Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-13 / 72. szám, csütörtök

Mi/i! 3 va n ' lelve n ® v e annak, hogy a harxovi kormányzóság Bjelo­pelje falujában megszületett Anton Szemjonovics Makarenko, a szovjet pedagógiatudomány úttörője, s neves író. Apja vasúti munkás volt és nagy nehézségek árán taníttatta fiát. Anton Szemjonovics kitüntetéssel végezte középiskoláit, majd egyéves pedagó­giai tanfolyamot végzett és a vasúti üzem iskolájában kezdte meg tanítói pályáját. A viharos 1905-ös évben részt vett a forradalmi érzelmű, haladó szelle­mű pedagógusok mozgalmában; ezért később több kellemetlensége volt. Sohasem felejtette el, hogy a mun­kásosztály fia és mindenkor hű ma­radt osztályához és mint pártonkívüli mindenkor és mindenben híven kö­vette a kommunista párt útmutatá­sait. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme tág teret nyitott Ma­karenko pedagógiai tevékenysége számára. Pedagógiai munkásságát akkor alapozta meg, amikor 1920-ban elfogadta a poltavai népművelési hi­vatal ajánlatát, és vezetője lett egy fiatalkorú bűnözök átnevelésére léte­sült ifjúsági telepnek. Nehéz körül­mények között az emberi társadalom­tól elszakadt ifjú bűnözőket alkotó emberekké, a társadalom hasznos tag­jaivá, országépítőkké kellett nevelnie. És Makarenko a maga pedagógiai módszerével meg tudta oldani ezt a kényes feladatot. A telep számára kijelölt nagy darab földterületen vi­rágzó kolhozgazdaságot varázsolt elő növendékeivel. A társadalom elesett­jei megragadták kemény, de segítő kezét, lassan megszokták a kollektív élet törvényeit, alávetették magukat a közösségnek, megszerették az épí­tőmunka szépségét és levetették a múlt áldatlan társadalmi viszonyaitól rájuk kényszerített régi rossz szoká­saikat. Makarenko — Gorkij nagy tisztelője és követője irodalmi tevé­kenységében — a Zászlók a bástyán, Makarenko az Oj ember kovácsa stb. műveiben örökítette meg a Gorkij-telep lakóinak életét, saját küzdelmét az új emberek felnevelésére. Győzött. Miben van Makarenko pedagógiai nézeteinek, nevelési rendszerének si­kere? Elsősorban ő volt az, aki a pe­dagógiatudományt a marxi dialektika alapján átdolgozta. Makarenko a szov­jet ifjúság nevelésében nagy jelentő­séget tulajdonított a hazafias és kollektív szellemű nevelésnek: „Le­gyen minden lépésén nagy hazánk polgára!" Nagy súlyt helyezett arra, hogy az újat: a szovjet nép egységét, építőmunkáját, harcát, győzelmeit, a régi nyomorral, bajjal szöges ellen­tétben domborítsák ki, hogy annál becsesebb legyen az élő valóság a szovjet ifjúság számára. Pedagógiai nézeteiben behatóan foglalkozik a nevelés céljával. Rövi­den így foglalja össze: kommunista erkölcs nevelése, mely megkönnyíti győzelmünket a múlt csökevényei fe­lett. Hangoztatta, hogy a szovjet is­kola köteles új építőket adni a ha­zának. „Energikus és eszmékért élő tagokat neveljen iskolánk a szovjet társadalomnak, olyanokat, akik inga­dozás nélkül mindig és életük bár­mely pillanatában meg tudják találni a helyes kritériumot tetteik elbírálá­sára, ugyanakkor másoktól is meg fogják tudni követelni a helyes visel­kedést. A mi növendékünk, bárki le­gyen is, az életben sohasem szerepel­het úgy, mint valamilyen egyéni töké­letesség megtestesítője, csak mint jó és becsületes ember. Mindenekelőtt úgy kell viselkednie, mint kollektívá­jának, társaságának tagja, aki nem­csak a saját, hanem a társai tetteiért is felel. Kell, hogy alá tudja magát rendelni társának és ugyanakkor parancsolni is tudjon társSnak; elvek embere legyen, kitartó és szívós szer­vező, aki tud magán uralkodni és má­sokra is hatni. Kell, hogy készen áll­jon a cselekvésre és ugyanakkor fékezni tudja magát, ura legyen ér­zelmi perspektív törekvéseinek és emellett a kollektív távlatok mindig felette álljanak az egyéni távlatok­nak." Makarenko pedagógiai tevékenysé­gében a legfőbb szerepet a kollektí­vának szánja. Az egészséges kollektí­va