Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-29 / 88. szám, szombat

Ruggiero Ricci hegedűestje Ruggiero Ricci játék közben (J. Herec felvétele) A márciusi bérlethangversenyek ke­retében ismét külföldi vendég lépett a -bratislavai hangversenydobogóra: Ruggiero Ricci, olasz számazású ame­rikai hegedűművész. Felláptét általá­nos érdeklődés előzte meg. A fiatal művész, mint csodagyerek már tizen­Tcétéves korában nagy sikereket ara­tott, de művészi fejlődése nem ju­tott holtpontra, amint ez gyakorta előfordul, a csodagyerek érett, komoly művésszé fejlődött, akinek nevét ma már világszerte ismerik. így érthető, hcay a bratislavai hangversenykbzön­ség is fokozott várakozással tekintett Ruggiero Ricci hangversenye elé. Ricci személyében rendkívül tehet­séges muzsikust ismertünk meg. Ha művészetét elemezni próbáljuk, első­sorban szédületesen biztos technikájá­ról kell szólnunk, amely játékában szinte önmagától adódóan dominál. Ez a technika olyan gazdag és széles skálájú, hogy magával sodró erejénél fogva néha beárnyékolja a művek elő­adási oldalát. Ez volt az első benyo­más, amit változatosan és ízléssel ösz­szeállított műsorának bevezető szá­mával keltett. Giuseppe Tartini híres ördögtrilla szonátáját kissé túlságosan is „ördöngösen" adta elő, habár Tar­tini muzsikája virágzó melódiái mel­lett technikailag is merész és sokol­dalú, s alkalmat ad virtuóz csillogásra. A fiatal művész játékának további jellegzetessége a nagystílű vonókezelés és széles, telt, zengő tónus, amelyben hangszerének nem kis része van. Olasz mesterhegedűje 1743-ban készült, ér­zékenyebb, szebb hangú hegedűt rit­kán volt alkalmunk hallani. Tartinit Ludvvig van Beethoven F­dúr szonátája követte, amely elragadó dallambőségével, témáinak üde, behí­zelgő bájával méltán viseli a „Tavaszí szonáta" elnevezést. A Beethoven szo­náta Ricci műsorának kevésbé sike­rült száma volt. Kiemelkedett a máso­dik tétel előadáSa (Adagio molto es­pressivo), amelyben halk hangjainak lágysága tisztán érvényesült. Áradó temperamentummal játszotta Szergej Prokofjev szép, melodikus és amellett technikailag bonyolult hegedűszonátá­ját, és ezzel az 1700-as évekből (Tar­tinni 1692-ben született), Beethovenen át széles ívet leír/a megérkezett a mába, Prokofjev erőteljes, életigenlő művészetéhez. A program második részében César Franck közismert és közkedvelt A-dúr hegedű-zongoraszonátáját hallottuk. A fiatal hegedűművész César Franckot, a romantikus álmodozót, a formák és harmóniák mesterét stílusosan, finom hanqkultúrával szólaltatta meg. Niccolo Paganini „Nel cor piu non mi sento" című kompozíciójának briliáns előadásával a hangverseny véget ért. De a közönség ezt nem vette tudo­másul. Senki sem mozdult a helyéről, a terem zúgott a tapstól. Vendégmű­vészünk nem fukarkodott, a hallgató­ság szűnni nem akaró ovációját szebb­nél szebb ráadások egész sorával kö­szönte meg. (Vecsei Capriccio, Paga­nini e-moll szonáta, Wienawsky Scher­zo és Tarantella, Paganini Campanel­la). Nem véletlen, hogy a ráadás­számok hangversenyének különösen élvezetes perceit jelentették. És ez­zel bezárult a kör, visszaérkeztünk a kiindulási ponthoz: Ruggieri Ricci azokban a kompozíciókban nyújtotta a legjobbat, amelyekben technikájának virtóuz elemei szabadon érvényesül­hettek. Alfréd Holeček professzor a tőle megszokott ízléssel alkalmazkodott Ricci előadóművészetéhez. Havas Márta | Jiri Wolker (1900—1924): y\láluyik I E drága föld 1 rónaság, asztal, [ a terítő rajta ünnepi, sötétzöld. > Mindig marasztal. | Ha járom a mezőt, i akárcsak ebéd előtt, | olyan illata van a légnek: i néha mint levesnek, néha méznek, Ü | néha — éhségnek. 