Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-22 / 81. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. március 22. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 81. szám. Az űj szervezés csak lehetőségei ad ­kihasználni nekünk kell Az ipar és építészet struktúrájá­nak megváltoztatása, az új szerve­zés egy hét múlva lép érvénybe. Intézkedésről van szó, határozat­ról: elvégezni az új rendszer sze­rinti átszervezést. Számunkra, munkásokra, a dolgozók nagy többségére tehát nem hárul ebből semmilyen feladat, vagy újdonság — mondhatnánk — ez a vezető szervek ügye, az igazgátóságok el­intézik az üzem értékeinek, gépei­nek, leltárának, feladatainak át­adását az újonnan létesült vállalat igazgatóságának és kész. Mi — mondjuk Füleken a zománcgyárban vagy másutt (ez teljesen véletlenül jutott tollhegyre) — tudomásul vesszük, hogy most már egy vál­lalat vagyunk a trnavai Kovosmalt­tal, amelyet annyit szidtunk a ko­operáció miatt és legfeljebb attól kell tartanunk, hogyha ők nem teljesítik a tervet, mi sem kapunk prémiumot. Azt már számtalanszor olvastuk, hallottuk, hogy az átszer­vezés lehetővé tesz egyet s mást, hogy így jobb lesz, de miben, ho­gyan, mi ebből a mi részünk, mit kell. nekünk munkásoknak tennünk, mit várhatunk — arról teljesen tiszta képet nem olyan egyszerű alkotni. Én ha egyszer megteszem a magamét a gyárban — a kijáró jutalmat kapjam meg rendesen. Ha pedig lógós vagyok — lehet az átszervezés akármilyen — úgy sem kapok prémiumot. Számomra tehát mi sem változik. Am itt álljunk meg. Itt van mai mondanivalónk lényege: tőlem függ, változik-e valami, vagy sem, én, a munkás, kaptam az új át­szervezéssel lehetőséget, melynek kihasználása elsősorban tőlem függ. Ez az új a mostani intéz­kedésekben. Mi ez a lehetőség, mit lehet és kell kihasználnunk, erről szólunk ma az alábbiakban. Igaz, hogy a vállalatok, üzemek igazgatóságai átadják az újonnan létesülő vállalatoknak a kötelezett­ségeket, a feladatokat, a leltárt. De számunkra most nem ez a lénye­ges. Az átszervezésnek világos, is­mert célja van: 1. hatékonyabbá tenrri a munkát, mégpedig a mi­nisztériumoktól egészen az eszter­gapadig, 2. bevonni a dolgozókat — sokkal nagyobb mértékben mint eddig — a termelés irányításába. E két dolog igenis érint bennünket, — s ezt mi is megmondottuk az országos vitában. Hatékonyabbá nemcsak a munka szervezését, irá­nyítását végző szerv teheti a mun­kát, hanem a marógép kezelője is. A dolgozók nagyobb részvétele az irányításban pedig szorosan össze­függ ezzel: a munkaszervezést, irá­nyítást, nemcsak átszervezéssel, hanem éppen a munkások részvé­telével lehet hatékonyabbá tenni. Mennyi mindenre terjedt ki fi­gyelmük az országos vitában! Szükségesnek tartottuk — a többi között, — hogy a vezető gazdasági dolgozók a munkásokkal vitassák meg az égető termelési problémá­kat, karoíják fel jobban a munká­sok kezdeményezését. Nos, itt az ideje e követelmények következetes végrehajtásának. Vegyük csak a termelési értekezleteket, melyek annyira hiányoznak az egyes üze­mekben és amelyek rendes meg­tartását a vitában követeltük. Az új szervezésben már nem lehetünk meg nélkülük. E termelési értekez­leteken a termelés legjelentősebb problémáit kell megoldani. A szak­szervezet feladata kezdeményezni az olyan akciókat, amelyeken a ve­zető gazdasági dolgozók megtár­gyalják a dolgokat a munkással, és természetesen ügyelni arra, hogy e megbeszélések, tárgyalások jó eredményei és helyes határozatai ne merüljenek feledésbe és teljes mértékben ki legyenek használva. A vezető gazdasági dolgozóktól most teljes komolysággal megkö­veteljük, hogy használják ki helye­sen a dolgozók hozzászólásait. E szerint fogjuk megbírálni nagy­részben azt, hogy. alkalmasak-é a szocialista termelés irányítására, vagy sem. A dolgozók részvétele