Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-15 / 74. szám, szombat

Mi épült az ipolysági járásban egyetlen év alatt ľ in Vannak olym emberek is, akik rendszerint nem 'átják meg a fáktól az erdőt. Egy ilyen emberrel ismerkedtem össze pár nappal ezelőtt Ipolyságon, aki majdnem elhitette velem, hogy Ipolyság a világ legelhanyagoltabb városkája. — Hasonlítsa csak ötsze ezt a városkát bármelyik járási székhellyel — panaszkodott új ismerősöm — pl. Érsekújvárt léptennyomon szembetűnő építkezéseivel, vagy Lévát gyáraival, mit találhat éltekből az .polysági járásban? Üzemet úgyszólván egyetlen egyet sem, új építkezési helyett pedig 100 éves házakat! Bevallom, rövid ott-tartózkodásomkor magam sem vettem észre valami világra szóló fejlődési folyamatot sbben a tipikus vidéki városkában, kíváncsivá tett tehát futó ismerősöm panaszkodása. így kerestem aztán fel Sztancsik Józsefet, a JNB építészeti osztályának vezetőIpolyság egyik legkorszerűbb épülete, az új posta. év végéig 282 új lakással gyarapodott. illetve gyarapodik a járás, nem számítva azokat a lakásokat, melyek atalakítás révén vállnak új lakásokká. A lakásépítkezések mellett természetesen jelentőr- középületekkel is jét. Nos," azoknak okulására idézem i gyarapodott a környék. Ipolyságon most szavait, akik kizárólag tízemeletes palotákon keresztül tudják lemérni fejlődő életünket. Csak egy év építkezéseiről számolt be Sztancsik József, de ha tiz év adatait sorolta volna fel, akkor sem jellemezhette volna szemléltetőbben fejlődésünknek mértföldes lépteit. Amíg 1951-ben mindössze hét házépítési engedélyt kértek és adtak ki a járásban — mondotta Sztancsik elvtárs - 1956-ban már 260-at. 1957-ben a kisépítkezések keretében felépült 104 új lakás és átalakítottak 145 épületrészt, illetve megrongált lakást. Az állam 16 korszerű lakást építtetett magában Ipolyságban s ez évben egy újabb nyolclakásos modern építkezés indult meg. Ugyancsak ez évben fejezik be Ipolyságon annak a 24 lakásnak az építését, amit a város épített. Emellett 130 magánház építkezését kezdik meq és fejezik be 1958-ban a járásban Ennyi építkezési engedély ad ki a járási építészeti hivatal. Ezen építkezésakre 260 ezer korona kölcsönt kapnak az építkezők. Tehát 1957. elejétől 1958. például ez évben készül el az új korszerű -Ostaépület, befejezték a cementgyártmányokat készítő üzem építését, megkezdték a hatalmas traktorállomás építkezési munkálatait, s ez évben befejezik a 4000 ülőhelyes szabadtéri színház építését. Ezenkívül Ipolynyéken felépítették a kerület legkorszerűbb, kétemeletes nyolcéves magyar iskoláját, Szécsénykén szintén modern nyolcéves magyar iskolává építették át az ottani kastélyt. Gügyön ez évben kezdik meg az új állomás építőmunkálatait, Magyarad és Sűd egy-egy gyönyörű árűházzal gazdagodott 1957-ben. E két községen kívül Kelenye és Ipoiyfödémes is városias áruházzal dicsekedhátik majd, ebben az évben kezdik el ez üzletházak építését. Az útépítés terén sem kell szégyenkeznie Ipolyságnak. 