Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-25 / 56. szám, kedd

A

z 1948-tól 1958-ig terjedő, aránylag rövid tízéves időszak jelentősége folytán mégis külön fejezetet, a szocializmus építésének idejét alkotja népünk és hazánk történelmében. A dicső Februári Győzelmet megelőzően kialakultak hazánkban a szocializmus felépítésének gazdasági és politikai feltételei. A győzelem után a hatalmas mű napról napra nőtt és terebélyesedett. Megszaporodtak a munkaalkalmak s a földreform következetes keresztülvitelével, jelentős szociálpolitikai intézkedésekkel — mint pl. a nemzeti biztosítás törvénybeiktatásával — feltűnő módon javult a dolgozók anyagi helyzete. Szocialista iparosítás Egész nemzetgazdaságunkban a szocialista gazdaság kiépítését csupán a szocialista iparosítás segítségével, valamint a falunak a mezőgazdaság szocialista átépítésére irányuló megnyerésével lehetett elérni. Ezen alapelveket az első ötéves terv volt hivatva megvalósítani, ami természetesen nem történhetett a nehézgépipar kiépítése nélkül. Egyik fontos feladat volt Szlovákia gazdasági fejlesztése abból a célból, hogy a gazdasági és kulturális színvonala fokozatosan kiegyenlítődjék a cseh országrészek színvonalával. A X. pártkongresszus 1954-ben már merészebben tűzte ki a szocializmus építését és a népgazdaság egyenletes fejlesztését, ami az életszínvonal növekedésének fő feltétele. A két ötéves terv közötti időszakban (1954—55) alakultak ki nemzetgazdaságunk egyenletes fejlődésének feltételei a második ötéves terv számára. Növekedett a mezőgazdasági termelés, számos fontos intézkedést foganatosítottak a tüzelőanyag-, energetika termelésében és az ércbányászatban előforduló fogyatékosságok eltávolítására, a közszükségleti cikkek gyártását fokozták, Minőségüket megjavították. A Februári Győzelem óta iparunk összetétele is nagy változásokon ment keresztül. Az 1945-ös államosításkor Csehszlovákiában a munkások száma szerint az ipar 65 százalékát államosították. 1947-ben már a Csehszlovákiai ipar 81,5 százaléka volt a szocialista szektorban, 18 százaléka a kapitalisták és 0,5 százaléka a kisipari termelők kezében. A reakció veresége után további államosítási törvények beiktatására került sor, amivel az államosítás döntő szakaszba lépett, s alaposan leszűkítette a burzsoázia pozícióit nemcsak az iparban, hanem nemzetgazdaságunk többi ágazatában is. Ez volt a kapitalista gazdasági alap teljes és végső felszámolásának a kezdete. így az építőiparban is radikálisan megváltozott a helyzet és 1950-ben a kapitalista szektort ebből az ágazatból már teljesen kiszorítottuk. Hasonló helyzet állott be a bel- és külkereskedelemben is. A fordulópont A szocializmus építése nálunk is szükségessé tette az ipar átépítését. Gazdaságunk átépítése nagy részben a szocialista iparosítás segítségével sikerjlt, £ a termelőerők fejlesztésével emeltük népünk életszínvonalát. Hogyan értük el mindezt és aránylag ilyen rövid időn belül? Fontos fordulópontot jelent az 1950-es év, amikor határozottabban és bátrabban helyeztük iparunk súlypontját a nehéziparra, elsősorban a gépiparra és olyan gyártmányok előállítására, amelyek biztosítják állandó elhelyezésüket és teljes mértékben lehetővé teszik saját nyersanyagforrásaink felhasználását. TÍZ ÉV FEJLŐDÉSE ÉLETSZÍNVONALUNK TÜKRÉBEN A szocializmust építő Csehszlovákia első nagy jubileumát ünnepli. Pontosan tíz éve annak, hogy a munkásosztály forradalmi pártja, Csehszlovákia Kommunista Pártja bölcs vezetésével megdöntötte a bel- és külföldi reakció legfontosabb állásait hazánkban és a szocializmus építésének útjára lépett. Ez a tíz esztendő azért is emlékezetes, mert ez az aránylag rövid idő elegendő volt ahhoz, hogy vállvetett munkával a szocializmus betetőzésének küszöbére érkezzünk. Ebből az alkalomból lapunk hasábjain nemcsak a februári eseményeket méltattuk, hanem igyekeztünk bemutatni a szocializmus építésének legfőbb eredményeit az iparban, mezőgazdaságban s a kultúrában egyaránt. Ezt zárjuk le most a nép jólétének legfőbb mutatója, az általános életszínvonal terén elért hatalmas eredmények rövid jellemzésével. I került növelni, a gyógyintézetekbe a 'múlt évben 67 925 páncienssel küldtünk többet, mint 1948-ban. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom mindinkább fejlesztette üdülési akcióit és így 1957-ben már 105 250 szakszervezeti taggal többet küldött ki üdülésre, mint 1948-ban. Jelentősen növekedett a bölcsődék és óvodák száma is, ami elősegítette az anyák foglalkoztatását és így növelte a családok jövedelmét. A lakosságnak a számtalan ingyenes és fizetett szolgáltatáson kivül tömegesen nyújtja az állam a különféle engedményeket (kedvezményes munkásjegyek, villamosmenetjegyek, olcító ebédek és étkezés az iskolákban, óvodákban, bölcsődékben). Beruházások tömege Az ilyen gyors fejlődést pedig csupán úgy valósíthattuk még, hogy hatalmas pénzeszközöket fordítottunk az egyes iparágak beruházásaira, mert a széles alapú és jól elosztott beruházási építkezések biztosítják az ipari gazdaság, az iskolaügy és a lakásépítkezés nagyobb mértékben részesedett a beruházásokban. Szlovákiában 1948tól 1957-ig 55,6 milliárdot fordítottunk beruházásokra. A tervezett beruházási építkezések a szocializmus építésének egész ideje alatt Szlovákiában a cseh országréA Mácha-tó partján a dolgozók ezrei töltik hétvégi pihenésüket. A Spartak autók is bizonyítják az életszínvonal rohamos emelkedését. termelés állandó bővítését és a lakosság életszínvonalának emelését. Az 1948. és 1956. közötti években a csehszlovák nemzetgazdaságnak 130,8 milliárd korona értékű beruházásokat adtunk át, ebből az iparban gyárépületekre, gépi berendezésekre 65,2 milliárd, lakásokra pedig 16,1 milliárd esik. Ebből Szlovákiában az ötéves tervben 27,3 százalékot és a további években is körülbelül 27 százalékot ruháztunk be, amikor a mező1948 óta több mint 410 000 lakás épült hazánkban szekkel való anyagi és kulturális kiegyenlítést is célozták. Az életszínvonal emelkedése Nemzetgazdaságunk fejlődésének alapvonása tehát az ipari termelés állandó növekedése, a mezőgazdasági termelés fejlődése, a beruházási építkezések fokozása és a közszükségleti cikkek szállításának növelése. A népgazdaság ezen progresszív fejlődése állandóan növeli köztársaságunk gazdasági erejét. Ugyanakkor egyre nagyobb mértékben segíti elő lakosságunk anyagi és kulturális igényeinek kielégítését. Életszínvonalunk állandó emelkedése az 1953-ban történt pénzreform óta észlelhető fokozottan. Gazdaságunk fejlődése a szocializmus gazdasági alaptörvényével összhangban lehetővé teszi, hogy a dolgozók személyes szükségleteire egyre többet fordíthassunk. Ugyanakkor fejlődik az egészségügyi és szociális gondciskodás s növekednek az állam által iskolai és kulturális célokra fordított kiadások, a kiskereskedelmi áraknak hatszori leszállításával pedig emeltük a dolgozók reálbérét. Csehszlovákiában az életszínvonal már olyan fokot ért el átlagban, amire a múltban nem emlékezünk és sok esetben túlszárnyalja a fejlett iparú kapitalista államok életszínvonalát is. Az emelkedő életszínvonal bizonyítéka epyűttal a közszükségleti cikkeknek fokozott mértékben való eladása és a lakosságnak fokozott érdeklődése jobb minőségű gyártmányok iránt. Az, ami valamikor fényűzésnek, vagy a burzsoázia kiváltságának számított, ma már a dolgozók természetes szükségleteihez tartozik. Például villamos mosógépek, hűtőszekrények, porszívók, konyhai robotok, motorkerékpárok, rádiók ma már általában olyan berendezési tárgyak, melyek majdnem minden család szükségletéhez hozzátartoznak. A személygépkocsik és televízorok iránti kereslet oly gyorsan nő, hogy azt kielégíteni ma már majdnem olyan probléma, mint egykor a lakosság hússal vagy liszttel való ellátása volt, A lakosság vásárlóképessége és a közszükségleti cikkek iránti kereslet a reálbérek emelkedésének a következménye. így csehszlovákiai méretben 1957-ben 7 és félszer több rádiót, selyemszövetet, 8 és félszer több házi mosógépet, 28-szor több jégszekrényt, 3-szor több motorkérékpárt adtak el, mint 1953-ban. Nagy növekedést mutat fel a különféle élelmiszerek, mint a hús, vaj, sajt, cukor, liszt és sör fogyasztása. Egyes fejlett tőkés országokat túl is szárnyaltunk az egy lakosra eső fogyasztás terén, köztük Hollandiát, Norvégiát, Ausztriát, Svájcot, Olaszországot stb. a húsfogyasztásban, Belgiumot, Dániát, Hollandiát, Franciaorságot, Norvégiát, Nyugat-Németorságot, Angliát, Svédországot a cukorfogyasztásban. Az átlagos munkabér A reálbérek mellett a névleges munkabér is állandóan emelkedik. A szocialista szektor (EFSZ-ek nélkül) alkalmazottainak havi bére átlagban 1948-ban még 809 korona volt, 1957ben már 1298 koronára, a nemzeti jövedelem pedig a kétszeresére emelkedett. A névleges munkabérek megítélésénél még azt is figyelembe kell vennünk, hogy Csehszlovákiában a névleges munkabéreket még más tételekkel is pótoljuk, melyeket- az állam térít költségvetéséből a szociális és kulturális szükségletek kielégítésére. Ezek ez eszközök, melyek az ingyenes iskolai nevelést, egészségügyet és szociális gondoskodást, üdülést stb. segítik elő, ténylegesen tovább emelik az egyéni bért. A reálbérek növekedése tovább folytatódik. Második ötéves tervünk szerint a munkások és alkalmazottak reálbéreit 1960-ban, az 1955-ös évvel szemben húsz százalékkal kell növelnünk. Két órával lerövidítettük a munkaidőt. Éppúqy a következő években a munkaidőnek hetenkénti hat órával való lerövidítése a dolgozók nagyobb fokú művelődését, üdülését és kedvteléseit teszi majd lehetővé, A munkaidő fokozatos lerövidítése azonban nem eredményezheti a termelés, illetve a termelékenység csökkenését. Társadalombiztosítás Az elmúlt évben az alkalmazottak társadalmi biztosítása terén is fontos intézkedések léptek életbe, amelyek jelentős összegeket követeltek meg. A betegbiztosításra és gyermekpótlékokra kifizetett összegek az alanti táblázat szerint erős növekedést mutatnak fel millió koronákban: Állami beruházások Csehszlovákiában Lakásszínvonal Az életszínvonal egyik fontos mutatója a lakásépítkezés színvonala és dinamikája. A lakáskultúra az emberi társadalomban időszakonként jalentősen változik. Olyan időszakban, amikor a fő probléma a szükséges mennyiségű élelmiszerek és közszükségleti cikkek beszerzése, a lakás színvonala bizonyos mértékben másodrendű kérdéssé válik. Viszont a termelőerők fejlődésének bizonyos fokán, amely elősegíti az élelmiszerek és ipari cikkek szükségletének kielégítését, a lakáskultúra előtérbe lép. Ezenkívül természetesen más funkciója is van: mint a szocialista társadalom legszilárdabb alapjának, a családalapításnak és annak továbi fejlődésének alapfeltétele. Až utolsó tíz évben 410 ezer lakás épült hazánkban. Kormányunk további legfőbb törekvései közé tartozik a lakáshelyzet megjavítása. Még számta-. lan olyan jelenség és tény van, melyek életszínvonalunk állandó emelkedését bizonyítják. Ha az életszínvonal további emeléséről beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy többet kell termelnünk kevesebb emberi munkával és kisebb mennyiségű anyag felhasználásával. . Ezer lakosra eső kórházi ágyak száma Sajnos, sokszor nem gondolunk erre. Azzal nem érthetünk egyet, hogy valaki csak arra törekedjék, hogy egyénileg jó dolga legyen a közösség terhére. Éppúgy nem helyes az sem, ha valamelyik polgártársunk akkor, amikor a társadalom pillanatnyilag nem tudja összes szükségleteit kielégíteni, megszűnik látni azokat a hatalmas sikereket, melyeket elértünk, mindent csak sötéten lát és szidni kezdi a rendszert. Az ilyen nézetek nem fakadnak mindig a népi demokratikus rendszerhez való ellenséges érzületből, hanem sokszor abból is, hogy nem tudatosítjuk elégé környezetünkben azt összesen Ebből gyermekpótlékra Ebből gyermekkelengye-, szülési, anyasági segély A kifizetett nyugdíjak Ezek szerint az átlagos havi nyugdíjak 227 koronáról 347 koronára emelkedtek. 1948 1953 1956 1957 1570 3899 5197 7137 772 2075 2984 3209 148 349 409 433 3556 6080 7386 8795 Gyógykezelés — üdülés — gyermekgondozás Az egészségügyben is gyökeres változásokat észlelhetünk. 1948 óta a kórházi, valamint más gyógyintézeti ágyak számát több mint 56 ÓÓ0-el sia széles alapú gondoskodást, amelyben mindenki részesül hazánkban. így csak rajtunk áll, hogy ne térjünk le a megkezdett útról és a második ötéves terv, a legközelebbi tíz évben még fokozzuk azokat a sarkalatos eredményeket, amelyeket a szocializmus építésének első decenniumában az emlékezetes Februári Győzelem alapján elértünk. e '2K IMRE UJ SZÖ 5 1951 február 3f