Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-16 / 75. szám, vasárnap

N. Sz. Hruscsov beszéde a kali

nyi

ni választókörzet választóinak gyűlésén ET KELL VETNI A HIDEGHÁBORÚNAK (Folytatás az 1. oldalról) dolgozóknak ily nagy mennyiséget csaknem két évtizeden át kellett termelniük. Ez világos bizonyítéka a szocialista rend életképességének — mondotta Hruscsov elvtárs és hangsúlyozta, hogy nincs ma olyan feladat, amelyet a szovjet nép ne tudna teljesíteni. Az SZKP KB első titkára beszédében nagy figyelmet szentelt azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a párt és a kormány az elmúlt években a nép életszínvonalának növelésére tett. Főleg a nagyméretű lakásépítésről beszélt, amelynek során csupán a múlt évben a lakosoknak 48 millió négyzetméter lakóterületet és a falvakon 770 ezer kolhozházat adtak át. így egyetlen év alatt több lakás épült, mint az egész második ötéves tervben. A Szovjetunió egész területén 1957-ben minden ezer lakosra 10,2 újonnan épült lakás jutott. Csupán Moszkvában 71 800 család kapott új lakást. Ezzel egyidejűleg N. Sz. Hruscsov hangsúlyozta azt a követelményt, hogy a lakásépítést jól kell végezni és igazságosan kell elosztani a lakóterületeket az üzemi dolgozók ellenőrzése alatt. Az építkezés fogyatékosságairól és az építészek azon eltérő véleményével kapcsolatban, milyen magas házakat kell építeni, N. Sz. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a megoldás semmi esetre sem a házak magasságában rejlik, hanem a célszerű, harmonikus építkezésben. Hruscsov elvtárs állást foglalt a lakásépítő szövetkezetek megszervezése mellett. Hangsúlyozta továbbá, hogy lényegesen meg kell javítani a ruhaanyagok minőségét és színét és a leközelebbi években teljesen ki kell elégíteni a lakosság textil- és cipőszükségletét. Hruscsov elvtárs hangsúlyozta, gondoskodni kell arról is, hogy minden téren megkönnyítsék a nők háztartási munkáját. Ezért több bölcsődét, óvodát, bennlakásos iskolát, éttermet, mosodát, valamint más kulturális és szociális intézményt kell létesíteni. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a kulturális és szociális intézmények teljesebben és jobban elégítsék ki a lakosság növekvő igényeit. Mindezek nagyon fontos kérdések, amelyek közvetlenül érintik a szovjet emberek életét. A technika fejlődésével, a termelés további tökéletesítése, szakosítása és automatizálása következtében szüntelenül emelkedni fog a munkatermelékenység. Ilyen körülmények között a nagyvárosokban nemcsak elegendő munkaerő lesz, hanem bizonyos felesleg is mutatkozhat, így azután a munkások teljesen érvényesíthetik munkaképességeiket a szovjetország más városaiban. Az utóbbi időben a nagy városokból számos munkás és alkalmazott, főleg fiatalok, hazánk más területeire mentek' dolgozni — mondotta Hruscsov elvtárs. A fiatal hazafiak Moszkvában, Leningrádban, Kijevben és számos más városban lelkesen válaszoltak a párt felhívására és elmentek termékennyé tenni az új földeket, üzemeket és gyárakat építeni. Meggyőződésünk, hogy dicső szovjet ifjúságunk továbbra is egyre tevékenyebben kiveszi részét a kommunista, országépítés nagy feladatainak meg oldásából — hangsúlyozta Hruscsov elvtárs. Nemzetközi helyzet N. Sz. Hruscsov nagy figyelmet szentelt beszédében a nemzetközi politika kérdéseinek. Számadatok alapján mutatott rá az amerikai gazdaság egyre növekvő válságára és a következőket mondotta: A milliomosok és milliárdosok maroknyi csoportja óriási nyereségeket söpör be a dolgozók milliós tömegeinek szenvedéseiből és nélkülözéseiből, akik kénytelenek hónapokon és éveken át eredménytelenül munkát keresni, nincs elég pénzük arra, hogy eltartsák gyermekeiket, öreg szüleiket. Ugyanebben az időben az amerikai kormány milliárdokat fordít háborús támaszpontok építésére. A monopolisták számára előnyös a lázas fegyverkezés. Ez a lényege a kapitalizmusnak. Mi természetesen nem örülünk annak — folytatta Hruscsov elvtárs —, hogy az Amerikai Egyesült Államokban növekszik a munkanélküliség, amely a dolgozók számára óriási szerencsétlenség. Hazánk régi nemzedékéhez tartozó emberek még emlékeznek arra, amikor a forradalom előtt a munkanélküliség miatt a munkáscsaládok százezrei éheztek és nyomorogtak. A munkanélküliség a kapitalizmus elkerülhetetlen kisérő jelensége, amelynek sebeit Marx és Lenin tárta fel. Megmutatták a munkásosztálynak és a dolgozóknak a kapitalizmus bilincseiből való felszabadulás útját, a szocializmushoz vezető utat. A nemzetközi helyzet egyes kérdéseivel foglalkozva Hruscsov elvtárs megállapította, hogy elégedettek lehetünk a Szovjetunió nemzetközi helyzetével. Mérhetetlenül megnövekedett a Szovjetunió nemzetközi tekintélye, bővültek és megszilárdultak a világ számos országához fűződő kapcsolatai. Azon pompás győzelmek folytán, amelyeket a Szovjetunió és a többi szocialista országok népei együttműködésük és kölcsönös segítségük alapján elértek, a szocialista tábor mérhetetlenül megerősödött, megszilárdult a szocialista világrendszer és hatalmas erővé vált. Az utóbbi években az imperialisták nem egyszer megkísérelték megbontani a szocialista tábor egységét és egyöntetűségét és e célból fegyveres provokációhoz és kártevéshez, ellenforradalmi összeesküvésekhez és puccsok tervezéséhez folyamodtak, mint 1956. őszén Magyarországon. Arra törekszenek, hogy minden áron éket verjenek a szocialista országok közé és egymás ellen uszítsák őket. A szocialista országok népei azonban szembeszálltak és továbbra is szembeszállnak a reakciós erőkkel. Ezen országok dolgozói nagyon jól tudják, hogy a dolgozók szociális vívmányait és nemzeti függetlenségét csak akkor lehet biztosítani, ha valamennyi szocialista ország egységes és felzárkózott lesz. Ezért a szocialista tábor hatalmának további megszilárdítása, az imperialisták támadásai elől való megvédése a szocialista országok valamennyi népének létfontosságú ügye. Az elmúlt négy év során a Szovjetunió a többi békeszerető országgal együtt továbbra is kitartóan törekedett a nemzetközi feszültség enyhítésére, a lázas fegyverkezés beszüntetésére és az új háború elhárítására. Háború vagy béke Az egész emberiség legégetőbb létkérdése ma a béke és a háború kérdése. Az államok közötti háborúk mindig óriási áldozatokat követeltek meg és beláthatatlan károkat okoztak. Ha azonban a nemzetek akarata ellenére most új háború törne ki, az a veszély fenyegetne, hogy ez a legpusztítóbb háború, atomháború lenne. Éppen ezért a béke megőrzéséért, az új háború elhárításáért vívott harc ma nemcsak azon országok legsajátabb és legelsőbbrendű ügye lett, amelyek az imperialista támadás célpontjai lehetnek, hanem valamennyi ország embereinek létkérdése, tekintet nélkül arra, hogy Európában vagy Ázsiában, Amerikában vagy Afrikában élnek-e. A kommunista párt és a szovjet kormány, amelyeknek nincs nagyobb céljuk, mint az emberiség vágyainak teljesítése, mindent megtettek és megtesznek, hogy megakadályozzák az új háborút és a nemzetközi kapcsolatok fejlődését a tartós béke megőrzésére irányítsák. Mindent megtesznek, hogy ne szavakkal, hanem tettekkel érjék el a békét, valamenynyi nemzet egyenjogú kapcsolatait és barátságát. A Legfelső Tanács utolsó választásai óta eltelt négy év alatt pártunk és a szovjet kormány nagy erőfeszítéseket tett a nemzetközi feszültség enyhítéséért vívott harcban. Hruscsov elvtárs ezután felsorolta a Szovjetunió azon legfontosabb külpolitikai lépéseit, amelyeket a béke érdekében tett, majd így folytatta: Minden becsületes ember látja, hogy ilyen intézkedéseket csak olyan állam tehet, amely nem háborút, hanem békét akar, amely nem óhajtja a nemzetközi helyzet kiéleződését, hanem azt normalizálni akarja. A Szovjetunió j nemzetközi kapcsolatai A Szovjetunió jó baráti kapcsolatokat akar fenntartani valamennyi országgal kivétel nélkül. Hajlandók vagyunk ilyen kapcsolatot létesíteni a kölcsönösség alapján mindazon államokkal, amelyek ezt óhajtják — jelentette ki Hruscsov elvtárs. Jó szándékkal fordultunk Törökországhoz, de sajnos mindeddig nem találtunk megfelelő megértésre részéről. Azonban nem kíméljük erőnket és folytatni fogjuk békés politikánkat abban a reményben, hogy a török nép és a török kormány megérti őszinte, jó szándékainkat. Országaink közeli szomszédok s kell, hogy barátságban éljenek egymással. Ez nyereség volna az egész világ békéje számára. Hruscsov elvtárs ezután foglalkozott a Szovjetuniónak Iránhoz, Afganisztánhoz fűződő kapcsolataival, majd pedig rámutatott, hogy a szovjet embereknek figyelmet kell fordítaniok az imperialisták indonéziai mesterkedéseire is. Nem engedhető meg, hogy mások beavatkozzanak ezen ország belügyeibe és összeesküvést szőjenek ellene' Indonézia népének magának kell kialakítania életét saját mérlegelése alapján és senkinek sincs joga arra, hogy rákényszerítse saját akaratát. Jó baráti kapcsolatok fejlődnek a Szovjetunió és Finnország, valamint a többi skandináv országok közöt. Nagy lehetőségek nyílnak a Szovjetunió és Olaszország, valamint Görögország közötti kapcsolatok megjavítására. Megelégedéssel állapítható meg, hogy bizonyos javulás mutatkozik a Szovjetunió és a latin-amerikai országok közötti kapcsolatokban. Az algériai helyzettel foglalkozva Hruscsov elvtárs hangsúlyozta, itt van az ideje e vérontás beszüntetésének és el kell érnünk, hogy megegyezés jöjjön létre az algériai kérdésben az algériai nép érdekeinek megfelelően. A Szovjetuniónak a nyugati államokhoz, Franciaországhoz, Nagy-Britanniához és az USA-hoz fűződő kapcsolatairól kijelentette, hogy a Szovjetunió mindig minden erejét latba vetette és latba veti, hogy kölcsönös megértés jöjjön létre és baráti kapcsolatok létesüljenek a Szovjetunió és ezen országok között. A kommunista párt és a szovjet kormány abból indul ki, hogy a jelenlegi feltételek között minden kormánynak, amely helyesen értelmezi felelősségét a béke sorsáért, felül kell emelkednie az ideológiai ellentéteken. Nemzetközi ügyekben a vitás problémák megoldásánál nem szabad abból kiindulni, ami a jelenlegi világot kettéosztja, hanem abból kell kiindulni, ami az államokat a béke megőrzésére irányuló közös törekvésükben közel hozza egymáshoz. Az államok közötti kapcsolatok egyedüli lehetséges alakja az ismert öt elv: a területi sérthetetlenség és szuverenitás, a kölcsönös tisztelet bentartás, a meg nem támadás, az egymás belügyeibe yaló be nem avat kozás, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a békés egymás mellett élés. Kell, hogy a békés egymás mellett élés elvei, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezete nemrég jóváhagyott, valamennyi állam kölcsönös kapcsolatainak igazi alapjává váljanak. Olyan országok, mint az USA, Nagy-Britannia és Francia ország — sajnos — mindeddig nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy ezen elvekhez igazodjanak más országokkal való kapcsolataikban. Eb bői következik, hogy még mindig fo lyik a lázas fegyverkezés, a nemzetközi légkört megmérgező „hidegháború", alig csökken a vitás nemzetközi kérdések száma, nem küszöbölik ki a háborús veszélyt. Ez a kilátás azonban a nemzeteket egyáltalán nem elégíti ki. A békét nemcsak meg kell de meg is lehet őrizni A nemzetek belefáradtak a „hidegháborúba". Az esetleges pusztító háborútól való félelem gátolja őket normális munkájukban. Az emberek nem élhetnek nyugodtan, ha erejüket céltalanul pusztító eszközök termelésére pazarolják. Az emberek nem élhetnek biztonságban addig míg fennáll a lehetősége annak, hogy egyes imperialista provokatőrök háború kirobbantására szánják el ma gukat. És vajon a jelenlegi feszült helyzetben, a gyanakvás légkörében sok kell-e ahhoz, hogy egy idegen repülőgép „véletlen" felbukkanása, egy „véletlenül" ledobott bomba olyan katonai összetűzést váltson ki amely világháborúvá fejlődhet? Minél több hidrogénbombát szállító repülőgép kering a levegőben, annál kevesebb hely marad a békegalamb számára, annál nagyobb tere nyílik a háború démonának. Az atomfegyverek borzalmas következményeit az egész emberiségre ma nemcsak a tudósok, hanem a közvélemény legszélesebb körei, az egyszerű emberek százmilliói tudatosítják világszerte. Egyre sürgetőbben követelik a kormányoktól s elsősorban az atomfegyverrel rendelkező országok kormányaitól, hogy vessenek véget e fegyverkísérleteknek. Nyilvánvalóan közeledünk ahhoz a pillanathoz, amikor a kormányok, ha kapcsolatban akarnak maradni a néppel, nem maradhatnak süketek ezen általános követeléssel szemben és kénytelenek lesznek esetleg egyoldalúan is beszüntetni az atom- és hidrogénfegyvergyártást, még akkor is, ha nem jön létre kölcsönös egyezmény. Mi kommunisták reális politikusok vagyunk - mondotta a továbbiakban Hruscsov elvtárs. Azt mondjuk, hogy a békét nemcsak meg kell, hanem meg is lehet őrizni. Határozott hívei vagyunk a „hidegháború" felszámolásának. A kereskedelmi és kulturális kapcsolatok sokoldalú fejlesztését óhajtjuk valamennyi országgal, a nemzetközi feszültség enyhítését akarjuk. Röviden mondva: a békés egymás mellett élés, valamennyi állammal való békés verseny hívei vagyunk. Első lépés — a feszültség enyhítése Éppen ezért a szovjet kormány a nagyhatalmak kormányainak és a világ számos országa kormányának javasolta az államfők legmagasabb színtű értekezletét. Minden kérdést természetesen nem lehet azonnal megoldani. A fő dolog azonban az, hogy helyes alapokat adjunk a nemzetközi feszültség enyhítésének. Nézetünk szerint az időszerű nemzetközi kérdések közé a jelenlegi szakaszban a következők tartoznak: Haladéktalanul beszüntetni az atom- és hidrogén fegyver-kísérleteket; a