Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-29 / 88. szám, szombat

I 57 HRIKCCnV RF57FDF a kolhozrendszer további fejlesztéséről, .^.nftUJWJUT a gépállomások munkájának átszervezéséről Moszkva (TASZSZ) — A Szovjetunió Legfelső Tanácsa ötödik vá­lasztási időszaka két kamarájának — a Szövetségi Tanácsnak és a Nemzetiségi Tanácsnak március 27­i együttes ülésén Nyikita Hruscsov, az SZKP KB *slsö titkárra, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke beszámol'. „A kolhozrendszer további fejlesztéséről, a gép- és traktorállomások átszervezéséről". Hangsúlyozta, hogy ezt a rendkívül nagy, országos jelentőségű kérdést országos vitára bocsátották, amely nagy visszhangot váltott ki a munkások és a kolhozparasztok milliós tömegei, a szovjet értelmiség képviselői és a szovjet hadsereg katonái körében. AZ ORSZÁGOS VITA rámutatott arra — folytatta N. Sz. Hruscsov —, hooy az SZKP KB plénumának a kolhozrendszer további fejlesztésére és a GTÄ-k átszervezésére tett in­tézkedései nagyon időszerűek és ma már teljesen indokoltak és helyesek. Sok nagyon értékes tanács és hozzá­szólás hangzott el. Bírálták a kol­hozoknak nyújtott termelő és mű­szaki szolgálat komoly gyakorlati fogyatékosságait. Konkrét javaslato­kat és kiegészítéseket fűztek a me­zőgazdasági szervek munkájához. A szovjet embereik milliói alkotó mó­don szóltak hozzá a kérdéshez. A Szovjetunió hatalmának megszilár­dításáról és felvirágoztatásáról való gondoskodás hatotta át őket. N. Sz. Hruscsov hangsúlyozta: az országos vita igazolta, hogy az SZKP­nek a kolhozrendszer további fejlesz­tésére tett intézkedései éppúgy, mint az Ipar irányításának nemrégen vég­rehajtott átszervezése nemcsak óriási gyakorlati és népgazdasági, hanem nngy elméleti és valóban programsze­rű jelentőséggel is bír a Szovjetunió­ban a szocializmusból a kommuniz­musba való fokozatos átmenet fel­adatainak sikeres megoldása szem­pontjából. N. Sz. Hruscsov 'ovábbá az ipar irányítása átszervezésének eredmé­nyeivel foglalkozott. Megjegyezte, hogy az SZKP XX. kongreszusa óta eltelt két év alatt több mint 1600 iparvál­lalatot helyeztek üzembe. Az ipari termelés 22 százalékkal, a nehézipar termelése mintegy 24 százalékkal nö­vekedett. Az ipar sikeresen teljesíti az 1958. évi tervet. A szövetségi köz­társaságok túlteljesítették az idei első két hónap tervét. Sürgős feladat A gazdasági építés terén a Szovjet­unió fejlődésének jelenlegi szakaszá­ban az ipari irányítás átszervezése után a legkomolyabb és halasztha­tatlan népgazdasági feladatként elő­térbe lép a kolhozrendszer további fejlesztésének és a gép- és traktor­áliomásoik átszervezésének feladata. Az SZKP KB első titkára megjegyez­te, hogy ezt a feladatot a kolhozépí­tés gyakorlata és annak szüksége kényszeríti ki sürgősen, hogy még nagyobb lehetőségeket nyújtsanak a mezőgazdaság termelőerőinek fejlesz­tésére és a Szovjetunióban megteremt­sék a mezőgazdasági termékek bősé­gét. N. Sz. Hruscsov megjegyezte, hogy az ipar irányításának átszervezését méltán tekintheti jelentős forra­dalmi lépésnek. A mezőgazdaságban hasonló foradalmi lépés lesz a GTÄ-k tervezett átszervezése. N. Sz. Hruscsov továbbá a szovjet mezőgazdaság fejlődésének eredmé­nyeivel foglalkozott. Megjegyezte, hogy alapvető változások következtek be a szovjet mezőgazdaság műszaki felszerelésében. A kolhozok, GTÁ-k és szovhozok most mintegy 1 millió 700 ezer (15 lóerős traktorokra át­számított) traktorral és óriási meny­nyiségű más gépekkel rendelkeznek A dolgozó parasztoknak a forradalom előtti Oroszországban elért jövedel­meihez viszonyítva a kolhozparasztok reális jövedelme (összehasonlítható árakban egy dolgozóra átszámítva) négyszeresen megnövekedett, az in­gyenes iskolázás és gyógykezelés, az áilam anyagi eszközeiből nyújtott tá­mogatás és egyéb juttatás és keivez­mény tekintetbevételével pedig hat­szorosan nagyobb. Hruscsov adatokkal igazolta a szovjet mezőgazdasáq hatalmas fel­lendülését. A gabonatermelés a leg­utóbbi négy év tlatt az előző riégy évhez viszonyítva 27 százalékkal volt, naqy .bb. Az SZKP KB 1955 januári teljes ülésén kitűzött feladatot: a kolhozok tejtermelésének és felvá­sárlásának növelésé* a kitűzött ha­ti. ridő előtt, hat év helyett három év alatt teljesítették. A kolhozrendszer új szakasza A kolhozok összevonása az utóbbi években, gazdaságuk gyors növeke­dése, a kolhozoknak mint sokágú me­zőgazdasági vállalatoknak fejleszté­se megköveteli termelői és műszaki i kiszolgálásuk eddig ; módszerének \ megváltoztatását. Ezért a kolhozrend­szer további fejlődésére és a GTÁrk átszervezésére tett intézkedések az országos vita folyamán meleg tá­mogatásra és egyöntetű visszhangra találtak. N. Sz Hruscsov ezután kiemelte a GTÄ-k jelentői feladatát a kolhoz­rendszer építésében és szilárdításában és megjeavezte, hogy a gép- és traktorállomások az állam kezében jelentős eszközt képeztek a dolgozó parasztságnak kollektív szellemben, a nép érdekei iránt tanúsítandó ön­tudatos viszonyra nevelésében. A GTÄ-k nagy történelmi jelentősége elsősorban abban rejlett, hog- a szo­cializmuo felépítéséért vívott küzde­lemben segítették a munkás-paraszt szövetség megszilárdítását. Más szocialista országok sikerrel alkalmazzák a Szovjetunió gép- és traktorállomásainak tapasztalatait. A szovjet nép nagyra értékeli a gép- és traktorállomások jelentós szerepét a kolhozrendszer fejleszté­sében és szilárdításában, a szovjet szocialista mezőgazdaság lényeges qyarapításában. Ma már .zonfoan el­jött az ideje annaik, hogy az állam és a kolhozok kapcsolataiban lehető­ség nyíljon egy olyan közbetolt lánc­szem megkerülésére, mint amilyenek a GTÁ-k. Ez azt jelenti, hogy a kol­hozrendszer fejlődésének új szaka­szában tartunk — hangsúlyozta az SZKP KB első titkára. A nép küzdelme a mezőgazdaság lényeges gyarapítása komrnjnista párt által kidolgozott programjának megvalósításáért az SZKP KB szep­temberi teljes ülése után kibontako­zott és új időszaik kezdetét jelezte a kolhozrendszer fejlődésében. Ezt a korszakot az jellemzi, hog. a kolho­zok többsége nagy és gazdaságilag erős gazdasággá vált, hogy a jelen­legi összevont kolhozok műszakilag sokkal jobban fel vannak szerelve mint régebben, hogy a kolhozokban nagyszámú képzett növénytermelési és állatten"észtési szakembert, gépe­sítőt, traktorost, kombájnost, gé­pészt villanyszerelőt, gépkocsivezetőt, építészeti szakembert, vazető kolhoz­termelési dolgozót és szervezőt ne­veltek fel, akik jól ki tudják hasz­nálni a korszerű gépeket és tudo­mányos vívmányokat. És végül lénye­gesen gyarapodott a kolhozok jöve­delme és emelkedett a kolhozpa­rasztok anyagi életszínvonala. Ma, amikor a kolhozok nagyobb beruházásokat eszközölhetnek, bo­nyolult gépeket szerezhetnek be, s biztosíthatják teljes kihasználásukat, lényeges változásokra van szükség a kolhoznak nyújtott termelő és mű­szaki szolgálatok formáiban. A gép- és traktorállomásoik már teljesítették régebben kitűzött fel­adataikat, most alapos átszervezésük­re van szükség. A kolhozok ma már önAllóan is hatékonyan ki tudják használni a bonyolult gépeket. Szá­mos kolhoz önállóan végzi el a kö­zös termelés gépesítésének nagysza­bású munkálatait, kisebb traktorok­kal, autókkal, villanytelepekkel, vil­lanymotorokkal és egyéb berendezé­sekkel rendelkezik. A párt úgy gondolja -- mondotta Hruscsov --, hogy az egyik elsőrendű feladat a mezőgazdasági termékek termelése jelentős növekedésének biztosítása a minimális munkaráfor­dítással. Az alapvető belpolitikai probléma a munka termelékenységé­nek fokozásáért folytatott küzdelem. A GTÁ-k kolhozoknak nyújtott mű­szaki szolgálata elmarad a követel­mények mögött. Nem kevésbé jelen­tős az is, hogy ha két gazdája van ugyanannak a földnek, szükségszerűen rosszabb a gépek és - föld kihasz­nálása. Mint az országos vita szemlél­tetően igazolta ma ezrével vannak olyan kolhozok, amelyek készpénzért meg tudják vásárolni a szükséges gépeket és hatékonyan ki tudják őket használni. N. Sz Hruscsov megjegyezte, hogy a párt elutasította gyes közgazdá­szok téves javaslatait, akik már né­hány évvel ezelőtt azt javasolták, hogy adják el a traktorokat a kol­hozoknak. A gazdaságilag gyenge kolhozok nem tjdnák megvásárolni a gépeket és nem tudnák őket telje­sen kihasználni. Ezzel aláásnánk me­zőgazdaságunkat. Ha a párt most ki­tűzi a traktorok és egyéb mezőgaz­dasági gépek kolhozok számára tör­ténő eladásának feladatát, akikor nem a kolhozrendszer gyengeségéből, ha­nem erejéből indul ki. Ebben rejlik az alapvető különbséq a kolhozok számára való gépeladás jelenlegi ér­telmezése és egyes közgazdászoknak néhány évvel ezelőtt tett javaslatai között. A GTÁ-k által közvetített termelői és műszaki szolgálatról a traktorok és egyéb gépek kolhoznak való eladására irányuló áttérés ma­gasabb színvonalra emeli a mezőgaz­daság irányítását. A GTÄ-k átszer­vezése következtében bővülnek a kol­hozok és a szocialista ipar gazdasági kapcsolatai, fokozódik és sokoldalúvá válik a város részéről a falunak nyújtott segítség, A kolhozok lehe­tőséget nyernek új, tökéletesebb, a Szovjetunió különféle övezetei sajá­tos gazdasági szükségleteinek meg­felelő gépek megrendelésére. A GTÄ-k jelenlegi átszervezése — mint azt Hruscsov hangsúlyozta — a kollektivizálás lenini politikájának győzelme után a szocialista mező­gazdaság építésének legnagyobb és legjelentősebb eseménye. Egyes elméleti kérdések N. Sz. Hruscsov beszámolója továb­bi részében a GTÁ-k átszervezésének feladatát érintő egyes elméleti kér­désekkel foglalkozott. Az SZKP KB első titkára alapjában tévesnek minősítette azt a nézetet, hogy a traktorok és más mezőgaz­dasági gépek eladása a kolhozoknak talán a kolhoztulajdon szilárdítására és a tulajdon fejletteb formáját ké­pező állami tulajdon gyengítésére irányul. A tény az, hogy az állami tulajdon a tulajdon fejlettebb formá­ja. így értelmezte ezt Lenin. Lenin azonban nem állította szembe az ál­lami tulajdont a szövetkezeti tulaj­donnal. Ellenkezőleg hangsúlyozta, hogy a tulajdon mindkét formája szocialista, és mindkét forma a kom­munista társadalom felépítésének ér­dekeit és közös célját szolgálja. A szövetkezeti-kolhoz tulajdon és az állami tulajdon között vannak bi­zonyos különbségek, ezek azonban a termelés ugyanazon szocialista mód­szerének különféle fejlődési formái. Az a fontos, hogy fokozatosan emel­kedjék a kolhoztulajdon társadalma­sításának színvonala és ezzel emel­kedjék az állami tulajdon színvonalá­ra. A kolhozrendszer továbbfejleszté­sére és a GTÁ-k átszervezésére ki­tűzött intézkedések biztosítják a kol­hoztulajdon bővülését és közelebbke­rülését az államtulajdonhoz. A szövetkezeti tulajdon nem mond ellent pártunk ama elméleti tézisei­nek, amelyek a kommunista társada­lom felépítésének útjaira vonatkoz­nak, mert a kommunizmusba vezető út mind az állami, mind a szövet­kezeti tulajdon fejlődésén keresztül vezet. Hruscsov megjegyezte, hogy a kol­hoztulajdon ma minőségileg más mint 25-30 évvel ezelőtt. A kolhozok je­lenlegi tulajdonát a munkásosztály és az egész nép vezetésével és te­vékeny részvételével a kolhozparasz­tok közös munkája teremtette meg. A párt és a kormány a kommunista építés tervének megvalósításakor soha sem tekintett a kolhozokra úgy, mint idegen testre a szocialista szer­vezetben, hanem mindenkor a szo­cialista gazdasági rendszer létfontos­ságú szerves részének tartotta óket. N. Sz. Hruscsov hangsúlyozta, hogy az állam és a kolhoz kapcsolataiban soha sem voltak túlsúlyban a keres­kedelmi érdekek, mint a tőkés tár­sadalomban a város és falu kapcsola­taiban. Szavainak igazolására meg­említette, hogy egyes kolhozok — főként a gazdaságilag gyenge kolho­zok - ugyan gyakran adósak ma­radnak az államnak a GTÁ-k mun­kájáért, azonban még nem fordult elő, hogy adósságaikért gazdaságukat elárverezték volna. Sőt ellenkezőleg, az állam mindent megtett e kolho­zok gazdaságának fellendítésére — hangsúlyozta Hruscsov. Az oszthatatlan alapok Hruscsov beszámolójában a kolhoz­termelés növekedését a kolhozgaz­daság szilárdulását és oszthatatlan alapjaik állandó gyarapodását jellem­ző számokat említett. A kolhozok oszthatatlan alapjainak térfogata 1958. január l-ig az 1932. évi 4 mil­liárd 700 millió rubelhez viszonyítva meghaladta a 100 milliárd rubelt. Hruscsov megjegyezte, hogy emellett az oszthatatlan alapok jellege is megváltozott. A kolhozgazdaság fej­lődésének folyamata úgy megy vég­be, hogy az oszthatatlan alapok ál­landóan gyarapodnak és minőségileg változnak, hogy összetételükkel és társadalmi jellegükkel egyre köze­lebb kerülnek az állami termelési alapokhoz. Manapság minden kolhozparaszt tudja, hogy minél nagyobb lesz az oszthatatlan alap, annál több gépet és egyéb technikai cikket vásárolhat a kolhoz. Ha több gépe lesz, emel­kedik majd a termelés gépesítésének színvonala, jobban megy a munka a kolhozparasztoknak és a kolhozpa­raszt munkája jellegével közelebb­kerül a munkás munkájához, több terméket fog termelni, gyarapodnak a kolhozok és kolhozparasztok jöve­delmei.. Az oszthatatlan alapok gya­rapodása tehát minden kolhozparaszt érdeke. • N. Sz. Hruscsov megállapította, hogy felül kell vizsgálni a kolhozok munkaegységekért járó jövedelme és az oszthatatlan alapokba átutalandó rész elosztásának régebben megsza­bott módját. Megjegyezte, hogy a földmű vesszövetkezet mintaalapsza­bályzata elrendeli, hogy a kolhoz pénzjövedelmének legalább 12 és leg­feljebb 20 százalékát utalják át az