Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-02 / 33. szám, vasárnap

Vildg proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. február 2. vasárnap 30 fillér XI. évfolyam, 55. szám. A nemzetközi kapcsolatok békés megoldásáért E napokban köztársaságunk polgárainak figyelmét rendkívüli mértékben lekötik a nemzetközi események. Ez nyilvánvalóan abból a tényből következik, hogy épp ezek a hétek és hónapok döntők abból a szempontból, kialakulnak-e a nemzetközi feszültség enyhítésének feltételei, vagy pedig a nemzeteket továbbra is veszélyeztetni fogja a hidegháború, a lázas fegyverkezés, az a veszedelem, hogy atomháborúra kerül sor. A jelenlegi helyzetnek jellegzetes vonása az, hogy világszerte növekszik a követelés: vessenek véget a hidegháborúnak. A nyugati sajtó számos ankétja arról tanúskodik, hogy a nép békét és békés tárgyalásokat óhajt. A nemzetközi kapcsolatok békés rendezése mellett foglalnak állást tudósok, orvosok, kulturális dolgozók, közéleti tényezők. Magában az USA-ban az atomfegyverkezési verseny ellen háromezer kiváló tudós emelte fel szavát. A béke biztosítását követelik a szocialista országok lakosságának széles rétegei, amint ennek tanúi voltunk többek között néhány nappal ezelőtt a prágai országos békekonferencián. Mindezek, a legkülönbözőbb országokból hangzó békehangok egy követelésben egyesülnek: vonjanak le reális következtetéseket a világ jelenlegi helyzetéből és mentesítsék az emberiséget a háború veszélyétől. A világszerte növekvő békeköveteléseknek ez a hulláma a múlt évi nemzetközi fejlődés reális szemléletéből indul ki. A múlt évi események egyrészt a háború növekvő veszélyéről tanúskodtak és arra késztették a nemzeteket, hogy erélyesebben követeljék a nemzetközi kérdések békés rendezését. Másrészt azonban az 1957-es év a békés erők jelentős sikereit hozta s ezek megerősítik azt a reményt, hogý ki lehet vívni a tartós világbékét. A tavalyi év teljes mértékben megerősítette „a kommunizmus válságára" való spekuláció hamisságát, valamint a népi demokratikus országok és a Szovjetunió közötti szakadás lehetőségére való számítás tévességét. Az egész világ munkás- és kommunista pártjai képviselőinek novemberi moszkvai tanácskozásai megmutatták a szocialista tábornak, valamint a világ marxista munkásmozgalmának erejét és egyöntetűségét. Ez az erő egyértelműen a világbéke ügyét szolgálja, amint azt a moszkvai tanácskozásokon elfogadott Békekiáltvány és közlemény bizonyította. Ezzel szemben tavaly a nyugati agresszív politika további diszkreditálására került sor, még pedig nemcsak až arab közvélemény szemében. Lelepleződtek az ázsiai és afrikai országok feletti gyarmati uralom megújítására törekvő Eisenhower- és Dullesdoktrinák igazi céljai és leleplezték a Szíria elleni agresszió előkészítését. Ezek a tények a legnagyobb éberségre ösztönözték az egész világ közvéleményét, amint ez konkrétan megnyilvánult a lázas fegyverkezési verseny megszüntetését és a barátságos nemzetközi kapcsolatok megteremtését követelő ázsiai és afrikai országok képviselőinek kairói értekezletén. Amikor azután az USA' a NATO párizsi ülésén további intézkedéseket követelt „a hidegháború" kiélezésére — jóllehet nem húnyhatunk szemet afelett, hogy sikerült a háború előkészítését fokozó bizonyos határozatokat keresztülvinnie — a NATO soraiban mégsem találtak a kívánt támogatásra. Végül a párizsi tanácskozások határozataiba is belevették azt a követelést, hogy