Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-16 / 47. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. február 16. vasárnap 30 fillér XI. évfolyam, 47. szám. Február nagy tanulsága Tíz évvel ezelőtt történelmi, sorsát megpecsételő válaszút előtt állt hazánk dolgozó népe. E tíz év előtti napokban mind nyilvánvalóbbá vált: az út, amelyre 1945-ben a felszabadító szovjet hadseregnek a hitleri fasizmus feletti győzelmeként ráléptünk, elágazáshoz ért. A kommunista párt vezette munkásosztály az egész dolgozó nép érdekeit tartva szem előtt, állhatatosan és következetesen küzdött azért, hogy az 1945-ben győzelemre juttatott nemzeti és demokratikus forradalom szocialista forradalomba csapjon át, s így a Szovjetunióval való szoros és elszakíthatatlan barátságban és szövetségben rálépjünk a szocializmus építésének útjára. Nem így a hatalomban osztozó burzsoázia, amely látva a kommunista párt célkitűzéseit és azt, hogy a párt a dolgozóknak mind nagyobb tömegeit nyeri meg politikájának, minden tőle telhető erővel és eszközzel igyekezett gátját vetni a fejlődésnek, s újra visszaállítani a kapitalista társadalmi és gazdasági rendet. A reakció, látva egyre gyengülő pozícióit, mind nyíltabb kártyákkal volt kénytelen játszani s politikája és célkitűzései egyre jobban lelepleződtek a dolgozók tömegei előtt. Az emberek egyre határozottabban különbséget tudtak tenni a reakció sokszor oly csábító és ígéretes szavai, valamint tényleges tettei között, amelyek viszont éles ellentétben álltak a demagóg szavakkal. A nép saját tapasztalatai alapján győződhetett és győződött meg arról, mit, milyen célkitűzéseket takarnak és lepleznek a reakció szemfényvesztő szavai. Ennek a tudatos felismerésnek volt aztán szükségszerű és természetes következménye, hogy amikor kenyértörésre került a sor, a nép döntő többsége egy emberként állt a kommunista párt mögé, s döntve maga és hazája sorsáról, szabaddá tette az utat az emberi boldogulás, a szocializmus felépítése felé. ,Amde tegyük fel azt a kérdést is és feleljünk rá, mivel nyerte meg a kommunista párt a dolgozókat politikája számára ? Vajon csupán azzal-e, hogy leleplezte a reakció fondorlatait és cselszövéseit, hogy megmagyarázta, mit és milyen célkitűzéseket takarnak a szép szavak? Egyrészt ezzel, másrészt viszont azzal, hogy a dolgozók a párt politikáját és annak célkitűzéseit nemcsak a szavakon, hanem elsősorban és főleg a tetteken ismerhették meg és győződhettek meg arról, hogy e tettek nem néhány ember vagy egy kiváltságos osztály, hanem az egész dolgozó nép érdekeit szolgálják. I Az emberek lépésről lépésre győződtek meg arról, hogy a kommunisták pártja nemcsak szavakban hirdeti a dolgozók jogait és érdekeit, hanem a szavakat tettek követik, hogy a kommunista párt programjában és célkitűzéseiben a szó és a tett elválaszthatatlanul egyet jelent. Történelmi sorsfordulót jelentettek hazánk dolgozó népe életében a 10 év előtti februári események, ám történelmi és életre szóló volt ez eseményeknek tanulsága is. Dolgozó népünk megismerte, ta.pasztalatai alapján győződött meg a saját érdekei és célkitűzései ^ szolgálatában álló reakció álszent, r farizeuskodó képmutatásáról. Hogy nem a szavak, az egyes fogalmak .•szüntelen hangoztatása a mérvadó, hanem az, hogy e fogalmak 'a gyakorlati élet során milyen tartalmat kapnak, kinek, mely társadalmi osztálynak érdekeit juttatják kifejezésre. Mert a 10 év előtti időkben is sok szó esett például a demokráciáról meg a szabadságról és az igazságról. Szép, az emberiség számára legnemesebb fogalmak ezek, amelyeknek valóra váltásáért évszázadok óta küzd. Minden ember demokráciában, szabadságban akar élni s óhajtja az igazságot. Igen ám, csakhogy minden ember, minden társadalmi osztály másképpen gondolja a szabadságot, a demokráciát meg az igazságot. Mást ért, gondol és valósít meg a demokrácia és a szabadság fogalma alatt a gyáros és a földbirtokos és megint mást a munkás és az uradalmi cseléd. Sőt, nemcsak mást, hanem egymással ellentéteset. De hát ez nem is lehet másképpen, mivel mások az érdekei a tőkéseknek és megint mások a munkásnak. Ami szabadság a burzsoáziának, az elnyomás a dolgozónak és persze fordítva is igaz, ha szabadsága van a dolgozó népnek, akkor meg a burzsoázia van megfosztva annak lehetőségétől, hogy a dolgozók nyakán élősködjék. összeegyeztethetetlen és kibékíthetetlen osztályellentétek ezek és hogy e fogalmak az életben egyik vagy másik társadalmi osztály számára mit jelentenek, ez azok osztálytartalmától függ, attól, hogy a szabadság és a demokrácia mely osztálynak jelent szabadságot és demokráciát, mely osztály érdekeit szolgálja. 1948 februárja és az ezt közvetlenül megelőző események döntő tanulságként szolgáltak e fogalmak értelmezését illetően. Mert miközben a burzsoázia a szabadság, a demokrácia és igazság aranyszájú apostolaként tetszelgett, ugyanakkor minden erővel akadályozta az első földreform felülvizsgálását, a milliomos adót, annak az elvnek az érvényesítését, hogy fizessenek a gazdagok. S ha most a 10 év előtti eseményeket felelevenítjük, annak máig érő tanulságait idézzük, akkor nem csupán emlékezésként tesszük, hanem élő figyelmeztetésül annak, hogy éberek és óvatosak legyünk a reakció tetszetős és ígéretes, ám tulajdonképpeni célkitűzést leplező szép szavaival szemben. Mert a reakció ma ismét hiányolja a szabadságot meg a demokráciát, igazságot követel, s úgy állítja be a dolgot, mintha nálunk e fogalmak az életben nem érvényesülnének. Szabadságot meg demokráciát — igenám, de ki, mely osztály számára? Kinek? A hatalmából kivetett burzsoáziának, vagypedig a dolgozó népnek? És hát vajon milyen igazságot óhajtana a reakció, milyen volna az az igazság, amely megfelelne az ő elképzeléseinek és érdekeinek? Egy pillanatig sem férhet kétség hozzá, hogy az ő igazságuk nem tartaná igazságnak azt, hogy a föld azé legyen, aki megműveli, hogy a gyárak és bányák, a bankok és a kereskedelem a nép tulajdonát képezzék, hogy ennek az országnak minden java és gazdagsága azok érdekeit szolgálja, akik e javakat előállítják: a dolgozó emberekét. A népi hatalom 10 esztendeje soha nem tapasztalt fejlődést hozott hazánk életébe. Csodákat művelt a nép teremtő ereje. Csodálatos alkotásokra volt képes a nép, mert olyan politikát követett, amelyet nem az ígéretes szép szavak, hanem a tettek és a nép érdekeinek önzetlen szolgálata határoz meg. S hazánk dolgozó népe továbbra is hűen követve Csehszlovákia Kommunista Pártja útmutatásait, győzelemre viszi azt az ügyet, amelynek valóra váltását a tíz év előtti napokban maga elé tűzte: a szocializmus felépítését. KÖZLEMÉNY A KORMÁNY ÜLÉSÉRŐL A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az 1958. évi költségvetés javaslatát (ČTK) - A kormány 1958. évi február 14-én ülést tartott. A kormány megvitatta Viliam Široký miniszterelnök beszámolóját a Délkelet-Ázsiában tett útjáról és annak eredményeiről. Ez az út hozzájárult a Csehszlovák Köztársaság és az Indiai Királyság, a Kambodzsai Királyság, a Burmai Szövetség, az Indonéziai Köztársaság, valamint Ceylon közötti békés kapcsolatok, kulturális és gazdasági együttműködés további megszilárdításához. A kormány a jóváhagyott állami népgazdaságfejlesztési tervből kiindulva megtárgyalta és jóváhagyta az 1958. évre szóló állami költségvetés és a költségvetési törvény javaslatát. A Csehszlovák Köztársaság állami költségvetése, mint a népi demokratikus állam összefoglaló pénzügyi terve azokon az eredményeken alapszik, me/yeket népgazdaságunk az elmúlt évek során elért. Az 1958 évre szóló állami tervből indul ki és pénzügyileg biztosítja a népgazdaság fejlesztésével a további feladatok teljesítését, a népgazdaság felépítését, valamint a lakosság anyagi és kulturális színvonalának további emelkedését. A kormány a Pénzügyminisztérium javaslatára elhatározta, hogy az 1958. évre szóló állami költségvetés következő javaslatát kelUa nemzetgyűlés elé terjeszteni: összes bevételek ebből: a szocialista szektorból befolyó bevételek a lakosságtól befolyó adók és illetékek egyéb bevételek Összes kiadások ebből: közgazdaságra kulturális és szociális intézkedésekre államvédelemre és közbiztonságra közigazgatásra Az 1958. évre szóló állami költségvetés alapvető mutatóiban számos, a népgazdaság irányítása terén megvalósított jelentős intézkedés jut kifejezésre. Ezek az intézkedések elsősorban az állami nagykereskedelmi árak megváltoztatásában, valamint a szlovák nemzeti szervek és nemzeti bizottságok jogkörének s felelősségének további elmélyítésében nyilvánulnak meg. Ezek az intézkedések kifejezésre jutnak az állami költségvetés bevételeinek és kiadásainak összetételében, valamint a nemzeti bizottságok költségvetései terjedelmének gyarapodásában is. Az 1958. évre szóló állami költségvetés terjedelme összehasonlítható árakban számítva az 1957-ben várt valósággal szemben 9,9 százalékkal lesz nagyobb. A nemzeti bizottságok költségvetésének részesedése —az összállami költségvetésben 32,4 százalékot tesz ki. A szlovák nemzeti Milliárd kor. 94,9 80,5 11,3 3,1 94,7 45,3 37,1 8,9 3,4 u/o 100,0 84.8 11.9 3.3 100,0 47,9 39,2 9.4 3.5 szervek költségvetésének részesedése az összállami költségvetésben 1958-ban eléri a 18,4 százalékot. Az állami költségvetés bevételeinek alapvető forrását a szocialista termelés képezi, mely nemcsak anyagilag, hanem pénzügyi szempontból is döntően biztosítja mind népgazdaságunk további fejlesztését, mind az állandóan növekvő társadalmi fo* gyasztást (kulturális, egészségügyi és szociális intézkedések). Az állami költségvetésre háruló feladatok sikeres teljesítése attól függ tehát, hogy a termelési, anyagi és értéki mutatókban, melyek az állami költségvetésnek alapját képezik, pontosan teljesítik-e a tervet. Az 1958. évre szóló állami költségvetés javaslata 195 millió korona fölösleget mutat fel. A kiegyensúlyozott népgazdálkodás feltétele, hogy pontosan betartsuk a költségvetési fegyelmet mind az összes termelési források mozgósítása, mind a költségvetési eszközökkel való takarékos gazdálkodás során gazdaságunk valamennyi ágazataiban. Ipari termelésünk szervezésének és irányításának új módszerei, a nemzeti bizottságok bővült jogköre, valamint az összes dolgozók eddiginél nagyobb mértékű érdekeltsége a gazdasági tevékenységek eredményeiben hozzá kell, hogy járuljon ahhoz, hogy bizto. sítsuk a népgazdaság zavartalanságát, és hogy a tervteljesítés során állandóan feltárjuk a rejtett tartalékokat, melyek megszilárdítják pénzügyi gazdálkodásunkat, s ezzel az egész népgazdaság további fejlődését. A kormány továbbá megtárgyalta és jóváhagyta az 1949. évi honvédelmi törvényt módosító és kiegészítő törvényjavaslatot. A módosított honvédelmi törvény elsősorban kifejezésre juttatja a népi demokratikus állam fokozott gondoskodását a csehszlovák néphadsereg, valamint a Csehszlovák Köztársaság fegyveres erői többi részeinek kiegészítéséről. Ezeket a fegyveres erőket szabadságunk és hazánk függetlensége, népi demokratikus rendszerünk s a békés szocialista építőmunka érdekében építettük ki. A törvényjavaslat értelmében a fegyveres erők kiegészítésével kapcsolatosan bővül a nemzeti bizottságok tevékenységének köre; a sorozó bizottságok jogköre azzal a joggal bővül ki, hogy egészen 3 év tartamára elhalaszthatják a sorozásokat, a kerületi sorozó bizottságokat pedig felruházzák az arra vonatkozó döntés jogával, hogy a katonaköteles egyének közül kik teljesítsenek, mint póttartalékosok katonai szolgálatot. A törvényjavaslat értelmében leszállítják a póttartalékos katonai szolgálatra behívható egyének korhatárát, valamint azon egyénekét is, akik felmenthetők a póttartalékos katonai szolgálat alól. A módosított honvédelmi törvény átveszi azt a gyakorlatban már kiprómódszert, mely szerint a tartalékosokat évfolyamokként hívják be hadgyakorlatra. Neg