az az erő, mely a legmegátalkodot­tabb bűnözőt is helyes irányba tereli. | akarenko a párt hű fia volt. Pedagógiai nézeteinek kidolgo­zásában híven követte a marxizmus­leninizmus tanítását és a szovjet kor­mány időszerű célkitűzéseit Négy nappal párttaggá felvétele előtt halt meg 1939 áprilisában. L. L. A szepsi járás kulturális élete NAGYON SOKSZOR beleesünk ab­ba a hibába, hogy egy járás, vagy egy helység fejlődésének értékelé­sénél megelégs/ink a számszerű adatokkal. Ennyi ház épült az el­múlt esztendőkben, ennyi rádiót ,vettek, régen ennyi volt a munka­nélküli s ma mindenkinek van mun­kája — és az újságíró, az olvasó elégedetten állapítja meg: lám itt sincs.-tsemmrrhitoa, itt? ŕs minden-' á legnagyobb rendben folyik. Ezek a számszerű adatok nagyon sokat bi­zonyíthatnak, de ezek mellett még sokkal fontosabb kritériumok is van­nak. Mert a mi rendszerünk nem­csak az emberek életkörülményeit akarja megváltoztatni! Cél az em­ber megváltoztatása is! S nagyon érdekes ebből a szempontból vizs­gálni járásaink életét: megtettünk mindent ennek érdekében? A szepsi járás az elmúlt tíz esz­tendő alatt nagyot fejlődött. Kevés járás dicsekedhet olyan szép ered­ményekkel, mint éppen a szepsi já­rás. A járás földterületének 95%-án a szövetkezetek gazdálkodnak, s ami még fontosabb — egy-két kivételtől eltekintve jól. Több új üzem, bánya, s a középületek egész sora bizonyít­ja államunk gondoskodását. Érdemes megnéznünk: összhangban van-e itt az emberek fejlődése a gazdasági jólét növekedésével? . Az, iskolarendszer kiépítése volt az első számú feladat ezen a téren. Ma a járás 7 nyolcéves és 2 tizen­fegýéirete iskolával rendelkezik, s ezek közül 3 nyolcéves és 1 tizenegyéves magyar tannyelvű. Ezen a téren te­hát rendben volna a dolog. Az is­kolákon kívül még két fontos kultúr­tényezővel kell számolnunk ebben a járásban: a filmmel és a Csema­dokkal. Sajnos az illetékes film­vállalati szervek nem fordítanak olyan figyelmet a filmek kiválasztá­sának, mint azt a dolog fontossága alapján elvárnánk. Szepsiben már 1931-ben megpróbálkoztak egy ál­landó mozi felállításával, azonban ez a vállalkozás a jegyek drágasága miatt hamarosan kudarcba fulladt. Állandó mozit csak 1950-ben sike­rült létesíteni. Ma a járás további tíz A színházi belépőjegyekről Terjedelmes papírtömeg hever előttem az asztalon, teleírva apró számok tpmkelegével Az Iskola­és Kulturális Ügyek Minisztériu­mának szorgalmas osztályai ugyanis összehasonlító táblázatot állítottak össze az opera-, szín­házi- és mozijegyek, szimfonikus hangversenyek belépőjegyeinek áráról a világ valamennyi részén. Főként az európai országokat vették alapul, de itt szerepel még az USA, Kanada, Brazília és a Dél-Afrikai Unió is. Eredeti pénz­nemben tüntetik fel a legalacso­nyabb és a legmagasabb belépti díjakat és mellette százalékban fejezik ki milyen részét képezi ez egy szakképzett ipari munkás na­pi bérének. (Csehszlovákia eseté­ben az összehasonlító mérték­arányként egy „ipari munkás" alacsonyabb átlagkeresetét vették alapul, úgyhogy a százalékszám a valóságban még alacsonyabb). Csehszlovákia" ebből az impro­vizált versenyből győztes ország­ként került ki, ugyanis nálunk vannak a legalacsonyabb belépti díjak. Vegyük pl. az operaelőadá­sokat. Franciaországban a legala­csonyabb belépőjegy a napi átlag­bér , 28,1 százalékát, az USA-ban 15,7 százalékát, Nyugat-Német­országban 19,53 százalékát, Ang­liában 29,3 százalékát stb. teszi ki. Ezzel szemben nálunk csak 5,53 százalékát. Tegyük hozzá — és ez világviszonylatban ritkaság — hogy a lakosság számához vi­szonyítva világviszonylatban a legtöbb opera színpaddal rendel­kezünk. Vagy nézzük a szimfo­nikus hangversenyeket. A legdrá­gább belépőjegy Olaszországban a napi átlagbér 120 százalékát, Hollandiában 82,6 százalékát, a Dél-Arikai Unióban 230,8 száza­lékát, Brazíliában 300 százalékát képezi. Csehszlovákiában viszont csak 25,8 