Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-13 / 72. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek 1 SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. március 13. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 72. szám. Műveljünk meg minden talpalatnyi fö'det Ki ne emlékeznék azokra az időkre, amikor a földnélküli mezőgazdasági munkások a megélhetésért folyó küzdelemben néhány négyszögölnyi földért — melyet a kuláktól kaptak — egész esztendőn keresztül kötve voltak az illető nagygazdához, s mindennemű munkát elvégeztek ellenszolgáltatás nélkül. Bizony minden talpalatnyi föld „aranyat" ért, még akkor is, ha a szegényember tízszeres árat fizetett érte, hiszen az egész esztendei lekötelezettség során a kulák alaposan kisajtolta ám a zsírját az embernek. És milyen földet kapott a szegényember? Rendszerint olyan helyen, ahol fogattal dolgozni nem lehetett és csupán ásóval „szánthatta" meg az illető a darabka földjét.. . Egy-egy faluban néhányszáz hektár föld a község tulajdonát képezte. Ezeket a földeket haszonbérbe adták néhány évre, de a földnélküliek ehhez is nehezen jutottak hozzá. Ki, melyik földnélküli tudta volna fizetni azt a roppant nagy haszonbért, melyet az árveréseken a gazdák irtózatosan „felvertek". A leggyengébb minőségű szántóföld holdjáért évente 350—400 kg-ot is kitettt a haszonbér. Ki parancsolhatott azonban az élet törvényeinek? Melyik szegényember adhatta volna az éhes család szájába kenyér helyett azt, hogy „magas a haszonbér, nem termelhetünk búzát". S mivel a család nem maradhatott betevő falat nélkül, kényszerhelyzetében a legnagyobb haszonbért is megadta, csakhogy legyen földecskéje, ahová néhány szem krumplit ültethet, búzát vagy rozsot vethet. Akkoriban bizony igen megbecsülték a földet. Nem is láthatott az ember az út mellett parlagon heverő keskeny sávokat, vagy csücsköket, a szalmakazlak helyét is minden esztendőben bevetették. Valaki erre azt mondhatná: „Talán ezeknek a csip-csup földecskéknek a megművelésével fogjuk előbbre vinni a nagyüzemi gazdálkodást? Vagy ez a döntő a mezőgazdasági termelés fokozásában? Nem érzi azt meg egy 800— 1000 hektáros gazdaság, ha a kazlak helye parlagon marad, avagy a háromszögben végződő táblák csücske (ahol már sem traktorral, sem lovasfogattal npm lehet dolgozni) bevetetlenül marad." Téved az, aki így vélekedik, mégpedig azért, mert ha azt a sok szántóterületet, amit hanyagságból, könnyelműségből nem művelnek meg az állami gazdaságokban és a szövetkezetekben országszerte egybevonnánk, több ezer hektárral gyarapodna a termőterület. A szántóterület gyarapításának fontosságáról beszélnek pártunk X. kongresszusának irányelvei és az egész népgazdaság fejlesztésére irányuló ötéves terv is .megerősíti ennek fontosságát. Az ötéves terv célkitűzései alapján hazánkban 1956—1960-ig 230 ezer hektárral kell bővítenünk, a szántóterületet. Ez annyit jelent, hogy már 1958ban a?, ország szántóföldjének a területe terv szerint 5 millió 230 ezer hektár lesz. Természetesen a terv — ha nem teljesítjük — csak terv marad. Mi értelme volna egyébként a tervezésnek, mi haszna volna abból a dolgozó népnek, ha csak beszélnénk az életszínvonal emelkedéséről, s nem fogyna egyre több bútor, televízor, személykocsi. De mivel a dolgozó nép — a szocializmus fejlődése ezt biztosítja — esztendőről esztendőre több élelmiszert fogyaszt, magától értetődik, hogy többet is kell termelnünk. Ezért nem lehet közömbös senki számára, legfőképp a mezőgazdaságban dolgozóknak, hogyan, miként tudja az ország a rohamosan növekvő igényeket kielégíteni. Becsüljünk meg tehát minden talpalatnyi földet s műveljük meg olyan szorgalommal még a nehezebben hozzáférhetőket, azokat is, melyeket esetleg traktorral nem lehet felszántani, mintha csupán a csücske, vagy a kazal helyén termett gabonától függne, lesz-e kenyere a családnak vagy sem. Ez az egyik módja a szántóterület gyarapításának, s ahogy már szó volt róla, ilyeténképpen is több ezer hektárral növekedhet a termőföld. Ahhoz, hogy a szóbanforgó, eddig parlagon hevert földeket termővé tegyük, nem kell sem nagyobb