Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-18 / 77. szám, kedd

A kalondai EFSZ fejlődése ^sy Ms prágai hállus: öt év tükrében ICSEH SZLOVÁKIA ŐSKORA TÖTH JÁNOS, a kalondai szövetkezet elnöke az évzáró qyülésen tartott beszámolóban rész'etesen vázolta a szövetkezet gazdasági fejlődését 1953-tól a mai napig. A szövetkezet gazdálkodása tavaly érte el a legnagyobb eredményt. Búzából 1 mázsával, árpából 6 mázsával, kukoricából négy mázsával, takarmányrépából 27 mázsával, dohányból csaknem 3 mázsával termelt hektáronkint többet a tervezettnél. A cukorrépából nem érték el a tervezett hektárhozamot, mivel nem tudtak elegendő jó minőségű trágyát biztosítani. A zöldségfélék szabad eladásánál is hiány mutatkozott; a 665 450 korona helyett csak 327 670 korona volt a bevétel. A szövetkezetbe tavaly 3 új tag lépett be, ők azonban arra törekednek, hogy májusig Kalonda minden dolgozó parasztja a közösben legyen. A szövetkezet gazdálkodását egyes fogyatékosságok mellett általában az eredményes felfelé ívelés jellemzi. Sok termelési ágban a bevétel több a tervezettnél. Fuvarozásra pl. beterveztek COOO koronát, bevettek 42 000 korc át. Ha ísszehasonlítjuk a múlt év gazdálkodását a két év előtti eredményekkel, azt látjuk, hogy míg 1956ban az egész évi forgalom 1 796 712 koronát tett ki, tavaly ez az összeg már 2 882175 koronára emelkedett. A munkaegységekre kifizetett összeg meghaladja az egymillió koronát, a szövetkezet vagyona — viszonyítva 1956-hoz 4 142 399 koronáról 5119 617 koronára emelkedett. VESSÜNK EGY PILLANTÁST öt évre visszamenőleg, nézzük, mennyi terméket, értéket termelt ki átlagosan egy tag évente és milyen értéket képviselt a szövetkezet vagyona az előző években. Jarek elvtárs, az Állami Bank dolgozója ismerteti a pénzügyi helyzetet. 1953-ban egy szövetkezeti tag átlagosan 12 000 korona értéket termelt ki, munkaegységekre 1900 koronát kapott; 1954-ben 13 000 korona értéket termelt ki, munkaegységekre 2900 koronát kapott, 1955-ben már 20 000 korona értéket termelt kl és 9000 koronát kapott a munkaegységekre. 1956-ban 23 000 korona értéket termelt ki és 11 000 koronát kapott, tavaly pedig 28 800 korona értéket termelt ki és 13 500 koronát kapott munkaegységekre. TEHÄT ÖT ÉV ALATT 1900 koronáról 13 500 koronára emelkedett átlagosan esy-egy szövetkezetes jövedelme. Ez nagyon szép eredmény; ehhez jön még a természetbeni részesedés, ami körülbelül 4000 koronának felel meg. Ezek szerint tehát átlagosan 17 000 korona jut egy-egy szövetkezetesre. Ezek a számok azt mutatják, hogy a kalondai szövetkezet az első nehéz évek után életképes szövetkezetté fejlődött. Szép eredménynek mondható a 13 500 korona készpénz, ebből lehet élni, gyereket nevelni. A szövetkezet évzáró gyűlésén az eredmények mellett nem feledkeztek meg a fogyatékosságokról sem. Szóvátették, hogy minél előbb fel kell építeni a sertésistállőt. Dózsa István sertésgondozó ez irányú felszólalása az egész tagság érdeke. FOGYATÉKOSSÁGA a szövetkezeti gazdálkodásnak Kalondán, hogy a háztáji föld még ma is túlméretezett. Ez egy kissé furcsán hangzik, annál is inkább, mert Kalonda az élenjáró szövetkezetek közé tartozik. Fgyesek több anyasertést tartanak, arra hivatkozva, hogy ebből fedezik a hizlalásra szánt állatot. Kétségtelen, hogy más szövetkezeti tagok is hizlalnak sertést, de nem sértik meg a szövetkezet alapszabályzatát. Remélhető, hogy ezt a kérdést Is rövidesen megoldják. A tagság