a nemzetközi kapcsolatok rendezéséről szóló tárgyalásokat helyezzék előnybe a lázas fegyverkezéssel szemben. E reális követelmények növekedésére nagy hatással volt a ballisztikus interkontinentális lövedékek segítségével történt két szovjet szputnyik kibocsátása, ami a Szovjetunió óriási technikai és katonai erejét bizonyltja. Ezzal még élesebb fénybe kerüli az ügynevezett erőpolitika irrealitása, amely csupán istenes óhajokból, nem peďig a tényekből indul ki. Egyre világosabb, hogy a közvélemény széles körei világszerte alkalmas és kedvező pillanatot látnak a nemzetközi kapcsolatok rendezésére és a béke megerősítésére a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai kormányfői konferenciájának összehívásában. Ezen a Szovjetunió által javasolt értekezleten részt vennének egyes további országok vezető tényezői is. Az ilyen értekezlet szükségességéről és helyességéről való meggyőződés egyre erősödik a nyugati hivatalos körökben, annak ellenére, hogy az erőpolitika bizonyos vezető körei kezdeti kísérleteket tesznek az értekezlet egybehívásának megakadályozására. Csehszlovákia teljes mértékben támogatja az ilyen értekezlet megrendezését és kész részt venni rajta. Ezt újból hangsúlyozták kormányunknak a NATO tizenegy tagállama kormányaihoz intézett jegyzékei. Kormányunknak és népünknek ez az állásfoglalása külpolitikánknak abból a vezérelvéből következik, hogy a háborút, mint a nemzetközi problémák megoldásának módszerét el kell ítélni, ellenkezőleg, békés tárgyalásokkal kell kiküszöbölni az égető világproblémákat és biztosítani kell a békés nemzetközi egymás mellett élést. Csehszlovákia szilárd meggyőződésben e konferenciának a világban fennálló kapcsolatok békés rendezésére rejlő nagy lehetőségeiről őszintén üdvözli az értekezlettel való egyetértés minden megnyilvánulását, így például D. Nehru indiai miniszterelnök, H. K. Hansen dán miniszterelnök nyilatkozatát, Nasszer egyiptomi elnök, Davud afgán miniszterelnök és mások válaszát N. A. Bulganyin üzenetére. Csehszlovákia üdvözli egyes további államok kormányainak pozitív állásfoglalását, jóllehet bennük a nézetek különböző árnyalatai vannak, amelyekben bizonyára megegyezést lehet elérni. Ami azt a kérdést illeti, hogy mi szerepeljen a kormányfői értekezlet napirendjén, Csehszlovákia teljesen támogatja a Szovjetunió által előterjesztett javaslatokat. Csehszlovákia egyetértése a Szovjetunió által javasolt napirendi pontokkal abból a tényből fakad, hogy megfelelnek a nemzetek érdekeinek, reálisan tekintetbe veszik a jelenlegi nemzetközi problémákat és így a legnagyobb reményt nyújtják a megegyezésre, ha az értekezleten minden téren jóakarat mutatkozik a nemzetközi enyhülés elérésére. A szovjet javaslatok elfoadása kétségtelenül hosszájárulna a nemzetközi helyzet megjavításához, a hidegháború megszüntetéséhez és megnyitná a tárgyalások további szakaszának útját, további sürgős problémák megoldásának útját. Mi a legfontosabb? Az, hogy az emberiség mentesüljön a nukleáris fegyverek veszélyétől. Az amerikaiak valaha azért gyártottak atombombát, hogy az atomdiplomácia segítségével világszerte kivívhassák követeléseiket. Az Egyesült Államok agresszív atomdiplomáciája versenyt indított a nukleáris fegyverkezés terén. Amikor azonban az USA már elvesztette az atomfegyver monopóliumát, még akkor sem egyezett bele e fegyverek eltiltásába. Nem veszi tekintetbe a világ közvéleményének, az atomtudósok és orvosok ezreinek azt a követelését világszerte, hogy az atomfegyvereket tiltsák be és hatásos ellenőrzés alá helyezzék. Milyen következtetés vonható le ebből?