százalékát. Jegyzetünket azonban nem akarjuk csupán számokkal teleír- ,s ni. Szeretnénk felhívni a figyel­met arra, hogy a belépőjegyhez hasonló jelentéktelennek látszó dolgok számukra olyan értéket jelentenek, amelyért világszerte irigyelhetnek bennünket. Ebben is visszatükröződik új korunk, mely nem keresetforrást, hanem a nevelés, a szellem nemesítése eszközét látja a színházban, film­és zeneművészetben. Ez az ösz­szehasonlítás ugyanakkor ben­nünket, az ország gazdáit arra ösztönözhet, hogy elgondolkoz­zunk, vajon belépőjegyeink árát — például a kimondottan szóra­koztató intézményeknél — helye­sen szabták-e meg. Az említett tényekből minden esetre kitűnik, hogy még nagyobb felelősség há­rul azokra, 'akik szín-, film- és zeneművészettel foglalkoznak. Fe­lelősségük nemcsak a művészi al­kotásra, hanem a gazdálkodásra is vonatkozik. (rp.) helységében van állandó mozi, a többi helységet időnként látogatják a vándormozik. A JÄRÄS TÖBB MINT 30 ezer la­kosának nagy része magyar. A Cse­madoknak tehát nagy a jelentősége. A Csemadok egészben véve elég jól teljesíti leiadatát, bár még '/an soki tennivalója. Simon elvtárs, a jSrási titkár ..szavaibó^ .megtudtam, hogy a Csemadok iföleg a falvakon működik. Ezt bizonyítják a számok is: a járás 1040 aktív tagjából csak 130 -140 jut Szepsire. A járás 22 községében alakították meg a Csemadok helyi csoportját. Ezeknek a csoportoknak elsu SZOTIÚ tevékenysége a színjátszás. Jászó ki­vételével minden csoport rendszerc­sen tanul be és játszik színműveket. Ez a tény még akkor is sokatmondó, ha feltételezzük, hogy a színjátszás sok helyen még gyerekcipőben ti­peg. Az viszont hiba, hogy a Cse­madok működése eddig majdnem ki­zárólag a színjátszásra korlátozó­dott. A járási vezetőség kezdemé­nyezésére a Csemadok működési te­rét kiszélesítik. A vezetőséget há­rom szakcsoportra osztották: iro­dalmi, tudományos, és színjátszó körre. Az irodalmi kör már meg is kezdte működését. Bevonták a mun­kába a magyar tannyelvű iskola ta­nárait, akik ezen a téren nagyon so­kat tehetnek. Már eddig is szép munkát végeztek. Két községben tartottak már könyvismertetést: Bo­dolón Mikszáth: Szent Péter eser­nyője c. és Makrancon Jilemnický: Cukor c. könyvéről. A közeljövőben megindul a tudományos szakkör munkája. Időszerű problémák, mű­szaki újdonságok megvitatása szere­pel majd a programon. A járás kul­turális életét nagyban segíti a kas­sai Csemadok-csoport is, magában Szepsiben évente 3-4 előadást tar­tanak. A szepsi színjátszók is gyak­ran látogatják a járás falvait, ugyan­úgy a falusi csoportok is látogatják egymást. Jó úton halad a járás kultúréle­te. A szövetkezeteknek azonban hathatósabban kell támogatniok a kulturális életet. Vegyenek példát a perbeníki szövetkezettől: 4000 ko­ronát utalt ki kulturális célokra Gondolják meg, nem rossz „üzlet" ez! A fiatalok számára biztosítani kell a kulturált élet feltételeit! Az EFSZ-eknek nemcsak a gazdasági jólét, hanem a kultúra bástyáinak is kell lenniük! S ebből a szempontból még nagyon sokat kell fejlődniök. JÖ KEZEKBEN VAN a járás kul­túrális élete, s az eddigi munka alapján jogosan remélhetjük, hogy a merész és egészséges terveket a jövőben valóban teljesítik is. Kováts Miklós Reggel 6-kor a repülőtéren (Ráno o šiestej na letisku) Igazán kedves gyer­mekfilm, amely elmond­ja egy prágai kisfiúnak, Dušek Pepiknek ka­landját a TU-104-es repülőgéppel. Mint" po­tyautas kerül a gépbe és amikor a gép megér­kezik Moszkvába, éppen folynak a VIT ünnepsé­ge'. Pepik barátságot köt Misával, egy moszk­vai pionírral, bejárják az ünnepi bamutató színhelyét, de a repü­lőtér alkalmazottai dél­után már nyomában vannak Pepífeknek. A délutáni repülőgéppel visszaszállítják Prágába, hogy mire szülei a va­sárnaDi kirándulásról hazaérkeznek, ott talál­ják a gyereket. Apuka (Otecko) Pietro Germi, az olasz neorealista film­művészet külön utakat egyengető neves alakja az