Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-18 / 49. szám, kedd

I Királyok szövetsége az esemé­Milyen erők hívták életre a Kö­zép-Kelet új államszövetségét, Jor­dánia és Irak egyesülését? Hoz-e ez valami változást a közép-keleti , erőviszonyokban? A KÖZÉP-KELETEN hihetetlen gyorsasággal követik egymást a poli­tikai események. Nomrég tanúi vol­tunk az Egyesült Arab Köztársaság megalakulásainak, ma hírek érkeznek egy új államszövetségről, Irak és Jor­dánia egyesüléséről. Milyen politikai erők mozgatják ezeket nyeket ? A második világ­háború óta az arab államok nemzeti felszabadító moz­galmának erősödé­sével fokozódott az imperialista nyo­más is a világ e tájára. Egyiptom és Szíria a Közép-Ke­let fejlettebb or­szágai és nemzeti burzsoáziájuknak az imperialistaelle­nes harcban, az ország önállóságá­ért folyó küzde­lemben sikerült le­számolnia a feudá­lis uralkodókkal és a következetes po­zitív semlegesség útjára léptek. Ez természetesen szálka volt a Nyu­gat szemében, és Egyiptom ellen nyílt háborút provo­káltak ki, Szíria ellen pedig csak a Szovjetunió határozott fellépése aka­dályozta meg az agressziót. A Közép-Kelet feudális országainak királyai elkeseredetten harcolnak or­szágaik haladó erői ellen. Saját ha­talmukért rettegve, Nyugat-barát po­litikát folytatnak és az ország gaz­dasági talpraállítása, a pozitív sem­legesség helyett, erősen fegyverkez­nek. Ezen az úton Irak jutott a leg­messzebb, amely tagja lett a Bagdadi Paktumnak (a paktum egyetlen arab tagállama) és gazdasági kincseit ki­szolgáltatja a külföldi monopóliumok­nak, területét pedig katonai támasz­pontoknak. A másik királyság, Jor­dánia elfogadta az Eisenhower-dokt­rinát, szembefordult az imperialista­ellenes Egyiptommal és Szíriával s minden erővel üldözi az ország ha­ladó erőit. A Közép-Kelet harmadik királya, J. Szaud diplomatikusan jobb­ra-balra kacsintgat és az államháztar­tást a gazdag olajmezőket használó külföldi monopóliumok juttatásaiból tartja fenn. Az Egyesült Arab Köztársaság meg­alakulása az egész arab világra, az 'ősidők óta arab egységről álmodozó tömegekre óriási hatást gyakorolt. Ezért a nyugati hatalmak sugalmazá­sára gyorsan nyélbe ütöttek egy el­lenálló szövetséget. Kire támaszkod­hattak volna másra, ha nem a két királyra, akiket különben családi kap­csolatok is összefűznek. Megalakult hát az Egyesült Arab Köztársaság ár­nyéka — Irak és Jordánia szövetsége. A szövetség főbb alapelvei a követ­kezők: Mindkét királyság úgy marad, ahogy van, az ország feje az iraki király, helyettese pedig Husszein jordán ki­rály. Az ország fővárosa hat-hat hó­naponként hol Bagdad, hol Amman lesz. Mindkét állam előzetes kötele zettségei, szerződései érvényben ma radnak és az új szerződesek mindkét országra kötelezőek. Lépéseket tesz nek a külpolitika, a hadsereg, a vám­rendszer és az iskolaügy egyesítésére. Leghamarább a pénzügyi és gazdasági kérdéseket rendezik. A közös parla­mentben felearányú lesz a képviselet. Természetes, hogy Nyugaton és fő leg Washingtonban örömmel fogadták az új szövetséget, hiszen az a közép­pcMi/m ttfiti ^ trít i ržTTfTrsaT OMMMm keleti amerikai politika érvényesítésé­nek biztosítéka. Szaúd-Arábia azért nem csatlakozik a királyi szövetség­hez — a nyugati hírügynökségek sze­rint — mert Irak tagja a Bagdadi Paktumnak. A török lapok úgy tudják, hogy Fejszál iraki király megígérte, hogy amint lehetséges (azaz a követ­kező évben), kilép a paktumból, ha Szaúd-Arábia hajlandó csatlakozni a szövetséghez. A világsajtó hírmagyarázói úgy lát­ják, hogy egyelőre a királyok szö­vetsége nem több a puszta formalitás­nál, mert az egész arab világban nap­ról napra népszerűbb az Egyesült Arab Köztársaság imperialistaellenes sem­legességi politikája. Az A1 Ahram ezt írja: Bizonyíté­kokat akarunk arra, hogy az Irak- és Jordániai Unió az arabok érdekeit szolgálja és nemcsak manőver az Egységes Arab Köztársaság megalaku­lása ellen. Bizonyítékokat akarunk, hogy ez a szövetség nemcsak azért jött létre, hogy megvédje a királyok trónját. Hogy milyen nagy tekintélye van az Egyesült Arab Köztársaság­nak, bizonyítja az a jelentés is, amely szerint az iraki tömegek követelik, hogy Irak csatlakozzék az Egységes Arab Köztársasághoz. Szíriai sajtóiro­da jelentése szerint Rava és Anneh városokban több mint 80 embert le­csuktak a tüntetésekben való részvé­telért. A semlegességi politika sikere mellett szól az is, hogy Jemen rövi­desen csatlakozik Egyiptomhoz és Szíriához. A jordániai-iraki szövetség tehát igen gyenge segítség a gyarmatosí­tóknak, mert a Közép-Kelet népei elítélik az imperialisták szekértőiéit, akár önállóak, akár államszövetségre lépnek. Szeparatista klikk „alkotmányos kormánya" Szumatrán Az utóbbi napokban hírek érkeztek az indonéziai helyzet kiéleződéséről és a szeparatista kormány megalakulásá­ról Szumatrán. Mi rejlik e hírek mö­gött? MIÓTA INDONÉZIA nemzeti érdekeinek ' meqfelelően saját útjára tért, azóta eavre fokozódik az imperializmus intrikája, hogy ' Indonéziát letérítsék a semlegesséa és de­. mokrácia útjáról és nyugatbarát kormányt ültessenek nyeregbe. Az USA nemcsak • a holland gyarmatosítók Nyugat-Iriánban maradását támogatja, hanem a reakciós ' pártok tagjaiból bandákat szervezett és , ellátta őket fegyverekkel az orszáq rend­jének felforgatására és a reakciós erők • hatalomra juttatására. A sajtó beszámolt , arról is, hogy a dzsakartai amerikai nagy­• követ szervezte a katonatisztekből álló •közép-szumatrai szeparatista klikket, amely .egy hete ultimátumot küldött a Központi .kormánynak, követelve azonnali lemondását ŕs olyan kormány megalakítását, amelv "mindenben kiszolgálná a gyarmatosítókat, •üldözné a kommunistákat. Az ultimátum­mal egyidőben Dulles úr is „alkotmányos "kormány" megalakítását sürgette egy "saj­tóértekezleten, így akarta „erkölcsileg" tá­mogatni a szumatrai lázadókat. , Természetes, hogy Indonézia dolgozói ha­tározottan visszautasították a szeparatis­,ták akcióit, és Dulles úr beavatkozását az ország belügyeibe. A Saluh Indonesia ezt • irta: „A külföldről jövő minden beavatko­zást ellenséges lépésnek tekintünk." , Az indonéz kormány is határozottan el­utasította a lázadók ultimátumát és a négy ezredest: Husszeint, Szinbolont, Lu­bist, Bianokot kizárta a hadseregből és Dzsakartába rendelte őket, hogy felelje­nek tetteikért. A nyugati támogatást élvező és egyes közép-szumatrai katonai egységeket ke­zükben tartó szeparatisták azonban nem álltak meg a félúton és tegnapelőtt meg­alakították Szumatrán a szeparatista el­lenkormányt. Dulles úr bizonyára ilyen „alkotmányos" kormányra gondolt. Hiszen a klikk egyik vezetője Szjafrudin Prawi­renegara az új kormány egyik fő felada­tának tekinti a kommunista veszedelem elleni harcot, nyíltan elárulják az indonéi nép érdekeit, lemondanak Nyugat-Iriánról, nyugatbarát politikát követelnek és ebben a haladó erők barbár üldözésének idősza­kából jól ismert személyekre támaszkod­nak. Szukarno elnököt ázsiai útjáról hazatérve, otthon a szumatrai események híre fo­gadta. Szukarno hosszú ideig kitartóan bé­kés tárgyalásokkal igyekezett meggyőzni a szeparatistákat helytelen álláspontjukról, de ők cinikusan elutasítottak minden ész­szerű érvet. Most elérkezett az ideje az erélyes intézkedéseknek. Vagy kioperálják a fekélyt Indonézia testéből — és ezt kí­vánja a nép, — vagy pedig veszélyben fo­rog az ország függetlensége és valamennyi demokratikus vívmánya. Nem kétséges hogy Indonézia