Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-22 / 81. szám, szombat

EGY ISKOLA ÉLETE KÖZELEDIK a tanítók napja. Ebből az alkalomból a Várgedei Nyolcéves Magyar Tannyelvű Iskolába látogattunk el, ahol: milyenek az eredmények és fogyatékosságok, hogyan dolgozik a pionírszervezet, tevékenyek-e a szak­körök és a kulturális csoportok? — kérdéseken kívül még számos, az is­kola életével öszefüggő problémára Szóbarát Elemér igazgatótól kimerí­tő választ kaptunk. Egy olyan iskola életére voltunk kí­váncsiak, amelyről a nyilvánosság előtt még nem igen beszéltek, de amely eredményesen dolgozik s amely­hez hasonló száz és száz van az or­szágban. — Nem szeretünk dicsekedni — mondotta beszélgetésünk során Szó­barát Elemér igazgató. Várgedén valóban nem szeretnek di­csekedni. Pedig, ahogy jobban szétnéz­tünk, azt látjuk: lenne mivel dicse­kedniök. A tanítók eredményesen dolgoznak, jók a tanulmányi eredmények, él az iskola pionírszervezete, tevékenyek a szákkörök és a kulturális csoportok. De hát nem adtak magukról hírt: senki sem tudott róluk. Pótoljuk most a mulasztást, s a helyszínen nyert ta­pasztalataink alapján beszéljünk róluk. Eredményeik felől érdeklődtünk, be­számolónkat mégis fogyatékosságok­kal kezdjük. Szembeötlött ugyanis, hogy iskolájuk nem felel meg a kö­vetelményeknek. A kilenc tanerővel működő 212 ta­nulás iskola három egymástól elég távol eső épületben van elhelyezve. Az elsőosztályosok például a fő épülettől jó 400—500 méternyire tanulnak. így bizony bármennyire is nagy a taní­tók igyekezete, nem tudják mindig elérni azt, amit elérhet né. lek, ha az iskola egy épületben lenne. Fogyaté­kosságaik közül pillanatnyilag ez a legfájóbb. Természetesen, ez sem meg­oldhatatlan. Az illetékesek új iskola évítését tervezik. Reméljük, hogy a tervből valóság lesz belátható időn belül. Az iskolába három községből jár­nak a tanulók. így sok esetben nehéz­ségeket okozott a szülői C.-tekezletek megtartása, ami pedig, talán mondani sem kell, minden iskola életében rend­kívül szükséges. Nehézségeiket az iskola tanítói ezen a téren úgy oldják meg, hogy elmennek tanulóik faluiba, s a szülői értekezleteket a helyszínen tartják meg. Oktató-nevelő munkájuk színvona­lának emelésén kívül elismerést érde­melnek, mert nevélőmunkájukkal az pionír szervezet ének életéről is. Éppen a napokban tartották' pioníravatást, amelyen 27 űj tanulóval gyarapították a pirosnyakkendősök. hadseregét. Az iskola minden egyes diákja pionír, s amint tanítóik erősítették, arra tö­rekszenek, hogy a tanuláson kívül más téren is megnyerjék mind tanítóik, mind szüleik elismerését. SZAKKÖREIK KÖZÜL a képzőmű­vészeti, az irodalmi és a Micsurin-kö­rök tagjai érdemelnek dicséretet. A Micsurin-kör tagjai például eddig minden évben szép helyezést értek el a járási kiállításokon. A képzőművé­szeti kör tagjainál hasonló a helyzet. Az előbbitől semmivel sem marad le az irodalmi kör, amely igen te­vékeny egy-egy szépirodalmi könyv megvitatásánál. A körnek a magasabb évfolyamokba járók közül majd min­den diák tagja. Szeretik a szakköri munkának ezt a formáját, mert az az általános vélemény, hogy az iro­dalmi viták segítségükre vannak a tananyag tökéletesebb elsajátításában. A kör vezetője, Rigó László irodalom­szakos tanár, munkájukkal kapcsolat­ban a többi között ezeket mondta: — A gyerekek szeretik a könyvehet. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint­hogy az iskolaév kezdetétől mostanáig könyvtárunkból már 389 kötetet köl­csönöztek ki. Az iskola tavaly 800 koronát kapott könyvekre. Jelenlegi könyvállományuk 700—750 kötet. így van miből válo­gatni, van mit olvasniok tanítóknak, diákoknak egyaránt. Az iskola szép eredményeket ért el kulturális téren is. Nemrégen ját­szották a János vitézt, most pedig a Hamupipőke című színmű előadására Pécsi Sebestyén orgonahangversenye A Szlovák Filharmónia koncertter­mében e napokban hangversenyt adott Pécsi Sebestyén, magyarországi or­gonaművész, a Liszt Ferenc-díj nyer­tese, a budapesti Zeneművészeti Fő­iskola tanára. Műsorában a többi kö­zött Cézár Franck, Liszt Ferenc, Bach és L. Szaibó Gábor, valamint Szőnyi Erzsébet művei szerepeltek. Közön­ségünk nagy elismeréssel fogadta a kiváló művész fellépését. (g) £ Megjelent a Korunk legújabb száma A Korunk februári száma többek között közli: Bedő Sándor - Wiener Ferenc: Az élet keletkezéséről, Nyá­készülnek. Iskolai tánccsoportjuk részt rády Erasmus Gyula: Növényvilágunk vett a járási versenyen s az itt nyert kutatásának tudományos és gyakor­bevételből akarják megvenni a szín- lat i értéke és Bonczos István: Fellib­játszók ruháit. bentek a ,an 9° k c,mu lrasa t­Számos igazán ről hallottunk még látogatásunkkor. Egy rövid cikk ke­Jó a tavasz s felébreszti álmukból a fákat, illatvízzel locsolja be mind az ibolyákat. Befesti a szürke eget nefelejcsszín kékre s pitypangmintás szőnyeget sző patakpartra, rétre. Kelti már a fákat a nap melege, új éneket csattog a kis cinege: — Szivemből köszöntlek, vidám kikelet, be jó, hogy elűzöd a büszke telet. Jő a tavasz s bimbót fakaszt tarka tulipánon, virággyertyát gyújt meg minden gesztenyefaágon. Ereszünkre elhozza a villámröptü fecskét, esőcseppel itat vetést, fűzbarkát, füvecskét. Jő a tavasz, fényt tereget hegyre, völgyre, tóra, ezüsthangú kismadarak énekelnek róla. Szélhintáján lengve libben röpke lepke szárnya ... jő a tavasz, érkezését minden gyerek várja. Bár nem fagyoskodtam, éhség sem gyötört, kaptam gyermekektől jó szalonnabőrt. Etetőkben árnyék s ízes köles várt — ám a szívem mégis teutánad fájt. Ébreszd csak a fákat, hogy zöldelljenek s elrejthessem rajtuk kicsi fészkemet. Az iskola táján rakom házamat, hisz a pionírok úgy sem bántanak. Oblalá és Orula (Kubai népmese) RÉGES-RÉGEN történt, hogy Obtalá, a A Tények és érvek című rovatban [j S2á z évesek. Hány éves Marika? jelentős eredmény- többek között Szlovákok a Román Beküldte: Fekete György, Komárom. lég az iskolában tett népköztársaságban és A V.agvar ŕ 1 retében említést sem tehetünk mind­egyikükről. Nem írhatunk részleteseb­ben a rendszeresített Oj Szó sajtó­szemléről, a különféle akciók, többek között a papírgyűjtés és a brigádmun­kák során elért eredményeikről, hol­ott ezen a téren is sok elismerésre érdemlöt végeztek. MINDEZEK az eredmények annak köszönhetők, hogy a Várgedei Nyolc­éves Magyar Tannyelvű Iskola mind a kilenc tanítója egyforma odaadással dolgozik s mindannyian azon vannak, utóbbi 'időben sikerült elérniök, hogy í hoqy képességeik legjavát adva ke­minden tanulójuk rendszeresen láto­gatja az iskolát. Ma már azok is, akii a múltban lényegesen rontották az iskola tanulmányi eredményeit, egyre szebb eredményeket érnek el. Elismeréssel kell szólnunk az iskola zük alól minél nagyobb tudással fel­fegyverkezett emberek kerüljenek az életbe. Napjukat — a tanítók így méltón ünnepelhetik. Balázs Béla Autonóm Tartomány erdőgazdálkodása t című cikkek találhatók. A Korunk L legújabb számában gazdag anyagot i tartalmaz a Krónika, a Szemle, a Bírálat és a Disputa című rovat is. t (b)' A Csehszlovák Rádió magyar szerkesztősége március 23-án 13.30 —15.30-as adásában bemu­tatja Peter Karvaš Meteor című drámáját. Szereplők: Martin Gre­gor, Bronislav Koreň, Eugen Se­naj, a Szlovák Nemzeti Színház művészei, Monoszlói Éva, és Nagy Jenő. Peter Karvaš drámája a Csehszlovák Rádió magyar adásá­ban Ivan Terénnek, a rádió fő­rendezőjének szlovák inszcenáció­ja alapján kerül bemutatásra. MARIKÁTÓL megkérdezte Misi, hogv , " rT', , , • , . -- . Ihány éves. Marika ezt felelte: Én annyi, « iľ"®^ ľí 6?" 