Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-21 / 80. szám, péntek

MA KEZDŐDIK a világifjúsági hét. Ezen a héten minden eszten­dőben a földkerekség valamennyi országában az ifjú nemzedék ta­lálkozókon, összejöveteleken, ünnepélyeken vitázik, beszélget az ifjú­ság problémáiról, harcáról, céljairól. Az ifjúsági szervezetek a leg­utóbbi hónapokban számos kezdeményezést tettek a különféle országok fiataljainak közeledésére, egymás megismerésére és a ba­rátság elmélyítésére. A moszkvai Világifjúságí Találkozón tett foga­dalom, hogy az ifjúság első sorokban fog harcolni a békéért, nem maradt üres szó, s az ott kötött barátság hozzájárul a népek kö­zötti megértéshez és a békés együttéléshez. Ezen a héten minden földrészen sok sok nyelven újra felhangzik a szép jelszó: Béke és barátság 1 KÉT ARCKÉP: A damaszkuszi lány szélgetés, különösen, amikor Szíria szabadságát veszély fenyegette, és mikor megszületett az Egyesült Arab Köztársaság. A damaszkuszi lány már befejezte a főiskolát, és valamelyik kis arab faluban szabadságszeretetre, a béke szeretetére neveli a gyerme­keket. \ lari Pa? Sina h Wafera Sallach, damaszkuszi lány népviseletben (Szúcs Béla felvételei) A hangszórókból messze csengett a jellegzetes arab zene, és a földre terített, csodálatosan szép, keleti sző­nyegen a napfényben ragyogó népvi­seletbe öltözött lányok lejtették ke­csesen, méltóságteljesen az ősi táncot. Damaszkuszi lányok voltak. Meg­ismerkedtem egyikükkel: Wafera Shal­lachhal. És míg egymást követték az arab-kínai találkozó legszebb műsor­számai, elbeszélgettünk a szíriai fia­talok életéről. A véletlen odacseppent csehszlovákiai újságírót igaz barát­ként fogadták és lángoló hazaszere­tettel, büszke öntudattal beszéltek szabad hazájukról, amely felszabadult a gyarmatosítás alól, és eltökélt szándéka, hogy közös hazát építsen valamennyi arabbal. A szőnyegen egyiptomi, libanoni, jordániai, szíriai fiatalok körben állva egyszerű táncot jártak zászlót lengetve és valami csasztuska szerű szöveget énekelt egy harsány hangú legény, a többiek pe­dig ismételték. Wafera elmagyarázta, hogy az ara­bok évszázados vágyáról az imperia­lista intrikákról szól a rögtönzött dal és arról, hogy az arabok minden nép­pel békében, barátságban akarnak élni és szabadságukat megvédik min­den ármánnyal szemben. Mikor kidőlt az előénekes, egy má­sik folytatta. Időnként harsány ne­vetéssel jutalmazták az előénekes szellemességét. — A következő fesztiválon már egy zászló alatt vonulnak fel az arab fia­talok. Lehet, hogy számos igen ne­héz akadályt kell legyűrnünk, de vé­gül is kiharcoljuk az egységet és a szabad életet — mondotta lelkesen a damaszkuszi lány. Azóta sokszor eszembe jutott a be-. A mezőgazdasági kiállítás kapujában megállítottam és fényképet csináltam róla. Aztán együtt csavarogtunk egész nap. A nagy találkozó lelkes szavakat csiholt ki a nyugodt, csendes fiúból. Elragadtatással beszélt a moszkvaiak­ról és a szovjet ifjúságról. Elmondta, hogy Indiának még sok sok évig ke­ményen kell dolgoznia, hogy ifjúságá­nak olyan lehetőségeket biztosíthas­son, mint a Szovjetunió. A hindu fiatalok különféle ifjúsági szervezetek­be tömörülnek, ezek célkitűzései