befektetés, sem állami segítség, csupán egy kis jóakarat, szorgalom és felelőségérzet. Egy másik formája a szántóterület bővítésének a mocsaras, talajvizes földek lecsapolása. Természetesen e téren sem helyénvaló, ha a szövetkezet csupán arra vár, hogy majd a „szájába repül a sültgalamb" s nem tesz egy szalmát sem keresztbe az állam segítsége nélkül. Jónéhány szövetkezetben vízteleníteni lehet a talajvizes földeket „házi" megoldással is, esetleg a traktorállomás gépeinek igénybevételével, hiszen most már a traktorállomások különleges csatornakészltő ekéivel meg lehet oldani a kanalizálást. Szocialista rendszerünk állama egyébként úgy is mérhetetlen segítséget nyújt e munkákban s jól tudja, hol szorít a csizma, hol, melyik vidékeken fenyeget árvíz, vagy talajvíz — veszély nagymértékben. Ezért nem véletlenül született meg a nagy terv a Zsitva, a Nyitra és a Latorca folyók szabályozásának és a partjaikon húzódó szántóföldek lecsapolásának terve, melynek megvalósításával sok ezer hektár föld válik termékenyebbé. Küszöbön áll a tavasz. Egy-két hét múlva megkezdődik a bő termésért folyó harc. Ez a küzdelem nagy feladatok elé állítja a dolgozó parasztságot. Elsősorban azért, mert a mezőgazdasági termelés 12 százalékos növeléséért meg kell dolgozni minden falusi embernek. S ezentúl: a februári győzelem évfordulójára és a párt XI. kongresszusa tiszteletére vállalt kötelezettségek is arra ösztönzik, serkentik a falu népét, úgy művelje meg a földet, hogy a lehető legtöbbet teremjen annak minden egyes hektárja, mert ha ez nem így lesz, akkor az az ígéret, hogy túlteljesítjük a mezőgazdasági termékek beadási tervét, csak ígéret marad. Ez viszont nem szokása a parasztembernek, hogy csak ígérgessen, mert ő is igen jól ismeri a közmondást: „az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó." Ha már a falusi ember jelleméről szóltunk, hadd tegyük még azt is hozzá, hogy nagy munkájában, nehézségeiben sohasem vetette meg a jó tanácsot, a segítséget. Támogassák tehát úgy. ahogy eddig is a dolgozó parasztságot a falusi pártszervezetek, a traktorállomásokon, a szövetkezetekben dolgozó kommunisták. Lebegjen mindannyiuk szeme előtt az, hogy a tavaszi munkák sikerétől függ jórészben a terméSbetakarítás, az aratás sikere is. S hogy vastagabban csurogjon a zsákba a búza, több legyen a termés, munkálkodjunk úgy, hogy a? idei tavaszon egy talpalatnyi föH se maradjon megművetlenül. Csehszlovákia határozottan visszautasítja a belügyeibe való beavatkozást A köztársasági elnök beszélgetése a Csehszlovák Sajtóiroda és a Rudé právo tudósítóival Antonín Novotný elvtárs, köztársasági elnök, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára válaszolt a Csehszlovák Sajtóiroda és a Rudá právo tudósítinak kérdéseire, melyek hazánknak az előkészületben lévő csúcsértekezlettel kapcsolatos állásfoglalására vonatkoznak. Kérdés: A szovjet kormánynak a csúcsértékezlet előtt a külügyminiszterek előkészítő értekezletének megtartásával kapcsolatos javaslatai számítanak a Csehszlovák Köztársaság részvételére e tárgyalásokban. Az ezen az értekezleten való részvételünk lehetőségét egyes nyugati körök kedvezően fogadják és nem kis mértékben ilyen a nyugati országok közvéleménye is. Elnök elvtárs, mi a véleménye ezzel kapcsolatosan mindkét konferenciával kapcsolatos állásfoglalásunkról ? Válasz: A köztársaság kormánya mindig minden fenntartás nélkül támogatta az összes nemzetközi viták tárgyalások alapján való megoldásának gondolatát és következetesen ehhez tartja magát ma is. Ha a Csehszlovák Köztársaság képviselőit meghívják a kormányfők értekezletére, esetleg a külügyminiszterek előkészítő tárgyalásaira, Csehszlovákia a meghívást elfogadja és minden erejével azon lesz, hogy hozzájáruljon a tárgyalások lehető legnagyobb sikeréhez. Mindkét javasolt értekezletet illetőleg főleg a következőt szeretném mondani: Nem tartanók helyesnek, ha az 1955 őszén szerzett tapasztalatok után a csúcsértekezlet tárgysorozata tartalmának megvitatásával előbb a külügyminisztereket bíznák meg és csak azután foglalkoznának vele a kormányfők. Az esetben, ha a külügyminiszterek