a kapott részesedés jó részét betétkönyvecskékre helyezte el s felhívással fordult a losonci és a poltári járás szövetkezeteihez, hogy kövessék példájukat. AZ ÉVZÄRÔ GYŰLÉS több jelentős határozatot hozott, amelyek a munkát megjavítják. Többek között azt, hogy kiküszöbölik a munkaegységek jogtalan beírását. Jelentős vállalásuk, hogy második ötéves tervüket 1959 végéig teljesitik. Ezzel válaszolnak pártunk levelére. KERTÉSZ IMRE Hajóval, repülőgéppel, vonattal. .. Említsünk csak néhány nevet: Balaton, Várna, Moszkva, Krím, Taskent, Konstanza, Balti-tenger, Dubrovnik, Athén, Velence... Ki ne akarná megismerni e szép helyeket — a Fekete-tengert, a keleti mesék hőseinek városait, a görögök ősrégi kultúráját?! E nevek hallatára újjáélednek bennünk a gyermekkori álmok, amikor világkörüli utakat tervezgettünk, s minden vágyunk akkoriban délibáb maradt. S csak a társadalom „kivételezettjei", a kizsákmányolók, a tőke ural Ismerhették meg a világ szépségeit. Ki gondolhatta volna akkor, hogy hazánkbői a keresetükkel takarékoskodni tüdő dolgozók közül tavaly nyolcvanezren nyaralhattak külföldön, s az Idén már százezren tölthetik szabaságukat Idegen országokban. Ezt nemcsak a dolgozók egyre jobban emelkedő életszínvonala teszi lehetővé, hanem elősegíti a világbéke megőrzésére irányuló hatalmas arányú mozgalom is, melynek célja a népek békés egymás mellett élése, kölcsönös megismerése, a barátság ápolása. S a külföldi utak ls ezt, az emberiség békés életének útját egyengetik. Sok kíváncsi ember, sok érdeklődő teszi fel a kérdést, vajon a Čedok az idén milyen külföldi utakat tesz lehetővé számunkra? Mondjuk el sorjában az idén megvalósuló külföldi utakat. A TU 104-GYEL A „BŐSÉG VÁROSÁBA" Nyeverov szovjet író és Július Fučík oly elragadó sorokat írtak Taskentről, a bőség városáról, a közép-ázsiai szovjet köztársaságokról, hogy az emberben felébred a vágy. szeretne eljutni oda. S a Čedok az Idén valóban érdekes, sok élményt nyújtó 27-napos utat tervez erre a vidékre. Az érdeklődők Prágából Moszkvába vonattal, onnan Taskentbe TU 104-gyel utaznak. A „bőség városából" Szamarkandba. Buharba, Tbiliszibe, Iljusinnal: — Jerevanba, Batumba vonattal s onnan hajival tlgyesszába teszik meg az utat. Ogyesszából Kijeven keresztül vonattal térnek haza. Ez az út 6017—6152 koronába kerül. A Čedok azok részére, akik szabadságuk idején sem tudják „nélkülözni" kedvelt Spartakjukat. lehetővé teszi, hogy saját autójukon, Lengyelországon keresztül — ötös csoportokban — utazzák be a Szovjetunió nagy részét. A 14 napos út a hajtóanyaggal együtt 2073 koronába, a 20 napos út pediq 2791 koronába kerül. A Čedok ezenkívül társas autőbuszutazásokat Is tervez a Szovjetunióba. 20 napos hajóutat a Volgán, s újdonságként szerepel a Nagy Péter nevC tengerjáró hajóval tervezett utazás — Ogyesszából Krímbe és vissza, onnan pedig Kijeven keresztül vonattal haza. HULLÁMZÓ BALATON TETEJÉN... Szlovákia dolgozói nagy érdeklődéssel fogadták a múltban és fogadják ma is a magyarországi utakat. Már igen közkprfveltpk 4—5 napos társasutazások Budapestre, de nagyobb az érdeklődés a balatoni nyaralások iránt. Siófokon 16 napiq tartő üdülés, 490 forint zsebpénzzel. 