Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-10 / 41. szám, hétfő

Fél évszázad e nép szolgálatában Zdenék Nejedlý nyolcvan éves K öz- és kulturális életünk jelen­tős eseménye február 10. Ezen a napon tölti be Zdenék Nejed­lý elvtárs, miniszter, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke érde­mekben gazdag életének 80. eszten­dejét. Nejedlý elvtárs élete és munkássá­ga a haza önfeláldozó szolgálatának ragyogó mintaképe. Példája annak, hogyan állította tehetségét a nép, majd a felszabadulás után a népi ál­lam szolgálatába e nagyműveltségű értelmiségi, a haladó hagyományok nyomdokain járó mély hazafias ér­zelmű tudós. Február 10-én nemcsak Csehszlo­vákia népe köszönti a jubilánst, a huszita nemzeti haladó hagyományok, a népies cseh zene hű tolmácsolóját. Szovjet barátai is felkeresik őt üd­vözleteikkel, mert Nejedlý neve el­választhatatlan a csehszlovák-szovjet barátság eszméjétől. Szovjetunióbeli tartózkodása és a Csehszlovák-Szov­jet Baráti Szövetségben kifejtett ak­tív vezetői tevékenysége során sok barátot szerzett a Szovjetunióban. Közkedveltségéről tanúskodik az is, hogy a szovjet emberek nem hívják őt másképpen, mint Zgyenek Roma­novicsnak. Nejedlý elvtárs 1878. február 10-én született Litomyšlben. Apjától, Ro­man Nejedlýtôl, a hazafias érzésű és rendkívül művelt tanítótól kitűnő ze­nei képzésben részesült. Ifjú korában Husz, Palscký, Jírásek műveinek szenvedélyes olvasója volt és különö­sen Smetana muzsikája hatott rá. Nemzetébresztői küldetéssel iratko­zott be 1896-ban a prágai egyetem­re, ahol történelmi és. zeneművészeti tanulmányokat folytatott. Első tudományos müvében is a cseh történelem huszita korszakát tár­gyalja. 1905-ben magántanár, három év múlva pedig rendkívüli tanárrá nevezték ki a Károly Egyetemen. Eb­ből az időből származnak jelentős tu­dományos művei a huszita ének ki­alakulásáról. Az első világháború előtt megjelent Vita a cseh történe­lem értelméről című értekezésében a nemzeti történelem forradalmi ha­gyományai mellett szállt síkra. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom után az igazság olda­lára állott. Felismerte a mun­kásosztályban rejlő óriási erőt, mely a marxizmus-leninizmus világot át­formáló tanítására támaszkodva új =életet, új társadalmat fog teremteni a földön. Nejedlý elvtárs egyike lett a CSKP alapító tagjainak, a párt rendkívül buzgó aktív harcosainak. Az értelmiség nagy fiának, a dolgozó nép mellé állását Gottwald elvtárs azzal magyarázta, hogy Zdenék Nejedlý „Megértette, hogy a munkásosztály és a dolgozó nép a nemzet új vezető ereje, mindannak a jónak, amit a nemzet valaha is alkotott, megőrzője és gyarapítója". És amikor az új köz­társaságban a parlamenten belül és kívül harc folyt a hatalomért, Nejed­lý, a forradalmár a Rudé právoba, a Var című folyóiratba írt cikkeivel nemcsak azokat ostorozta, akik ha­zárdjátékot űztek a nép forradalmi vívmányaival, hanem azok <• ellen is fordult, akik tétlenül hallgattak. „Ne gondolják önök uraim, fenn a kor­mányban és a parlamentben, hogy csak beszédeikért fognak megítéltet­ni. A hallgatásuk miatt is ítéletet mondanak majd önök fölött. És ez az Ítélet borzalmas lesz, oly rémes, mint amilyen rémes az önök hallgatása." Zdenék Nejedlý tudományos mun­kásságát a gyakorlati ideológiai küz­delemmel kötötte óssze. Minden mű­vét a marxizmus-leninizmus követ­kezetes tiszta szelleme hatja át. Rendkívül aktív tevékenységet fejtett ki a CSKP bolsevizálódásának idején, amikor a munkástömegek körében terjesztette a szocialista világnézet igazságait. A szocialista forradalom géniusza — Lenin iránti tisztelete ihlette őt a kétkötetes Lenin-életrajz megírására, mely 1937-38-ban jelent meg. Több kötetben foglalkozott Sme­tana életművével, megírta a prágai Nemzeti Színház operaegyüttesének történetét és ötkötetes művében le­leplezte Masaryk népáruló politikáját és demagóg álhumanizmusát. A fehérhegyi csata utáni időkhöz hasonló sötét náci megszállás idején Nsjedlý kénytelen elhagyni szeretett hazáját. Régi barátainak, a testvér orosz népnek hazájában talá' 1 mene­dékhelyet. Innen buzdítja lelkes szó­zataival a köztársaság szabadságának és függetlenségének visszaszerzéséért küzdő csehszlovák hazafiakat. N ejedlý otthon érezte magát Moszkvában, hisz nem egyszer volt már a szovjet haza vendége. Már 1900-ban, 22 éves korában járt Oroszországban és felkereste azokat a helyeket, amelyek az orosz nemzet haladó nagyságainak nevéhez fűződ­nek. 1924-ben ő volt az első cseh- ! szlovák kultúrmunkás és tudós, aki i hivatalos minőségben a Szovjetunió­ban járt. Mint a Szovjetunió Barátai Szövetségének és az Oj Oroszország­hoz való Gazdasági és Kulturális Kö­zeledés Társaságának vezető tagja sokat tett a csehszlovák-szovjet kul­turális kapcsolatok ápolásáért. Az ő érdeme, hogy a második világhábo­rú előtt a legkiválóbb szovjet kultúr­egyesületek, énekkarok, színjátszó- j együttesek, irodalmi nagyságok láto­gattak el köztársaságunkba és tar- i tottak nyilvános fellépéseket. Nejedlý elvtárs kieszközölte a legújabb szov­jet filmek bemutatását és a szovjet drámaírók műveinek csehszlovákiai előadását. f 1939-ben nejével és fiával (VIt Ne­jedlý később hősi halált halt a Kár­pátok alatt vívott harcokban) Moszk­vában telepedett le. A moszkvai álla­mi Lomonoszov Egyetem tanárává ne­vezték ki és tudományos munkát vég­zet a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájában. Előadásaival, a szovjet folyóiratokban megjelent cikkeivel, valamint rádióbeszédeivel sokat tett a közös hősök vérével megpecsételt csehszlovák-szovjet barátság elmé­lyítéséért. M iután a köztársaság felszabadu­lása után, 1945 áprilisában hazatért, újabb nagy feladatok vártak rá. A harc nem ért véget — csak másik szakaszába csapott. Ne­jedlýnek mint a csehszlovák kor­mány kommunista miniszterének a politikai életben és mint marxista tudósnak az ideológiai, művészeti és tudományos életben kellett küzdenie. A reakció ellene összpontosuló táma­dásaival nem törődve szilásian állt a nép mellett. 1948 februárja után komoly felada­tok álltak előtte a szocialista kultúra építésében. Fontos intézkedéseivel lehetővé teszi a munkásosztály fiai­nak és lányainak középiskolai tanfo­lyamuk elvégzését és kezdeményező­je az új színházi törvénynek, mely új alapot ad a csehszlovák színművé­szetnek. Kezdeményezéseinek ered­ményeként alakul meg a prágai li­rásek Múzeum, a Nemzeti Irodalmi In­tézet, restaurálják a Karolineumot, a Bethlehemi-kápolnát, stb. Része van az új Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Csehszlovák Mezőgaz­dasági Tudományos Akadémia meg­alakításában. Mint a párt neves ideológusa alap­vető elvi kritikai álláspontot foglal el irodalmi, művészeti és kulturális kér­désekben. Vasárnapi leveleiben küzd az újfajta szocialista hazaszeretet el­mélyítéséért és ostorozza a kozmo­politizmus megnyilvánulásait, a Nyu­gat-imádatot, stb. Egy emberöltő óta áll Zdenék Ne­jedlý a nép, a nemzet szolgálatában. A haladó cseh nemzeti nagyságok iránti szeretete, a nemzeti hagyomá­nyok tisztelete vezette őt a forradal­mi években az új igazság harcosainak soraiba. Zdenék Nejedlý jóban, rossz­ban mindig együtt harcolt a mun­kásosztállyal. Hervadhatatlan érde­meinek elismeréséért több kitüntetést kapott a népi demokratikus kormány­tól és a Szovjetunió kormányától, 1953-bar másodszor kapta meg a Le­nin-rendet, 1947-ben a Nagy Honvédő Háború idején tanúsított hősiességé­ért és áldozatkészségéért tüntették ki érdemrenddel. 1955-ben a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság állami zászlórendjének 1. fokozatát adomá­nyozták Nejedlý elvtársnak A jénai Schiller Egyetem díszdoktora, több külföldi tudományos társaság tagja, a Bolgár és Magyar Tudományos Aka­démia tiszteletbeli tagja. Mint mi­niszter a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöki funkcióját tölti be a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség aktív vezető tagja. K icsinyek és nagyok — az általa nevelt nemzedék és a most nevelkedő szocialista ifjúság szeretete övezi a 80. születésnap­ját ünneplő ősz tudóst. Szeretettel emlékeznek rá tanítványai, akikbe előadásaival a nemzeti történelem haladó hagyományainak és a törté­nelmet alkotó népnek szeretetét plántálta. Mindnyájan pedig a marxizmus-le­ninizmus elismert tántoríthatatlan harcosát, a Szovjetunió hű barátját a proletár nemzetköziség és szocia­lista hazaszeretet szenvedélyes hir­detőjét, a szocialista kultúra úttö­rőjét látjuk benne. Becsülve nagy ér­demeit, kívánjuk, hogy még sokáig együtt örvendjen népünkkel a szo­cializmusért vívott csatában elérendő további nagy alkotó győzelmeinknek. L. L. BARÁTI EST ZDENÉK NEJEDLÝ TISZTELETÉRE Ivan Timofejevics Grisin, a Szovjetunió csehszlovákiai rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete szombaton a nagykövetség prágai épületében baráti estet rendezett Zdenék Nejedlý miniszternek, a Csehszlo­vák Tudományos Akadémia elnökének 80. születésnapja tiszteletére és a Szovjet­Csehszlovák Barátság Társaságának meg­alakítása alkalmából. © A bratislavai P. O. Hviezdoslav Szín­házban szombaton bemutatták Shakespeare „A wlndsori víg nők" című komédiájának megújított első előadását. fi) Dr. František Kahuda, az iskola- és kulturális ügyek minisztere február 8-án fogadta O. B. Kozlova tanárt, a moszkvai Ordzsonikidze Mérnöki Gazdasági Intézet igazgatóját és E. A. Satel tanárt, a moszk­vai Bauman Intézet technológiai és terme­lésszervezési katedrájának vezetőjét­© Szombaton a prágai Iróklubba ellá­togatott Ludvik Renn ismert német írő. Ä Brnóban megnyílt a Belügyminiszté­rium országos kiállítása azon kémek és diverzánsok elleni harcról, akiket hazánk területére külföldi kémszolgálatok vetnek be. A látogatóknak a kiállításon alkalmuk van megismerkedni számos olyan esettel, amikor biztonsági szerveink jó. munkája következtében sikerült meghiúsítani a nép ezen ellenségeinek tevékenységét. ® A csehszlovák külkereskedelmi dol­gozók és az argentin kereskedelmi kor­mányküldöttség tagjai között lefolyt több mint 10-napos kereskedelmi tárgyalások után szombaton Prágában több szerződést irtak alá. © Kerületi békekonferenciát tartottak szombaton Žilinán. A békemozgalomról Andrej Žiak, a Csehszlovák Békevédök Bi­zottsága elnökségének tagja, a nemzetgyű­lés alelnöke mondott beszédet. A kerületi békekonferencia felhívást adott ki a žilinai kerület dolgozóihoz. © A Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal az 1958-as évre országos versenyt Irt ki a termelés növelésére, az istállótrá­gyák, komposztok és zöldtrágyák jobb gondozására és felhasználására. © Miloslav Wecker a CSISZ KB elnöke Budapestre utazott a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség irodájának és végre­hajtó bizottságának ülésére. © A Szlovák Szakszervezeti Tanács tit­kársága legutóbbi ülésén jóváhagyta a bí­ráló bizottság javaslatát a ĽUT kereté­ben rendezett képzőművészeti és fényké­pészeti munkák kiállításai győzteseinek ju­talmazáséra. @ Kladnóban vasárnap baráti est kere­tében beszélgetést rendeztek a volt cseh és szlovák tengerészekkel, az adriai for­radalmi események és a kattarói lázadás résztvevőivel. © A Moszkvai Televíziós Központ új, 600 négyzetméteres stúdiója megkezdi adá­sát. A központ három műsort sugároz egyszerre, két rendes és egy színes adást. © Az 1956 nyarán elsüllyedt Andrea Doria olasz tengerjáró gőzös kiemelését tavasszal kezdik meg. A 29 000 tonnás gőzös kiemelése három és félmillió dol­lárba kerül. © A franciaországi Provence-ban leg­utóbb értékes leletre bukkantak. Dino­szaurusz-tojásokat találtak, amelyek állí­tólag 100 millió évesek. A tojásokból Eu­rópa minden nagyobb múzeumának külde­nek egy-egy darabot. Tfcev eredménye A Szlovák Filharmónia külföldi sikerei Szlovákia Bratislavában működő 110 ta­gú elsőrangú szimfonikus zenekara e na­pokban tért haza külföldi hangversenykör­útjáról. Brüsszelben, Antwerpenben, Genf­ben, Frameriesben, Harelbekenben és a brüsszeli televízióban, tehát a Belgium legszámottevőbb politikai, kereskedelmi és ipari központjaiban hangversenyezett óriá­si művészi és társadalmi sikerrel. A zenekarral együtt utaztak a Szlovák Filharmónia szólistái: Gašparek hegedü­Berky violoncello- és Karin zongoraművész, akik külön még három önálló hangver­senyen is felléptek Brüsszelben és Na­murban, úgyhogy a hangversenykörút mű­vészi mérlege számbelileg is nagyon ki­elégítő. A jövő hangversenyévadra a ze­nekart további négy hangversenyre kötöt­ték le, és valószínűleg ezeket a koncer­teket a tervezett hollandiai hangverseny­útjával kapcsolatban fogja lebonyolítani. A hangversenyeket Belgiumban Rajter Lajos. Bílek Zdenek és vendégként a bel­qa Edgár Doneux karnagyok vezényelték az ottani úisáqok egyöntetű véleménye sze­rint magas színvonalon. K. B. A szocializmus építésének elmúlt tíz esztendejében elért eredmények rövid ismertetését az ország lakos­ságának számában és összetételében bekövetkezett változások jellemzé­sével kezdjük meg. CSEHSZLOVÁKIA FÖLDRAJZI HELYZETE Csehszlovákia kereken 130 C00 négyzetkilométernyi területével Eu­rópa közepes nagyságú országaihoz tartozik. Az jellemzi, hogy Európa szívében s egyben mintegy annaik te­tején fekszik, miután az ország te­rületén eredő folyók mind elhagy­ják azt és vizeiket részben az Észa­ki-, részben a Balti- és részben a Keleti-tengerbe öntik. Az ország terü­letének egyharmada magasabb fek­vésű 500 méternél. További jellem­zője az ország hosszúkás alakja, amely tény jelentősen terheli közle­kedésünket. Végül a szocializmus építésének egész ideje alatt jelentős módon ha­tott az a tény, hogy hazánkkal kelet felől a szocialista tábor élenjáró országa, a Szovjetunió, nyugat felől pedig az európai reakció régi és új fellegvára, a Német Szövetségi Köz­társaság határos. A LAKOSSÁG SZÁMA ÉS ÖSSZETÉTELE Az ország jelenlegi területén 1870-ben kereken lf millió ember élt. Csehszlovákia megalakulása után az első népszámlálás 13 millió lelket talált, akiknek száma 1937-ig 14,5 millióra emelkedett. A német lakos­ság kitelepítése következtében 1946­ban a lakosság száma 12 millióra csökkent, hogy a szocializmus építé­sének elmúlt tíz éve alatt, 1956 vé­gére 13 296 243 főre emelkedjék. 19"'-ben Csehszlovákiának — a szá­mítások szerint — kb. 15 és félmillió lakosa lesz. Érdekes, hogy a nők száma hazánkban is, mint annyi más országban, nagyobb "agy 300 ezer fő­vel, vagyis 2,5 százalékkal haladja meg a férfiak számát. Ennek a tény­nek természetesen jelentős hatása van a nők foglalkoztatottságára és más vonatkozásban is. NEMZETISÉGI MEGOSZLÁS A Csehszlovák Köztársaság 1957. évi statisztikai évkönyve érdekes adatokat közöl hazánlk lakosságának nemzetiségi megoszlásáról. Eszerint: cseh 8 834 324 66,67 százalék szlovák 3 700 085 27,60 százalék ukrán 74 898 0,56 százalék lengyel 78 156 0,59 százalék német 163 867 1,25 százalék magyar 404 280 3,03 százalék egyéb 40 633 0,30 százalék A népsűrűség Csehszlovákiában 102 s "ímély 1 négyzetkilométerre, amely szám lényegesen magasabb, mint az európai átlagos népsűrűség — 53 fő — illetve a világ átlagos népsűrűsé­ge, amelv csak 15 fő. Az európai népi demokratikus államok közül csak az NDK-nak van nagyobb nép­sűrűsége. (202). SZOCIÁLIS ÖSSZETÉTEL Igen érdekes és tanulságos a la­kosság szociális összetételének vál­tozása a szocializmus építésének ide­je alatt. Míg a hátxrú előtt a mun­kások és egyéb alkalmazottak szám­aránya 61,4 százalék volt, addig ez 1955. év végén már 80,2 százalékra emelkedett. Ugyanakkor az egyéni­leg dolgozó kis- és középparasztok 22,8 százalékos aránya 13,8 százalék­ra, sőt az azóta elmúlt két esztendő alatt, amely a szövetkezeti mozgalom rohamos elterjedését hozta az egész országban, tovább csökkent. A kis­iparosok 6,6 százalékos aránya 1,5 százalékra, a tőkéseké (kulákok, vál­lalkozók stb.) 9,2 százalékról 0,7 szá­zalékra csökkent. Oj osztály is ke­letkezett az elmúlt tíz esztendőben, a szövetkezeti parasztoké, akiknek száma 1948. óta 1955. év végéig az összlakosság 3,8 százalékára emelke­dett és azóta is állandóan nő. Hazánknak jelenleg öt 100 ezer la­kosnál nagyobb városa van (Prága, Brno, Bratislava, Ostrava és Plzeň), amelyekben az egész lakosság 14.2 százaléka lakik. A 10 ezertől 100 ezer lakost számláló- városokban a lakos­ság 16,4 százaléka, a 2000 tői 10 ezer lakosúakban 22,4%, végül a 2000 la­kosig terjedő községekben a lakosság 47 százaléka lakik. Miután az ipar­ban foglalkoztatottak száma az 53 százaléknál lényegesen magasabb, ebből következik, hogy az iparban dolgozók jelentős része falun lakik, ami egyik jellemzője a munkásosz­tálynak Csehszlovákiában. Sz. L. MEGJEGY ZÉS Az éhség legendája - 1958-ban Mint bratislavai lakos és szurkoló szintén részt vettem a múlt héten si­keresen lezajlott műkorcsolyázó Eu­rópa-bajnokságokon. Igaz, csak pasz­szívan, és mint csendes szemlélő, de örömmel és felemelő érzéssel. Egyesek azt mondhatnák, hogy ez „lokálpat­riotizmus", én ezt azonban határozot­tan visszautasítom. Ne vitatkozzunk sokat erről, egyezzünk meg egyben. Hagyjuk el a „lokál" szót és marad­junk meg a „patriotizmusnál", azzal a kiegészítéssel, hogy szocialista ha­zafiság, melyet ma