Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-18 / 49. szám, kedd

Kiéleződnek az ellentétek C 1948 február közepén rendkívül ]• kiéleződtek a kormány kommunista t* tagjai és a reakciós pártvezérek, miniszterek közötti ellentétek, melyek a kormány előtt álló égetően sürgős feladatok megoldatlanságában nyilvánultak meg. ' A Központi Szakszervezeti Tanács február 12-i elnökségi ülésén határozatot hozott, hogy február 22-ére összehívja ÍZ üzemi tanácsok és szakszervezetek küldötteinek kongresszusát a következő feladatok megtárgyalására : „Dönteni kell arról, hogyan tegyük lehetővé a különböző kategóriájú alkalmazottak követeléseinek fokozatos teljesítését a korona értékének veszélyeztetése, infláció és a drágaság veszélyének előidézése nélkül; hogyan javítsuk meg a nyugdíjasok helyzetét a nemzeti biztosítás gyors megvalósításával ..., hogyan hajtsuk végre a további államosítást az élősdi nagykereskedelem megszüntetésével... — áll az elnökség határozatábaji. Másnap, a kormány ülésén a nemzeti biztosítás törvényjavaslatát kellett volna tárgyalni, de a nemzeti szocialista miniszterek megvádolták a nemzetbiztonsági testület országos parancsnokát, hogy a kormány tudta nélkül átszervezést hajt végre. Tulajdonképpen 8 magasrangú tiszt áthelyezéséről volt szó, a reakciósok azonban — mint mindenben — itt is gátolni akarták a kormány munkáját. Nősek kommunista belügyminiszter nem hajtotta végre a távollétében, a reakciós miniszterek többsége által hozott határozatot, mely szerint meg kellett volna szüntetnie a nemzetbiztonsági testületben eszközölt változásokat. A belügy élén kommunista állott, aki nem hagyta a reakció által korlátozni minisztériuma érintethetetlen jogkörét. Február 16-án a járási parasztbizottságok üléseztek és február 28-ára és 29-ére összehívták a parasztbizottságok országos kongresszusát, hogy tárgyalja meg az új földreformot és azokat a mezőgazdasági törvényeket, melyeknek végrehajtását a reakció egyre halogatta. A tömegek támogatását bizonyítja az a tény, hogy ebben az időben az üzemek és falvak dolgozóitól naponta százával érkeztek levelek a Központi Szakszervezeti Tanácshoz és a Földművelésügyi Minisztériumhoz. Leveleikben a dolgozók követelték a további államosítást és a földreform gyors végrehajtását. Mit hozott a Februári Győzelem a királyhelmeci járásnak A királyhelmeci járásban összesen 14 millió korona részesedést osztottak szét a zárszámadásokon az EFSZtagok között. Ebből Kistárkányban 1 millió 214 ezer, Nagygéresen 1 millió 534 ezer. Bácskán 455 ezer, Szentesen 804 ezer, Bodrogszerdahelyen 854 ezer, örösön 540 ezer, Perbenyíken 597 ezer, Leleszen 1 millió 500 ezer, Kisgéren 1 millió 350 ezer, Bolyon 885 ezer, Zétén 704 ezer, Pólyán 445 ezer és Radon 212 ezer koronát. Most, amikor az ország dolgozó népe a Februári Győzelem tízéves évfordulójának megünneplésére készül, felmerül a dolgozó emberek gondolatában az elmúlt tíz év eseménye. Ha az eseményeket hűen akarjuk mérlegelni, vezessük vissza gondolatainkat az első és második világháború közötti időszakra. Akkor is jó földek voltak a királyhelmeci járásban, megtermett a búza, zöldség, szőlő és gyümölcs, mégis nyomorgott a dolgozó parasztság többsége, gyakori vendég volt a falvakban a végrehajtó. Nem egy viharos bérharc zajlott le a járásban az aratás és cséplés ideje alatt a tizedik vagy tizenkettedik keresztért. A szentesi kőtörőben is nem egyszer állt a harc az embertelen bérek ellen. Hányszor vonultak be a falvakból a föld nélküli parasztok, munkások és törpegazdák a járási hivatal elé munkát és kenyeret követelni. Bodrogköz népe már a kapitalista világban felismerte, hogy ki a nép barátja és jótevője. Azért a