Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-12 / 43. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. február 12. szerda 30 fülér XI. évfolyam, 43. szám AZ ÚJ EMBER A termelés hatékonyságának növelésével köszöntjük Az Üj Szó egyik nem régi vezércikkében arról írtunk és azt fejtegettük, hogy a szocialista munkaverseny milyen nagy kihatással van nemcsak a kitűzött feladatok teljesítésére és túlteljesítésére, hanem az emberek szocialista nevelésére is. Mert mit is jelent, ha két munkás versenyre kel egymással? Hogy melyikük termel többet? Ki, melyikük tudja a vállalt feladatot hamarabb, minél rö' videbb idő alatt teljesíteni? Meg aztán azt is mutassuk meg, hogyan lehetne kevesebb anyaggal, minél kisebb költséggel a terméket előállítani? S ennek a két munkásnak mennyi fejtörésre, leleményességre, akarásra van szüksége, hogy egymást legyőzzék és megelőzzék. Ámde miért mindez? Miért a gond, a sok hogyan és miképpen megoldása? Csupán vetélkedésből, nemes emberi becsvágyból, vagy talán csak a várható anyagi haszonból? Ha többet termelsz, hát akkor többet is keresel? Persze, mindezek a tényezők döntő szerepet játszanak a szocialista munkaversenyben, ám ennek ellenére nem az egyedüli és kizárólagos tényezők. Van még valami — s hova-tovább ez válik döntő tényezővé —, ami az embereket a jobb munkára, az olcsóbb és többtermelésre / serkenti, s ez pedig az emberek szocialista öntudata, annak tudatos felismerése, hogy nálunk az egyén érdekei elválaszthatatlanul összefonódnak a közösség, az egész társadalom érdekeivel. Hogy a társadalom csak úgy és csak olyan mértékben tudja az egyén érdekeit kielégíteni, ahogyan és amilyen mértékben az egyén a társadalom érdekeinek a szolgálatában áll. Mostanában, a Februári Győzelem jubileumi évfordulójának közeledtével sok sző esik hazánk szocialista építésében elért eredményeinkről, ám korántsem beszélünk és írunk annyit mindezen eredményeink alkotójáról és teremtőjéről, magáról az emberről, az emberben beállott mérhetetlenül nagy változásokról. Mert a népi hatalom elmúlt 10 esztendejét nemcsak az új gyárak, a háború előtti színvonalnak többszörösére növekedett ipari termelés, új iskolák, lakóházak, gépesített mezőgazdaság és még sok ezer más dolog jellemzi, hanem az emberben lezajlott változások is, amely változások viszont kézzelfogható ( szemléltető módon megmutatkoznak a többszörösére növekedett ipari termelésben, az új iskolákban és házakban, a földet nagyüzemi módon, gépekkel művelő mezőgazdaságban és még sok ezernyi más mindenben. Az emberek mindinkább, s egyre többen és egyre nagyobb mértékben tudatára ébrednek annak, hogy munkájuk és ténykedésük valami más és több, mint azelőtt volt, több mint a megélhetés szükséges eszköze. A dolgozó ember helyét leli és munkájának fontos küldetését * látja az egész társadalom szempontjából. Vajon miért a sok fel ajánlás és kötelezettségvállalás, miért a verseny, a tervek túlteljesítése, akarása a jobbnak, a többnek és az olcsóbbnak? Lám, hiszen itt, ebben van a dolog nyitja, mert az az ember, aki akarja és a maga erejéhez és lehetőségeihez Á FEBRUÁR! GYŐZELEM 10. EVFORDULOJAT mérten valóra is váltja a többet, jobbat és olcsóbbat, akinek nem mindegy, aki nem úgy vélekedik, hogy nem az én dolgom, mi közöm hozzá, — hát igen, ez az ember már túllát önmagán, ennek az embernek a kezében a munka már több és más lett, mint a megélhetés puszta eszköze, ez az ember már tudja, hogy neki a társadalommal szemben kötelességei és feladatai vannak, s hogy ebben a társadalomban helye és szerepe van. Hány ezer és tízezer hozzászólás és javaslat hangzott el az emberek részéről a Központi Bizottság levele fölötti országos vitában. És hát ezek a hozzászólások nem egyéni célokat és érdekeket szolgáltak, az emberek nem azért és nem úgy szóltak hozzá a fölmerült kérdésekhez, hogy abból maguknak valami közvetlen hasznot húzzanak, s hogy önmagukon és saját érdekeiken túl ne lássanak senkit és semmit, hanem éppen ellenkezőleg, észrevételeiket és javaslataikat a közösség, az üzem, a szövetkezet, a falu, az egész ország érdekeinek a szolgálatában tették meg. Egyéni sérelmeikre és panaszaikra is a közösség, a társadalom érdekein keresztül keresték a megoldást. Mert ha egy munkás történetesen arról