Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-06 / 37. szám, csütörtök

A falusi tanítók országos értekezlete Szerdán, február 5-én megkezdődött Prágában a falusi tanítók országos értekezlete, melyet az Iskolai és Tudományos Intézetek Alkalmazottai Szákszervezeti Szövetségének központi bizottsága hívott egybe. Az értekezleten részt vesznek dr. František Kahuda iskola- és kulturális ügyi miniszter, Michal Bakuľa mező- és erdőgazdasági miniszter, Otakar Chlup akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Pedagógiai Intézetének igazgatója, a CSKP KB és az SZLKP KB képviselői, a Központi Szakszervezeti Tanács küldöttsége, valamint további hivatalok és intézmények képviselői. Az értekezlet jelentőségét a városi iskolák tanítóinak, az üzemek és az EFSZ-ek dolgozóinak részvétele is kifejezésre juttatja. Ez az értekezlet már a negyedik 1949 óta, amikor hazánkban az első egységes földművesszövetkezetek alakultak s egyben megindult a falusi tanítók mozgalma is. A falusi tanítók rendszerint a vidéki szövetkezeti mozgalom egyes fejlődési szakaszai alkalmából tartják összejöveteleiket és most, amikor a szocialista szektor a mezőgazdaságban is túlsúlyba került, újból megvitatják eddigi munkájuk eredményeit. Dr. Fr. Kahuda miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy mik a falusi tanítóság alapvető feladatai. Elsősorban az a kötelességük, hogy a gyermekeket a falvak új, szövetkezeti életének szeretetére neveljék. Tanítsák meg őket arra, hogy haladó szellemben fogják fel a mezőgazdasági termelés kérdéseit, neveljék a gyermekeket a hazai rög iránti újértelmű szeretetre. A falusi ifjúságnak, de a városi ifjúságnak is meg kell mutatni a szovjet mezőgazdaságban elért eredményeket, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés távlatait és megvalósításának óriási lehetőségeit. Az ifjúságot ezzel kell megnyernünk a mezőgazdasági munkának. Hogy a fiataloknak lehetőséget nyújthassunk nagyobb szakképzettség elérésére — mondotta az iskola- és kulturális ügyi miniszter — a jövő évben bevezetjük a mezőgazdaság termesztési és tenyésztési szakaszán a kétéves oktatást. A mezőgazdasági nevelés további fő tényezőiként működnek majd a szövetkezeti és üzemi munkaiskolák is, amelyeknek szükségük lesz a falusi iskolák s tanítók segítségére és tapasztalataira. A fa! lusi tanítók további, nem kevésbé lényegbevágó feladata, hogy segítséget nyújtsanak a falu kulturális életének fejlesztésében és hozzájáruljanak falvaink kulturális színvonalának emeléséhez. A tanítók eddigi közérdekű tevékenységének súlypontja az EFSZ| ek megalakítására irányuló agitáció volt. A tanítók küldetése ezen új szakasz folyamán az, hogy támogassák a földművesszövetkezetek megszilárdítását, taglétszámuk kibővítését és szocialista falvaink kulturális légkörének megteremtését. Dr. Fr. Kahuda miniszter ezután a népművelésnek, valamint a vidéki nemzeti bizottságok népművelési intézményeinek fejlesztéséről beszélt, hangsúlyozva, hogy a falusi tanítóságnak e téren is nagymértékben ki kell vennie részét a munkából. Hazánk területén összesen 25 ezer ilyen intézmény működik, melyekben majdnem 70 ezer népművelési dolgozó végzi a szükséges teendőket. A falusi népművelési intézmények csak múlt év első felében több mint 330 ezer kulturális-politikai és népművelési akciót szerveztek meg. Ezeket az akciókat több mint 43 millió ember látogatta. Az értekezlet a vita keretében folytatta