kü­lönfélék, de a világbéke és a népek közötti barátság kérdésében nincs különbség. Jó lenne, ha Ázsia és Afrika ifjú­sága eljöhetne a Szovjetunióba és ki­csit körültekintene, tanulna, lelkese­dést gyűjtene az előtte álló nagy fel­adatok megoldásához — mondotta az ifjú hindu mély meggyőződéssel — Az elkövetkező évtizedekben Ázsia és Afrika fiatalságáról még sokat fog­nak beszélni a világon. Az imperializ­mus koporsójába talán ők verik majd az utolsó szöget. Hari Pal Sinah, a haladó gondolko­zású ifjú diák, aki óriási lelkesedés­sel készül a nemzetgazdasági hivatás­ra, azzal búcsúzott tőlem, hogy egy­szer talán az ő hazája szép főváro­sában is találkozik a világ ifjúsága. És addigra az emberiség feje felől biztosan eltűnik a háború réme. India ifjúsága minden erejével ezért küzd. Szűcs Béla A nyugat-európai közvélemény túlnyomó többsége a csúcsértekezlet mellett London (CTK) - A Reuter hírügy­nökség Nyugat-Európa fővárosaiban közvéleménykutatást tartott a csúcs­értekezlet összehívásával kapcsolat­ban. A szerdán reggel közzétett össze­foglaló jelentés azt írja, hogy az európai közvélemény a kormányfői ér­tekezlet megtartása mellett van és az általános vélemény, hogy jó lesz, ha ezt az értekezletet megtartják. „Főleg Nagy-Britanniában és Fran­ciaországban erős az a remény, hogy az értekezletet megtartják — írja a Reuter - és hozzáteszi, hogy a fran­cia közvéleményt, amelyet nyugtalanít Franciaország belső helyzete és az algériai háború következményei, na­gyon aggasztaná, ha a kormányfői értekezletre nem kerülne sor. Niemöller az európai atomfegyvermentes övezetért Bonn (ČTK) — Martin Niemöller, az evangélikus egyház hesseni elnöke az európai atomfegyvermentes övezet létesítésére irányuló tervet „ésszerű javaslatnak" nevezte. A müncheni technikum zsúfolt termében tartott előadásán Niemöller rámutatott arra, hogy az atomháború elpusztítaná az emberiséget, ami minden gondolkodó embert borzalommal kell, hogy eltölt­sön. A DPA hírügynökség jelentése sze­rint Niemöller ugyancsak kijelentette, hogy az atomfegyverkezés senkinek sem nyújt biztonságot. A békéért kell küzdeni — mondotta. Indonézia nem tűri el az idegen beavatkozást belügyeibe Dzsakarta (ČTK) - Dzsuanda, in­donéz miniszterelnök a március 19-i dzsakartaí sajtóértekezleten óva in­tette a külföldi hatalmakat- Indonézia belügyeibe való beavatkozástól. Dzsuanda utalt Djlles államtitkár múlt heti nyilatkozatára, amely szerint az USA külügyminisztériumá­nak jogi tanácsadói a szumatrai lá­zadóknak „háborús félként" valő el­ismerése lehetőségét tanulmányozzák, és hangsúlyozta, hogy ez a lépés csupán a konfliktus kiterjesztéséhez vezetne. Dzsuanda kijelentette, hogv ameny­nyiben a külföldi hatalmak a jelen­legi helyzetet az indonéziai interven­ció megkezdésére akarnák felhasz­nálni, ezzel olyan veszélyes helyzetet teremtenének, amelyben nehezen le­hetne megőrizni a világbékét. A „Kis Európa" parlamentjének első ülése Strassburg (ČTK) - Az Európai Parlamenti Gyülekezet március 19-én ült össze Strassburgban megnyitó ülésére. Ez a testület hat nyugat­'európai ország három szervezetének — az Európai Szén- és Acéluniónak, az Európai Gazdasági Közösségnek (a közös piacnak) és az