Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-14 / 45. szám, péntek

A kommunista párt politikája — az építés politikája A reakció nem volt képes megakadályozni a vállalatok államosításának következetes életbe léptetését és a tömeg követeléseivel való nyilt vagy burkolt szembeszegülés helyett más taktikát választott. A szalmaszál, melybe pillanatnyilag belekapaszkodhatott, a közalkalmazottak fizetésrendezésének kérdése volt. Ez a kérdés már a milliomos adó tárgyaiárakor is felmerült, de most már sürgős megoldásra várt, miyel a szociáldemokrata és nemzeti szocialista pártvezérek felizgatták a közvéleményt, s olyan túlfeszített fizetésemelések követelését tűzték ki programul, melyek elkerülhetetlenül csődbe juttatták volna a csehszlovák népgazdaságot. Javaslatuk csábító volt. Mayer képviselő a szociáldemokraták és nemzeti szocialisták nevében havi ">00 korona pótlek folyósítását javasolta a közalkalmazottaknak, azinban úgy, hogy a* alacsony kategóriájú alkalmazottaktól vonják meg az 500 korona többletet, tehát a valóságban a magasabb fizetési osztályba tartozó közalkalmazottak 800 korona pótlékot, az alacsonyabb fizetésüek pedig csak 300 koronát kaptak volna havonként. E probléma felette aggasztó volt, mivel 1945-ber Csehszlovákia 12 millió lakosa közül 700 000 volt a közalkalmazott. A kommunisták és a Központi Szakszervezeti Tanács ezzel szemben gazdaságunk reális lehetőségeit véve alapul azt a nézetet vallotta, hogy a fizetésemelés csak az állami és közalkalmazottak számának csökkentése és az vzemek munkatermelékenységének növekedése mellett hajtható végre. Nyilvánvaló volt, hogy az említett reakciós pártok hangadóinak szándékában sem volt javaslatuk megvalósítása, csak politikai tőkét akartak -kovácsolni demagóg ígérgetéseikből, gondolván, hogy a dolgozók lépre mennek. A kérdés pil lanatnyi rendezésére a Központi Szakszervezeti' Tanács a pénzügyminiszterrel egyetemben 900 korona negyedévi pótlékot javasolt az alacsonyabb fizetési osztályokhoz tartozó alkalmazottak pótlékának meghagyása mellett. E javaslat mellett csak a kommunisták szavaztak, "s így kisebbségben maradtak. Zápotocky elvtárs a Központi Szakszervezeti Tanács nevében akkor sajnálatát fejezte ki a kornány hibás döntése felett és kijelentette: „Nem nyughatunk bele a kormány többsége által javasolt és elhatározott megoldásba. Ezért az egész kérdést az itt érintett többi kérdésekkel együtt üzemi tanácsaink és szakszervezeteink képviselőinek országos kongresszusa elé visszük, melyet a közeljövőben hívunk össze. Hiszünk benne, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom megtalálja azokat az utakat, melyek helyrehozzák a kormány többségének mai hibás döntését, mely az infláció komoly veszélyét és ezzel gazdaságunk felforgatásának veszélyét idézi elő." (L) \JUsi szö A februári események 10. évfordulója előtt Hazánk népe lelkesen készül a februári események méltó megünneplésére. A Csemadok bratislavai kerületének helyi csoportjai szintén bekapcsolódtak az általános előkészületekbe. Tervbe vették, hogy kultúrcsoportjaik 40 nyilvános gyűlésen vesznek részt időszerű műsorral, továbbá e havi taggyűléseiken foglalkoznak 1948 februárjának jelentőségével; az irodalmi estjeiken, minden kulturális megmozduláson pedig arra törekednek majd, hogy a magyar dolpozók széles rétegei teljes mértékben felismerjék e kiemelkedő esemény korszakalkotó fontosságát. Gogh László Bratislava