Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-01 / 32. szám, szombat

Véget ért az ankarai értekezlet A Bagdadi Paktumban ködös a helyzet Csütörtökön délután végre megnyíltak az újságírók előtt a török medzslisz tanács- nyilatkoztak a segítségről. A „Yenigun" tö­termének ajtói, ahol a török rendőrség és az FBI ügynökök védelme alatt három rök lap nyíltan kijelentette, hogy az USA napon át tanácskoztak a Bagdadi Paktum képviselői j. F. Dullessel. Az utolsó nyil- nem mutatkozott nagyon bőkezűnek, úgy­vános ülésen ismét felszólaltak a küldöttségek vezetői. A beszédek elhangzása után hogy sok gazdasági tervet egyáltalán nem a részvevők között kiosztották a közleményt. valósítanak meg, mert nincs rá fedezet. Országutak, vasutak, különféle gazdasági A záróbeszédeknek két közös vonásuk vitás pontot. Ezek egyike volt Ciprus kér- építkezések stb. terveiről van szó. Lloyd volt. Kölcsönös udvariassági frázisokkal és dése. A törökök ugyanis a sziget felosztá- angol miniszterelnök nyíltan kijelentette, sát követélik. Követelésük támogatására hogy Nagy-Britannia nem nyújthat sem­éppen a Bagdadi Paktum ülésszakának nap- miféle pénzügyi támogatást, jaiban tüntetést rendeztek Ciprus szigetén. Az UIus, a török ellenzéki Köztársasági Az angol katonák brutális beavatkozása, Párt lapja irónikus megjegyzést tett J. amelynek következtében több ciprusi tö- F. Dulles címére, aki beszédében a Szov­rök életét vesztette, .még jobban fokozta jetunió ellen intézett támadást, anyagias­az ankarai értekezlet feszültségét és iz- Sággal vádolva a Szovjetuniót. A török galmát. újság azt írta. hogy „Európában nagyon so­Az ankarai értekezleten nagy csalódást kan úgy vélik, hogy Amerika sokkal okozott, hogy Dulles a közlekedés fejlesz- anyagiasabb, mint a Szovjetunió." Végül pe­dig az anyagiasság te­A csehszlovák kormány támogatja a Szovjetunió békejavaslatait kommunistaellenes támadásokkal voltak te­le. A közlemény majd megmutatja, hogy a Bagdadi Paktum ankarai értekezlete lé­nyegében kudarccal végződött és hogy egyes kevésbé fontos ügyeken kívül a köl­csönös megegyezés fontos kérdései közül egyet sem oldottak meg. A közlemény po­litikai része ismét megerősíti a Bagdadi Paktum reakciós és agresszív jellegét, ha­bár csak úgy hemzseg a paktum nemes küldetéséről szóló frázisoktól. Hangsúlyoz­za, „a kommunista beszivárgás elleni harc fontosságát a Közép-Keleten. Ezalatt a békés egymás mellett élésre, a gazdaságilag elmaradt országok megsegítésére vonat­kozó szovjet javaslatokat, a békemozgalmat és a Közel- és Közép-Kelet nemzeteinek azon erőfeszítését értik, amellyel meg akar szabadulni a gyarmati függőségtől. A Bagdadi Paktum tanácsa egyelőre csu­pán kifejezi azon óhaját, hogy együttmű­ködjön a NATO és SEATO támadó töm­bökkel, habár nyilvánvalóan a muzulmán országok ellenállása miatt nem határozott el semmilyen konkrét intézkedést. Gazda­sági téren az egyedüli eredmény az a tíz­millió dollár, amelyet Dulles a Bagdadi Paktum államai közlekedési eszközeinek tökéletesítésére ígért. Katonai téren csu­pán a katonai tervezés közös törzskará­nak létesítését határozták el, miután Dul­les azon törekvése, hogy egyes országok­ban, főképp Irakban és Iránban atom- és rakétatámaszpontokat nyerjen, nem járt eredménnyel. A silány eredményt az értekezlet folya­mán a Bagdadi Paktum hívei már előre látták. A tanácskozások elején annyi el­lentét és különböző nézet merült fel, hogy még a reakciós amerikabarát isz­tambuli Watam napilap is megütközött rajta. E lap közölte a Bagdadi Paktumban részvevő küldöttségek vezetőinek fényké­pét és jellemezte a paktumhoz 'való vi­szonyukat. Dulles képe alatt „A Szov­jetunió ellen" megjegyzés állt. Lloydnál ez a jellemző mondat díszelgett: „Pénzünk nincsen, pénzt nem adhatunk". Irak meg­bízottjának fényképe alatt „Izrael ellen" szavakból álló megjegyzés állt. Az iráni és pakisztáni miniszterelnök nevéhez hoz­záfűzték „Pénzt, pénzt, pénzt" és Mende­resz török miniszterelnök neve alatt a Bagdadi Paktum nagy jelentőségét han­goztató nyilatkozat állott. A reakciós török lap keserű megálla­pítása azonban nem sorolt fel minden Amerika egy tető alá akarja hozni a három agressziv katonai töm böt (A moszkvai Pravda karikatúrája.) kintetében a lap megjegyzi, hogy az ankarai értekezleten részvevő muzulmán országok törekvése főképpen arra irányul, hogy pénzhez jussa­nak. Nyílt probléma ma­radt továbbra Is Irak azon követelése, hogy a Bagdadi Paktum Izrael ellen is irá­nyuljon, ami főkép­pen az USA, Nagy­Britannia és Török­ország ellenállásába ütközött. Pakisztán pedig Kasmír ügyé­ben kért támogatást a Bagdadi Paktum többi országaitól és Indiát támadta, hogy semleges politikájával a kommunizmus mal­mára hajtja a vizet. Mindezen követe­lések, ellentétek és igények bonyolulttá tették a Bagdadi Paktum ankarai ér­tekezletének munká­ját úgy, hogy ugyan­úgy ért véget, ahogy kezdődött és ott, ahol világosságot akart a dolgokra deríteni, to­vábbra is ködös ma­radt a helyzet. Ezért úgy határoztak, hogy tésére mindössze tízmillió dollárt ígért, a paktum képviselőinek jövő ülését még ez Általában sokkal többet vártak. Az iráni év júniusában tartják Londonban, és pakisztáni küldöttek rendkívül sürgetően OTA VACLAVÍK Jeruzsálemi tudósítónk írja: Olaj és analfabetizmus Közép-Kelet olajtermelő országai az idegen angol és amerikai monopó­liumoktól a termelt olaj után jutta­tást kapnak. Bár az ilyen juttatások után is az idegen monopolistáknak évi kétmilliárd dollár hasznuk ma­ral a közép-keleti olajból, e juttatá­sok mégis számottevő összeget tesz­nek ki. Az összeg tekintélyes, kér­dés azonban, hogy az olajtermelő országok urai mire fordítják. Nem tudunk elszámolást adni ezekről az összegekről, de annyi megállapítha­tó, hogy a népoktatásra és annak fej­lesztésére kevés jut belőlük. Ezt bi­zonyítja az ENSZ mellett működő UNESCO nemzetközi kulturális szer­vezet statisztikája. Szaud Arábia Az 1956. évi olajtermelési statisz­tika szerint abban az évben a Kö­zép-Kelet legnagyobb országa Szaúd­Arábia volt. 48 millió tonna nyers­olajat adott át a monopolistáknak és ezért Szaúd-Arábia urai százmillió angol fontot kaptak. A Keleten általában nincs nép­számlálás, de a lakosság számát il­lető adatokat meglehetősen megbíz­ható becslés alapján állapítják meg. Ilyen adatok szerint Szaudiának hét­millió lakosa van és ebből 900 ezer az iskoláskorú gyermek. Hogy ezek közül hány jár iskolába, arra már pontosan tud felelni az UNESCO sta­tisztikája: az iskolába járó gyerme­kek száma 76 070. E számok tehát azt mutatják, hogy tizenegy gyermek közül csak egy részesül abban a sze­rencsében, hogy iskolába járhat. Ha Szaudia költségvetését nézzük, világos, hogy ez nem is lehet másként. Hiszen a hétmillió lakos kulturális szükségleteinek fedezésére Szaudia urai mindössze hétmillió dollárt köl­tenek, vagyis oktatásra, művelődésre személyenként és évenként egy dollár jut. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az „ép testben ép lélek" elv igaz; Szaudia urai azonban nem gondoskod­nak arról, hogy az ország polgárai ép testtel fordulhassanak a kulturális problémák felé, mert az ország egész­ségügyi kiadásaiban még nagyobb fu­karságot tanúsítanak, mint kulturális kiadásaikban. Hétmillió ember évi egészségügyi szükségleteire ötmillió dollárt költenek, vagyis személyenként és évenként 70 amerikai centtel óvják a szaudiai lakosok egészségét. Irak Nem kedvező a kép akkor sem, ha Irak viszonyait vizsgáljuk a népokta­tás szempontjából. Irak önálló király­ság, amely megalakulása óta az an­gol imperializmus kötelékében áll. Az, hogy az utóbbi években az országban erősödött az amerikai befolyás, nem segíti elő Irak függetlenségét. Irak 1956-ban 31 millió tonna nyers­olajat termelt és ezért az idegen mo­nopolistáktői 74 millió angol fontot kapott. Hogy ebből, vagy az ország költségvetéséből mennyit fordítottak népoktatásra, azt e pillanatban nem tudjuk megállapítani, de az UNESCO statisztikájából kiderül, hogy az iskola­köteles korban levő gyermekek száma 720 ezer, és ezek közül iskolában csak 258 333 jár, vagyis csak minden har­madik gyermek számára van iskolázta­tás. A közoktatásra tehát nincs elég pénz. A New Outlook 1957 szeptem­beri száma közli, hogy Irak királya részére Bagdadban új léghűtéses kastély építettek, kétmillió dollár költséggel. Ezek a számok és adatok azt mu­tatják, hogy a nyugati befolyás nem jár szükségszerűen a kultúra eme­lésével és bizonyítják azt is, hogy a Közép-Kelet nagy olajtermelő orszá­gai egyútal nagy analfabétatermelő J országok is. Az analfabetizmus leküzdése a; múlt súlyos hanyagsága következté­ben nem is olyan egyszerű. Csak \ ahhoz, hogy minden gyermek isko­lához jusson Irakban és Szaúd-Ará­biában, nagyméretű iskolaépítési, ta- i nítóképzési stb. program végrehajtá­sa lenne szükséges. De még ez sem volna elég, mert az arab népek \ szaporodási arányszáma magas, évi< két százalék, úgyhogy az évenkénti' szaporulat iskolában való elhelyezé­se ugyancsak állandó és* további be­fektetéseket igényel. Addig nem fogják, ezek az orszá­gok i népoktatás problémáját meg­oldani tudni, amíq nem térnek át a nemzeti függetlenség követésének útjára, amíg az orszáq természeti kincseit nem az ország fejlesztése érdekében használják fel. DAN JEHUDA Áz albán népgazdaság fejlődése Tirana (ČTK) — Az albán sajtó közölte az albán népgazdaság fejlesz­tése 1957. évi állami tervének teljesí­téséről szóló jelentést. Az ipari nyers­termelés tervét 103,5 százalékra telje­sítették. 1956-hoz viszonyítva az ipari termelés 27 százalékkal emelkedett. A mezőgazdaságban jelentős sikereket értek el. A földművesszövetkezetek száma a múlt évben 881-ről 1698-ra emelkedett. Az építkezési tervet 104 százalékra teljesítették. Az Albán Népköztársaság nemzeti vagyona csaknem 17 száza­lékkal növekedett. A külkereskedelem forgalma 40,9 százalékkal nőtt. Mozgalom Angliában a nukleáris fegyverkezés ellen London (ČTK) - Az angol tudo­mányos, kulturális és egyházi élet vezető személyiségei Bertrand Rus­sell filozófussal, J. B. Priestley hír­neves íróval, John Collins kanonok­kal az élen nagy kampányt indítot­tak a nukleáris leszerelés érdekében. J. P. Priestley a csütörtöki londoni sajtóértekezleten közölte, hogy meg­alakították a „nukleáris leszerelés bizottságát" mely egyesíteni és ve­zetni fogja az akciókat az eddigi „hidrogénbomba betiltási nemzeti tanács" helyett. Priestley hangsú­lyozta, hogy a nép gondolkodása Nagy-Britanniában a legutóbbi hat hónap során teljesen megváltozott és ma nem lehet mellőzni a közvé­lemény hatalmas nyomását, amely követeli a tömegpusztító fegyverek gyártásának és kísérleteinek betiltá­sát. Franciaország új külföldi hiteleket kap Párizs (ČTK) — Félix Gaillard fran­cia miniszterelnök egy január 30-i párizsi sajtóértekezleten közölte, hogy Franciaország 655 millió 255 ezer dollár összegben új külföldi hi­teleket kap. E hitelekkel az ország kritikus helyzetén akarnak javítani és fedezni a külföldi fizetési mérleg . nagy hiányát. E hitelek közül 250 millió dollárt az Európai Fizetési Unió, 274 millió dollárt az USA kor­mánya és az