Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-27 / 86. szám, csütörtök

* A tornaijai járás pártkonferenciájáről A LEGFONTOSABB FELADAT A FALUSI PÁRTSZERVEZETEK TAGLÉTSZÁMÁNAK GYARAPÍTÁSA L gy egész újságoldalt kitevő cikket lehetne írni a tornaijai járás kommunistáinak konferenciájáról, ha a kétnapos tárgyalást részletesen elemeznénk. S mivel ezt nem tehetjük, hadd ragadjunk ki a konferecia beszámolójából néhány részletet, ami egyrészt a kommunisták sikereiről, másrészt a pártmunka fogyatékosságairól ad számot, s áltálában tükrözi a 3i felszólaló véleményét. Mielőtt elemeznénk a konferencián felmerült egyes kérdéseket, szükséges leszögezni, hogy e járás nezőgazdasági jellegű és úgy érthető, hogy a konferencia beszámolója bőséges anyaggal szolgált a falvak életéről. Persze Gólián Istvánnak, a járási pártbizottság titkárának a beszámolója emellett még más kérdésekre is, mint az ipar, a párt ideológiai kérdésére, valamint a nevelésoktatás kérdéseire is kiterjedt. A beszámoló egyik gyenge pontja az volt, hogy meglehetősen gyéren emlékezett meg az ifjúságról — habár Gérec Zoltán, a CSISZ járási elnöke és Susányi István, a traktorállomás CSISZ-szervezete elnökének a felszólalásából kitűnik, hogy a járásban dicséretre méltó a szövetkezetekben és egyéb munkahelyeken dolgozó fiatalok munkája. De hadd szóljunk arról, hogy a múlt esztendei konferenciának egyik fontos határozatát — 1958-ig a kommunisták meggyőző munkájának segítségével a járás minden falujában megalakítják az EFSZ-eket - teljesítették-e? Büszke lehet a járás minden kommunistája, hogy ezt a különben nem könnyű határozatot meg is valósították. Nincs a járásnak ma már egyetlenegy községe sem, ahol ne volna szövetkezet. Kétségtelen, ez a kommunisták odaadó munkáját dicséri. De elég ez magában véve? Megteremtették-e a kommunisták a szövetkezetek továbbfejlesztésének alapjait? Megértették-e a szövetkezetben, hogy az alapszabályzat a szövetkeze'

1 tagok részére törvény? Amint a konferencián a felszólalásokból kitűnt, nem minden szövetkezetben vannak tisztában az alapszabályzattal és a nagyüzemi gazdálkodási formával. Mert, ha minden faluban, illetve szövetkezetben tudná a tagság, milyen jogai és kötelességei vannak a közösség iránt, nem fordulnának elő olyan esetek mint pl. Sajógömörfcen, ahol túlméretezett háztáji földet adtak a tagságnak. Bizony van olyan szövetkezeti tag, ak. 2 hektár háztáji földön gazdálkodik. Simkó Károly, a helyi pártszervezet nevében a konferencián ugyan ígéretet tett, hogy ezt megszüntetik, de ezt eddig is tudták mind a faluban, mind a járáson, és eltűrték. Még súlyosabb az a helyzet, hogy néhány EFSZ-ben „egyéni gazdálkodást" folytatnak a nagyüzemi gazdálkodás leple alatt. Erre akad eléggé elrettentő példa is. A jénei szövetkezetnek a tervezett állatállománya ugyan nincs meg, de a 29 tag háztáji gazdaságában együttvéve 235 sertést nevel és 65 szarvasmarhát tart. Bizony van olyan tag, pl. a helyi nemzeti bizottság elnöke, akinek csaknem 10 sertést és 3 szarvasmarhát találhatunk az istállójában. Hát milyen kczös gazdálkodás ez? Hogyan képzelik el ebben a faluban a szocialista közösségi munkát ? Feltehetné valaki a kérdést, hoqvan lehetséges ez, hát ebben vagy ehhez a faluhoz