Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-01 / 32. szám, szombat

MIRŐL BESZÉL A FŐUTCA AMERIKAIAKAT fí^EM SZOLGÁLUNK KI GAZDAG ÜZLETEK SZEGÉNY VÁSÁRLÓK EROSODIK, EPUL A FÜGGETLEN kai, hindukkal és Európa minden tájékáról érkezett turistákkal találkozhatunk itt. Igen sok közöttük a Bécsben tanuló főiskolás, de látni itt magyar disszidenseket is, akik azon törik fejüket, hogyan lehetne munka nélkül pénzt szerezni. 1945: BÉCS ROMOKBAN I1EVER. 1947: A szovjet hadsereg győztes katonái a bécsi Duna-ágon hidakat vernek és az uteákon a romokat eltakarítják. Lassan az osztrák dolgozók is bekapcsolódnak a munkába. Iíz évvel később Bécset új köntösben látom. A romok nagyjában eltűntek, sok ház újraépült. Egy évvel későbben újra Bécsben vagyok. Mit láttam ott egy hónapi tartózkodásom alatt? Többet Magas árak A bécsi üzletek kirakatai szépek és ízlésesen vannak berendezve. A Kärtnerstrassen a divatüzletek kirakataiban divatrevüket rögtönöznek, melyek főként az arra haladó nők figyelmét vonják magukra. Nagy a választék az egyes üzletekben. Ha azonban az árakat összehasonlítjuk a mieinkkel, csakhamar rájövünk, hogy nálunk az élet jóval olcsóbb. Igen drága pl. a vendéglő, a kávéház, a mozi és a színház. Az Idegen figyelmét főként az a körülmény köti le, hogy a bécsiek rendkívül udvariasak és készségesek. Az üzletekben figyelmes és jó a kiszolgálás, a vásárolt árut ízlésesen csomagolják és kívánságra házhoz Is szállítják. Jegyzetek Japánból •^wwww? A japán főváros repülőtere a to- a tengerpart párás levegőjében, azkiói öböl mellett terül el és amikor után pedig a reflektorfényekben a a repülőgépek a leszállás előtti ívet sok-sok csónak fekete foítja tűnik írják, az esti utasoknak szépséges fel az öbölben. Nem is csoda, ha az látványban van részük: előbb a emberben az a kérdés támad, vajon hosszú utcák lámpáinak gyöngysorá- mit rejtenek a város fényei, hogy is ban, amely kissé homályosan izzik él Tokió lakosságra. Japánban országszerte elterjedt az a mondás, hogy: „Aki nem volt a Hifi- ^LllíjfflMyírti^^^S'lB^Z zán, nem látta Tokiót. Hinza, a város főutcája valóban szép, érdekes utca; különösen este, amikor a tarka szinek és élénk formák pazar neonpompájában látható. Az ötletes reklámok, ízlésesen berendezett kirakatok ünnepélyessé, sőt egzotikussá teszik az utcát. Az úttesteken végeláthatatlan különféle gyártmányú autók sora halad. Japánban az átlagos vásárlóképességhez mérve ugyanis nagyon sok autót gyártanák. Az autógyárosok igyekeztek piacot keresni külföldön is. így folyamodtak amerikai „barátaikhoz", ők azonban olyan magas vámot szabtak ki nekik, hogy kénytelenek voltak elállni tervüktől. A japán reklámokra jellemző a formakeresés, a szenzáció-hajsza, amely mögött ügyesen megbújik az egyéni érdek. Gyakori jelenség az utcán, hogy a cégek cirkuszi clown-szerűen öltözött emberei száladgálnak, kezükben, sót néha a hátukon is plakátokkal s különféle rajzokkal. A szputnyik-pszihózis idején az egyik nagykereskedés kirakatában hatalmas földgolyóbist helyeztek el, amely körül két világító szputnyik keringett. Ez az újszerű reklám magához vonzott sok-sok járókelőt, akikből aztán -r amint az üzletes elvárta — elég vásárló is