2280 koronába, 9 napos balatonfüredi nyaralás viszont, 245 forint zsebpénzzel, 1310 koronába kerül. SZÉP, CSODÁS A FEKETE-TENGER — mondják azok, akik már jártak Várnában, Konstanzában. A Čedok az idén több utat tervez (repülőgéppel s vonattal) Bulgária és Románia fekete-tengerparti fürdővárosaiba. Három heti várnai tartózkodás (repülőgéppel, I. osztályú szállóban, 450 lfiva zsebpénzzel) 4300 koronába, 2 hét az Aranyhomok-üdülőben (vonattal) 1950— 2540 koronába fog kerülni. A romániai tengerparti fürdőhelyekre a nyaralók vonattal mehetnek. A világhírű Mamaia. Eufónia, a Konstanza melletti Veslle Roslta fürdőhelyen 15 napi nyaralás 1700 — 2670 koronába kerül. A BALTI- VAGY AZ ADRIAI-TENGERRE? Az érdeklődők tetszésük szerint választhatnak. Az NDK-ban, a Kühlunsborn tengerparti fürdővárosban három hétig nyaralhatnak (220 márka zsebpénzzel) 3500 koronáért. A Koszer melletti sátortáborban 2 hétig 120 márka zsebpénzzel 1800 koronáért tölthetik szabadságukat. A Čedok ezenkívül 3—4 napos térsas autóbuszutazásokat Indít az NDK városaiba. A Čedok azok számára, akik Jugoszláviát, az Adriai-tenger menti fürdővárosokat akarják megismerni, külön vonatokat Indít Bratislavából. , 17 NAP HAJÓVAL A BALKÁN-FÉLSZIGET KÖRÜL A tengeri hajózást kedvelők valóban örülhetnek annak az útnak, melyet a Čedok a Balkán-félsziget körül tervez. Az utasok Bukaresten keresztül vonattal Konstanzába utaznak, ahol hajóra szállnak, s a jugoszláviai RIjekában kötnek kl. Otközben megismerik Várnát, Istambult, Athént, Drasztot (Albánia), DuBrovnlkot, Splitet, Velencét, Opatiját. Rijekáből Budapesten keresztül vonattal térnek haza. A 17 napos út — attól függően, hogy a hajó mely osztályán utaznak — 3500—5000 koronába kerül. A Čedok ezenkívül társasutazást szervez a brüsszeli világkiállításra. Még tárgyalások tárgyát képezi az Olaszországba, a Skandlnáv-államokba való utazások lehetővé tétele. MIKOR ÉS HOL JELENTKEZHETÜNK A KÜLFÖLDI UTAKRA? A Čedok Idegenforgalmi utazási Iroda valóban sok vonzó és érdekes külföldi utazást tesz lehetővé. A tervezett utak és az a tény. hogy a tavalyi 80 ezer dolgozó helyett az idén már 100 ezren nyaralhatnak külföldön, arra vall, hogy az utazási Iroda mindent megtesz annak érdekében, hogy dolgozóink kellemesen tölthessék szabadságukat és alkalmuk nyíljék megismerni a szomszédos, valamint távoli országokat és népét. A szlovákiai érdeklődők írásban — mellékelve a munkahelyük szakszervezeti üzemi bizottságának külön ajánlatát — már március 17-től jelentkezhetnek a bratislavai Čedok n. v.-nál, a kerületi székhelyeken pedig a Turista irodáinál. (p. b.)^ Kl NE ÉRDEKLŐDNÉK a régészek hosszú éves felelősségteljes és fontos munkája iránt? Ki ne szeretné megismerni elődeink, az ősember életét? Bizonyára sokan vannak, akik ellátogatnak majd a prágai Nemzeti Múzeumba, hogy megtekintsék a napokban megnyílt Csehszlovákia őskora című kiállítást, mely dr. Jirí Neústupní/, Zdenék Rossman és száfnos munkatársuk kiváló munkáját dicséri. A rendkívül gazdag kiállítás anyagát 58 csehszlovákiai és 23 külföldi intézet kölcsönözte a Nemzeti Múzeumnak, hogy ily módon is hozzájáruljon nyilvánosságunk ismereteinek, látókörének bővítéséhez, műveltségének fokozásához. A kiállítás célja: egységes, áttekinthető képet adni az emberiség fejlődéséről hazánk területén a legrégibb időktől a X. századig, vagyis a cseh állam egyesítéséig. A jégkorszak idomtalan kőmaradványairól nehéz megállapítani, emberi kezek, vagy pedig a természet alkotásai-e. Egyéb adatok híján mindössze annyit tudunk, hogy az első emberek vadászatból, növények gyűjtéséből éltek. Az ember létezésének egyik legelső bizonyítéka hazánkban a Kassa melletti Szinán napvilágot