Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-05 / 36. szám, szerda

ERŐSÖDNEK, FEJLŐDNEK A SZÖVETKEZETEK t ELSŐ ÍZBEN | í í ^ A királyrévi szövetkezetben is ^ Bednár Adám családja 43 000 koronát kapott a zárszámadáskor Állami felvásárlás 174 mázsa sertéshús • Átadjuk a szót Bednár Ádámnak © Valóban örvendetes eredmény Néhány nappal ez­előtt megkérdeztük Bednár Ádámot, a kört­vélyesi sertésgondozót, milyen eredményt ért el az elmúlt esztendőben. Erre a kérdésre igy vá­laszolt: Tavaly 200 s néha 250 sertést is gondoztam s meg va­gyok elégedve az elért eredménnyel. Darabon­ként 0.60 kg volt a napi átlagos súlygyarapodás. 1957-ben összesen 313 mázsa sertéshúst ter­meltem ki s abból a mi szövetkezetünk 174 má­zsát adott el állami fel­vásárlásra. A sertések etetésén kívül a nö­vénytermelésnél is se­gítettem a nyári mun­kálatok alatt. A beszélgetésből ki­tűnt az is, hogy szor­galmas munkájáért szép jutalmat kapott. Ledol­gozott 1156 munkaegy­séget s ezért előlegként 15 028 koronát fizettek ki neki. Pár nappal ez­előtt tartották meg a zárszámadást a szövet­kezetben s egy-egy munkaegységre 18 ko­ronát fizettek ki. Bed­nár Ádám 20 808 koro­nát kapott az elszámo­lásnál. Ha ehhez hozzá­adjuk az előleget, akkor azt látjuk, hogy kész­pénzben 35 836 korona volt Bednár Ádám be­vétele, a természetbe­nieken kívül. Nagyon szép bevétel. De ez még .nem minden. Az EFSZ növényter­melési csoportjában dolgozott a mama isJo­lánka 5 leányával együtt. Ledolgoztak 259 mun­kaegységet s ez további 8020 Kčs bevételt jelen­tett a családnak. Az egésj család bevétele a természetbeniek nélkül elérte a 43 864 koronát. A készpénzen kívül 28 mázsa búzát és 14 mázsa árpát is kaptak. A család meg lehet elé­gedve, van ok az öröm­re. A hrusovi szövetke­zet tagjai még szorgal­masabban fognak dol­gozni ebben az évben, hogy még szebb ered­ményeket érhessenek el. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta. ^ megjavult tavaly a munka. Tancs- ^ ^ ko Dezső szövetkezeti elnök és a § § többi vezetőségi tag tavaly jól irá- § ^ nyitotta a gazdálkodást. Ami még ^ ^ soha meg nem történt, most va- ^ ^ lóság lett, a várvavárt részesedés^ J kifizetése, Január 25-én tartották i fc _ c í. O ••• J • O ^ lés megválasztotta a mezei cso-§ ^ portvezetőt is Balog János szemé- ^ § lyében. Bakó János, Királyrév § ^SfSSSSSSSfSfSfSS'SSeSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfMMSsÁ Ki mennyit érdemel avaly az ipolynyéki szövet­kezet jól gazdálkodott. Mutatja az eredményt az is, hogy részesedésre munkaegységenkint 13 koronát fizetnek. Ezt az eredményt a tagság úgy érte el, hogy egész éven át becsü­letesen dolgozott. Dicséretet érde­melnek a szövetkezet vezetői is, akik arra törekedtek, minél többet tudjanak termelni. Lukács József Ipolynyék Jó munka — szép siker 26.40 korona a munkaegység értéke ® Összesen 880 000 koronát osztottak ki Nagykeszin • Egy-egy munkaegységre 12.50 korona jut ISMÉT ELMÚLT egy év. Eredményes volt, ez meg mutatkozik szövetkezet évvégi zárszámadásában. Ha valaki csak körültekint a nagykeszi szövet­kezet udvarán, köröskörül szép épü­leteket lát, kora reggeltől késő estig nagy a sürgés-forgás, Nagykeszi szocialista faluvá fejlő­dött, a községben egyetlen magángaz­da s ncs. Ha végignézzük az országút melleti házsort, új házak sorát lát­juk. Egyetlen házból sem hiányzik a villany vagy rádió. Az idén is elégedett a tagság, hisz mind az állatt\snyésztés, mind a nö­vénytermelés jó eredményt hozott. Töltésy Sándor ledolgozott 800 munka­egységére 8000 korona előlegen kí­vü' részesedésre 10 000 koronát, ezenkívül 