hasonló más falukban nincs a kommunistáknak szemük, nem veszik észre ezeket a dolgokat? Ezt nem állíthatnánk, ellenben mindé? annak a következménye, hogy sokhelyütt számbelileg kicsi i pártszervezet, máshol túlságosan „elnézőek" a kommunisták. Leszűrve ebből a tanulságot arra a következtetésre jutunk, hogy nem elég az üdvösséghez, ha csaik megalakítjuk a szövetkezetet, aztán lesz, ahogy lesz, mehet az élet tovább. A falusi pártszervezeteknek korántsem szabad megpihenni az eddigi babérokon, kiváltképpen a tornaijai járásba.i nem, hiszen oly sok problémát kell még megoldaniok. Több szövetkezet a járásban köt lességvállalást tett, hogy 4 év alatt ' siti az ötéves tervet. Nem könnyű, de teljesíthető feladat ez a tornaijai járásban, csak a kommunistáknak a z élre kell állniok és állandó meggyőzéssel odahatniok, hogy a járás szövetkezetei a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit felhasználva eleget tegyenek f. társadalom iránti feladatjknak is. És mi ennek az elfő feltétele? Elsősorban a falusi pártszervez ^knek a számbeli gyarapítása. E tekintetben sok mulasztást követtek el a kommunisták, hiszen a múlt esztendőben a 35 falusi pártszervezetbe egyetlenegy szövetkezeti tagot sem vettek fel. Az is elítélendő, hogy a járásnak öt olyan falusi szervezete van, amelyben egyetlenegy szövetkezeti tag sincsen. A szövetkezeti mozgalom további helyes úton való fejlesztésének egyik biztosítéka a tornaijai járásban, az eddigieknél még jobb falusi pártmunka. Ehhez pedig az kell, hogy ifjú vér kerüljön a pártszervezetek vérkeringésébe. Szívleljék meg a járás falusi pártszervezetei a konferencia bírálatát. A párttagságra megérett, a rendszerhez hű szövetkezeti tanok sorából gyarapítsák a pártszervezet tagságát és minden bizonnyal épp úgy, ahogyan a szövetkezetek alakításában is sikeres munkát végérték, sikerrel jár majd a kommunistáknak az EFSZ-ek továbbfejlesztéséért foly' nagy harca is. MÉRY FERENC ¥¥ V ¥ y ¥¥

¥¥¥¥¥¥ ¥ v ¥

¥ Ä TESTVÉRI SEGÍTSÉG SZÉP PÉLDÁM • *" "Sí ÍÜSStfíW A mozgó transzformátorállomás a gyár udvarán. A Trnavai Kovosmalttó! a Hencoveei Fafeldolgozó-üzemig mindenhol ismerik őket. E két szó: „EZ-Brno" szinte fogalommá vált az épülő Szlovákia minden nagyobb üzemében. E gyár dolgozói készítették el a felszabadulás utáni Szlovákiában épült csaknem valamennyi új üzem idegrendszerét: az elektromos berendezéseket. A gyár udvarán elszállításra készen állanak a legújabb gyártmányok, melyek közül, amint Patočka elvtárs, a gyár dolgozója mondja, nem egyet a brüsszeli világkiállítás látogatói is megtekinthetnek majd, de főként a szeptemberi brnói nemzetközi vásárra készülnek nagy meglepetésekkel. ÚJFAJTA DARU — Világviszonylatban is fontos és eddig még nem gyártott építkezési gépre — az új típusú mozgódarura vagyunk a legbüszkébbek, mely számára a mi gyárunk készítette, tervezte a hajtóművet. A Breznói Hídgyár vezetősége minket bízott meg e rendkívül speciális, szinte úttörő munka elvégzésével, mert ők csak a daru acélszerkezetét készítik saját üzemükben. A mozgó daru előreláthatólag különösen a panelépítkezéseket fogja majd meggyorsítani. Az elektromos szerelést Urbanek és Trubelik elvtársak végezték a leghidegebb tél idején, ami nem volt könnyű munka, mert