Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-13 / 72. szám, csütörtök

Mi/i!

3 va

n '

lelve

n ®

v

e annak, hogy a harxovi kormányzóság Bjelopelje falujában megszületett Anton Szemjonovics Makarenko, a szovjet pedagógiatudomány úttörője, s neves író. Apja vasúti munkás volt és nagy nehézségek árán taníttatta fiát. Anton Szemjonovics kitüntetéssel végezte középiskoláit, majd egyéves pedagógiai tanfolyamot végzett és a vasúti üzem iskolájában kezdte meg tanítói pályáját. A viharos 1905-ös évben részt vett a forradalmi érzelmű, haladó szellemű pedagógusok mozgalmában; ezért később több kellemetlensége volt. Sohasem felejtette el, hogy a munkásosztály fia és mindenkor hű maradt osztályához és mint pártonkívüli mindenkor és mindenben híven követte a kommunista párt útmutatásait. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme tág teret nyitott Makarenko pedagógiai tevékenysége számára. Pedagógiai munkásságát akkor alapozta meg, amikor 1920-ban elfogadta a poltavai népművelési hivatal ajánlatát, és vezetője lett egy fiatalkorú bűnözök átnevelésére létesült ifjúsági telepnek. Nehéz körülmények között az emberi társadalomtól elszakadt ifjú bűnözőket alkotó emberekké, a társadalom hasznos tagjaivá, országépítőkké kellett nevelnie. És Makarenko a maga pedagógiai módszerével meg tudta oldani ezt a kényes feladatot. A telep számára kijelölt nagy darab földterületen virágzó kolhozgazdaságot varázsolt elő növendékeivel. A társadalom elesettjei megragadták kemény, de segítő kezét, lassan megszokták a kollektív élet törvényeit, alávetették magukat a közösségnek, megszerették az építőmunka szépségét és levetették a múlt áldatlan társadalmi viszonyaitól rájuk kényszerített régi rossz szokásaikat. Makarenko — Gorkij nagy tisztelője és követője irodalmi tevékenységében — a Zászlók a bástyán, Makarenko az Oj ember kovácsa stb. műveiben örökítette meg a Gorkij-telep lakóinak életét, saját küzdelmét az új emberek felnevelésére. Győzött. Miben van Makarenko pedagógiai nézeteinek, nevelési rendszerének sikere? Elsősorban ő volt az, aki a pedagógiatudományt a marxi dialektika alapján átdolgozta. Makarenko a szovjet ifjúság nevelésében nagy jelentőséget tulajdonított a hazafias és kollektív szellemű nevelésnek: „Legyen minden lépésén nagy hazánk polgára!" Nagy súlyt helyezett arra, hogy az újat: a szovjet nép egységét, építőmunkáját, harcát, győzelmeit, a régi nyomorral, bajjal szöges ellentétben domborítsák ki, hogy annál becsesebb legyen az élő valóság a szovjet ifjúság számára. Pedagógiai nézeteiben behatóan foglalkozik a nevelés céljával. Röviden így foglalja össze: kommunista erkölcs nevelése, mely megkönnyíti győzelmünket a múlt csökevényei felett. Hangoztatta, hogy a szovjet iskola köteles új építőket adni a hazának. „Energikus és eszmékért élő tagokat neveljen iskolánk a szovjet társadalomnak, olyanokat, akik ingadozás nélkül mindig és életük bármely pillanatában meg tudják találni a helyes kritériumot tetteik elbírálására, ugyanakkor másoktól is meg fogják tudni követelni a helyes viselkedést. A mi növendékünk, bárki legyen is, az életben sohasem szerepelhet úgy, mint valamilyen egyéni tökéletesség megtestesítője, csak mint jó és becsületes ember. Mindenekelőtt úgy kell viselkednie, mint kollektívájának, társaságának tagja, aki nemcsak a saját, hanem a társai tetteiért is felel. Kell, hogy alá tudja magát rendelni társának és ugyanakkor parancsolni is tudjon társSnak; elvek embere legyen, kitartó és szívós szervező, aki tud magán uralkodni és másokra is hatni. Kell, hogy készen álljon a cselekvésre és ugyanakkor fékezni tudja magát, ura legyen érzelmi perspektív törekvéseinek és emellett a kollektív távlatok mindig felette álljanak az egyéni távlatoknak." Makarenko pedagógiai tevékenységében a legfőbb szerepet a kollektívának szánja. Az egészséges