Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-09 / 68. szám, vasárnap

A népgazdaságnak az új szervezési rendszerre való átmenetele biztosításáról, a nemzeti bizottságok költségvetéséről és más fontos kérdésekről tárgyalt a kormány a pénteki ülésén Százalékarány: A Csehszlovák Köztársaság összesen: csehországi szlovákiai kerületek: kerületek: Saját bevételek Részesedés állami jövedelmekben Részesedés a központi költségve­tésből A bevételeket a következőképpen használják fel: gazdaságra kulturális és szociális intézményekre közigazgatásra 19,3 20,4 16,8 16,6 17.7 13,4 64,1 61,9 69,8 100,0 100,0 100,0 39,3 38,6 40,8 54,7 55,5 52,9 6,0 5,9 6,3 100,0 100,0 100,0 A nemzeti bizottságok költségvetés sze­rinti kiadásainak gyors növekedése azon­ban mindeddig nincs kellő összhangban bevételeik növekedésével, úgyhogy szük­ségleteik több mint (0 százalékát a köz­ponti költségvetésből kell fedeznünk. Emel­lett a költségvetésekben feltüntetett ki­adásoknak több mint a felét kulturális, szociális célokra, egészségügyi intézkedé­sek foganatosítására, valamint a közigaz­gatás céljaira fordítják. A nemzeti bizott­ságok költségvetései így állandóan egyre jelentősebb szerepet játszanak a nemzeti jövedelem elosztásában, mert e költség­vetéseken keresztül fut a lakosság kul­turális, szociális és egészségügyi ízUkség­leteinek kielégítésére előirányzott eszkö­zök lényeges része. Az a tény, hogy a gazdaság fejlesztésére a költségvetési ki­adásoknak csak kisebb részét fordítják, megköveteli, hogy a nemzeti bizottságok fokozott mértékben foglalkozzanak a helyi jellegű termelés, valamint szolgáltatások fejlesztésével, mert bennük keresendő a társadalmi fogyasztás fedezésének legfőbb forrása. Ez az elv a nemzeti bizottságok pótköltségvetéseire* is vonatkozik. A kormány további intézkedéseket ké­szít elő a ilemzetl bizottságok jogköré­nek bóvitése érdekében, hogy egyre job­ban teljesíthessék mind a termeléssel, mind a fogyasztással kapcsolatos feladatai­kat. A nemzeti bizottságok feladata a jö­vőben az lesz, hogy jogkörüket a lehető legcélszerűbben juttassák érvényre a tár­sadalom javára és tevékenységüket össz­pontosítsák egyrészt bevételi alapjuk gya­rapítására — mégpedig a termelés és a szolgáltatások fejlesztésével — másrészt a legnagyobbfokú gazdaságosság elvének érvényre juttatására a gondjaikra bizott összes ágazatokban. Az 1957. évi pénzügyi gazdálkodással foglalkozó beszámoló, melyet a kormány egyidejűleg megvitatott, rámutat arra, hogy a decentralizálás már kedvező ered­ménnyel járt a nemzeti bizottságok hatás­körébe tartozó egyes gazdasági ágazatok­ban. Ez elsősorban a közlekedésre s a belkereskedelemre vonatkozik. Ilyen ered­mények azonban mindeddig nem észlelhe­tők a helyi ipari és szolgáltatási vállala­tokban s különösen nem mutatkoznak az állami gazdaságokban, melyek gazdálkodása továbbra Is hanyatló Irányzatot mutat. A nemzeti bizottságok fontos feladat elótt állanak: A jobb pénzügyi gazdálkodás ér­dekében egybe kell kötniök a mezőgazda­sági termelés növelésére s a helyi Ipar és szolgáltatások fejlesztésére irányuló tö­rekvéseket azzal a döntő harccal, melyet minden rendellenesség és rossz gazdálko­dás ellen kell vivniok. A feladatok decentralizálása