választásokon a kommunista párt jelöltjeire szavazott. Abban az időben járásszerte ez a nóta járta: „Hogyha éhen akarsz halni, jer Helmecre dolgozni, hétkoronás napszámból kell megélni." A felszabadulás, de főleg a munkásosztály győzelme 1948 februárjában megvalósította a parasztság évszázados álmát, hogy a föld azé legyen, aki megdolgozza. így valósította meg a kommunista párt az általa vezetett harcot a gyakorlatban. Ma, néhány év távlatából természetesnek tartja mindenki a járásban, hogy itt alakultak meg az első szövetkezetek, 1957-bén az egész járás 100 százalékban a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett. Évről évre jobb a gazdálkodás a szövetkezetekben, sok millióval emelkedett a szövetkezeti tagság közös vagyona és fokozódott a szövetkezeti tagság jóléte. Az utóbbi hét év alatt felépült gazdasági épületek sokasága a szövetkezetekben, az új családi házak és festett vaskerítések, a villanyhálózat kiszélesítése, közép- és szakiskola létesítése, kultúrházak építése igazolja, hogy hazánkban a Februári Győzelem a CSKP vezetésével jólétet teremtett a parasztság hajlékaiban is. Mózes Sándor, Kassa Hogyan gondoskodik államunk a dolgozók egészségéről A felszabadulás óta nálunk fokozatosan bővült az egészségügyi berendezések hálózata, az egészségügyi dolgozók szakkáderei felnőttek és az egészségügyi gondoskodás olyan rendszere épült ki, amely a dolgozóknak díjtalan egészségvédelmet biztosít az orvosi tudomány legújabb vívmányai 'alapján. ' A kórházi ágyak száma Szlovákiában .1937-ben 9169 volt, 1957-ben számuk 21 370-re emelkedett. Míg 1937-ben a kórházakban alkalmazott orvosok számából 318 orvos jutott Szlovákiára, ami 16%-nak felel meg, 1956-ban már 1229 volt a számuk, ami az orvosak országos létszámának 23,8 %-át teszi ki. 1949-ben az egészségügyi dolgozók száma Csehszlovákiában 51 229 volt, pbből Szlovákiában 10 412. Ez a szám 1956-ban Csehszlovákiában 102 768-ra, S :!ovákiában 24 266-ra emelkedett. ' Az orvosi gondoskodás nemzetközi Összehasonlításánál nem az orvosok abszolút száma döntő, hanem ez egy orvosra eső lakosok száma. Míg 1949Ben egész Csehszlovákiában 1100 és Szlovákiában 1619 lakos esett egy orvosra, 1956-ban egész Csehszlovákiában már csak 684 és Szlovákiában 799 l,akos jutott egy orvosra. Ez azt jelenti, hony Szlovákia az orvosi gondoskodás tekintetében túlhaladja Belgiumot, hol 1954-ben 951 lakos jutott egy orvosra, Svédországot (1328), Japánt (978), Kanadát (948), Dániát (905), Franciaországot (976), Hollandlát (978), Nagy-Britanniát (1858), nem beszélve az országos színvonalról, ahol a Szovjetuniót és Ausztriát kivéve túlszárnyaltuk a világ összes államait. A csehszlovákiai egészségügyi dolgozók több mint százezres hadserege sikeres harcot folytat köztársaságunk dolgozóinak egészsége érdekében, ami a legjellegzetesebben az egész lakosság, a csecsemők és újszülöttek halandóságának csökkenésében mutatkozott meg.. Az egész lakosság halandósága (1000 lakosra) 1948-ban egész Csehszlovákiában 11,5, Szlovákiában pedig 11,9 volt; ez a szám 1957 szeptemberében egész Csehszlovákiában 8,6-ra, Szlovákiában pedig 7,4-re süllyedt. A csecsemőhalandóság (1000 élveszülöttből 1 éves korig elhaltak száma) 1948-ban egész Csehszlovákiában 83,5, Szlovákiában 109,5 volt; 1957 szeptemberében egész Csehszlovákiában már csak 25,9-et és Szlovákiában 31,6-ot mutattak ki. Az újszülöttek halandósága (1000 élveszülöttből 28 napon belül elhaltak száma) 1948-ban egész államunkban 37,7, Szlovákiában pedig 109,5 volt; 1957 szeptemberében ez a szám egész államunkban 12,7-re, Szlovákiában pedig 13,4-re zsugorodott. Ebben a szép eredményben az orvosokon és egészégügyi dolgozókon kívül osztoznak a