ilyen előkészítő értekezletet tartanának, munkájukban elsősorban a leglényegbevágóbb kérdések, valamint egyéb szervezési problémák programjának megállapítására kellene korlátozódniok. A programra tűzött összes kérdések tartalmának megtárgyalásával kizárólag a csúcsértekezlet résztvevőinek kellene foglalkozniok. Ezek a résztvevők nemcsak nagyobb jogkörrel rendelkeznek, hanem tárgyalásaiktól más értelemben is sokkal többet várhatunk, mint a külügyminiszterek értekezletétől. Kérdés: Mi a véleménye, elnök elvtárs arról, hogy miként fogadták Európában az atommentes övezetről szóló lengyel tervet? Válasz: Az atommentes övezet terve, melyet — miután azt a Lengyel Népköztársaság a múlt év októberében előterjesztette — haladéktalanul s teljes mértékben támogattunk és amelyet a többi szocialista országok is támogatnak, joggal keltette fel a széleskörű európai közvélemény legőszintébb rokonszenvét. E terv alapvető előnye véleményem szerint célkitűzései mielőbbi megvalósításának lehetőségében, valamint abban gyökeredzik, hogy e terv megvalósítását kétségkívül nem kellene az ellenőrzésre irányuló bonyolult intézkedéseknek követnie. A terv konkrétan csak az atomfegyverek kizárására számít, míg a lefegyverzéssel kapcsolatos egyéb feladatok megoldása további tárgyalásokon kerülne szőnyegre. A terv emellett főleg a terv megvalósításában résztvevő országok és szomszédaik békés fejlődése szempontjából igen nagy horderejű. Amint ismeretes, a lengyel terv számít mindkét német állam, a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság részvételére. A javasolt résztvevők közül három már kijelentette, hogy hajlandó vállalni a tervvel kapcsolatos kötelezettségeket és most még ki kell várni a Német Szövetségi Köztársaság kormányának erre vonatkozó álláspontját. Ogy látszik, a nyugatnémet kormány, sajnos, nem értékeli kellőképpen e tervezet fontosságát. Ojből ismételnem kell, hogy nehezen érthető, miért nem fogadhatja el a NATO-tömbhöz tartozó egy ország az olyan javaslatot, mely a varsói szerződéshez tartozó három ország számára elfogadható. A nagyhatalmak közül eddig csak a Szovjetunió mutatott hajlandóságot arra, hogy vállalja a szóban forgó tervvel kapcsolatos kötelezettségeket. Ez azonban csak az első lépés és úgy vélem, hogy derűlátóan ítélhetjük meg a lengyel terv kilátásait. Remélem, hogy nagy gyakorlati értéke miatt, valamint azért is, hogy ez lehetne a lefegyverzéshez vezető első lépés, az atommentes övezet terve megvalósul. Kérdés: Az Egyesült Allamok kormányának igyekezete arra irányul, (Folytatás a 2. oldalon) A Trybuna ludu című lengyel lap HSÉfe N. Sz. Hruscsovval Moszkva (ČTK) — A Trybuna ludu című lengyel lap szerkesztősége felkérte N. Sz. Hruscsovot, az SZKP KB első titkárát, hogy válaszoljon néhány kérdésre. N. Sz. Hruscsov március 10-én fogadta Broniarekot, a Trybuna ludu szerkesztőségi kollégiumának tagját és M. Luckit, a Trybuna ludu állandó moszkvai tudósítóját és válaszolt kérdéseikre. A 4. oldalon közöljük a beszélgetést a moszkvai Pravda március 12-i számából. Kérdés: Hogyan értékeli Hruscsov elvtárs az SZKP XX. kongresszusa határozatainak teljesítését az utóbbi két év folyamán a a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztése terén és főleg: a) a szovjet ipar fejlesztésében és az ipar irányítása módszereinek tökéletesítésében; b) a szovjet mezőgazdaság fejlesztésében és a mezőgazdaság irányítása formáiban; c) a szovjet dolgozók életszínvonalának emelésében. Válasz: Ogy vélem, hogy a Trybuna ludu olvasóinak nem kell leírnom azokat a pompás távlatokát, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa országunk népgazdasága fejlesztésének adott. Ezeket a távlatokat a Trybuna ludu és a többi lengyel lapok részletesen ismertették. Ha röviden akarok beszélni, annyit mondhatok, hogy a szovjet nép, élén a kommunista párttal szilárd elszántsággal küzd, hogy a legközelebbi időben ne csak elérje, hanem túl is szárnyalja a fejlett tőkés országokat, közöttük az Amerikai Egyesült Államokat is a legfontosabb termékek egy lakosra eső termelésében. Az utóbbi két évben népI gazdaságunk fejlesztésében nem csekély sikereket értünk el. A Szovjetunió ipara most sokkal jobban dolgozik és több terméket gyárt, mint két évvel ezelőtt. 