Szovjetunió, az USA és NagyBritannia lemond az atomfegyverek alkalmazásáról; az atomfegyvermentes övezet létrehozása Közép-Európában; megnemtámadási egyezmény megkötése az Északatlanti Tömb és a Varsói Szerződés tagállamai között; a Németország és más európai államok területén levó külföldi csapatok létszámának csökkentése; megegyezés kidolgozása egy hirtelen támadás elhárításának érdekében; utak keresése a közel- és középkeleti terület feszültségének enyhítésére; intézkedések a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok bővítésére; a háborús propaganda beszüntetéKi gátolja a csúcsértekezletet? A legmagasabb színtű értekezlet napirendjére tett javaslatunk nemcsak azokra a kérdésekre vonatkozik, amelyeket mi javasolunk, hanem azokra is, amelyeket az USA javasol és amelyekről a kérdések elintézésének javára lehet tárgyalni. Mint ismeretes, beleegyeztünk a külügyminiszteri értekezlet egybehívásába is és azt javasoltuk, hogy ezt az értekezletet áprilisban tartsuk. Az USA külügyminisztériumának emlékirata és az USA elnökének üzenete a csúcsértekezlet kérdését kezdeti szakaszába veti vissza. Ezek a dokumentumok nem foglalkoznak javaslataink lényegével, hanem újból a német kérdést és a kelet-európai országok helyzetének kérdését hozzák elő. Nem titkolhatjuk csalódásunkat az USA kormányának álláspontja felett. Egyébként ez nemcsak számunkra, hanem az egész világ békeszerető emberei számára is csalódás volt. Erről nagyon helyesen és meggyőzően beszélt Novotný elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság elnöke a Csehszlovák Sajtóiroda és a Rudé právo tudósítóival folytatott nemrégi beszélgetésében. „Nem tudom elképzelni, hogy bármely kelet-európai állam beleegyezne ilyen kérdés megtárgyalásába — hangsúlyozta Novotný elvtárs. „Csehszlovákia legalábbis ezt egészen kategorikusan elutasítja. Rólunk, nélkülünk tárgyaltak Münchenben Hitlerrel. 1958 azonban nem 1938." A kelet-európai országokra vonatkozó amerikai követeléssel kapcsolatban Hruscsov elvtárs hangsúlyozta: már nemegyszer és határozottan kijelentettük, hogy erről a kérdésről nem fogunk tárgyalni. Nem azért, mintha „nem lehetne velünk beszélni", ahogy a nyugati országokban akartak bennünket lefesteni, nem azért, mintha ultimatív módon elutasítanék az USA javaslatait, de e kérdésnek már a megfogalmazása is sértő azokra az országokra, amelyekre az USA elnöke gondol; ez ellenkezik a józan észszel. Amint erről már szó volt, a szocialista rendszer kérdését már „megtárgyalták", mégpedig fegyverek alkalmazásával tárgyalták meg. Erről a kérdésről „tárgyaltak" a Szovjetunió nemzetei, mégpedig az Amerikai Egyesült Államokkal is, amikor az Októberi Forradalom után az intervenciósok betörtek területünkre, hogy felszámolják Október vívmányait, megsemmisítsék a szovjet hatalmat és felújítsák a kapitalista rendet. Ez a viszály már akkor eldőlt a szocializmus javára. Miért kell tehát újból hasonló kérdéseket felvetni? Elutasítjuk őket és nemcsak elutasítjuk, hanem ki is jelentjük, hogy bármilyen további kívülről jövő kísérletnél, amellyel a szocialista országok rendjének erőszakos megváltoztatására törekednének, nem maradunk egyszerű nézők s nem hagyjuk barátainkat cserben. Hűek vagyunk kötelezettségeinkhez és nemzetközi kötelességeinkhez. Nem szeretnők, ha bárki is újból próbára tenné türelmünket. Azt mondjuk nyugati partnereinknek — folytatta