az irányításban megmutatkozik a közös vagyonhoz és a feladatokhoz való viszonyban, megmutatkozik abban, milyen mértékbeli vesznek részt a termelésben rejlő tartalé­kok feltárásában a gazdasági ered­mények növeléséért kifejtett igye­kezetben. Magától értetődő, hogy az új intézkedések célja a jobb eredmé­nyek elérése. Erre már most, az új szervezésre való áttérés időszaká­ban kell gondolnunk. Nagy károkat okozhatna, ha megengednénk, hogy akármilyen nemű veszteségek ke­letkezzenek ebben az időszakban, vagy engedményeket tennénk a termelési, gazdasági feladatok tel­jesítésében. Éppen ellenkezőleg, már most arra kell törekednünk, hogy az eredményeket megjavítsuk. Er­re irányulnak azok a munkálatok is, azok a tárgyalások, amelyek most folynak az üzemekben a mű­szaki, ipari és pénzügyi tervek ösz­szeállításával kapcsolatban. Az ellenőrzés kérdése a másik jelentős tényező, amely most min­ket felvetett kérdésünkkel kapcso­latban érdekel. E kérdés taglalásá­nál le kell szögeznünk: a dolgozók érdeke az ország érdeke. Ezt nem fogjuk széltében-hosszában taglal­ni, tudjuk ezt jól — tíz év bizony­sága áll e kijelentés mögött. Meg­történhet azonban, hogy az átszer­vezésnél egyes vezető dolgozókat szűk reszortérdekek fogják vezetni (ez népszerűnek tűnhet fel az első pillanatra, de gondolkozzunk csak!) A dolgozók érdeke, mint már mon­dottuk, az ország érdeke, ezért ne­künk az országos érdekek felett kell éberen őrködnünk. A párt el­várja, hogy a pártszervezetek, minden kommunista őrködni fog a társadalom érdekei felett, hogy a párt vezető szerepének és a párt ellenőrzési jogának következetes érvényesítésével, valamint nevelő munkájával a lenini módszerek szellemében hozzájárul az irányí­tás szocialista elveinek betartásá­hoz. Az alapszervezeteknek lehe­tőségük lesz még a gazdasági szer­vek határozatának végrehajtását is meggátolniok, ha azok nem len­nének összhangban a társadalom érdekeivel, ha azok helyi, lokális érdekeket helyeznének előtérbe vagy spekulatív tendenciákat mu­tatnának. Végezetül: A pártszervezetek el­lenőrzési jogának érvényesítése, a dolgozóknak a termelés irányításá­ba való bevonása szakszervezeti vonalon és végül, de nem utolsó sorban a terv zökkenőmentes tel­jesítése — ezek a legfontosabb feladatok, amelyeket — az új szervezés adta lehetőségeket ki­használva — teljesítenünk kell Ez pedig minden dolgozó ügye. A szovjet kormány e mlé kirata : BOMN AKADÁLYOKÁT GÖRDÍT A CSÚCSÉRTEKEZLET ELÉ Á Déli-sark térképéről eltűnik az utolsó fehér folt is ,, . „ .... , ... „ .. . . .... Moszkva (ČTK) — A Vosztok és Szovjet­Moszkva (CTK) - Konrád Adenauernek, a Nemet Szovetsegi Koz- szkája délsark i tudományos kutató állomá­társaság kancellárjának március 20-án átadták a szovjet kormány em- sokon, amelyet az Antarktisz mélyében, lékiratát, amely válasz a Német Szövetségi Köztársaság kormányának Mirníjtő! csaknem másfél ezer kilométer február 27-i nyilatkozatára. A nyilatkozat a német kérdésnek a csúcs- távolságra építettek, már most, a déli-sarki értekezleten való megtárgyalására vonatkozik. A szovjet kormány az em- c A é l kezdetén 60 fokos hideg uralkodik, lékiratban rámutat arra, hogy a német kérdésnek a csúcsértekezleten való ^^TziU le Ennek elS^a^ezTán a előterjesztésére irányuló kísérletek olyan formában, ahogy ezt a Német kutatá si feltételek csak egy kissé kedve­Szövetségi Köztársaság kormánya, eddig tette, csupán akadályokat gör- Zök lesznek, a szovjet tudósok a Szovjet­díthetnek az értekezlet összehívásának útjába. A szovjet kormány emlékeztet ar- A szovjet kormány emlékirata' rá­ra, hogy pótindítványként javasolta mutat a szövetségi kormány azon tö­az USA és más nyugati hatalmak rekvésére, hogy gátolja a jelen idők kormányainak, tűzzék a csúcsérte- legfontosabb kérdésének, a leszerelés kezlet napirendjére