a toronydaru legnagyobb magassága meghaladja a 40 métert. Hogy csak a legfontosabb adatokat említsük - mondja a vállalat fő mechanikusa —, a daru percek alatt - saját villanymotorjai segítségével — felhúzza a 40 méteres szerkezetet a szállítás utáni vízszintes helyzetből. Tehát az egyik munkahelyről a másikra való átszállítás és az újra üzembeállítás a lehető legkevesebb ideig tart. Az egész emelőberendezés saját tengelyén képes közlekedni - a torony lehajtása után a szerkezet felső része ráhajlik a Tatra 111-es teherkocsi rakodóterére, alsó része pedig egy külön e célra épített alvázon mozoghat. Az. eddigi hasonló szerkezetekkel szemben a miénknek az 8 legnagyobb előnye, hogy az egész épülő objektumot tetszés szerint körül tudja járni. Meglepő a hatalmas daru aránylag csekély, mintegy 28 tonnányi súlya, melyből a szükséges nehezékekre 12 tonna esik. TRAFOÁLLOMÄS KEREKEKEN További újdonságaik, melyeket különösen Szlovákiában használnak a nagy teljesítményű mozgó transzformátorállomások. E szintén legnagyobb részt teljesen új elgondolások alapján szerkesztett villamos gépeket teljesen a brnói üzem gyártja. Jó szolgálatot tesznek ezek például Szlovákia geológiailag eddig még át nem kutatott lelőhelyeinek feltárásánál, ahol a közönséges áramot transzformálni kell a hatalmas fúróberendezések .. és munka közben. számára. A nagy teljesítményű bágerek villanymotorjainak is szüksége van ilyen mozgó transzformátor-állomásokra. Különösen a Vág mentén építendő nagy vízierőművek földmunkáinál veszik nagy hasznát az üzem gyártmányainak. Teljesítményük 160 és 3150 kilovoltamper között változik. Legújabban a külföldön eléggé használatos elektromos traktorok számára szükséges mozgó transzformátorállomások gyártására kapott a gyár megrendeléseket. De a hazai ipar, méghozzá a bányaipar számára is készítenek meglepetést: a speciálisan csak bányászati célokra készült transzformátorállomást, melynek teljesítménye 75 és 160 kilovoltamper között mozog majd. A technikában járatlanabbak feje szinte belefájdul az újonnan szerkesztett gépek adatairól tartott előadásba. önkéntelenül is a látogató ajkára kívánkozik a kérdés: — Hogyan képesek egy üzem dolgozói ilyen sokrétű alkotó munkára? Nem hangzott el a kérdés, de tudom, így válaszolt volna a brnói üzem bármely dolgozója: — Csak kötelességünket teljesítettük szlovákiai testvéreinkkel szemben. K. Tóth Mihály reiről, melyeket új, termeléke- daruk alkalmazása, melyek segítnyebb technikai módszer alkalma- ségével az 50 tonna súlyú vasbeton alkatrészeket összeillesztik. Az új módszer hatékonysága ^ konkrét gazdasági eredményekben § ban.~Az~Íljícs Kohóüzem nagyol- tükröződik, fgy az építőmunkák | vasztója például 153 nap alatt ké- elvégzéséhez 4-5-szörte kevesebb s szült el. A nagyolvasztó Időelőtti munkaerőre mindössze 40-50 § tonna emberre volt szükség. Ezenkívül terven n