gyógyszeripari és a több' egészségügyi intezmények, melyek gyors ütemű fejlesztését népi demokratikus rendszerünk tette lehetővé. Dr. R. Štrbík, a Szlovák Statisztikai Hivatal dolgozója iZjí J szó Fejlődik Fülek környéke Almágy község dolgozói a nemzeti bizottságba való választások idején talán nem is gondoltak akkora fejlődésre községük életében, milyen már most észlelhető. A helyi nemzeti bizottság tagjai igen jó munkát végeznek, amit az a tény bizonyít, hogy okos, céltudatos agitációval elérték, hogy a falu dolgozó parasztjai a múlt év őszén egy emberként a közös gazdálkodást választották. Azóta tovább szilárdult a HNB és az EFSZ közötti kapcsolat. A szövetkezet első volt az állatok összpontosításában, élen járt az őszi munkák elvégzésében. Ma pedig ott tartanak, hogy lerakták a 214 000 korona értékű tehénistálló alapjait. Az építkezések jelentős részét saját erőforrásaikból valósítják meg. A HNB jó munkája más téren is észlelhető. A község fejlődési terve 450 000 korona értékben kéttantermes iskola építését irányozza elő. A Z-akció keretében a HNB elérte, hogy az iskola falai már állanak, s hamarosan a tető felrakására is sor kerül. Az építkezésből a lakosság is szépen kivette részét. Galamb Géza 40 órát, Bálint Lajos, Nagy Barna, Lőrinc Károly és még sokan mások 32-32 órát dolgoztak le társadalmi munkában. Ez év folyamán Almágy községbe bevezetik a villanyt. Az elmúlt évek folyamán a község kultúrházat is épített, ami arról tanúskodik, hogy a lakosság minden erejével támogatja a HNB célkitűzéseit. A füleki járás másik községében, Ragyolcon, a járás egyik legszebb kultúrházát építették fel. A falu kultúrtevékenysége azonban csak a színdarabok betanulásában merült ki. Az utóbbi időben mintha javulás állott volna be a kultúrélet fejlődésében. Komoly eredményeket ér el a CSEMADOK helyi szervezete. A Sevillai borbély című színművel már több környékbeli községben sikeresen szerepeltek. A kultúrotthon működését illetőleg Lőricz Katalin tanítónő munkáját szükséges kiemelni, aki nagy odaadással végzi feladatát. Az iskolás gyermekeken keresztül népszerűsíti a könyvtár jó könyveit. A község dolgozói gazdag műsorral készülnek a Februári Győzelem évfordulójának megünneplésére. Ezekben az előkészületekben a helyi CSISZ-szervezet jár élen. Agócs Vilmos, Ajnácskő A villany sem fog hiányozni Perbenyik egy része 3—4 évvel ezelőtt nagyon elhanyagolt volt. Nem törődött a homokgödör tájékával senki. Es jöttek az első „fecskék", akik lerakták családi fészküknek alapköveit. Utána jöttek a többiek. Házak házak után nőttek ki a földből, s csakhamar be is költöztek a szövetkezeti tagok és vasúti munkások. Ma e hely Perbenyik büszkessé^e. Szebbnél-szebb meleg kis otthonok, kertecskék, ahol a gazdaasszonyok kitermelhetik saját szükségletükre a zöldségféléket. A faluszépítő akció keretében új utakat építenek. Ez is bizonyítja, hogy Perbenyik lakossá"-" a szebb és boidogabb jövő felé vezető úton halad. De egy nagyon fájós hiányosságban szenvedett ez az új lakótelep. Nem volt Villany. Ez a seb is begyógyul. A helyi nemzeti bizottság elhatározta a villany bevezetését. A munkálatok 1958. február 3-án kezdődtek meg. Az itteni lakósok a szerelőkkel együtt ássák be az oszlopokat. Segítenek iiat&lök és öregek, hogy minél hamarább készen legyenek. A szerelők pedig megígérték, hogy három nappal a határidő előtt teljesítik a beszerelési munkálatokat a Győzelmes Február 10-ik évfordulójának tiszteletére. Csordás Béla, Perbenyik. Lakásépítés a múltban és ma Az idősebb emberek gyakran mondogatják, hogy hosszú évtizedeken keresztül nem tudott a munkás olyan helyzetbe kerülni, hogy családjának házat építhessen. Pedig voltak nagy családok is