Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-29 / 88. szám, szombat

I 57 HRIKCCnV RF57FDF a kolhozrendszer további fejlesztéséről, .^.nftUJWJUT a gépállomások munkájának átszervezéséről Moszkva (TASZSZ) — A Szovjetunió Legfelső Tanácsa ötödik választási időszaka két kamarájának — a Szövetségi Tanácsnak és a Nemzetiségi Tanácsnak március 27i együttes ülésén Nyikita Hruscsov, az SZKP KB *slsö titkárra, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke beszámol'. „A kolhozrendszer további fejlesztéséről, a gép- és traktorállomások átszervezéséről". Hangsúlyozta, hogy ezt a rendkívül nagy, országos jelentőségű kérdést országos vitára bocsátották, amely nagy visszhangot váltott ki a munkások és a kolhozparasztok milliós tömegei, a szovjet értelmiség képviselői és a szovjet hadsereg katonái körében. AZ ORSZÁGOS VITA rámutatott arra — folytatta N. Sz. Hruscsov —, hooy az SZKP KB plénumának a kolhozrendszer további fejlesztésére és a GTÄ-k átszervezésére tett intézkedései nagyon időszerűek és ma már teljesen indokoltak és helyesek. Sok nagyon értékes tanács és hozzászólás hangzott el. Bírálták a kolhozoknak nyújtott termelő és műszaki szolgálat komoly gyakorlati fogyatékosságait. Konkrét javaslatokat és kiegészítéseket fűztek a mezőgazdasági szervek munkájához. A szovjet embereik milliói alkotó módon szóltak hozzá a kérdéshez. A Szovjetunió hatalmának megszilárdításáról és felvirágoztatásáról való gondoskodás hatotta át őket. N. Sz. Hruscsov hangsúlyozta: az országos vita igazolta, hogy az SZKPnek a kolhozrendszer további fejlesztésére tett intézkedései éppúgy, mint az Ipar irányításának nemrégen végrehajtott átszervezése nemcsak óriási gyakorlati és népgazdasági, hanem nngy elméleti és valóban programszerű jelentőséggel is bír a Szovjetunióban a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet feladatainak sikeres megoldása szempontjából. N. Sz. Hruscsov 'ovábbá az ipar irányítása átszervezésének eredményeivel foglalkozott. Megjegyezte, hogy az SZKP XX. kongreszusa óta eltelt két év alatt több mint 1600 iparvállalatot helyeztek üzembe. Az ipari termelés 22 százalékkal, a nehézipar termelése mintegy 24 százalékkal növekedett. Az ipar sikeresen teljesíti az 1958. évi tervet. A szövetségi köztársaságok túlteljesítették az idei első két hónap tervét. Sürgős feladat A gazdasági építés terén a Szovjetunió fejlődésének jelenlegi szakaszában az ipari irányítás átszervezése után a legkomolyabb és halaszthatatlan népgazdasági feladatként előtérbe lép a kolhozrendszer további fejlesztésének és a gép- és traktoráliomásoik átszervezésének feladata. Az SZKP KB első titkára megjegyezte, hogy ezt a feladatot a kolhozépítés gyakorlata és annak szüksége kényszeríti ki sürgősen, hogy még nagyobb lehetőségeket nyújtsanak a mezőgazdaság termelőerőinek fejlesztésére és a Szovjetunióban megteremtsék a mezőgazdasági termékek bőségét. N. Sz. Hruscsov megjegyezte, hogy az ipar irányításának átszervezését méltán tekintheti jelentős forradalmi lépésnek. A mezőgazdaságban hasonló foradalmi lépés lesz a GTÄ-k tervezett átszervezése. N. Sz. Hruscsov továbbá a szovjet mezőgazdaság fejlődésének eredményeivel foglalkozott. Megjegyezte, hogy alapvető változások következtek be a szovjet mezőgazdaság műszaki felszerelésében. A kolhozok, GTÁ-k