-Nem más, mint hogy a normális emberi érzéssel és ésszel ellentétben állandóan fenn akarják tartani az atomháború veszélyét, tekintet nélkül a nemzetek érdekeire, beleértve az USA népének érdekeit is. Ha ez másként volna, semmi sem állna a betiltásról szóló egyezmény útjában. Az amerikai imperializmus védelmezői szívesen dicsekszenek mély humánus eszményeikkel, emberiességről beszélnek stb. Hogyan lehet azonban ezzel összeegyeztetni azt, hogy oly megrögzötten ragaszkodnak az atomfegyverekhez és az atomháborúhoz? Főleg most, amikor az atomfegyver-kísérletek, az ártalmas sugárzások a nemzetek egészségét és jövőjét fenyegetik? Nem az USA, hanem a (Folytatás a 2. oldalon). Viíia m široký miniszterelnök Kandyban — Látogatás a nemzeti egyetemen és a botanikus kertben — Bandaranaike fogadása Colombóban Aláírták a c$eh$zlovak-ceyloni közös nyilatkozatot Mindkét ország támogatja a gyarmatosítás elleni harcot • A Közép-Kelet országai maguk döntsenek sorsukról • A Kínai Népköztársaságnak az ENSZ-ben a helye • Be kell tiltani a tömegpusztító fegyvereket • Össze kell hívni a csúcsértekezletet Colombo (ČTK) — Viliam Široký miniszterelnök kíséretével január 31-én Kandóba, Ceylon volt történelmi fővárosába látogatott. A lakosság lelkes Ünneplésben részesítette a Colombôbôl Kandyba érkező csehszlovák vendégeket. V. Široký elvtárs Kandyban a város polgármesterével és más hivatalos személyiségekkel találkozott, ma.1d megtekintette a híres „Buddha foga" templomot. Ezután a csehszlovák vendégek a Kandy mellett épült ceyloni nemzeti egyetemet keresték fel. Az angol uralom idején ezen az egyetemen a brit hivatalok tisztviselőit nevelték. Az egyetemet most kibővítik. Jelenleg 1500 diák tanul itt. A ceyloni nemzeti értelmiség tagjai itt főképp a humánus műveltséget sajátítják el. Valamenynyi épület befejezése után a műszaki fakultást is itt helyezik el, amely jelenleg még Colombóban működik. Arra számítanak. hogy az egyetemnek 3000 diákja lesz. Rövid pihenő után a csehszlovák vendégek megtekintették a Kandy közelében levő botanikus kertet. Ez a kert a világ legkülönbözőbb tájairól összegyűjtött növényeiről híres. V. Široký miniszterelnök a kert vezetőségének kívánságára fát ültetett el és beírta nevét a vendégkönyvbe. Miniszterelnökünk Kandyban, a főkormányzó székhelyén a palota kertjében a Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke, valamint Szihanuk kambodzsai trónörökös által elültetett fák közelében elültette a „Barátság fáját". Viliam Široký kíséretével az esti órákban visszatért Colombóba. Szolomon Bandaranaike, ceyloni miniszterelnök január 31-én Viliam Široký miniszterelnök tiszteletére ünnepi fogadást rendezett. A fogadáson részt vett Ceylon főkormányzó ja, a miniszterek, a ceyloni parlament képviselői, a diplomáciai testUIet tagjai, valamint a ceyloni közélet képviselői. A fogadást művészi műsor követte. A fogadás szívélyes légkörben folyt le. Csehszlovák-ceyloni közös nyilatkozat Colombo (ČTK) — Viliam Široký miniszterelnök és Szolomon Bandaranaike ceyloni miniszterelnök február l-é<i délelőtt Colombóban a következő szövegű csehszlovák-ceyloni nyilatkozatot írták alá: Viliam Široký miniszterelnök úr a ceyloni kormány meghívására Václav Dávid külügyminiszter úr és más személyiségek kíséretében Ceylonba látogatott. A