1 Ám, azért van itt a mezsgye, — első erkély a mennybe mindenki részére ingyen, hogy innen i akárki láthassa: nap és föld rabja ? szerelemnek \ és íme, mégis egybekelnek. \ A mezsgye felett végül is győz, aki szeret. Nász illata száll. Váratlanul valamennyiünkre meghívó vár: a mezsgye, terád, reám, a hangyára,) minden élőre. Sípos Győző fordítása\ A pedagógia újítói | § Szlovákia tanítói, akik a múlt év- i ben részt vettek a „Pedagógiai fel- ^ olvasások" akciójában, nemrégen gyű- § lést tartottak Bratislavában. Itt fel- § olvasták, kiértékelték és jutalmazták ^ a legjobb műveket. A pedagógiai ^ tárgyú dolgozatok három rostán men- ^ nek át a járási, kerületi és központi ^ körökben megtartott felolvasásokon. ^ Csak a legjobb munkák juthatnak el % a központi elbírálásra. A pedagógiai § vetélkedéseken, bár szerény mérték- $ ben, hazánk magyar tanítói is részt ^ vettek. Egyesek megfeleltek járási, ^ mások kerületi viszonylatban, egy ^ munka feljutott a központi körbe, ^ Bratislavába is, mégpedig eredménye- ^ sen. Mózsi Ferenc komáromi tanár ^ „Gondolatok az esztetikai nevelésről" ^ című tanulmánya értékes helyezést ^ ért el, második díjjal jutalmazták. § A GWRMjKVfóc o» G • o • o • o* o • o • o • o • o • o • o • o •o* CSÍPŐS TAVASZI reggel I volt. Az útmenti fákról munkások fürészelgették le a száraz gallyakat és egy öreg néni szedegette utánuk. Mikor már egy hátravaló összegyűlt, las­sú, öreges mozdulatokkal összekötöttf, nagynehezen a hátára vette és haza­felé tipegett vele. Lassan haladt, meg-megállva és lihegve nekitámaszkodott a falnak, kerí­tésnek. Az anyóka mögött egy kislányka sietett az iskolába. Hidegtől kicsí­pett piros arccal és hátán nagy táskával. Egy darabon követte a nénit, ő is meg-megállt, amikor az anyóka pihent, azután megindult utána. Egyszer csak óvatosan odalopakodott az anyókához és vigyázva megemelte a hátára kötött gallyat. így mentek egész utcahosszat. Az anyóka mintha szaporáb­ban szedte volna a lábát és ritkábban pihengetett. Olyankor a kislány félre­lebbent és másfelé bámészkodott. Mikor a gallyat cipelő anyóka nagyot só­hajtva tovább indült, ott termett megint mögötte és újra segített neki. Be­fordultak egy mellékutcába és már jó messze jártak, mikor a kislány meg­fordult és futott az iskolába. Mire csengettek, lihegve, kiizzadva, de az iskola kapujához ért a kislány és kicsi szívét valami furcsa jó érzés melegítette. Sz. B. IRODALMI PÄLYÄZAT: Versben vagy prózában írjátok meg azt a töir­ténetét, amit a fenti képsorozaton látt ok. Igyekezzetek színesen elmesél-' ni Csipcsip Csibe esetét a gombolyag pamuttal. A legjobb írást leközöljük a Gyermekvilágban és egy szép könyvvel jutalmazzuk. w , , , , , ^ RÉGES-RÉGEN, amikor még üveghegyek Pedagógiai felolvasások célja ^ visszhangzottak