és szovhozok most mintegy 1 millió 700 ezer (15 lóerős traktorokra átszámított) traktorral és óriási menynyiségű más gépekkel rendelkeznek A dolgozó parasztoknak a forradalom előtti Oroszországban elért jövedelmeihez viszonyítva a kolhozparasztok reális jövedelme (összehasonlítható árakban egy dolgozóra átszámítva) négyszeresen megnövekedett, az ingyenes iskolázás és gyógykezelés, az áilam anyagi eszközeiből nyújtott támogatás és egyéb juttatás és keivezmény tekintetbevételével pedig hatszorosan nagyobb. Hruscsov adatokkal igazolta a szovjet mezőgazdasáq hatalmas fellendülését. A gabonatermelés a legutóbbi négy év tlatt az előző riégy évhez viszonyítva 27 százalékkal volt, naqy .bb. Az SZKP KB 1955 januári teljes ülésén kitűzött feladatot: a kolhozok tejtermelésének és felvásárlásának növelésé* a kitűzött hati. ridő előtt, hat év helyett három év alatt teljesítették. A kolhozrendszer új szakasza A kolhozok összevonása az utóbbi években, gazdaságuk gyors növekedése, a kolhozoknak mint sokágú mezőgazdasági vállalatoknak fejlesztése megköveteli termelői és műszaki i kiszolgálásuk eddig

; módszerének \ megváltoztatását. Ezért a kolhozrendszer további fejlődésére és a GTÁrk átszervezésére tett intézkedések az országos vita folyamán meleg támogatásra és egyöntetű visszhangra találtak. N. Sz Hruscsov ezután kiemelte a GTÄ-k jelentői feladatát a kolhozrendszer építésében és szilárdításában és megjeavezte, hogy a gép- és traktorállomások az állam kezében jelentős eszközt képeztek a dolgozó parasztságnak kollektív szellemben, a nép érdekei iránt tanúsítandó öntudatos viszonyra nevelésében. A GTÄ-k nagy történelmi jelentősége elsősorban abban rejlett, hog- a szocializmuo felépítéséért vívott küzdelemben segítették a munkás-paraszt szövetség megszilárdítását. Más szocialista országok sikerrel alkalmazzák a Szovjetunió gép- és traktorállomásainak tapasztalatait. A szovjet nép nagyra értékeli a gép- és traktorállomások jelentós szerepét a kolhozrendszer fejlesztésében és szilárdításában, a szovjet szocialista mezőgazdaság lényeges qyarapításában. Ma már .zonfoan eljött az ideje annaik, hogy az állam és a kolhozok kapcsolataiban lehetőség nyíljon egy olyan közbetolt láncszem megkerülésére, mint amilyenek a GTÁ-k. Ez azt jelenti, hogy a kolhozrendszer fejlődésének új szakaszában tartunk — hangsúlyozta az SZKP KB első titkára. A nép küzdelme a mezőgazdaság lényeges gyarapítása komrnjnista párt által kidolgozott programjának megvalósításáért az SZKP KB szeptemberi teljes ülése után kibontakozott és új időszaik kezdetét jelezte a kolhozrendszer fejlődésében. Ezt a korszakot az jellemzi, hog. a kolhozok többsége nagy és gazdaságilag erős gazdasággá vált, hogy a jelenlegi összevont kolhozok műszakilag sokkal jobban fel vannak szerelve mint régebben, hogy a kolhozokban nagyszámú képzett növénytermelési és állatten"észtési szakembert, gépesítőt, traktorost, kombájnost, gépészt villanyszerelőt, gépkocsivezetőt, építészeti szakembert, vazető kolhoztermelési dolgozót és szervezőt neveltek fel, akik jól ki tudják használni a korszerű gépeket és tudományos vívmányokat. És végül lényegesen gyarapodott a kolhozok jövedelme és emelkedett a kolhozparasztok anyagi életszínvonala. Ma, amikor a kolhozok nagyobb beruházásokat eszközölhetnek, bonyolult