Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-14 / 45. szám, péntek

A kommunista párt politikája — az építés politikája A reakció nem volt képes megaka­dályozni a vállalatok államosításá­nak következetes életbe léptetését és a tömeg követeléseivel való nyilt vagy burkolt szembeszegülés helyett más taktikát választott. A szalmaszál, melybe pillanatnyilag belekapaszkodhatott, a közalkalma­zottak fizetésrendezésének kérdése volt. Ez a kérdés már a milliomos adó tárgyaiárakor is felmerült, de most már sürgős megoldásra várt, miyel a szociáldemokrata és nemzeti szocialista pártvezérek felizgatták a közvéleményt, s olyan túlfeszített fizetésemelések követelését tűzték ki programul, melyek elkerülhetetle­nül csődbe juttatták volna a cseh­szlovák népgazdaságot. Javaslatuk csábító volt. Mayer képviselő a szo­ciáldemokraták és nemzeti szocialis­ták nevében havi ">00 korona pótlek folyósítását javasolta a közalkalma­zottaknak, azinban úgy, hogy a* ala­csony kategóriájú alkalmazottaktól vonják meg az 500 korona többletet, tehát a valóságban a magasabb fi­zetési osztályba tartozó közalkalma­zottak 800 korona pótlékot, az ala­csonyabb fizetésüek pedig csak 300 koronát kaptak volna havonként. E probléma felette aggasztó volt, mivel 1945-ber Csehszlovákia 12 mil­lió lakosa közül 700 000 volt a köz­alkalmazott. A kommunisták és a Központi Szakszervezeti Tanács ezzel szemben gazdaságunk reális lehetőségeit vé­ve alapul azt a nézetet vallotta, hogy a fizetésemelés csak az állami és közalkalmazottak számának csökken­tése és az vzemek munkatermelé­kenységének növekedése mellett hajt­ható végre. Nyilvánvaló volt, hogy az említett reakciós pártok hang­adóinak szándékában sem volt ja­vaslatuk megvalósítása, csak politi­kai tőkét akartak -kovácsolni dema­góg ígérgetéseikből, gondolván, hogy a dolgozók lépre mennek. A kérdés pil lanatnyi rendezésére a Központi Szakszervezeti' Tanács a pénzügy­miniszterrel egyetemben 900 korona negyedévi pótlékot javasolt az ala­csonyabb fizetési osztályokhoz tar­tozó alkalmazottak pótlékának meg­hagyása mellett. E javaslat mellett csak a kommunisták szavaztak, "s így kisebbségben maradtak. Zápotoc­ky elvtárs a Központi Szakszervezeti Tanács nevében akkor sajnálatát fe­jezte ki a kornány hibás döntése fe­lett és kijelentette: „Nem nyughatunk bele a kormány többsége által java­solt és elhatározott megoldásba. Ezért az egész kérdést az itt érin­tett többi kérdésekkel együtt üzemi tanácsaink és szakszervezeteink kép­viselőinek országos kongresszusa elé visszük, melyet a közeljövőben hí­vunk össze. Hiszünk benne, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom megtalálja azokat az utakat, melyek helyrehozzák a kormány többségének mai hibás döntését, mely az infláció komoly veszélyét és ezzel gazdasá­gunk felforgatásának veszélyét idézi elő." (L) \JUsi szö A februári események 10. évfordulója előtt Hazánk népe lelkesen készül a feb­ruári események méltó megünneplé­sére. A Csemadok bratislavai kerü­letének helyi csoportjai szintén be­kapcsolódtak az általános előkészüle­tekbe. Tervbe vették, hogy kultúrcso­portjaik 40 nyilvános gyűlésen vesz­nek részt időszerű műsorral, továbbá e havi taggyűléseiken foglalkoznak 1948 februárjának jelentőségével; az irodalmi estjeiken, minden kulturális megmozduláson pedig arra törekednek majd, hogy a magyar dolpozók szé­les rétegei teljes mértékben felis­merjék e kiemelkedő esemény kor­szakalkotó fontosságát. Gogh László Bratislava Jó tanács Községünkben, Vásellyén már több­ször megfigyeltem, hogy az anyák 10—12 éves gyerekeiket olyan he­lyekre viszik, ahová azok helyes ne­velése érdekében nem lenne szabad járniok. így volt ez az elmúlt napok­ban is, amikor az EFSZ zenés mulat­ságot rendezett a felnőttek számára. Több szülő ide gyermekeit is magá­val hozta. Márpedig a dohányfüstös, elhasznált levegő ártalmas a gyermek szervezetére, de még ártalmasabb be­nyomásokat is szerezhet ilyen helyen a fejlődő gyerekek lelkivilága. A kultúrházakban, kultúrotthonok­ban, melyek ma már a legtöbb falu­ban megtalálhatók, van a serdülő fia­talok helye, ahol tanulás után kelle­mesen elszórakozhatnak. Hanko József, Vágsellye. Szövetkezeti tagok az üdülőben Jakab B. Flórián és Agócs Barna­bás egyszerű földművesek. Egész éle­tük a földdel való küzdelemben telt el s eszükbe sem jutott, hogy pihen­niök is kellene. A múlt ősz azonban afc ő életükben is változást hozott. Csevicepusztán megalakult a szövetkezet és ők is aláírták a belépési nyilatkozatot. Kezdettől fogva a legjobb tagok so­raiba tartoztak és így nem csoda, hogy rájuk esett a választás, amikor a szövetkezetből két tag egyheti üdülésre mehetett a Magas-Tátrába. Nagy izgalommal készültek a hosz­szú útra s izgalmuk nem is volt indokolatlan. Barnus bácsi, a hatva­nas évek körül járó szövetkezeti tag azt állítja, hogy egész életében még nem volt ilyen gondtalan napokban része, mint ez a hét nap. Gyönyörű lakás, kitűnő étkezés, mesés környe­zet é? a sok kirándulás, mind-mind felejthetetlen emlék marad. Agócs Vilmos, Ajnácskő. taggyűlések néhány tapasztalata Jó hír Udvardról Bensőséges ünnepély keretében tar­tották meg a közelmúltban Udvardon a Fogyasztási Szövetkezet évzáró közgyűlését. A tagság igen nagy számban képviseltette magát, amiből kitűnt, hogy szívükön viselik a szö­vetkezeti kereskedelem fejlődését. Béták elvtárs beszámolójából meg­tudtuk, hogy a Jednota eredménye­sen gazdálkodott, hiszen több mint 3 milliós áruforgalmat bonyolított le. Igaz, nagyobb is lehetett volna a for­galom, ha az áruellátás zökkenőmen­tesebb, folyamatosabb lett volna. Sok árufajtát Érsekújvárott kellett fo­gyasztóinknak vásárolniok. Fogyasztási szövetkezetünk, mely 1150 tagot számlál, egyébként abban a szerencsés helyzetben van, hogy az 1957-es évet 80 500 korona tiszta jö­vedelemmel zárta. Ebből az összegből 35 ezer koronát az elárusítóhely kor­szerűsítésére fordítunk, a többit meg kiosztjuk tagjainknak, ami 70 korona osztalékot jelent fejénként. Német Izabella, Udvard A Hivatalos Közlöny 131. száma közli a kormány 244. számú hirdetményét az EFSZ-ek beruházásainak s egyéb hosszú­tartamú szükségleteinek pénzellátásáról és ellenőrzéséről. A hirdetményt, mely EFSZ-eink gaz­dálkodását érintő fontos rendelkezéseket tartalmaz, részletesen ismertetjük. Hogy az egységes földművesszövetkeze­tek közös gazdálkodása magasabb szintet érhessen el s hogy az új termelési mód­szerek, valamint a korszerű technika fel­használásával a termelés és ezzel együtt a szövetkezeti tagok jövedelme növekedjék, a szövetkezet bevételeinek egy részét az alapvető termelőeszközök felújítása és bő­vítése céljából rendszeresen az oszthatat­lan alapba utalja. A szövetkezeti tagok s a társadalom érdekében van, hogy az oszthatatlan alapba történő átutalások fo­kozása arányban álljon a bevételek növe­kedésével, hogy az alapvető termelőesz­közöket a szövetkezet gazdaságosan sze­rezze be, s főként, hogy a közös gazdál­kodás fejlesztése önsegély útján, túlnyo-' mórészt a tagok munkájával s a saját anyagi források felhasználásával történ­jék. ' Azoknak a szövetkezeteknek, melyek ez­Ideig nem bírtak elegendő saját eszközt felhalmozni, s elsősorban a most alakult szövetkezeteknek az állam nyújt hitelt, hogy gyorsabban építhessék fel a közös qazdálkodást. AZ OSZTHATATLAN ALAP PÉNZESZKÖZEINEK FELHASZNÁLÁSA A szövetkezet összes készpénzbevételei­nek megfelelő, de legalább az alapszabály­iét által meghatározott részét rendsze­rint havonta utalja át az oszthatatlan alap­nak a Beruházási Bank pénzeszközök­számlájára. Az ezen számlára eszközölt betétekből fedezi a bank a generáljavítá­sok, a gépek és berendezések beszer­zése, a beruházási építkezés, az állatállo­mány. valamint az Igás és növendékálla­tok beszerzése költségeit, — éspedig: a) a szövetkezet rendeletére, ha nem része­sült hosszútartamú hitelben, illetve ha azt A szakszervezet legyen a vezetés iskolája Jóval több mint félszáz kommunis­ta ült a volt Danubius, a mostani MD2 Március 8. Üzem kultúrtermé­ben. A beszámolót hallgatva sokan jegyzetfüzetükbe rögzítették az el­mondottak legfontosabb részét. Mér­legelték az évzáró taggyűlés óta megtett utat, a múlt év eredményeit, amelyek szépek voltak, de jobbak is lehettek volna. Az a 18 elvtárs, aki a pártbizottság beszámolójához el­mondta észrevételét, szinte egyönte­tűen a kommunista magatartásról és az emberek megnyeréséről beszélt. Adler elvtárs arra figyelmeztette az elvtársakat, hogy elméleti tudás, tanulás nélkül csak nehezen tud­nánk megbirkózni az akadályok­kal, megszüntetni a hóvégi hajrát, amely fékezője a munkaverseny tel­jes kibontakozásának. Ezért a kom­munistának szinte életszükséglete a tanulás. Jozef Cibula azt tanácsolta az új pártbizottságnak, hogy fokozot­tabb mértékben támogassa a szak­szervezetet, vonja be jobban a mun­kába, kérje ki az üzem- és műhely­bizottságok tanácsát, s adja meg ne­kik mindazt a segítséget, amellyel elősegítik munkájukat. Világos, a vezetés iskolája minde­nekelőtt jó szakszervezeti munkát jelent. A szakszervezet kommunista tagjai akkor végeznek jó munkát, ha a legközvetlenebb kapcsolatot építik ki az üzem, a műhelyek dolgozóival. Megismerik problémáikat, az egyen­letes termelést gátló nehézségeket, és közvetlen segítséget nyújtanak azok kiküszöbölésében. Ahhoz, hogy a szakszervezet bi­zottságának munkája gyümölcsözzön, nem elegendő, hogy feladatait helye­sen megértse, nem elegendő a helyes szervezeti felépítés sem. — „Szükség van — tanítja Lenin — még ezenkí­vül egy külön érzékre, hogy minden egyes konkrét esetben megfelelő mó­don tudjanak közeledni a tömegek­hez". A többiek is mind, akik csak né­hány szót is szóltak, azt példázták, hogy a kommunistáknak s a tömeg­szervezetek funkcionáriusainak soha­sem szabad türelmetleneknek lenniök a dolgozók ügye iránt, s mindenkor meg kell találniok a helyes tanácsot, hangot, ami vonzza és nem taszitja az embereket. Tovább fejlesztik a bírálatot és az önbírálatot Šíp elvtársnak, a Priemstav ács- és épületvasgörDÍtő-üzemrészlege dolgo­zójának helyén a szíve. Nem fél tőle, hogy egyesek megharagusznak a bí­rálatért. De elmondta, van aki már éreztette vele, hogy „nyugtalanítja" a munka jobb megszervezéséért fele­lős vezetőket. Persze, Šíp elvtárs nemcsak „felfelé" bírál, s ez arra vall, hogy az ő kritikája őszinte és helyes úton jár. Munkástársainak hi­báit sem nézi el. Lőgóst nem tűr meg csapatában. Ha valaki hosszabb ideig mellette dolgozik, abból min­Közérdekű tudnivalók dig jó szakember lesz. Élvezi társai­nak, a pártszervezetnek és sok veze­tőnek, közöttük Marel elvtársnak, a vállalat igazgatójának a bizalmát. Ácsok, vasgörbítők, akik nem szok­ták meg, hogy a nyilvánosság előtt beszéljenek, gyakran őt kérik meg, hogy tegye szóvá egyik-másik hibát. Így volt ez az évzáró taggyűlésen is, amikor Anton Mlkvy elvtársat, a ter­melés vezetőjét arra figyelmeztette, hogy lemarad, ha nem tanul, ha meg­elégszik a felszabadulás után szer­zett politikai és szakmai tudásával. Az építkezés évről évre nagyobb fel­adatok elé kerül. Tehát hatékonyabb politikai és szakmai tudást követel. Sajnos, Anton Mlkvy az elvtársias bírálatot nem segítségnek, hanem rágalomnak tekintette. Pedig kézzel fogható hibát követett el akkor is, amikor a párt- és szakszervezet bi­zottságának bevonása nélkül döntött az üzemrészleg vezetőjével, hogy kik voltak a, múlt év legjobb dolgozói, kiket kell megjutalmazni. Az egyol­dalú döntés következtében olyan pél­dás dolgozó is kimaradt a legjobb dolgozók névsorából, mint például Rudolf Zimmermann, aki majdnem 60 éves kora ellenére bárkivel felveszi a versenyt. Mondjuk még el, hogy Zimmermann elvtárs már az első köztársaság idején is hű katonája volt pártunknak. A fasiszták üldözték és végül bebörtönözték. Az üzemben is elismerik, hogy kiváló mestere szakmájának. S mégse került az üzem legjobb dolgozóinak névsorára, mert egyeseknek nem tetszik, hogy szigo­rúan bírál és megköveteli az állam, a nép érdekeinek védelmét, a rendet, takarékosságot a termelésben. Helyes tehát az évzáró taggyűlés ama hatá­rozata, hogy elmélyítik a bírálatot és önbírálatot a rejtett tartalékok fel­tárása, az építkezés meggyorsítása érdekében. A kollektív vezetés elválaszthatatlan része a személyes felelősség A Tesla üzemi pártszervezetének évzáró taggyűlésén a felelősségről beszéltek a legtöbbet. A rádiógyár kommunistáinak felelősségéről a fel­adatok teljesítéséért, a rádiók minő­ségének megjavításáért. Tavaly ugyanis több ezerrel gyártottak ke­vesebbet a tervezettnél. Hogy miért maradtak le — a nézetek nagyon el­térők, de egyben megegyeztek. Hogy a pártszervezet nem tett meg min­dent, kevés gondot fordítottak a pártszervezet kollektív vezetésére s a személyi felelősség elvének be­tartására. Procházka, Weber, Guznický és más elvtársak arról beszéltek, hogy még nem minden párttagot, gazda­sági vezetőt hat át eléggé az a tö­rekvés, hogy „megfogjon" minden fillért, küzdjön a felesleges kiadások ellen. Ha semmiféle határozat sem mondaná ki, akkor is a végsőkig ta­karékoskodtok kellene, hiszen a ta­karékosság az életszínvonal emelésé­nek nagyon fontos forrása. Pártsze­Az EFSZ-ek beruházásainak és egyéb hosszútartamú szükségleteinek pénzellátása és ellenőrzése rendesen törleszti, b) a járási nemzeti bizottság tanácsa mellett működő mező­és 'erdőgazdasági osztálynak engedélye alapján s a Beruházási Bank hozzájárulá­sával, ha a szövetkezet a hosszútartamú hitelt nem törleszti rendesen vagy rosszul gazdálkodik. A Beruházási Bank az Állami Bankkal együttműködve arra vezeti a szövetkeze­teket, hogy az oszthatatlan alapot rend­szeresen lássák el betétekkel, ellenőrzi, tervszerűen használják-e fel az osztha­tatlan alap eszközeit, figyelmezteti a szö­vetkezet vezetőségét, valamint a JNB ta­nácsának mező- és erdőgazdasági osz­tályát a felmerült akadályokra és közre­működik azok kiküszöbölésében. A HITELEK NEMEI S A HITELNYÚJTÁS FELTÉTELEI A közösen gazdálkodó szövetkezeteknek, melyek a tervezett felépítés megvalósítá­sára s egyéb hosszútartamú szükségleteik fedezésére nem rendelkeznek elegendő sa­ját eszközökkel, a Beruházási Bank ezen eszközök kiegészítésére az alábbi hiteleket nyújthatja: 1. hosszútartamú beruházási hitelt (6%­os törlesztéssel) a) építkezésre és különleges mezőgaz­dasági beruházásokra, b) gépekre és berendezésekre; 2. rövidtartamú beruházási hitelt (a fo­lyó év november 30-ig törlesztendő) 3. egyéb hosszűtartamú hitelt, a) törzsállomány kiegészítésére, igás és növendéktenyészállatok beszerzésére (15 százalékos törlesztéssel), b) alapítási költségekre és telkek újra­megmüvelésére (25%-os törlesztéssel), c) apró tárgyak vételére (33%-os tör­lesztéssel). Olyan szövetkezeteknek, melyeknek még nincs közös állattenyésztési termelésük, a JNB mezjfc és erdőgazdasági osztályának ajánlásárapehet hosszúlejáratú hitelt nyúj­tani. A Beruházási Bank a Pénzügyminisz­térium beleegyezésével egyéb hiteleket is nyújthat a szövetkezeteknek. A szövetkezet a taggyűlés határozata alapján írásbeli kérvényt nyújt be a hi­tel engedélyezése iránt s ehhez csatolja az évi termelési tervet, a múlt évi zár­számadást, valamint a hitel felhasználásá­nak költségvetését, s a bank által meg­követelt egyéb mellékleteket. A szövetkezet köteles a nyújtott hitelt gazdaságosan s kizárólag az engedélyezett célra felhasználni, a megállapított határ­időkben törleszteni, rendes könyvelési nyil­vántartást vezetni, az alapszabályzatot be­tartani és vagyonát biztosíttatni. Különösen indokolt esetekben a Beruházási Bank a törlesztések egy részére, vagy a folyó évi egész törlesztésre a szövetkezetnek a JNB tanácsa mező- és erdőgazdasági osztálya által támogatott kérelmére haladékot en­qedélyezhet. A HITELEK TERVEZÉSE A mezőgazdasági igazgatás szervei köte­lesek a Beruházási Bank rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat és mel­lékleteket, melyek a hitelnyújtási terv összeállításához szükségesek. Á jóváha­gyott hitelnyújtási tervet a Mező- és Er­dőgazdasági Megbízotti Hivatal a Beruhá­zási Bank együttműködésével a kerüle­tekre, a kerületek mező- és erdőgazdasági intézőségei pedig a járásokra bontják fel. rűnek lenni azt is jelenti, hogy eré-* lyesen fel kell lépni minden nemtö­rődömség és pocsékolás ellen. A vi­tából kitűnt, hogy a pártbizottság nem állt feladatainak magaslatán, megsértette a demokratikus centra­lizmust azzal, hogy a pártszervezet­ben nem érvényesült kellően a kol­lektív vezetés és a pártbizottság nem kérte ki rendszeresen a párttagok véleményét. A kollektív vezetés hiá­nya következtében egy helyben to­pogtak — állapította meg az évzáró taggyűlés. Helytelen lenne azt gon­dolni, hogy a vezetés kollektivitása háttérbe szorítja az egyéni felelőssé­get. A határozatok végrehajtásáért személy szerint felelősek 'a kollektí­va azon tagjai, akikre a végrehajtást bízzák. Ugyanúgy helytelen lenne azt gondolni, hogy a vezetés kollektivi­tása csökkenti a pártszervezet elnö­kének felelősségét. A termelés pártellenőrzése A Stavovýroba üzemi pártszerveze­te is a múlt héten tartotta évzáró taggyűlését. Igazi munkaértekezlet volt. Aktív és harcos. A gyár termé­kei között mindenféle vasszerkezetet találunk, amire az építészetnek csak szüksége lehet, Vannak eredményeik és nehézségeik. Mégis nagyon ritkán ír róla a sajtó, jegyezték meg többen, amikor Rudolf Adamec elvtárssal, az üzem egyik legidősebb harcosával és munkásával beszéltünk. A legfontosabb, amiről itt beszélni szeretnénk, hogy a pártszervezet nem választja el a pártmunkát, pontosab­ban a pártoktatást, a pártcsoportok agitációs munkáját a termeléstől, mert a politikai felvilágosító munká­nak mindenekelőtt a termelést kell segítenie. Felszámolták az egyoldalú­ságot. A pártszervezet legfőbb fel­adatának tartja, hogy megvilágítsa a dolgozóknak, munkásoknak és veze­tőknek, a termelés növelésének ér­telmét célját, a párt politikáját. Megmagyarázza a munka és a mű­szaki dolgozók tevékenységének ösz­szefüggését. Így született meg a ter­melésnek tömegekkel való ellenőrzé­se. A pártbizottság megértette, hogy a párttagok száma, a pártszervezet ereje önmagában kevés a termelés, a gazdasági vezetők ellenőrzésére, a rejtett tartalékok feltárására. Ha a pártszervezet a kommuhistákon ke­resztül szoros kapcsolatot teremt a pártonkívüliek tömegeivel, akkor a legnehezebb feladatokat is meg tud­ja oldani. Sokaknak, főleg a gazda­sági vezetőknek úgy tűnt, hogy az idei tervet helyszűke miatt, lehetet­len lesz teljesíteni. S mi történt? A pártszervezet őszintén feltárta a nehézségeket és segítségül hívta az üzem dolgozóit. Az új csarnok fel­építésének lehetőségeit megbeszél­ték a munkásokkal, műszakiakkal, ami lelkes mozgalmat, felelősségér­zetet váltott ki az üzemben. Javas­latok, ötletek és felajánlások szü­lettek és 2200 brigádőra ledolgozá­sával felépült az új üzemrészleg, s már nincs veszélyben az idei felada­tok teljesítése. Erdősi Ede Az egyes szövetkezeteknek a terv kere­tében engedélyezhető hitel összegét a JNB tanácsának mező- és erdőgazdasági osztálya állapítja meg a Beruházási Bank­kal egyetértve, mégpedig a szövetkezet gazdasági és helyi feltételeitől függően és úgy, hogy a szövetkezet saját pénzügyi és anyagi forrásai, s a tagoknak az építésben való részvétele a legnagyobb mértékben kl legyenek használva. AZ ESZKÖZÖK CÉLSZERŰ FELHASZNÁLÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE A Beruházási Bank felügyel a beruházá­sok és berendezések gazdaságos és cél­szerű beszerzésére, ellenőrzi az építkezé­seket s az alapvető eszközök és felszere­lések állapotát és felhasználását. Ebből a célból a nemzeti bizottságok tanácsának mező- és erdőgazdasági osztályaitól s a Mező- és Erdőgazdasági Minisztériumtól bekérheti a szükséges adatokat és bete­kinthet a szövetkezetek könyvelési mellék­leteibe. amennyiben a nyújtott hitelből beszerzett eszközök felhasználására vonat­koznak. Ha a szövetkezet rendszeresen vagy durván megsérti az alapszabályzatot, fő­ként ha nem utalja át a kellő összegű juttatásokat Idejében az oszthatatlan alapnak, ha könyvelési nyilvántartásában komoly fogyatékosságok mutatkoznak, vagy ha a nyújtott hitelt nem gazdaságosan vagy nem az engedélyezett célra használja fel, vagy nem törleszti a részleteket, a Beru­házási Bank megtagadhatja a további hi­telnyújtást, Illetve a már engedélyezett hitel további kimerítését vagy követelheti a más célra fordított hitelösszeg haladék­talan visszatérítését: a szándékolt intéz­kedésről 15 nappal előbb értesíti a szö­vetkezet vezetőségét, s a JNB tanácsának mező- és erdőgazdálkodási osztályát. A hiá­nyosságok kiküszöbölése után a bank to­vább folyósítja a hitelt. Az 1958. január 1-től érvényes hirdet­mény végrehajtási utasítását a Pénzügy­minisztérium 245/1957 számú irányelvei tartalmazzák, melyek ugyancsak a Hivata­os Közlöny 131. számában jelentek meg. ÜJ SZO 5 ä 1958. február 14.

Next

/
Thumbnails
Contents