Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-30 / 89. szám, vasárnap

IM ságot Adriána Rozsnyó is csatlakozott.., A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ utá» óriási Változások történtek a világon. Egy sor európai ország kiszabadult a kapitalista rendszerből és a szocializmus építésének útjára lépett. Ázsia is más úton jár már, mint a két világháború között A kínai forradalom győzelmével a szocializmus világrendszerré lett, és Ázsia több gyarmati sorban tartott országa az önállóság útjára lépett John Gunther Afrikában c. könyvében így összegezi a második világháború utáni helyzetet: „Afrika, e mesés földrész a Nyugat számára jiagyon fontos stratégiai és bőséges nyersanyagkészletei miatt. Ázsia nagy része elveszett, de Afrika feltárul előttünk, mint a puszta, — a világ leggazdagabb zsákmánya ez." És a dúsgazdag zsákmányra az imperialista hiénák csillapíthatatlan haszonvággyal vetették rá magukat. A világ fejlődését azonban nem lehet megállítani. Afrika népei szabadon akarnák élni, és így összeütközött a két kibékíthetetlen, összeférhetetlen érdek: Afrika népeinek szabadságvágya és az imperialista kizsákmányolás. Több afrikai országnak sikerült kivívnia függetlenségét. Eoylptom. Szudán, Tunisz. Marokkó. Ghana önállóságot kanták, de sok afrikai ország még most is gyarmati sorban nyög. Ezek közé tartozik Algéria is, amelynek hősi népe már harmadik esrtendeje fegyverrel harcol függetlenségéért, szabadságáért, a francia gyarmatosítók ellen. Korunk szégyene ez az irtőháború. A legkorszerűbb amerikai fegyverekkel felszerelt ötszázezres francia gyarmati hadsereg harcol a nehéz küzdelemben született és hiányosan felszerelt algériai nemzeti felszabadító hadsereg ellen. A nyugati sajtó beszámol arról az állati kegyetlenkedésről, ahogy a francia idegenlégió tagjai irtják az algériai népet A fasiszta kínzókamrák és haláltáborok kegyetlenkedései élednek újjá Algériában. A felszabadítás! front jelentése szerint mintegy félmillió algériai hazafi vesztette eletét harcokban és börtönökben a felszabadító háború kezdete óta. De a harc tovább tart, de akárcsak a mesében, minden elesett harcos helyére háromtíz új hazafi áll. Hiszen a felkelés első napjaiban alig háromezer szervezetlen partizán harcolt a franciák ellen, ma pedig több mint százezres, hracokban edzett, elszánt hadsereg. A francia vezetők még mindig arról ábrándoznak, hogy a túlerővel szemben harcoló népi hadsereg utolsó perceit éli. Reményeik azonban alaptalanok, mert tulajdonképpen a gyarmatosítók nemcsak a százezer katona, hanem az egész algériai nép ellen harcolnak. Egy ilyen hősi nép pedig legyőzhetetlen. Ma, az algériai szolidaritás napján világszerte tiltakoznak a francia gyarmatosítók brutalitása eilen, akik nem veszik tekintetbe az ENSZ legutóbbi ülésszakának határozatát, hogy békés úton oldják meg az algériai kérdést. Ehelyett Franciaország mai vezetői kiszolgáltatják Algéria természeti kincseit szövetségeseiknek, cinkostársaiknak, akik támogatják Franciaország szégyenletes észak-afrikai politikáját. A francia nép nem ért egyet a kormányrúdnál ülők reakciós politikájával, akik kegyetlen szenvedést okoznak egy népnek, gazdasági válságba sodorják az országot (naponta kétmilliárd frankba kerül az algériai háború) és szégyent hoznak a saabadságszeretetéról évszázadok óta híres francia népre. Népünk, dolgozóink tiltakoznak a francia gyarmatosítók durva és embertelen algériai háborúja ellen, szabadságot és önrendelkezési jogot követelve Algériának. Valamennyiünk őszinte kívánsága, hogy Algéria földjéről távozzanak a gyarmatosítók! SZŰCS BÉLA Dzsamila Buhired Nékem virág nem nyílik réteken, A kék egek sem nyílnak énnekem. Szorgalmas két karom, Szűz vágy az ajkamon. Meglopva hervad sötét mélyben lenn. Hervadásom is puszta kegyelem, S oktatnak, hogy ajándékul vegyem, Bár azt nem kértem én. Bűnöm csak hős erény, Csak annyi, hogy hazámat szeretem. Ám hervadjak, már el nem múlhatok, Egymagamban is millió vagyok: Élnek bajtársaim, S szabadság szárnyain Hozzájuk visznek küzdő holnapok. Petrik József DZSAMILA BUHIREDET, a 22 éves algériai lányt halálra ítélte a francia katonai bíróság, de a világ közvéleményének óriás! nyomására a francia köztársasági elnöktől több társával együtt kegyelmet kapott. Egyetlen bűne. hogy hazája szabadságáért harcolt. Ifjúságát ezért tölti a francia börtönökben. Fiatal lánv az algériai felszabadító hadseregben I % A kromeŕíži járás nemzeti bizobt5 ságainak szocialista versenyfelhívását § mint ismeretes, a kassai kerület va5 latnennyi járási r emzeti bizottsága el§ fogadta s most a verseny feltételeit % a helyi viszonyoknak megfelelően | dolgozzák ki. A Rozsnyói Járási Nem% zeti Bizottság azonban — miután az § előkészületi munkákkal előbbre haladt § — ezeket a feltételeket már a helyi ij nemzeti bizottságokkal is megismer $ tette. MAGASABB HOZAMOT ^ A járási nemzeti bizottság egyik ^ legfontosabb feladatát a mezőgazda§ ság szövetkezetesítésében látja. Ezért ^ célul tűzték ki, hogy 1959-ben a járás § földterületének 90 százalékán folytat§ nak majd közös gazdálkodást. S ez nem S borjúnevelés 100 tehéntől malacnevelés egy kocától egy tehén évi tejhozama kis feladat. Ahhoz, hogy ezt a százalékot elérjék, a szövetkezeti szektort ebben az évben nyolcezer, > jövő évben pedig kilencezer k ét szísz hektár földdel ' kell kibővítemöR. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan -f figyelembe véve a helyi viszonvokat •— emelkedik a hektárhozam is. A búza, rozs és az árpa 1958-ra tervezeti hektárhozama jelenleg 19- £0 mázsa, ezzel szemben 1959-ben eíérfíe az átlagos 22 mázsás hozamot. S & terv hasonló emelkedést mutat a többi termékeknél is. Mivel a növénytermelés az állatr tenvésztési termelés emelését is hivatott elősegíteni — ezután rámutathatunk arra, milyen fejlődéssel számolnak az állattenyésztésben. A fejlődést a kővetkező táblázat mutatja: A 1958-as terv Az 1959-es vállalás KINZÓKAMRÁBAN I * í; nánk. 76 db 9,8 db 1850 liter 81 db 12,5 db 2050 fiter Erőtlenül álltam cellám sarkában, amikor két alak jelent meg a küszöbön. Ejtőernyősök. Hozzám jöttek és erős villanylámpával a szemembe világítottak. Nemsokára abbahagyták és kimentek. — pc-rzasztő lehet ez — szólt egy fiatal hang. — Rettenetes ... Újból felgyúlt a villany és N. hadnagy két embere lépett be. — Még mindig semmi? — Hagyd csak ránk. Üt perc múlva beszélni fog. Hirtelen megjelent N. hadnagy és egyenesen ho2zám jött. Durván a falhoz rántott s lábamra lépve, a nyakamnál fogva emelni kezdett teljes erejéből, majd letépte kabátom , s gyufával égette mellbimbómat. Közben rászólt egyik emberére, mire az papírszalagot fűzött lábujjaim közé és meggyújtotta. Megkínzott testem az éles fájdalmak iránt gépiesen közömbös volt. A hadnagy gyomromba rugdalva ordítozott: — Úgyis véged van! Tudom, szeretnéd, ha most eltaposnálak, de nem! Előbb vallani fogsz! És fogsz! Tudod, ml az szomjúság? Ha nem beszélsz, szomjan döglesz! A láztól s a villanyáramtól nyelvem kiszáradt, mint a tapló. S most újból szájamba dugták az égető elektródot s N. hadnagy ezalatt vizet öntögetett előttem. Pokoli szomjasan néztem a friss vízsugarat, hallottam csobogását... Egy cseppet sem