1957-ben kezdték ^ieq az ipolysági szövetkezet és a „Homok" nevű városrész közti új út építését. Ezt az építést már az év végére be is fejezték. Ugyancsak befejezés előtt áll fez évben készül el) a városon keresztül vezető új fő út, mely 1200 méter hosszú A tíz és félméter széles lessz. Ezenkívül egy teljesen új, 120 méter hosszú aszfaltos utcát építtet a város, olyan utcát, mely ma még csupa gödör ás pocsolya s melyen az év végére még egy „gummiráďlis" is bátran végigmehet. • * * Nem szeretem a fáktól az erdőt nem látó embereket. Ezért azt üzenem ipo'ysági futó ismerősömnek, s rajta keresztül mindazoknak, akik mindjárt kíqyót-békát hajlandók kiabálni — ne szidják az erdő hiányát csupán csak azért, mert nem veszik észre a fák lombjaitól. (n. j.) 3 millió 800 ezer korona értékű úTító javaslatok A strážskei Chemostav nemzeti vállalat dolgozói az elmúlt évben 21 újítójavaslatot adtak be, melyek közül néhányat már megvalósítottak és többet még ebben az évben kipróbálnak. A beadott újítójavaslatok értéke évi 3 millió 800 ezer korona megtakarítást jelent a vállalatnak. Igen értékes újítójavaslatot adott be pl. Drábek mérnök, a humennéi Chemkostav dolgozója, aki elkészítette a falvakolás lesimítását végző kis villanygép próbatípusát. A gép 7 és fél kg-ot nyom és előnye, hogy ügyesen elhelyezett önműködő vízfecskendezővel rendelkezik. A gépet sikeresen kipróbálták és e napokban már üzembe helyezik. Míg eddig egy kőműves egy műszak alatt csupán 7 négyzetméter falat simított, az új géppel 120 m

2 vakolást simít, emellett minden négyzetméternél 40 fillért takarítanak meg. Más értékes újítójavaslatot adtak be Jozef Hölc és Vojtech Kríz, a Chemkostav dolgozói. A sínek szerelésének gazdaságosabbá tételére irányuló javaslatukkal 245 ezer koronát takarítanak meg évente. Vojtech Križ a Ciroha folyó szabályozásánál végzett műszaki eljárások megváltoztatására irányuló újítójavaslatával 286 ezer koronát takarít meg vállalatának. A Tnrava[ Kovosmalt KITÖRT A BŰVÖS KÖRBŐL Trnaván februárban már terven felül is termelek - Na féijenek a referensek a műhelyek levegőjé ől A Trnavai Kovosmalt? Ajkbigygyesztés, aztán egy kézlegyintés járt ki ennek az üzemnek, ha az itteni tervteljesítésről beszéltek. Talán már olyan ember is akadt az üzemben, aki belenyugodott, hogy már idültté vált a gyár oly régóta gyenge munkája. Egyszóval mint maguk a gyáriak is mondták, az üzemet állandóan a legrosszabbak között emlegették. És csodák csodája, az üzem bejáratánál álló versenytábla mostanában mintha fittyet hányna a többéves tradíciónak, meg a hitetlen Tamások mosolyának. Az van ráírva, hogy a februárra előírt nyerstermelési tervet 105,3%-ra, az árutermelési tervet pedig 106 százalékra teljesítették. Az előbbiekhez mérten az áruválaszték tervét még nem teljesen kielégítően 98,6 százalékra teljesítették. Ha valakit a munkában siker, vagy balszerencse ér, rendszerint visszatekint, mert kíváncsi rá, mi okozta vagy segítette elő az elért eredményt. így csinálnak a trnavaiak is, így kellett volna csinálniok már régen a sikertelenségek idején: elemezni munkájukat, meglátni abban a jót, de leginkább a rosszat. Az üzem állandó, még ma sem teljesen megoldott problémája az egyes üzemrészlegek és az öntöde munkájának összehangolása. Minden egyes részlegnek, így az öntődének is megvolt a maga terve eddig is, de ezek között a tervek között az öntöde terve különös helyet foglalt el, mert ennek az üzemrésznek a tervében olyan fejezet is volt, amely elsősorban csak az öntődének szólt. Röviden megmondva: e terv alapján az öntöde vezetői így gondolkodtak: Először jövünk mi, aztán megint mi és a legvégén, ha még marad idő és erő, a többi részlegek számára is öntünk. Az eredmény? A hóvégi hajrá hozta magával az ilyen tervezést, vagy jobban mondva a terv ily módon történő szétírása. Ne keressük, hogy ki miben követett el hibát. Nézzük meg, hogyan érték el a trnavaiak a mai eredményeket. A CSKP KB levelének kiadásáig, úgy hisszük, az volt a hiba, hogy a dolgozók nem gondolkoztak komolyan azon, hogyan lehetne megszüntetni az eddigi áldatlan állapotokat. Mindent a vezetőkre bíztak, gondolván, hogy ők majd gondolkodnak helyettük is, a hibák meg majd csak elmúlnak maguktól is. KKCÍM A vágsellyei járás több szövetkezete büszkélkedett azzal, hogy úttörője volt a nagyüzemi gazdálkodás kibontakozásának. Hiszen közismert, hogy az egyénileg gazdálkodók nagy csoportjai az 50—51-es években sűrűn keresték fel a szelőcei, farkasdi és a többi szövetkezeteket, hogy saját szemükkel győződjenek meg a közös termelés előnyeiről, arról, hogy a nagyüzemi gazdálkodás miképpen változtatta meg a Vág mellékiek életlehetőségét. z említett szövetkezetek megalakulását követő években sokat jártam ezen a vidéken. Nem győztem csodálkozni a tegnap még magángazda, holdakban számoló szövetkezeti tagok leleményességén, akik rendkívül rövid idő alatt és ügyesen elsajátították a nagyüzemi termelés irányításának és szervezésének művészetét. A közelmúltban ismét felkerestem a sellyei járás sz

; etkezeteit, ahol több régi ismerőssel találkoztam és mint ilyenkor szokás, kíváncsiságból is érdeklődtem a szövetkezetek mai helyzete iránt. Jó volt hallani azokat az adatokat, melyek kétségkívül a helyes gazdálkodás, a szövetkezet felsőbbrendűségét bizonyítják. Ezenkívül azonban más is felkeltette érdeklődésemet. Különösképpen az a tény, hogy a szelőceiek vagy a többi szövetkezet tagjai mily széles látókörrel, áttekintéssel rendelkeznek. Ismerik egymás gazdasági eredményeit, tudnak egymás hibáiról és lehetőségeiről. így jutottam értékes adatok birtokába. melyek elmondották, hogy járási viszonylatban tavaly a munkaegység értéke a természetbenieken kivül 13.85 korona volt. Ezzel szemben a kiosztott gabonarészesedés értéke 5,78 koronát tett ki. Esetenként persze, mint Negyeden, a munkásegység teljes értéke 20.78. Deákin 22,78, Sellyén pedig 25,78 korona volt. Vág melíéki tapasztalatok Akik tehát jól gazdálkodtak és észszerűen megszervezték a munkát, figyelemre méltó eredményekkel dicsekedhetnek. Általában azonban az a vélemény alakult ki a járás területén, hogy az 1957-es esztendő nem nagyon kedvezett, és az elemi károk befolyásolták a terméshozamokat. Nem kétséges, részben az időjárás is beleszól a paraszt munkájába, de minden kiesést nem lehet csak az esőzés és a jégkár rovására írni. Az átlagos hektárhozamok eredményein keresztül nézve, ahol búzából 24,72, rozsból 18,66, árpából 21,24 mázsa termett, megállapítható, hogy a szövetkezetek nagy része túl hosszúra nyújtja a vetés határidejét. Farkasdon, Pereden és Zsigárdon rendszeresen késlekedtek a vetéssel, és későn került földbe a mag. Ez aztán az alacsony hektárhozamokban bosszúlja meg magát, em árt, ha a terméshozamoknál kai kapcsolatosan beszélünk az istállótrágya felhasználásának módjáról, mivel a gazdagon termő selylyei járás földjei, ha így megy tovább, lassanként elveszítik termőképességüket. Onnan kell kiindulnunk, hogy aratás után több szövetkezetben nem kazalozzák a szalmát, ami aztán a földeken elértéktelenedik, és sem almozásra, sem etetésre nem használható. Farkasdon például tavaly a szalma nagy része kint a földeken ment tönkre. Negyeden és Deákin meg minden szál szalmát idejében bekazaloztak. S az eredmény? A negyediek 30 mázsát, a deákiak