látott kóék. A Nový Jičín és Bajmóc környéki barlangok és primitív fegyverek, kőárak azonban már a 150 000 évvel ezelőtti, a fejlődés alacsonyabb fokán álló ember létezéséről tanúskodnak. A régészeti kutatások alapját a rétegeződések képezik. A rétegezödések a víz vagy a szél behatására keletkeztek és ezért következtethetünk belőlük az éghajlatra, melytől kezdetben az ősember életmódja, életkörülményei függtek. A szabad ég alatti huzamosabb táborozásra csak olyan hely felelt meg, mely biztosította a megélhetést. Ilyen volt például a délmorvaországi Pavlov, a világhírű Dolní Véstonice közvetlen szomszédságában. A kutatások szerint ezen a környéken mammutvadászok éltek. Használati cikkeiket kőből, csontból, később agyagból készítették. A paleolit korszakban — 80 000 évvel ezelőtt — azonban a történelmi fejlődés már annyira meggyorsult, hogy a kezdetleges használati eszközöket vésők, árak, kaparok váltják fel. Az akkori művészi alkotások, a temetkezések módja az ősember bonyolult lelki életéről beszélnek. A MagasTátra tövében a Poprádtól nem meszsze fekvő Gánovce községben végzett ásatások eredményei az ősember 120 ezer éves kultúrájára vezethetők viszi Ku lturális ffj. vfytthíreK Néhány nap múlva kezdődik Moszkvában a P. I .Csajkovszkij zongora- és hegedűverseny, amelyen 23 ország 80 művésze vesz részt. A Szovjetunióban rendezett első nemzetközi zenei fesztivál iránt óriási az érdeklődés, amit kifejezően bizonyít az, hogy a rendezők eddig több mint 40 ezer jegyigénylést kaptak. (ČTK) A pécsi Kamaraszínház bemutatta M. Tesárová és A. Radok cseh szerzők Jégeső nem akadály című vígjátékát Mészöly Dezső fordításában és Marton Frigyes rendezésében. Műsorra tűzik M. Stehlik: Ketten a veremben című színjátékát is, (d. f.) Bratislavában a Szlovák Nemzeti Képtárban megnyílt. A nő a szlovák képzőművészetben clmfl kiállítás. (ČTK) Az őrösi Sokol-szervezet színjátszói tavaly három darabot mutattak be. Most újabb színdarabot tanulnak be, hogy az előadások bevételéből sportfelszerelést vásároljanak, (h. á.) A Szovjetunióban jelenleg 400 ezer tudományos és népkönyvtár működik. A modern amerikai szépirodalom újabb műveit adják kl ez évben a Szovjetunióban. A szovjet kiadók elsősorban X. Saroyan, J. S. Steinbeck és W. Faulkner művei Iránt érdeklődnek. 700 millió analfabéta Az Cnesco „Világanalfabétizmus az évszázad közepén" című kiadvárvaból kiderül, hogy az analfabéták száma még mindig nagyon nagy a föld lakói közül több mint 700 millió nem tud írni-olvasni. Egyes országokban — Afganisztánban, Szaúd-Arábiában és Jemenben — az írni-olvasni neim tudók aránya elér' a lakosság 95-99 százalékát. Bolíviában 68,9 (1950). Brazíliában 51,4 (1950), Portugáliában 41,7 (1950) és Görögországban 23,5 (1951) az arányszám. sza. A Mikulov környékén talált állati csontok arról számolnak be, hogy a csont fütőeszközül szolgált az ősembernek. Az ősember használati eszközeit, dísztárgyait is állati csontokból, agancsokból készítette. Nálunk ugyan a barlangok falán nem találhatók rajzok, metszetek és reliefek, mint NyugatEurópában, az ősember művészete hazánkban csak kisebb alkotásokban, mint például apró női, esetleg állati szobrokban nyilvánul meg. Különösen nevezetes és értékes ebből a korból a véstonicei Vénusz-szobor. MILYEN VOLT a kőkorszakbeli település? Erről a morvaországi Mohelnicén és a Kutná Hora melletti Bylanyban a mintegy 20 hektárnyi területen folyt ásatások beszélnek. Lakói