tárgyalásait. Megkezdődött a szociális biztosítás kérdéseivel foglalkozó nemzetközi értekezlet (ČTK) •— Szerdán, február 5-én megkezdődött Prágában a szocialista országok szociális biztosítási szakosztályai képviselőinek első munkaértekezlete. Az értekezlet február 10ig tart és megvitatja a szociális biztosítás legfontosabb kérdéseit, elsősorban az aggokról és rokkantakról való gondoskodás problémáit. Az értekezlet tárgyalásain részt vesznek az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság küldöttsége. A Vietnami Demokratikus Köztársaságot, valamint a Kóreai Népi Demokratikus Köztársaságot ezen országok meghatalmazott prágai nagykövetei képviselik a konferencián. Jugoszlávia képviselője megfigyelőként vesz részt az értekezleten. Az értekezlet megnyitásán jelen voltak a konferencián résztvevő országok nagykövetségeinek tagjai és csehszlovákiai közéleti tényezők is. © Szlovákia legnagyobb egészségügyi tanintézete, a bratislavai Nedbal utcai Egészségügyi Iskola ma ünnepli ama nap első évfordulóját, amikor Dr. Ivan Hálek nevét adományozták az intézetnek. Dr. Ivan Hálek haladó szellemű cseh orvos tevékenységét túlnyomórészt a Kysuca környéke földhözragadt, szegénységben tengődő _ népe egészségügyi és szociális helyzetének megjavítására fordította, ami a kapitalista Csehszlovákiában rcr»Ik<vüli áldozatkészséget követelt meg. (K. M.) ® Az FSZM üdülőhelyein ez idén negyedmillió dolgozó tölti majd szabadságát, ebből a nyári hónapokban 160 ezer személy részesül üdülésben. 1945 ótt több mint 3 millió dolgozó és családtag töltötte szabadságát szakszervezeti üdülőhelyeken. ® A Prágai Állami Politikai Irodatmi Könyvkiadó kiadásában e héten jelenik meg az „1948 februárja" című könyv, mely a CSKP Történeti Intézete által feldolgozott dokumentumok gyűjteményét tartalmazza. ÍTV v ® A műkorcsolyázó Európa-bajnokság sikeres lefolyásához hozzájárult a Csehszlovák Vöröskereszt bratislavai önkéntes dolgozóinak áldozatkész, lelkes munkája is. A verseny során 104 önkéntes egészségügyi dolgozó összesen 416 órán át teljesített szolgálatot a bratislavai Téli-stadionban. (Kr.) © A brit déli-sarki expedíció jelentette, hogy a Déli-sark környékén az 500—600 m vastag jégréteg alatt hegységet fedezett fel. Magát a Déli-sarkot több mint 2000 méter vastagságú jégréteg borítja. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk 35. száménak Közérdekű tudnivalók című cikkében sajtóhiba került. A cikk negyedik bekezdése helyesen így hangzik: A felvásárlási árak és a begyűjtési árak utáni pótdíjak 1958. január 1-től nem érvényesek az állami gazdaságokra ... stb. Hogyan igyekszenek a külföldi hírszerző szolgálatok állampolgárainkat államellenes tevékenységre bírni Josef Kudrna ezredes, a belügyminiszter első helyettese a prágai újságírók sajtóértekezletén beszámolt Štepan Palounek, a Nehézgépipari Minisztérium alkalmazottja kémcsoportjának áruló tevékenységéről. A Palounek csoport esete szemléltetően mutatja a kémközpontok különféle módszereit, melyekkel a csehszlovák állampolgárokat államellenes tevékenységre igyekeznek beszervezni. A letartóztatott Palounek rendezetlen életet folytatott, sok nővel tartott fenn ismeretséget és ivott. Noha magasfizetésű minisztériumi tisztviselő volt, ilyen életmódhoz mégsem volt elég pénze. Gyakran munkatársaitól kért kölcsönöket. 