a madarak dalától, nem ugyanaz, mint az iparban és a mező- ^ volt a katicabogárnak kis piros kabátja gazdaságban az újító javaslatoké, i fekete pettyekkel. Bizony szomorú is volt Á pedagógus újítók' tapasztalatainak * emiatt. Egyszer csak gondolt egyet, el­figyelembe vételével készül korunk új § ^zzá-"^ barä t' iäho z' a pőkho z' s Ifly sz61t pedagógiája. ^ _ Nagyon szépe n megkérnélek, pók ko­Szalai Sándor, tanító. Madar $ ma. adjál nekem egy köteg fonalat, nem ^ sokat, csak éppen egy kis kabátra valót. tfÍ!í;UHinHHHHHsHíHHí!::íHH!H!n?tHHH:!:KSíi »fc A pók megszánta és adott neki Elsárgult noteszlapok A TITANIC KATASZTRÓFÁJÁRÓL Nemrég halt meg többszörös milliomosként, de elborult lélekkel John Joseph Fassett, az amerikai rádió-ipar egyik legbefolyásosabb vezetője, egykori távírótiszt, aki közel fél évszázaddal ezelőtt egyedüli „fültanúja" volt az egyik legmegrendítóbb és méreteiben is legnagyobb hajószeren­csétlenségnek, a Titanic óceánjáró elsüllyedésének. A szerencsétlenség körülményei ismertek, hiszen a világsajtó nemcsak akkor foglalkozott vele kimerítően, de még évtizedek múltán is felele­venítette az óriáshajó pusztulását, amelyet az eszeveszett reklámhajhászat, a hajótársaságok egymással folytatott vetélkedése idézett elő. A Titanic 1912. április Í4-én megkísérelte elhódítani a „kék szalagot", a „cordon blue"-t, ame'net addig a konkurrens hajózási vállalat óceánjáró hajója, a „Mauretania" tartott, az 1907-ben elért óránkénti 25,5 csomós sebes­séggel. A hajó kapitánya elhanyagolta az elővigyázati intézkedéseket, a Titanic jéghegybe ütközött, elsüllyedt és 2000 utasából csak nyolcszá­zat tudtak megmenteni. John Joseph Fassett rádiótiszt volt az új-skóciai Halifax kikötőben. Feladata volt felvenni és New Yorknak továbbítani a körzetében haladó hajók szikratávíró jeleit. Mint ilyen, elsőnek értesült a „Titanic" sze­rencsétlenségéről és mondhatni pillanatonként végigkísérte és adókészü­léken továbbította az óceánjáró tragédiáját a végsőkig. •Ám beszéljenek J. J Fassett egykori távírótiszt hátrahagyott jegyzetei, amelyek tömörségükben árasztják a tragédia levegőjét: egy __ , , !> csomó gyönyörű fonalat, örült is neki a 2o ora 46 perc: Nem eleg a mentő- ^ katicabogár, csónak. Jöjjetek, amilyen gyorsan le- ^ Nyomban elvitte egy szegény szövőasz­het! § szonyhoz és megkérte, csináljon neki a A zenekar játszik. A' hajó lassan ol- S fonálból szövetet, meghálálja. Nem kell dalára dől" S sok, csak egy pici pettyes kabátra valót. -i - „„' r- . . , i Éppen besötétedett és a szegény asszony­1 ora 20 perc: „Gyorsan mentsetek i nak nem volt eqy árv a ^gyertyája meg!_ Még egy fel orank van hátra! § sem. A katicabogár nyomban elrepült és 1 óra 32 perc: „Víz tódult a rádió- S visszatért egy sereg szentjánosbogárral, fülkébe^ Jöjjetek!" ^ melyek olyan világosságot csináltak apró lám­1 óra 48 perc. „Merülünk! Üdvözöl- š Pasaikkal a szobában, mint a nappali fény. iétek " S A sz eflény asszony nyomban nekiállt és . 'V, , ,, t r . ,. . , Jí egy-kettőre megszötte a kabátravaló szö­Az adas megszakadt. Hajnali 4. ora- | Vetet. Nagyon szép piros színe volt és kor megerkezett a „Carpathia , majd S apró fekete pettyek tarkították, nem sokkal utána a „California". Am $ a „Titanic" végzete beteljesedett. 