Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-24 / 83. szám, hétfő

Az ifjúság neveléséből a nemzeti bizottságoknak is részt kell vállalniok A szepsi járásban igen sokat beszélnek Vendégi, Aj, Horváti és más községek lelkes, odaadó ifjúságáról, akik szívügyüknek tek'nti'k a mezőgazdaságot és helytállnak a szövetkezet valamennyi munkaszakaszán. Annál kevésbé beszélhetünk meg • elégedéssel a tornai ifjúságról, ahol még nagyítón keresztül sem láthatunk fiatalt a szövetkezetben és az állami gazdaságban. Éppen ezért nem múlik el a szövetkezet és a HNB egyetlen ülése sem anélkül, hogy ne beszélnének a szövetkezeti tagok U ánpótlásának kérdéséről, mivel a szövetkezet igen súlyos munkaerőhiánnyal küzd és a csúcsmunkákat, mint a növényápolás, a takarmánybetakarítás és az aratás csak külső segítséggel képes idejében elvégezni. Ennek pedig a legfőbb oka — mint már említettük — az, hogy a fiatalság nagy része, még a szövetkezeti tagok ifjú családtagjai is, a falun kívül. különböző munkahelyeken helyezkedtek el. Köteles Péter, a szövetkezet agronőmusa arról tájékoztatott, hogy bár száz tagot tartanak nyilván, azonban a munkában csak 48 tettrekész munkaerőre számíthatnak, mivel a szövetkezet tagjainak túl magas az életkora: 35 éves korig hárman, 52 éves korig pedig négyen dolgoznak a szövetkezetben. A taqok túlnyomó többsége tehát idősebb emberekből tevődik össze, akikre nem lehet minden alkalommal számítani. Egyébként a szövetkezetnek 568 hektár területet kell megművelnie, amire a rendelkezésre álló munkaerő nem elegendő. A gépi segítség mellett is nagyobb létszámra lenne szükség. — Mi lehet az oka annak — tettük fel a kérdést a szövetkezet: vezetőségnek, hogy az ifjúság elkívánkozik a faluból és nem kedveli a mezőgazdaságot, holott tudomásunk szerint a faluban is megvannak ugyanazok a kereseti lehetőségek, mint az iparban A válaszok különbözők voltak. Egyik azon a nézeten volt, hogy a mai fiatalság i em szereti a mezőgazdaságot, másak viszont azt mondották, hogy az iparban sokkal jobbak a munkafeltételek, mivel 8 órát dolgoznak, viszont a mezőgazdaságban a munkaidő miniig az adott helvzethez. munkához igazodik. Mindenesetre, ha ezeket az érveket elfogadnók és a már megnevezett, községek ifjúsága életkörülményeire alkalmaznék, a valóság megcáfolná állításainkat, mert ugyanazt, amit a tornai fiatalokról állítanak, nem vonatkoztathatjuk Aj és Horváti községek ifjúságára. Ügy véljük, ezeknél az érveknél sokkal messzebbre kell mennünk és sokrétűbben kell elbírálnunk a tornai szövetkezetben levő helyzetet. i Torna községben van mozi és kulturház, de rendszeresen csak az előző működik. Akarva, nem akarva azt kell megállapítanunk, hogy a kocsmán kívül — ahova igen sok fiatal jár — csupán <• moz

f nyújt némi szórakozási lehetőséget a faluban. A kulturális élet hiányában is kell keresnünk aninak okát, hogy az ifjúság inkább a falun kívül keres elhelyezkedési lehetőséget, mint a szövetkezetben. A másik nagyon fontos kérdés, hogy a községben vajmi kismértékben vonják be a munkába a fiatalok t; sem a pártszervezet, sem a HNB nem törődik eléggé a helyi CSISZ-szervezet működésével, az ifjúság nevelésével. Hogy ez a gyakorlatban is így van, arra számos példát sorolhatnánk fel. Vegyük példának a helyi traktorosbrigádot, ahol leginkább a fiatalok dolgoznak. Falubelit azonban itt sem tehet találni a traktorosok között, a javítók és gépkezelők is imimd vidékről járnak be. Kevésbé hihető, hogy a gépek, traktorok se érdekeljék az ifjúságot s hogy Tornán mégis erről győznek meg a tények, azt mással nem magyarázhatjuk, mint a helyi szerveknek az ifjúság nevelése iránt tanúsított közönbösségével. Az ifjúság neveléséből a CSISZszervezet mellett a helyi nemzeti