kollektíva az az erő, mely a legmegátalkodottabb bűnözőt is helyes irányba tereli. | akarenko a párt hű fia volt. Pedagógiai nézeteinek kidolgozásában híven követte a marxizmusleninizmus tanítását és a szovjet kormány időszerű célkitűzéseit Négy nappal párttaggá felvétele előtt halt meg 1939 áprilisában. L. L. A szepsi járás kulturális élete NAGYON SOKSZOR beleesünk abba a hibába, hogy egy járás, vagy egy helység fejlődésének értékelésénél megelégs/ink a számszerű adatokkal. Ennyi ház épült az elmúlt esztendőkben, ennyi rádiót ,vettek, régen ennyi volt a munkanélküli s ma mindenkinek van munkája — és az újságíró, az olvasó elégedetten állapítja meg: lám itt sincs.-tsemmrrhitoa, itt? ŕs minden-' á legnagyobb rendben folyik. Ezek a számszerű adatok nagyon sokat bizonyíthatnak, de ezek mellett még sokkal fontosabb kritériumok is vannak. Mert a mi rendszerünk nemcsak az emberek életkörülményeit akarja megváltoztatni! Cél az ember megváltoztatása is! S nagyon érdekes ebből a szempontból vizsgálni járásaink életét: megtettünk mindent ennek érdekében? A szepsi járás az elmúlt tíz esztendő alatt nagyot fejlődött. Kevés járás dicsekedhet olyan szép eredményekkel, mint éppen a szepsi járás. A járás földterületének 95%-án a szövetkezetek gazdálkodnak, s ami még fontosabb — egy-két kivételtől eltekintve jól. Több új üzem, bánya, s a középületek egész sora bizonyítja államunk gondoskodását. Érdemes megnéznünk: összhangban van-e itt az emberek fejlődése a gazdasági jólét növekedésével? . Az, iskolarendszer kiépítése volt az első számú feladat ezen a téren. Ma a járás 7 nyolcéves és 2 tizenfegýéirete iskolával rendelkezik, s ezek közül 3 nyolcéves és 1 tizenegyéves magyar tannyelvű. Ezen a téren tehát rendben volna a dolog. Az iskolákon kívül még két fontos kultúrtényezővel kell számolnunk ebben a járásban: a filmmel és a Csemadokkal. Sajnos az illetékes filmvállalati szervek nem fordítanak olyan figyelmet a filmek kiválasztásának, mint azt a dolog fontossága alapján elvárnánk. Szepsiben már 1931-ben megpróbálkoztak egy állandó mozi felállításával, azonban ez a vállalkozás a jegyek drágasága miatt hamarosan kudarcba fulladt. Állandó mozit csak 1950-ben sikerült létesíteni. Ma a járás további tíz A színházi belépőjegyekről Terjedelmes papírtömeg hever előttem az asztalon, teleírva apró számok tpmkelegével Az Iskolaés Kulturális Ügyek Minisztériumának szorgalmas osztályai ugyanis összehasonlító táblázatot állítottak össze az opera-, színházi- és mozijegyek, szimfonikus hangversenyek belépőjegyeinek áráról a világ valamennyi részén. Főként az európai országokat vették alapul, de itt szerepel még az USA, Kanada, Brazília és a Dél-Afrikai Unió is. Eredeti pénznemben tüntetik fel a legalacsonyabb és a legmagasabb belépti díjakat és mellette százalékban fejezik ki milyen részét képezi ez egy szakképzett ipari munkás napi bérének. (Csehszlovákia esetében az összehasonlító mértékarányként egy „ipari munkás" alacsonyabb átlagkeresetét vették alapul, úgyhogy a százalékszám a valóságban még alacsonyabb). Csehszlovákia" ebből az improvizált versenyből győztes országként került ki, ugyanis nálunk vannak a legalacsonyabb belépti díjak. Vegyük pl. az operaelőadásokat. Franciaországban a legalacsonyabb belépőjegy a napi átlagbér , 28,1 százalékát, az USA-ban 15,7 százalékát, Nyugat-Németországban 19,53 százalékát, Angliában 29,3 százalékát stb. teszi ki. Ezzel szemben nálunk csak 5,53 százalékát. Tegyük hozzá — és ez világviszonylatban ritkaság — hogy a lakosság számához viszonyítva világviszonylatban a legtöbb opera színpaddal rendelkezünk. Vagy nézzük a szimfonikus hangversenyeket. A legdrágább belépőjegy Olaszországban a napi átlagbér 120 százalékát, Hollandiában 82,6 százalékát, a Dél-Arikai Unióban 230,8 százalékát, Brazíliában 300 százalékát képezi. Csehszlovákiában viszont csak 25,8 százalékát. Jegyzetünket azonban nem akarjuk csupán számokkal teleír- ,s ni. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a belépőjegyhez hasonló jelentéktelennek látszó dolgok számukra olyan értéket jelentenek, amelyért világszerte irigyelhetnek bennünket. Ebben is visszatükröződik új korunk, mely nem keresetforrást, hanem a nevelés, a szellem nemesítése eszközét látja a színházban, filmés zeneművészetben. Ez az öszszehasonlítás ugyanakkor bennünket, az ország gazdáit arra ösztönözhet, hogy elgondolkozzunk, vajon belépőjegyeink árát — például a kimondottan szórakoztató intézményeknél — helyesen szabták-e meg. Az említett tényekből minden esetre kitűnik, hogy még nagyobb felelősség hárul azokra, 'akik szín-, film- és zeneművészettel foglalkoznak. Felelősségük nemcsak a művészi alkotásra, hanem a gazdálkodásra is vonatkozik. (rp.) helységében van állandó mozi, a többi helységet időnként látogatják a vándormozik. A JÄRÄS TÖBB MINT 30 ezer lakosának nagy része magyar. A Csemadoknak tehát nagy a jelentősége. A Csemadok egészben véve elég jól teljesíti leiadatát, bár még '/an soki tennivalója. Simon elvtárs, a jSrási titkár ..szavaibó^ .megtudtam, hogy a Csemadok iföleg a falvakon működik. Ezt bizonyítják a számok is: a járás 1040 aktív tagjából csak 130 -140 jut Szepsire. A járás 22 községében alakították meg a Csemadok helyi csoportját. Ezeknek a csoportoknak elsu SZOTIÚ tevékenysége a színjátszás. Jászó kivételével minden csoport rendszercsen tanul be és játszik színműveket. Ez a tény még akkor is sokatmondó, ha feltételezzük, hogy a színjátszás sok helyen még gyerekcipőben tipeg. Az viszont hiba, hogy a Csemadok működése eddig majdnem kizárólag a színjátszásra korlátozódott. A járási vezetőség kezdeményezésére a Csemadok működési terét kiszélesítik. A vezetőséget három szakcsoportra osztották: irodalmi, tudományos, és színjátszó körre. Az irodalmi kör már meg is kezdte működését. Bevonták a munkába a magyar tannyelvű iskola tanárait, akik ezen a téren nagyon sokat tehetnek. Már eddig is szép munkát végeztek. Két községben tartottak már könyvismertetést: Bodolón Mikszáth: Szent Péter esernyője c. és Makrancon Jilemnický: Cukor c. könyvéről. A közeljövőben megindul a tudományos szakkör munkája. Időszerű problémák, műszaki újdonságok megvitatása szerepel majd a programon. A járás kulturális életét nagyban segíti a kassai Csemadok-csoport is, magában Szepsiben évente 3-4 előadást tartanak. A szepsi színjátszók is gyakran látogatják a járás falvait, ugyanúgy a falusi csoportok is látogatják egymást. Jó úton halad a járás kultúrélete. A szövetkezeteknek azonban hathatósabban kell támogatniok a kulturális életet. Vegyenek példát a perbeníki szövetkezettől: 4000 koronát utalt ki kulturális célokra Gondolják meg, nem rossz „üzlet" ez! A fiatalok számára biztosítani kell a kulturált élet feltételeit! Az EFSZ-eknek nemcsak a gazdasági jólét, hanem a kultúra bástyáinak is kell lenniük! S ebből a szempontból még nagyon sokat kell fejlődniök. JÖ KEZEKBEN VAN a járás kultúrális élete, s az eddigi munka alapján jogosan remélhetjük, hogy a merész és egészséges terveket a jövőben valóban teljesítik is. Kováts Miklós Reggel 6-kor a repülőtéren (Ráno o šiestej na letisku) Igazán kedves gyermekfilm, amely elmondja egy prágai kisfiúnak, Dušek Pepiknek kalandját a TU-104-es repülőgéppel. Mint" potyautas kerül a gépbe és amikor a gép megérkezik Moszkvába, éppen folynak a VIT ünnepsége'. Pepik barátságot köt Misával, egy moszkvai pionírral, bejárják az ünnepi bamutató színhelyét, de a repülőtér alkalmazottai délután már nyomában vannak Pepífeknek. A délutáni repülőgéppel visszaszállítják Prágába, hogy mire szülei a vasárnaDi kirándulásról hazaérkeznek, ott találják a gyereket. Apuka (Otecko) Pietro Germi, az olasz neorealista filmművészet külön