a9y fémanyag megtakarítást eredményezett; vasbeton pótolta az eredetileg kimondottan fémanyagból tervezett alkatrészeket, s így a tervhez viszonyítva 845 tonna acélt sikerült megtakarítani a Vorosilov Kohóüzem negyedik nagyolvasztójának építésénél. A zásával értek el. Tavaly nem egészen egy év alatt öt nagyolvasztó épült a Dombaszüzembehelyezése 200 000 öntvényt eredményezett felül. Az új technikai módszer, melynek elsősorban köszönhetik sikerüket, előregyártott szakaszos vasbeton alkalmazása volt az eddigi egy darabban gyártott monolit vasbeton helyett. Régebben munkálatok terjedelme is 11 szákizárólag csak monolit vasbetont alkalmaztak és ebből építették a bunker-rakodóhidakat, a gépcsarnokot és az öntőcsarnokok egyes munkahelyeinek talapzatát, ami zalékkal csökkent, s ily módon ^ egy negyedével volt olcsóbb az ^ építkezés. A Dombasz vidékén tavaly fel- ^ épült 5 nagyolvasztó építésében > sok időt vett igénybe és sok mun- alkalmazott előregyártott szaka- i kást foglalkoztatott. Természete- szo

s vasbeton azonkívül, hogy § sen az építkezés folyamata is kö- emelte az építőmunka indusztria- ^ rülményesebbé vált, és drágább Uzálásának színvonalát, összesen ^ volt az építkezés. 2000 tonna fémanyag és 1200 köb- § Az új módszer mindezt meg- méter faanyag megtakarítását tet- § szünteti. A különleges vasbeton te lehetővé. Követendő példa ná- § alkatrészeket a helyszínen szere- lünk U. <L.) UJABB SIKEREK FELE Megjutalmazták a legjobb dolgozókat A Dunaszerdahelyi Állami Gazdaságban 1956-ban rosszul gazdálkodtak. Az elmúlt év azonban örvendetes eredményekkel zárult, pénzben kifejezve 690 000 korona volt a nyereségük. A gazdaság több dolgozóját megjutalmazták. Csiba Lajos, a tőkési osztály fejője 4815, Egry Béla 5015, Csiba István (a csótfai osztályról) 4635 korona pénzjutalmat kapott. Mondok Gábor, Dunaszerdahely M Most, amikor a tavaszi mun2 kák küszöbén vagyunk, szólnunk 4P kell állami gazdaságainkról is, •

amelyek hasonlóan szövetkezezeteinkhez, alaposan felkészülve & várják a tavasz beköszöntését Dicséretükre legyen mondva, állami gazdaságaink dolgozói a királyhelmeci járásban az elmúlt évben eddig nem ismert sikerekre tekintenek vissza. Ezt ékesen bizonyltja az is, hogy a múlt év kimagasló gazdasági eredményei után országos méretben a harmadik helyre kerültek az állami birtokok között. Állíthatjuk, hogy a járás állami gazdaságai tízéves fennállása óta az elmúlt év volt az első, amikor nyereséggel zárták az évet. Nem érdemtelenül nyerték el a minisztérium dicsérő elismerésének második fokozatát. Áz eredmények nem születtek véletlenül Ehhez legjobban a szocialista verseny elmélyítése járult hozzá. Tavaly például 49 kollektíva 987 dolgozó bevonásával és 72 egyéni kötelezettségvállalás biztosította a tervezett termelési feladatokat. A bevált mozgató erő, a szocialista verseny meghozta a várt eredményeket. Őszi búzából 25. tavaszi árpából 35, cukorrépából 15 lóheréből 35 százalékkal szárnyalták túl a tervezett hektárhozamokat. A? elsők között kell megemlékeznünk a bodrogszögi gazdaságról, ahol a jó munkaszervezéssel, az állandó csoportok megalakításával az évvégi értékelésnél csak prémium elmen 57 000 koronát fizettek ki a dolgozóknak. A nagyüzemi szocialista gazdálkodás példaképei Az elért eredmények figyelembe vétele után joggal állíthatjuk, hogy állami gazdaságaink példát mutatnak a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra A gazdaság dolgozói állandóan foko* zák az eredményeket. Veres József, a fejszési gazdaság tehéngondozója járási méretben a legmagasabb termelékenységet érte el, mert a tervezett egy tehénre esö napi 7,8 literrel szemben 9,8 litert fejt ki minden tehéntől. Hasonló példás követői a leleszi gazdaságból Tirpik József, Kohút Bertalan és Bajusz Bertalan állatgondozók, akik a malacok felnevelésében 14,7 darabot értek el anyasertésenként. A múlt év örömteljes eredménye Ha összegezzük az elért eredményeket, örömmel állapíthatjuk meg, hogy az 1957. évet 1 millió 230 000 korona tiszta nyereséggel zárták. Mindebben igen jelentős része volt a dolgozók törekvésén kívül a gazdaság vezetőinek Dobos Imre igazgatóval az élen, aki fáradságot nem ismerve dolgozott a hibák kiküszöböléséért. Munkájukat siker koronázta, mert országos méretben az elsők közé jutottak. Ez azonban csak úgy lesz igazi, ha továbbra ls arra fognak törekedni, hogy elnyert elsőséget a termelékenység állandó fokozásával megtartsák. Van még javítani való is Az eredményekről beszélve nem hallgathatunk a hibákról sem, ami a Királyhelmeci Állami Gazdaságban is akad. Nem szabad, hogy a vezetőség figyelmét elkerülje a szőlőtermesztésben levő nagy lemaradás. Itt alig 61 százalékra teljesítették a kitűzött termelési feladatokat. Noha a királyhelmeci szőlőhegyen Kotora elvtárs gondos és odaadó munkája eredményeként 116 százalékot értek el, a ki=toronyai gazdaság 31 százalékos terméseredménye ezt azonban annyira ellensúlyozta, hogy a járási átlag igen alacsony lett. Ezen a téren a jövőben fokozottabb gonddal kell dolgozni, hogy az eredmények itt is gyökeresen megjavuljanak. Az újabb sikerek érdekében Hogy ebben az évben még jobb eredményekről adhassanak számot, újabb intézkedéseket tettek. A termelési feladatokat aprólékosan feldolqozták s minden gazdaság, sőt minden munkacsoport tudja, mit kell egy éven át termelnie. A termésfeladatok sikeres teljesítése érdekében tovább mélyítik a szocialista versenyt és a kötelezettségvállalási mozgalmat. Eddig mintegy 62 kollektív, 77 egyéni felajánlás 718 dolgozó bevonásával 1 millió 810 000 korona értékű felajánlást tettek. A vállalásolt még tovább folynak. A nagyobb sikerek elérésére elfogadták a Hlohoveci Állami Gazdaság versenyfelhívását s egyidejűleg versenyre hívták fel a szomszédos gálszécsi és a tornaijai gazdaságokat. Minden munkaszakaszon felkészültek már, vetőmag, gépek készen várják a tavaszt. -1-nA harmadik kitüntetés A napokban Kassára utaztam. A vonatban Berti bácsival, a Leleszi Állami Gazdaság egyik sertésgondozójával találkoztam. Hozzáültem. Beszélgettünk. — Hova utazik? — Kassára. — Minek? Kérdésem nagyon meglepte. Gondolkodott, mint aki nem tudja, valójában minek is utazik Kassára. — Kitüntettek — mondta örömmel. Tovább már nem kellett kérdeznem, beszélni kezdett magáról, terveiről. — Már harmadszor tüntettek ki. Megmondom, ahogy van, ez engem mindig becsületes és odaadó munkára késztet. Igyekszem, hogy minél jobb eredményeket érjek el. Ez idén talán a legjobb eredményt érem el. A félévi tervet már majdnem teljesítettem. Hátha még a takarmány eVát ás sem döcögne. — Remélem, becsületes munkámmal ezután is jó eredményt tudok elérni és még lesz részem kellemes meglepetésben. Büszkén mondta ezt, örömmel. Beértünk az állomásra, elbúcsúztunk. Berti bácsi, a „Példás dolgozó" példaképül szolgálhat sokaknak. Pál Ottó, Lelesz. ÜJ SZÖ 5 * 195S MÁJROIUE aa.