sokat próbált népe nem engedi hazáját eladni. ; Sz. B. I KOMMENTÁRUNK A csúcsértekezlet előkészületei Eisenhower új levele Moszkvában „a pusztába kiáltó szózata" < • Stassen lemondása után ® Pineaunak Az angol kormány hazárdjátéka A SZAKIET-SZIDI-JUSSZEF-l tra­gédia, a francia-tunlszi .kapcsolatok válsága, valamint a nyugati hatalmak között ezen események hátterében lezajlott éles ellentétek egy kis időre elterelték a világ figyelmét a nagy­hatalmaknak a csúcsértekezlet elő­készítésével kapcsolatban folytatott politikájáról. A francia légierők által a tuniszi határmenti községben el­követett vérfürdő következményeit még távolról sem küszöbölték ki és a jelenlegi első számú világprobléma ismét felmerült, mégpedig egyszerre több akcióval. Moszkvából és Washingtonból egy­idejűleg jelentették Eisenhower vá­laszának átadását N. A. Bulganyin legutóbbi üzenetére. Az amerikai vá­laszról szóló hír csaknem egyszerre érkezett annak a ténynek jelentésé­vel, hogy Harold Stassen távozik az USA elnöke leszerelési külön tanács­adója hivatalának éléről. Stassen, amint ismeretes a Kelet- és Nyugat közötti kapcsolatok egyes kérdései­ben rugalmasabb álláspontot foglalt el, mint Dulles államtitkár és az USA kormányának többsége. Emez, vagy amaz álláspont érvényesítéséért folyó lepletett harc hónapokon át folyt. Stassen vereségének jele már a múlt év tavaszán megmutatkozott, amikor őt az USA külügyminisztériumának, vagyis Dullesnek rendelték alá az ENSZ leszerelési albizottsága londoni tárgyalásainak idején. A vitás kérdés azonban csaknem egy évvel később dőlt el, amikor Dulles és a mögötte álló monopolista csoportok érvénye­sítették akaratukat. Azonban még most sem volna helyes Dulles politi­kájának „végleges" győzelméről be­szélni, mert az ellentétek Stassen távozása után sem szűnnek meg. Eisenhower legutóbbi Moszkvába küldött levelének tartalmát ismétlés­nek tartják és nem tételezik fel, hogy buzdító kezdeményezést foglalna ma­gában. Az amerikai diplomáciát a csúcsértekezlet összehívására a világ közvéleménye „készteti". Ezt az érte­kezletet egyes NATO-beli szövetsé­gesei is szorgalmazzák. Az ügynök­ségek egyelőre csak arra hívják fel a figyelmet, hogy Eisenhower állást foglalt az előkészítő tanácskozások megkezdése mellett. Stassen maga a hivatalból való tá­vozása után első, nem hivatalos, nyil­vános fellépése alkalmából elhang­zott televíziós beszédében felszólí­tást intézett arra, hogy a csúcsérte­kezletet New Yorkban, az ENSZ székhelyén hat állam részvételével tartsák meg. A Nyugatot az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország, a Keletet, a Szovjet­unió, Csehszlovákia és Lengyelország képviselnék. Az ENSZ főtitkára Stas­sen elképzelése szerint a közvetítő szerepét töltené be. Amíg Dulles február 11-1 nyilatko­zata után az amerikai kormánykörök­ben már nem esik szó a külügymi­niszterek előzetes értekezletének i, múlhatatlan szükségességéről", a francia kormány nyilvánvalóan egye­düli érdekelt fél, amely ragaszkodik ezen feltételhez. Pineau ezen vélemé­nyét „a pusztába kiáltó szónak" lehet minősíteni. Christian Pineau nem érte be azzal, hogy felháborodott véle­ményt nyilvánított Londonban, ami­kor MacMillan lemondott erről a feltételről, hanem A. A. Gromíkohoz intézett február 16-i levelében már elég kényelmetlen helyzetben ismétli a külügyminiszterek előzetes érte-" kezletének követelményét. Az angol kormány, amely amint Is­meretes a nyugati, hatalmak kormá­nyai közül elsőnek foglalt el éssze­rűbb álláspontot a csúcsértekezlet előkészítésének ügyében, londoni hí­rek szerint már egyezményt kötött az USÁ-val, amerikai rakétatámasz­pontok létesítéséről Nagy-Britannia területén. Ez a tény egyáltalán nem erősíti meg Nagy-Britannia őszinte törekvését a feszültség enyhítésére és az új háború kiküszöbölésére vo­natkozó egyezmény megkötésére, amelyet MacMillan Moszkvába küldött levelében mindig hangsúlyoz. A ra­kétatámaszpontokat Skócia és Anglia keleti partvidékén akarják elhelyezni. Thor-típusú rakétákról van szó, ame­lyek 2500 km-nyi távolságra hatnak. A Nagy-Britanniában az amerikai ra­kétatámaszpontok ellen elterjedt széleskörű tiltakozó mozgalom ezeket a fegyvereket agresszíveknek és e fegyverek brit földön való elhelye­zését az agresszió előkészítésének minősíti. A napokban Londonban kiadott­Nemzetvédelmi Fehér Könyv szovjet­ellenes, támadó hangneme, valamint az 1958-1959 költségvetési évben a fegyverkezésre szánt kiadások össze­ge önmagukért beszélnek. A MacMil­lan kormány ezen legutóbbi tettel csalódást jelentenek mindazok szá­mára, akik azt várták, hogy az angol kormány most nagyobb tekintettel lesz a lakosság hangulatára, Nagy­Britannia földrajzi fekvésére, amely már önmagában is óvatosságra frit. Az amerikai rakétákkal űzött hazárd­játékban kockán forog ugyanis Nagy­Britannia biztonsága. Előkészítik a balti országok munkásainak értekezletét * Az ADN hírügynökség közölte a balti országok munkásértekezletének összehívá­sára alakított előkészítő bizottság felhí­vását, amely február 15-én alakult Ros­tockban, a Német Demokratikus Köztársa­ságban. A felhívás javasolja, hogy az értekezle­ten tárgyalják meg a balti államok bé­kéje megszilárdításának érdekében szük­séges közös lépéseket. A balti országok munkásainak értekezlete — hangsúlyozza a felhívás — hozzájárul majd a balti országok munkásai és szakszervezeti tag­jai kölcsönös bizalmának helyreállításához és az európai atommentes övezet megte­remtéséhez. Tunisz további panasza a Biztonsági Tanács elé | Mhány soffcmf A SZOVJETUNIÓBAN „Az atomenergia" címen egyedülálló enciklopédiát adnak ki, amely ismerteti az új tudomány legújabb sikereit. (ČTK). A KIRGIZ SZSZK Tudományos Akadémia Thlen-Sanban tudományos kutatóállomást létesít, amely a legmagasabban fekvő ku­tatóállomás lesz a világon: 5600 méterrel a tengerszint felett épül. (ČTK) A BAJORORSZÁGI karlstadti járási ta­nács tagja e napokban közölte, hogy a he­tedik amerikai hadsereg nyugat-németor­szági hadgyakorlatai, amelyeken 100 ezer ember vett részt, csupán a járás útjain több mint 2 millió márka kárt okoztak. (ČTK) A SZOVJET ipar ez idén mintegy 200 ezer tlpusházat és komplett alkatrészt gyárt a szerelt házak részére. Ez 30 szá­zalékkal több, mint amennyit 1957-ben gyártott. (ČTK) A WASHINGTON POST e napokban cik­ket közölt arról a terrorról, amelyet Mad­ridban a múlt hónap folyamán a kommu­nista párti tagsággal vádolt fiatal spa­nyolok ellen folytatnak. A lap beszámol arról, hogy a letartóztatottakat a rend­őrség kínozza. Az európai mozgalom spa­nyol emigráns szövetségi tanácsa Eisenho­wer elnökhöz táviratot intézett, amelyben követeli az amerikai hitelek beszüntetését Spanyolországnak mindaddig, míg a spa­nyol rendőrség embertelen bánásmódban részesíti a foglyokat. (ČTK). ERLANDER svéd miniszterelnök február 16-án hatnapi magánlátogatásra Nagy­Britanniába érkezett. (ČTK) MISKOLCON, Borsod-megye székhelyén a diósgyőri kohászati kombinát dolgozóinak kezdeményezésére felállítják V. I. Lenin szobrát. (ČTK) MOHAMMED ZAHIR afgán király, aki je­lenleg látogatóban Indiában tartózkodik, dr. Radzsendra Praszad Indiai elnököt meg­hívta Afganisztánba. India elnöke a meg­hívást elfogadta. (ČTK) AZ AMERIKAI népszámlálási hivatal feb­ruár 16-án közölte, hogy az USA-nak 1958. január l-ével 172 millió 790 ezer lakosa volt. Egy évvel ezelőtt az USA lakossága 169 millió 800 ezer fő volt. (ČTK) Tunisz (ČTK) — A nyugati hír­ügynökségek