bizottságnak is részt kell vállalnia. Arra kell törekednie, hogy jő feltételeket teremtsen a fiatalság számára a faluban, s akkor minden bizonnyal a vidéken dolgozók magy része visszatér, annál is inkább, mert ez idén a munkaegység értéke 20 koronát tesz ki. A jo munka eredményes f <&mmáM fe HMM t í Mint ismeretes, a Királyhelmeci Helyi ^ Nemzeti Bizottság állandóan fokozza § tevékenységét mind kulturális, mind- ^ pedig közigazgatási téren. De nemcsak | a HNB tagjai, hanem az állandó bi Atomenergia békés célokra a részét a J feladatok S § tősen kiveszi teljesítéséből. s A nőbizottság agitációs munkát § szervei, s meglátogatnak minden föld- ^ művest, akiket a beadási feladatok § idejében való teljesítésére buzdítanak. § Lényegesen javult az utcai bizott- fc c ságok munkája is! Jelenleg még csak ^ három ilyen bizottság működik, de a § HNB munkájában javaslataikkal igen § jelentősen hozzájárulnak a problémák ^ megoldásához. Az utcai bizottságok ^ főként a közellátás, a tisztaság és a | rend biztosításánál végeznek tevékeny ^ munkát. ^ Említésre méltó munkát végez a ki- | rályhelmeci HNB a város építése és | szépítése terén is. Már a tavasz fo- § e lyamán megkezdik az Ibolyás hegy ol- ^ dalán a városi strandfürdő építését. ^ Ez éven befejezik a szabadtéri szín- ^ padot s építenek egy sétányt a sza- $ badtéri színpadtól az Ibolyásig, amely ^ padokkal és fasorral lesz szegélyez- | ve. § Kulturális téren bevezetik a han- S e goshíradón keresztül a filmismerteié- i A Tyimirjazev Mezőgazdasági Tudományos Akadémia izotóp-laboratóriumában kísérletek folynak izotópokkal a biológia terén. A szovjet tudósokkal együtt csehszlovák és jugoszláv szakemberek is dolgoznak itt. A képen J. Kováč csehszlovák szakember látható munka közben. * Rádioaktív izotópok a faiparban seket. Mejavítják a mozihelyiség mel- § lékkijáratait és sok más apró tata- § 0 rozást végeznek a városban. K. I.| A rádioaktív izotópok a kutatásnak és a termelésnek egyre több ágába bevonulnak, s maholnap éppoly gyakorlati eszközzé válnak, mint a hagyományos műszerek és gépek. A Szovjetunióban immár a fa feldolgozásában is előrenyomulóban § vannak. Például rádioaktív izotópok sugárzásának segítségével gyorsítják a ragasztást és fertőtlenítik a faanyagokat. Amannak is, ennek is hatalmas gazdasági hasznát veszik, hiszen a korszerű faiparnak egyik legfontosabb munkafolyamata a különböző rendeltetésű bútor, és épületelemek PONTOS ÉS CÉLSZERŰ tömeges és olcsó ragasztása, s nem kevésbé az i , hogy a vetemed st és a korhadást okozó gombáktól „megszabadítsák" a nyers fát, még mielőt feldolgoznák és beépítenék. Gamma-sugarakkal meghatározható az anyac tömege, tömörsége és vastagsága. Kicsi energiájú béta-sugarakkal viszont a legvékonyabb hártyák (0,0025 mm) is mérhetők, s megmunkálás közben automatikusan és folyamatosan ellenőrizhető a fa vastagsága. Ily módon akár a 0,05 százalékos eltérés is megállapítható a lakk- és ragasztóanyag rétegében, a szlovák Tudo.l Fiieeönyfahs módszernek mányos Akadémia § bratislavai mérő- § eszközökkel fog_ ^ lalkozó " " " v Š riuma a brüsszeli ^ világkiállítás cseh- ^ szlovák pavilonja fc részére érdekes ^ kiállítási tárgyat ^ készített. A p e n - ^ d a m é t e r nevű ^ különleges készü. ^ lék a mozgás és a § gát-testekben be- ^ állott változások ^ mérésére szolgál. ^ Az űj pendamétert ^ néhány csehszlo- > vákiai vizierőmű- ^ vön sikerrel kipró- ^ bálták. Foto: ČTK S S nevezik az egyik új s több országban egyre terjedő építési módot. Az épületek vázát betonból készítik, s a vázak közötti teret üvegtáblákkal töltik ki. Az üveg vastagsága 8 milliméter, legnagyobb terjedelme, 1,5X2 méter, öntéssel és hengerléssel készül, és kívülre kerülő felülete min'.