ugyancsak harminc mázsát termeltek hektáronként. Az istállőtrágya iránt tanúsított közömbösség persze más ágazatban, a kertészetben is m'inyilvánu! Ismeretes, hogy a Vág mellékén igen gazdag hagyományai vannak a kertészetnek, csakhogy... Helytelen, ha a kertészet a trágya túlnyomó mennyiségét felemészti és nem téríti meg a ráfordított munkaigyekezetet. Mit ér tegyük fel a farkasdiaknak, hogy kertészetükben egy-egy hektárról közel 23 ezer korona jövedelmet értek el, ha a növénytermelésben száz és száz hektáron csupán annyi a hozam, hogv a jövedelem éppen hogy fedezi a termelésre fordított kiadásokat? Vágtornócon és Szelőcén a kertészet hektáronként csak 5000 koronát jövedelmezett. Látható csatornákon keresztül így elfolyik a jövedelem, feleslegesen sok istállótrágya vész kárba. Ésszerűbben gazdálkodjunk tehát a trágyákkal, mert nagy érték ez a nagyüzemi gazdálkodásban. A vágsellyei járás szövetkezeteiben egyre jobban előtérbe kerül az ötéves terv termelési színvonalának négy év alatti teljesítése is. Több helyen azonban kevésbé veszik figyelembe a tartalékokat, mint fentebb láttuk az istállótrágya alkalmazásának módját, az egy hektárra eső termelési kiadásokat és a hozamok növelésének lehetőségeit. Márpedig e mutatók figyelembe vétele nélkül nem vagyunk képesek elérni az ötéves terv célkitűzéseit. [a a járás szövetkezeteinek az egy hektárra eső kiadásait vesszük tekintetbe, mely 1489 koronára rúg, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a mocsonoki EFSZ-ben egy-egy hektárra 2082 koronát fordítottak. Hasonló a helyzet a zsigárdi, királyi és a vághosszúfalusi szövetkezetben. Nem mindegy tehát, mennyit fizetünk ki egy-pfiv hektárra, mert minél drágább a termelés, annál alacsonyabb lesz a mlftikaegység értéke és kevesebb a közös jövedelem. Világosabb a példa, ha konkrét tényekkel támasztom alá. A sellyei, deáki szövetkezetben közel ötezer korona tiszta jövedelmet értek el hektáronként. Zsigárdon és. Királyin meg még háromezer korona sem futott be egy-egy hektárról. Amikor a JNB-n érdeklődtem a szövetkezetek állattenyésztésének színvonala iránt, a következő meggyőződésre jutottam. Vitán felüli, hogy a közös jövedelem döntő részét az állattenyésztésnek kell biztosítania. Ezzel szemben a járási részarány csak 1239 koronára rúg, illetve hektárra átszámítva még kétezer koronát sem haladja meg az állattenyésztés jövedelmezősége. Ennek fő oka leginkáb az, hogy nem tartják be a szarvasmarhák állatállománytervét. Ahhoz viszont, hogy az 1960-as előirányzatot teljesíthessék, a járás szövetkezeteinek 3010 darabbal növelniök kell szarvasmarhaállományukat. jó példákért nem kell messzire menniök a járás szövetkezeteseinek, mert a kiváló eredmények egész sorát akár Negyeden, Sellyén, Deákin és még másutt megtalálhatjuk. Ezek az eredmények, habár a járás határain túl ismeretesek, annál kevésbé tudnak róluk a farkasdi, szelőcei és a mocsonoki EFSZ tagjai. Itt kell megemlítenem, hogy mily nagy kár volt abbahagyni a szövetkezetek helyes irányban fejlődött párosversenyét, mely jó alkalom volt egyrészt a versengésre, másrészt a tapasztalatcserére. A tartalékok gazdag tárházában tehát ez is egyik nagy lehetőség a termelés hatékonyságának fokozására, ezért ismét fel kellene újítani, mivel a múltban annyi jó eredmény lelkesítőjének eszköze volt, miért ne lehetne ezután is az. SZOMBATH A. A Központi Bizottság levelének kiadása után döbbentek csak rá — nemcsak