5 Fejtörőnk géig sem tudta kiheverni a szörnyű lelki megrázkódtatást. Sikeres irodalmi est Füleken MOTOROSOK FIGYELEM! Találjátok ki, :nak mi a mindegyik cseh­vák gyártmány. , ^ hogy az alábbi gépkocsiknak mi a neve. <£, í' § Annyit elárulunk, hogy • - -­S szlovák gyártmány. I „1912 április 14. Vasárnap. Reggel 8 óra. Semmi jelzés. Unalmas reggel. 9 óra. Semmi jelzés. 10 óra 07 perc: A „California" te­hergőzös minden hajóhoz: Take care! Iceberg! Vigyázz! Jéghegy! Az ezen az útvonalon haladó vala­mennyi hajó felfogja és megerősíti a jelzést — kivéve a „Titanic"-ot. 10 óra 17 perc: A „California" táv­irásza megismétli a figyelmeztető jel­zést. A „Titanic" most már válaszol: „Shut up! Occupied on race!" (Hagyd abba! A verseny foglalkoztat!) 10. óra 22 perc: Q. R. T.! Q. R. T.! Figyelem, fontos üzenet! — sugározza a légbe Fassett és közvetíti a „Tita­nic" segélykérő hívását: S. O. S.í S. O. S. a „Titanic" nyugati szélesség 50 fok 14 perce és északi szélesség 41 fok 46 perce alatt jéghegybe ütközött! S. O. S. Save our souls! Mensétek meg l:'.!:einket! 11 óra 05 perc: Véget nem érő vá­rakozás után a „Frankfurt" gőzös vá­laszol: 150 mérföldre vagyunk tőletek. Teljes gőzzel jövünk. 11 óra 50 perc: „A hajó lassan tatja felé süllyed — jelzi a „Titanic" rádiő­távirásza. A kapitány parancsot adott mentőcsónakok lebocsátására. Asszo­nyok és gyermekek a mentőcsónakba. 12 óra 15 perc: „Egyik mentőcsónak felborult és elsüllyedt. Segítsetek, Ti­tanic! 13 óra 27 perc: 59 tengeri mérföld­re vagyunk. Teljes gőzzel jövünk. „Carpathia". Fassett az egyedüli „fültanúja" a szerencsétlenségnek. A nagy világla­pok, a szerencsétlenségben anyagilag érdekelt hajótársaságok, a Lloyd-biz­tosítási vállalat szikratávírón át ostro­molja részletekért. „Több mint három és fél óra telt el, míg az első hajó valamennyire is megközelítette a „Titanic"-ot, — je­gyezte fel Fassett. 18 óra: „Háborgó tenger lehetetlen­né teszi a mentési munkálatokat, köz­li Philips, a Titanic rádiótisztje, aki a helyén marad és szinte percenként adja a helyzetjelentést. 19 óra 17 perc: „Beállt a sötétség. Mind gyorsabban merülünk". 20 óra: „Nincs hely a mentőcsóna­kokban. Jöjjetek!" Az Oj Szó már hírt adott a füleki Cse- S madok versenyfelhívásáról. A verseny fő % feltételei a negyedévi tervek pontos betar- & tása nemcsak a színjátszás, hanem más ^ kulturális és népnevelő tevékenység terű- 5 létén is. Ezzel a felhívással függött össze ^ a Csemadok füleki helyi szervezetének 5 — No de most ugyan kl varrja meg nekem — szomorodott el a katicabogár. A szegény asszony megszánta, ügyesen kiszabta és egy-kettőre megvarrta a csu­daszép kis kabátkát, amelynek hátára ép­pen hét petty került. Milyen öröme volt a katicabogárnak, el sem képzelitek. Megköszönte és megígérte a szegény asszonynak, hogy meghálálja jó­ságát. És a katicabogár be is tartotta ígéretét. Gyakran berepült a szegény asszonyhoz és elmondta neki, hogy a közeli erdőben merre van a legtöbb málna, gomba és mogyoró. Nem is éhezett azontúl a jószívű szövöasszony, annyi erdei gyümölcs volt a házában, hogy még télire is bőven ju­tott. A katicabogár hétpettyes kabátkáját