már dolgozó né­pünk nagy része magáénak vall. Ez érzés kifejezésének lépten-nyo­mon számtalan megnyilvánulását lát­hattuk polgártársaink részéről az ut­cákon, a stadionban, az üzletekben, a vendéglátó - üzemekben, szállodákban, villamosokban. Külföldi vendégeink is­mételten kijelentették, hogy ritkán ta­lálkoztak ilyen előzékenységgel, udva­riassággal, a sportközönség igazságos ítélőképességével, mint nálunk. Min­denesetre szép bizonyítvány ez ré­szünkre. Nem térhetünk azonban csak úgy napirendre a kérdés felett. Az érem másik oldalát sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni. Hiába igyekezett a külföldi, nyugati reakciós propaganda a „vasfüggöny" homályába burkolni bennünket, hiába zúdították ránk a „hideg-háború" számtalan mocskos és jéghideg zuha­nyát. Ez tartott egy ideig. De — mint láthattuk — most megtört a jég. Polgártársaimmal együtt több kis jelenetnek voltam szemtanúja. Nyu­gatnémet és francia vendégek nézték velem együtt a Nyerges utca üzletei­nek fényárban úszó ízléses kiraka­tait. Áradoztak a dicsérettől, hogy mi­lyen szép, a cipők milyen olcsók, mi­lyen nagy a választék s rendkívüli az árubőség. Mindezek betetőzésekép­pen minden szép kirakatot lefényké­peztek, nem feledkezve meg a volt „Stürzer"-cukrászda hatalmas tortái­ról sem. A Carlton kávéházban a ro­konszenves külföldiek rendkívül elis­merőleg arról nyilatkoztak, hogy mi­lyen jól és ízlésesen öltözködik Szlo­vákia lakossága. Alig tudtam a kér­dések özönére válaszolni, melyekkel elárasztottak. Mennyi az átlagos jöve­delem, a lakbér, a betegsegélyző, mi­lyenek a lakásviszonyok. Lélegzetvisz ­szafojtva hallgatták válaszaimat, s he­lyeslőleg bólingattak. De sehogyaň sem tudták megérteni, hogy a be­tegsegélyzö nemcsak az orvosi keze­lést, de a gyógyszereket is ingyen bo­csátja a páciensek rendelkezésére. Csak­nem kételkedve hallgatták, amikor el­mondtam, hogy egyik nyolcgyermekes munkás-szomszédom gyermekpótlék címén még egy fizetést, azaz 1670 koronát kap havonta. A lakbér ala­csony voltát a kapitalista országokkal szemben — és azt, hogy nálunk nem kell megvásárolni a lakást, hogy a ház­tulajdonos nem teheti ki a bérlőt az utcára, mint náluk, egyáltalában, hogy bérháztulajdonosok nincsenek, csak családi ház van magántulajdonban — alig akarták elhinni. Ojra meg újra a gyermekekre tere­lődött a beszélgetés. A kávéház abla­kából nézték, hogyan tolják a fiatal anyák a szebbnél-szebb szilonból vagy egyéb anyagból készült gyermekko­csikat. Nem tudták eléggé megcsodál­ni, hogy gyermekeink milyen szépek, egészségesek és jól öltözöttek, Szeren­csére a társaságomban levő barátom ismerte az árakat, mert a kérdések pergőtüzében ezekre a kérdésekre én bizony nem tudtam volna hirtelenében megfelelni. Amikor a gyermekruhák, fehérnemű és konfekció árait összeha­sonlították, elismerték, hogy náluk odahaza bizony jóval drágábbak egyes cikkek. Rövid volt az idő, hogy min­denről elbeszélgethettünk volna és azért barátságosan — akár csak régi ismerősök — búcsúztunk el egymástól. Ezek az élő tanúk otthonukba visz­szatérve minden bizonnyal megcáfolják a rólunk elhíresztelt dajkameséket az éhségről, a lerongyolódott emberekről és hasonló badarságokról. De legalább is lepattan rólunk a jövőben az a hazug propaganda, amivel a Szabad Európa leadó, vagy a kapitalista sajtó el­árasztja hallgatóit és olvasóit. Grek Imre íil SZO 2 & 1958. február 10

Next

/
Thumbnails
Contents