szólott és azt panaszolta fel, hogy kevés a keresete, akkor ezt nem úgy tette, hogy követelje: adjanak nagyobb fizetést, hanem kereste és rámutatott az általa vélt okokra, amelyek gátolják abban, hogy többet keressen. Hogy miért kell sokszor órákig vesztegelni s várni, hogy a megmunkálásra kerülő anyag oda kerüljön? Miért van úgy, hogy az üzem vezetősége a feldolgozásra kerülő anyagot csak a hónap második felére szerzi be s akkor aztán gyerünk, hajrá, éjjel-nappal? Miért nem lehet az anyag egyenletes ellátását egész hónapra biztosítani? A bányászok arról beszéltek — s nem ok és nem eredmény nélkül —, hogy a vasút tehetetlensége, már mint az, hogy a kibányászott szenet nem képes elszállítani, mennyire gátolja őket feladataik teljesítésében, milyen óriási károk származnak ebből az egész népgazdaságra, de saját magukra is. De éppúgy beszélhetnénk a földművesekről, a szövetkezetek, állami gazdaságok és a traktorállomások dolgozóiról, akiknek tekintete már messzebbre néz, túlnéz saját kis portájuk határain s gondolataikban és tetteikben, elképzeléseikben és terveikben nemcsak önmaguk, vagy szűk kis környezetük, hanem a nagy közösség és annak érdekei is helyet kapnak. Vagy beszélhetnénk arról a sok ezer és tízezer nemzeti bizottsági tagról, akik oly tudatosan képviselik és juttatják kifejezésre a nép, a haza érdekeit. A népi hatalom 10 éve a sikerek és eredmények gazdag évtizede volt. Épült és változott az ország, maholnap felépül egy új társadalmi és gazdasági rend. Ám ezzel együtt és ezzel egyidőben változott és formálódott az ember is, aki mind tudatosabban és egyre kézzelfoghatóbb módon juttatja kifejezésre, hogy 10 évvel ezelőtt történelmében először hazát szerzett és foglalt magának és e hazának méltó gazdájává válik. A Februári Győzelem és XI. pártkongresszus tiszteletére országszerte megindult szocialista munkaverseny és kötelezettségvállalások napról napra újabb dolgozókat aktivizálnak a nyorsabb termelésre, a jobb munkára. A termelés fokozása mellett sok üzemben azonban megfeledkeznek a hatékonyság kérdéséről, a gazdaságosságról, mely fő irányadóként kell hogy szerepeljen dolgozóink nemes vetélkedésében. Ez idén az ipari termelés mutatószámának növekedését főleg a termelékenység növelésével kell ejérni. Nem mindegy tehát, hogy mire adunk kötelezettségvállalást. Üzemeinkben ma már nem elég csak a termelés növekedését látni, hanem emellett állandóan ügyelnünk kell a gazdaságosság kérdésére is és az ebből származó takarékosságra, az olcsóbb és jobb termelésre. A Biotikában 4,2 millió koronát takarítanak meg Utolérjük a Nyugatot a penicillin-gyártásban A Slovenská Lupča-i Biotika-üzem dolgozói már az idei év első napján merész kötelezettségvállalást tettek, mely szerint két évvel lerövidítik az új antibiotikumok, köztük az „Auerovit 12" csehszlovák találmány gyártási határidejét. Most a Biotika-üzemben a Februári Győzelem 10. évfordulója és a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére tett számos további egyéni és kollektív kötelezettségvállalásból üzemi kötelezettségvállalás fejlődött ki. Ebben az új kötelezettségvállalásban megszabják, hogy az első negyedév 37 százalékkal felemelt feladatait a termelési kapacitás további kiterjesztése nélkül fogják teljesíteni. Egyúttal Jecsökkentik az egy korona értékű gyártmány termelési költségeit éspedig a tavalyi 0,56 koronáról 0,34 koronára. Ezzel az idén 4 200 000 koronával teszik olcsóbbá a termelést. Értékfelhalmozódás keretében az első negyedévben két és félmillió koronát juttatnak az állami költségvetésbe. A korszerű gépberendezések, amelyeket a Szovjetunió és a cseh országrészek dolgozói szállítottak az üzemnek, valamint a szovjet és cseh szakemberek tapasztalatainak átvétele lehetővé teszik a Biotika dolgozóinak élenjáró kapitalista államok utolérését és túlszárnyalását a termelés mennyiségi és minőségi mutatóiban. Ennek érdekében néhány munkafolyamat automatizálásával új technológiai folyamatokat vezetnek be a fermentációban. További segítséget \A mai számban;j i a 3. és 4. oldalakon közöljük a J [ Szlovák Statisztikai Hivatal jelen -1 [ tését az 1957. évi nemzetgazdasági j i terv teljesítéséről Szlovákiában. \ Moszkvában megünnepelték Zdenék Nejedlý születésének 80. évfordulóját