Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-08 / 39. szám, szombat

Világ proletá rjai, egye süljetek, SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA " 1958. február 8. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 39. szám A FEBRUÁRI GYŐZELEM 10. évfordulójának tiszteletére Közlemény a Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának 1957. évi fejlődéséről Az ipari termelés 10,2 százalékkal növekedett, az önköltség alacsonyabb a ter­vezettnél • Az EFSZ-ek jobban teljesítették beadási kötelezettségeiket, mint a magánszektor • A közlekedés még nem elégíti ki teljes mértékben népgazda­ságunk szükségleteit © A beruházási építkezéseknek a legfontosabb építkezésekre kell összpontosulniok • Ä személyes szükségletek 7,4 százalékkal növekedtek Az 1957. évi állami népgazdasági terv teljesítésének eredményei azt mutatják, hogy tavaly az ipari ter­melés, beruházási építkezés és a közlekedésben nyúj­tott teljesítmények terén elért nagyfokú gyarapodással jelentős sikereket könyveltünk el. Lényegesen meg­erősödött a mezőgazdaság szocialista szektora, mely 1957 végére elérte a mezőgazdasági földterületek kéthar­madát. A népgazdaság hatékonyságának fokozásában is határozott eredményeket értünk el, ami a minőségi mutatószámok tervének kedvező teljesítésében és fő­ként az önköltségcsökkentésben mutatkozott meg. A munkatermelékenység és a keresetek közötti arány kedvezően alakult. A termelésben elért kedvező ered­mények alapján lényegesen tovább emelkedett a lakos­ság életszínvonala. A nemzeti jövedelem — az össze­hasonlítható árakat véve alapul — 1956-hoz viszo­nyítva 7,4 százalékkal növekedett, s ugyanekkor A sviti Chemosvit-üzem dolgozóinak értékes felajánlásai az első negyed­évi terv teljesítésére és túlteljesítésére irányulnak. Ebben az időszakban a nyerstermelést 46 244 korona értékű munkával szárnyalják túl és a nye­reséget 125 ezer koronával növelik. Szép felajánlásokat tettek a képün­kön látható ifjúsági műhely dolgozói is, akik a műselymet készítik. J. Kočiš (ČTK) felv. Exportcélokra terven felül 122 tonna vasöntvényt gyártottak A A žilinai kerület négy gép­— ipari üzemének és a Kladnói Egyesült Acélművek kohászai­£ nak felhívására az Istebné • nad Oravou-i Kovohuty új ko­hászati vállalat dolgozói válasz­^ képpen szocialista kötelezett­el ségvállalást tettek a Februári 3 Győzelem közelgő 10. évfor­9 dulója és a CSKP XI. kongresz­szusa tiszteletére. Az oravai kohászok az első negyed­évben 122 tonna vasöntvényt gyárta­nak terven felül, 250170 koronát ta­karítanák meg a termelési költsé­geken, és az egy tonna súlyú gyárt­mány villany energia-fogyasztásának csökkentésével 1500 000 kilowattóra energiát takarítanak meg. A kladnói kohászok felhívása alap­ján elhatározták, hogy az évi export­megrendeléseket lerövidített határ­időn belül, illetve december 24-ig tel­jesítik. Az oravai kohászok 600 000 korona értékű vasöntvényt gyártanak tervein felül, s ezt £ mennyiséget a külkereskedelem rendelkezésére bo­csátják. I. Ipar Ötmillió korona értékű tej'termék terven felül:: A bratislavai tejfeldolgozó vállalat alkallmaiziottaii is bekapcsolódtak a bratislavai kerület vegyipari üzemei­nek, a Februári Győzelem 10. évfor­dulója és a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére indított versenybe. A munkatermelékenység 2 száza­lékos emelésével a tejmennyiségből csaknem 5 millió korona értékű tej­termékkel többet gyártanak. A brati­slavai tejfeldolgozó vállalatnál több intézkedés segítségével érnek el ma­gasabb termelést. Többek között be­szerelnek egy új sajtfeldolgozó gépet, amely meggyorsítja a munkát, üveg­mosó készüléket szereznek be a pasz­törizáló állomás számára stb. Tizenöt építészeti vállalat versenye ;; Szlovákiában eddig 15 építészeti vállalat vá­laszolt a žilinai magas építészeti vállalatnak a februári győzelem 10. évfordulója és a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére tett és az alap­vető építészeti termelés emelésére, a munkater­melékenység növelésére, az épületek határidő előtti átadására és a termeiéisi költségek csökkentésére vonatko zó versenyfelhívására. A Hydrostav dolgozói az év végéig 12 millió korona értékű munkát végeznek és 3 millió koronás akkumulációt érnek el terven felül. Az új bratislavai Slov­naft vállalat építésénél három hónaoDal előbb adják át a parafingyár­tó üzemcsarnokot és öt hónappal előbb a hő­kralkkolót. A Váhostav dolgozói, a felsővági vízierőmű­vek építői a felhívásra válaszképpen elhatároz­ták, hogy 8 millió koro­na értékű munkát vé­geznek, és 1,8 millió korona értékfelhalmo­zást érnek el terven felül. Sučanyban üzem­be helyezik a vízierőmű három agregátját. Ha­sonló kötelezettségvál­lalásokat tettek a pre­šovi Magasépítészeti Vállalat, a Doprastav, Vodostav és más építé­szeti vállalatok dolgo­zói. A szlovákiai tégla­gyárakban is megkezdő­dött a Februári Győze­lem 10. évfordulója és a CSKP XI. kongresszu­sa tiszteletére indított verseny. A téglagyáriak célja mindenekelőtt a negyedévi feladatok túlteljesítése, a munka­helyek idejében való előkészítése és a gene­ráljavítások elvégzése az idényben dolgozó téglagyáraknál. Ellenőrzik a felajánlások teljesítését A Žarnovica i Preglejkában e napok­ban értékelték a Februári Győzel-m 10. évfordulójának tiszteletére tett kötelezettségvállalások teljesítését, melyeket a nemzeti vállalat dolgozói főleg a negyedévi exportfeladatok határidő előtti teljesítésére irányítot­ták. A žarnovicai Preglejka nemzeti vál­lalat dolgozói a januári exporttervet összesen 105 százalékra teljesítették, mikor a külföldi megrendelőknek több mint félmillió korona értékű gyárt­mányt szállítottak. Ily módon kötele­zetsSg vállalásukat felerészben már teljesítették. A žarnovicai fűrésztelep januári exporttervét tűlevelű faanyag­ban 107 százalékra teljesítették, a Preglejkában pedig egynegyedével több lécet szállítottak, mint ameny­nyit a tervben számukra előírtak. A Preglejka dolgozói a hazai piacról sem feledkeztek meg. Eredeti köte­lezettségvállalásukat — mely szerint az év végéig export célokra 300 m 3 lécet gyártanak terven felül - to­vábbi 500 m 3-rel megszilárdították. Ezt a mennyiséget a hazai piacnak gyártják. 1957-ben az ipari nyerstermelés tervét 102,3 százalékra teljesítettük. Az egyes minisztériumok iparvál­lalatai a következőképpen teljesítet­ték a nyerstermelés tervét: ^ Minisztérium 1957. évi terv­teljesítés %-ban. Tüzelőanyagügyi 103 ebből a kőszénfejtés 99 barnaszénfejtés 103 Energetikaügyi 99,4 Kohóipar és ércbányaügyi 102 Vegyiipari 101 Nehézgépipari 100 Finomgépipari 99 Gépkocsi és Mezőgazdasági Gépipari 100,9 Építészeti 103 Közszükségleti cikkek 104 Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Terménybegyűjtési 103 A többi minisztériumok és köz­ponti szervek 107 A helyi ipar 104 A szövetkezeti ipar 105 Az ipari termelés 1956-hoz viszo­nyítva 10,2 százalékkal növekedett, ebből a termelőeszközök termelése (A csoport) 9,7 százalékkal, a köz­szükségleti cikkek termelése (B cso­port) pedig 10,9 százalékkal. A terv szerint az A csoportnak 8,1 százalékkal, a B csoportnak pedig 7,3 szá­zalékkal kellett növekednie. A nyerster­melés 1948-hoz viszonyítva 2,7-szerte, 1937-hez viszonyítva pedig háromszorosra növekedett. A nyerstermelés tervének átlagos túl­teljesítése ellenére az állami tervben ki­tűzött egyes feladatokat nem teljesítettük, ellenben túlteljesítettük a vállalatok által tervezett feladatokat, főként a nyersterme­lés további részeit, mint például az ipari jellegű munkálatokat, generáljavításokat, stb. Noha az ipari termelés tervét túltel­jesítettük az 1429 nemzeti vállalat (mint­egy 9700 üzemrészleg) közül az ipari vál­lalatok 14 százaléka nem teljesítette a nyerstermelés tervét. Az iparban tevékeny dolgozók, köztük az ipari vállalatok tanoncainak száma el­érte az 1 991 000-et, ebből 1 554 000 volt az ipari munkások száma.. 1956-hoz vi­szonyítva több mint 4 százalékkal növe­kedett a munkások száma, de a Tüzelő­anyagügyi Minisztérium vállalataiban pél­dául még mindig hiányzik egy százalék a munkások tervezett számának elérésé­hez. A mérnöki, műszaki dolgozók száma az iparban elérte a 220 000-et és a terv­nek megfelelően 1957-ben 5 százalékkal növekedett. A hivatalnokok száma 130 000 volt, és 1956-hoz viszonyítva nem növe­kedett. 1957-ben rövidített munkaidőben, heti 46 órát dolgoztunk. Ennek ellenére az Ipari munka termelékenysége (1 munkás­ra számítva) tovább fokozódott és 6 szá­zalékkal volt nagyobb, mint 1956-ban. A munkatermelékenység tervét 101,7 szá­zalékra teljesítettük. Az ipari munkások átlagos havi bére 1957-ben 1292 koronára növekedett. A túlórák aránya 6,7 száza­lék volt a ledolgozott órák összmennyi­ségében és 1956-hoz viszonyítva az Épít­tészeti, Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Terménybegyüjtési Minisztérium vállalatai­nak kivételével nem növekedett. A munkásoknak betegség és baleset miatti munkamulasztása az 1956. évi 6,7 százalékról 1957-ben 7 százalékra szökött (el. Az ipari árutermelési költségek a terv­számhoz viszonyítva 0,6 százalékkal kiseb­bek voltak. Egyes iparvállalatok azonban túllépték a tervezett önköltséget. Az iparvállalatok pénzügyi gazdálkodása sikeresen zárult. Az általános gazdasági eredmény (a nyereség és veszteség össze­gezése után) a tervezettnél 2 százalék­kal nagyobb volt és 10 milliárd 600 mil­lió koronát tett ki. A földtani kutatás 1957-ben új lelőhe­lyek felkutatásával vagy kivizsgálásával s a fejtés alatt álló lelőhelyek készleteinek bővítésével gazdagította iparunk nyers­anyagalapját. A kőszénfejtésben például Ostrava vidékén főként Staŕiči, Paskov határában, a kladnói szénmedencében Tre­bušice és Želenice-Brandýsek térségében, a plzeňi szénmedencében Vejprnice-Nová Hospoda térségében tártak fel új szén­készleteket. A földtani kutatás a barna­szén fejtésben Tušlmice-Libouš, Prunéŕov, Miižany-Pŕežetice és Velká Ves térségében biztosították új szénmezőket. Vasérclelóhelyeken kívül ÚJ magnezit­érc-készletek találtak Pŕísečnice térsé­gében a Krušné Horyban és a Cseh-Morva Fennsíkon. A kutatás során új eredményes kutatómódszereket — geokémiai és geo­(izikai módszereket alkalmaztak. Ezenkívül még hatalmas jó minőségű földpát-lelőhelyre bukkantak, amely fe­dezni tudja az összes hazai igényeket. Karlovy Vary és Kaznejov vidékén jó mi­nőségű kaolint, a prágai kerületben pedig nagykiterjedésű mészkő-lelőhelye' stb. fe­deztek fel. Az építészeti nyersanyagok ku­tatása terén sikeresen folytatódtak a munkálatok, hogy biztosítsuk egyes kerü­letek önellátását és megszüntessük a szál­lítást akadályozó nagy távolságokat. 