került ki. Egyébként a szputnyik motívuma felbukkant sok-sok reklámban. Találkozni vele a hajviseletben, divatban, élces mondásokban — az egész tokiói életben. A Fő utcán a járókelők tolongása híven tükrözi az ismert nagy japán népsűrűséget, ami lakáshiányra is vezet. A fővárosban általában 300—400 ezer embernek nincs állandó lakása. Az ilyenek azťán kénytelenek elfogadni a cégek penzióját, amit aztán persze kétszeresen kell ledolgozniok. A japán fővárosban úton-útfélen ta- 1W?T5W3FJJT3H?3S5H lálkozik a járókelő amerikai katonákkai és polgárokkal. Az autók között is nagyon sok az olyan, amely „amerikai V'OiSiiSéA^^éÉiAdmtiMii^^^ katonaság" táblával van ellátva. Még a főváros repülőterének is egy része amerikai katonai célokra szolgál. A japán nép azonban nem szívesen látja a „barátság" jelszava mögött meghúzódó megszállókot és ha nyíltan éppen nem is, de különféle módon kifejezi az amerikaiak iránti ellenszenvét. Nem ritka eset például, hogy a kávéházakban, vagy a bárokban a pincér az amerikaiaknak a vüág legtermészetesebb hangján kijelenti, hogy „amerikaiakat nem szolgálunk ki". Szükség esetén a pincérhez csatlakozik egy csoport japán vendég és határozottabb kifejezést ad az elutasításnak. ,.. Néha persze megtörténik az. is, hogy angolul beszélő más nemzetiségűt utasít el a pincér, viszont ha kiderül, hogy tévedésről van szó, igyekszik a pincér a legnagyobb előzékenységgel helyrehozni a sértést. Tokióban rengeteg az üzlet, szinte ••JPET^PSBWJTRHS'KHSiSliH szakadatlanul húzódnak végig az utcák WLHÍ

IXÍ

S

Ľ

Z

A két felén. Ezek közül azonban soknak nincsen kirakata, sem ajtaja — egy- ^B5e3ÄtóäKl^B&ÄBÉÍiÁÉeh*íaíHHS^I szerűen azért, mert az árut szabadon rakják ki az állványokra az átjárók és erkélyek alatt. Persze ennél inkább látszik, hogy mennyire gazdagok az üzletek. Bennük minden megtalálható. S ezt a „mindent" olyan ízlésesen és vonzóan helyezik el az üzlet esek, hogy nagyon is csábítja a járókelőket. Mindennek ellenére azonban a tokiói üzleteknek nagyon kevés a vásárlójuk. Amiatt van ez, mert a japán munkásoknak, akikből a legtöbb vásárló kerülhetne ki, nincsen pénzük. így pedig hiába az üzletek pompás vonzó külszíne, hiába a kereskedők élénk kínálgatása is. A japán munkások átlagkeresete alig 4—6 ezer jent tesz ki. Ezzel szemben az átlagos életfenntartási minimum három tagú család számára 12 ezer jen; ezt viszont a japán dolgozóknak 60 százaléka nem éri el. Az átlagkeresethez viszonyítva nagy a drágaság Japánban: egy pár férfi cipő 3 ezer jenbe kerül, a lakbér havonta 4—7 ezer jent tesz ki. Ez hát az oka annak, hogy a japán üzletekben kevés a vásárló. A fényben úszó tokiói utcákkal ellentétben vannak Tokiónak szűk, szegényes városnegyedei, amelyekben összebújva állnak a munkások apró viskói. Ez az a Tokió, amelyet Hinzán hiába keresnénk, s amelyben a lakosságnak legnagyobb része él. Az újjáépített bécsi opera Bécs legkorszerűbb szállodája A nemrég megnyílt Európa-szálló egyik érdekessége az, hogy ha a vendég a cipőjét szobájában a szekrénybe helyezi, ezt a szekrényt a „lohndiener" ki tudja nyitni a folyosóról, a cipőt a szekrényből kiveszi, megtisztítás után visszateszi, majd egy gombnyomással a szekrényben