ás. A belső, sima felület különböző színű zománcokkal van fedve, s ezt vékony alumínium réteg védi. Az alumínium visszaveri a hősugara. kat, így tehát a vazkitöltő üveg jó hőszigetelőnek bizonyul. Az üvegtáblákat edzik, ezért négyszerte-ötszörte szilárdabbak, mint a közönséges tükörüveg. Az új „függönyfalas" módszerrel főként iskolákat, hivatalokat és középületeket építenek. Hídemelés Darmstadtban a vasútvonalak villamosítása miatt 45 centiméterrel feljebb kellett emelni a vágányok fölött átvezető közúti hidat. A kockakővel burkolt beton hídpályát 3 nyílású (eg"e.iként 15—20 méter hosszú) acélpillérek tartják. A hídfőknél és a pillérek két oldalán a hoszztartók aláfoiására és emelésére bakállványokat állítottak fel, majd ezekre összesen 30 darab (egyenként 200 tonna teherbírású) hidraulikus emelőt helyeztek el. Az előkészületek után az egész hidat egyszerre emelték, és a 45 centiméter magasságot 8 óra alatt érték el. A hídpálya az emelés során sértetlen maradt. (Der Stahlbau) IHffití:: Négyszer egy járásból A nemzeti bizottságok jogkörének kibővítése egyben feladatuk növekedését, munkájuk elmélyítését és megjavítását is jelenti. S hogy ennek a rimaszombati járásban is eleget tudjanak tenni, szükség van a pártszervezetek, ifjúsági szervezetek, valamint a nőbizottságok aktív segítő munkájára. 1. Bár a helyi nemzeti bizottságok általában teljesítik feladatukat, meg kell jegyeznünk, hogy nem mindenütt fektetnek súlyt a tömegek mozgósítására. Megmutatkozik ez az állandó bizottságok munkájának irányításá«fc íis. A nemzeti bizottságok nem b^Hc meg konkrét feladatokkal az wllamdó bizottságokat, nem ellenőrzik munkáinkat, nem kérnek véleményt fontos kérdésekben. Hasonló a helyzet az aktivisták munkájában is. Ahol helyesen választott k ki az aktivistákat, ahol a nemzeti bizottság érdeklődik munkájuk iránt, ott kézzelfogható eredmények születnek. Megemlíthetiük példáJl a Feledi Helyi Nemzeti Bizottság munkáját. Itt a múltban alig-alig teljesítették a rájuk háruló feladatokat. Ennek egyik oka az volt, hogy a munka javarésze két-három ember vállára nehezedett. Erre azonban ráeszméltek és aktivistflcat toboroztak maguk köré, s konkrét feladattal bízták meg őket. Az eredmény a feladatok jobb teljesítésében tükröződött viasza. Az aktivisták meggyőző munkájának tudható be az is, hogy a lakosság értékes kötelezettségvállalást tett a párt XI. kongresszusának tiszteletére. 2. Értékesebb munkát végezhetnének a helyi nemzeti bizottságok mellett működő nőbizottságok is. Azért mondjuk „végezhetnének", mert bizony még nem mindenütt végeznek. Igaz ugyan, hogy a járásban működő nőbizottságok a nemzetközi nőnap alkalmából több mint 1800 kötelezettségvállalást szerveztek - meg egymillió ötszázezer korona értékben, ugyanakkor a szolidaritási alapra, amit a latin-amerikai asszonyok megsegítésére gyűjtöttek, pyolcszáz különféle kézimunkát készítettek, arrelyek értéke meghaladja a tízezer koronát. Mindez szép, — azonban a járás falvainak egyharmadában a nőbizottságok gyengén működnek, néhol — mondhatnánk — egyáltalán nem működnek. A nemzeti bizottságok funkcionáriusainak, a kommunistáiknak többet kellene törődniök a nőLizottságok munkájával — a pártszervezeteknek jobban keltene felfigyelniük a nőbizottság aktív tagjaira, bekapcsolni a pártiskolázásba és így előkészíteni őket a pártba való felvételre. Ez annál is inkább szükséges, mert a járási pártkonferenciák már évek óta hiányolják: kevés nő van a pártban. Pedig vannak, akiket jelölni tehetne, s ez nemcsak a pártszervezeteik megerősítését, hanem a nőbizottságok munkájának megjavítását is jelentené 3. A fiatalok túnyomó többsége helyesen látja feladatát — szívvel, létekkel bekapcsolólik az országépítő nunkába. Bekapcsolódnak a szocialista