körülbelül 4—5000 évvel ezelőtt viskókban éltek. Ezekre a körülményekre, az alapzatot képező faoszlopok visszamaradt nyomaiból és a közvetlen közelükben talált gödrökből következtethetünk, melyeket az őslakók építkezéseikhez ástak. Az eleinte kizárólag vadászattal foglalkozó őslakók a kőkorszak végén állattenyésztéssel kezdték magukat fenntartani. Ezért állandó lakhelyet választottak maguknak. Megtanulták az állattenyésztési termékek célszerű felhasználását, si. a juhgyapjú feldolgozásához is kezdtek érteni. A kőkorszak végén az őslakók településeiket védekezésből, külső támadásoktól tartván, fasáncokkal vették körül. Az ebből a korból visszamaradt kerámiai tárgyakat megfigyelve azt is megállapíthatjuk, mely népek készítményei. Tudjuk véldául, hogy a zsinórral rovátkolt vázák, edények a Keletről Észak-Csehországba és Morvaországba költözött népek munkája. A harangalakú kelyhek készítői pedig Nyugat-Európából kerültek hazánk területére. A népek vándorlása természetesen nemcsak a kultúra fejlődését segítette elő, hanem kereskedelmi szempontból is sok előnyt jelentett. Kereskedelmi központok létesültek és ezért növekedett a termelés is. A bronzkorszak kezdete igen nagy lépés előre a fejlődés terén. A fémöntök és fémverök csoportjai önálló iparosokként lépnek fel. Eddig a törzsek együtt gazdálkodtak, vagyonuk közös volt. A bronzkorszák elején az iparosok kiválnak az eddigi törzsekből és különálló törzseket képeznek. Ennek köszönhető, hogy megindul a kereskedelem a távolabbi vidékek lakóival is. A termékeny talaj gabonatermelésre ösztökéli az embereket. A gabona magvát lisztté zúzzák és így bővítik eddigi eléggé egyhangú táplálékukat. Ennek a kornak a műveltségéről, színvonaláról tanúskodnak az ásatások nyomán talált pékkemencék romjai is. Az őslakók lelki Siet e, babonás felfogása a temetkezések módjában is kifejezésre jut. Hittek a földöntúli életben és halottaikat, amint azt a Prága melletti unéticei ásatások mutatjárc, guggoló helyzetben, néha fekve temetik el, melléjük helyezve a sírba kedvelt szerszámaikat, lovaikat, fegyvereiket is. A bronzkorszakot a vaskorszak váltja fel, de csupán a kelták jövetele hoz magával lényeges változást és ezzel, a nép életszínvonalának emelkedését is. A kelták ügyes iparosok, bányászok, akiknek ismereteit hazánk területének lakosai gyorsan és könynyűszerrel sajátították el. A szlávok a VI. században jutnak hazánk területére és azonnal átveszik a gazdasági, politikai és kulturális élet irányítását. A szláv kultúra leginkább a kerámiai munkák sajátos formáján és kivitelezésén észlelhető. Temetkezésük különleges módja is jellegzetes. Eleinte elégetik halottaikat, földi maradványaikat hamvederben, közös sírban temetik el. A későbbi díszes síremlékekből, sírkövekből és a holttest eltemetéséből társadalmi megkülönböztetésekre következtethetünk, ami már a feudalizmus nyomait viseli magán. A társadalmilag magasabb színvonalú, jómódú lakosság gazdag ékszereket hordott, sok arannyal, ezüsttel díszítette magát. A mikulčicei templom architektúrája a IX. század első feléből a tavaly befejezést nyert bazilikával kapcsolatos ásatásokkal együtt, mely még a Cyril és Method előtti időkből váló, a kultúra és a politikai ambíciók gyors növekedését hirdeti és a kereszténység kezdetét új fényben világítja meg. AMINT LATJUK a régészet igen fontos, hasznos és tanulságos tudomány. Nélküle nem ismerhettük volna az ősembert, népeink