pe­dig megcsodálták az erdő és mezők lakói. Irta: JUHÁSZ ANNA, szögyéni tanuló tik ny&ifeJ? f KEDVES KIS OLVASÓINK, leveleiteket, megfejtéseiteket megkaptuk. Sokan egyfor­ma találós kérdést küldtök be. Néhányan szemünkre vetitek, miért nem a ti neve­tek alatt közöltük egyik-másik beküldött rejtvényt. De panaszotok nem jogos, mert mindig azt tüntetjük fel beküldőnek, aki a legelőbb küldte be nekünk a találós kér­dést, a fejtörőt. Még mindig nagyon sokan sok-sok he­lyesírási hibával külditek be a megfejté­seket, ezért ezentúl leveleitek külalakját is figyelembe vesszük. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtői közül egy-egy szép könyvet nyertek:' SÁN­DOR LÁSZLÓ (Borsi) és VENCEL KATÖ (Vágseilye). Dicséretben részesülnek: Csics­man Mária oroszkai, Molnár Margit komá­romszentpéteri, Bencz Rozália nyitrage­rencséri, Simon Iván osgyáni, Szabó Júlia nagyfödémesi, Verbirs György érsekújvári, Bugát Klára nádszegi, Bacsa Borbála 'mé­hészt, Földi Katalin bejei és Öcsár Mária bélyi tanulók. A tárgykör a csehszlovákiai magyar iro­dalom fejlődése volt. Előadóul Egri Viktor J államdíjas írót kérte fel a csoport. fc Kellner Frigyes a füleki Csemadok-cso- % port elnökének megnyitó beszéde után a ^ Csemadok énekkara elénekelte a Munka § dalát Kuloványi karnagy vezényletével. Utá- fc H a én egy évvel idősebb lennék és na szavalat következett, majd zongoraszóló $ te egy évvel fiatalabb, akkor két­Liszt müveiből. k szer olyan idős lennék mint te — Ezután Egri Viktor beszélt a 200 főnyi & mondotta Pista. Igen - válaszolt Évi. kozonseghez. A vártnál nagyobb érdeklődés S_ u. „„„ . .,,. , nyilvánult meg Füleken a csehszlovákiai S ~ _ ® 9 y, ® VVe I, ľ? 0Sebb Ienne k magyar irodalom fejlődése Iránt. S ľ egy évve! fiataIab b. akkor egy­Az irodalmi est egyedüli fogyatékosságát $ forma korúak lennénk. Milyen idős a gyenge vita képezte. A hallgatóság az i volt a két gyerek? írók és költők munkájával kapcsolatban § (Beküldte Ditrii nem tett fel érdemleges kérdést. Ditrich Anni, Zseliz) bírált, nem fejezte kt óhaját, hogy mit § MÜLT HETI FEJTÖRŐNK MEGFEJ­™ nľ,„S! Vr„ r: i',Í , e„ dí f l,^ a kÍ! ľi t a Š TÉSE : Marika 18 éves, az anya 36, révén alakulhat ki az írók és olvasók kö- § zött a megkívánt bensőséges Ez a fogyatékosság azzal menthető, füleki dolgozók először vettek részt mi esten. ^ Mindent összevetve mégts megállapíthat- S juk, hogy az irodalmi est értékes volt. § Igazolja ezt az a tény Is, hogy az elmúlt i napokban a- füleki dolgozók kikölcsönözték § a városi könyvtárból itteni íróink valameny" i nyl művét. Ez is arra buzdít, hogy minél ^ gyakrabban rendezzünk irodalmi estet. Lőska Lajos ' 'kapcsolat | fŽJ^ 9 46; tehát ÖSSZeSen ő, hogy a § eveSe k' ^ zt irodai- s ,, 1üi<nirfwí mi A téglaalakot így kell elvágni, hogy egy pontos négy­zetet lehessen be­lőle csinálni. BÔDI KATÓKA 3. osztályos tanuló írja Tornaijáról: Városunkat szökőkút díszíti. Különösen este nagyon szép, amikor a kövek között színes égők világítják meg a szökőkút vizét. Nagyon sok gyermek kedvel' szóra­kozóhelye ez a szökőkút, <Js ezért éa le­rajzolom a Gyermekvilág olvasóinak. JOSULOl UJ SZÖ 8 * 1958. március 29.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents