Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-22 / 53. szám, szombat

A Bratislavai Hviezdoslav Színházban a napokban tartották meg az új szlovák költészet és zene ünnepi estjét. Baloldali képünkön Ján Zimmer zeneszerző saját müveiből játszik. Jobboldali képünkön az Anna Frank naplója című dráma egyik jelenetét láthatjuk. A bratislavai Ifjúsági Színház együttese ma este mutatja be az Űj Színpadon ezt a világhírt aratott müvet, amelyet bizonyára a mi közönségünk is nagy elismeréssel fogad. (J. Herec felvételei) \r A Győzelmes Február 10. évfordulójának alkalmából Szlovákia kerületi és járási székhelyeinek mozijai több olyan filmet mutatnak be, melyek tárgyukat a munkásosztály múltjából, valamint a háborús borzalmak mer Ismétlődése elleni mostani harcából merítik. Ezen filmek közé tartozik a csehszlovák-német együttműködés alapján készült A 21. évfolyam című új film, melynek tárgyát Karel Ptáčník azonos című regénye képezi. A filmet csehszlovák és német filmdolgozók jelenlétében február 21-én mutatták be ünnepélyes .keretek között Bratislavában. Ezenkívül bemutatják a szlovák filmdolgozók „1948-1958 februárja" című új dokumentumfilmjét, valamint A nagy fordulat című szovjet középhosszúságú filmet, mely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésének és lefolyásának napjait viszi a nézők elé. Filmszínházaink a Győzelmes Február 10. évfordulójával kapcsolatosan számos régebbi, egész estét betöltő és rövidfilmet is újra bemutatnak. (ČTK) A Tatír Szovjet Szocialista Autonóm Köztársaság buguimi kerületi múzeumában új adatokat tártak fel JarosU Hašek cseh író tartózkodásáról ebben a városban. Hašek itt annak idején a városparancsnok szárnysegédje majd pedig várospa • •rancsnok volt. (ČTK) A szlovákiai újságírók bratislavai klubjában hétfőn vitát rendeztek a Negyvennégyen című szlovák filmről, amelyet eddig több mint 100 ezer néző tekintett meg. A vitán jelen volt Palo Bielik, a film rendezője. Az újságírók egyöntetűen a szlovák kinematografia egyik legkiválóbb műveként'jellemezték a filmet, (g) A Komszomolszkája Pravda a na pókban teljes terjedelmében közölte Július Fučík levelét, amelyet a csehmunkások küldöttsége nevében 1930ban búcsúképpen intézett a kirgiz elvtársakhoz. (ČTK) Májusban vagy június elején a prágai Várban megnyílik a levéltári okmányok első országos kiállítása. (ČTK) A Februári Győzelem 10. évfordulóját a szlovákiai iskolák tanulói is méltóképpen megünneplik. Az évforduló napjaiban az új pionírok leteszik az ünnepi esküt, sok iskola tanulói munkakötelezettségeket ajánlanak fel. (ČTK) J. A. Komenský Opera didactica omnia című műve megjelenésének 300. évfordulójára az UNESCO kiadta a na«y cseh pedagógus válogatott munkáit. (K) A prágai Nemzeti Színház művészei nemrégen Dvorák Sellöjében Velencében szerepeltek. A cseh művészeket ebből az alkalomból Spanyolországba is meghívták. Ügyszintén meghívták Spanyolországba a Nemzeti Színház egész balettkarát. (ČTK) Suchoň örvény című operáját eddig öt külföldi színház mutatta be. Az opera bemutatását tervbe vette egy svédországi, romániai, szovjetunióbeli és magyarországi színház is. Érdeklődést tanúsítanak a svájci és olaszországi szakemberek is. (ČTK) A Szlovák zene 40 éve című ciklus záró hangversenyén készült felvételünkön Mózsi A. koncertmestert láthatjuk L. Slovák karmester társaságában (J. Herec felvétele) (Folytatás a 7-ik oldalról) Pavó segítségére, — általánosságokban beszélt: senkit sem említett név szerint ... — Azt mondta a „vállalatainkban", — mond ellent Duvalnak a föraktárnok, — a vállalatainkhoz tartozik a mi fürésztelepünk is ... — Hagyja csak, bátyó, — köszöni meg az elnök a segítséget, — erre a két vagy három úrra, — mutat rájuk az ujjával, — igazán nem gondoltam. Nem egypár egyénről van szó, akik, mondjuk, lopnak vaav vesztegetéseket fogadnak el. Valamennyi tolvajról, gazemberről és pernahajderről van szó az egész köztársaságban. Ma azért sztrájkolunk, hogy elvigye őket az ördög! De, — a Sehnárék Pavója haragos pillantást vet a fiirésztelepi „szentháromság" felé, - ha már az „uraink" megsértődtek és magukra veszik az általános bűnöket, és azt akarják, hogy előttetek, munkástestvéreim, bocsánatot kérjek tőlük, akkor hiába várnak: nem fogom kérni őket, hogy legyenek olyan szívesek és bocsássanak meg nekem... Nem fogom kérni őket azért, mert igenis lopnak és megvesztegethetők! A három megvádolt hivatalnok egyszerre fölpattan, mintha darázs csípte volna őket, a munkásság felhördül. — Jól van Pavó, csak adj nekik! — kiáltja Oncsó Ondró és látszik rajta, hogy kész bármikor közbelépni, ha szükség volna rá. Kezét a nadrágja zsebébe dugja, lemászik az emelvényről és ebben a percben még azt is megbocsátja az elnöknek, hogy félbeszakította a beszédét. — Csak üljenek le nyugodtan az „urak". Nekünk ugyan csak polgári iskolánk van, a bölcsességünket a Pravdából meg kommunista brosúrákból szedtük össze, az is lehet, hogy maguk, érettségizett emberek butáknak és műveletleneknek tartanak bennünket, de — a kezünk tiszta! Ezt maguk nem mondhatják, — harsogja Sehnárék Pavója, — mert maguk — piszkosak! — Fajankó! Vörös toportyánféreg! — ordít a főraktárnok és a szavai úgy pattognak, mintha géppisztolyból lőné ki őket. Felugrik és ökölbe szorított kezekkel siet ciz emelvény felé. De azonnal hátrálni kezd, mert Oncsó Ondró kirántja a zsebéből a kezét és — revolver villog benne. A munkások felszisszennek és önkéntelenül lehajtják a fejüket. Oldalról Hlisztony Ondró terem a főraktárnok mellett. Olyan, mint valami — ősember. Sehnárék Pavója megragadja Oncsó Ondró kezét, Múcsináék Pavója hátulról elkapja Hlisztonyt. — Mit csinálsz! Megbolondultál? Hlisztony vadul felüvölt, Oncsó pedig haragosan dünnyögi: — Mit piszkolódik! — Piszkolódik, mert — tolvaj! — Kuss! — kiáltja a főraktárnok és széles fenekével visszahuppan a deszkarakásra. — Szekérszámra árusítja a deszkát meg a gerendát: Mikulának egy szekérrel, Janovcsiknak kettővel, Zoba Ondrónak eggyel, Brodnóba is elkótyavetyélt egypár szekérrakományt, no meg Lehotkába és Knyazovóba is... Sok mindent kiszimatoltam, amikor egy kissé a körmére nézhettem. A könyveket és a kimutatásokat is meghamisította... A sápon pedig megosztoztak mind a hárman — akár a rablók ... — Hazugság1 aljas hazugság! — Ezért majd a bíróság előtt fogsz felelni, — dadogja sápadtan az igazgató, — ekkora aljassággal világéletemben nem találkoztam, mint ami abból a — mutat Pavóra — szörnyetegből árad! És efféle gazemberek elnökölnek az üzemi bizottságban! Pfuj! — A hrusty'mi kommunista titkárságon írták le neki az egészet, ott gyártják a rágalmakat a becsületes emberekről... — Csendesebben, tisztelt vezetőség, ez még nem minden. A kommunista titkárságon nem tudnak semmiről. Ha tudnának, maguk most valahol máshol ösücsülnének, nem pedig itt, a munkások között. Veverica Zsofka kisasszony, aki éhbérért dolgozik az irodában, sok mindent elmondhatna, ha nem féltené a falat kenyerét. Éppen ezért nem hívom őt tanúnak. Csak az érdekelne, mennyi jutalmat kapott az igazgató úr a két svéd gatter .,megmentéséért", — mutat Pavó a qépekre. — Azt tudom, mennyit kapott a főmérnök. Azt is, hogy mennyi jutott az erdóigazgatósági mérnöknek. De nem tudom pontosan, húszezer vagy csak tizenötezer korona csöppent-e az igazgató úrnak... — Ez már túlmegy minden határon, kulcsolja össze az igazgató a két kezét és érzi, hogy az utolsó csöpp ereje is cserbenhagyja. — A határt még nem értük el, — adja meg áldozatának a kegyelemdöfést az elnök és szeme lázasan csillog, — kíváncsi vagyok, mennyi pénzt kapott Duval István, mennyit fizettek ki Oncsó Istvánnak, a boldogult Tyapaj Jozsónak meg a másik három munkásnak, akik elrejtették a gépeket ... Hisz maga igazgató úr, csak a felszabadulás után jött rá, hogy a gatterek a téglarakások alatt vannak! — Hogy a ménkű csapjon belétek! — sóhajt hangosan Oncsó István és megnyalja kiszáradt ajkát, — fiát pénzt is fizettek érte! — Fizettek ám, bátyó! — válaszol az elnök, — de nem magának, sem pedig Duval Istvánnak, de még az öreg Tyapaj bátyának sem. Legalább neki adhattak volna valamit. Elküldhette volna a másik fiát a Tátrába. Talán a boldogult Jozsóért kapott pénzen megmenthette volna Márton életét... , A munkások felindulnak, hangosan szitkozódnák és megvető pillantásokkal kísérik a főraktárnokot és a könyvelőt, akik a magatehetetlen igazgatót kivezetik a csarnokból. Rosszul lett. Utánuk futna Veverica Zsófka is, de Oncsó Ondró elkapja a lány kezét: — Te ne menj el, Zsófka, — biztatja az ellenkező és pityergő lányt az elnök, — te közénk tartozol. A riadtszemű kisasszony marad és időnként szipogva megtörli az orrát. Duval István felolvassa a határozati javaslatot, amelyet még a sztrájk előtt szövegeztek meg az üzemi bizottság ülésén. Most még egy utolsó, tizedik ponttál egészítik ki: — Követeljük, hogy az erdei közbirtokosság brodnói fűrésztelepéről azonnal bocsássák el és büntessék meg az eddigi vezetőket és állítsanak a helyükre politikailag és erkölcsileg kifogástalan embereket. (Részlet a Falu a hegyek alatt című regényből.) VOVA JÓL MEGTERMETT, erős fiú volt. Mindenki félt tőle. De volt is miért. Barátait folyton elagyagugyálta. a lányokra parittyával lövöldözött. A felnőtteket bosszantotta. A Puska kutyust a farkánál fogva rángatta. A macskának a bajszát cibálta. A sündisznót folyton üldözte a szobában és arra kényszerítette, hogy a szekrény alatt kuporogjon. De nagyanyjához is goromba volt. Vova senkitől és semmitől sem félt. És erre nagyon büszke volt. Csakhogy büszkesége igen hamar letört. Egy-kettőre bekövetkezett, hogy a fiúk nem akarták vele játszani, egyszerűen faképnél hagyták. Csináljon, ami jólesik, egyedül. A pátékba sem vették be. Vova a lányok után futkosott, de a legszelídebb és a legrendesebb kislány is hátat fordított az ilyen durva fiúnak. Vova a kutyával próbálkozott, de az kisurrant a nyitott ajtón és elszelelt. A macska meg sem várta, fenn termett a szekrény tetején és dühösen villogtatta rá zöld szemét. Haragudott Vovára. Vova gondolt egyet és a szekrény alól ki akarta kotorni a szúrós sündisznót. De hol volt az már. Elszökött a szomszédba, ahol egy jó gyerek gondját viselte. Vova szomorúan odasompolygott nagymamájához, de a megsértett anyóka rá se nézett feleselő unokájára. A sarokban stoppolta a harisnyákat és zsebkendőjével könnyes szemét törölgette. És bekövetkezett a rosszak rossza, ami Vovát csak érthette: egyedül, teljesen egyedül maradt. KIS EZERMESTER Hogy a lányok kívánságát is kielégítsük, ezúttal nekik kedveskedünk. Minden házban akad ócska rongy elég. Nos, hát csináljunk állatokat belőlük, kistestvéretek bizonyára megörül nekik és nektek is kedvetek telik a munkában. Lássunk csak hozzá! Ha megtetszik a mellékelt rajzon valamelyik állat, vegyetek elő egy darab vastagabb gyapjú-, vagy kalapplüssrongyot, de nagyon szép állatokat csinálhattok viaszkosvászonból, vagy igelitből is. A megfelelő mintát másoljátok át olyan nagy papírra, amiKirándulásra készült az egyik iskola. A gyerekek előbb kettős sorba, majd hármas, négyes, ötös és hatos sorba álltak, de mindannyiszor maradt egy gyerek, akinek nem volt párja. Odajött a tanító elvtárs, megszámlálta a gyerekeket és hetes sorba állította őket, Így aztán nem lógott senki a sorok végén. Találjátok ki, hányan sorakoztak a kirándulásra? HAT DARAB háromszöget láttok itt. Rajzoljátok le nagyobbra, vágjátok szét a háromszögeket és csináljatok belőle egy négyzetet. Sikerül? Tudjátok-e melyik ország címere? lyen nagy állatot akartok csinálni, gondosan vágjátok ki, az így nyert mintát tegyétek rá a rongyra és máris kezdhetitek a szabást. A kiszabott részeket színes pamuttal szegjétek be és varrjátok össze. El ne felejtsétek egy kis nyílást hagyni, amelyen át vattával kitömhetitek az állatot. Most már csak piros gombból szemet varrjatok neki és elkészült a cica, a kutyus vagy a ló. Egy-két szabad óra alatt egész kis állatkertet készíthettek rongyból. I Ük ny&iteJz J ,| Á héten Konecsnl Ilona nagyfödémes: harmadik osztályos tanuló rajzát Közöljük Egy szép könyvet postán küldtünk neki Akik jól sikerült rajzot küldenek a Gyermekvilágnak, türelmesen várjanak, ök is sorra kerülnek. A fejtörőt nagyon sokan helyesen megfejtették. Mint máskor is, most Is töbt helyes megoldása volt mindkét rejtvénynek. (Mi a megfejtésnek csak egyik módját közöljük.) Sorshúzással könyvet nyertek: Cslzmadii Ibolya, (Farkasd) és Vencel Mihály (Ipolyság). Dicséretet kapnak: Hindy Júlia (Léva), Matyus László (Csallóközaranyos) György Kató (Ragyolc), Haris Edit (Naszvad) és Nagy Ilona (Mulyad) tanulók. Kérünk benneteket, hogy a Gyermekvilágnak küldött leveleket pontosan címezzétek Címünk: Oj Szó szerkesztősége. GYERMEKVILÁG — Bratislava, Gorkého 10. ÉPÜLŐ SZÉP HAZÁNK Múlt heti fejtörőnk megfejtése ÍM ILYE IV FÜ.MFKET lát h of isiik nzislihen ď napokban? UJ SZÖ 8 * 1958. február 22.