Apuka című rendkí­vül meleghangú, emel­lett drámai meseszövé­sű alkotásának központ­jában a család és a családtól elválaszthatat­lan társadalom áll. Fő­szereplője mindennapi emberi gyöngeségekkel terhelt mozdonyvezető, erélyes családapa, aki eröis kézzel kormányoz­za családját. Két na­gyobb gyermekét ki ls utasítja a szülői házból. Egy hibáján kívül tör­tént szerencsétlenség miatt a vasúttársaság­gal gyűlik meg a baja. Mégis, amikor a vasuta­sok igazságos követe­léseik teljesítéséért sztrájkot indítanak, sztrájktörő lftsz- Nem­csak családja, hanem 'S' i" ' • h i I V- í • lllliaif i '" V1 í-lékJ'^ ' n ' mm É:M ' 1 r ^ 11 •>' * is Í A film a kedves kis gyermektörténet hát­terében festői képekben töredékeket mutat be a világ ifjúságának ün­nepségeiről. Kedves szerepet játszik a két gyermek-főszereplő Tomáš Sedláček és Vla­gyimir Szilujanov. A cseh és szovjet film­művészek együttműkö­désének sikeres felvéte­le után kívánatos len­ne a jövőben komolyabb tárgyú korprodukciós filmalkotásokat is for­gatni, hisz mind a Nagy Honvédő Háború és a Szlovák Nemzeti Felkelés időszaka, mind szocialista építésünk bő anyagot szolgáltat erre. munkatársai is most már elidegenednek a különben közkedvelt Marcoccitől. A film be­mutatja, hogyan esz­mél magára, hogyan is ­meri fel hibáit és ho­gyan tér vissza család­jához és társaihoz, akik befogadják őt szerető körükbe. Az erélyes Germi — maga ala­, kította Marcocci moz­donyvezető szerepét —•' a hangos olasz környe­zet életébe ügyesen bele tudta vinni az olasz társadalom időszerű kérdéseit: a jobboldali szakszervezetek áruló szerepét, a kapitalista viszonyok kónyörtelen­ségében, a munkások szolidaritását úgy, hogy szervesén beillenek a cselekmény tartalmába. Ez emeli a film hite­lességét és értékét. (L) it tudunk a koiibrikönyvekről ? A könyvkiadás terén a kisalakú könyvek, az úgynevezett miniatűr vagy kolibri-könyvek kiadása is már régóta el van terjedve. Mondhatjuk, hogy a kolibri-könyveket már a könyvnyomtatás létezése óti ismerik. A könyvnyomdák e téren sem marad­tak vissza, nem hagyták magukat háttérbe szorítani nem riadták visz­sza a mikroszkopikus kéziratok elől sem és így megteremtették a kisalakú könyvet, amelyet a legkisebb egzotikus madár után kolibrinak neveztek. Ma a világ minden könyvpiacán rengeteg kolibri-könyv kapható. A wa­shingtoni könyvtár birtokában van két biblia, a Korán egy kötete, az összes Dante-művek, Shakespeare és Mo­liére művei kolibri kiadásban. A leg­régibb kolibri-könyvet, amelynek „Re­gula Sancti Benedicti" a címe, Milá­nóban nyomták. A könyv 60 millimé­ter magas. A többi kolibri-könyv már újabb keletű. Páduában nyomtak egy 205 oldalas, Galilei leveleit tartalma­zó könyvet. Ez a kolibri-könyv a nyomdatechnika remeke; mindössze 16.5 mm magas, vagyis kisebb a pos­tabélyegnél. A világ legkisebb kolib­ri-könyve azonban az oxfordi tégy etem birtokában van. Ez Omar Chajam verskötete, amely 6x5x45 mm nagy­ságú. 1933-bcm az amerikai Worches­terben nyomták. A könyv készítése rendkívül kényes volt, mert a betűket szabadszemmel nem lehetett kivenni; idegfeszítő munka volt, amelyet csak éjjel, a legnagyobb csendben tudtak elvégezni. E legkisebb kolibri-könyv kiadásával látszólag megszűnt az e téren való versengés, miután a fo­totechnika tökéletesítésével a kolib­ri-könyvek készítése lényegesen egy­szerűbb lett. Oj, különleges fotogének lehetővé teszik, hogy a grafikai inté­zetek ma kolibri-könyveket akár ti­zedmilliméteres nagyságú írásban is előállít hatnak. így nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy c „könyvtár a cigaretta tárcában" problémája megoldódott. A Csehszlovák Köztársaság fennál­lása: óta nálunk is számos kolibri­könyv jelent meg. Ezek főleg nyelv­szótárak és irodalmi indexek. Az első kolibri-szótárt ľ)20-ban Tňebíčben nyomták. K. P. A. A. Rilov: Apró hullámok, olaj TJJ SZÖ 7 *1958. március 12.

Next

/
Thumbnails
Contents