és ez­zel kapcsolatosan a nemzeti bizottsá­gok jogkörének bővítése s felelőssé­gük növelése a népgazdaság irányítá­sában, a kulturális és szociális gon­doskodásban megnyilvánul a nemzeti bizottságok költségvetései terjedel­mének gyors ütemű bővülésében. Ezt a következő áttekintés szemlélteti: 1955 1956 1957 1958 c IS •O >« a> c " o M -v 2 i ff* F M D5 . C o +•> —' . .5 3 č <( JJJ C 15 524 16 681 26 170 31 025 c cti •Ű t O) U] V CO > w >01 £ C TJ « S *> — ja « í « m •n ,a, N N 0> .01 < > U 19,1 17,4 26.7 32.8 Nagyobb figyelmet kell fordítani a munkatermelé­kenység növekedése és az átlagkeresetek közötti helyes arány betartására A kormány továbbá foglalkozott az­zal a kérdéssel, miként fejlődik gaz­daságunkban a munkatermelékenység és mily mértékben emelkednek az átlagkeresetek. Ennek a pontnak alapját a pénzügyminiszter beszámo­lója képezte, mely elemezte a bér­alapokból az 1957. év negyedik negye­dében, valamint az egész 1957. év fo­lyamán eszközölt merítéssel kapcso­latos helyzetet. A munkatermelékenység növekedé­se és az átlagkeresetek emelkedése közötti arány javulása, ami főleg a múlt év második felében mutatkozott meg, a leglényegbevágóbb mutató, mely tavaly kedvezően befolyásolta a pénzügyi gazdálkodás eredményeit és főképpen a költség, valamint a nyereségterv s a béralapokból való merítés tervének teljesítését. Az ál­talános jobb helyzet ellenére a Cseh­szlovák Köztársaság egész népgazda­ságában 1957-ben 1,1 százalékkal túl­lépték a béralapok megszabott hatá­rát. Arra, hogy a munkatermelékenység növekedése, mely az 1958. évi terv feszültségével kapcsolatos probléma megoldásának alapvető feltétele, az eddiginél kifejezőbben legyen gyor­sabb az átlagkeresetek emelkedésé­nél, népgazdaságunk jelentős tarta­lékokkal rendelkezik. Az ipari szerve­zetekben még mindig nem használják kí eléggé a munkaidőt Például a múlt évben az egész munkaidő-alapnak csak 90,3 százalékát használták fel tényleges munkaára. Emellett a le nem dolgozott munkanapok egész mennyiségének 73 százaléka beteg­ség és balesetek következtében elő­forduló munkamulasztás volt. Mind­eddig nem teljesen kielégítők a tel­jesítménynormák, és a műszaki-szer­vezési intézkedések lassú megvalósí­tása lerontja a munkatermelékenység üteme növelésének biztosításához szükséges feltételeket. A munkater­melékenységre tavaly csak 61 száza­lék jutott a nyerstermelés növelésé­ben. Különös figyelmet kell fordíta­nunk arra. hogy az építészeti-szere­lési szervezetek és főleg a többi nem ipari vállalatok miként gazdálkodnak béralapjaikkal Ezek a szervezetek és vállalatok tavaly oly mértékben lépték túl a béralapokat, hogy ez az összes túllépéseknek majdnem a felét tette ki. Különösen komoly fo­gyatékosság mutatkozott az állami gazdaságokban. A béralapokból ez év január ha­vában eszközölt merítésekre vonat­kozó előzetes adatok újból arról ta­núskodnak, hogy egyre rosszabb a munkatermelékenység és az átlagke­resetek közötti arány. A kormány ezért annak szükségességére figyel­meztette a központi szervek s szer­vezetek összes vezetőit, hogy el kell mélylteniök az ellenőrzést és az FSZM szerveivel szorosan együttmű­ködve oly értelmű konkrét intézkedé­seket kell foganatosítaniok, hogy már az év elejétől, kezdve