munkaversenybe: a konzervgyárban, az állami gazdaságokban, a traktorállomásokon, s mindenütt, ahol ifjúsági munkacsoportok vannak, jóval túlteljesítik a tervezett feladatokat. Azonban nem hunyhatunk szemet a hibák felett sem. tgy megemlíthetjük pl., hogy sok fiatal még az ifjúsági szervezeten kívül áll, s ez megmutatkozik viselkedésükben és magatartásukban. Ebből következik az ifjúsági szervezetek, fiatal kommunisták ázom feladata, hogy az említett s fiatalokat megnyerjék szervezetükbe, § neveljék őket. Ugyanakkor előttük áll $ az a feladat is, hogy miinél több fia- ^ talt nyerjenek meg a szövetkezetek ^ számára — ez a járásban lfcvő CSISZ ^ szervezetek egyik legfontosabb fel- ^ adata. Meg kell még jegyeznünk azt is, ^ hogy a helyi nemzeti bizottságoknak, ^ a helyi oártszervezeteknek, de a já- ^ rási pártbizottságnak is nagyobb gon- > dot kell fordítaniuk a fiatalok ne- ^ velésére. A járási pártbizottság mel- ^ lett működő ifjúsági bizottságot ha- ^ ladéktalanul aktivizálni kell, mert ;! feladatát eddig nem teljesítette. I A járásban aránylag szép ered- ^ ményeket értek el a város és falu- ^ szépítési akció során, melynek kere- * tében többelk között tcbb faluban i kjltúrházat építettek. A járásban $ többezres összeget fordítottak erre a J célra, azonban meg kell mondani, hogy $ nem minden faluban gazdálkodtak í jól a rendelkezésükre bocsátott ösz- \ szeggel. Vannak falvak, ahol a mun- Í ka könnyebb végét fogták meg és $ ahelyett, hogy a lakosságot megnyer- j ték volna a társadalmi munkára, fi- J zetett munkásokkal végeztették azt $ is, amit önsegéllyel keltett volna el- J vegézni. Szóval a helyi nemzeti bi- J zottságok nem használták ki teljeo J mértékben a tehetőségeket, a helyi J anyagforrásokat, a pótköltségvetést, : stb. Holott több faluban vannak ho- ; mok-, kavics és kőlelőhelyek — s J csak ingujjra kelteibe gyűrkőzni. > Igaz, hogy sok helyen a szövetkezet ^ akarja kisajátítani ezeket a forrásokat — ezzel gyarapítani jövedelmét, — ám meg kell mondanunk, hogy a szövetkezet legfőbb feladata a mezőgazdasági termelés fokozása, ott kell megteremteni a feltéteteket a magasabb jövedelemre. A helyi myagforrásokat pedig gondozzák a heiyi nemzeti bizottságok, teremtsék meg a pénzeszközöket a falu további fejlesztésére. (ks) Európa leggyorsabb vonatja a Német Szövetségi Köztársaságban közlekedik A Német Szövetségi Köztársaságban közlekedő vonatok közül a leggyorsabb a Schau ins Land (tekints körül az országban) nevű vonat, mely óránként 94,1 km átlaggyorsaságot ér el. A Basel—Frankfurt közötti 337 kmnyi távolságot 3 óra 35 perc alatt teszi meg öt megállóval. Az összehasonlítás kedvéért megjegyezzük, hogy a Bratislava és Prága között közlekedő Slovenská strel'a óránkénti átlaggyorsasága 74,2 km és a Bratislava—Kassa között közlekedő gyorsvonat óránként csak 48,6 km-t tesz meg. A leggyorsabb német gyorsvonatnak azonban nem kell leküzdenie az olyan nehézségeket a menetirányt illetőleg, például szintkülönbségeket, mint amilyenek köztársaságunkban előfordulnak. Flessner József mérnök Családi ház 8 óra alatt - > - f íŠA 'r • I: mm mmmmSL A lakásépítkezés problémája ma már megköveteli a tipizációt és a tömeges ipari gyártást. Legújabban már az előreszerelt családi házaknak az építésével is kísérleteznek. Hazánkban először a Stavosvit n. v. készítette el az első ilyen kísérleti családi házat. Nálunk az építőelemeket keramikai anyagokból készítik és emelődaruk segítségével rakják őket egymásba. Külföldön többnyire fából, plasztikus műanyagból, alumíniumból készülnek és kézi munkával állíthatók össze Képeinken az USA-ban építőelemek szállítása és a kész családi ház egyik típusa látható. A családi há? készítése 8 óráig tart. ŰJ SZŐ 2 * M3S- mirtim St-