és sokszor 6—7, vagy még több gyerek is együtt szorongott egv kisméretű helyiségben. Ez az egy helyiség képezte ugyanis az ebédlőt és a hálószobát is. A fontos az volt, hogy a család együtt legyen. A sokat emlegetett „régi jó világ" nem volt képes minden családnak lakást juttatni s hogy még most is lakáshiány van, az főleg azzal magyarázható, hogy a kapitalista rendszerben vajmi kevesett építettek. Ma községeinkben nem ritka eset, hogy teljesen új házsor épül fel. Nagyszaláncon például a felszabadulás óta több mint 40 családi lakást építettek. Iván Sándor, Kassa A Győzelmes Február megünneplésére készülünk E napokban alakulataink tagjai is visszaemlékeznek a februári eseményekre. Ez az évforduló feladataink még jobb teljesítésére kötelez, hiszen mi védelmezzük azokat a vívmányokat, melyeket dolgozó népünk a munkáshatalom megszilárdításával 10 évvel ezelőtt birtokába vett. Ifjúsági szervezetünk ez idő szerint a győzelmes évforduló megünneplésének előkészületeit szorgalmazza. Ebből az alkalomból versenyt hirdettek, amelynek győztesét 600 korona jutalomban részesítik. Az eddigi értékelés szerint a megfigyelők csoportja bizonyul a legjobbnak. A győzelmes évforduló tiszteletére egyéni kötelezettségvállalások is születtek. Bager elvtárs 10 új CSISZ tag szerzésére vállalkozott. Grif lik elvtárs meg öt katonát készít elő a Fučik-jelvény megszerzésére. Mató Pál, közkatona Mindennapi munkájuk j útmutatójává vált a párt levele A bratislavai haójavitók négy hajó átépítésével évente 10000 tonna szenet takarítanak meg Valahogyan átvitt értelemben a bratislavai hajójavító-üzem technikusait, munkásait is bányászoknak képzelem, amióta megismerkedtem velük. Pedig lehet, hogy sokan közülük még nem is voltak a föld mélyében. Ott dolgoznak ők a tervező irodákban, meg a régi, javításra szoruló hajókon végzik az újjáépítést. Akkor is dolgoznak az uszályokon, vontatógőzösökön, mikor a januári szél kicserzi az arcbőrt, mikor a Duna vizét jégpáncél borítja. Mert ez az ő fő munkaidejük. A tél. Ilyenkor a hajók bemennek a javító védett vizére, hogy mikorra megindul a forgalom, megfiatalodva szelhessék a folyam vizét. — Több mint tízezer tonna szénmegtakarítást jelent a vállalatnak, hogy átépítjük az üzem négy hajóját szénnel való tüzelésről nyersolajjal való üzemeltetésre — mondja Vitalos elvtárs, az igazgató, mikor az átépítés előnyei után érdeklődöm. Régebben minden út előtt vagonszámra nyelte el a hajó szénraktára ezt az értékes tüzelőanyagot. Nagy hasznot jelent ez mindnyájunknak, de fűtőink tudják ezt legjobban értékelni. Az átépítéssel az ő munkájuk is sokszorosan könnyebbé vált. Eddig óránkint 6 — 7 mázsa szenet kellett a fűtőnek kétszer átlapátolnia 50 — 60 fokos melegben. Utána még ki kellett tisztítania az elégés után felgyülemlett salakot. — Ez mind a fűtő munkája volt. Az Orava vontatógőzösön például évente 3300 tonna szenet tüzeltek el a fűtők. Mostantól kezdve a fűtőknek csak az égőket kell ellenőriznie, ami lényegesen [ könnyebb munka, mint a szénlapátoi lás. i A hajósnép sok mindenfélét lát, i mialatt végighajózza, évente több| ször is a Dunát. Meglátták, hogy a i román hajókról fokozatosan eltűnik j a szénnel való fűtés, majdnem mini den vontatóba nyersolajégőket sze[ relnek be. És ahogy a román hajósok I mondták, kitűnően bevált az újítás. A bratislavai tervező technikusoki nak is fülébe jutott ez az újítás, j Nemsokára felvetődött nálunk is a i szénfütésű hajók nehéz nyersolajjal [ való fűtésének kérdése. A mai napig i Bratisíavában már három hajót szé[ reltek át: a Zemplint, Oravát, Šarišt; ia negyedik, a Liptov pedig márciusi ban készül el. A hajók átépítési ter| vét még a pártlevél kiadása előtt kii dolgozták. Már azért is örvendetes ] tény ez, mert a hajójavító dolgozói i igazi jó gazdaként kezelik a rájuk j bízott vagyont, érzik, hogy övék a I köztársaság gazdagsága, biztatás i nélkül is igyekeztek azt gyarapítani. A párt levelére is kommunistákhoz i illően válaszoltak. Elhatározták, hogy j a Detva gőzöst átszerelik, úgyhogy ,távhajózásra is alkalmassá váljék, i A Detvát eddig csak kavicsszállításra j használták, átszerelés után egyik legi nagyobb teherbíróképességű vontató| gőzösünkké válik. A párt levelével kapcsolatos hozzászólások — ahogy azt már ma is j látják az üzem alkalmazottai — teriraékeny talajra találtak. Egyik ilyen i égető kérdés a dolgozók munkába[ szállítása volt. Mi tagadás, a vasút és i és az autóbuszüzem nem a legjobban j teljesítette feladatait. Hozzászólái sukkal elérték a kikötő munkásai, [ hogy ma már időveszteség nélkül szállítják őket a munkahelyre és haza. Javaslatukat, hogy a napról napra nagyobbodó üzem kapjon egy fémöntő berendezést, szintén megvalósítják, hogy sikerüljön régi álmuk: önállóan is tudjanak hajót építeni. K. T. M. MELK ÉS MÄUTHÄUSEN 1945 januárjában kezdődött a hatalmas szovjet offenzíva, mely viszszatarthatatianul söpörte el útjából a fasiszta német és magyar hadseregek maradványait. Várható volt a német fasizmus közeli veresége. Szlovákiában ekkor Tisóék kormánya újabb aljas gaztett elkövetését tervezte. A börtönökben sínylődő politikai foglyokat, elsősorban a kommunistákat akarta eltenni láb alól, nehogy élő tanúk maradjanak, akik bizonyíthatnák a különféle galádságok elkövetését. Ugyanakkor ezzel gyöngítették volna a kommunista és antifasiszta mozgalmat. A kommunista foglyok egy része a leopoldovi fogházban tartózkodott. Ezeket kiadták a Gestapo-nak és innen őket az SS-emberek és Hlinkagárdisták a bratislavai fogházba szállították. (Široký és Duriš elvtársaknak sikerült már korábban megszökniük a fogházból.) Tizennégy nap múlva, február 13-án a kora hajnali órákban kb. 260 politikai foglyot hatalmas ponyvával letakart teherautókba kergettek, melyek állig felfegyverzett SS emberek felügyelete mellett elindultak nyugat felé. Az összebombázott Bécsen keresztül hajtottak, majd Melk városához érkeztek. Itt a gépkocsioszlopot angol-amerikai repülőgépek támadták meg és gépfegyverekkel lőtték azt. Négy gépkocsit eltaláltak s szörnyű pusztítást végeztek. Vagy 25-en azonnal meghaltak, köztük Ladislav Lečko, Alexander Kaiser, Vojtech Kohn, Jozef Reichel, Alojz Strachota. További húszan súlyosan megsebesültek mint pl. Karol Černocky. Alexander Markuš, Ján Osoha, Szabó István, akiket első segély helyett az SS-ek meggyilkoltak. Másnap a fogolyszállítmány a hírhedt mauthauseni koncentrációs táborba érkezett. A táborban az éhség és rossz bánásmód következtében további jó elvtársak pusztultak el, így Ambos Géza, Ladislav Exnár, Eugen Guderna, Szobel Zoltán, Ferdinánd Zimbauer és mások. Csak kevesen érték meg a felszabadulást és azok is megtörve, betegen tértek haza. Hasonló sors ért még néhány politikai foglyokból összeállított szállítmányt, amelyeket Tisoék a felszabadulás előtti napokban rzintén kiszolgáltattak a fas'szta németeknek. A háború után a hős halottak egy részét exhumálták és a bratislavai csalogányvölgyi temetőben eltemették. Azóta minden évben kegyelettel megemlékezünk Szlovákia Kommunista Pártja e nagy halottairól. Február 18-án, kedden 19.30-kor rer.dezi a Fasisztaellenes Harcosok Szövetségének Városi Bizottsága a Szlovák Komenský Egyetem aulájában „Melk-Mauthausen" elnevezésű kulturprogramos emlékestiét. Az illegális kommunista párt funkcionáriusainak tömegsírját szerdán, február 19-én 11 órakor koszorúzzák meg. 0.1 SZO 5 ä 1958. február 18.