Hruscsov elvtárs — ha valóban fel akarják' számolni a „hidegháborút", amelybe a nemzetek már belefáradtak és biztosítani akarják az országok békés egymás mellett élését, nem lehet vitás kérdésekkel bonyolulttá tenni a nézetek közeledéséhez vezető utat. Abban a helyzetben, amikor két társadalmi rendszer áll fenn, nem lehet más politikát folytatni, mint az ésszerű kompromisszum politikáját, amely nem érinti az országok belső rendszerét, nem nyújt az egyik vagy másik országnak előnyösebb helyzetet, nem rövidíti meg az érdekelt államok biztonságának érdekeit. A német kérdéssel kapcsolatban Hruscsov elvtárs kijelentette, hogy az európai biztonság kérdését nem lehet egybekapcsolni a német kérdéssel, amint azt az amerikai külügyminisztérium emlékirata teszi. Lehet tárgyalni a német békeszerződés megkötéséről, de ha a nyugati hatalmak ezt ellenzik, a Szovjetunió nem követeli e kérdés napirendre tűzését. Ha tehát elfogulatlanul akarjuk megítélni a jelenlegi nemzetközi helyzetet — mondotta Hruscsov elvtárs — teljesen világos, hogy ki áll a béke és a nemzetek közötti barátság pozícióin és ki törekszik a nemzetközi helyzet kiélezésére. Békében és barátságban akarunk élni A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és valamennyi szocialista ország a nemzetközi feszültség enyhítésére és az államok közötti bizalom megszilárdítására, a lázas fegyverkezés megszüntetésére, az atomfegyverek betiltására és az egész leszerelési problémk elvi megoldására törekszik. A Szovjetunió békés politikájának újabb bizonyítéka a legmagasabb szintű államfői értekezlet összehívására tett javaslat. A nyugati hatalmak, elsősorban az USA azonban szavaikkal békeszeretetet hirdetnek, de a valóságban akadályozzák a nemzetközi feszültség megszüntetését és az államok közötti bizalom megteremtését. Ma arról van szó, hogy a nemzetek ne hagyják megtéveszteni magukat egyes nyugati államférfiak békés szavaitól, amelyeket nem támasztanak alá konkrét tettek. A Szovjetunió mindig a békés egymás mellett élés híve volt és híve ma is — nem azért, mintha gyenge volna vagy félne a fenyegetőzésektől. Ha azelőtt sem voltunk gyengék, ma annál is inkább mindenünk megvan ahhoz, hogy megvédelmezzük a szovjet emberek békés munkáját és megsemmisítsünk minden agresszort, ha országunk ellen merne támadni. Meg vagyunk győződve a kommunizmus nagy eszméinek győzelméről, de soha sem kényszerítettük és nem akarjuk rákényszeríteni más országokra a szocialista életmódot és ideológiánkat. A Szovjetunió nemzetei békében és barátságban akarnak élni minden nemzettel — jelentette ki Hruscsov elvtárs —, majd pedig beszéd^ végén rámutatott a szovjet társadalom politikai egységére, amsly két-' ségtelenül újból megnyilvánul a kom-, munisták és pártonkívüliek egységes választási győzelmében. Választásaink mindig a nagy haza-' fias lelkesedés, a munkások és pa-> rasztok szövetsége további megszw lárdításának légkörében folynak, A szovjet nép szilárdan meg van győződve arról, hogy kommunista pártjának vezetésével további sikereket ér el végső céljáért — a kommunizmus felépítéséért vívott harcban. jelentette ki végül Hruscsov elvtárs * * • A gyűlésen résztvevő választók N Sz. Hruscsovot beszéde befejezést után hosszantartó lelkes ünneplésben részesítették. Percekig zúgott a csarnokban a taps. A választási est második részében hangversenyt rendeztek. ÜJ SZÖ 9 ft 1958. március 15,