Moszkva, (ČTK) — E napokban a Szovjetunióban is megemlékeztek Zdenék Nejedlýnek, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökének 80. születésnapjáról. A moszkvai Pravda, az Izvesztyija, a kulturális és tudományos folyóiratok részletes beszámolót közöltek Zdenék Nejedlý életéről és művéről.. A lapok Nejedlý tudományos és közéleti tevékenységén kívül hangsúlyozták azon barátság meleg kapcsolatait, amelyek Zdenék Nejediýt a szovjet tudósokkal és pedagógusokkal kötik össze. Hétfőn este a moszkvai Lomonoszov Egyetem nagy termében Zdenék Nejedlý 80. születésnapja alkalmából ünnepi gyűlést tartottak. A moszkvaiak ez idén tpvábbi 78 ezer lakásegységhez jutnak Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió fővárosa következetesen oldja meg azokat a feladatokat, amelyeket egy évvel ezelőtt tűzött ki a párt és a kormány, hogy 10—12 év alatt véget vessenek a lakásínségnek. V. F. Prmiszlov, a moszkvai tanács végrehajtó bizottságának helyettes elnöke a Vecsernyaja Moszkva tudósítójának adott interjújában kijelentette, hogy ez idén Moszkvában 2 millió 330 ezer négyzetkilométer lakásterületet nyernek. Egy lakásegység mintegy 30 m

2-nyi területét véve alapul, ez 78 ezer új lakást jelent. A moszkvai építkezési szervezetek ezt a hatalmas feladatot azért tudják teljesíteni, mert a házak legtöbbjét 20 tipizált terv szerint építik, ami nagyon megkönnyíti és meggyorsítja a paneleket, a tömböket ép más elögyártott alkatrészeket gyártó ipari üzemek munkáját. jelent ezenkívül a dolgozók szakismereteinek növelése. A Biotika dolgozói végül kötelezettségvállalásukban versenyre hívják az egészségügyi reszort összes vállalatait a terv komplex teljesítéséért és a nyugati országoknak a gyógyszergyártás terén való túlszárnyalásáért. A tízezredik újítási javaslat jt A brnói Ján Sverma Üzemben al 0 találmányok és újítási javaslatok) 1 osztályán az elmúlt napokban 194.5) óta a tízezredik újítőjavaslatot ad- ( ták be. Bohumil Urbánek, a középmecha- ! nikai osztály mestere újítási ja- i vaslatában javasolja a traktorokon) ; lévő szívó csővezeték gyártási fo> lyamatának megváltoztatását. \ Á brnói Sverma Üzemek dolgozói l i a múlt évben összesen 903 újítója-) vaslatot adtak be, amelyekből 323-atl megvalósítottak. Ez egy év alatt) csaknem 8 millió korona megtaka• rítást hozott az üzemnek. Ez az í \ összeg két és félszer nagyobb az jj 1956. évi megtakarításnál. A párkányi vasutasok győztek a Párkány-Szob versenyben Á párkányi vasutasok hétfőn, február 10én vették át a vándorzászlót, amelyet a Bratislavai Vasúti Igazgatóság és a vasutasok szakszervezeti bizottsága a Magyar Államvasutak Budapesti Igazgatóságával és a Magyarországi 6zabad Szakszervezetek Vasutas Szövetsége körzeti bizottságával együtt ajándékoztak a Párkány—Szob vasútállomások közötti szocialista munkaverseny győztesének. A párkányi vasúti állomás dolgozói győztek a versenyfeltételek jobb teljesítésével az 1957 negyedik negyedévében. A mozdonyok állomáson való tartózkodási idejét 36,5%-kai lerövidítették és a különféle hibák miatt visszautasított vasúti kocsik száma csupán egyharmada volt annak, amennyi a magyar vasutasoknál előfordult. Eduard Benda, a Bratislavai Vasúti Igazgatóság főmérnöke és Ánton Baláž, a Vasúti Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége vasúti bizottságának elnöke adták át a vándor zászlót a győztes kollektívának. A csehszlovák és magyar dolgozók szövetségét kifejező ünnepségen a magyar vasutasok küldöttei is megjelentek. Új házak, új utcák — és ami vele jár Bratislavában valóban nagy méretekat öltött a lakásépítkezés az utóbbi évek során. Képünk a Páričkova utcai új lakótelep építkezésén készült, ahol a tervezett 500 lakásból már több mint 200-at átadtak a lakóknak. mm. De mit jelentsen másik képünk? Hogyan kerül az építkezések mellé a laboratórium? Bizony erre is szükség van. A sok új házba, utcába a vízvezetéket is be kell vezetni. A város vízszükséglete egyre nő. A Bratislavai Vízművek dolgozói állandóan növelik a kutak kapacitását, minden nap ellenőrzik a víz minőségét. A várost vízzel ellátó kutskból vízmintákat vesznek és ezeket a laboratóriumban veťk vizsgálat alá. Hiszen az új házak lakóinak kifogástalan, tiszta vízre is szükségük van ... Sluka József felvételei.