levő forgólapot megfordítja és a vendég másnap reggel tisztán találja a szekrénybe helyezett cipőjét. A bécsi szállodák fürdőszobáiban a tükör mellett finom kivitelű kreppszerü papírtömb függ, melynek borítólapján egy rúzsos noi ajak és egy borotvapenge látható háromnyelvű udvarias figyelmeztetéssel, hogy a hölgyvendégek ide töröljék az ajkukról a rúzst, a férfivendégek pedig a lemosott borotvapengét (és ne a törülközőbe). A kis vendéglőkre, sörözőkre és borozókra jellemző, hogy csak egy gyár sörét, mérik, viszont borban nyolc-tíz féle választék van. Egy-egy kis vendéglő éveken keresztül egy és ugyanazon vidékről szerzi be borait. Ezekben a kis vendéglőkben a bejárat közelében, jól látható helyen levő üvegszekrényben hideg sültek, felvágottfélék, császárhús' látható és ezeket nem adagszámra, hanem — mint a hentesüzletekben — súlyra lehet vásárolni. Meleg ételeknél gyakran olvasható, hogy „magyarosan" készültek, de távolról sem az általunk ismert magyaros ételeket szolgálják fel. építenek, mint az előző években, sót felhőkarcolókat is látni. A történelmi nevezetességű Stephansplatz, a város szíve, új képet kapott. A régi barokképületek éveken át romokban hevertek, ma helyükön modern, nagy épületek állanak és csupán a Stephansdóm emlékeztet a régi világra. Az állami operát régi stílusában, de a legkorszerűbben berendezve, újra felépítették. Bécs legmagasabb épületei A Schottenringen építették fel Bécs legmagasabb épületét, a „Ringturmot". Pompás felhőkarcoló, amely főleg egy- és kétszobás lakásokból áll. Szóval a kisemberek háza. Valójában azonban ,,nagy emberek" pénztárcája kell hozzá, hogy ott lakhassanak, mert a legtöbb lakás havi lakbére 600—1000 oilling. Ennek ellenére az összes lakásokat gyorsan kiadták, mert ismeretes, hogy Bécsben nagy a lakáshiány és ilyenkor a kisember sem gondolkozik, miből fogja tulajdonképpen fizetni a magas lakbért. A XX-ik kerületben a kommunista Volksstimme napUap székháza ugyancsak felhőkarcoló. Az egyes emeleteket expresslift köti össze. A vállalat dolgozói tágas, ízlésesen berendezett helyiségekben végzik munkájukat. Pompás pályaudvarok Bécs érdekességeihez tartozik az újonnan felépített Westbanhof és a Südostbanhof is. Acélból, üvegből és márványból épített kupolacsarnokuk van, amely látványosság számba megy. Az utazóközönség mozgólépcsőkön kerül a peronokra. A pályaudvar csarnokában számos új berendezés van, amely az idegenforgalom részére fontos. Az egyik ilyen berendezés egy villamoskészülék, amelynek egyik oldalán fel vannak tüntetve a bécsi nevesebb szállodák, a szobák fajtáival és az ágyak számával. Ahol szabad hely van, ott zöld lámpa ég, a foglaltat pirossal jelzik. A berendezés másik oldalán Bécs térképe, a párkányon pedig a szállodát jelző nyomógombok. Ha a vendég a túlsó oldalon kiválasztotta a szállodát, ezen az oldalon a szálloda gombját megnyomva a térképen kigyúl a lámpa, mely megmutatja, merre fekszik a szálloda. Az automataberendezés össze vaij kötve az egyes szállodákkal. Autóihvázió — drága a villamos Bécsben óriási a forgalom. Egymillió autó van nyilvántartva, úgyhogy egy autó jut két emberre. Autója annak is van, akinek nincs lakása, de sokszor pénze sem reggelire. Hogyan szerezte a kocsit? Részletre! És most nyögi a részleteket! Használt autót lépten-nyomon kínálnak eladásra. Van elég belőlük. Minden kapualjban, minden szabad téren és üres üzlethelyiségben autókat kínálnak alkalmi áron. Vevők még így is akadnak, mert a villamos és az autóbusz igen drága. 1,90 sillingbe kerül a jegy, úgyhogy az autón való utazás elónyösebbnek látszik. A kedélyes forgalmi rendőr A legnagyobb forgalom Bécsben a Stefansplatzon, a Graben és a Kärtnerstrasse kereszteződésénéi van. Itt három jó megjelenésű, fehérsapkás forgalmi rendőr könnyedén, mosolyogva, gyorsan és nagy szakértelemmel bonyolítja le az utcai közlekedést. Az egyik rendőr emeletes üvegfülkéből irányítja a villamos forgalmi jelzőkészülékeket, a másik a mellére akasztott megafon segítségével figyelmezteti a gyalogjárókat a „warten" és „gehen" jelzésű vlllanytáblácskákra és az autóvezetőket, ha „tévednek". A harmadik rendőr meg hosszú fehér kabátban az autók között állva, akárcsak egy karnagy, gyors mozdulatokkal sietteti az utcai forgalmat. Ezeknek a forgalmi közegeknek munkáját öröm nézni. Több világnyelven beszélnek és nem jönnek zavarba, ha külföldi szólítja meg őket. A disszidilás nem hivatás Végül a disszidensekről pár sorban. Egy évvel ezelőtt a magyar disszidensekkel szemben nagy szánalommal viseltettek az osztrákok, ma már nem rajonganak értük. Rájöttek, hogy a dolgozni akaró dlszszidensek, akik ok nélkül hagyták el hazájukat, már régen hazatértek. A még ma is ausztriai táborokban élő „menekültek" nem mutatnak nagv hajlandóságot a munkára, sőt az osztrák nagy lapok jelentése szerint gyakran botrányokat és verekedéseket rendeznek, úgyhogy a rendőrségnek kell beavatkoznia. Az osztrák belügyminiszter újévi beszédében foglalkozott a magyar disszidensek ügyével is s többek közt kijelentette, hogy a dlsszidálás nem hivatás! Föld alatti találkozó Bécs érdekessége az opera előtti földalatti tér, ahová mozgó lépcsők vesíetnek, amelyeken át a gyalogjárók eljutnak a körút egyik oldaláról a másikra. A földalatti téren egy köralakú espressó és számos fényűzően berendezett üzlet van, ahol szebbnél szebb árukat kapni. Az espresso tele van külföldiekkel. Négerekkel, arabokIgy fest egy jellegzetes szíriai falu Damaszkusz déli elővárosában korszerű, nagy textihíiombinát §pül, amely 1200 munkást foglalkoztat majd. Ezt a szíriai tökével felépített üzemet rövidesen üzembe helyezik. A legkorszerűbb gépekkel és berendezéssel szerelik fel és a kézügyességükről híres szíriai munkásokat itt hamarosan szakképzett dolgozókká nevelik majd. mm •m-t Az Orontes-folyót, amely gyakori áradásaival oly nagy károkat okoz az arabolt „zabolátlannak" nevezik. A folyót mosi szabályozzák. így 500 négyzetkilométer területű mocsárvidéket csapolnak le és azután tervszerű öntözőrendszert létesítenek. Az 55 km hosszúra tervezett, 28 m széles főcsatorna egy része már elkészült. A lecsapolással nyert termőföldek megművelésével a nemzeti jövedelem 40—60 millió szíriai fonttal emelkedik majd. Szíria fővárosának, Damaszkusznak egyik modern negyede a háttérben, zadban épült Tekie-mecset. az előtérben pedig a XVI. szá(Ogonyok és NB felvételek) Teveháton a szíriai pusztákban Éé