1957-ben tovább fejlődött az újító moz­galom, növekedett az értékesítésre be­nyújtott újítási javaslatok száma és gya­rapodtak az értékesítésükkel elért meg­takarítások. A benyújtott újítási javaslatok száma a r. 1956. évi 167 ezerhez viszonyítva 1957-ben elérte a 187 ezret. Ebből több mint 104 ezer javaslatot értékesítettünk és előrelátható, hogy felhasználásukkal évente több mint 1 milliárd 200 millió koronát takarítunk meg. Kb. 87 ezer javaslatot valósítottunk meg a termelés­ben és teljes mértékben alkalmaztuk az összes kipróbált és jól bevált javaslatokat. Az egy munkásra eső Ipari villanyáram­fogyasztás 1956-hoz viszonyítva elérte a 9418 kilowattórát és 2,4 százalékkal volt nagyobb. Az egyes ipari ágakban 1957-ben a következő eredményeket értük el: A tüzelőanyag-ágban 1957-ben 24 millió 200 ezer tonna kőszenet (az­az 1956-hoz viszonyítva 3 százalék­kal többet), 49 millió tonna barna­szenet (10 százalékkal többet) és 2 millió 200 ezer tonna lignitet fejtet­tünk. összesen 7 és félmillió tonna kokszot gyártottunk, tehát 2 száza­lékkal többet, mint 1956-ban. A bányászoknak a szektor júniusi országos értekezletén vállalt szocia­lista kötelezettségét, mely szerint 1957 végéig 350 ezer tonna kőszenet és 1 millió 800 ezer tonna barnasze­net fejtenek ki terven felül, nem teljesítettük. A kőszénfejtésben nemcsak nem teljesítettük ezt a felajánlást, hanem az ostrava-karvi­nái szénmedence fogyatékosságai miatt még a tervet sem teljesítettük, mivel 300 ezer tonna kőszén hiány­zott a terv teljesítéséhez. Barna­szénből terven felül csak 1 millió 315 ezer tonnát fejtettünk. A kőszénfejtés tervét nem teljesí­tettük. A tervezett kőszénbehozatalt ugyan túlléptük, ám 1956-hoz viszo­nyítva lényegesen kevesebb kőszenet importáltunk. A népgazdaság tüzelő­anyag-szükségletét azzal biztosítot­tuk, hogy a kőszenet fokozott mér­tékben barnaszénnel és földgázzal pótoltuk. Barnaszénből 4 millió 900 ezer tonnával, (10 százalékkal), föld­gázból pedig 502 millió köbméterrel (186 százalékkal) többet használtunk fej 1957-ben, mint az előző évben. A szénbányákban a gépesített munkálatok terjedelme 1957-ben bő­vült, azonban a gépesítési terv tel­jesítése ennek ellenére nem volt ki­elégítő. A mély bányákban néhány új típu­sú gépet próbáltak ki. Sikeresen folytak a hidrogépesítésű fejtéssel végzett próbák. Az észak-csehorszá­gi barnaszénbányákban sikeresen próbílták ki a födémközi falfejtési módszert. A mosti felszíni bányák­ban rekord-teljesítményeket értek el a földtakaró eltakarításában. Az Ostrava-karvinái szénmedencében a Donbasz kombájnnal értek el fejtési rekord-eredményeket. A naftafejtő-telepeken megkezdték a fejtőberendezések villanyos''ását, ami jó eredményekkel jár. Až energetikai ágban 17 milliárd 700 millió kilowattóra villa mot termeltünk, tehát 1956-hoz viszo­hasonló százalékarányban fokozódott a lakosság sze­mélyi szükséglete is. A népgazdaság fejlődésében 1957-ben elért kedvező eredményeket egyes komoly fogyatékosságok kísérték. Az ipari termelésben sem a tervezett ar^pyokat, sem a tervezett választékot nem tartottuk be. A beruházási építésben kedvezőtlenül teljesítettük az új építkezé­sekre szánt gépszállítmányok tervét, és nem kielégítő az állami lakásépítés fejlődése. A mezőgazdaságban nem értük el a termelés tervezett növelését, a közle­kedésben nem sikerült teljes mértékben megfelelni az áruszállítással szemben támasztott fokozott követelmé­nyeknek és nem elégítettük ki a külkereskedelem gép­és berendezés szállítási igényeit. A népgazdaság egyes ágainak fejlődését 1957-ben részletesebben a következő adatok jellemzik. | nyitva 7 százalékkal többet. A vil­lanyáramfejtési tervet 98,6 százalék­ra teljesítettük. ' Energetikai iparunk fejlődését a készenléti teljesítmény hiánya fé­kezte, amelyet az új villanyáram­fejlesztő telepek késedelmes építése és a gyakori üzemzavar okozott. A fogyasztóknak nyújtott villany­áramszolgáltatást általában teljesí­tettük, gyakran azonban az áram mi­nőségének rovására. 1957. október 8-án üzembe helyez­tük a Prága melletti íleži Magfizikai Intézet 2000 kilowatt teljesítményű első csehszlovák atomreaktort. Tu­dományos dolgozóink a Szovjetunió segítségével kutató munkálatok vég­zésére és rádióizotópok gyártására szolgáló berendezésekhez jutottak. E berendezés jelentős segítséget nyújt majd a kutatás és a tudomány fejlesztésében; egyre gyakrabban fogjuk alkalmazni a rádióizotópokat nemcsak a kutatásban, hanem a gya­korlatban is, főként az iparban, (pl. a gyártás ellenőrzésében), a mező­gazdaságban és az egészségügy te­rén. Az Energetikaügyi Minisztérium villanyáramfejlesztő telepein kiter­jesztették az égési folyamatok auto­matizálását és 1957 végén a gőzkazá­nok teljesítményének 49 százalékát automatizáltuk. Az ezer kilowattóra villanyáram fejlesztéséhez szükséges tüzelőanyagmennyiség az 1956. évi 594 kg-ról 1957-ben 580 kg-ra csök­kent. Az ércfejtési ágban 2 millió 800 ezer tonna vasércet fejtettünk, tehát 10 százalékkal többet, mint 1956-ban. Az ércbányákban a gépesített munkálatok aránya 1956-hoz viszo­nyítva a kőzet elszállításában 48 százalékról 60 százalékra szökött fel, a bányarészlegek fúrómunkálataiban pedig a 85 — 90 százalékot is meg­haladja. A fúrómunkálatok során nem eléggé használtunk ki néhány gépberendezést: fúrókocsikat, vil­lanyrotációs fúrógépeket és nehéz fúrókalapácsokat, amelyekkel csak 2 — 3 százalék kőzetet fejtettünk ki. A kohászat terén 3 millió 600 ezer tonna nyersvasat, azaz 9 százalékkal többet termeltünk, mint 1956-ban. Acélból 5 millió 200 ezer tonnát (6 százalékkal többet), hengerelt anyag­ból 3 és félmillió tonnát (7 százalék­kal többet) termeltünk. A szállítási terv választék szerinti teljesítésében azonban fogyatékosságok mutatkoz­tak. Míg a nyers acélból készült hengerelt anyag termelési tervét általában 102 százalékra teljesítet­tük, a nemesített acélból készült hen­gerelt anyag termelési tervét csak 98 százalékra. A technika fejlődése és a haladó munkamódszerek további jó ered­ményekre vezettek a kohászati rész­legekben, hozzájárultak a nagyolvasz­tók hasznos területének intenzívebb kihasználásához, amely 1956-hoz vi­szonyítva mintegy 8 százalékkal fo­kozódott. A siemens-martinkemen­cék kihasználása 1956-hoz viszonyít­va 6 százalékkal növekedett. Bevezettük a csavarok és anya­csavarok hidegen préselt drótból való gyártását. Az anyacsavarok gyártását saját és szovjet gyártmá­nyú különleges fokozatos préseken végezzük, ami jelentősen növeli a munkatermelékenységet és anyag­megtakarítást. A vegyiipar terén 1956-hoz viszo­nyítva 32 százalékkal több üzem­anyagot, 74 ezer tonna, azaz 15 százalékkal több nitrogéntartalmú műtrágyát, 110 ezer tonna (3 szá­zalékkal több) foszforos mű­trágyát és 445 ezer tonna (5 száza­lékkal több) kénsavat termeltünk. Sikeresen fejlődött a külső autó­gumik gyártása, mely 1956-hoz vi­szonyítva lényegesen nagyobb volt CFolytatás a 2. oldalon).

Next

/
Thumbnails
Contents