gépeket szerezhetnek be, s biztosíthatják teljes kihasználásukat, lényeges változásokra van szükség a kolhoznak nyújtott termelő és műszaki szolgálatok formáiban. A gép- és traktorállomásoik már teljesítették régebben kitűzött feladataikat, most alapos átszervezésükre van szükség. A kolhozok ma már önAllóan is hatékonyan ki tudják használni a bonyolult gépeket. Számos kolhoz önállóan végzi el a közös termelés gépesítésének nagyszabású munkálatait, kisebb traktorokkal, autókkal, villanytelepekkel, villanymotorokkal és egyéb berendezésekkel rendelkezik. A párt úgy gondolja -- mondotta Hruscsov --, hogy az egyik elsőrendű feladat a mezőgazdasági termékek termelése jelentős növekedésének biztosítása a minimális munkaráfordítással. Az alapvető belpolitikai probléma a munka termelékenységének fokozásáért folytatott küzdelem. A GTÁ-k kolhozoknak nyújtott műszaki szolgálata elmarad a követelmények mögött. Nem kevésbé jelentős az is, hogy ha két gazdája van ugyanannak a földnek, szükségszerűen rosszabb a gépek és - föld kihasználása. Mint az országos vita szemléltetően igazolta ma ezrével vannak olyan kolhozok, amelyek készpénzért meg tudják vásárolni a szükséges gépeket és hatékonyan ki tudják őket használni. N. Sz Hruscsov megjegyezte, hogy a párt elutasította gyes közgazdászok téves javaslatait, akik már néhány évvel ezelőtt azt javasolták, hogy adják el a traktorokat a kolhozoknak. A gazdaságilag gyenge kolhozok nem tjdnák megvásárolni a gépeket és nem tudnák őket teljesen kihasználni. Ezzel aláásnánk mezőgazdaságunkat. Ha a párt most kitűzi a traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek kolhozok számára történő eladásának feladatát, akikor nem a kolhozrendszer gyengeségéből, hanem erejéből indul ki. Ebben rejlik az alapvető különbséq a kolhozok számára való gépeladás jelenlegi értelmezése és egyes közgazdászoknak néhány évvel ezelőtt tett javaslatai között. A GTÁ-k által közvetített termelői és műszaki szolgálatról a traktorok és egyéb gépek kolhoznak való eladására irányuló áttérés magasabb színvonalra emeli a mezőgazdaság irányítását. A GTÄ-k átszervezése következtében bővülnek a kolhozok és a szocialista ipar gazdasági kapcsolatai, fokozódik és sokoldalúvá válik a város részéről a falunak nyújtott segítség, A kolhozok lehetőséget nyernek új, tökéletesebb, a Szovjetunió különféle övezetei sajátos gazdasági szükségleteinek megfelelő gépek megrendelésére. A GTÄ-k jelenlegi átszervezése — mint azt Hruscsov hangsúlyozta — a kollektivizálás lenini politikájának győzelme után a szocialista mezőgazdaság építésének legnagyobb és legjelentősebb eseménye. Egyes elméleti kérdések N. Sz. Hruscsov beszámolója további részében a GTÁ-k átszervezésének feladatát érintő egyes elméleti kérdésekkel foglalkozott. Az SZKP KB első titkára alapjában tévesnek minősítette azt a nézetet, hogy a traktorok és más mezőgazdasági gépek eladása a kolhozoknak talán a kolhoztulajdon szilárdítására és a tulajdon fejletteb formáját képező állami tulajdon gyengítésére irányul. A tény az, hogy az állami tulajdon a tulajdon fejlettebb formája. így értelmezte ezt Lenin. Lenin azonban nem állította szembe az állami tulajdont a szövetkezeti tulajdonnal. Ellenkezőleg hangsúlyozta, hogy a tulajdon mindkét formája szocialista, és mindkét forma a kommunista társadalom felépítésének érdekeit és közös célját szolgálja. A szövetkezeti-kolhoz tulajdon és az állami tulajdon között vannak bizonyos különbségek, ezek azonban a termelés ugyanazon szocialista módszerének különféle fejlődési formái. Az a fontos, hogy fokozatosan emelkedjék a kolhoztulajdon társadalmasításának színvonala és ezzel emelkedjék az állami tulajdon színvonalára. A kolhozrendszer továbbfejlesztésére és a GTÁ-k átszervezésére kitűzött intézkedések biztosítják a kolhoztulajdon bővülését és közelebbkerülését az államtulajdonhoz. A szövetkezeti tulajdon nem mond ellent pártunk ama elméleti téziseinek, amelyek a kommunista társadalom felépítésének útjaira vonatkoznak, mert a kommunizmusba vezető út mind az állami, mind a szövetkezeti tulajdon fejlődésén keresztül vezet. Hruscsov megjegyezte, hogy a kolhoztulajdon ma minőségileg más mint 25-30 évvel ezelőtt. A kolhozok jelenlegi tulajdonát a munkásosztály és az egész nép vezetésével és tevékeny részvételével a kolhozparasztok közös munkája teremtette meg. A párt és a kormány a kommunista építés tervének megvalósításakor soha sem tekintett a kolhozokra úgy, mint idegen testre a szocialista szervezetben, hanem mindenkor a szocialista gazdasági rendszer létfontosságú szerves részének tartotta óket. N. Sz. Hruscsov hangsúlyozta, hogy az állam és a kolhoz kapcsolataiban soha sem voltak túlsúlyban a kereskedelmi érdekek, mint a tőkés társadalomban a város és falu kapcsolataiban. Szavainak igazolására megemlítette, hogy egyes kolhozok — főként a gazdaságilag gyenge kolhozok - ugyan gyakran adósak maradnak az államnak a GTÁ-k munkájáért, azonban még nem fordult elő, hogy adósságaikért gazdaságukat elárverezték volna. Sőt ellenkezőleg, az állam mindent megtett e kolhozok gazdaságának fellendítésére — hangsúlyozta Hruscsov. Az oszthatatlan alapok Hruscsov beszámolójában a kolhoztermelés növekedését a kolhozgazdaság szilárdulását és oszthatatlan alapjaik állandó gyarapodását jellemző számokat említett. A kolhozok oszthatatlan alapjainak térfogata 1958. január l-ig az 1932. évi 4 milliárd 700 millió rubelhez viszonyítva meghaladta a 100 milliárd rubelt. Hruscsov megjegyezte, hogy emellett az oszthatatlan alapok jellege is megváltozott. A kolhozgazdaság fejlődésének folyamata úgy megy végbe, hogy az oszthatatlan alapok állandóan gyarapodnak és minőségileg változnak, hogy összetételükkel és társadalmi jellegükkel egyre közelebb kerülnek az állami termelési alapokhoz. Manapság minden kolhozparaszt tudja, hogy minél nagyobb lesz az oszthatatlan alap, annál több gépet és egyéb technikai cikket vásárolhat a kolhoz. Ha több gépe lesz, emelkedik majd a termelés gépesítésének színvonala, jobban megy a munka a kolhozparasztoknak és a kolhozparaszt munkája jellegével közelebbkerül a munkás munkájához, több terméket fog termelni, gyarapodnak a kolhozok és kolhozparasztok jövedelmei.. Az oszthatatlan alapok gyarapodása tehát minden kolhozparaszt érdeke. • N. Sz. Hruscsov megállapította, hogy felül kell vizsgálni a kolhozok munkaegységekért járó jövedelme és az oszthatatlan alapokba átutalandó rész elosztásának régebben megszabott módját. Megjegyezte, hogy a földmű vesszövetkezet mintaalapszabályzata elrendeli, hogy a kolhoz pénzjövedelmének legalább 12 és legfeljebb 20 százalékát utalják át az oszthatatlan alapba. Ez a rendelkezés ma nyilvánvalóan elavult, és ezért meg kell változtatni. Az oszthatatlan alap része nyilvánvalóan ezentúl nagyobb lesz. Hruscsov ugyanakkor megjegyezte, hogy az oszthatatlan alapokba átutalandó részek nem növekedhetnek a munkaegységekért elosztott összegek általános terjedelmének rovására, hanem a jövedelem általános növekedése, valamint minden hektár föld és minden termelőág — gabona, ipari inövény, állattenyésztési termékek — után képződő jövedelem növekedésének alapján fognak növekedni. A begyűjtési és felvásárlási árak szabályozásának kérdésével kapcsolatban Hruscsov kijelentette, hogy ezeket ma úgy kell szabályozni, hogy a termelés növelését ösztönözzék, biztosítsák az igazságos jövedelmet és egyidejűleg lehetővé tegyék a nagyteljesítményű gépek vásárlására szolgáló bizonyos pénzeszköz kiutalását az összes kolhozoknak. A mezőgazdasági termékek árának megállapításakor tekintetbe kell venni mind az ipar, mind a mezőgazdaság helyes arányos fejlesztésének érdekeit és emellett biztosítani kell a nehézipar vezető szerepét. Az árak meghatározásakor az eddigihez hasonlóan a kolhozok többségét és gazdaságuk színvonalát kell tekintetbe venni. A kolhozparasztságot, amely a kommunizmus építője, közös érdekek fűzik a munkásosztályhoz. A gépek áthelyezése a GTÁ-ból, tehát állami vállalatokból a kolhozokba, szövetkezeti gazdaságokba, a gépek célszerűbb felhasználását, a munka termelékenységének fokozódását eredményezi. Gyarapodni fognak a kolhozok oszthatatlan alapjai, emelkedni fog a kolhoztermelés társadalmasításának színvonala, bővülni fognak a kolhozok kölcsönös kapcsolatai, ami jelentős feltétele lesz a kolhoztulajdon további fejlődésének és elősegíti állami tulajdonná fejlődését. Fejlesszük mind a kolhozokat, mind a szovhozokat Hruscsov indokolatlannak tartotta azoknak aggodalmát, akik úgy vélték, hogy a GTÁ-k átszervezése után a kolhozokkal kapcsolatban gyengül az állam vezető szerepe. A szovjet állam és nép hatalmas szocialista Iparral rendelkezik, amely az egész népgazdaság alapja — mondotta Hruscsov. A Szovjetunióban a föld állami tulajdon. Az állam továbbra is rendelkezni fog a gazdaság irányításának összes gazdasági eszközeivel. Egyes közgazdászok ama kérdésére, vajon a szocialista mezőgazdaság melyik formája, a szovhoz vagy a kolhozforma fejlettebb-e, Hruscsov válaszáLan hangsúlyozta, hogy nem szabad szembe állítani a kolhozokat a szovhozokkal. A szocialista építés tapasztalatai igazolják, hogy a kolhozokban épp úgy, inint a szovhozokban a termelés növelésének kimeríthetetlen tartalékai rejlenek. Tehát tovább kell szilárdítani és fejleszteni mind a kolhozokat, mind a szovhozokat. mindkét gazdasági forma lehetőségeit ki kell használni a mezőgazdasági termékek teljes bőségének gyors megteremtésére a kommunista építés feladatainak megoldására. A gépeknek kolhozok számára történő eladási módjával foglalkozva Hruscsov megjegyezte, hogy az előzetes számítások szerint a kolhozok többsége, főként a közép-ázsiai köztársaságokban, a Transzkaukézusban, Kubány vidékén, Ukrajnában és más területek egész sorában nyomban vásárolhat gépeket a gép- és traktorállomásoktól. Egyes területeken, ahol a kolhozok többsége ez ideig még nem tud vásárolni gépeket és főként nem tudja őket hatékonyan kihasználni, a GTÁ-k egy részét ideiglenesen eddigi funkciójukkal együtt meghagyják. Egyes kolhozok azonban ott is, ahol meghagyják a GTÄ-kat, vásárolhatnak gépeket. Azokon a területeken, amelyeknek kolhozai gazdaságilag gyengén állnak, két-három évig, máshol esetleg hosszabb ideig is eltarthat a GTÁ-k átszervezése. Javasolták, hogy az eddigi GTÄ-k helyett teljesen új funkciókat ellátó állami vállalatokat létesítsenek, melyeket javító és műszaki állomásoknak (JMÄ) fognak nevezni. A javító és műszaki állomások nem tarthatnak igényt irányító szerepre a kolhozokkal szemben — szögezte le Hruscsov. Gazdasági önelszámolás alapján létesített vállalatok lesznek. A javító és műszaki állomások kötelesek mindenképpen segíteni a kolhozokat a traktorok jobb kihasználásában és kezelésében és betölteni az állami-műszaki ellenőrzés funkcióját. Mivel a kolhozok tulajdon forgó alapjai gyarapodni fognak, Hruscsov indítványozta, hogy terjesszék ki a bankhitel folyósítását a kolhozok termelési szükségleteire. N. Sz. Hruscsov beszámolójában megjegyezte, hogy a kolhozok szükségleteit szolgáló gépeket és más tárgyakat csak az önkéntesség alapján adják el. Nyilvánvalóan a szovhozokra is kiterjesztik a gépek szabad eladásának lehetőségét. A gép- és traktorállomások átszervezésével kapcsolatban meg kell tárgyalni a mezőgazdasági termékek begyűjtésének egyes kérdéseit. Hruscsov hangsúlyozta, célszerű lesz, hogy a begyűjtés arányszámait két-három év alapján szabják meg úgy, hogy objektívebben tekintetbe vehessék az ország különböző övezeteinek sajátosságait. Az átszervezés jelentősége A GTÁ-k átszervezése után az új rendszer szerint célszerűbben használják ki a gépeket, fokozódni fog a munka termelékenysége, növekszik a termelés, ami szükségszerűen a mezőgazdasági termelés önköltségének csökkentését eredményezi. Az állam ezzel reális lehetőséget nyer a mezőgazdasági termékek felvásárlási árának csökkentésére, ami viszont lehetővé teszi az élelmiszerek és ipari cikkek kiskereskedelmi árának csökkentését és ily módon a nép életszínvonalának további emelkedését. Nincs messze az az idő, amikor hatalmas mezőgazdasági termékfeleslegekkel fogunk rendelkezni. A Szovjetunió tervgazdaságában nem fordulhat elő túltermelés, sem ennek következményeként válság. A termékek felvásárlásának feltételei azonban ezután megváltoznak. Az államnak lehetősége lesz azokon a területeken vásárolni gabonát, húst és egyéb terméket, ahol olcsóbbak lesznek. Ne gondoljuk, hogy mindez a messzi jövő ügye. A szóban forgó kérdések a jelen szempontjából időszerű jelentőségűek. A kolhozrendszer továbbfejlesztésére teendő intézkedésekről folytatott országos vita igazolta, hogy ezek az intézkedések teljes mértékben megfelelnek a szovjet nép sürgős létkövetelményeinek és érdekeinek s új, széles és világos távlatokat nyitnak a szovjet szocialista társadalom termelőerőinek fejlesztésére. A párt Központi Bizottsága úgy véli, hogy a kolhozrendszer továbbfejlesztésére és a gép- és traktorállomások átszervezésére kitűzött intézkedések végrehajtása elősegíti a párt XX. kongresszusa történelmi jelentőségű határozatainak sikeres teljesítését és hazánk további előrehaladását a kommunizmus útján — jelentette kl beszámolója végén N. Sz. Hruscsov. ÜJ SZÖ 9 ft 1958. március 15,