Euratom­nak közös parlamentje. A gyüleke­zetnek 142 képviselője van. E par­lamentbe Nyugat-Németország, Fran­ciaország, és Olaszország egyenként 36, Belgium és Hollandia 14—14 és Luxembourg 6 képviselőt küld. Kaderov Nuri (Taskent), Anita Lundell (Stockholm) és a mandzsúriai Zisz­van címet cserélnek a moszkvai VIT-en. Megfogadták, hogy levelezni fognak egymással és minden erejük':el harcolnak a békeért es barát­ságért Kihirdették Irak és Jordánia szövetségének alkotmányát Bagdad (ČTK) — Ammanban és Bagdadban március 19-én egyidejűleg kihirdették Irak és Jordánia szövet­ségének, amelyet Arab Szövetségi Ál­lamnak neveznek — alkotmányát. Ezen szövetség megteremtését Faj­szal iraki és Husszein jordániai király február 14-én beszélte meg. A szö­vetség célja, hogy éket verjen az arab országok közé, amelyek az Egyesült Arab Köztársaság kihirdetése után fokozzák erőfeszítésüket az arab né­pek egységesítéséért. Az új alkotmány értelmében a szö­vetség feje Irak királya. A két ország katonai erőit egyesítik és az iraki ki­rály parancsnoksága alá rendelik. Mivel Irak az agresszív Bagdadi Pak­tum tagja, ez a szövetség Jordániá­nak az arab érdekek ellen irányuló paktumhoz való csatlakozását jelenti. Egy országrész újjászületik A Torysa partján Egy szlovák népdalból ismeretes Torysa, de a valóságban nagyon keve­sen tudják, hogy merre is csörgedez ez a kis folyó. Prešovtól északra visz minket a vonat, arra a szegény vidék­re, ahol még ma is megsüvegelik az idegent, mint két-három évtizeddel ezelőtt a hintóban járó urakat. Ter­méketlen, dombos vidék van errefelé, ahol ugyan megterem a burgonya, de ez vajmi kevés megélhetést nyújtott az itteni szapora nép számára. Évti­zedeken keresztül vitte lefelé a Tory­sa zavaros vize a nép búját, baját, a messzeföldre kivándorló nép sóhaját, de vigasztalást a folyó sohasem ho­zott. Ennek a folyónak a partján, Michalanyban felépült egy gyár, az Imuna, mely ma gyógyszereket gyárt az emberi élet és az egészség meg­mentésére. Amikor Borištčák Ján fiai, Štefan és Ondrej Michalany község földhözra­gadt lakói még Pulsky méltóságos úréknál szolgáltak mint cselédek, ál­mukban sem merészkedtek arról ál­modozni, hogy ők valamikor egyen­rangú megbecsült emberekké válhat­nak, akikről a környék lakói mint ki­váló, becsületes munkásokról fognak beszélni. Márpedig ma ők azok. Az apa garázsmester, a két fiú pedig asztalos a gyárban. De még ma sem tudják a fiúk elfelejteni Pulsky mél­tóságost, nem jóságáért, hanem ke­gyetlen veréséért, mellyel kiskorú cselédjeit, a 10-15 éves gyerekeket fizette ki az akkori köztársaság „de­mokratikus" törvényei szerint. Szebb azonban a mai boldog jelen a múlt­nál és az emberek inkább beszélnek a máról, mint a tegnapról, ami már többé vissza nem jön. 130 millió korona befektetéssel épült fel az Imuna, melyhez hasonló csak egy van hazánkban, a prágai Biogena. Ha majd, kedves olvasó, in­fluenza, vagy ázsiai nátha ellen kapsz orvosságot, ha majd gyógykezelésed­re vérderivátokat rendel az orvos, úgy gondolj majd arra, hogy ezek a gyógyszerek ott készültek számunkra a Torysa partján az Imuna gyárban, amelynek helyén 7 évvel ezelőtt még talajvizes, használhatatlan rétek hú­zódtak. Hogy