megakadályoz­zák a béralapokkal való gazdálkodás kedvezőtlen irányú fejlődését. Egyidejűleg fokozott figyelmet kell fordítanunk a pénzügyi eszközökből való merítésre, ezen eszközök fel­használására béralapon kívüli célokra (különalap, diéták, stb.), valamint a közérdekű szektornak a kiskereske­delmi hálózatban eszközölt árubevá­sárlásaira is. Az e téren állandóan megállapítható rossz gazdálkodás arról tanúskodik, hogy a gyakorlat­ban ,nem juttatják eléggé következe­tesen érvényre a kormány múlt évi határozatait, melyek szigorú gazda­ságosságot követelnek meg a hiva­talok, a vállalatok és a szervezetek gazdasági operatív kiadásait illetőleg. Ezzel kapcsolatosan szükséges, hogy a nagyobbfokú gazdaságosságért való gondoskodás váljék az összes dolgo­zók mindennapi szükségletévé. Megváltozik a könyvelési nyilvántartás szerepe A kormány továbbá jóváhagyta a fő­könyvelőkre (vezető könyvelőkre) vonat­kozó előírások megszüntetését célzó tör­vényjavaslatot. A könyvelési szolgálat eddig ügy volt megszervezve, hogy az összes könyvelési egységekben — a vállalatokban, hivatalok­ban, stb. — be volt vezetve a (őkönyvelő (vezető könyvelő) funkciója. A főkönyve­lő (vezető könyvelő) a könyvelöség ve­zetésén kívül fel volt ruházva az állami ellenőrző szerv funkciójával azokban az Ügyekben, melyek a gazdasápi, pénzügyi és költ«égvetésl fegyelem betartására vo­natkoztak. A könyvelőségek ezért mint önálló, közvetlenül a könyvelési egység vezetője alá tartozó alakulatok voltak megszervez­ve. A népgazdaság előkészítésben levő új szervezése által kialakuló új feltételek között már nem lesz szükség arra, hogy a főkönyvelő, úgy mint ma, egyben az ál­lami ellenőrző szerv szerepét is betöltse, mert azzal, hogy I vállalatokat további jo­gokkal ruházzák fel és további felelős­ségek Is terhelik majd őket, sor kerül az alapvető gazdasági funkciók teljesítményei­nek az egyes alakulatokban való össz­pontosítására s ezen alakulatok gazdasági igazgatóhelyetteseknek, avagy a hasonló jogkörrel és felelősséggel felruházott dol­gozóknak lesznek alárendelve. Ezek a dol­gozók viselik majd a felelősséget a köny­velési nyilvántartás rendes vezetéséért, aminek jelentősége az eddglnél nagyobb lesz, különösen a termelési tevékenység irányítása szempontjából. Ez a módosítás 1958. április 1-ével lép életbe, mely na­pon veszi kezdetét a népgazdaság irányí­tása új szervezésének megvalósítása is. Törvényjavaslat a kiskorúak állami gondozásba vételéről szóló előírások módosítására A kormány továbbá jóváhagyta a kis­korúaknak állami gondozásba való vételé­ről szóló előírásokat módositó törvényja­vaslatot. E törvény célja az, hogy az állam szo­cialista családi nevelésben részesítse azo­kat a gyerekeket Is, akik nem részesül­nek szülői gondoskodásban. Ez főleg olyan elhagyott gyerekekre vonatkozik, akiknek szülei legalább két éven keresztül nem törődnek gyerekeikkel. Vonatkozik ez to­vábbá az intézeti gondozásban (pl. kór­házakban) levő gyerekekre Is, ha szüleik legalább egy éven át nem törődnek velük még az esetben sem, ha az Intézet igaz­gatósága figyelmezteti őket a törvényes következményekre. Az Illetékes bíróság az Ilyen esetekben a szülők belegyezése nél­kül is oly értelemben dönthet, hogy a kér­déses gyereket az állam vegye gondozás­ba, valamint az esetben Is, ha a szülőket megfosztották szülői jogaiktól, vagy telje­sen megfosztották őket önrendelkezési joguktól, avagy az adott gondozókkal szembeni viszonyra való tekintet nélkül előre beleegyeztek a gyerek gondozásba vételébe. A szóban forgó törvényjavaslat értel­mében lehetőség nyílik arra, hogy az er­re vonatkozó eddigi intézkedésekkel szem­ben következetesebben védhetjük az el­hagyott gyerekek érdekeit és lehetővé tehetjük rendes, dolgozó embereknek, akik (okozottabb mértékben nyilvánítják érdek­lődésüket elhagyott gyerekek gondozásba vétele iránt, hogy ilyen gyerekeket örökbe fogadhassanak, szocialista családi nevelés­ben s kellő, valamint sokoldalú gondosko­dásban részesítsék őket. Elmélyül a műemlékekről való gondoskodás A műemlékekről szóló törvény, melynek javaslatát a kormány szin­tén jóváhagyta, fontos eszközzé vá­lik arra nézve, hogy egyre jobban elmélyíthessük a hazánk kultúrkin­cseiről való gondoskodást, e kincsek megvédését és felhasználását. Az e törvénnyel kapcsolatos jelen­tős kulturális-politikai feladatokat a jövőben a legnagyobb mértékben a kerületi nemzeti bizottságok végre­hajtó szerveire bízzuk. E feladatok közé tartozik az emlékművek és tár­gyak megőrzése, a társadalom törté­nelmi fejlődését dokumentáló emlékek megőrzéséről, hozzáférhetőségéről s felhasználásáról való gondoskodás, a társadalommüvészet, technika, tudo­mány, valamint az emberi munka és élet egyéb szakaszait dokumentáló anyag megőrzése. E feladatok közé tartozik továbbá a települések törté­nelmi jellegű környezetének, építésze­ti egészeknek, valamint a történel­münk és kultúránk jelentős esemé­nyeire utaló tárgyaknak megőrzése, hozzáférhetővé tevése és felhaszná­lása is. Az állami műemlékvédelem emellett igénybe veszi majd önkéntes dolgozók együttműködését, akik a va­lamennyi fokozatú nemzeti bizottsá­gok mellett létesítendő állami műem­dékvédő bizottságok keretében fejtik majd ki tevékenységüket. Az Iskola­és Kulturális Ügyek Minisztériuma mellett is létesül műemlékvédelemmel foglalkozó tanácsadó testület, mely­nek munkájában részt vesznek majd azon ágazatok kiváló dolgozói, me­lyeknek érdekükben áll a műemlé­kekről való gondoskodás. Az Iskolai- és Kulturális Ügyek Mi­nisztériuma mellett Műemlékvédő In­tézetet létesítünk az eddigi Állami Emlékvédő Igazgatóság helyett. Ezen intézet betölti majd a műemlékek felkutatásával, dokumentálásával, va­lamint tudományos értékelésével fog­lalkozó tudományos-kutató munka­hely szerepét és átvesz bizonyos fel­adatokat, melyek teljesítéséről eddig az Állami Természetvédelmi Hivatal gondoskodott. Egybehívták a Szlovák Nemzeti Tanács ülését (CTK) — A Szlovák Nemzeti Tanács kedden, március 11-én ll-|órako<r kezdi meg és szerdán, március 12-én folytatja huszonkettedik ülését. A Szlovák Nemzeti Tanács ezen az ülésen megtárgyalja a Megbízottak Testületének javaslatát a Szlovák Nemzeti Tanács törvényének kiadására, mely rendezi az egykori urbáriumok, komposszeszorátumok és hasonló ala­kulatok által használt erdők helyze­tének és az ezen erdőkkel való gaz­dálkodásnak kérdéseit. A Szlovák Nemzeti Tanács megvitatja továbbá Andrej Séráckynaik, a Szlovák Tudo­mányos Akadémia elnökének beszá­molóját. E beszámoló azzal foglalkozik, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia tevékenységében miként nyilvánul meg az a segítség, melyet a tudomány és a kutatás nyújt a gyakorlati élet­nek. Hétfőn, március 10-én a jogi, a me­zőgazdasági és a kulturális, valamint a népművelési bizottság tartja ülését. Ezek a bizottságok előkészítik a Szlo­vák Nemzeti Tanács tanácskozásainak alapját képező szükséges javaslatokat. Csehszlovák nagykövet az Egyesült Arab Köztársaságban (CTK) — Antonín Novotný, a Cseh­szlovák Köztársaság elnöke kinevezte Judr. Arnošt Karplšeket a Csehszlo­vák Köztársaság rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetévé az Egyesült Arab Köztársaságban. Egyben felmen­tette a Csehszlovák Köztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagyköveté­nek funkciója alól, melyet eddig az Egyiptomi Köztársaságban töltött be. A Csehszlovák Köztársaság elnöke egyidejűleg felmentette Judr. Josef Žabokrtskýt a Csehszlovák Köztársa­ság rendkívüli követét és meghatal­mazott miniszterét a Szíriai Köztár­saságban betöltött funkciója alól és más feladatokkal bízta meg. A bratislavai nők manifesztációja a nemzetközi nőnap alkalmából A bratislavai nők és dolgozók az idei nemzetközi nőnapot a Kultúra és Pihenés Parkjában rendezett mani­fesztáció keretében tegnapelőtt ünne­pelték meg. Az ünnepségen részt vet­tek Karol Bacílek, Ľudovít Benada, Pavol Dávid, Oskár Jeleň, Rudolf Strechaj és Jozef Való, az SZLKP Központi Bizottsága irodájának tagjai, Milan Rázus, az SZLKP KB irodá­jának póttagja, František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Au­gustín Michalička, az SZLKP KB tit­kára, Ján Štencl, a Megbízottak Tes­tületének alelnöke, a megbízottak, a Szlovák Nemzeti Front szervéinek, va­lamint politikai s közéletünk képvi­selői, a bratislavai konzuli kar tagjai is. Az ünnepségen jelen voltak a bratislavai nőkön kívül a nők küldöt­tei Szlovákia egész területéről. A manifesztációt Emília Murínová, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának titkára nyitotta meg. Az ünnepi beszédet Ján Štencl, a Megbízottak Testületének alelnöke mondotta. Befejeződött az ifjú EFSZ-tagok országos értekezlete (ČTK) — Az ifjú földművesszö­vetkezeti tagok első országos érte­kezlete szombaton, március 8-án vi­tával folytatódott, melynek keretében a jelenlevők újból számos kötelezett­séget vállaltak a CSKP XI. kongresz­szusának tiszteletére. A vitában fel­szólalt Michal Bakuľa mező- és erdő­gazdasági miniszter is. Rámutatott arra, hogy milyenek ez idén a mező­gazdaság legfőbb feladatai. Azután hangsúlyozta, hogy az összes földmű­vesszövetkezeti tagok, állami gazda­sági, valamint GTÁ-beli dolgozók, a helyi nemzeti bizottságok dolgozói, de elsősorban ifjúságunk feladata, hogy új munkatársakat nyerjenek meg a mezőgazdasági munkának és gondoskodjanak róla, hogy az eddigi mezőgazdasági dolgozók maradjanak meg továbbra is jelenlegi foglalkozá­sukban. Az EFSZ-ek vezetőségeinek tudatosítaniok kell, hogy az ifjúság méltón lép majd helyükre s a föld­művesszövetkezetek jövője nagymér­tékben attól függ majd, miként érte­nek a jövő gazdáinak neveléséhez. Ezért szükséges, hogy főleg az EFSZ­ek és az állami gazdaságok tegyenek meg mindent az ifjúság kellő munka­feltételeinek, valamint társadalmi, kulturális és sportéletük sikeres ki­bontakoztatása feltételeinek megte­remtése érdekében. Az értekezleten egybegyűlt ifjú EFSZ-tagok határozatot fogadtak el, melybén arra kötelezik magukat, hogy minden erejükkel hozzájárulnak az EFSZ-ek kiépítéséhez, valamint a jičíni és a senieei mozgalom kibonta­koztatásához. Azzal a felhívással for­dulnak a CSISZ valamennyi szerveze­téhez, minden CSISZ-taghoz és az egész falusi ifjúsághoz, hogy aknáz­zák ki a jičíni és a senieei fiatalok értékes tapasztalatait s érjenek el si­kereket az EFSZ-ek tagalapjának bő­vítésében. A határozat rámutat a legfontosabb termelési feladatokra is. Az értekezlet résztvevői határoza­tukban megállapítják, hogy minde­nütt, ahol' ennek megvannak a felté­telei, meg kell alakítani az EFSZ-ek­ben az ifjúsági munkacsoporto­kat. Az ifjú szövetkezeti tagok ezek­ben a csoportokban megtanulják, hogyan kell jobban gazdálkodniok és nagyobb felelősséget éreznek a reájuk bízott munkáért. Az ifjú EFSZ-tagok az értekezlet­ről táviratot küldtek a CSKP Közpon­ti Bizottságának, melyben arról bizto­sítják, hogy a CSKP mindig megbízhat az ifjú földművesszövetkezeti tagok­ban, traktorosokban és a falusi ifjú­ságban. Járási EFSZ-konferencia Verebélyen Verebélyen szombaton, március 8­án 200 küldött gyűlt össze az egy­séges földművesszövetkezetek járási konferenciájára. A szövetkezeti tagok évzáró gyűlésén Michal Chudík me­ző- és erdőgazdasági megbízott is részt vett és beszélt a küldöttekhez. A tavalyi gazdasági évben 10 542 hektárral bővült a verebélyi járásban az EFSZ-ek földterülete és az EFSZ­tagok száma 3371 kis- és középpa­raszttal gyarapodott. Az EFSZ-ek fejlődésével a verebélyi járásban az összes földtérületek 96 százalékán szocialista gazdálkodás folyik. A szö­vetkezeti tagok a múlt évben csupán pótjutalmak címén több mint 1,6 mil­lió koronát osztottak fel. Míg 1956­ban a szövetkezetek járási méretek­ben 7 százalékos hozzájárulással bő­vítették oszthatatlan alapjukat, a múlt évben az oszthatatlan alapok járu­léka járási viszonylatban 9,1 száza­lékra emelkedett. A verebélyi járási szövetkezeti kon­ferencián számos küldött jelentett be szövetkezete nevében szocialista kö­telezettségvállalásokat a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére. A válla­lások nagyobb növényi és állatte­nyésztési termelés elérésére irányul­nak. A verebélyi járás szövetkezeti tagjai eddig csaknem 14,5 millió ko­rona értékű szocialista kötelezettség­vállalást tettek a CSKP XI. kongresz­szusa tiszteletére. Jozef Haša, a Szlovák Ne nzeti anács képviselője 70 éves (ČTK) — Jozef Haša, a Szlovák Megújhodás Pártja elnökségének tag­ja, a Szlovák Nemzeti Tanács képvi­selője, vasárnap, március 9-én tölti be 70. életévét. Jozef Haša, a béke­mozgalom szlovákiai aktív dolgozója, a Szovjetunió őszinte barátja, a cse­hek és a szlovákok egysége elvének lelkes harcosa. A Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának e'nöksége és a Szlo­vák Nemzeti Tanács elnöksége üd­vözlő leveleket küldtek Jozef Hasá­nak, a Szlovák Nemzeti Tanács kép­viselőjének 70. születésnapja alkalmá­ból. m ÚJ SZÓ 2 * 1958. március 12.

Next

/
Thumbnails
Contents