Jó tanács Községünkben, Vásellyén már többször megfigyeltem, hogy az anyák 10—12 éves gyerekeiket olyan helyekre viszik, ahová azok helyes nevelése érdekében nem lenne szabad járniok. így volt ez az elmúlt napokban is, amikor az EFSZ zenés mulatságot rendezett a felnőttek számára. Több szülő ide gyermekeit is magával hozta. Márpedig a dohányfüstös, elhasznált levegő ártalmas a gyermek szervezetére, de még ártalmasabb benyomásokat is szerezhet ilyen helyen a fejlődő gyerekek lelkivilága. A kultúrházakban, kultúrotthonokban, melyek ma már a legtöbb faluban megtalálhatók, van a serdülő fiatalok helye, ahol tanulás után kellemesen elszórakozhatnak. Hanko József, Vágsellye. Szövetkezeti tagok az üdülőben Jakab B. Flórián és Agócs Barnabás egyszerű földművesek. Egész életük a földdel való küzdelemben telt el s eszükbe sem jutott, hogy pihenniök is kellene. A múlt ősz azonban afc ő életükben is változást hozott. Csevicepusztán megalakult a szövetkezet és ők is aláírták a belépési nyilatkozatot. Kezdettől fogva a legjobb tagok soraiba tartoztak és így nem csoda, hogy rájuk esett a választás, amikor a szövetkezetből két tag egyheti üdülésre mehetett a Magas-Tátrába. Nagy izgalommal készültek a hoszszú útra s izgalmuk nem is volt indokolatlan. Barnus bácsi, a hatvanas évek körül járó szövetkezeti tag azt állítja, hogy egész életében még nem volt ilyen gondtalan napokban része, mint ez a hét nap. Gyönyörű lakás, kitűnő étkezés, mesés környezet é? a sok kirándulás, mind-mind felejthetetlen emlék marad. Agócs Vilmos, Ajnácskő. taggyűlések néhány tapasztalata Jó hír Udvardról Bensőséges ünnepély keretében tartották meg a közelmúltban Udvardon a Fogyasztási Szövetkezet évzáró közgyűlését. A tagság igen nagy számban képviseltette magát, amiből kitűnt, hogy szívükön viselik a szövetkezeti kereskedelem fejlődését. Béták elvtárs beszámolójából megtudtuk, hogy a Jednota eredményesen gazdálkodott, hiszen több mint 3 milliós áruforgalmat bonyolított le. Igaz, nagyobb is lehetett volna a forgalom, ha az áruellátás zökkenőmentesebb, folyamatosabb lett volna. Sok árufajtát Érsekújvárott kellett fogyasztóinknak vásárolniok. Fogyasztási szövetkezetünk, mely 1150 tagot számlál, egyébként abban a szerencsés helyzetben van, hogy az 1957-es évet 80 500 korona tiszta jövedelemmel zárta. Ebből az összegből 35 ezer koronát az elárusítóhely korszerűsítésére fordítunk, a többit meg kiosztjuk tagjainknak, ami 70 korona osztalékot jelent fejénként. Német Izabella, Udvard A Hivatalos Közlöny 131. száma közli a kormány 244. számú hirdetményét az EFSZ-ek beruházásainak s egyéb hosszútartamú szükségleteinek pénzellátásáról és ellenőrzéséről. A hirdetményt, mely EFSZ-eink gazdálkodását érintő fontos rendelkezéseket tartalmaz, részletesen ismertetjük. Hogy az egységes földművesszövetkezetek közös gazdálkodása magasabb szintet érhessen el s hogy az új termelési módszerek, valamint a korszerű technika felhasználásával a termelés és ezzel együtt a szövetkezeti tagok jövedelme növekedjék, a szövetkezet bevételeinek egy részét az alapvető termelőeszközök felújítása és bővítése céljából rendszeresen az oszthatatlan alapba utalja. A szövetkezeti tagok s a társadalom érdekében van, hogy az oszthatatlan alapba történő átutalások fokozása arányban álljon a bevételek növekedésével, hogy az alapvető termelőeszközöket a szövetkezet gazdaságosan szerezze be, s főként, hogy a közös gazdálkodás fejlesztése önsegély útján, túlnyo-' mórészt a tagok munkájával s a saját anyagi források felhasználásával történjék. ' Azoknak a szövetkezeteknek, melyek ezIdeig nem bírtak elegendő saját eszközt felhalmozni, s elsősorban a most alakult szövetkezeteknek az állam nyújt hitelt, hogy gyorsabban építhessék fel a közös qazdálkodást. AZ OSZTHATATLAN ALAP PÉNZESZKÖZEINEK FELHASZNÁLÁSA A szövetkezet összes készpénzbevételeinek megfelelő, de legalább az alapszabályiét által meghatározott részét rendszerint havonta utalja át az oszthatatlan alapnak a Beruházási Bank pénzeszközökszámlájára. Az ezen számlára eszközölt betétekből fedezi a bank a generáljavítások, a gépek és berendezések beszerzése, a beruházási építkezés, az állatállomány. valamint az Igás és növendékállatok beszerzése költségeit, — éspedig: a) a szövetkezet rendeletére, ha nem részesült hosszútartamú hitelben, illetve ha azt A szakszervezet legyen a vezetés iskolája Jóval több mint félszáz kommunista ült a volt Danubius, a mostani MD2 Március 8. Üzem kultúrtermében. A beszámolót hallgatva sokan jegyzetfüzetükbe rögzítették az elmondottak legfontosabb részét. Mérlegelték az évzáró taggyűlés óta megtett utat, a múlt év eredményeit, amelyek szépek voltak, de jobbak is lehettek volna. Az a 18 elvtárs, aki a pártbizottság beszámolójához elmondta észrevételét, szinte egyöntetűen a kommunista magatartásról és az emberek megnyeréséről beszélt. Adler elvtárs arra figyelmeztette az elvtársakat, hogy elméleti tudás, tanulás nélkül csak nehezen tudnánk megbirkózni az akadályokkal, megszüntetni a hóvégi hajrát, amely fékezője a munkaverseny teljes kibontakozásának. Ezért a kommunistának szinte életszükséglete a tanulás. Jozef Cibula azt tanácsolta az új pártbizottságnak, hogy fokozottabb mértékben támogassa a szakszervezetet, vonja be jobban a munkába, kérje ki az üzem- és műhelybizottságok tanácsát, s adja meg nekik mindazt a segítséget, amellyel elősegítik munkájukat. Világos, a vezetés iskolája mindenekelőtt jó szakszervezeti munkát jelent. A szakszervezet kommunista tagjai akkor végeznek jó munkát, ha a legközvetlenebb kapcsolatot építik ki az üzem, a műhelyek dolgozóival. Megismerik problémáikat, az egyenletes termelést gátló nehézségeket, és közvetlen segítséget nyújtanak azok kiküszöbölésében. Ahhoz, hogy a szakszervezet bizottságának munkája gyümölcsözzön, nem elegendő, hogy feladatait helyesen megértse, nem elegendő a helyes szervezeti felépítés sem. — „Szükség van — tanítja Lenin — még ezenkívül egy külön érzékre, hogy minden egyes konkrét esetben megfelelő módon tudjanak közeledni a tömegekhez". A többiek is mind, akik csak néhány szót is szóltak, azt példázták, hogy a kommunistáknak s a tömegszervezetek funkcionáriusainak sohasem szabad türelmetleneknek lenniök a dolgozók ügye iránt, s mindenkor meg kell találniok a helyes tanácsot, hangot, ami vonzza és nem taszitja az embereket. Tovább fejlesztik a bírálatot és az önbírálatot Šíp elvtársnak, a Priemstav ács- és épületvasgörDÍtő-üzemrészlege dolgozójának helyén a szíve. Nem fél tőle, hogy egyesek megharagusznak a bírálatért. De elmondta, van aki már éreztette vele, hogy „nyugtalanítja" a munka jobb megszervezéséért felelős vezetőket. Persze, Šíp elvtárs nemcsak „felfelé" bírál, s ez arra vall, hogy az ő kritikája őszinte és helyes úton jár. Munkástársainak hibáit sem nézi el. Lőgóst nem tűr meg csapatában. Ha valaki hosszabb ideig mellette dolgozik, abból minKözérdekű tudnivalók dig jó szakember lesz. Élvezi társainak, a pártszervezetnek és sok vezetőnek, közöttük Marel elvtársnak, a vállalat igazgatójának a bizalmát. Ácsok, vasgörbítők, akik nem szokták meg, hogy a nyilvánosság előtt beszéljenek, gyakran őt kérik meg, hogy tegye szóvá egyik-másik hibát. Így volt ez az évzáró taggyűlésen is, amikor Anton Mlkvy elvtársat, a termelés vezetőjét arra figyelmeztette, hogy lemarad, ha nem tanul, ha megelégszik a felszabadulás után szerzett politikai és szakmai tudásával. Az építkezés évről évre nagyobb feladatok elé kerül. Tehát hatékonyabb politikai és szakmai tudást követel. Sajnos, Anton Mlkvy az elvtársias bírálatot nem segítségnek, hanem rágalomnak tekintette. Pedig kézzel fogható hibát követett el akkor is, amikor a párt- és szakszervezet bizottságának bevonása nélkül döntött az üzemrészleg vezetőjével, hogy kik voltak a, múlt év legjobb dolgozói, kiket kell megjutalmazni. Az egyoldalú döntés következtében olyan példás dolgozó is kimaradt a legjobb dolgozók névsorából, mint például Rudolf Zimmermann, aki majdnem 60 éves kora ellenére bárkivel felveszi a versenyt. Mondjuk még el, hogy Zimmermann elvtárs már az első köztársaság idején is hű katonája volt pártunknak. A fasiszták üldözték és végül bebörtönözték. Az üzemben is elismerik, hogy kiváló mestere szakmájának. S mégse került az üzem legjobb dolgozóinak névsorára, mert egyeseknek nem tetszik, hogy szigorúan bírál és megköveteli az állam, a nép érdekeinek védelmét, a rendet, takarékosságot a termelésben. Helyes tehát az évzáró taggyűlés ama határozata, hogy elmélyítik a bírálatot és önbírálatot a rejtett tartalékok feltárása, az építkezés meggyorsítása érdekében. A kollektív vezetés elválaszthatatlan része a személyes felelősség A Tesla üzemi pártszervezetének évzáró taggyűlésén a felelősségről beszéltek a legtöbbet. A rádiógyár kommunistáinak felelősségéről a feladatok teljesítéséért, a rádiók minőségének megjavításáért. Tavaly ugyanis több ezerrel gyártottak kevesebbet a tervezettnél. Hogy miért maradtak le — a nézetek nagyon eltérők, de egyben megegyeztek. Hogy a pártszervezet nem tett meg mindent, kevés gondot fordítottak a pártszervezet kollektív vezetésére s a személyi felelősség elvének betartására. Procházka, Weber, Guznický és más elvtársak arról beszéltek, hogy még nem minden párttagot, gazdasági vezetőt hat át eléggé az a törekvés, hogy „megfogjon" minden fillért, küzdjön a felesleges kiadások ellen. Ha semmiféle határozat sem mondaná ki, akkor is a végsőkig takarékoskodtok kellene, hiszen a takarékosság az életszínvonal emelésének nagyon fontos forrása. PártszeAz EFSZ-ek beruházásainak és egyéb hosszútartamú szükségleteinek pénzellátása és ellenőrzése rendesen törleszti, b) a járási nemzeti bizottság tanácsa mellett működő mezőés 'erdőgazdasági osztálynak engedélye alapján s a Beruházási Bank hozzájárulásával, ha a szövetkezet a hosszútartamú hitelt nem törleszti rendesen vagy rosszul gazdálkodik. A Beruházási Bank az Állami Bankkal együttműködve arra vezeti a szövetkezeteket, hogy az oszthatatlan alapot rendszeresen lássák el betétekkel, ellenőrzi, tervszerűen használják-e fel az oszthatatlan alap eszközeit, figyelmezteti a szövetkezet vezetőségét, valamint a JNB tanácsának mező- és erdőgazdasági osztályát a felmerült akadályokra és közreműködik azok kiküszöbölésében. A HITELEK NEMEI S A HITELNYÚJTÁS FELTÉTELEI A közösen gazdálkodó szövetkezeteknek, melyek a tervezett felépítés megvalósítására s egyéb hosszútartamú szükségleteik fedezésére nem rendelkeznek elegendő saját eszközökkel, a Beruházási Bank ezen eszközök kiegészítésére az alábbi hiteleket nyújthatja: 1. hosszútartamú beruházási hitelt (6%os törlesztéssel) a) építkezésre és különleges mezőgazdasági beruházásokra, b) gépekre és berendezésekre; 2. rövidtartamú beruházási hitelt (a folyó év november 30-ig törlesztendő) 3. egyéb hosszűtartamú hitelt, a) törzsállomány kiegészítésére, igás és növendéktenyészállatok beszerzésére (15 százalékos törlesztéssel), b) alapítási költségekre és telkek újramegmüvelésére (25%-os törlesztéssel), c) apró tárgyak vételére (33%-os törlesztéssel). Olyan szövetkezeteknek, melyeknek még nincs közös állattenyésztési termelésük, a JNB mezjfc és erdőgazdasági osztályának ajánlásárapehet hosszúlejáratú hitelt nyújtani. A Beruházási Bank a Pénzügyminisztérium beleegyezésével egyéb hiteleket is nyújthat a szövetkezeteknek. A szövetkezet a taggyűlés határozata alapján írásbeli kérvényt nyújt be a hitel engedélyezése iránt s ehhez csatolja az évi termelési tervet, a múlt évi zárszámadást, valamint a hitel felhasználásának költségvetését, s a bank által megkövetelt egyéb mellékleteket. A szövetkezet köteles a nyújtott hitelt gazdaságosan s kizárólag az engedélyezett célra felhasználni, a megállapított határidőkben törleszteni, rendes könyvelési nyilvántartást vezetni, az alapszabályzatot betartani és vagyonát biztosíttatni. Különösen indokolt esetekben a Beruházási Bank a törlesztések egy részére, vagy a folyó évi egész törlesztésre a szövetkezetnek a JNB tanácsa mező- és erdőgazdasági osztálya által támogatott kérelmére haladékot enqedélyezhet. A HITELEK TERVEZÉSE A mezőgazdasági igazgatás szervei kötelesek a Beruházási Bank rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat és mellékleteket, melyek a hitelnyújtási terv összeállításához szükségesek. Á jóváhagyott hitelnyújtási tervet a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal a Beruházási Bank együttműködésével a kerületekre, a kerületek mező- és erdőgazdasági intézőségei pedig a járásokra bontják fel. rűnek lenni azt is jelenti, hogy eré-* lyesen fel kell lépni minden nemtörődömség és pocsékolás ellen. A vitából kitűnt, hogy a pártbizottság nem állt feladatainak magaslatán, megsértette a demokratikus centralizmust azzal, hogy a pártszervezetben nem érvényesült kellően a kollektív vezetés és a pártbizottság nem kérte ki rendszeresen a párttagok véleményét. A kollektív vezetés hiánya következtében egy helyben topogtak — állapította meg az évzáró taggyűlés. Helytelen lenne azt gondolni, hogy a vezetés kollektivitása háttérbe szorítja az egyéni felelősséget. A határozatok végrehajtásáért személy szerint felelősek 'a kollektíva azon tagjai, akikre a végrehajtást bízzák. Ugyanúgy helytelen lenne azt gondolni, hogy a vezetés kollektivitása csökkenti a pártszervezet elnökének felelősségét. A termelés pártellenőrzése A Stavovýroba üzemi pártszervezete is a múlt héten tartotta évzáró taggyűlését. Igazi munkaértekezlet volt. Aktív és harcos. A gyár termékei között mindenféle vasszerkezetet találunk, amire az építészetnek csak szüksége lehet, Vannak eredményeik és nehézségeik. Mégis nagyon ritkán ír róla a sajtó, jegyezték meg többen, amikor Rudolf Adamec elvtárssal, az üzem egyik legidősebb harcosával és munkásával beszéltünk. A legfontosabb, amiről itt beszélni szeretnénk, hogy a pártszervezet nem választja el a pártmunkát, pontosabban a pártoktatást, a pártcsoportok agitációs munkáját a termeléstől, mert a politikai felvilágosító munkának mindenekelőtt a termelést kell segítenie. Felszámolták az egyoldalúságot. A pártszervezet legfőbb feladatának tartja, hogy megvilágítsa a dolgozóknak, munkásoknak és vezetőknek, a termelés növelésének értelmét célját, a párt politikáját. Megmagyarázza a munka és a műszaki dolgozók tevékenységének öszszefüggését. Így született meg a termelésnek tömegekkel való ellenőrzése. A pártbizottság megértette, hogy a párttagok száma, a pártszervezet ereje önmagában kevés a termelés, a gazdasági vezetők ellenőrzésére, a rejtett tartalékok feltárására. Ha a pártszervezet a kommuhistákon keresztül szoros kapcsolatot teremt a pártonkívüliek tömegeivel, akkor a legnehezebb feladatokat is meg tudja oldani. Sokaknak, főleg a gazdasági vezetőknek úgy tűnt, hogy az idei tervet helyszűke miatt, lehetetlen lesz teljesíteni. S mi történt? A pártszervezet őszintén feltárta a nehézségeket és segítségül hívta az üzem dolgozóit. Az új csarnok felépítésének lehetőségeit megbeszélték a munkásokkal, műszakiakkal, ami lelkes mozgalmat, felelősségérzetet váltott ki az üzemben. Javaslatok, ötletek és felajánlások születtek és 2200 brigádőra ledolgozásával felépült az új üzemrészleg, s már nincs veszélyben az idei feladatok teljesítése. Erdősi Ede Az egyes szövetkezeteknek a terv keretében engedélyezhető hitel összegét a JNB tanácsának mező- és erdőgazdasági osztálya állapítja meg a Beruházási Bankkal egyetértve, mégpedig a szövetkezet gazdasági és helyi feltételeitől függően és úgy, hogy a szövetkezet saját pénzügyi és anyagi forrásai, s a tagoknak az építésben való részvétele a legnagyobb mértékben kl legyenek használva. AZ ESZKÖZÖK CÉLSZERŰ FELHASZNÁLÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE A Beruházási Bank felügyel a beruházások és berendezések gazdaságos és célszerű beszerzésére, ellenőrzi az építkezéseket s az alapvető eszközök és felszerelések állapotát és felhasználását. Ebből a célból a nemzeti bizottságok tanácsának mező- és erdőgazdasági osztályaitól s a Mező- és Erdőgazdasági Minisztériumtól bekérheti a szükséges adatokat és betekinthet a szövetkezetek könyvelési mellékleteibe. amennyiben a nyújtott hitelből beszerzett eszközök felhasználására vonatkoznak. Ha a szövetkezet rendszeresen vagy durván megsérti az alapszabályzatot, főként ha nem utalja át a kellő összegű juttatásokat Idejében az oszthatatlan alapnak, ha könyvelési nyilvántartásában komoly fogyatékosságok mutatkoznak, vagy ha a nyújtott hitelt nem gazdaságosan vagy nem az engedélyezett célra használja fel, vagy nem törleszti a részleteket, a Beruházási Bank megtagadhatja a további hitelnyújtást, Illetve a már engedélyezett hitel további kimerítését vagy követelheti a más célra fordított hitelösszeg haladéktalan visszatérítését: a szándékolt intézkedésről 15 nappal előbb értesíti a szövetkezet vezetőségét, s a JNB tanácsának mező- és erdőgazdálkodási osztályát. A hiányosságok kiküszöbölése után a bank tovább folyósítja a hitelt. Az 1958. január 1-től érvényes hirdetmény végrehajtási utasítását a Pénzügyminisztérium 245/1957 számú irányelvei tartalmazzák, melyek ugyancsak a Hivataos Közlöny 131. számában jelentek meg. ÜJ SZO 5 ä 1958. február 14.