a békeszerződés problémájának megoldását és mes­előkészítésének és megkötésének terségesen erőlteti Németország kérdését Németországgal. A szovjet egyesítése kérdésének megtárgyalá­kormány azonban megállapítja, hogy sát. a szövetségi kormány kitérő és alap- A szovjet kormány elvárja - hang­jában véve teljesen negatív állás- zik a z emlékiratban, - hogy az pontra helyezkedett a békeszerződés NSZK helyesnek ismeri e I, hog y előkészítésére irányuló javaslattal szemben. A szovjet kormány ismét kijelen­tette, hogy nézete szerint a béke­szerződés megkötésének legreálisabb lehetőségét a Német Demokratikus Köztársaság kormányának a német szövetség megteremtésére vonatkozó javaslata nyújtja. A békeszerződést ugyanis az egész Németországgal kell megkötni. A szovjet kormány egy­úttal csatlakoznék a Németország megfelelő képviseletéről szóló hatá­rozathoz a békeszerződés aláírásá­nál, amely szerződést a két német állam közötti egyezmény alapján dol­goznák ki. A szovjet kormány rámutat arra. hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság ugyanúgy, mint azelőtt, nem kíván részt venni Németország egye­sítése módjainak keresésében és ezért az NSZK kormánya azt javasolta, hogy ezen elsősorban német bei­ügy megtárgyalását másokra, még­pedig a négy nagyhatalomra hárítsa. A szovjet kormány hangsúlyozza to­vábbá, hogy aki hamis illúziókat ter­jeszt a Németország egyesítéséhez vezető mellékutakról, a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közeledése és kölcsönös megértése nélkül, az a né­met népnek rossz szolgálatot tesz. konstruktív módon hozzájáruljon a csúcsértekezlet előkészítésihez és sikerének biztosításához. szkája állomást a relatív megközelíthetet­lenség! Fok térségébe viszik át.' Ez a föld­gömb leghozzáférhetetlenebb tája. Der­mesztő a hideg itt. A szovjet sarkkuta­tóknak e rendkívül nagy hidegben 3500 méterre kellett felkapaszkodniuk a tenger szintje felett, amilyen magasságba még eddig semmilyen expedíció sem ért a ha­todik világrészben. A Déli Sarkon a különféle országok tu­dósai példásan együttműködnek, a tudo­mányos kutatók kölcsönösen látogatják egymást. A szovjet expedícióban már hosz­szabb idő óta amerikai tudós és viszont az amerikai expedícióban szovjet tudós dolgozik. A szovjet sarkkutatók szerint a Déli-sark térképéről rövidesen sikerül el­tüntetni az utolsó fehér foltot is. AZ IPAROSODÓ NÉPI KÍNA Vuhanban óriási középnyomású kazánokat gyártó Üzem épül. (Oj Kína felvétele) ® Márciusban is vezet a novákyi Bé­ke-bánya. A CSKP XI. kongresszusá­nak zászlaját kétszer egymás után el­nyerték a novákyi bányászok és most márciusban sem akarnak meg­válni tőle. Eddig megvan minden reményük arra, hogy újra elsők le­gyenek a szlovákiai szénbányák ver­senyében. E hónapban már 3 000 ton­na szenet fejtettek terven felül. Ké­pünk az egyik élenjáró brigád lő­mesterét és segítőjét mutatja be a robbantás előkészítésénél. S. Petráš (ČTK) felvétele Márciusban 14 nap alatt 88 úi EFSZ alakult 4 Ebben az évben mind gyorsab­ban halad falvaink szövetkezetesí­tése: januárban és februárban összesen 200, március közepéig újabb 88 egységes földművesszö­vetkezet* alakult. E „márciusi" szövetkezetekbe, amelyek közül a cseh országrészekben 57, Szlová­kiában 31 alakult — 4977 föld­í műves lépett 23 822 .hektár föld­t del. (CTK A žilinai kerület gépipari dolgozói 15 millió koronát takarítanak meg Csütörtökön, március 20-án a žilinai kerü­leti pártbizottság megr endezte a žilinai kerü­let összes gépipari Uze mei pártszervezeti el­nökeinek, szakszervezet ei funkcionáriusainak és gazdasági dolgozóin ik szektor-konferen­ciáját. A konferencia r észtvevői megismerked­tek a gépipari termelés irányításának új szervezésével. Václav Strakoš, a fi­nomgépipari miniszter helyettese emlékezte­tett azokra a nagy fel­adatokra, amelyek a ži_ linai kerület gépipari dolgozóira várnak a má­sodik ötéves tervben főleg egyes új termelési programok beállításával és általában a gépipa­ri termelés kapacitásá­nak alapvető növelésé­vel kapcsolatban. A dubnicai K. J. Vorosi­lov Üzemben például 1959 véqéiq megkétsze­rezik a termelési ka­pacitást, emellett az üzem dolgozóinak 1960-ig legalább öt vil­lanymozdonyt keli qyártaniok. A martini J. V. Sztálin Üzemben el kell sajátítaniok az üzemi hidraulikus moz­donyok új gyártási módszerét. A konferencia részt­vevői e feladatok telje­sítésének támogatására és Csehszlovákia Kom­munista Pártja XI. kongresszusának tiszte­letére az egész szek­torra kiterjedő köte­lezettségvállalást tet­tek: 1958. első félévé­ben 14 millió koronával teljesítik túl az áru­termelési tervet, 15 millió koronát takaríta­nak meg a termelési költségeken és öt mil­lió korona nyereséget vezetnek át terven fe­lül. A kerület gépipari üzemeinek dolgozói egyúttal kötelezettséget vállaltak az exportszál­lítmányok tervének az első félévben 55%-ra való teljesítésére, va­lamint a gyártmányok munkanormáinak csök­kentésével 1 millió 500 ezer korona bérmegta­karítás elérésére. A műszaki-szerveziési in­tézkedések és újító­javaslatok gyors meg­valósításával és komp­lliex-brigjádok megjaví­tásával 260 tonna fém és 3160 tonna egyéb anyagot takarítanak meg 1 millió 154 ezer korona összértékben. A költségek csökkentésének egyik út»a Az érsekújvári Elektrosvit műszaki-gazdasági dolgozóinak és Üzemi szervezeteinek kollek­tívája e napokban dolgozza ki az 1958. évi kollektív szerződés javaslatát. A vállalat egyes munkahelyeiről számos kötelezettségvállalás és ja­vaslat érkezett a termelési feladatok sikeres teljesítésének biztosítására a termelés egyidejű maximális gazdasá­gosabbá tétele mellett. A kollektívák és egyének által javasolt műszaki­Terven felül 3000 tonna cementet gyártottak az EFSZ-ek számára A Bystréi Cementgyár dolgozói, akik a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hoqy az első negyedévben 2500 ton­na jő minőségű portlandcementet gyártanak terven felül, már teljesí­tették kötelezettségvállalásukat és most újabb 500 tonna cementet gyár­tanak a prešovi kerület szövetkeze­te tehénistállóinak építéséhez. A Byst­réi Cement.oyár dolgozóit új kötele­zettségvállalásukra Rudolf Barák bel­ügyminiszternek a POHG tagjai aljas qaztetteinek leleplezéséről szóló be­számolója ösztönözte. A cementqvári dolgozók a januári vasúti vagonhiány miatti szállítási nehézségek ellenére a kassai vasúti osztállyal együttműködve elvégezték feladataikat és március eleje óta 110 százalékra teljesítették a cement­gyártási tervet. Az első negyedévi feladatokat qlobá'.isan márcias 27-ig fogják teljesíteni. szervezési intézkedések megvalósítása 2 millió 500 ezer koronát jelent ebben az évben, ami 650 ezer koronával több, mint tavaly volt. A javasolt műszaki­szervezési intézkedések azonban még nem merítik ki a költségek csökken­tésének és a megtakarítások növelé­sének összes lehetőségeit. Eaért a vállalatvezetőség és az üzemi szak­szervezeti bizottság úgynevezett té­mafeladatokat terjesztenek a meste­rek, technikusok, ökonómusok, mun­kások és tervezők elé az időszerű mű­szaki-termelési prolémák megoldá­sára. A feladatokat újításijavaslatok és szocialista munkaverseny formájában oldják meg. A legközelebbi időszak számára például a következő témafel­adatokat szabták ki: a termelőberen­dezés korszerűsítése az üzem önere­jéből, az anyagszükséglet csökkenté­sére és jobb kihasználására irányuló javaslatok a gyártmányok szerkezeté­nek alaposabb rendezésével, továbbá a kartonboritékok súlyának csökken­tése, stb. A témafeladatok megoldás sáért az újítók jutalmakat kapnak, amelyek a megszabott határt 200 szá« zalékkal is túlhaladhatják.

Next

/
Thumbnails
Contents