yed

sze

r veszik át a kormány vörös vándorzászlaját A legnagyobb fejtési | teljesítmény a szénipar történetében | Bányászaink a Februári Győze\ lem közelgő évfordulóját nagy siv kerekkel üdvözlik. Csütörtökön, 'í február 13-án a bányákban ) 266 062 tonna szenet fejtettek, í ami a szénfejtés történetében ed\ dig a legnagyobb teljesítményt jelenti. Ugyanezen a napon az észak-csehországi baranszénkörzetben is rekordfejtést értek el: 120 470 tonna szenet adtak népgazdaságunknak. A hónap eleje óta már 17 402 tonna szenet fejtettek terven felül. VERSENYBEN A Zselízi Állami Gazdaság helyi részlegének fejőgulyásai a Februári Győzelem 10. évfordulójának tiszteletére szocialista munkaversenyre hívták a gazdaság minden részlegének fejőgulyásait az 1958. év első negyedévének 2000 liter tejjel való túlteljesítésére. A tizenegy gazdaság fejőgulyásainak versenye igen nagy lendülettel indult meg. Nem kétséges, hogy a zselízi részleg, amely már évek óta élen halad a fejésben, ezúttal is komoly feladat elé állítja a gazdaságok versenyzőit. Patyolat Sándor, Zselíz • • r-l ? j® í^Sf %f

ré/ŕi , MWWWS^ r m 1 S lj| ^ r iy§ lÄnil Ifl m WWIMmW^it, Bh^^MHI'^ S Ezekben a napokban vették át a bratislavai Kablo-iizem dolgozói negyedszer a kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa vörös vándorzászlaját. Ezt a zászlót a példás export-üzem már egy éve tartja. Ez nem is csoda, hiszen tavaly majdnem kilencmillió koronát halmoztak fel terven felül és utaltak át az állampénztárnak. Az üzem dolgozói a Februári Győzelem 10. évfordulójának tiszteletére felajánlották, hogy ez idén 4 millió koronával csökkentik az önköltséget. Képünkön: Josef Reitmajer nehézgépipari miniszter átadja a kormányzászlót a Kablo igazgatójának. (J. Teslík (ČTK) felv.) Három éve dolgozik a bystré! cementgyár A bystréi cementgyár dolgozói a napokban emlékeztek meg üzemük fennállásának harmadik évfordulójáról. Ebből az alkalomból értékelték eddigi munkájukat. Igen szép eredményekkel büszkélkedhetnek. Az üzem' egyike a legkorszerűbbeknek köztársaságunkban és hatékonyan segít Kelet-Szlovákia ipari- és lakásépítkezésében. Az üzemben évről évre emelkedik a termelés, főleg a szocialista munkaverseny, számos műszaki szervezeti intézkedés és újító javaslat érdeméből, amelyeket a három év folyamán megvalósítottak. A bystréi cementgyár dolgozói főként a cementgyártásban értek el szép eredményeket, mert az itt gyártott cement minősége a legjobbak közé tartozik. 1955-höz viszonyítva a következő évben az üzemben már 141661 tonnával több cementet és 1957-ben 180 441 tonnával több cementet gyártottak. A gyár üzembehelyezésétől számított három év alatt a bystréi cementgyáriak 21168 tonna hidraulikus meszet és a földművesek számára 51251 tonna őrölt mészpátot gyártottak a savanyú földek trágyázása céljából. A napenergia az ember szolgalatában Moszkva (ČTK) - A szamarkandi szakértők egy csoportja Üzbekisztánban olyan készüléket szerkesztett, amely a napenergia segítségévei tengervízből ivóvizet készít. A készülék domború fémtükörböl és négyrészes elemből áll, amelyet sós vízzel töltenek meg. Az egész elem 2,5 kg súlyú. Szamarkandban, ahol sok a napfény és kevés a felhőzet, olyan berendezést is szerkesztenek, amely a napenergia segítségével mintegy 10 tonna forró vizet szolgáltat termelési célokra.