1938-ban szaktanulmányainak befejezése után önként Németországban vállalt munkát. Egy idő múlva a gummersbachi Stein Müller cégnél volt alkalmazva, ahol mint konstruktőr dolgozott. Itt ismerkedett meg Gertrúd Bohlevel, akivel a háború végéig intim kapcsolatokat tartott fenn. A háború után hazatért Csehszlovákiába. A felszabadulás után Palounek a gépiparban kapott állást és fokozatosan felvitte egészen a minisztériumi technikus beosztásáig. Megnyerte felettesei bizalmát és 1956-ban kiküldték az NSZK-ba, a hannoveri árumintavásárra. Szolgálati útja alkalmával ismét találkozott Gertrúd Bohlevel. Gummersbachban talált rá; ekkor már egy Willy Hoff nevű egyén felesége volt. Palounek az éjjelt ott töltötte. Ezután visszatért Hannoverbe, ahol Jenny Biliig nevű asszony magánvillájában kapott szállást. Hannoveri tartózkodásának utolsó napján egy férfi kért elszállásolást a villában. A férfi kereskedőnek mondotta magát és egy alkalmas pillanatban beszédbe elegyedett Palounekkel. Róbert Malo néven mutatkozott be neki. Elmondta Palouneknek, hogy Hoffné küldi őt hozzá egy rövid levéllel. A levélben ez állt: „Štepan jóbarátot küldött hozzád." Malo felmutatta még Palounek fényképét, mely Hoffnénak volt dedikálva. Malo ezután minden kertelés nélkül közölte Palounekkel, hogy az angol hírszerző szolgálat munkatársa és együttműködését kérte. Jutalomként felajánlotta, hogy minden tőkés államban egy állami tisztviselő három havi fizetésének megfelelő összegű folyószámla áll rendelkezésére, melyOJ SZO 2 & 1958. február 6. lyel szabadon rendelkezhet s ígéretet tett arra is, hogy abban az esetben, ha Csehszlovákiából kivándorol, Kanadában biztosítják megélhetését. Palounek beleegyezett Malo ajánlatába. A felkínált pénz lehetővé tette, hogy a tőkés államokban tett Szolgálati útjai alkalmával bejárhassa az éjjeli mulatóhelyeket. Malo addig ütötte a vasat, míg forró volt. Palounek készséggel elmondott neki mindent, amit gépiparunkról tudott. Malo ezután kioktatta Palouneket, hogyan dolgozzon és hogyan továbbítsa jelentéseit. Titkos íráskulCsot tartalmazó papírlapot nyújtott át neki, s megmagyarázta a vele való bánásmódot Meghagyta Palouneknek, hogy Gertrúd Hoff címére küldje kémjelentéseit. Palounek a Kurt Schäffer fedőnevet választotta és megállapodott Maloval érintkezésük módjáról, ha Palounek ismét külföldre jön. Palounek hazatérése után teljesíteni kezdte a Malotól kapott feladatokat. 1956 júliusában sikerült eljutnia az NSZK-beli termstadti mezőgazdasági gépkiállításra. Palounek vallomásában elmondta, hogy a Gépipari Minisztérium útlevélosztályának vezetőjét különféle külföldi figyelmességekkel nyerte meg. Palounek Nyugat-Németországban ismét felkereste Gertrúd Hoffot, ennek lakásán találkozott Maloval és egy ismeretlen férfival. Átadta Malonak az összegyűjtött anyagot és ezenkívül részletesen válaszolt kérdéseire. Palounek azonban gyáva volt és félt hosszabb ideig kémtevékenységet folytatni; azt hitte, a leadott kémanyaggal már jó nevet szerzett „angliai barátainál" és kérte, tegyék lehetővé emigrálását. Kérését Malo kereken visszautasította azzal, hogy Csehszlovákiában van rá szükség. Az összejövetelükön jelenlevő ismeretlen férfi ekkor megkérte, hogy „amerikai barátainak" is tegyen szívességet. Névjegyzéket nyújtott át Palouneknek, melyen körülbelül 30 kiváló csehszlovák ipari szakember neve szerepelt. Kérte Palouneket, nyilatkozzék, kiket lehetne ezek közül kémtevékenységre beszervezni. Palounek ezúttal is további instrukciókkal tért haza Nyugat-Németországból. Igyekezett befolyásosabb helyre kerülni a minisztériumban, ami barátai segítségével sikerült is. 1957 februárjában részt vett egy berlini műszaki tanácskozáson. Az előkészített kémanyagot Palounek raffináltan a vonat másik szakaszában az ülés alá rejtette el és csak Berlinben vette ismét magához. A tárgyalások befejezése után még néhány napig Berlinben maradt. Levelet küldött Gertrúd Hoffnak Gummersbachba. Mivel Malo pillanatnyilag nem tartózkodott Nyugat-Németországban, Palounek háromnapos várakozás után önállóan cselekedett. Taxin Nyugat-Berlinbe ment az amerikai főkonzulátusra. A konzulátus tisztviselője nem vette át tőle a kémanyagot, hanem a Sporthalleba utasította bizonyos Stuart nevezetű egyénhez, akitől Palounek 100 nyugatnémet márkát kapott, de ezt a pénzt még aznap este elköltötte az egyik éjjeli lokálban. Másnap Stuarttól mikrofényképezőgépet és filmkészletet kapott abból a célból, hogy fontos okmányokat fényképezzen le a Csehszlovák Köztársaságról és más szocialista országokról az angol hírszerző szolgálat számára. Stuart közölte vele, hogy az utasításokat továbbra is Malotól fogja kapni, de abban az esetben, ha nem tudna vele találkozni, hívja őt a 735-41 telefonszámon. Összejövetelük után Stuart kikísérte őt Kelet-Berlin határáig, ahonnan Palounek a metrón a johannishofi szállodába távozott. Palounek félt nagyarányú kémtevékenységbe bocsátkozni és ezért segítőtársat igyekezett szerezni, hogy Malotól beleegyezést kapjon emigrálásához. így sikerült megnyernie munkatársul Jiri Kajgert, akiről tudta, hogy ellenséges magatartást tanúsít köztársaságunkkal szemben. Kajger átvette Palounektől a fényképezőgépet és a filmeket, később kémjelentéseket továbbított Palounektől Ausztriába, ahova mint turista jutott el. Kajger Palounek utasításai szerint járt el külföldi útján. A Kajger által továbbított jelentések azonban jelentéktelenek voltak, mert a fontosabbakat Palounek személyesen akarta átadni Stuartnak lipcsei szolgálati útja során. Ebben azonban megakadályozta őt az állambiztonsági szervek beavatkozása, mely véget vetett e kémbanda garázdálkodásának. A letartóztatott Palounekkal és Kajgerrel együtt további személyeket is őrizetbe vettek. ...fogy mint orsóról a fonál krupinai járásban még a múlt évben is azt rebesgették Hontianske Nemcéről, mintha a körülötte zajló, előre törő élet kihagyta volna áramlatából, mint ahogy a folyó vize elsiklik a meder aljára ülepedett kavicstömeg felett. Amikor mindnyájan fejlődünk, növekszünk, gyarapszik az ország — itt valóban ne lehetne megtörni a jeget, ne lehetne szövetkezetet alakítani? Üj életünk bőséget osztó fénye mindannyiunké, Hostianske Nemce lakosaié is. Nem mindenki találja meg azonban saját magától azt az utat, amely csak jót hozhat számára. Így volt ez az említett falusiakkal is, másoknak kellett jönni, hogy megértessék velük a szövetkezés jelentőségét. — Egy csepp a tengert fel sem duzzasztja, el sem apasztja, — mondogatták egyesek, akik úgy akartak továbbra is élni, mint öregapáink. De a járás kommunistái, a szebb élet magvetői nem tudtak ebbe belenyugodni. Azt akarták, hogy a Hontianske Nemce-i parasztok munkája még gazdagabb gyümölcsöt érleljen a maguk és a társadalmunk javára. Tisztában voltak azzal is, hogyha a faluban megtörik a jeget, akkor megindul az egész járásban a jégzajlás. Hozzá is láttak a nehéz munkához, hogy megnyerjék a falusiakpt a szövetkezeti gondolatnak. A járäp pártbizottság és a járási nemzeti bizoftság