6' ho9 y,. n?-; | amennyi, anyám kétszer annyi, apám tíz- ^hJi^t a . tull aJ t aW a iata ! zel több mint anyám, hárman vagyunk ° rul a' hogy próbára teszi, száz évesek. HSnv éve. M„HI«» Megparancsolta neki, hogy készítse el szá­mára a legjobb ételt, ami csak lehetsé­ges. Orula elment a piacra és egy marha­nyelvet vásárolt. Megfőzte és megfűsze­VAGJATOK ugy rezte, mégpedig oly kitűnően, hogy Obtalá ketté ezt a téglala- megnyalta utána mind a tíz ujját. Majd pot, hogy máskép- megkérdezte Orulát, hogy miért' éppen a pen összerakva egy marhanyelvet tartja a legjobb ételnek? négyzetet adjon. Hé zagok nem marad­hatnak! P MOLT HETI FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE: (Egyetlen vonással rajzolhatjátok 1« három kört:) sa alatt helyezkedik, és végső soron arra a következtetésre jut, hogy M. Urban csupán erkölcsi szempontból ítéli el a ludákizmust — ami pozitív tény - de nem ítéli el politikai sí­kon. A z eddig ismertetett kritikák csaknem kizárólag a „Kihunyt fények" eszmei koncepcióját fesze­gették. Branislav Choma a Prácában megjelent cikkében ezzel szemben az írói feldolgozást állítja reflektor­fénybe, miután előzőleg kedvezően méltatja M. Urban visszatértét a szlovák irodalmi életbe és néhány kritikus társára célozva azt állítja, hogy túlságosan szigorú mércével mérik új müvét. Éppen ezért hasznos lesz, ha közelebbről megvizsgáljuk, miként vélekedik B. Choma a regény művészi oldaláról. A bíráló a szerző háború előtti trilógiájának utolsó kö­tetéhez méri az új művet. Annak ellenére, hogy ez a háború előtti utolsó mű M. Urban írói munkásságának mélypontját ké­pezte, a bíráló hangsúlyozza, hogy az új re­gény ugyan eszmeileg kedvező fordulatot jelent, ďe művészi szempontból mérve még ennél is szürkébb, szegényesebb. „Ebben a regényben — írja — talán a talpraesett Vrtikék kivételével egyetlenegy kifejező alak sincs, amely lebilincselné az olvasó figyelmét, amely nézeteivel, sorsával, a for­dulatot jelentő események Iránti viszonyá­val meglepné az embert." Egy másik he­lyen pedig rámutat arra, hogy az olvasó a regényben művészi riportot lát, pezsgő és drámai fordulatokkal teli események drá­mafság nélküli halkfolyású elbeszélését, A szerző — B. Choma nézete szerint — fél a plasztikus ábrázolástól, az emberi lélekbe való mélyebb behatolástól, regény­alakjait nem állítja éles konfliktusokban egymással szembe. Nem eléggé biztos abban, hogy alakjai milyen eszmei hatást gyakorolnak majd és ezért gyakran „kom­mentál". A művész bátortalansága ezekben az esetekben alakjai sematizmusában és dek­laratlvlzmusában jut kifejezésre. Habár a recenzió írója főleg ilyen és hasonló, a formai feldolgozás kategóriá­jába tartozó kérdési vet fel, röviden fog­lalkozik az eszmei résszel Is, és itt az előbbi bírálatokkal összhangban helyteleníti UJ SZŐ 8 * 1958. március 22. Smutný alakjának beállítását. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy tekintet nélkül a szerző célkitűzéseire, ez bizonyos mértékben a „kisebbik rossz" elméletének védelmét jelenti. Az író mentségéül azt hozza fel, hogy nem marxista, hanem olyan ember, aki az ellenséges pozíciókból kiin­dulva nehéz utat járva — Igyekszik a ha­ladás állásainak elérésére, valamint azt, hogy trilógiáról van szó, s így alkalma lesz még ennél többet mondania. Az eddig megjelent utolsó és leg­terjedelmesebb bírálat Juraj Špitzer tanulmánya a Kultúrny život két legutóbbi számában. A tanulmány Milo Urban regé­nyel alapján részletesen ismerteti fejlő­dését, meghatározza helyét a szlovák iro­dalomban, majd alakjait elemzi. A kiinduló pont Karel Čapek, a nagy cseh kritikus realista író gondolata, amely 1935-ben a Pritomnost című lapban jutott kifejezésre. Čapek a szlovák irodalomról szólva bon­colgatja Peter Jilemnický, Fraňo Kráľ és Milo Urban munkásságát. Az utóbbival kapcsolatban veti fel a kérdéses gondolatot, amely — Špitzer nézete szerint — talá­lóan rámutat M. Urban alkotásának alap­vető ellentmondására. Arről az írói bizony­talanságról van szó, vajon a megváltást az Istennek, vagy a szocializmusnak köszön­hetjük majd. A tanulmányíró az olvasót megismerteti M. Urban számos regény­alakjával és hangsúlyozza, hogy hősei ki­vétel nélkül közel állnak a szocializmus­hoz, de az elválasztó kis lépést nem te­szik meg. Amikor tudatos szocialistákká kellene válnlok, meghőkölnek, rendszerint inkább az Istent választják. Urban müvét méltatva az alábbi következtetésre jut: „Urban irodalmi müve értékeit tekintve a szlovák irodalom csúcsalkotásai közé tartozik, mivel az ország tőkés uralmának tarthatatlanságéról, forradalmi átformálásá­nak szükségességéről tanúskodik. Urban művészileg hatékonyan és drámaian ábrá­zolja az emberi sorsokat, ami kiváló elbe­szélő tehetségéről tanúskodik. Művésze­tének realizmusát gyöngítették az eszmei ingadozásból eredő előítéletek. Ezek okoz­ták, hogy Milo Urban mint újságíró és publicista felelőssé vált a fasiszta gondo­latok legszélsőségesebb propagálásáért a Gardista című lapban, .mivel a döntő pil­lanatban teljesen a szlovák nacionalizmus befolyása alá került, amely „Az Istenért és a nemzetért" jelszó leple alatt a Mün­chen előtti köztársaság szétverése után uralomra juttatta a legnyersebb erőszakot. A szocializmus — vagy Isten közötti di­lemma megoldódott a szocializmus ká­rára". J. Špitzer tanulmánya további ré­szében azt a gondolatot fejtegeti, hogy M. Urban újrajelentkezése nem jelent lé­pést hátra a ludákizmus és a szlovák na­cionalizmus elleni harcban, hanem éppen ellenkezőleg, mert a könyv segítséget nyújt az úgynevezett szlovák állammal kapcsolatos legendák leleplezésében. A könyv megje­lentetése ugyanakkor nem jelenti szerzőjé­nek rehabilitálását sem, csupán lehető­ség nyújtását, hogy képességeit érvénye­sítve leszámoljon saját tévelygésével is. A Kihunyt fények alakjaival foglalkozva J. Špitzer nem hozza azokat párhuzamba a történelmi személyekkel, arra hivatkozva, hogy az irodalmi művekben elsősorban a tények pszichológiájához kell ragaszkod­ni. A döntő az, vajon a szerzőnek sikerül-e érzékeltetni a kor szellemét, a drámai események légkörét, nem pedig az, hogy Igazi nevekkel ruházza-e fel regényalak­jait. Az egész tanulmány végső kicsengésé­ben pozitívan értékeli M. Urban könyvét, habár hangsúlyozza, hogy nem mutatja l»e a s'lovák fasiszmust teljes meztelenségé­ben, és azt, hogy a szerzőt kötelezi az irányában tanúsított bizalom. /""összegezve látjuk tehát, hogy a ^ bírálatok döntő része - egyes eltérő vonásaik ellenére, — főleg eszmei, de művészi szempontból is komoly fenntartásokkal fogadta M. Urban