oszthatatlan alapba. Ez a rendelkezés ma nyilvánvalóan elavult, és ezért meg kell változtatni. Az oszthatat­lan alap része nyilvánvalóan ezentúl nagyobb lesz. Hruscsov ugyanakkor megjegyezte, hogy az oszthatatlan alapokba átutalandó részek nem nö­vekedhetnek a munkaegységekért elosztott összegek általános terje­delmének rovására, hanem a jöve­delem általános növekedése, vala­mint minden hektár föld és minden termelőág — gabona, ipari inövény, állattenyésztési termékek — után képződő jövedelem növekedésének alapján fognak növekedni. A begyűjtési és felvásárlási árak szabályozásának kérdésével kapcsolat­ban Hruscsov kijelentette, hogy eze­ket ma úgy kell szabályozni, hogy a termelés növelését ösztönözzék, biz­tosítsák az igazságos jövedelmet és egyidejűleg lehetővé tegyék a nagy­teljesítményű gépek vásárlására szolgáló bizonyos pénzeszköz kiuta­lását az összes kolhozoknak. A me­zőgazdasági termékek árának megál­lapításakor tekintetbe kell venni mind az ipar, mind a mezőgazdaság helyes arányos fejlesztésének érde­keit és emellett biztosítani kell a nehézipar vezető szerepét. Az árak meghatározásakor az eddigihez ha­sonlóan a kolhozok többségét és gaz­daságuk színvonalát kell tekintetbe venni. A kolhozparasztságot, amely a kom­munizmus építője, közös érdekek fű­zik a munkásosztályhoz. A gépek áthelyezése a GTÁ-ból, tehát állami vállalatokból a kolhozokba, szövetke­zeti gazdaságokba, a gépek célszerűbb felhasználását, a munka termelékeny­ségének fokozódását eredményezi. Gyarapodni fognak a kolhozok oszt­hatatlan alapjai, emelkedni fog a kolhoztermelés társadalmasításának színvonala, bővülni fognak a kolho­zok kölcsönös kapcsolatai, ami jelen­tős feltétele lesz a kolhoztulajdon további fejlődésének és elősegíti ál­lami tulajdonná fejlődését. Fejlesszük mind a kolhozokat, mind a szovhozokat Hruscsov indokolatlannak tartotta azoknak aggodalmát, akik úgy vélték, hogy a GTÁ-k átszervezése után a kolhozokkal kapcsolatban gyengül az állam vezető szerepe. A szovjet ál­lam és nép hatalmas szocialista Ipar­ral rendelkezik, amely az egész nép­gazdaság alapja — mondotta Hrus­csov. A Szovjetunióban a föld állami tulajdon. Az állam továbbra is ren­delkezni fog a gazdaság irányításá­nak összes gazdasági eszközeivel. Egyes közgazdászok ama kérdé­sére, vajon a szocialista mezőgazda­ság melyik formája, a szovhoz vagy a kolhozforma fejlettebb-e, Hruscsov válaszáLan hangsúlyozta, hogy nem szabad szembe állítani a kolhozokat a szovhozokkal. A szocialista építés tapasztalatai igazolják, hogy a kol­hozokban épp úgy, inint a szovhozok­ban a termelés növelésének kimerít­hetetlen tartalékai rejlenek. Tehát tovább kell szilárdítani és fejleszteni mind a kolhozokat, mind a szovho­zokat. mindkét gazdasági forma lehe­tőségeit ki kell használni a mező­gazdasági termékek teljes bőségének gyors megteremtésére a kommunista építés feladatainak megoldására. A gépeknek kolhozok számára tör­ténő eladási módjával foglalkozva Hruscsov megjegyezte, hogy az elő­zetes számítások szerint a kolhozok többsége, főként a közép-ázsiai köz­társaságokban, a Transzkaukézusban, Kubány vidékén, Ukrajnában és más területek egész sorában nyomban vásárolhat gépeket a gép- és trak­torállomásoktól. Egyes területeken, ahol a kolhozok többsége ez ideig még nem tud vásárolni gépeket és főként nem tudja őket hatékonyan