18 mázsa búzát és 7 má­mázsa árpát kapott. A SZÖVETKEZET vagyoni tavaly 2 mülió koronává' gyarapodott. Szép istállót építettek, autógarázst, s más egyéb gazdasági épületet. Czita Béla. Nagykeszi. Fiatalokat a szövetkezetekbe § Ez a lépés ugyancsak mozgósítja^ 1951-ben alakult meg a felsőjányo­ki szövetkezet. Kezdetben fogyaté­kosságokkal, hibákkal küszködött, két éve előlegre 8 koronát, a részesedés­re 4 koronát fizettek ki. A múlt esztendőben javult a gazdálkodás, s a nyolc korona előlegre hat korona részesedést fizetnek. Javul a szövetkezet állatállománya is, 100 hektárra már 55 számos állat jut. A múlt évi tejhozamuk kétezer liter között mozgott, az idén 2400 li­tert terveztek, mert megvolt hozzá a takarmányalapjuk. A zárszámadáskor Csenkey János és családja 2703 munkaegységre 16 218 korona készpénzt kap, Tóth Ferenc és családja 14 670 koronát. Ebből már jut Ferenc bácsi leányá­nak a kiházasítására is. Ugyanis, ahogy hallottuk, még farsangkor férj­^sssss/^sssssss/sssssfjvsssssssssssssssssssssssssA GAZDAG ZÁRSZÁMADÁS Az ipolysági szövetkezet e napok­ban tartotta évzáró gyűlését, melyen értékelték a múlt évben végzett mun­kát. Nagy megelégedéssel állapították meg, hogy a szövetkezet túlteljesítet­te munkatervét. A beszámoló világos és áttekinthető képet nyújtott a szövetkezet munká­járól. L5wy György, a szövetkezet könyvelője számolt be a bevételekről és kiadásokról. A legnagyobb bevé­tel, 1 410 126 korona, a növényterme­lésből volt, az állattenyésztésből 838 494 korona, a fuvarokból és ko­vácsmunkákból 79 063 korona, össze­sen 2 327 683 korona. A kiadás 753 088 koronát tett ki, így a szövetkezet tŕzta jövedelme 1 574 595 korona. A szövetkezet a beadást 100 száza­Fokozzák a termelést Bozitán pártunk levelével kapcso­latban a szövetkezetesek elhatároz­ták, hogy ötéves tervüket négy év alatt teljesítik. 1958-ban búzából 23,5, 1959-ben pedig 26 mázsás hek­tárhozamot érnek el. A továbbiakban 1959-ben az alábbi termést érik el majd hektáronkint: rozsból 25, ár­pából 30, zabból 25, kukoricából 30, burgonyából 160, cukorrépából 480, tojásból 145 darab, marhahúsból 64 kiló és sertéshúsból 84 kiló egy hek­tárra számítva. S. L. Losonc lékra teljesítette, sőt túl is teljesí­tette. A 46 757 liter tej helyett 80 ezer liter tejet adott be, a tervezett 132 ezer liter helyett 155 ezer liter te­jet fejtek a szövetkezetben. A 362 kg gyapjú helyett a szövetkezet 10 má­zsa 30 kg gyapjút adott be. Gyurász István, Ipolyság hez megy. Jut Csenkey János fiának, Ferencnek is, aki ugyancsak farsang­kor házasodik. Az agronómustól érdeklődve meg­tudtam még azt is, hogy a szövet­kezetben kevés a fiatal, mindössze hat lány meg hat fiú, a fiatalság nagy része városba jár dolgozni. A szövetkezeti tagoknak többet kell foglalkozniok az ifjúság megnyeré­sével, hogy több fiatal tagja legyen a szövetkezetnek. Pongrácz Gábor, Mihályfa BARÁTI SEGÍTSÉG Az úszz'ri mezőgazdasági iskola öt­tagú csoportja állandó segítséget nyúit a helybeli szövetkezetnek a számviteli nyilvántartásban, a szta­tisztikai kimutatásokban, a szövetke­zeti oktatásban és a normák ellenőr­zésében, a növénytermesztésben, aztán a diákokkal együtt az agrotechnikai munkákban is. A szövetkezet is visszonozza az iskola támogatását, igyekszik megol­dani, hogy az iskola a szövetkezettel jó viszonyt tartson fenn, és így előké­szítse az ifjúságot a közösségi mun­kára. E. E. Üszor A csehszlovákiai dohány Dohányt nálunk túlnyomóan fajtákkal cserélték fel, elsősorban Szlovákiában termesztenek mint­egy 7500 hektár nagyságú terüle­virzsinia dohánnyal, amely