társadalmi és gazdasági életét abban a legrégibb korban, amelyből nem maradtak ránk írásbeli adatok. A Nemzeti Múzeumban időrendbeli sorrendben kiállított tárgyak és a hozzájuk fűzött magyarázat segítségével szemléltetSen is megismerhetjük hazánk őskorát és népét. Kardos Márts TUDÓSÍTÓINK JELENTIK Kisabony Csibrei Anna a nemzetközi nőnap ünnepségeiről tudósít: — Újjáépített kultúrházunkban nagyszámú közönség edőtt ünnepeltük a nők napját. Á jól összeállított kultúrműsorért köszönetet érdemelnek a helyi tanítók. Eimlékbeszédeket a pártszervezet és a nőbizottság küldöttei tartottak, értékelve a nftk hatalmas munkáját, mellyel hozzájárulnak a szocialista építéshez. A lányoknak és anyáknak jól estek az elismerő szavak. Az ünnepély barátságos légkörében folyt le. Zsőr Mike László szintén a nemzetközi nőnap ünnepségeiről tudósít: — Nálunk is — írja — különféle kultúrprogrammal készültek a nők napjának megünneplésére. A műsornak meqvolt az eredménye, amit az bizonyít legjobban, hogy a közönség egyes műsorszámokat szűnni nem akaró tapssal jutalmazott. A jó munkáért elsősorban Kovács Margitot illetd elismerés, de a többiek is igyekeztek s a siker ennek köszönhető. Ér Štefánik Magda tudósításának első részében a városukban megtartott Ismeretterjesztő előadásokról ir és dicséri Drafy József tanárt, aki alapos felkészültséggel tartott a minap is egy értékes történelmi előadást. Tudósításának másik részében arról számol be, hogy Érsekújvárott több mint kétéves szünet után újjáalakult a város énekkara, amelyet Kodály Zoltánról neveztek el, majd többek között •zeket írja: — A 11 éves magyar tannyelvű sokla pedagógusaiból, a tanulók hozzátartozóiból és a Csemadok helvi szervezetének tagjaiból alakult vegyeskar vezetője Kopasz Elemér. Meg. qyőződésflnk, hogy az énekkar helyes irányban fog haladni és jobb lesz elődeinél. Az alig két-három hete alakult énekkarnak máris 50 tagja van. Bratislava Deák Arpád, a bratislavai Matadorüzem üzemi klubjának kulturális tevékenységéről Ír: — Egy zsák humor a címe — írja többek között — annak a kétórás esztrádműsornak, amellyel a Matadorüzem kulturális együttese hazai fellépésén kívül Mosonmagyaróvárra ls ellátogat. Az együttes már vendégszerepelt Magyarországon. Legutóbb a Dallal a világ körül című esztrádműsorral, amellyel ugyancsak megnyerték a nézők tetszését. Reméljük, a mostani szereplés is sikeres lesz. Tudósítónk a továbbiakban megjegyzi, hogy az esztrádműsor szervezésén kívül az üzemi klubban más kulturális • tevékenység ls folyik, amelyről alkalomadtán ismét beszámol. Újmajor Újmajor kultúrszomjas dolgozói — írja tudósításában Nagy József — a napokban mutatták be Urbánek: A vadorzó felesége című 3 felvonásos színművét. A darab betanításának fáradságos munkáját Kovács Béla végezte, aki ezért elismerést érdemel. Játékukért dicsérni kell többek között Jezsó lúliát, Jezsó Annát és Trenka Ferem cet. Tudósítónk levele további részébein elmondja, hogy az újmajoriak fellépésükkel bebizonyították: ha van akarat, a napi munka mellett is lehet tanulni, nevelve szórakoztatni és egymáshoz közelebb hozni a falu népét. Munkájukhoz csak annyit fűzűink, hogy a "árkányi járásban levő Újmajor nem sokkal több, mint 100 lelket számlál. Ennek ellenére lakói önerejükből is tudnak kulturális munkát végezni. Ha akarat lenne, hogyan dolgozhatnának azokon a helyeken, ahol sokkal nagyobbak a lehetőségek, mint Üjmajoron? (b) ÜJ SZÖ 5 *1958. március