Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)
1958-03-01 / 60. szám, szombat
Világ proletárjai, egyesüljetek .' SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1058. március 1. szombat 50 iiilér XI. évfolyam, 60 .szám. Ahogy a vitában, úgy a munkában is Pártunk Központi Bizottsága nem egész félév alatt már másodszor foglalkozott az ipar és az építészet új irányítási, tervezési és pénzellátási módszereire vonatkozó kérdésekkel. A Központi Bizottság február 25-i ülésén az országos vita eredményeit összefoglalva véglegesen jóváhagyta azokat az elveket, melyek hozzájárulnak iparunk irányítása tervezése és pénzellátása színvonalának emeléséhez. Április 1-ével életbe lép a vállalatok és a szövetségek új szervezési rendszere. A főosztályok jogköre és funkciója április 1-ével megszűnik, a minisztériumok pedig megszabott jogkörrel, valamint kitűnő minőségű apparátussal rendelkező kisebb alakulatokká változnak át. Megállapították azokat az elveket is. amelyekhez 1959. január 1-i hatállyal tervezésünknek igazodnia kell. Hogy elvileg milyen helyzet alakul ki, erre rámutatott a Központi Bizottság ülésének tegnapelőtt közölt határozata s e kérdéssel részletesen foglalkozik Široký elvtárs beszámolója, melyet a dolgozók lapunk tegnapi számában olvashattak. Az iparunk irányítása színvonalának emelésére vonatkozó elvek, melyekről pártunk Központi Bizottsága határozatot hozott, teljes mértékben dolgozóink országos vitájának eredményeiből indulnak ki. Az országos vita maradéktalanul igazolta azon javaslatok helyességét, melyeket a Központi Bizottság megítélés céljából a dolgozók elé terjesztett. A vita alapján pártunk Központi Bizottsága sok esetben megfelelőbb irányát szabhatta meg az eredetileg feltételezett intézkedéseknek. Az egyes járásokból és kerületekből érkezett észrevételek nem egy esetben hozzájárultak a minisztériumok által előterjesztett javaslatok tökéletesítéséhez és elmélyítéséhez. Az országos vita folyamán kifejezően megnyilvánult a nép nagymérvű kezdeményezése és érdeklődése az iránt, hogy népgazdaságunk gyors ütemben fejlődjék és a lehető leggyorsabban befejeződjék munkásosztályunk történelmi jelentőségű feladatának jelenlegi jelentős szakasza — a szocializmus felépítése. A szocializmus építésének betetőzésére felhívó jelszóval szorosan egybefonódnak mindazok a feladatok, melyek ez idén és az eljövendő években várnak megoldásra. Az új intézkedések segítséget nyújtanak nekünk abban, hogy az eddiginél jobban, könnyebben s nagyobb hatékonysággal teljesítsük az ez idei tervben, valamint a jövőbeni tervekben előirányzott feladatokat. Nem titkolhatjuk azonban, hogy ezzel kapcsolatosan igen sok munka vár reánk. Vegyük csak szemügyre például azt a magától értetődő, minden kétségen felül álló intézkedést, mely április 1-ével lép érvénybe — a vállalatok, a szövetségek és a minisztériumok új szervezési rendszerét. A bővített jogkörrel gyarapodnak majd a feladatok s az ezzel kapcsolatos gondok is. A vállalatoknak, szövetségeknek és minisztériumoknak az új szervezéssel összhangba kell hozniok a műszaki-ipari és pénzügyi terveket. Ez megköveteli továbbá a kollektív szerződéseknek más szemszögből való kidolgozását, a gazdasági vezetőségeknek, a párt- és szakszervezeteknek tevékenységükben szintén az új feltételekhez kell alkalmazkodniok. Sok munkát ad majd az új állami nagykereskedelmi árakra való átszámítás is. Vegyük szemügyre továbbá az űj intézkedések nem kevésbé jelentős összességét: a népgazdaságunk új módszerek szerint való tervezését, mely 1959. január 1-én lép életbe. A kellő feltételek megteremtése nélkül e téren sem érhetnénk el sokat. És mi annak legfontosabb feltétele, hogy kellőképpen érvényre juttathassuk a tervezés új módszereit? Ez a feltétel, hogy az új vállalatok maradéktalan tökéletességgel s tárgyilaaosan ismerjék összes problémáikat. Jól kell ismerniök s tudniok mindazt, ami alapját képezi majd a tervek kidolgozásának és alapvetően fontos, bogy természetesen, egyenletesen s következetesen teljesítsék az összes ez idei feladatokat is. Igen fontos, hogy az új vállalatok már kezdettől fogva teljes gőzzel fogjanak a munkához. Helyenként még elégedetlenség nyilvánul meg az elosztást illetőleg. Még nem mindenütt békéltek meg teljesen azzal a gondolattal, hogy a vállalat üzemmé változik át, avagy a vállalat a Kolínban és nem Prágában székelő felettes szervek alá tartozzék. De ma már semmi sem változtatható ezen a helyze ten. Mindezt alaposan megfontolták, megvitatták és figyelembe vették az intézkedések mellett és azok ellen szóló megjegyzéseket. A végérvényes szervezési intézkedéseket a járási és a kerületi pártbizottságokkal megegyezve, a legfelsőbb érdeket, a népgazdaság érdekét szem előtt tartva foganatosítottuk. Az e kérdésekkel kapcsolatos viták folytatása inkább ártana, mintsem javára válna az ügy nek. Fogjunk mindnyájan becsületes szándékkal a munkához, hogy a vállalat április l-től helytálljon a feladatok teljesítésében. Segítsünk mindnyájan abban, hogy vállalatunk már a közös munka első évében az élenjáró vállalatok sorába kerüljön. Az új vállalatokra háruló feladatok oly nagyok lesznek, hogy csak az összes dolgozók, a vállalatot képező egész kollektíva becsületes összefogá sával teljesíthetők. Ebből a szempontból — a nagy feladatok és a nagy felelősség szempontjából — kiindulva kell értelmeznünk az új vállalatot irányító egyének nehéz feladatát is. A bővített jogkör, a nagyobb felelősség és a hatványozott feladatok megkövetelik az irányító szervek jobb minőségét is. Ezt az elvet kell szem előtt tartanunk azon jó szakképzettséggel rendelkező műszaki és ügykezelési dolgozók elhelyezésénél is, akik az átszervezés keretében a minisztériumokból, a központi szervekből kerülnek a vállalatokba. A vállalatok irányító apparátusát az eddigi dolgozók létszámának csökkentése árán is ki kell egészítenünk a minisztériumokból rendelkezésre bocsátott rátermett, jó szakképzettségű és tapasztalt dolgozókkal. A Központi Bizottság ülésén hozott' határozat és az elhangzott beszámoló is hangsúlyozza, hogy a fokozatosan érvénybe lépő új intézkedések még nem az a csodaszer, melynek segítségével gazdaságunkban egycsapásra mindent elintézhetünk, ami eddig rossz volt, jóvá és ami jő, még jobbá tehetünk. Az új intézkedések, melyek a dolgozóknak lehetővé teszik, hogy nagymértékben részt vehessenek a népgazdaság összes fontos kérdéseire vonatkozó döntésekben, semmit sem jelentenének, ha nem mozgósítanék a dolgozók egész kollektíváját, melynek ezeket az intézkedéseket meg kell valósítania és munkájában maradéktalanul ki is kell aknáznia. Az ő művük azok az intézkedések, amelyeket most kell megvalósítani. Pártunk Központi Bizottsága erről a következőt mondja: — Az országos vita teljes mértékben igazolta az új intézkedésekre vonatkozó javaslatok helyességét. A vita során elhangzott és benyújtott észrevételek s javaslatok alapján sok mindent átdolgoztunk, kijavítottunk. A párt ezért teljes joggal elvárja, hogy a dolgozók részvétele a népgazdaság fontos kérdéseiben való döntésekben, ami oly kifejezően nyilvánult meg az országos vita folyamán, a jövőben még kifejezettebb módon jut majd érvényre az összes új intézkedések életbeléptetése során. Az új intézkedések helyenként — legalábbis eleinte — maguk után vonhatják a helytelen, helyi érdekű, avagy önző érdekek érvényre juttatását, ami csökkenthetné az új intézkedések hatékonyságát. Minden ilyen tisztességtelen játék pillanatnyi részleges előnyöket nyújthatna bizonyos egyének korlátozott körének, de az egész népgazdaságnak csak ártana, megnehezítené a továbbiakban a munkát, mert ezen munka alapját az idei eredmények képezik. A Központi Bizottság elvárja, hogy az új intézkedések megvalósítása fe(Folytatás a 2. oldalon). A DIMITROV ÜZEM DOLGOZÓINAK ÜNNEPNAPJA Bacílek elvtárs, az SZLKP KB első titkára szerencsekívánatát fejezte ki az üzem dolgozóinak a Köztársasági Rend átvétele alkalmából E hét csütörtökje a Dimitrov Üzem dolgozóinak nagy napja volt. Az üzem dolgozói még mielőtt az óra tizenkettőt mutatott volna, klubjukba siettek, hogy részt vegyenek azon az ünnepi gyűlésen, melynek keretében az üzemet kitüntetik a Köztársasági Renddel. Amikor Karol Bacílek elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja ( az SZLKP KB első titkára átlépte az üzemi klub helyiségének lépcsőjét, hogy a többi vendégekkel- együtt részt vegyen e magas kitüntetés ünnepélyes átadásában, hosszantartó taps fogadta. Bacílek elvtárs gratulált a Dimitrov Üzem dolgozóinak a magas kitüntetéshez. A Dimitrov Üzem dolgozóinak szerencsekívánataikat fejezték ki Najden Maleev, a Bolgár Népköztársaság főkonzula, a Vegyiipari Minisztérium és a Szlovák Szakszervezeti Tanács képviselői is. Azután František Kalivoda elvtárs, az üzem érdemes régi dolgozója lépett a mikrofon elé. Kalivoda elvtárs visszaemlékezett arra, hogy az üzem az évek során hogyan fejlődött. A kitüntetett üzem dolgozói azután jóváhagyták a párt Központi Bizottságának és a köztársaság kormányának küldendő üdvözlő levél szövegét, melyben megígérik, hogy mindig hívek maradnak az üzem forradalmi hagyományaihoz. Bacílek elvtárs beszéde „Tisztelt Elvtársak!" Engedjék meg, hogy a CSKP Központi Bizottságának nevében szívélyesen üdvözöljem önöket üzemüknek a Köztársasági Renddel való kitüntetése alkalmából és kifejezzem szívből jövő szerencsekívámataámat ehhez a magas kitüntetéshez. Érdemeik méltó értékeléseként dolgozóinknak a bel- és külföldi reakció felett aratott februári győzelme 10. évfordulója alkalmából adományozták üzemüknek a Köztársasági Rendet. Üzemük ezeket az érdemeket egyrészt azzal szerezte, hogy az emlékezetes februári napokban az üzemben szervezett népi milícia példásan teljesítette a rája háruló feladatokat, másrészt azzal, hogy a dolgozók példás kezdeményezést tanúsítottak s szép eredményeket értek el a szocializmus építésével kapcsolatos feladatok teljesítésében. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, pártuink legmagasabb szerve, a kormány és a köztársasági elnök így értékelték becsületes kiállásukat, osztályöntudatukat és példás munkájukat. Üzemük harcos hagyományai már igen régiek. Az egykori Dinamit-gyár, a mai Dimitrov üzeijn — mely ma átveszi a Köztársasági Rendet — dolgozói ott álltak már kommunista pártunk bölcsőjénél is. (Folvtatás a 2. oldalon.) \ Négy és fél millióval gazdagodtak egy év alatt! Zárszámadások a lévai járásban Mind gyakrabban hallhatjuk azt a mondást, hogy „a szövetkezeti gazdálkodásé a jövő". Akik jól ismerik a falvak parasztságának mai életét, bizonyítani is tudják ezt az állítást. Nem kell egyebet tenniök, mint el kell mondaniok, mennyivel könnyebben és jobban él egyénileg dolgozó társánál az, aki a közösben dolgozik. Igen ám, csakhogy olyanok is akadnak elég szép számban, akik nem akarnak hinni a bizonygatásoknak, akik rosszakaratúan így gyengítgetik a bizonyítékok erejét: „Propaganda az csak, egy-egy kivételesen jó sorsú szövetkezetest állítanak szembe a magángazdával!" Nos, ne beszéljünk hát ezek kedvéért most az egyes embereknek, hanem 44 szövetkezet több ezer parasztjának fejlődő sorsáról: I korona 17 fillér mínusszal fejezték be az évet. Mi történt azonban a rákövetkező egy év alatt ? Az, hogy 1957-ben egyetlen szövetkezet sem akadt, ahol mínusszal zártak volna. Tolmácson 6 korona, Jelakšován pedig 3 korona részesedéssel végeztek. Felsőszécsen például 20 korona 80 fillér helyett 24 koronát, Lökön 10 korona 40 fillér helyett 12 korona 50 fillért, Kmeťovcén 12 korona 81 fillér helyett 14 koronát, Vámosladányban pedig II korona 89 fillér tervezett munkaegység helyett 12 korona 96 fillért értek el. Amíg tehát 1956-ban a lévai járás szövetkezeteiben 3 938 652 koronát fizettek ki részesedésképpen a tagoknak, 1957-ben 8 387 290 koronára nőtt ez az összeg, azaz 1957-ben négymillió és 448 638 koronával gazdagodtak a szövetkezetek parasztjai. Nem a legjobbak ők! Azzal, hogy a lévai járás szövetkezeteseinek sorsát említettük példának, inkább nehezítjük, mint könnyítjük bizonyítási feladatunkat. A lévai járás egyik legnagyobb járása ugyanis a nyitrai kerületnek, 44 szövetkezet gazdálkodik benne, talajviszonyai sem a legkedvezőbbek, akad hát itt hiba természetesen éppen elég. Az olyan helyzet sem könnyíti a szövetkezeti gazdálkodás előremenetelét, amilyen például Jalakšován van, ahol 300 hektárnyi szántóföldet körülbelül 10 éltesebb embernek kell megművelnie, csupán azért, mert nincs fiatal a közösben. Mondom, akad nehézség éppen elég a lévai járásban is, s mégis olyan gazdasági, fejlődési folyamatot lehet itt is kimutatni, hogy — nincs olyan egyénileg gazdálkodó család, amely akárcsak nyomukba is tudna lépríi. Hasonlítsuk csak bizonyítékként össze az 1956-os és 1957-es zárszámadásukat. Ami mindennél ékesebben beszél 1956-ban járási átlagban 7 korona 38 fillér volt egy-egy munkaegység értéke, 1957-ben 9 korona 63 fillér! A tervezett munkaegységet egyetlen szövetkezet sem érte el 1956-ban; még a legjobbak is, például Felsőszecse 22 korona helyett 20 koronát, Alsószecse és Léva pedig 20 korona helyett 17 koronát ért csak el. Nem is beszélünk Tolmácsról vagy Jalakšováról, ahol 3 korona 17 fillér, illetve Nyomor helyett "ólét Nem akarunk azzal dicsekedni most, hogy mi mindenre telt egyetlen év alatt mennyit fejlődött a lévai szövetkezeti paraszt életszínvonala. Egy dolgot azonban bátran megemlíthetünk még a szövetkezeti gazdálkodás jövőjének igazolására. Ugyan melyik magángazdálkodó nem emlékszik az 1957-ben éppen az aratás idején dúló szörnyű viharokra, melyik egyénileg gazdálkodó nem siratta kétségbeesetten az egész évi gürcölésének szeme láttára pusztuló eredményeit? S melyik magángazda nem adta volna akár egyik ujját is oda, ha akárcsak 18 mázsát betakaríthatott volna egy-egy hektárnyi gabonaföldjéről? S íme, a szövetkezeti gazdálkodás, a „miénk" Rövidesen megindul A Považská Bystrica-i Klement Gottwald Üzemben ebben az évben kezdik meg az egyszemélyes Manet100 típusú robogóik sorozatgyártását. A robogót a Považská Bystrica-i üzemben szerkesztették. A motor köbtartalma 98 kcm, teljesítménye 5,1 lőerő. Legnagyobb sebessége 80 km/óra. Az e típusú robogókból MANET-R0B0G0K irtása még ebben az évben ötezer darabot készítenek el. A Klement Gottwald Üzem dolgozói az új robogón végzett munka mellett tovább fejlesztik a bevált és jól ismert Pioniier motorkerékpárt is. Az új, módosított Pionier, a Jawa-Pionier 555-ös most végzi próbaútját. (ČTK) tudata, a közös összefogás mit eredményezett mégis ezekben a kétségbeejtő időkben? Azt, hogy 20 q 70 kg--os búzaátlagot csépelt ki a lévai járás szövetkezeti parasztsága l-l hektárnyi földjéről. Akad-e hát akár csak egyetlen magángazdálkodó is, aki úgy alaposan belenézve lelke mélyébe, ne találná ott meg töprengésének feleletét? Lehet, hogy nem tetszőt, lehet, hogy nem kedvére valót, de mégis csak azt: Igenis, a nagyüzemi gazdálkodásé a jövő! (n. j.) Az első negyedévben: 50 ezer korona A prešovi Húsfeldolgozó Vállalat dolgozói a Februári Győzelem és a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére felajánlották, hogy az első negyedévben 1%-kal növelik a munkatermelékenységet és 50 ezer koronával teszik olcsóbbá a termelést. Az egészüzemi felajánlást 51 kollektív és 40 egyéni felajánlás támasztja alá. Képünk a csabai kolbászt készítő részleget mutatja be, ahol a jó minőségért folyik a verseny. J. Kočiš, '(ČTK) feh*