amerikai pénzintézetek folyósítanak. Dr. Antonín Gregor, a külügymi­niszter első helyettese e napokban fogadta Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Norvégia, Dánia, Hollandia, Belgium, Törökország, Görögország, Olaszor­szág és Kanada diplomáciai missziói­nak tagjait. Ez alkalommal jegyzéket nyújtott át nekik, melyben a cseh­szlovák kormány állást foglal a jelen­legi nemzetközi helyzethez, és telje­sen magáévá teszi a Szovjetunió bé­kejavaslatait. A Csehszlovák Köztársaság kormá­nya főleg arra mutatott rá, hogy mily nagy jelentőségű volna, ha az Észak­atlanti Tömbhöz tartozó tagállamok és a varsói szerződéshez tartozó álla­mok megnemtámadási szerződést kötnének, A csehszlovák kormány jegyzékében újból támogatta a Len­gyel Népköztársaságnak Közép-Euró­pa atomfegyvermentes övezete léte­sítésére irányuló javaslatát. Ez az övezet magában foglalná Csehszlová­kiát is. A csehszlovák kormány kijelentet­te továbbá, hogy elő van készülve arra, hogy részt vegyen az Észak­atlanti Tömb tagállamai, a varsói szer­ződéshez tartozó államok, és néhány más ország kormányfőinek konferen­ciáján. Kifejezte azt a meggyőződé­sét is, hogy azok az országok, me­lyekhez jegyzékével fordul, részt­vesznek majd ezen a konferencián és hozzájárulnak tárgyalásai eredmé­nyes voltához. A külügyminiszter első helyettese azután fogadta a jugoszláv, egyipto­mi, indiai, svéd, ausztriai és afga­nisztáni diplomáciai missziók főnö­keit, akiket tájékoztatott arról, hogy a csehszlovák kormány jegyzéket küldött a NATO tagállamainak. A magyar nép rendületlenül halad a szocializmus útján A MAGYAR NÉP már tizenkét éve halad a szocialista építés útján s hogy ezt az utat magáévá tette, mert meg­felel mind nemzeti, mind emberi ér­dekeinek, azt az eddig elért ered­ménynél jobban bizonyítja az, hogy az októberi ellenforradalmi kísérlet sem tudta letéríteni róla. Sőt ebben az időben, habár drága áron, de még inkább megedződött és megerősödött haladó erőinek egysége. A Magyar Népköztársaság fennállása 13-ik évé­nek küszöbéről visszatekintve meg­állapíthatjuk, hogy az ellenforra­dalom okozta károkat s javarészt az eszmei mételyt is kiheverte, sőt a következőben a normális termelés visszaállításán túl új, magasabb ter­vek kitűzésére és megvalósítására is képes. A múlt év folyamán az ország egyik fontos belügyi kérdése volt a felbom­lott közrend és törvényesség vissza­állítása. Helyesen jártak el ennek érdekében az igazságszolgáltató szervek, amikor a megtévesztett em­berekkel szemben megbocsátást al­kalmaztak, de ugyanakkor a törvény teljes szigorával sújtottak le azokra a bűnösökre, akik a népi hatalomra támadtak. A közrend visszaállítása szorosan összefüggött egy fontos feladattal: az ipar termelésének visszaállításával. Tudvalevő, hogy a gazdasági zilált­ság, az üzemek együttműködésének hiánya miatt rossz volt a nyersanyag­ellátás, a félgyártmányok szállítása, az energiaszolgáltatás stb. E hiányok fokozatos leküzdésével a múlt év fo­lyamán egyre növekedett a termelés, Ebben komoly szerepet töltött be a szocialista államok segítsége is. A Magyar Népköztársaság kormánya gazdaságpolitikájának eredményekép­pen a múlt év folyamán a termelés •minden fennálló nehézség ellenére is jelentősen emelhette a dolgozók élet­színvonalát. A munkások és alkalma­zottak reálbére 14—16 százalékkal, sőt egyes kategóriáké még többel emelkedett. A parasztságnak is 8—10 százalékkal magasabb volt a jövedel­me, mint 1956-ban. Ebből következik, hogy a lakosság 6—7 százalékkal több élelmiszert és ruhaneműt vásárolt, mint két évvel ezelőtt. Annak elle­nére, hogy a lakáskérdés még ko­rántsem mondható megoldottnak, te­kintélyes eredményként kell elköny­velni, hogy Magyarországon a múlt év folyamán csaknem 50 000 lakásegysé­get építettek s ennek több mint felét állami támogatással. Ez év folyamán a Magyar Népköz­társaság kormánya arra fog töreked­ni, hogy az eddig elért életszínvonalat biztos gazdasági alappal megszilárdít­sa. Az ipari termeléssel kapcsolatban azt a célt *tartják szem előtt, hogy a beruházásokat megfontolva használ­ják fel s ezzel megjavítsák a népgaz­daság szerkezetét, hogy az jobban megfeleljen a hazai adottságoknak. Ezen belül nagy súlyt fektetnek majd a nemzetközileg is versenyképes iparágak fejlesztésére. Ez leginkább a gépgyártásra, az erős- és gyenge­áramú berendezések és felszerelések gyártására vonatkozik. Általában pe­dig az egész ipari fejlesztésnek az a célja, hogy a népgazdaság álljon meg saját lábán és ne szoruljanak külföl­di kölcsönökre. Elfogult állítások és hamis bírálatok ellenére is a • magyar kulturális élet eléggé sokoldalú és eleven. Csaknem 200 hírlap és folyóirat, több mint 4 és félmillió példányszámban, 116 mil­lió mozilátogató, 686 szépirodalmi könyv, 114 ifjúsági és gyermekkönyv, 776 tankönyv, 1680 tudományos könyv, összesen 32 millió példány­számban — mindez a papírhiány elle­nére — a zene^erző és előadóművé­szek tevékenysége, bizonyítja, hogy a magyar kulturális élet nem pang. A magyar fiatalok részt vettek a moszkvai VIT-en is és 40 értékes dí­jat nyertek. A magyar sport is lassan visszaszerzi régi hírnevét. A magyar kommunistákra még nagy munka vár az ideológiai harc terén, de az eddigi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a gaz­dasági feladatokkal párhuzamosan ezt is sikeresen megoldják. A nyugatnémet Szociáldemokrata Párt felhívása Ne szereljék fel a Bundeswehrt atomfegyverekkel Németország Szociáldemokrata Párt­jának elnöksége felszólította a párt valamennyi tagját, hogy politikai ér­veléseikben előtérbe helyezze „az atomhalál elleni harcot" és hogy a nyugatnémet lakosságot tájékoztassák a bonni kormány „téves fegyverkezési és külpolitikájából" eredő veszedelem­ről. A Politisch Parlamentarischer Pres­sedlenst tájékoztató január 30-i köz­lése szerint Németország Szociálde­mokrata Pártja a következő követelé­seket támasztja: 1. Az atomfegyver-kísérletek be­szüntetése. 2. További hadsereget, elsősorban a Bundeswehrt ne fegyverez­zenek fel atomfegyverekkel. 3. Nyugat­Németországot zárják ki az atomfegyve­rek további fejlesztésének munkájából. 4. Tiltsák be, hogy Nyugat-Német­ország területén atomfegyvereket he­lyezzenek és rakétatámaszpontokat. létesítsenek. Amerika gazdasági egén mutatkozó felhők egyike Washington (ČTK) - Az USA kongresszusának gazdasági vegyes bi­zottságában több politikai és gazda­sági tényező beszédében főképp az USA-ban uralkodó növekvő munka­nélküliség kérdésével foglalkozott. Mitohell, az USA munkaügyi minisz­tere beismerte, hogv ez év február­jában a munkanélküliek számának négy és félmillióra való növekedése várható. Megkísérelte annak bizo­nyítását, hogy a munkanélküliség, „amely csupán egyike az amerikai gazdasági égen tornyosuló felhők­nek" a következő hónapokban Ei­senhower elnök katonai programjá­nak következtében csökkenni fog. Peter Henle, az AFL-CIC szakszer­vezetek megbízottja, felhívta a bi­zottság tagjainak figyelmét arra, hogy az elnök programja nem szen­tel kellő figyelmet a munkanélküli­ség kérdésének. Henle nyíltan rámu­tatott arra, hogy Mitchell derűlátó jóslatai tévedésen alapulnak. Kijelen­tette továbbá, hogy az általános gaz­dasági tevékenység javulása esetén is nagymérvű lesz a munkanélküli­ség az USA-ban, mert a munkaerők számának emelkedése és a munka­termelékenység növekedése várható, ÜJ SZO 3 TÄ- 1958. február 3.

Next

/
Thumbnails
Contents