közlése szerint Tunisz február 16-án a Biztonsági Tanács elé további panaszt terjesztett, mely fő képpen az algériai háborúval foglal­kozik. Szadek Mokadden tuniszi kül­ügyminiszter vasárnap közölte, hogy az új panasz válasz arra a provokatív beadványra, amellyel Franciaország a Biztonsági Tanácsfíoz fordul és amely­ben Tunisznak szemére veti, hogy tá­mógatja a testvéri algériai nép nem­zeti felszabadító harcát. A második tuniszi panasz az algériai háborút ve­szedelmesnek tartja a világbékére és egyúttal az észak-afrikai ellentétek előidézőjének minősiti. A tuniszi külügyminiszter ezt a nyilatkozatot a repülőtéren tette, ahova Burgiba elnök különkövetét kí­sérte. A követ Marokkó királyának átadja a tuniszi elnök személyes üze­netét. Burgiba ebben az üzenetében Marokkót Tunisz támogatására kéri. Burgiba elnök a Tempo olasz lap­nak interjút adott, amelyben közölte, hogy követeli a francia egységek el­távolítását Tuniszból, a kisebb tá­maszpontok azonnali kiürítését, ame­lyek helyőrségeit ideiglenesen Bizer­tába és Sfakszba helyeznék, valamint a bizertai támaszpontról valő tár­gyalásokat, amely támaszpontot Bur­giba javaslata szerint a NATO-nak kellene átadni. Jones, az USA tuniszi nagykövete lázas tevékenységet fejt ki. Az ame­V j sághír: Szalan tábornoknak, az algériai francia haderők főparancsnoka sze­rint Szakiet-Szidi-Jusszef tuniszi falu 90 százalékban érintetlen maradt, nem szenvedett kárt a bombázástól. rikai nagykövetség köreiben úgy vé­lik, hogy Tuniszban kedvező légkör uralkodik az amerikai közvetítésre. Ezen körök nézete szerint a helyzet megoldását megkönnyíti Burgibának a Tempo lappal folytatott interjúja, úgyhogy a helyzet megoldását rá le­hetne bízni az amerikai kezdeménye­zésre anélkül, hogy a tuniszi panaszt a Biztonsági Tanácsban tárgyalnák. ír hazafiak megtámadtak egy angol fe^yverraktárt London (ČTK) - Az Ir köztársasági hadsereg hat tagja február 16-án tá­m-dást intézett az angol hadsereg blandfordi fegyverraktára ellen. Fegy­vert akartak szerezni ^katonai rak­tárból, de kísérletük meghiúsult. Az angol hadsereg széleskörű intézkedé­sei ellenére valamennyiüknek sike­rült elmenekülni. Az ir köztársasági hadsereg a szélsőséges ír nacionalisták szerveze­te, amely többéves illegalitásban küzd az angolok kiűzéséért Észak-Jrország­ból és Írország mindkét részének egy államban való egyesítéséért. Az Ír köztársasági hadsereg Észak­Írországban fejt ki rendkívüli tevé­kenységet, ahol gyakran kerül össze­ütközésbe a helyi rendőrséggel és a hadsereg egységeivel. Szeretném tudni, hol vannak a ro­mok és a holttestek? (Herda rajza) Harcok Algériában Algér (ČTK) - Kelet-Algériában Duvivier térségében a nyugati hír­ügynökségek jelentése szerint éles harcok folynak a francia gyarmati egységek és az algériai hazafiak kö­zött. A franciák ez ütközetekben 14 halottat és 42 sebesültet vesztettek. Algéria anás vidékein is éles ösz­szeütközésre került sor. A tuniszi ha­tár közelében, Tébessétől délnyugatra francia ejtőernyősök támadást haj­tottak végre, s annak során 30 al­gériai életét vesztette. A nyugat-al­gériai Maszkara melletti csatákban 12 algériai partizán esett el. AZ OMÁNI IMANÄTUS damaszkuszi diplomáciai képviselője jelentette, hogy a Maszkat-i kikötőbe február 15-én több angol teherszállító hajó futott be, ame­lyek fegyvert hoztak az Omanban harcoló angol haderők számára. (ČTK) A SZOVJET tudósok további kutyát ido­mítanak a kozmikus repülés számára. (ČTK) A FRANCIAORSZÁGI Marseille városában a pótválasztások második menetében Jean Chrlstofol elhúnyt kommunista képviselő helyett február 26-án Pierre Doize kom­munista Képviselőt választották meg. (ČTK) ÜJ S7 f * 1958. február 18.

Next

/
Thumbnails
Contents