Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-29 / 88. szám, szombat

A Központi Szakszervezeti Tanács elnökségének üléséről (ČTK) — A Központi Szakszerve­zeti Tanács elnöksége csütörtöki ülésén értékelte, miként bontakozott ki a szocialista munka verseny a Központi Szakszervezeti Tanács X. ülése után. Megállapította, hogy már az új gazdasági év kezdetétől sokat fejlődött a dolgozók szocialista mun­kaversenye és alkotó aktivitása. A KSZT azzal a felhívással fordul a szakszervezeti szövetségek összes alapszervezeteihez, hogy az üzemek vezető gazdasági dolgozóival együtt rendszeresen ellenőrizzék a kötele­zettségvállalások teljesítését, érté­keljék a szocialista munkavtrsenv eredményeit és teremtsék meg a feltételeket a felajánlások további el­mélyítésére s pontosabbá tételére. A KSZT elnöksége foglalkozott a mezőgazdasági termelésnek, valamint a mezőgazdasági termékek begyűjté­sének biztosítására irányjló intézke­désekkel is. A Központi Szakszerve­zeti Tanács felhívja továbbá az üze­mi szakszervezeti szervezeteket és a vezető dolgozókat, hogy a legköze­lebbi napokban fejezzék te a mező­gazdasági üzemekkel való védnökségi szerződések megkötését. r Április 1-től új utakon az építészedben 'TTO — A? pnít&57p+ ónnilifi 1 -án A IrottríR alnrcxnripltftán olvo AIÍV ÉRDEKFESZÍTŐ KÖNYVÚ]DONSÁG : Az 1948-as februári napok krónikája (ČTK) — Az építészet április 1-én érvénybe lépő új szervezése megszi­lárdítja mind a két építészeti ágazat — az építészeti termelésnek, vala­mint az építőanyag, a'katrészek és konstrukciók termelésének szervezési egységét. Közvetlenül az Építészeti Miniszté­riumnak lesznek alárendelve a nagy­szabású mérnöki s ipari építkezések­kel foglalkozó építészeti termelési vá'lalatok, továbbá a habarcs, az azbeszt-cement, a keramika, a kera­mika! nyersanyagok termelésével fog­lalkozó vállalatok, végül pedig az olyan különleges vállalatok, mint a prágai Tepnotechna, a prágai építé­szeti szigeteléseket gyártó üzem és a prágai építészeti gépeket gyártó üzem. A kettős alárendeltség elve alapján a kerületi nemzeti bizottságol hatás­körébe tartoznak majd az általános lakás- és polgári építkezésekkel fog­lalkozó építészeti termelési vállalatok, valamint azok, melyek eqvszerü ipari építkezések, nagy mezőgazdasági épít­kezések és kisebb mérnöki kiegészítő építkezések kivitelével foglalkoznak. A kerületi nemzeti bizottságok gon­dolkodnak majd a téglagyárak, a kő, valamint kavics és homokkitermelő és feldolgozó vállalatok, továbbá az épületelemek és konstrukciók készí­tésével foglalkozó vállalatok üzemvi­teléről. Ezekből a vállalatokból rendszerint kerületi szövetségek létesülnek. A ke­rületi szövetségek gondoskodnak az építészeti termékek eladásáról, a mű­szaki fejlesztésről, stb. ® A kassai kerület első fécántelepét a szepsi járásban átadták rendeltetésének. A telepen 500 fácánt engedtek ki ketre­ceiből, melyeket a bratislavai és a nyitrai kerületi vadászterületekről szállítottak a telepre. A telep, mely mintegy 5000 hek­táron terül el, a terv szerint alapját képezi majd a kelet-szlovákiai vadászterületek fá­cánokkal valő ellátásának. ® A nyitrai kerületi járásokban az ifjú­sági népművészeti alkotó versenyben 810 együttes és mintegy 10 ezer szólista — szavaló, énekes, mesemondó és bemondó vett részt. © Kassán az utcai bizottságoknak a ház­bizalmiakkal együtt 370 női tagja van. Ez is bizonyltja, hogy mind több nő kapcso­lódik be a nemzeti bizottságokon keresztül az állami ügyek intézésébe. Munkájukkal jó szolgálatot tesznek a lakosság ügyes­bajos dolgainak elintézésében. (—s) ® Külkereskedelmi vállalataink márciusban három nemzetközi mintavásáron vettek részt. Áprilisban újból három helyen állít­juk majd kl Iparunk termékeit, mégpedig Oszakában, Milánóban és Casablancában. © Az Észak-Csehországi Tanítók Énekkara ez Idén ünnepli megalakulásának 35. év­fordulóját. A jubileumi évben néhány ün­nepi hangversenyre készül az énekkar. @ A Szovjetunió határának közelében lévő szobránci járásban 20 iskola már néhány éve őaráti kapcsolatokat tart fenn a szov­jetunióbeli iskolákkal. © Dr. Martin Niemöller. a kiváló német békeharcos és neje, akik egy hétig tar­tózkodtak Szlovákiában, pénteken, március 28-án Tátralomnicról Budapestre utaztak. © A magyar vasutasok küldöttsége e na­pokban látogatásra érkezett a Csehszlovák Köztársaságba. ® A kassai kerület pénteken, március 28-án teljesítette az év első negyedére előirányzott tejbegyűjtési tervet. A kassai kerülbetben az első negyedév végéig ter­ven felül mintegy 280 ezer liter tejet gyűjtenek be. HARMINC SZÁZALÉKKAL TÖBB HÜSVÉTI CUKORKA A PIACON A cukorkafogyasztás nálunk évről évre emelkedik. A hazai csokoládé- és cukorka­gyárak ez évben jelentékenyen növelték a cukorka és csokoládé gyártását. Ez Idén húsvétkor a múlt évvel szemben 30 szá­zalékkal több csokoládé- és cukorkaáru iferül a piacra. Miből áll a húsvéti áru? Nagyon finom cukorkákkal töltött dísztojá­sokból, csokoládéból készült húsvéti fi­gurákból, különféle staniolba csomagolt csokoládétojásokból, tojásformájú drazséból és egyéb cukorkákból húsvéti díszcsomago­lásban. Szlovákia csokoládé- és cukorkaipara magas színvonalú. Gyártmányai mind a bel-, mind a külföldi piacokon ismerete­sek. Jelentékeny mennyiség megy a nyugati országokba is, ami a legjobb bizonyítéka annak, hogy e cikkel ls versenyképesek vagyunk. Három nagy gyár, a Stollwerck, Figaro és a Detva anya- és fióküzemeiben gyárt csokoládé és cukorkaárut. Gyáraink­ban nagy súlyt helyeznek az áru minősé­gére, az áruk minőségét évenként több­ször ellenőrzik és osztályozzák az élelmi­szer ellenőrző intézet közegei. Legutóbb három nagy gyárunkat ebben a sorrend­ben pontozták: 1, Stollwerck, 90,30, Tre­bišov 84,40. és Figaro 79,21. X. P. • • • A felszabadulásunk óta eltelt tizenhárom esztendő legfontosabb, de egyben legérdekesebb és legtanulsá­gosabb eseménye dolgozóink döntő februári győzelme a hazai és külföldi reakció felett. Annál feltűnőbb, hogy a februári események politikai irodalma egészen az utóbbi időkig aránylag szegény volt. Lehet, hogy ennek a jelenségnek az okát abban kell keresni, mi­szerint a februári eseményeket megelőző s a felsza­badulás óta eltelt három év eseményeinek helyes, párt­szerű értékelése nem alakult ki. Erre az okra látszik mutatni az a tény, hogy az utóbbi hónapokban, éppen a februári győzelem tizedik évfordulójának előestéjén — miután pártunk közvet­lenül azt megelőzően kiadta a CSKP történetére vo­natkozó tételeit s tisztázódott az egyes események politikai jelentősége — egyszerre több, a februári ese­ményekkel foglalkozó politikai publikáció látott nap­világot. Ezek közüb a csehszlovákiai sajtó egyöntetű véleménye szerint a legértékesebb Jindŕich Veselýnek, a CSKP párttörténelmi intézete igazgatójának „Az 1948-as februári napok krónikája" című müve. Veselý könyve szerencsésen egyesíti a történelmi hűséget és a pártos, határozott állásfoglalást az ér­dekfeszítő, eleven és hatásos leírással. A bevezető fe­jezetekben ismerteti a februári események előzményeit, megmutatja a párt határozott, következetes és amikor kell, energikus politikáját a dolgozók többségének megnyeréséért. Ismerteti a szociáldemokrácia jobbol­dalának, majd a reakció 1947 végén való előretörésé­nek idején a Laušman által vezetett középnek kétszínű taktikázását, amely a három polgári párt reakciós vezetőségében, a Nemzeti Szocialista, a Cseh Néppárt és a Szlovák Demokrata Pártnak a kapitalizmus visz­szaállitására törő korifeusaiban azt a benyomást kel­tette, hogy a szociáldemokratákkal együtt a kormány­ban és a parlamentben immár többséget alkotnak és az 1946. évi francia mintára, a polgári demokrácia játékszabályai alapján kiszoríthatják a kommunistá­kat, az ország legnagyobb pártját, az ügyek vezetésé­ből. Mesterien érzékelteti a könyv, mennyire nem vették észre a hazai polgári politikusok és külföldi irányítóik, milyen alapvető különbség van 1920 de­cembere és 1948 eleje között. A könyv — részben egészen új, eddiq ismeretlen adatok alapján — éles fényben állítja be Beneš elnök szerepét, aki nemcsak helyeselte, hanem egyenesen ösztönözte a reakció terveit. Már München megmu­tatta, hogy Beneš inkább ügyes, mint nagyvonalú pol­gári politikus. A februári események kapcsán, amelyek folyamán az elnök egész politikája összeomlott, ösz­szeroskadt maga az ember is. Igen érdekesen jellemzi Veselý Ján Masarykot, a fel­szabadulás óta• eltelt időszak külügyminiszterét, aki polgári származása és atyai hagyományai ellenére nem vett részt a reakció puccskísérletének előkészítésé­ben, s annak kirobbantását, á polgári miniszterek le­mondását a maga szókimondó módján „óriási osto­baságnak" nevezte. Ján Masaryk bel- és külföldi barátainak roppant megdöbbenésére február után is kijelentette, „mindig a néppel voltam és azzal is maradok". Veselý könyve az első ismert kísérlet Ján Masaryk tragiku,s halálának lélektani alapon való meg­magyarázására. Rendkívül érdekesek „Az 1948-as 'februári napok krónikájának" azok a részei, amelyek — a kellő össze­függésekben — a Nyugatra menekült árulók hatalmas irodalmát ismertetik, akik mindnyájan saját ostoba, gálád szerepüket igyekeznek tisztára mosni és a re­akció vereségéért másokat, mindenkit, legelsősorban azonban — és ebben igazuk is van — Benešt és a kom­munistákat okolni. A reakció veresége Európának egyik legfejlettebb iparral rendelkező államában természetesen óriási megdöbbenést keltett a nyugati tőkés körökben. En­nek is számos publicisztikai megnyüvánulása van. Veselý hatásosan idézi a legjellegzetesebbeket. Mindent egybefoglalva elmondhatjuk, hogy Veselý könyve szinte iskolapéldája a jól, érdekfeszítően s ha­tározott állásfoglalássál megírt népszerű politikai munkának. A művet egyaránt érdeklődéssel olvassa az idősebb generáció, amelynek életében a februári ese­mények kitörölhetetlen nyomokat hagytak, valamint a fiatalság is, amely számos olyan ismeretet és tanul­ságot meríthet Csehszlovákia és a CSKP történelmé­nek egyik legfényesebb fejezetéből, amely megerősíti őt, magabiztossá teszi a szocializmus építésében. Veselý könyvét máris szlovák, orosz, német és francia nyelvre fordítják. Igen kívánatos volna, ha mielőbb és gondos fordításban magyarul is megjelenne Veselý műve, annál is inkább, miután a magyar dolgo­zók jelentős része nem ismeri a februári győzelem előzményeinek, okainak, lefolyásának és tanulságainak számos részletét. Sz. L. Veselý könyvének egyik fejezétéből, mélynek címe: Hogyan értékelték a nyugati imperialisták a februári eseményeket — közöljük az alábbi részleteket: Miért „betegszenek" meg gyakran a nyilvános telefonkészülékek Bratislava forgalmasabb utcáin és postaépületeiben elhelyezett számos fülkében telefonkészülékek állnak a közönség rendelkezésére. Szüksége­sek, mert a nagyvárosi élet gyors üteme gyakran megköveteli különféle ügyek rövid úton való elintézését. Á közönség szívesen veszi igénybe ezeket a telefonokat. Gyakran lehe­tünk tanúi annak, hogy a telefon­fülkék előtt többen vár koznak tü­relmetlenül sorrakerülésre. Ez külö­nösen a föpostán mindennapos jelen­ség. Es éppen ez ejti gondolkodóba az ilyen torlóCls szenvedő részvevőjét. Tálán kevés az utcai s a postai tele­fonkészülék? Aligha. Sok azonban az üzemen kívül helyezett, nem műkö­dő telefon. A Luxor kávéház előtti készülék például már hetek óta csak bosszantja a telefonálni akarókat. Bratislavában több ilyen „nérrw" te­lefon díszeleg a fülkében. A főposta épületében pedig több fülkében nem ég a villany é< ez gyakran néhány napig is tart. Persze, ember legyen a talpán, aki a sötétben is megtalál­ja a könyvben a kívánt telerfonszá­mot. Mi ezeknek a fogyatékosságoknak az oka? Barinka elvtárs, a bratisla­vai járási telefonkarbantartás vezető­je és Oravec karbantartó néhány mondatban, tömören megmagyarázzák e bosszantó hibák okát. Átmeneti technikai zavarokon Kí­vül elsősorban a telefonáló közönség egy részének fegyelmezetlénségéről van szó. Megmutatták csáknem egy tucat telefonkagylót, melyek erede­tileg erős lánccal voltak a késiülék­hez erősítve. A láncokat különös „szakértelemmel" harapófogóval' el­metszették. Több bakelit-kagylót pozdorjává törtek a valószínűleg „ide­ges" telefonálók. A föpostán pedig gyakran eltűnnek a villanykörték, akadnak tehát olyanok is, akik mél­tányolják az ilyen „jutányos" beszer­zést. De a legtöbb kárt okozza, hogy különféle ércpénzt, érmeket, lemez­darabokat, sőt félpatkókat, stb., is dobá 1 nak a telefonkészülékek auto­matáiba. A föpostán több száz érem­ből egész numizmatikai gyűjteményt állíthatnának ösze. Egy leleményes „újító" átfúrt egy pénzdirabot és cérnaszálon eresztette az automatá­ba. Oqy vélte, hogy „találmánya" le­hetővé teszi majd a többszöri in­gyenes telefonálást. Mindez persze nem használ a te­lefonkészülékednek, nem járul hozzá ahhoz, hogy a közérdeket szolgáló berendezések zavarmentesen álljanak mindenki rendelkezésére. A nyilvános telefonokra mindnyájunknak szüksége van. Ezért őszinte megértéssel csat­lakozhatunk a posta dolgozóinak óha­jához: Tartsuk tiszteletben polgártár­saink fogait, óvjuk meg a megrongá­lástól a közvagyont 4s ne legyünk a kártevések közömbös szemtanúi. Kolár Marcel. A Csehszlovákiában állomásozó nyu­gati imperialisták ügynökségeire és diplomáciai képviselőire villámcsapás­ként hatottak a februári események. Mielőtt még felocsúdtak volna az új, előre nem várt helyzetből, mielőtt még itt-ott be tudtak volna avatkozni, vé­gigsepert a fergeteg, ők pedig mesz­szemenő terveik romhalmazán marad­ták. Többéves igyekezetük, hogy meg­tartsák Csehszlovákiát, mint burzsoá hatalmuk közép-európai védőbástyáját, mely szirten megtorpanna a Nyugat felé irányuló szovjet befolyás, cső­döt mondott. A cseh burzsoázia téves információja folytán a kommunisták hatalmát gyöngének és letűnőfélben levőnek tartották. A fejlemények azonban bebizonyították, milyen esz­telen volt eme nézetük. Az egyébként sikeresen üzérkedő Lawrence Stein­hardt amerikai nagykövetből egyszerre politikai kontár lett. A Csehszlovákiában lejátszódó feb­ruári eseményekre a Nyugat először esztelen fecsegések és koholmányok terjesztésével válaszolt. Azt híresztel­ték, hogy a CSKP-t már izolálták, vége a kommunista befolyásnak Cseh­szlovákiában, majd pedig úgy állí­tották be a cseh burzsoázia hirtelen és megsemmisítő vereségét, hogy ez szörnyű terror, tömeges letartóztatá­sok és a népre, főleg pedig a diá­kokra leadott sortüzek eredménye. Ebből persze egy szó sem volt igaz, de különben hogyan tudták volna el­fogadható formában megmagyarázni azt, hogy előzetes, a burzsoá uralom­nak Csehszlovákiában való megerősö­déséről szólő híreik egyszerre oly éles ellentétbe kerültek a valósággal? Hogy nyomatékot kölcsönözzenek ezen rém­híreiknek, melyeket a burzsoá tábor­ból külföldre szökött első menekültek csak még jobban kiszíneztek, elhatá­rozta az amerikai, angol és francia kormány, hogy közös jegyzékkel tilta­kozzék a „véres" csehszlovákiai ese­mények ellen. Az ezen jegyzékről szó­ló hírt csütörtök, azaz február hu­szonhatodikának reggelén közölte a Francé Presse. Elsőnek a Rudé právo február hu­szonnyolcadiki cikkével válaszolt az említett jegyzékre, melyben mérsé­kelten, szarkasztikus hangon érdeklő­dött, vajon mit is akarnak a nyugati nagyhatalmak? Hiszen huszonhat mi­niszter közül tizenketten beadták le­mondásukat, akiket az alkotmány szi­gorú betartása mellett, parlamentáris és demokratikus alapon, tizenkét más miniszter váltott fel. A lemondások elfogadását és az új miniszterek a fennálló törvények értelmében való ki­nevezését a köztársasági elnök foga­natosította. Miért izgatják fel tehát magukat ? A nyugati nagyhatalmak különben megelégedtek ezen hiábavaló jegyzék­kel, melynek hasztalanságáról persze saját maguk is meg voltak győződve. További olyan külföldi, akinek az események lefolyására vonatkozó né­zetét fontosnak tartom idézni. Sir R. Bruce Lockhart, az angol Intelligence Service ismert nagyágyúja. Lockhartot, akinek keze benne volt a sötét ellen­forradalmi gaztettekben a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom idején Oroszországban, és aki később mint diplomata hosszabb ideig élt Csehszlo­vákiában is, Nyugaton a mi viszo­nyaink szakértőjének tartják. A feb­ruári események után három közle­ményt adott ki ebből a tárgykörből; a „Foreign Affairs" című amerikai folyóiratban megjelentből idézem az alábbi rövid, de találó jellemzést: „A kommunista fordulat — mondja Lockhart ,— lényegében spontán és gyorsan megszervezett visszacsapás volt a kommunistaellenes miniszterek törvényes, de idétlen akciójára... A kommunisták tudták, mit akarnak, míg a másik oldalnak nem volt egyet­len igazi politikusa sem s egymás között is meghasonlottak... Az elkö­vetett politikai hiba a kommunisták­nak nagyszerű alkalmat nyújtott az ellenzék megsemmisítésére ..." A továbbiakban Lockhart más, fi­gyelemre méltó következtetésre jut. Elutasítja azokat a nézeteket, hogy Zorin szovjet követnek Prágában való jelenléte a Szovjetunió kormányának beavatkozását jelentené a februári eseményekben. Ezt írja: „Tekintettel arra, hogy a forrada­lom (így nevezi Lockhart a februári eseményeket) az ellenzék kezdemé­nyezésének véletlen eredménye volt, azt hiszem, arra kell következtetni, hogy Oroszország az akciót se nem ösztönözte, se pedig annak pillanatát meg nem választotta, jóllehet, minden kétséget kizáróan módjában állott volna a döntést ilyen vagy olyan mó­don kikényszeríteni bármikor, amikor azt szükségesnek látta." Végül a külföldi publikációk hosszú sorából, amelyek értékelték a februári eseményeket Csehszlovákiában, egy részletet közlök abból a hivatalos amerikai jelentésből, amelyet 1948 márciusában dolgoztak ki és az USA kongresszusa külpolitikai bizottságá­nak terjesztették elő. „A prágai for­dulat" című IV. fejezet befejező ré­szében szó szerint ezt írják: „Ily módon február 25-én 16 óra 30 perckor, amikor Gottwald bejelen­tette, hogy Beneš hozzájárulását adta az új kormány kinevezéséhez, a válság befejeződött és a forradalom sikeresen bevégződött. A tökéletes államfordulat lényege, hogy az államban az egyik párt ma­gához ragadja a hatalmat és törvé­nyesen megszerzett befolyása alapján felhasználja az állami szerveket cél­jaira, mozgósítja a nép egy részét en­nek támogatására, míg a másik fél megbénul és képtelen bárminemű po­litikai akcióra. Ezt a feladatot sehol­sem oldották meg sikeresebben, mint Csehszlovákiában 1948 februárjában. A főszerepet a bel-, honvédelmi- és információs minisztériumok játszották, valamint a kommunista vezetés alatt álló munkásszakszervezetek. Machia­velli ideje óta sohasem játszották ki ügyesebfoen a többséget, mint Cseh­szlovákiában. Sohasem tették töké­letesebben' ártalmatlanná az ellenzék potenciális erőit. Sohasem fordult elő mindazon erőknek tökéletesebb össz­játéka, mint amit a kisebbség hasz­nált Csehszlovákiában. A rendőrség és a munkásszerveze­tek úgy dolgoztak, mint a gőzgép dugattyúi, mialatt a Nemzeti Front, a parlamenti rendszer azon emeltyűk szerepét töltötték be, amelyek révén az ellenzéket eltávolították az útból és amelyekkel a nem kommunista pártok maradványait visszavezették a megújhodott koalícióba." Az amerikai kongresszusnak ez a jelentése természetesen számos hely­telenséget, valótlanságot és torzítást tartalmaz. Csak az érdekesség ked­véért idézem, hogy lássuk, milyen „eredeti" következtetésekre jut néha a burzsoá gondolkodásmód. Azt hi­szem felesleges vitatkozni az olyan valótlanságokról, mint amilyen a kongresszusi jelentésnek az az állí­tása, mintha februárban Csehszlová­kiában a nemzet kisebbsége került volna uralomra. Népünk, amely a februári események döntő erejét ké­pezte, jól tudja, hol volt a kisebbség és melyik oldalon állott a nemzet többsége. A nyugat képviselőinek nézeteit ki­fejező fenti idézetekből minden egy­oldalúsága ellenére a következő egy­értelmű következtetést lehet levonni: A jobboldal képviselői Csehszlo­vákiában a döntő próbatételben és a kommunistákkal való harcban elbuk­tak. Egész akciójuk meggondolatlan, rosszul szervezett volt és a jobboldal támadásának vezetői számos esetben mint korlátolt politikusok viselked­tek. 139 SZÖ 2 * 1958. március 22.

Next

/
Thumbnails
Contents