Trnaván — arra, mit kellett volna csinálniok már régen. A vita megindulása után lavinaként özönlöttek a javaslatok, hogyan lehetne megjavítani a munkát. Most látjuk csak meg, mily helytelen felfogás az, ha valaki a más eszével gondolkodik. Ki sem lehet fejezni, mennyit jelent az üzemben, ha felszabadul a dolgozók aktivitása. A kötelezettségvállalások és a szocialista munkaverseny szervezése sem volt eddig a legjobb alapokon. Az új munkastílus ma már ezekben a fontos tényezőkben is megnyilvánul. Aránylag nagy mennyiségű áru termelésére tettek a dolgozók kötelezettségvállalást, amivel mind a belkereskedelem áruellátásának javításában, mind exportunk fejlesztésében sokat segítenek. Hogy csak a legfontosabbakat említsük, vállalták, hogy az első negyedévben 400 db. villanysütőt, 150 db. villanytűzhelyet, 175 db. villanymosógépet gyártanak terven felül. Az apróbb háztartási cikkekből is jelentősen többet gyártanak, mint amit a terv előír. Különböző nagyságú villanyvasalókból 138 db-ot gyártanak terven felül, a Perota jelzésű mosógépekkel pedig 300 db-bal toldják meg a tervet. A felajánlásokban feltüntetett gyártmányok 188 ezer koronával növelik a nyerstermelési tervet. Ma minden jel, különösen az eddig terven felül gyártott háztartási cikkek azt mutatják, hogy a Trnavai Kovosmalt életében egy új fejezet kezdődik: a sikeresebb munka időszaka. Arra a kérdésre, hogy mi nem tetszett az üzemben, ezt felelném: — Az, hogy mikor afelől érdeklődtem a szocialista munkaversenyt és a kötelezettségvállalásokat szervező referenstől, hogyan ellenőrzik a munkaverseny lefolyását, így felelt: — Minden héten telefonon megkérdezem az üzemrészlegeket, hogy mi a helyzet. A valódi eredményeket végül a munkásoktól kellett megkérdeznem, mert mint kiderült, a telefon nem bizonyult eléggé jó hírszerzőnek. A CSKP KB levele, úgy látszik, Trnaván is megindította azt az egészséges folyamatot, aminek révén a háziasszonyok az eddiginél sokkal több háztartási cikket kaphatnak. Az üzem munkásai várják a vezetőktől, hogy sokkal jobban karolják fel kezdeményezésüket, mint az előbb említett referens. K. Tóth Mihály Munkára készen A z endrödi szövetkezetesek türel** metlenül várják a tavaszt, már felkészültek a nagy munkára. A vetőmagot kitisztították, úgyhogy ha az idő engedi, 110 hektáron megkezdhetik a vetést. A burgonyát is csiráztatják. Ez idén 10 hektár dohányuk lesz, egy hektárral több, mint tavaly. A trágyát már kihordták a földekre. J. Nehnevaj, Endrőd. Italkészleteink híres államférfiak asztalán A Karlovy Vary-i Üveg és Porcelán Nemzeti Vállalat (Moser) az „Export-rendelések példás teljesítése" pályázat keretében tavaly az elsők között volt. Az idén is számos külföldi rendelést kapott. Az etiópiai császár százszemélyes italkészletet rendelt. amelynek minden darabjába arannyal vésik be a császár címerét. A perzsa sah részére három italkészlet készül, az egyik 53, a másik 132 és a harmadik 550 darabból áll, valamennyi a királyi korona címerével díszítve. A török miniszterelnök, a tuniszi köztársasági elnök, a szíriai, egyiptomi, ceyloni miniszterek sem hiányoznak a megrendelők sorából. A mongol külügyminisztérium minden diplomáciai testülete részére Karlovy Varyban rendelte meg az italkészletet. A Moser-üzem munkásai révén köztársaságunk értékes valutához jut, ügyességük, művészi ízlésük pedig az egész világon öregbíti üvegiparunk hírnevét. —va ÚJ SZÓ 4 * 1958. március 12.