látogatás alkalmával a csehszlovák miniszterelnök és a ceyloni miniszterelnök megvitatták a két ország közötti kapcsolatokat. valamint a két országot érdeklő nemzetközi problémákat. A megbeszélések baráti ás szívélyes légkörben folytak. Jellegzetes ceyloni táj A két miniszterelnök megelégedését fejezte ki a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlődése felett az utolsó években. Kifejezik azon reményüket, hogy ezek a kapcsolatok a jövőben a két ország kölcsönös előnyére továbbra is fejlődni fognak. A két miniszterelnök sajnálattal állapította meg, hogy még mindig vannak olyan nemzetek, amelyek nem vívták ki szabadságukat és függetlenségüket. A miniszterelnökök teljes mértékben az önrendelkezési elvet vallják, s legmélyebb rokonszenvüket és támogatásukat fejezik ki e nemzeteknek azon igazságos törekvései iránt, hogy felszabaduljanak a gyarmati járom alól és elérhessék teljes függetlenségüket és szuverénitásukat. A két miniszterelnök elégedetlenül tekint a Közép-Keleten uralkodó feszültségre. Azt a nézetet vallják, hogy e terület országainak maguknak kellene dönteniök jövőjükről minden külső beavatkozás nélkül, saját kívánságukkal összhangban. A két miniszterelnök kifejezte az ENSZ alapokmánya elveinek teljes támogatását és azon meggyőződését, hogy az ENSZ tevékenységében valamennyi szuverén államnak részt kellene vennie. Kifejezték továbbá azon meggyőződésüket, hogy Kínát ezen szervezetben jogosan a Kínai Népköztársaságnak kellene képviselnie. A két miniszterelnök elégedetlenül állapította meg, hogy a több éven át folytatott leszerelési tanácskozásokban eddig nem jutottak eredményre és hogy az utóbbi időben ezen életbevágó fontos problémára vonatkozó egyezmény elérésének kilátásai még romlottak. A két miniszterelnök azt a nézetet vallja, nem szabad mellőzni semmit, ami hozzájárulhatna a fennálló nemzetközi feszültség enyhítéséhez. A két miniszterelnök nyugtalanságát fejezte ki az atom- és hidrogénfegyverek halmozása felett és hangsúlyozta, hogy valamennyi nemzet jövőjének érdekében be kell tiltani e fegyverekkél való kísérleteket és ezáltal megtenni az első lépést a tö(Folvtatáis a 3. oldalon.) Egy szovjet munkamódszer tanulsága Több túlsúlyos szerelvényt • 254 millió korona értékű szén megterhelt vonat Sok az elégtelenül Á tehervonatok mai átlagos napi megterhelése az 1937. évhez viszonyítva 73,7 százalékkal magasabb. Ugyanolyan megterheléssel, mint 10 évvel ezelőtt, 5800 tehervonattal többel kellene rendelkeznünk. Ez a mi vasútvonalaink számára nem lenne kifizetődő. Nagyobb tonnaterhű vonatok közlekedése azonban nem lenne könnyű. Erről a mozdonykezelő munkacsoportok tagjai sokat beszélhetnének, akik a szovjet vasutasok példája nyomán már az első ötéves tervben megkezdték a tonnamennyiség emelését és egymás után túllépik a vonatok maximális súlynormáit. Az első túlsúlyos vonat 1949-ben indult el vasútvonalainkon. Az országos normánál csaknem kétharmaddal nagyobb tehersúlyt, összesen 1800 tonnát szállított. Nálunk a legnagyobb tehersúlyű vonat 3000 tonnát szállított. yssss/ssssss/sssssssssssssssssssssssssssss/ssssss* v v r í |Mit takarítanak meg a kohászok 1958-ban?l N \ § A hatékonyság múlt évi felül-^ ^ vizsgálata megmutatta a kohók és ^ ^vasércbányák dolgozóinak, meny-^ § nyit takaríthatnak meg jobb gaz-^ vjdaikodás mellett. Ezért a felül-^ ^vizsgálat eredményei már az idei^ § tervteljesítésben megmutatkoznak. $ megtakarított nyersanyagok^ ^ igen sokat jelentenek népgazdasá- § § gunk számára. Például hengerelt ^ i: anyagból 8800 tonnát takarítanak^ ^ meg. Ebből a mennyiségből 33 kb. ^ % 50 méter hosszú acélhidat készít-^ % hetnek. § A szénmegtakarítás mennyisé-^ § ge 410 ezer család évi fűtési ^ ^ szükségletét fedezheti barnaszén- ^ § bői, ha minden családra 20 má- S S N ^ zsát számítunk. Faanyagból a ko- ^ § hászok annyit takarítanak meg,^ ^ amennyi egy 35 hektáros 80 éves ^ $ erdőben található. S x c X S >/ssssssssssssrssswss//7vssssssssssssssjrrrws/> Á nehéztonnások így gyakorlatilag bebizonyították, hogy többet, jobban és olcsóbban lehet szállítani. Olcsóbban azért, mert ugyanolyan súly szállítására kevesebb mozdony szükséges. Ez kisebb szénfogyasztást jelent és ily módon 1950-től egészen a múlt évig 254 millió korona értékű szenet takarítottak meg. A nehéztonnások teljesítményei befolyást gyakoroltak a tonnasúly rendszeres emelésére, úgyhogy most a tehervonatok az 1950. évi 646 tonnához viszonyítva átlagosan 870 tonnát szállítanak. A túlsúlyos vonatok mellett azonban még mindig igen sok elégtelenül megterhelt vonat is közlekedik. A múlt év 11 hónapja alatt olyan nagy volt a számuk, hogy teljes megterhelés mellett 51 vonattal kevesebbet kellett volna indítani. A nehéztonnások emellett ugyanannyi idő alatt csaknem 12 millió tonna súlyt szállítottak normán felül. A hasonló helyzet kiküszöbölése céljából a legrövidebb időn belül kedvező feltételeket kell teremteni a nehéztonnás szállítás továbbfejlesztésére, és a nem teljesen megterhelt vonatok indítása a Közlekedésügyi Minisztérium, a vasúti osztályok és igazgatóságok akcióterveinek legfontosabb feladata lesz. A jövő villanytelepei sok milliárd fonna szenet tesznek feleslegessé Iparunk fejlődése szükségszerűen magával hozta az állandóan fokozódó széntermelést. Ennek elkerülhetetlen következménye szénkészleteink fokozatos kimerülése lesz. Szénkészleteink energiáját napjainkban már nagymértékben helyettesítik a folyóvizeinken éipítstt vízerőművek, de az előrelátható villanyenergiaszükségletünket 10—15 év múlva már ezek sem lesznek képesek fedezni. Hazánk folyói évente mindössze 9 és félmilliárd kilowattóra energiát képesek termelni, A tervek szerint 1970-ig ezt az energiát 70 %-ban tudjuk csak kihasználni. Az említett okok miatt feltétlenül szükségessé válik az atomvillanyerómüvek építése. Távlati terveink szerint a negyedik ötéves terv végén összes villany energia-szükségletünket ezek a teljesen új típusú erőművek elégítik majd ki. A műszaki fejlődés mai állása szerint az atomvillanvtelepen termelt villanyenergia még sokkal drágább, mint a hagyományos villanytelepeken nyert villamosáram. Ez az arány fokozatosan áttolódik az atomvillanyenergia javára, úgyhogy az előzetes számítások szerint az atomenergiának 1960-ban csak valamivel lesz magasabb az ára, 1970-ben pedig jóval kevesebbe kerül majd az atomvillanyenergia, mint a hőerőművekből nyert áram. Az atomerőművek építése természetesen az egyes államokban található szénkészletektő) is függ. Ebben a tekintetben nálunk elég kedvezőek a viszonyok. Az atomerőművek építése a technika többi ágától is függ. Tudósainknak, technikusainknak az új erőmüvek építéséhez szükséges fémötvözeteket kell előállítaniok, hogy nagyobb teljesítményű reaktorokat tudjunk építeni. Tudósainkra vár még sok gyártási probléma megoldása, hogy a rádióaktív kisugárzás veszélyeitől megóvják az atomerőműben dolgozó alkalmazottakat,