb lesz a bukás a gazdasági csőd izakadékába. Hiszen az atom- és hidrogénbomba az USA­ban nem védett meg 3 300 000 amerikait a munkanélküliségtől. Gromiko hangsúlyozta, hogy az atomfegyverkísérletek beszüntetéséről szóló egyezményt aránylag könnyen el lehet érni, mert jelenleg ezt a fegyvert mindössze három állam — a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannia - gyártja. Itt tehát csupán arról van szó, hogy e három hatalom között megállapodás jőjjört létre és ezután a kérdést könnyen meg lehet majd ol­dani. Néha szó esik arról — folytatta Gromiko —, hogy Nagy-Britanniának szüksége van állítólag további atom­és hidrogényfegyverkisérletekre, mert e téren elmaradt és utol akarja érni a Szovjetuniót és Amerikát. Ez nagyon' furcsa érvelés — jegyezte meg Gro­miko. — Ki nyújt kezességet arra, hogy ha az atomfegyvekísérleteket folytatják, az angolok behozzák-e el­maradásukat, vagy nem maradnak-e még jobban el? A versengés mindenképpen csak verseny marad, ami annyit jelent, hogy minden egyes fél arra fog törekedni, hogy ne ma­radjon a többiek mögött. Bármilyen csodálatosan hangzik is, - mondotta Gromiko — mindenkép­pen igaz, hogy nem tudni miért, Franciaország is az atomfegyverkísér­letek beszüntetéséről szóló egyez­mény ellen foglal állást. Nehezen hi­hető, azonban mégiscsak igaz, hogy azok között, akik ma Franciaország politikáját irányítják, akadnak olya­nok, akik komolyan azt gondolják, hogy országuk nemzeti érdekei meg­kívánják, hogy bekapcsolódjon a nukleáris fegyverkezési versenybe és gazdasági erőforrásait e célokra pa­zarolja. Az atom- ée hldLogéníégyverkl­sérletek beszüntetésének — jelentette ki Gromiko —. kell az első lépésnek lennie a hatalmak közötti kölcsönös bizalom azon gesztusának, amelyre a világ nemzetei várnak. (Folytatás a 5. oldalon.) Az első negyedév eredményeiből Az első negyedévben több jelentős üzemünk határidő előtt teljesítette a tervfeladatokat. Ezen üzemek között volt a ružomberoki V. I. Lenin gya­potüzem is, amely máig 70 000 méter textilanyagot gyártott terven felül. Az üzem dolgozói az önköltségeket 1,5 százalékkal csökkentették. Sikeresen teljesítették negyedévi tervüket, a Liptovský Hrádok-i Tesla üzem dolgozói is, akik tervezett fel­adataikon kívül még 80 000 korona értékben termeltek árut. A Tesla dol­gozói 50 00 korona megtakarítást értek el az elmúlt három hónap alatt. A Lietavská Lúčka-i Viliam Široký Cementgyár dolgozói az első negyed­évi^ terven felül 700 tonna cementet termeltek, ami jelentős segítséget je­lent Szlovákia építkezéseinek. A csehszlovák gépipar fejlettségének újabb bizonyítéka (ČTK) - A csehszlovák gépipar nagyfokú fejlettségéről tanúskodik az az új kőolajfinomító, melyet a Krá­lové Pole-i konstruktőrök és mun­kások építenek a szíriai Homsz vá­ros mellett. A Královo Pole-i Kle­ment Gottwald Gépipari Üzemből nap nap mellett szállítják a teher­vonatok a kikötőkig a sok-sok tonna feldolgozott anyagot, melyet azután hajók visznek tovább a szíriai ki­kötőkbe. E nehéz vegyiipari beren­dezéseket gyártó legnagyobb üze­münk dolgozói a legnagyobb gSndos­sággal foglalkoznak az Egyesült Arab Köztársaság megrendeléseinek elintézésével. A berendezések előál­lítása során nagy szilárdságú acélt és nemes öntvényeket használnak. A szóban forgó kőolajfinomítő beren­dezését a legújabb tudományos és műszaki ismeretek kiaknázásával szerkesztik. Az ütemtervben elő­irányzott mennyiségnek megfelelően több mint 4000 tonna anyag került avaciv kertil a közeljövőben a kőolaj­finomító építkezési helyére. A k aiCicoi Klemont Gottwald Üj Kohóban ezekben a napokban helyeit 'i üzembe hazánk legnagyobb siemens-martlnkemencéjét. Mint már közöl­tük, a kemence építői pártunk XI. kongresszusának tiszteletére tett fel­ajánlásukat teljesítve 5 nappal a tervezett és egy nappal a felajánlott határidő elítt fejezték be az építést. Képdnkön az új kemencét láth itiuk. V. Švorčík (ČTK) fel v.

Next

/
Thumbnails
Contents