1957-ben 22 százalékkal több ipari terméket termeltünk, mint 1955-ben, vagyis az (Folytatás a 3. oldalon) Közlemény a Szlovák Nemzeti Tanács üléséről Erdőink gondos gazdákra várnak Az eddiginél jobban aknázzuk ki a tudományos kutatás eredményeit gazdasági s kulturális életünk kibontakoztatására A Szlovák Nemzeti Tanács tegnapelőtt délután munkaülést tartott, hogy megtárgyalja a mezőgazdaság i s a jogi bizottság javaslatát, valamint a Megbízottak Testületének törvényjavaslatát a nem állami erdőkkel való gazdálkodás kérdéseinek rendezéséről. Áz ülésen jelen voltak: F. Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, R. Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke, Dénes Ferenc. J. Mjartan és M. Žákovič, az SZNT alelnökei, továbbá a tömeqszervezetek, az EFSZ-ek, a zvolení Erdészeti és Faipari Főiskola képviselői, valamint a kerültti erdőigazgatóságok igazgatói is. A Szlovák Nemzeti Tanács elnöke az ülés elején tájékoztatta a képviselőket a Megbízottak Testületében eszközölt változásokról. A Megbízottak Testületében felmentették funkciója alól Š. Šebestát., az MT alelnökét és J. Š t enclt kinevezték a Megbízottak Testületének új a'elnökévé. A nem állami erdők gazdálkodásáról, valamint az új törvényjavaslatról B. Žitníková, a Szlovák Nemzeti Tanács előadója tartott beszámolót. Szlovákia erdőinek több mint egyharmadán úrbéri, közbirtokossági, legeltetési és más társulatok gazdálkodnak. Míg az állami erdőknek meg vannak a feltételeik ahhoz, hogy közérdekű funkciót tö'tsenek be mind a (Folytatás a 2. oldalon). A közelgő pártkongresszus tiszteletére A Szovjetunió és a népi demokráciák segítségével felépített Banská Bystricai Cementgyár három hét múlva megkezdi a próbaüzemelést. A gyárépítést az országos terv szerint csak ez év április elsejére kellett volna befejezni, de a februári győzelem tizedik évfordulójára és a párt XI. kongresszusára tett kötelezettségvállalások sikeres teljesítése folytán sikerült lerövidíteni a terminust. Az új cementgyár Európa egyik legmodernenh és Szlovákia legnagyobb ilyen gyára lesz. A Szlovákiában gyártott cement 40 százalékát ebben az üzemben állítják majd elő, úgyhogy a gyár termelése nagy ha'ással lesz az építészeti üzemek •nyanellátására. Az üzem építésénél nemcsak hazánk dolgozói, hanem a testvéri Szov jetunió tervezői és a Német Demokratikus Köztársaság technikusai, szerelői is részt vettek. A gyár egyik legfontosabb részlege a mészkő szállítására szolgáló 4 kmes drótkötélpálya lesz. Ennek az építése is befejezés előtt áll, A cementgyártás nyersanyagigényeit kielégítő kőbányában még ezen a héten elvégzik az első kőzetrobbantást. Sok berendezést teljesen új elgondolás alapján építettek, miközben legjobban szem előtt tartották a munkások egészséges munkakörülményeiről való gondoskodást. Többek között felszerelték az üzemet egy elektrosztatikus porelvonőval, melyet a Német Demokratikus Köztársaságból rendeltünk meg. Banská Bystricán kihasználják az ipari televízió adta lehetőségeket is, amelynek segítségével távirányítású gépeket használnak majd az egészségre legártalmasabb üzemrészlegekben. A bratislavai kerület GTÄ-i 71 millió korona értékű gépet kapnak A bratislavai kerület QTA-i az egységes földművesszövetkezetek tagsága gyarapodásából és földterület megnövekedéséből fakadó fokozott feladataik teljesítésére még idén 71 millió korona értékű gépet kapnak. Traktorgépparkjuk így csaknem 20 %-kal emelkedik. Csaknem 370 csehszlovák gyártmányú traktort és 72 szovjet DT 54 lánctalpas traktort kapnak. A bratislavai kerület gépállomásai traktoron kívül még több száz más fontos gépet kapnak. Pl. 108 ŽM 330 gabonakombájnt,, 33 KU 2 kukoricakombájnt. 95 csehszlovák és magyar gyártmányú silókombájnt és 141 gabona-cséplőgépet. Ezenkívül több min' 600 ekét juttatnak a gépállomásoknak különféle traktorfajtákhoz és különféle mélységű szántások elvégzésére. Még száz darab NG 100 A istállótrágya felrakógéppel is bővítik az állomások gépparkiát.