saját­ságaival lehetővé teszi jó minőségű ten. Az évi termés körülbelül 10 cigarettadohány gyártását. ezer tonna körül forog, ami mint­egy 8 ezer tonna fermentált do­hányt jelent. A háború előtti idővel szemben a termelőknek kifizetett dohány­érték több mint a kétszeresére emelkedett, vagyis 1 kg dohányért utlagosan 9,60 korona körüli árat fizetnek. Ez azt jelenti, hogy a termesztő közepes termés esetén 12 ezer koronát kap egy hektárról. Nálunk az egy lakosra eső átla­gos dohányszükséglet magasabb, mint a háború előtti utolsó évek­ben és évente mintegy 1,35 kg-ot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy az egy lakosra eső dohányszükségleti mu­tatónk magasabb, mint Ausztriá­ban, Olaszországban és Törökor­szágban, de alacsonyabb, mint az Amerikai Egyesült Államokban (3,70 kg), Belgiumban (2,40 kg), Az idő folyamán persze dohányunk Dániában, Franciaországban és minősége is lényegesen megj ult. Svédországban. Természetesen en­A mezőgazdasági termelés növelésében egyre nagyobb jelentőséggel bír az állattenyésztés. Már az idei zárszámadások is mutatják, hogy az állat­tenyésztés jövedelme egyre jelentősebb, mivel az állatállomány is egyre gyarapszik. , Képünkön a červenevesi EFSZ (Nový Bydžov-i járás) szarvasmarhái látha ók Az adminisztráció csökkentése a szövetkezeti termelés érdekében Az előbb,termesztett, pipadohány­nak alkalmas tiszai, kerti, debre­ceni dohányfajtákat fokozatosan jobb minőségű és jövedelmezőbb nek a szükségletnek fedezését ha­zai termelésünk nem biztosíthatja és a szükséges dohány túlnyomó részét importálnunk kell, ha mind­A prágai Zemédélské noviny, a Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium központi lapja nem­rég aprólékosan foglalkozott a pozsonypüspöki szövetkezettel. Nem is csoda. Hisz szlovákiai lá­togatása során köztársaságunk el­nöke járt ott jegutóbb. Bizonyára megérdemli a figyelmet. S noha erről a szövetkezetről lapunk ha­sábjain már többször megemlé­keztünk, nem árt, ha közzé tesz­szük, mit ír róla prágai laptár­sunk: „Köztársaságunk elnökének, a CSKP Központi Bizottsága első titkárának, Antonín Novotný elvtársnak a po­zsonypüspöki szövetkezetesekkel folytatott beszélgetése során Jozef Poživenec szövetkezeti zootechnikus a szövetkezetnek arról a tervéről szólott, mely a vezető és adminiszt­ratív erők számának csökkentésére irányul. — Az elmúlt napokban Pozsony­püspokin részletesen elmagyaráztat­tuk magunknak, hogyan képzelik el a javaslat megvalósítását. A növénytermesztést a traktorállo­más csoportagronómusán kívül az EFSZ két agronómusa, a mezei ter­melőcsoportok négy vezetője, a mag­szaporítási szakasz vezetője, a do­hánykertészek csoportvőzetoje és a takarmányelőkészítés vezetője irá­nyítják. A gyümölcstermesztés veze­tője fizikai munkát is végez. Az állattenyésztés irányításáért a zootechnikus, az állattenyésztési cso­portok vezetői felelősek, A baromfi­farm vezetője maga gondozza a ba­romfit. A szövetkezet melléktevékenységét is kifejt. A 20-tagú fuvarozó cso­portnak is van vezetője, aki fizikai munkát nem végez. Az építő csoport­nak vezetője, sőt irodai beosztottja is van. A lakatosok, kovácsok, ke­rékgyártók kilenctagú csoportjának saját vezetője és irodai beosztottja van. A szövetkezet tagállománya: 295. Ha számításba vesszük azokat, akik állandóan dolgoznak, a termelési fo­lyamatban foglalkoztatott hét szö­vetkezetesre egy vezető, vagy hiva­talnok esik. A tagság szívesen fo­gadta azt a javaslatot, hogy ennek járt egy harmaddal csökkent is be­hozatalunk a háború előtti évekkel szemben. A dohánytermelést lényegesen fokozni lehetne