Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-23 / 54. szám, vasárnap

í Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. február 23. vasárnap 30 fillér XI. évfolyam, 54. szám. A köztársasági elnök távirata G. A, Nesszerhez GAMAL ABDEL NASSZER őexcellenciájának, az Egyesült Arab Köztársaság elnökének, Kairó. Excellenciád 1 Engedje meg, hogy Önnek és az Ön közvetítésével az Egyesült Arab Köztársaság egész népének kifejezzem a Csehszlovák Köztársaság népének őszinte jókívánságait, valamint saját jókívánságaimat is az arab nép tör­téne'mében oly jelentős esemény — az Egyesült Arab Köztársaság megala­kulása alkalmából. Egyidejűleg kérem, fogadja legszívélyesebb szerencsekí­vánataimat az Egyesült Arab Köztársaság elnökévé választása alkalmából. A csehszlovák nép már régóta őszintén rokonszenvez az egyiptomi és a szíriai népoel, évek hosszú során át tartó igazságos szabadságharcával, melyet azért folytat, hogy lerázza magáról a gyarmatosítók bilincseit és kivívja politikai és gazdasági önállóságát, valamint az egész arab nép egyesülését. A csehszlovák-egyiptomi és a csehszlovák-szíriai baráti kapcsolatokat a békés együttélés elvei alapján építettük ki. Ezen elvek helyessége már többször bebizonyult lényegbevágó nemzetközi problémák megoldása során. Meg vagyok győződve arról, hog" ezek a baráti kapcsolatok a jövőben is népeink javára fejlődnek és jelentősen hozzájárulnak 'majd a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, valamint a világbéke megszilárdításához is. Excellenciád! E barátság szellemében kívánom önnek és hazája egész népének, hogy a legnagyobb sikereket érjék el az Egyesült Arab Köztársaság építésében, a független külpolitika és a nemzetek békés együttélése nemes gondola­tának valóra váltásában. Antonín Novotný, ;»-•-•.- - a Csehszlovák Köztársaság elnöke. A CSSZBSZ szlovákiai bizottságának ünnepi ülése A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szö­vetség szlovákiai bizottsága a februári győzelem 10. évforduiója alkalmából, február 22-én, szombaton ünnepi ülést tartott Bratislavában. Az ünnepi ülés résztvevői vissza­emlékeztek a CSSZBSZ tíz év előtti egyesítő- kongresszusára, amikoris a mozgalmas februári események nap­jaiban új egységes szervezet jött létre, mely 1948. februárjában egész poli­tikai nevelő tevékenységével síkra­szállt a Csehszlovákia Kommunista Pártja által kitűzött célok eléréséért. Az ünnepi ülésen részt vettek Ru­dolf Strechaj, a CSSZBSZ szlovákiai .bizottságának elnöke, a Megbízottak Testületének elnöke, Dénes Ferenc, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, Emília Muríňová, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának vezető titkára, dr. h. c. Alexander Horák, a CSSZBSZ szlovákiai bizottsága elnök­ségének tagja és Andrej Marcina, a CSSZBSZ szlovákiai bizottságának ve­zető titkára. A jelenlevők különösen szívélyesen és lelkesen üdvözölték a körükben megjelent Mihail Jakovlevics Kaprant, a Szovjetunió bratislavai főkonzulát. Az ünnepi beszédét a Győzelmes Február 10. évfordulója és a CSSZBSZ megalakulásának 10. évfordulója alkal­mából Rudolf Strethaj elvtárs tartot­ta. Az ülés résztvevőit üdvözölte M. J. Kapran, a Szovjetunió bratislavai fő­konzula, aki a Győzelmes Február 10. évfordulója alkalmából szerencsekívá­natait fejezte ki a CSSZBSZ tagjainak és egész népünknek. Szavait a jelen­levők hosszantartó viharos tapssal és a Szovjetunió szűnni nem akaró él­jenzésével fogadták. Az ünnepélyes ülésen több kiváló színművészünknek, zeneművészünknek és képzőművészünknek átadták a CSSZBSZ díszjelvényét. A jelenlevők az ülés befejező részé­ben egyhangúlag jóváhagyták a Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának címére intézendő határozat szövegét. A CSSZBSZ nevében megígérik e ha­tározatban, hogy egész politikai, ne­velő és agitációs-propaganda munká­jukat az eddiginél nagyobb mértékben irányítják majd a szocializmus építé­sével kapcsolatos feladatok teljesíté­sére, a csehek és a szlovákok, vala­mint a magyar és ukrán nemzetiségű dolgozók testvéri szövetségének meg­szilárdítására s a Szovjetunió nemze­teivel való barátságunk elmélyítésére. Rudolf Strechaj elvtárs beszéde Rudolf Strechaj elvtárs a Cseh­szl o vák-Szovjet Baráti Szövetség Szlovákiai Bizottságának 1958. feb­ruár 22-én tartott ünnepi ülésén többek között a következőket mon­dotta : „Tíz év telt el a győzelmes feb­ruár óta. Tíz év telt el attól a perc­től is. amikor a csehszlovák-szovjet barátság bölcsőjénél kinyilatkoztat­tuk dolgozó népünk politikai törek­.véseinek egyik legfőbb elvét: „Örök időkre a Szovjetunióval és soha más­ként." A februári események óta el­,telt tíz év a napnál is világosabban bebizonyította, ' hogy barátságunk, szövetségünk és együttműködésünk ,a Szovjetunióval ezze! a legnagyobb szocialista országgal a legfontosabb té­' nyezök közé tartozik a Csehszlovák Köz­, társaság szocialista építő munkájá­ban. E barátságnak és együttműkö­'désnek köszönhető, '^ogy népünk ál­• dozatkész munkája segítségével há­,rom és félszeresen növelhettük ipari „teonelé-iünket. lényegesen magasabb .színvonalra emelhsttük mezőgazdasá­gunkat egységes földművesszövetke­'zetek alakításával és megszilárdítá­'sával s ennek köszönhetjük, hogy • szilárd szocialista-gazdasági alapokon biztosíthattuk a dolgozók életszínvo­nalának állandó emelkedését is. , Szocialista építőmunkánk szem­pontjából különösen nagy jelentőségű •a Szovjetunió nyújtotta sokoldalú gazdasági segítség. E segítség jeien­1 tőségét és hordere.iét nehezen fejez­hetnénk ki számadatokkal. A Szov­jetunió szállítja hazánkba a legtöbb nyersanyagot, melyeket népgazdasa­gjnk nem nélkülözhet. A Szovjetunió felbecsülhetetlen segítséget nyújtott és nyújt hazánk­nak az ipar, a tudomány és a tech­nika terén. Ezen ünnepi ülésünkön büszkén ér­tékelhetjük azt a tényt is, hogy a köztársaságunk és a Szovjetunió nem­zetei közötti barátság fejlesztéséhez és megszilárdításához, népgazdasá­gunk fellendítéséhez, dolgozóink élet­színvonala emeléséhez a kommunista párt vezetésével a mi szövetségünk is tetemesen hozzájárult. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szö­vetség ma '.-ná r hatalmas tömeg szer­vezetté, olyan mozgalommá fejlő­dött, melynek keretében hazánk egész népe érvényre juttathatja a Szovjet­unió nemzetei iránt érzett szeretetét. Mozgalmunk 1948-ban lezajlott I. kongresszusán sor került a már két előbb létező szervezet egyesülésére : N a Szovjetunió Barátainak Szövetsége és a Szovjetunióval Kulturális és Gazdasági Kapcsolatokat Ápolók Szö­vetsége új szervezetbe — a Cseh­szlovák-Szovjet Baráti Szövetségbe tömörült. A CSSZBSZ II. kongresszu­sát 1950-ben szervezetünk rohamos fejlődése jegyében tartotta. Ez alka­lommal a Szövetség határozatot ho­zott, hogy orosz nyelvtanfolyamok keretében megtanítja népünket béke­szerető, haladó szellemű barátunk, az orosz nép dallamos nyelvére. A CSSZBSZ 1954. évi országos kong­resszusát, utána pedig szlovákiai kongresszusát abban az időben tartot­ta, amikor hazánkban rohamosan fel­lendült szocialista gazdaságunk. A IV. (Folytatás a 3- oldalon) A CSKP vezetésével !> ete ltf k a szocializmus építését A Szakszervezetek Központi Tanácsának ünnepi iilése a Győzelmes Február tiszteletére • Novotný elvtárs a szakszervezetek feladatairól • A szakszerveze­tek magas kitüntetése • Felhívás Csehszlovákia dolgozó népéhez (sz. i.) — A prágai Július Fučík Park kongresszusi palotájában, ahol tíz évvel ezelőtt a csehszlovákiai szervezett dolgozók képviseletében az üzemi tanácsok nyolcezer küldötte követelte a további államosítást, a következetes földreformot, az új alkotmányt, a nemzeti biztosítást, az áruló miniszterek lemondásának elfogadá­sát, a népi hatalom további megszilárdítását, ahol szem­beszálltak a burzsoázia restaurációs kísérletéivel, ahol kihirdették az általános sztrájkot, ahol pártunk IX. és X. kongresszusát tartották, ahol békeharcosaink többször megfogadták, hogy a békét megőrzik, mára újra nagy jelentőségű gyűlést hívott egybe a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa. A huszonnégy szakszervezeti szövetséggel együtt Csehszlovákia dolgozó népe a reakció felett ara­tott februári győzelme 10. évfordulóját ünnepli. Ez tette szabaddá az utat a szocialista építéshez hazánkban. Érdemes egy kissé visszatekinteni a múltba, felelevení­teni, mi is történt ebben a történelmi helyiségben éppen tíz évvel ezelőtt, amikor a dolgozóknak a köztársaság további sorsa, a haladás, a szocializmus mellett kellett hitet tenniök. ,,Az egységről nem vitázunk — az egy­séget megvédjük" — volt az akkori kongresszus fő jel­szava. Nyolcezer küldött éltette Gottwald és Zápotocký elvtársakat, a pártot. Érezni lehetett az erőt, hogy ennek a gyülekezetnek határozatait feltétlenül megvalósítják. „A népi demokratikus fejlődés útját a szocializmus felé biztosítanunk kell" — mondotta megnyitó beszédében Zápotocký elvtárs. Gottwald elvtárs fő beszámolójában ismertette a helyzet komolyságát, éberségre intett és felsorolta a tennivalókat. „Előre a népi demokrácia, a ha­ladás, a dolgozó nép és a köztársaság boldogulása űtján, előre, vissza egy lépést se!" — fejezte be hatalmas tapssal fogadott beszédét. A nyolcezer küldött (csupán tizen szavaztak a határozati javaslat ellen) a köztársaság millióinak nevében határozta el, hogy a dolgozók szilárd egységben biztosítják a köztársaság szocialista fejlődé­sének zavartalanságát. A munkásság tudta, mi a tenni­valója és megvolt az ereje is. A fellobogózott, transzparensekkel, fényképekkel fel­díszített, fehér hóval borított Prága szombat reggelre ünnepi külsőt öltött. „Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével előre a szocialista építés betetőzéséért". Ez a mai ünnepi ülés jelszava. A nemzeti és vörös lobogókkal díszített terem­ben már reggel nyolc óra után gyülekeznek a küldöttek. Ünnepi öltözetben, ünnepi hangulatban. Lelkesen, mint akkor, és büszkén, hogy a tíz év előtti harc gazdag 'gyümölcsöt hozott. Amikor pár perccel kilenc óra előtt Antonín Novotný elvtárs köztársasági elnök, pártunk Központi Bizottsága első titkára vezetésével bevonul a párt és a Nemzeti Front kormányának küldöttsége, ši­roký, Dolanský, Fierlinger, Kopecký, Barák elvtársak, Plojhar és Šlechta miniszterek, felzúg a taps, az éljenzés és felharsan az államhimnusz. Pašek elvtárs, a Szakszer­vezetek Központi Tanácsának titkára megnyitó beszédé­ben megemlékezett Gottwald, Zápotocký, Kiiment és a többi elhúnyt elvtársak érdemeiről. A küldöttek fel­állással és néma csenddel adóztak emléküknek. Utána Zupka elvtárs, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke tartja meg fő beszámolóját. Nemcsak a tíz év alatt elért nagy eredményeket ismerteti, a jelen óriási feladataira is felhívja a figyelmét és a kétezer kürdött, a többi dolgozó tudja, hogy az ünnepi napok után újra dolgozni kell, mert a kitűzött feladat, hogy hazánk le­gyen a világ második szocialista állama, sok-sok mun­kát, lelkesedést, akaratot igényel. Zupka elvtárs után Novotný elvtárs emelkedik szólásra. Pártunk Központi Bizottságának és a Nemzeti Front kormányának szívélyes üdvözletét tolmácsolja. Mély elemzését adja az akkori helyzetnek és hangsúlyozza a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom egységének jelentőségét. A mi egységes szak­szervezetünk mindig mindenben támogatta a kommunista párt politikáját és a párttal együtt győzött. Feledhetet­lenek a forradalmi egységes szakszervezetek érdemel azokban a sorsdöntő napokban. A szakszervezetek jelen­tősége 1948 februárja után csak fokozódott. És miután felelősségteljes munkájában eredményesen állta meg he­lyét, megérdemli a legmagasabb kitüntetést. Csehszlová­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Nemzeti Front kormányának előterjesztésére a köztár­saság elnöke a szakszervezeteknek a szocialista haza építésének Klement GoUwald Rendjét adományozza és adja át. Óriási, szűnni nem akaró tapsvihar fogadja ezt a bejelentést. A küldöttek a pártot és a kormányt élte­tik. Zupka elvtárs megköszöni a legmagasabb kitüntetést, mely egyben kötelezettség további győzelmek elérésére a köztársaság építése során. A prágai pionírok szervezetének bensőséges üdvözlése után köztársaságunk jelentős üzemeinek küldöttei szó­laltak fel és számoltak be eredményeikről és kötele­zettségvállalásaikról Majd Kozelka elvtárs, a Szakszerve­zetek Központi Tanácsának titkára olvasta fel a Cseh­szlovákia dolgozó népéhez intézendő felhívás szövegét, melyet az ünnepi gyűlés résztvevői lelkes helyesléssel és dörgő tapsviharral egyhangúlag elfogadtak. Pašek elvtárs zárószavaival a gyűlés véget ért. A résztvevők hosszasan éltetik a pártot, a Csehszlovák Köztársaságot, a Szov­jetuniót és a békét. Népünk erkölcs-politikai egysége szilárdabb a kősziklánál, az Internacionálé hangjai új erőt, kemény akaratot, harci elszántságot sugároznak. Antonín Novotný elvtárs beszéde Elvtársak! Engedjék meg, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának és a Nemzeti Front kormá­nyának nevében szívélyesen üdvözöl­jem ünnepélyes ülésüket. Egybegyűl­tek, hogy megünnepeljék a dolgozó népnek a reakció felett aratott feb­ruári győzelmét, s megemlékezzenek az üzemi tanácsok történelmi jelen­tőségű tíz év előtt lezajlott kong­resszusáról. Egész népünk megünnepli ama döntő győzelem 10. évfordulóját, me­lyet népünk hazai és külföldi ellensé­gei fölött aratott. Ez a győzelem a demokratikus rendszer győzelme volt, ama demokratikus rendszeré, mely szabaddá tette hazánkban a szocia­lizmus építése felé vezető utat. Mi az 1945. májusa és 1948. feb­ruárja közötti időszak jellegzetessé­ge? Ezt az időszakot az jellemezte, hogy a munkásosztály a dolgozó nép­pel vállvetve döntő harcot vívott a reakcióval köztársaságunk jövőjéért, továbbá az is, hogy az időtájt kö­vetkezetesen megvalósult a nemzeti és demokratikus forradalom, s sza­baddá tettük a szocializmus felé ve­zető utat. A dolgozók döntő többsége felismerte a kapitalizmus hatalmának visszaállí­tására irányuló terveket és egyér­telműen a kommunista párt politi­kája mellett foglalt állást. A Csehszlovákia Kommunista Párt­ja vezette munkásosztály már hazánk felszabadulása óta harcolt egysé­géért mert ebben az egységben látta legnagyobb erőforrását. A munkás­osztály annak tudatában, hogy fe­lelős a köztársaság továbbfejlődé­séért, visszavert minden, ez ellen a törekvés ellen irányuló támadást. Törekvései abban nyertek kifeje­zést, hogy fel akarta építeni egységes és erős forradalmi szakszervezetét. A Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom, mely hazánk felszabadítása után maga elé tűzte ezt a feladatot, kö­vetkezetesen teljesítette is egyes reakciós politikai tényezők oly irá­nyú törekvései ellenére, hogy az üze­mekben és a munkahelyeken rendi szervezeteket létesítsenek a burzsoá köztársaság egykori szervezetei min­tájára. Ennek ellenére sikerült ki­harcolnunk, hogy a dolgozók elfogad­ták az egység elvét. A csehszlovák szakszervezeti mozgalom történelmé­ben még nem volt sohasem példa szakszervezetünk olyan egységére, milyent annak idején értünk el. Már az egységes Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom bölcsőjénél vi­lágos volt dolgozóink előtt, hogy a dolgozók igazi egyenjogúsága és iga­zi demokrácia csak az olyan társa­dalomban lehet, melyben örök időkre megszüntetjük az embernek ember által való kizsákmányolása minden néven nevezendő lehetőségét. Az egységes szakszervezet ezért mara­déktalanul támogatta a kommunista pártot és aktívan skkraszállt a bur­zsoázia, valamint a többi politikai pártokban működő és a burzsoázia szolgálatában álló politikusok reak­ciós célkitűzései ellen. A kommunista párttal vállvetve harcoló szakszervezeti mozgalom tagjainak végeláthatatlan sorai olyan politikai erőt képeztek, mely határo­zottan pártunk Központi Bizottsága mellé állva s a kommunista párttal együtt eldöntötte a februári esemé­nyek kimenetelét. „Már elég volt a köztársaság belső bomlasztásából" üzenték a dolgozók a burzsoáziának az üzemi pártok kongresszusáról. Ezt az akaratukat általános sztrájkkal támasztották alá. Ez a határozott fellépés munkásmozgalmunk történe­tének lapjaira, mint a dolgozók nagy­fokú politikai öntudatosságának bizo­nyítéka került. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom maradéktalanul magáévá tette Gottwald elvtárs szavait, melyeket 1948. február havában az üzemi ta­nácsok kongresszusán mondott, ami­kor harcba hívta a szakszervezete­ket a munkásosztály egységéért, a dolgozók s az egész nép egysé­géért, mely egység biztosítéka volt az eljövendő győzelemnek. Teljesen egyértelműen beigazoló­dott, hogy a munkásosztály és az egész dolgozó nép maradéktalanul egyetért a kommunista párt irány­vonalával és következetesen ragasz­kodik ahhoz, hogy hazánkban szocia­lista változásokra kerüljön sor. Az volt és ma is az a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom nagy politikai érdeme, hogy azokban a' sorsdöntő napokban, amikor el kellett dőlnie annak, hogv milyen lesz hazánk to­vábbi fejlődése - forradalmi politi­kai tényezőként lépett fel. Antonín Zápotocký elvtárs érdem­dús munkájával jelentős mértékben hozzájárult a Forradalmi Szakszer vezeti Mozgalom forradalmi feladatá nak kellő megértéséhez és érvényre juttatásához, e mozgalom egységé­nek létrejöttéhez, valamint kiharco­lásához. 1948 februárja után páratlan mé­retekben megnövekedett a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom je­lentősége. A szakszervezetek a meg­újhodott Nemzeti Front és hazánk szocialista építmőmunkájának fon­tos tényezőivé váltak. Nem létezik olyan megoldásra váró bérkérdés, munkajogi, szociális, egészségügyi és egyéb kérdés, mely dolgozóinkat érinti, hogy a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom ne venne részt e kérdések feldolgozásában és a ve­lük kapcsolatos döntésekben. Teljes mértékben a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom hatáskörébe helyez­tük a nemzeti biztosításról szóló törvény végrehajtását, a munkavé­delemmel és munkabiztonsággal kap­csolatos kérdések megoldását, vala­mint az egyéb fontos feladatokat. A szakszervezetek, társadalmunk ve­zető erői, jelentős helyet foglalnak el népi demokratikus rendszerünk­ben. Tevékenységükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy a termelés egyre na­gyobb és jobb eredményei alapján biztosítsuk népünk anyagi és kultu­rális élete színvonalának emelkedé­sét. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága 1956 szep­tember havában tartott ülésén fog­lalkozott azokkal a feladatokkal, me­lyek hazánkban a szocializmus épí­tése során, a szakszervezetekre há­rulnak és rámutatott arra, hogy az ipari s a mezőgazdasági termelés sokoldalú fejlesztése, a munkater­melékenység rendszeres növelése, a termelés szervezésének tökéletesíté­se, valamint a következetes gazdasá­gosság elengedhetetlen alapját képe­zik a szocialista államban élő dol­gozók életszínvonala emelésének. A szakszervezetek feladata ezért, hogy megnyerjék a dolgozók leg­szélesebb tömegeit a szocialista épí­tőmunkában való aktív részvételre. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága egyidejűleg rá­mutatott arra is, hogy a szákszerve­zetek feladata tovább szilárdítani a munkásosztály egységét, a dolgozó­kat a szocializmus eszméjének szel­lemében nevelni, rendszeresen töké­letesíteni a munkások, valamint a (Folyat*' a 2 oldalon). 1

Next

/
Thumbnails
Contents