adtak. A hadnagy szórakozottan embereire szólt: — Szóljatok a fiúknak, nézzék meg Tantaluszt... így ír HENRY ALLEGA. az Alger Republicain hírlap volt igazgatója Kérdés e. könyvében. A franciák gazságát, embertelen kínzásait leplezik le a sorok és nem Is csoda, hogy felkavarták az egész világ lel* kiismeretét. táblázatot tovább folytathatmely a tojáshozam, a ma r ha $ és sertéshústermelés emelkedését § mutatja. Azonban minden további $ felsorolást elkerülve fel kell tennünk $ egy kérdést: hogyan biztosítja a já^ rási nemzeti bizottság, hogy ezek az ^ irányelvek a tervezett időre valóra ^ is váljanak? — Válaszként elsősor^ bjtn említsük meg, hogy a járási ^ nemzeti bizottság a traktorállomá^ sok dolgozóival karöltve nagyobb es § szE'.-sz.rűbb segítséget nyújt a szö| vetkezeteknek, mint eddig, s a ter^ melés folyamán előforduló hibákat $ nem hagyják felhalmozódni. Termé§ szetesen egész sor intézkedést hajta$ nak végre a talaj jó előkészítésére. ^ A másik oldalon viszont szükséges, ^ hogy a járási nemzeti bizottság srk^ távizálja a helyi nemzeti bizottságo§ kat; ugyanez a járási pártbizottság terén — meggyőző § munkát kell végezniök a földművesek § között. Mert csakis ez — az érvekkel ^ bíró meggyőző munka hozhatja meg S a kitűzött cél elérését. I ^ A járási nemzeti bizottság nagy ij figyelmet szentel a lakosságnak $ nyújtott szolgáltatások kibővítésére. $ Még ebben az évben a Tábor—Tre§ bič —Mikulás-verseny köretében ti§ zen egy műhelyt létesítenek. A járási ^ építkezési vállalat építkezési-szerelési ^ munkájának terjedelmét a múlt évi ^ eredményekhez viszonyítva ebben az ^ évben 60 százalékkal, a helyi nem§ zeti bizottság irányítása alatt álló § műhelyek és szövetkezetek nyújtotta § szolgáltatások öszegét egy lakosra ^ harmincegy koronával emelik. f ^ feladata a pártszervezetek ^ egyszóval jobb politikai o . . ... .. A LAKOSSÁG ÉRDEKÉBEN A járási nemzeti A város- és falJszépítési akcióban a járási nemzeti bizottság arra vezeti a helyi nemzeti bizottságokat, hogy kollektív és egyéni kötelezettségvá lalásokat szervezzenek. Ezzel főképpen azt a célt tartják szem előtt, hogy az országos műszakon kívüi járási műszakot is szerveznek s oda akarnak hatni, hogy ebben aa évben a lakosság társadalmi munká-, ban egymillió brigádórát dolgozzon le. Egy lakosra ebből huszonegy brigádóra esik. MÉG VALAMIT A verseny feltételeinek kidolgozásakor a járási nemzeti bizottsági továbbá a pénzügyi gazdálkodást, a munkaerőtoborzást és a szociális' biztosítást is figyelembe vette. A pénzügyi gazdálkodást illetően gtaidoskodik arról, hogy a helyi nemzeti bizottságok teljesítsék adóbeszedési tervüket, s ezen keresztül is, lehetőségeket teremtsenek a pótköltségvetés biztosítására. A munkaerőtoborzás terén kitűzött feladatuknak' az egész év folyamán rendszeresen ele-' get tesznek s december 12-ig egész évi tervüket teljesíteni akarják. Végül jegyezzük meg: az első ne-' gyedév vége már itt van. Munkához kell látni! És méig egy: a kitűzött' célt a helyi nemzeti bizottságok jobb tömegpolitikai munkájával, a nemzeti bizottsági tagoknak a választó-, körzetekben kifejtett nagyobb aktivitásával, az állandó bizottságok és aktivisták munkájának felelevenítésével érhetik el. S nem elvetendő a ve'seny folyamán szerzett tapasztalatok kicserélése sem. (ks) Chardaia ALGERIÜI P Flatters # Guettara 0 Tindouf • ln-íáalati Cara-Dtelibei Philippeville Trlpoti Hassi-Mes>i.«viud Edjelé K Vk Ť f