micsoda értékes orvos­ságok ezek, a vérderivátok, azt a be­avatottak tudják legjobban megítélni. Vérveszteség, égési sebek, infekciós betegségek megelőzésére és gyógyí­tására, vérzések elállítására, máj-, tü­dő-, csont- és fejoperációkra ma már szinte nélkülözhetetlen orvosság az al­bumín gomaglobulin, fibrinhab, fibrin­por és fibrinfilm, thrombin, melyek kis üvegecskében, üvegcsövekben indul­nak el az Imuna-gyárból, hogy orszá­gunk távoli vidékein is megkönnyít­sék az emberek fájdalmait és kigyó- | gyítsák betegségeit. Az 1954 —1955-ös években ha-' ladt legjobban az építkezés * tempója és 1956. február l-től' mar megkezdték a tetanusz' elleni szérumok gyártását. 400 ' munkás talált itt kereseti lehetőséget. 1 Ha nem láttam volna saját szemem-, mel, nehezen hiszem el, hogy azok az, emberek, akik ma injekciós tűkkel, oltják be a tojásokat, fehéregereket, kísérleti nyulakat, lovakat, hogy ezekből szérumot gyártsanak, azelőtt' földművesek és tehénpásztorok vol-, tak. A helyzet valóban az volt, hogy ebben a korszerű gyógyszergyártó* üzemben az építőmunkások is, a la-, pátot injekciós tűkkel, vegyszeres üvegcsékkel váltották fel. Itt tanulták' meg a bonyolult laboratóriumi mes-> térségét, itt lettek vegyészekké,, szakemberekké, rövid néhány év le­forgása alatt. Csak Michalany község' lokóinak havonta 100 000 korona be­vételt nyújt az üzem. Itt dolgozik a, Smotra-család három, a Kuba-család két tagja, mind kitüntetett szakmun-" kások, vegyészek. A cseh elvtársak,­akik távoli otthonukból idejöttek, köz-, tük dr. Jiri Miiek, Pavel Neduchal,, nem restellik hetenként többször ösz­szehívni a tanuló munkásokat, hogy' szakelőadásokat tartsanak nekik a be-, tegségekről, a gyógyszerekről és ezek gyártásáré!. Az emberek szívesen' jönnek tanulni. Az évszázados tudat-, lanságból most egyenesen a tudás, birtokába, szentélyébe csöppennek be, ahová azelőtt számukra tilos volt a belépés. A vérderivátok osztályát dr. Milán Ondrej vezetése alatt építették fel önfeláldozó munkával a beruházáson megtakarított összegen. Ez a kelet­szlovákiai származású orvos valaha szintén mezítláb libapásztorkodott a réten. Ma tudományos dolgozó. És hány száz van ilyen Kelet-Szlovákiá­ban, mérnökök, orvosok, tanárok. Nem is csoda, ha az ilyen emberek azután teljes szívvel és odaadással dolgoznak hazánk népének boldogabb jövőjéért. Ezt bizonyítja a Torysa menti Imuna­üzem tervteljesítése is, amely 1956 óta megkétszereződött és ez idén újabb 112 százalékkal növekszik. Jö­vőre, amikor az üzem még jobban ki­szélesedik, talán már nem 400, hanem jóval több munkásnak, vegyésznek, orvosnak nyújt munkát, ném 96 la­kásegység lesz számukra, mint ma,, hanem legalább mégegyszer annyi, akkor a csendes évszázadok óta itt' csörgedező Torysa csodálkozva me-; reng el azon, hogy mi minden válto­zott itt meg az utóbbi évek során.' Horváth Sándor Félmillió kilométer generáljavítás nélkül Štefan Duleba és Ján Nus, a vranovi ČSAD gépkocsivezetői már néhány év óta az első dolgozók üzemükben a baleset nélkül lefutott kilométerek számát, a hajtóanyag, pneumatík és termelési költségek megtakarítását illetően. Ebben az évben egy öreg autóbuszt adtak generáljavításba, amellyel 589 ezer kilométert futottak be generáljavítás nélkül és ily módon 190 ezer koronát — 2 generáljavítás költségét — takarították meg üze­müknek. Az új Skoda 706 jelzésű autóbusz átvételénél kötelezettségvál­lalást tettek a CSKP XI. kongresszu­sának tiszteletére, mely szerint a reá­juk bízott gépjárművel 400 ezer kilo­métert futnak le balesetek és közle­kedési zavarok, 500 ezer kilométert generáljavítás nélkül, ami 140 ezer korona megtakarítást jelent. Štefan Duleba és Jan Nus, a vranovi ČSAD példás gépkocsivezetői szocia­lista versenyre hívják a prešovi kerü­let összes autóbuszvezetőit a balese­tek és generáljavítás nélkül lefutott kilométer-teljesítmény elérésére. Sokoldalú gondoskodás Köztudomású, hogy az emberi élet átlagkora a XX. században lényege­sen emelkedett. Míg a század elején a férfiaknál 39 év, a nőknél 42 év volt az átlagos életkor, eddig 1957-ben 67-re és 72-re emelkedett ez a szám. Három évvel ezelőtt például száz 14— 59 éves lakosra 63 más életkorú la­kos esett, 1957-ben már 70. A kor­határ kitolódását természetesen va­lamennyien örömmel fogadjuk. Az egész világon tudósok foglalkoznak az emberi élet korhatárának meg­hosszabbításával. Nálunk a múlt hó­napban külön bizottság alakult a Csehszlovák Orvosi Tgrsaság belgyó­gyászati szekciójának keretében, amelynek feladata az öregedés meg­előzése, az idős emberek egészségi állapotának megjavítása. Az öregedés problémája persze nemcsak a bel­gyógyászok, hanem a biológusok, fi­ziológusok ügye is és közvetlenül érinti az orvostudomány valamennyi ágát. A bizottság alakuló gyűlésén éppen ezért megjelentek az orvostu­domány különböző ágaiban dolgozó kutatások, valamint a Szociális Bizto­sítás Állami Hivatalának képviselői is, mivel népgazdaságunknak jelentős té­telét a nyugdíjak képezik. Többekben felmerült a kérdés, va­jon a korhatár emelkedése nem hat-e ki a nyugdíjhatár emelésére? Semmi­féle ilyen intézkedésről nincs szó. Annak ellenére, hogy gyorsabban nő a nyugdíjjogosultak száma és a kifi­zetett járadékok összege, mint a múltban, se nem szállítják le, se nem emelik a törvényben megállapított korhatárt. A Szociális Biztosítás Ál­lami Hivatala nem támogatja a ter­melésben dolgozók idő előtti nyugdíj-' ba menetelét. Ha pedig a termelés-' ben dolgozó nyugdíjasok nyugdíjjogo-< sultságuk napján abbahagyják a mun-> kát, az alkalmazottak öt százalék^ menne el, ami a termelés szempont­jából nem kívánatos. De azokról a nyugdíjasokról iL gondoskodás történik, akik nincsenek munkaviszonyban. A nemzeti bizott* ságok alkalmi munkákat közvetítenek számukra, a kommunális vállalatok gyakran hívják őket kisegíteni, egyr? gyarapodik a nyugdíjasok klubjainak, étkezdéinek száma, ahol alkalmuft nyílik szellemi és kulturális tevékeny 1 ségre. Hogy államunk mennyire szívén viseli a nyugdíjasokról való gondosko ; dást, azt a legjobban bizonyítja, hogy 1960-ban már 40 000 öreg ember szá ! mára biztosít helyet a szociális gon 7 doskodás intézményeiben, míg ma csak 29 000 ezen intézmények lakóinak száma. Nincs ok tehát aggodalomra, a szocialista rendszer a nyugdíjasok­ról — bátran állithatjuk — erejéri felül gondoskodik. -va ÜJ SZÖ 9 ft 195 8. március 15,

Next

/
Thumbnails
Contents