kihasználni, a GTÁ-k egy részét ideiglenesen eddigi funkciójukkal együtt meghagyják. Egyes kolhozok azonban ott is, ahol meghagyják a GTÄ-kat, vásárolhatnak gépeket. Azokon a területeken, amelyek­nek kolhozai gazdaságilag gyengén állnak, két-három évig, máshol eset­leg hosszabb ideig is eltarthat a GTÁ-k átszervezése. Javasolták, hogy az eddigi GTÄ-k helyett teljesen új funkciókat ellátó állami vállalatokat létesítsenek, melyeket javító és műszaki állomá­soknak (JMÄ) fognak nevezni. A ja­vító és műszaki állomások nem tart­hatnak igényt irányító szerepre a kolhozokkal szemben — szögezte le Hruscsov. Gazdasági önelszámolás alapján létesített vállalatok lesznek. A javító és műszaki állomások köte­lesek mindenképpen segíteni a kol­hozokat a traktorok jobb kihaszná­lásában és kezelésében és betölteni az állami-műszaki ellenőrzés funkció­ját. Mivel a kolhozok tulajdon forgó alapjai gyarapodni fognak, Hruscsov indítványozta, hogy terjesszék ki a bankhitel folyósítását a kolhozok ter­melési szükségleteire. N. Sz. Hruscsov beszámolójában megjegyezte, hogy a kolhozok szük­ségleteit szolgáló gépeket és más tárgyakat csak az önkéntesség alap­ján adják el. Nyilvánvalóan a szov­hozokra is kiterjesztik a gépek sza­bad eladásának lehetőségét. A gép- és traktorállomások átszer­vezésével kapcsolatban meg kell tár­gyalni a mezőgazdasági termékek be­gyűjtésének egyes kérdéseit. Hrus­csov hangsúlyozta, célszerű lesz, hogy a begyűjtés arányszámait két-három év alapján szabják meg úgy, hogy objektívebben tekintetbe vehessék az ország különböző övezeteinek sajá­tosságait. Az átszervezés jelentősége A GTÁ-k átszervezése után az új rendszer szerint célszerűbben hasz­nálják ki a gépeket, fokozódni fog a munka termelékenysége, növekszik a termelés, ami szükségszerűen a mezőgazdasági termelés önköltségé­nek csökkentését eredményezi. Az állam ezzel reális lehetőséget nyer a mezőgazdasági termékek felvásár­lási árának csökkentésére, ami vi­szont lehetővé teszi az élelmiszerek és ipari cikkek kiskereskedelmi árá­nak csökkentését és ily módon a nép életszínvonalának további emel­kedését. Nincs messze az az idő, amikor hatalmas mezőgazdasági termékfeles­legekkel fogunk rendelkezni. A Szov­jetunió tervgazdaságában nem for­dulhat elő túltermelés, sem ennek következményeként válság. A ter­mékek felvásárlásának feltételei azonban ezután megváltoznak. Az ál­lamnak lehetősége lesz azokon a te­rületeken vásárolni gabonát, húst és egyéb terméket, ahol olcsóbbak lesz­nek. Ne gondoljuk, hogy mindez a messzi jövő ügye. A szóban forgó kérdések a jelen szempontjából idő­szerű jelentőségűek. A kolhozrendszer továbbfejleszté­sére teendő intézkedésekről folyta­tott országos vita igazolta, hogy ezek az intézkedések teljes mértékben megfelelnek a szovjet nép sürgős létkövetelményeinek és érdekeinek s új, széles és világos távlatokat nyit­nak a szovjet szocialista társadalom termelőerőinek fejlesztésére. A párt Központi Bizottsága úgy véli, hogy a kolhozrendszer tovább­fejlesztésére és a gép- és traktor­állomások átszervezésére kitűzött intézkedések végrehajtása elősegíti a párt XX. kongresszusa történelmi jelentőségű határozatainak sikeres teljesítését és hazánk további elő­rehaladását a kommunizmus útján — jelentette kl beszámolója végén N. Sz. Hruscsov. ÜJ SZÖ 9 ft 1958. március 15,

Next

/
Thumbnails
Contents