kommunistái, a lelkes agitátorok sorra bekopogtattak a gazdákhoz... e szóljunk a fiatalokról, akik nem hagyták magukra a csatába induló agitátorokat. Ügy szép, ha az új születésénél ott állnak a fiatalok is, akik majd egykor apáik kezéből átveszik életünk kormánykerekének rúdját. Mondjuk el, mit tettek a krupinai járásban, márcsak azért is, mert az elmúlt években nem voltak ilyenek. De most elhatalmasodott bennük a tettvágy. Pártunk Központi Bizottságának az ország népéhez intézett levele, a szocializmus építése mielőbbi betetőzésének konkrét feladata nyitotta meg a zsilipet, buzdította őket, hogy tettrekész országépítőkké váljanak. Mondjuk el, mit tettek, hadd tanuljanak tőlük más járások fiataljai is. A CSISZ járási bizottságának elnöksége elhatározta, hogy segítséget nyújt Hontianske Nemce fiataljainak. A régi szokástól eltérően most nem küldtek papírutasítást a falu ifjúsági szervezetének, hogy ezt és ezt tegyék, hanem az elnökség tagjai maguk keresték fel a falut, s a község ifjúsági szervezetének tagjaival közösen megbeszélték a teendőket. — Hogyan segítsünk megalakítani a földművesszövetkezetet? — ez volt a kérdés. lsősorban ls arra határozták el magukat, hogy a helybeli CSISZ-funkcionáriusok győzzék meg szüleiket, nyerjék meg őket a szövetkezés gondolatának. Nem elégedtek meg azonban csak ezzel a szervezési, meggyőzési módszerrel. Egy vasárnap megjelent a faluban a krupinai 11. éves középiskola CSISZ-szervezetének esztrádegyüttese. A műsor keretében a CSISZ-tagok beszéltek a jelenlévőkkel a Békekiáltványról, a szövetkezeti mozgalomról. Hogy az EFSZ-ek jelentőségéről mondott szavak ne legyenek falira hányt borsók, a falu fiataljainak és lakóinak e nagy összejövetelére eljöttek a medovarcei földművesszövetkezet CSISZ-tagjai is. Ök azután elmondották, mennyivel szebb most az életük, amióta szövetkezetbe tömörült a falu népe. Sikerült-e a faluban megindítani a jégzajlást? Sikerült, bár egyes gazdáknál nehezen ment a meggyőzés. Vatra elvtárs, *a falusi CSISZ-szerR5

1 vezet bizottságának tagja édesapját győzte meg, aki 13 hektárjával az elsők között írta alá a belépési nyilatkozatot. A fiatal Mariašová nemcsak a szüleit, hanem nagyanyját is megnyerte. Palkovicséknál már nehezebben ment. Az ifjú Palkovics, a falu CSISZ elnöke meghívta otthonukba a járási elnökség ott-tartózkodó két tagját, hogy segítsenek meggyőzni apját. Amikor a fiatalok először jártak náluk, az apa borral kínálta fia barátait. Másodszor már megfeledkezett jó szokásáról, annyira elgondolkoztatták az ifjú agitátorok szavai. S azon a vasárnapon, amikor a falu tele volt a fiatalok életkedvet sugárzó zsivajával, amikor fellépett az esztrádegyüttes, amikor a medovarcei fiatal szövetkezetesek eredményeikkel büszkélkedtek, az apa határozott: szövetkezeti tag lett! A faluban akadt keményebb dió is. A 19 éves Mariašovával történt ez, aki nemcsak a hozzátartozóit, hanem másokat is megnyert & szövetkezeti gondolatnak. Megy a faluban, egyszerre csak látja, hogy az egyik ház udvarán a járási bizottságról jött CSISZ-tag beszélget egy ismerős gazdával.* Hideg volt, vacogott a fog, de a gazda nem invitálta be a meleg konyhába az ifjút. Mariašová kaput nyitott és szinte szemrehányóan szólt a gazdához: — Mit gondolkodik még?! Hát nem látja, mi történik a faluban?! — Tűnj el, mert veled söpröm ki az udvart! — dühödött meg a régi életformától szabadulni nem tudó gazda. De Mariašová nem ijedt meg, nem tűnt el, — ismerte az ilyen kifakadásokat, egy időben ilyen volt az apja is. Nehezen születik a döntés, amikor a régi ruhát le kell vetnünk magunkról, hogy felvehessük az újat... És tovább agitált. Ha a medovarceiak jobban élnek, miért ne élhetnének ők is elégedettebben? S másnap újabb taggal gyarapodott a szövetkezetesek száma. gy alakult meg január első napjaiban Hontianske Nemcén az egészközségi szövetkezet. A jégtörés eredménnyel járt, a fiatalok megmutatták igazi énjüket! Valaki azt mondhatná, hogy ez csak egy példa, ezt nem lehet általánosítani. Téved, aki ezt hiszi. Hontianske Nemcéhez hasonlóan a fiatalok kivették részüket Lackov, Bzovlk falukban is a „jégtörésből", ahol szintén most januárban folyt a- szövetkezet alakítás. Megy, mindenütt sikerrel jár a fiatalok országépltő munkája, ha helyesen irányítják őket. A CSISZ ^rupinai járási bizottsága rájött arra, hogyan kell konkrét segítséget nyújtani a falusi szervezeteknek. Tevékenységük azért is járt oly szép eredménnyel, mert mindenben együttműködtek a helyi pártszervezetekkel. A krupinai járás fiataljai most azt mondják, hogy félmunkát végeznének, ha megelégednének az elért eredménnyel és megtűrnék, hogy a járás egyes falvaiban ne legyen szövetkezet. Ezért elhatározták, hogy a meglevő szövetkezetekben újabb tíz ifjúsági munkacsoportot szerveznek és a XI. pártkongresszus tiszteletére versenyre hívták ki a Banská Bystrica-i kerület járásainak fiataljait a szövetkezetek fejlesztésében, amelynek célja, hogy ez év végéig egyetlen falu se maradjon EFSZ nélkül. j agy szó ez, nagy tetteket kíván ez az elhatározás. S ebben, — hisszük — nem lesz hiány! Bizonyítják ezt a krupinai járás fiataljai, akik azt mondják, hogy náluk az egyénileg gazdálkodók száma úgy fogy, mint orsóról a fonál." Petrőci. Bálint. II

1 HASZNOS ÚT VOLT (Folytatás az 1. oldalról) fel nem szabadult ázsiai népek nemzeti felszabadító harcát, mert bennük azt az óriási potenciális erőt látjuk, amely egyszer majd hozzájárul a béke és a haladás döntő győzelméhez a nemzetközi kapcsolatokban. Amint a közös nyilatkozatok mutatják, hazánk és a délkeletázsiai országok együttműködésének lehetőségei még távolról sincsenek kimerítve. Ellenkezőleg, Široký elvtárs miniszterelnök látogatása megmutatta, hogy ez az együttműködés továbbfejlődésének küszöbén áll. Csehszlovákia népe büszke rá, hogy segítheti azon országok gazdasági és kulturális fejlődését, ahol a gyarmati rendszer és az imperializmus gazdasági elmaradottságot hagyott hátra. Az ázsiai államférfiak beszédeiből kitűnik, hogy az ázsiai országok ezt a segítséget és együttműködést mérhetetlenül megbecsülik. V. Široký csehszlovák minisz terelnöknek és kíséretének látogatása a béke megszilárdítására irányuló törekvéseink fontos fejezete. Az a rendkívüli nagy figyelem, amellyel népünk miniszterelnökének egész útját és az ázsiai országokban folytatott tárgyalásait kísérte, arról tanúskodik, hogy hazánknak a délkelet-ázsiai békeszerető országokhoz fűződő jó kapcsolatai egész népünk szívügye. Ezért örömmel olvastuk és halottuk a távoli országokból naponta érkező híreket és meggyőződtünk arról, hogy népünk rokon-zenve ezen országok népe iránt nem egyoldalú. Ezt a rokonszenvet teljesen viszonozták a meglátogatott ázsiai országok népei, kik bámulattal és csodálattal adóznak hazánk népének és országépítő munkájának. £ Ezért ma,

va nagy út végén mé' meggyőződéssel, joggal mondhat juk: hasznos út volt! (Rpj