nálunk, éspedig a hektárhozamok növelésével. Az utóbbi öt évben 10,5—12,5 mázsa között mozgott az átlagos hektárhozam az 1934—1938. évek­ben termelt 16,3 mázsa átlaggal szemben. Nagy és felesleges vesz­teségek mutatkoznak a betakarí­tásnál is, amely a termésbetakarí­tás idejére esik s ezért a dohány­nak nem szentelnek megfelelő figyelmet, nem használják ki a műszárítás előnyeit stb. Ha jobban törődnének jó minőségű dohá­nyunkkal, akkor lényegesen emel­kednék a terméshozam, ami azután lehetővé tenné a behozatal csök­kentését és ez nagy megtakarítást jelentene népgazdaságunk számá­ra. (...k) a kedvezőtlen aránynak a megszünte­tésével foglalkozzanak. Az egyszerűsí­tést még az év elején meg akarják valósítani. Erről Jozef Poživanec, a szövetkezet zootechnikusa a követ­kezőket mondja: — A növénytermesztés irányításá­ra egy főagronőmusra számítunk, akit fele részben a traktorállomás, fele részben az EFSZ fizet. A mási­kat, a magszaporító agronómust a szövetkezet maga fogja fizetni. Az ő gondjára bízzák a dohány-, zöld­ség- és gyümölcstermesztés szakirá­nyítását. A növénytermesztés szaka­szán csupán két termelőcsoport-ve>­zetőre számítunk, továbbá egy ta­karmánytermesztő szakvezetőre, aki­nek kötelességévé teszik a trágyázó részleg irányítását is. A fő munkák elvégzésének idejére a termelési részlegek élére vezetőket állítunk, ezek azonban maguk is dolgoznak majd és nyilvántartják, illetve be­jegyzik a részleg munkájának ered­ményeit. A zöldség- és dohányker­tészet termesztési csoportvezetőjé­nek hatáskörébe tartoznak majd a gyümölcs- és a dohánykertészet részlegvezetői. A zootechnikusnak az állattenyésztési vezető és két rész­legvezető nyújtanak segítséget, akik azonban maguk is dolgozni fognak. — A húsztagú fuvarozó csoportot alighanem feloszlatjuk — mondja Poživanec elvtárs. — Elsősorban a termelésnek akarjuk szentelni min­den erőnket. A fuvarozó-csoport egyik része a trágya és trágyáié hasznosításával fog foglalkozni. Amennyiben azonban a szövetkezet taggyűlése úgy határozna, hogy a fuvarozó csoport egyik része meg­marad és továbbra is fuvarozással foglalkozik, munkájukat a kapcsolt iparok termelési vezetője irányítaná, akinek a hatáskörébe tartozna a gépműhely. Ide osztjuk be a villany­szerelőt is. Sem neki, sem az építő csoport vezetőjének nem áll rendel­kezésére irodai munkaerő. Az írás­beli munkát is maguknak kell elvé­gezniük. Meggondoljuk, vajon lehet­séges-e a szövetkezet irodájának is csökkenteni a munkaerők számát. Mindezek a tervezett intézkedések feltételezik a vezető dolgozók mun­kájának magasabb színvonalát. Meg­kérdezzük hát Poživanec elvtársat, mi a helyzet a szövetkezetesek kép­zettsége terén. Van ok a panaszra. A szövetkezetben felismerték a ká­derek továbbképzésének szükséges­ségét, de azok a tagok, akiket isko­lába küldtek, már nem tértek vissza a szövetkezetbe. Ezen a téren a KNB elvtársainak nagyobb segítséget kel­lene nyújtaniok. Pozsonypüspökin nagyjából kiszá­mították, hogy a felesleges vezetők­nek és alkalmazottaknak a termelési folyamatba való bekapcsolása révén kb. 5700 munkaegységet, vagyis 150 ezer koronát takarítanak meg. To­vábbi értékforrás az a munkatöbblet, amit a saját kedve szerint választott szakaszon a munkába kapcsolt szö­vetkezetesek végeznek." A Zemédélské noviny cikkéhez nem adtunk hozzá, és nem vettünk el belőle. Most várjuk a taggyűlés határozatának az eredményét. Alapo­san gondolják meg az elvtársak, ho­gyan határoznak, mert az országban sokan, nagyon sokan akarnak tanulni tőlük. (Szily) OJ SZO 236 * 1958. február 3.

Next

/
Thumbnails
Contents