. FRANCIA Tamanrasset Ť tiifl NYUGATAFRIKA Losonc könyvesboltjában ás könyvtárában Nemrég még azt hitték, hogy a terméketlen Szahara földünk egyik legértéktelenebb része. A legutóbbi geológiai kutatások azonban bebironyitották. hogy a slvő homok alatt óriási ásványi kincsek rejlenek Térképünkön a tornyok kőolajforrásokat Jeleznek, a vonalkázott tornyok pedig füldgázt. A tengerparti kikötőkbe mutató nyilak a tervezett olajvezetékeket jelzik. Találtak még a Szaharában vasat (Fe), sárgarezet (Cu). mangánt. A tengerpartmenti termőföldeken pedig búzát, szőlőt és különféle déligyümölcsöt termelnek A Szahara alapos átkutatása még bizonyára sok értékes ásványi kincs felfedezéséhez vezet. A franciáknak ugyancsak Algériában van a rakétakísérleti kilövflpályájiik és a tervek szerint NATO rakétatámaszpontot létesítenek itt. Losoncon két helyre: a könyvesboltba és a könyvtárba látogattunk el. Mindkét helyen a könyvhónappal kapcsolatos rendezvényekről érdeklődtünk. — Mi — mondotta Csefko Erzsébet, a könyvesbolt alkalmazottja — a könyv hónapja alkalmából a poltári és a losonci járásban már eddig is több mint száz könyvkiállítást rendeztünk. A kiállításokon egyaránt bemutatjuk a régebbi és az új kiadású politikai, szépirodalmi, tudományos s általában minden tárgykörű irodalmat. Célunk, hogy minél több felé, minél több emberrel megszerettessük a könyveket. — Nyugodtan mondhatom: könyvkiállításaink sikeresek voltak. Ezt az is bizonyítja, hogy az utóbbi napokban alaposan megnőtt a forgalom. Igaz, köayveink, főként az új Kiadású szépirodalmi könyvek — eddig is fogytak. Az előirányzott eladási tervet még mindig sikerült teljesítenünk. Most azonban, a könyvhónap alkalmával az eddinin*! is több könyvet adunk el. — Könyv't'1 'isainkat főként üzemekben és az iskolákban rendezzük, Amennyire tőlünk telik, az igényeket is igyekszünk kielégíteni. A legritkább könyvekből is a lehető legtöbbet szereztük be. Hogy az igényeket mennyire sikerült kielégítenünk, nem tudjuk, ďe hisszük, hogy vásárlóink elégedettek könyveinkkel. Losoncon a nemrégen újjáalakított könyvesboltban, mint erről magunk is meggyőződtünk, valóban sok száz új és régebbi kiadású könyv található. Ezek között minden bizonnyal a legigényesebbek is megtalálják a maguknak valót. Ott j értünkkor a könyvhónapra való alapos felkészültség jellemezte a losonci könyvtárat is. Beszélgetésünk során Gyurinka Zola, a könyvtár vezetője a könyvhónapi rendezvényekről ezeket mondta: — A könyvhónapra természetesen mi is már régebben készültünk. Beszereztük a beszerezhető hiányzó könyveket és tervet dolgoztunk ki, hogy hol, mikor rendezünk kiállítást vagy az irodalommal és könyvekkel kapcsolatos előadást. — Előadásaink és kiállításaink sikeresek voltak. Számos helyen sikerült a könyvek iránt azok érdeklődését is felkelteni, akik addig keveset olvastak. Csak örömmel közölhetem, hogy könyvtárunk márciusban ismét sok rendszeres olvasóval gyarapodott. A losonci könyvtár az ország legszebben berendezett könyvtárai közé tartozik. A közel egymillió korona költséggel rendbehozott épületet a múlt év november 25-én adták át rendeltetésének. Azóta bizony a minden szempontból kifogástalan könyvtár sok embernek vált második otthonává. A naponta átlag 180 kötetet kölcsönző könyvtár több mint 15 000 kötettel rendelkezik. így van mi kör zött válogatni, s ha az olvasók száma megkétszereződik, könyvekben akkor sem lesz hiány. A könyvesboltban és a könyvtárban tett látogatásunk alkalmával megkérdeztük, hogy a könyvek munkásai a könyv hónapja alkalmából mit kívánna'-- aľ íróktól és a bitóiktól? A válasz mindkét helyen rövid és egyértelmű volt: — Nemcsak a magunk, de az olvasók nevében is olcsó és főleg jó könyveket kérünk! Balázs Béla ÜJ SZ^ 4 * 1958 március 38.