könyvét. Ügy hisszük a döntő az, milyen társadalmi hatást vált ki a mű. Mivel M. Urban trilógiájá­nak első része a bírálók zömének véleménye szerint nem harcol kö­vetkezetesen az úgynevezett „kisebbik rossz" elmélete ellen, sőt támogat­ja azt - már pedig a társadalmi funkció szempontjából ez a legfon­tosabb, hiszen ez a káros teória még sok emberre hatást gyakorol — nehezen elképzelhető, hogy a Ki­hunyt fények eszmei célkitűzéseink szempontjából kívánatos, kedvező ü hatást gyakorolna az olvasók köré- M ben. G. I. Orula ezt felelte — A nyelv az, amivel véleményt mon­dunk, amivel felbecsüljük a dolgok érté­két, amellyel kihirdetjük az eredményt, amivel elismerjük a munkát, s amellyel felemeljük az emberiséget. Tetszett Obtalának a felelet. De egy idő múlva ismét próbára akarta tenni Orulát s ráparancsolt, hogy készítse el számára a lehető legrosszabb ételt. Orula ismét eiment a piacra és ismét csak marhanyel­vet vásárolt. Mikor ezt Obtalá meglátta, megkérdezte: — Hogyan lehetséges az, hogy amikor .,„„,„, a legjobbat kérem, ugyanazt az ételt szol­A közölt fekete fi- gálod fel nekem, mint amikor a leqrosz­gurákből így lehet szabbat kívánom? hatágú csillagot esi- , ... n á] nj. ~ Akkor azt mondtam, hogy a nyelv a legjobb — felelte Orula, —, de most azt mondom, hogy bizony a nyelv a leg­rosszabb, mert a nyelvvel rágalmazzák a barátot, a nyelvvel hazudnak a nyelvvel ámítanak. Ezért mondom, hogy a nyelv nemcsak a legjobb, hanem a legrosszabb is. Obtalá megcsodálta az ifjú Orula eszét és ráruházta a világ kormányzását. KÜSZÖBÖN A HÚSVÉT, ősrégi népi szokás szerint a fiúk már válogatják a szagos vizet, vagy fonják a cifra korbá­csot, a lányok pedig szabad idejükben hí­mes tojásokat pingálnak. A Gyermekvilág kis ezermestere most is segítségetekre akar lenni és néhány egyszerű játék elké­szítésének módját közli. Első ábránkon egy egyszerű hímes tojástartót láttok. Egy darab deszkába hat lyukat fúrtok és barkát dugtok bele az ábra szerint. A má­sodik képen egy közönséges gömbfából fürészelt nyuszit láttok. A két utolsó ábrán pedig színes papírból készült egyszerű to­jástartókat láttok. Ügyességeteken és lele­ményességeteken múlik, hogy kié lesz szebb, csinosabb. Piros golyó, vékony száron mosolyog a lombos ágon. Óh mily édes, jaj be jő, kisgyerekeknek valő. Mi az? Beküldte: Tóth Tibor. Bussa, Ágazik, bogozik, még sem levelezik, mi a rí Beküldte: Devald Erzsébet. Borsi Világnépe harcol érte, nem lehet az más csak .... Beküldte: Gyüre Árpád, Vaján, Meddig megy a fűrész a fába befelé? Beküldte: Hegedűs Mária, Nagysellő MÜLT HETI találós kérdéseink helyei megfejtése: 1. Gyermekvilág, 2. Zár. 3. Pók. wjmimuj.jm KEDVES GYEREKEK! Sokan azt panaszoljátok leveletekben, hogy már többször beküldtétek a Gyer­mekvilág megfejtéseit, de mindeddig nem nyertetek. Azt kérdezitek, hogy miért? Már többször megígértük, hogý' a szer­kesztőségbe be fűtő sok száz megfejtés kö­zül kiválogatjuk a legjobbakat és azok kö­zött sorsoljuk ki a jutalmakat és a di­cséreteket. Ha eddig nem nyertetek, ne csüggedjetek, egyszer talán nektek is ked­vez a szerencse, ha kitartóan megfejtitek a rejtvényeket. A sok helyes megfejtő közül ezen a hé­ten egy-egy szép könyvet nyert: BÁBA IVÁN (Tornaija). GYŐRI LÁSZLÓ (Csarnohő). VÖRÖS ERZSÉBET (Dvori n / Zitavou). Dicséretet kapnak: VENCEL KA­TÓ, (Vágsellye), BEREC GÉZA (Topol'níky), BÖGI ERIKA, (Dunaszerdahely), GERGELY GÁBOR, (Borsi), ZAKHAR GYULA (Szilice) TAKÁCS MÁRIA (Érsekújvár) V \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents