Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-14 / 45. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek^ UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA A Győzelmes Február 10. évfordulójának ünnepségei 1958. február 14. péntek 30 fillér XI. évfolyam, 45. szám Ez idén dő l el, mikor tetőzzük be a szocializmus építését hazánkban Ezekben a napokban került nyil­vánosságra két jelentős dokumen­tum. Az egyik az Állami Statisz­tikai Hivatal jelentése a múlt évi tervteljesítésről, a másik pedig a kormány legutóbbi ülésén elfoga­dott határozat az idei tervről. Ez utóbbit tanulmányozva minden jel arra mutat, hogy az idei évben nagy erőpróba előtt áll iparunk munkássága és egész nemzetgaz­daságunk. Ebben az évben tűnik ki, mekkora utat kell még meg­tennünk, hogy betetőzhessük a szo­cializmus építését hazánkban, eb­ben az évben látjuk meg igazán, hogyan tudunk bánni azzal a leg­nagyobb értékkel, amely birto­kunkban van, a dolgozók kezde­ményező erejével. Mindnyájunktól függ, hogy ez az erőpróba, amely eldönti, mikor tetőzzük be a szo­' cializmus építését hazánkban, mi­nél jobban sikerüljön. Az idei terv feladataival a fel­tételezettnél későbben ismerke­dünk meg. Ml okozta ezt a késést? Elsősorban a lehetőségeink és szükségleteink közötti feszültség, továbbá a külkereskedelem egyes problémái, a múltban végzett munkák hiányosságai, amelyekről a múlt évi munkánk értékelésénél beszéltünk. Mindez szükségessé tette, hogy az idei terv végleges számait sokkal gondosabban, na­gyobb figyelemmel készítsük elő és állítsuk feladatul dolgozóink elé teljesítésüket. Ez a késedelem azonban nem nehezítheti meg munkánkat. Az e^ő negyedév feladatait már jó­előre ismertük. Az üzemekben és vállalatokban tehát mindent meg­tehettek, hogy az első negyedévi tervvel megbirkózhassanak. De nincs késő arra sem, hogy kellő­képpen felkészüljünk a további há­rom negyedév tervének hiánytalan teljesítésére is. Az idei terv számokba foglalja és kifejezi azt a jelszavunkat, ame­lyet a Februári Győzelem 10. év­fordulójának, pártunk XI. kong­resszusának évében tűztünk ma­gunk elé — a szocializmus építé­sének betetőzését hazánkban. Ez a cél a tervek irányszámaiban konkrétan megnyilvánul: az irány­számok határozzák meg idei mun­kánkat, amelynek a lehető legcél­szerűbbnek, leggazdaságosabbnak kell lennie. Az idei terv számol a lehető­ségek és a szükséglet közötti fe­szültség enyhítésével. Ezért nagy feladatokat állít kulcsfontosságú ipari ágazataink elé. Továbbra is feltételezi a szigorú gazdaságossá­got, a nyersanyagok legcélszerűbb felhasználását, a gépek, berende­zések legtökéletesebb kihasználá­sát. Mindez nagymértékben lehe­tővé teszi a fent említett feszült­ség enyhítését s végül kiegyenlí­tődését. A terv számít természe­tesen a fogyasztás növekedésére is s ez magától értetődően maga után vonja a közszükségleti ipar­cikkek gyártása növelésének szük­ségességét, ami elsősorban a tex­tilgyártmányok mennyiségének nö­velésében nyilvánul meg. Amikor új feladatokat állítot­tunk magunk elé, így tettük fel a kérdést: Teljesíthetjük-e felada­tainkat? Mindeddig igennel vála­szoltunk erre a kérdésre. Hiszen ezeket a feladatokat a munkás­osztály maga tűzi maga elé a saját érdekében, a saját javára, az a munkásosztály, amely munkájának gyümölcseit maga élvezi, amely munkájával mindnyájunk boldog életéhek alapjait, a saját és gyer­mekeinek jobb életét építi. Ha igennel felelhettünk a múltban fel tett kérdésünkre, annál inkább fe­lelünk igennel ma. Az idei évet nagy gazdagsággal kezdtük meg. Ezt a gazdagságot elsősorban az grszágos vitában benyújtott hoz­zászólások, javaslatok, a dolgozók kezdeményezése képezi. Ez a nagy kezdeményező erő a nemzetgaz­daság irányításának, a vállalatok tervezésének, megjavítására, munkaszervezésben tapasztalt hi­bák kiküszöbölésére irányult. Az országos vitában elhangzott hozzászólások feldolgozása teljes iramban folyik. Minden dolgozón­kat megnyugtathatjuk, hogy ez a munka a legnagyobb felelősséggel történik. Most azokra a javasla­tokra összpontosítjuk figyelmün­ket, amelyek elintézése a vállala­tokra, a járásokra és a kerületekre marad és amelyek megvalósítása a legrövidebb időben lehetséges. Az ilyen javaslatok képezik az orszá­gos vita többségét, mondhatjuk háromnegyedét. Hogyan járjunk el velük? Az állami tervet a vállalatokban a műszaki, ipari és pénzügyi ter­vekben dolgozták fel. Ezeket a terveket műszaki-szervezési intéz­kedések támasztják alá, amelyek kifejezik e feladatok teljesíthető­ségét. A műszaki-szervezési intéz­kedések összeállításánál feltétlenül szükséges, hogy minden üzemre, munkahelyre vonatkozó javaslatot, hozzászólást figyelembe vegyünk. Nagyon furcsa lenne, ha azon tör­nénk fejünket, hogyan intézzük el az egyik vagy másik 'vitafelszóla­lást vagy javaslatot és emellett ettől függetlenül akarnánk össze­állítani a műszaki-szervezési in­tézkedések tervét. Funkcionáriusaink többsége he­lyes álláspontot foglal el a felszó­lalásokhoz, helyesen használja ki őket a munkafolyamatok megjaví-' tására. A másik oldalon azonban — újra az idei tervvel kapcsolat­ban — figyelmeztetni kell arra, hogy nem helyezhetünk választó­vonalat azok közé, akik javaslatu­kat benyújtották és azok közé, akikre e javaslatok megvalósítása vár. A vitázok az országos vitá­ban mint valóságos gazdák szóltak hozzá a problémákhoz és most, amikor javaslataik megvalósításá­ról van szó, a dolgozók nem vár­hatnak arra, hogy valaki más majd elintézi ezt helyettük. S éppen eb­ben —, hogy e javaslatok meg- [ valósítására milyen feltételeket teremtenek a vezető gazdasági i dolgozók — nyilvánul meg, hogyan tették magukévá az üzemben, a vállalatban az idei terv feladatait, azt az irányelvet, hogy a termelés irányításába a lehető legnagyobb mértékben be kell vonni minden dolgozót. Végezetül levonhatjuk azt a ta­nulságot, amit az idei terv irány­számai az országos vitával kapcso­latban jelentenek számunkra: ay idei tervnek — mint már mon­dottuk, — döntő jelentősége vív a szocializmus építésének betetö zésében hazánkban. Ezt az erő próbát, amelyet az idei év jelen számunkra, csak- úgy teljesíthetjü sikerrel, ha az országos vitába elhangzott javaslatokat és hozzí szólásokat minden munkahelye kapcsolatba hozzuk az idei feladt tokkal, ha a javaslatokat az é. terv teljesítése érdekében mielőb megvalósítjuk. A Győzelmes Február 10. évfordulójának országos megünneplése keretében Prága számos jelentős, a dolgozó nép törté­nelmi jelentőségű győzelme tiszteletére rendezett akciö színhelye lesz. Az ünnepségek bevezetéséül megnyitják szombaton, február 15-én a Klement Gott­wald Múzeumban a februári eseményekre vonatkozó dokumentumok kiállítását. Csü­törtökön, február 20-án a Csehszlovák Iparművészek Szövetségének, valamint Prá­ga főváros Központi Nemzeti Bizottságá­nak rendezésében kiállítást nyitnak meg. Ez a kiállítás arra van hivatva, hogy a nyilvánosság megtekinthesse azokat a mű­veket, melyek alkotására a Győzelmes Február és a szocializmus hazánkban való építése ihlette a művészeket. Február 21-én a CSKP városi bizottsága és a Nemzeti Front városi bizottsága tart­ja együttes ülését a gépipari dolgozók kultúrházában. Február 22-én a Központi Szakszervezeti Tanács és a szakszervezeti szövetségek központi bizottságai tartják ülésüket a Július Fučík Park kongresszusi palotájában. A CSKP járási bizottságai és a Nemzeti Front járási bizottságai Prága valamennyi körzetében ünnepi gyűléseket rendeznek. A délutáni órákban az összes prágai üzemekben nyilvános gyűlések lesz­nek, melyeken kitüntetik a népi milícia tag­jait, valamint a legkiválóbb dolgozókat. Vasárnap, február 23-án délelőtt 10 óra­kor megkezdődik a Letnai téren a prágai lakosság felvonulása, mely egybe lesz kötve a népi milícia, a hadsereg, valamint a Bel­ügyminisztérium alakulatainak díszszemlé­jével. A főváros lakossága ez alkalomból zászlók és transzparensek alatt vonul fel. A Nemzeti Színház vasárnap este előadja Smetana „LIbuša" cimú operáját. Hétfőn, február 24-én a CSKP KB és a Nemzeti Front Központi Bizottsága ren­dez ünnepélyes ülést a prágai Vár Spanyol­termében. Prága főváros körzeteiben a Nemzeti Front összes szervezetei nyilvános gyűléseket rendeznek, melyeken beszéde­ket mondanak a Februári Győzelem jelen­tőségéről. Csütörtökön, február 27-én Prága főváros Központi Nemzeti Bizottsága tart ünnepélyes ülést a Városi Népkönyv­tárban. A francia egységek ismét megsértették Tunisz határát A nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek tanúbizony­sága a Szakiet-Szidi-Jusszef-i eseményekről • Francia ellenes tüntetés Tuniszban • A lerombolt falut a gyarmatosítók kegyetlenségének jelképeként meg­őrzik Még le sem csillapult a világ közvéleményének felháborodása a francia gyarmato­sítók Szaklet-Szidi-Jusszef-i vérfürdője felett, Tuniszból ismét hír érkezett arról, hogy a francia egységek újból megsértették a tuniszi határokat. Henchir Zerhab térségében a francia katonák kíméletlenül átkutatták a házakat és üzleteket. A ka­tonák ezen akció során két tuniszit agyonütöttek. Ez a hír arról tanúskodik, hogy a francia gyarmatosítóknak a Szakiet-Szidi-Jusz­szef-i katasztrófa után sincs szándékukban, hogy lemondjanak a tuniszi nép meg­félemlítéséről, és a felháborodott világközvéleménnyel nem törődve folytatják ag­resszív akciójukat. Szakiet-Szidl-Jusszef tuniszi faluból to­vábbi hírek érkeznek a franciák gaztet­téről. Az Associated Press hírügynökség leve­lezője közli G. Heumann svéd állampolgár­nak, a Nemzetközi Vöröskereszt képviselő­jének nyilatkozatát, aki február 8-án át­élte a bombázást. G. Heumann a követke­zőről számolt be: A múlt kedd óta tartózkodom Tunisz­ban. Társaimmal Hoffmannal, Tlsottal, Heb­linggel szombaton, február 8-án a Vöröske­reszt három teherautóján érkeztünk Sza­kiet-Szidi-Jusszef térségébe. Teherko­csijainkkal élelmiszert és 5000 takarót vit­tünk az algériai menekültek számára. A fa­luba érve az iskolák felé tartottunk. Tiz óra tájban más kocsiba ültünk és észak felé mentünk Kevbe, ahova ágakból ké­szült kunyhókban lakó algériai családoknak vittünk élelmiszert és takarót. Alig hagy­tuk el Szakiet-Szidi-Jusszuf falut, mintegy (Folytatás a 2 oldalon). •SSSSSSSSSfSrfSSrSSSSSSSSSSMSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS. 1MV SSSSSSSSSSSSSSWSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS. Egy év szorgalmas munkájának eredménye A FÖLDET MEG KELL TANULNI SZERETNI - írja levelében Susányi István, tornaijai levelezőnk. A bejei szövetkezet évzárő gyűlésén látottak és hallottak ösztönözték erre. — Bején — folytatja levelében — az idei évzáró gyűlés örömteljes volt. A szövetkezet elérte a tizenkilenc koronás munkaegységet, s az évzáró gyűlésen, amikor ezt Tamás László elvtárs, a szövetkezet elnöke beje­lentette, valóságos tapsvihar tört ki. A szövetkezetnek ma hárommillió korona értékű vagyona van. Most még nagyobb reménnyel indulnak a munkába, s elérik a 20 koronás munkaegységet. A szövetkezetesek jól dolgoztak az elmúlt évben, meg is látszik ennek az eredménye. Gubala Mária fejönő a természetbenieken kívül az elmúlt évre 16 050 koronát kapott, Bartók Balázs pedig 19 475 koronát. Nagyot változott Bején az élet. Re­mélik, hogy továbbra is nagy ered­ményeket fognak elérni - fejezi be levelét Susányi István tornaijai le­velezőnk. * * • SÖLYOM LÄSZLÔ LOSONCI TUDÖ­SlTÖNK a vilkei szövetkezet fejlődé­séről Ir. 1956-ban 309 000 koronát fizettek ki részesedésre, az elmúlt évre pe­dig 312125 koronát. A szövetkezet a tervezett 609 000 korona költséget 578 206 koronára csökkentette, s így egy munkaegységre 12,50 koronát fizettek. A közösbe három új tag is belépett. • • * PINTÉR ISTVÁN PERESZLÉNYI LE­VELEZŐNK szövetkezetük hatéves fejlődését vázolja. — Nagy esemény volt az évzáró gyűlés, az elmúlt év jó gazdálkodá­sának hű tükörképe. A kifizetett 10 korona előlegre a tagság megkapta a 10 korona részesedést is. Azok az egyének, akik azt állították, hogy ez csak hitegetés, tévedtek. A tagság pedig örült. Ez további jó jminkára serkenti őket. Az évzáró gyűlésen 7 taggal meg 14 hektár földdel szapo­rodott a szövetkezet. Ez is nagy si­ker a további munkához. MOLNÁR JÄNOS BOLYI LEVELE­ZŐNK, aki már előzőleg beszámolt a szövetkezet gazdasági eredményeiről, most arról ír, hogyan készítik elő a talajt az új termés alá, hordják a trágyát, dolgoznak szorgalmasan, hogy ez az esztendő még nagyobb eredménnyel záruljon. A LEGTERMÉKENYEBB BÁNYA p??' ,', »>_ » •P*"'**"7>rp*rr —„ í Az északcsehor­szági barnaszén­körzetben bányász­szák hazánkban a legtöbb szenet. A bányakörzet dolgo­zói az 1957. év ne­gyedik negyedévé­ben elért kiváló si­kereikért elnyerték a Tüzelőanyagügyi Minisztérium és a Bányászalka Ima ­zottak Szakszerve­zeti Szövetsége Központi Bizottsá­gának vörös ván­dorzászlaját. Ké­pünk a bányakör­zet egyik felszíni bányájában készült, hol hatalnpas köt­őgépekkel bá­íyásszák a 20—25 néternyi földréteg •Itávolítása után a • zenet. (ČTK) felv. GYARAPODNAK AZ IFJÚSÁGI MILLIÓK Most, nyáron lesz egy éve annak, hogy a piesoki üzem j ifjú munkásai hatalmas ver­senymozgalmat indítottak az önköltségek csökkentéséért és a gyártott alkatrészek minősé-< gének megjavításáért. Ennek a kezdeményezésnek a híre, mintha szárnyakon repült volna, gyorsan eljutott a gyá­rakba, Az üzemek (JSISZ-szer-1 vezetei felkarolták a mozgal­mat és az ifjúság körében ter­jesztették. Csakhamar tudo­mást szereztek erről a Kelet­szlovákiai Gépgyárak fiataljai is, akik munkaszakaszok sze­rint megtárgyalták a verseny kritériumait és a felhívást el­fogadták. Amikor kidolgozták a verseny folytatásának módo­zatait már 20 kollektív és 30 egyéni kötelezettségvállalás fe­küdt az üzemi szervezet bi­zottságának asztalán. A fiata­lok nagy lelkesedéssel vették fel a munkát, hogy a közel egymilliós értékű vállalásukat az utolsó tételig teljesíthessék. Prakovcén 148 ezer koronát írtak az ifjúsági alap számlájára A prakovcei öntöde CSISZ-tag­jai ugyancsak bekapcsolódtak a versenymozgalomba. Elhatározásu­kat — hogy 40 tonna acélt ön­tenek terven felül — már a járási konferenciájukon is bejelentették. Most a napokban meg arról érte­sítették a CSISZ kassai kerületé­nek bizottságát, hogy az előirány­zatukkal szemben 122 tonna kifo­gástalan minőségű acélt termel­tek. Ebből a felajánlásukból 148 ezer korona értékét hoztak létre, melynek összegét az ifjúsági alap­ra fordították. 5000 korona megtakarítás a nagygéresi traktoros brigádon A piesoki felhívás lázas moz­galmat váltott ki a királyhelmeci GTÄ traktorosbrigád fiataljainak körében. Hegedűs Loránd, az üze­mi ifjúsági szervezet elnöke, aki körzeti növényorvosként működik a taaktorállomáson, igen tevékeny munkát végzett a verseny fejlesz­téséért. Ennek tulajdonítható, hogy a gépállomás csaknem min­den brigádja csatlakozott a ver­senyfelhíváshoz. Legjobb eredmények eddig a nagygéresi traktorosbrigádon szü­lettek, ami 5000 korona megtaka­rítást jelent. A traktorállomáson egyébként jelenleg az ifjú javítók vonják magukra a figyelmet, akik a Februári Győzelem évfordulójá­nak méltó megünneplése alkalmá­ból megfogadták, hogy a gépek javítását e hó 20-ig befejezik. Bodnár István és Lőrinc Gyula az élen Ebben az igyekezetben néhány [nappal ezelőtt Bodnár István és ( Lőrinc Gyula fiatal gépjavítók már < a 70 százaléknál tartanak, de alig t marad mögöttük Ojfalusi Ferenc [ és Pokol Gyula, akik ugyancsak eredményesen folytatják a gépek ) javítását. Jó hírekről, bíztató eredmé- i > nyékről értesültünk a leleszi bri­l gádról is, ahol a gépek rjagyrésze t 5 már kijavítva várja a tavaszi < munkák indulását. Berta János csoportja, mely tavaly 130 száza­t lékon felül teljesítette előirány­! zatát, jelenleg is az éllovas brigá­í dok csoportjához tartozik. (th)

Next

/
Thumbnails
Contents