utakat egyengető neves alakja az Apuka című rendkívül meleghangú, emellett drámai meseszövésű alkotásának központjában a család és a családtól elválaszthatatlan társadalom áll. Főszereplője mindennapi emberi gyöngeségekkel terhelt mozdonyvezető, erélyes családapa, aki eröis kézzel kormányozza családját. Két nagyobb gyermekét ki ls utasítja a szülői házból. Egy hibáján kívül történt szerencsétlenség miatt a vasúttársasággal gyűlik meg a baja. Mégis, amikor a vasutasok igazságos követeléseik teljesítéséért sztrájkot indítanak, sztrájktörő lftsz- Nemcsak családja, hanem 'S' i" ' • h i I V- í • lllliaif i '" V1 í-lékJ'^ ' n ' mm É:M ' 1 r ^ 11 •>' * is Í A film a kedves kis gyermektörténet hátterében festői képekben töredékeket mutat be a világ ifjúságának ünnepségeiről. Kedves szerepet játszik a két gyermek-főszereplő Tomáš Sedláček és Vlagyimir Szilujanov. A cseh és szovjet filmművészek együttműködésének sikeres felvétele után kívánatos lenne a jövőben komolyabb tárgyú korprodukciós filmalkotásokat is forgatni, hisz mind a Nagy Honvédő Háború és a Szlovák Nemzeti Felkelés időszaka, mind szocialista építésünk bő anyagot szolgáltat erre. munkatársai is most már elidegenednek a különben közkedvelt Marcoccitől. A film bemutatja, hogyan eszmél magára, hogyan is meri fel hibáit és hogyan tér vissza családjához és társaihoz, akik befogadják őt szerető körükbe. Az erélyes Germi — maga ala, kította Marcocci mozdonyvezető szerepét —•' a hangos olasz környezet életébe ügyesen bele tudta vinni az olasz társadalom időszerű kérdéseit: a jobboldali szakszervezetek áruló szerepét, a kapitalista viszonyok kónyörtelenségében, a munkások szolidaritását úgy, hogy szervesén beillenek a cselekmény tartalmába. Ez emeli a film hitelességét és értékét. (L) it tudunk a koiibrikönyvekről ? A könyvkiadás terén a kisalakú könyvek, az úgynevezett miniatűr vagy kolibri-könyvek kiadása is már régóta el van terjedve. Mondhatjuk, hogy a kolibri-könyveket már a könyvnyomtatás létezése óti ismerik. A könyvnyomdák e téren sem maradtak vissza, nem hagyták magukat háttérbe szorítani nem riadták viszsza a mikroszkopikus kéziratok elől sem és így megteremtették a kisalakú könyvet, amelyet a legkisebb egzotikus madár után kolibrinak neveztek. Ma a világ minden könyvpiacán rengeteg kolibri-könyv kapható. A washingtoni könyvtár birtokában van két biblia, a Korán egy kötete, az összes Dante-művek, Shakespeare és Moliére művei kolibri kiadásban. A legrégibb kolibri-könyvet, amelynek „Regula Sancti Benedicti" a címe, Milánóban nyomták. A könyv 60 milliméter magas. A többi kolibri-könyv már újabb keletű. Páduában nyomtak egy 205 oldalas, Galilei leveleit tartalmazó könyvet. Ez a kolibri-könyv a nyomdatechnika remeke; mindössze 16.5 mm magas, vagyis kisebb a postabélyegnél. A világ legkisebb kolibri-könyve azonban az oxfordi tégy etem birtokában van. Ez Omar Chajam verskötete, amely 6x5x45 mm nagyságú. 1933-bcm az amerikai Worchesterben nyomták. A könyv készítése rendkívül kényes volt, mert a betűket szabadszemmel nem lehetett kivenni; idegfeszítő munka volt, amelyet csak éjjel, a legnagyobb csendben tudtak elvégezni. E legkisebb kolibri-könyv kiadásával látszólag megszűnt az e téren való versengés, miután a fototechnika tökéletesítésével a kolibri-könyvek készítése lényegesen egyszerűbb lett. Oj, különleges fotogének lehetővé teszik, hogy a grafikai intézetek ma kolibri-könyveket akár tizedmilliméteres nagyságú írásban is előállít hatnak. így nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy c „könyvtár a cigaretta tárcában" problémája megoldódott. A Csehszlovák Köztársaság fennállása: óta nálunk is számos kolibrikönyv jelent meg. Ezek főleg nyelvszótárak és irodalmi indexek. Az első kolibri-szótárt ľ)20-ban Tňebíčben nyomták. K. P. A. A. Rilov: Apró hullámok, olaj TJJ SZÖ 7 *1958. március 12.