Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-11 / 11. szám, szombat

Szovjet költők ve rseiből Lev Osanyin: -Ki s kinyom Ruhát vasal... szalagot. Lepke kendőjével anyja kölnijéhez lebeg. Kacag! Dalol! S te ámulsz, álmodol?! Bizbny, felnőtt a lányod. Tizenhat év ... jelvények ... Komszomol! — Hová készülsz? — talán még kérdezhetek ennyit. — A mama tudja! — s lám, a huncut csak nevet. — A mama! Mama ! De mit titkolódzol vélem kislányom, én sem vagyok idegen neked.— És Tanja elpirul... Többé sosem felejti, miről véletlenül így kifaggatom én: drága nap marad ez — ma hívta meg először színházba őt egy lányarcú, ifjú legény! Hogy kicsoda ? Szemem messzire elkalandoz . .. Kedves fiú ... okos ... — Milyen új bánatok karolnak csendesen? — Apa! Csak nem haragszol?! — Ugyan! Miket beszélsz! Menj csak — mulassatok. Elmegy — fehér ruhája kintről visszaleng. Ajtó csapódik még. Hallgat velem a csend. Miért e szorongás? Mi bánt? Hogy Tanja felnőtt? Hiszen még anyja is — kinek nyár-esteken a régi dallamon gyöngyözik kacagása — még ő is kislánynak tűnik sokszor nekem. Lomhán szárnyal az est. Szivárognak a percek. Húnyt szemmel látom a tűnt napok sugarát. Ó, őrzöm­e még tisztán a tizenhat éves gyermeki szerelem áhítatát? Jevgenyij Dolmatovszkij: „középkorúak Mit látunk a mozik vásznain ebben az évben ? * A művészetek Benjáminja, a film kétségtelenül a leg­elterjedtebb, legnépszerűbb művészeti ágazat, legkedvesebb a társadalom összes rétegeinek. Hazánkban csupán Szlo­vákia területén több mint háromezer állandó, ezenkívül sok járási vándormozi működik. A múlt év folyamán ezek műsorát töbt> mint negyven millió mozilátogató nézte vé­gig. Ez a magas szám kecsegtető, de egyben kötelez is arra, hogy jól gondoskodjunk fimgyártásunk további fej­lesztéséről. Ezzel összefügg, hogy mérlegeljük a csehszlo­vák filmgyártás tavalyi eredményeit és beszéljünk ez évi terveiről. * * * Tavalyi filmgyártásunkra két dolog jellemző: először, hogy sokat igéró, fiatal tehetségek mutatkoztak be közön­ségünknek értékes filmalkotásokkal. Ladislav Helge az Apák iskolájával és Jaroslav Balík a Bomba c. filmjével nemcsak jó müvet adtak közönségünknek, de azt a reményt is támasztották bennünk, hogy filmművé­szetünknek biztató utánpótlása van. De aránylag átlagon felüli alkotások tavalyi filmjeink közül a Szeptembe­ri éjjelek, a Végállomás, a Farkasverem és még jónéhány más filmünk. A fiatal rendezők értékes törekvése, hogy ifjúságunk nevelésének kérdéseit bátran felvetik és elemzik. Habár az első ilyen tárgykörű filmünket, a „Könnyű élet"-et nem ismerte el a diákság hitelesnek és nem fogadta teljes rokonszenvvel, mégis érzik ebben a filmben is, hogy al­kotói ismerik a szocialista ifjúság problematikáját, sőt konkrét élményeik vannak belőle. Remélhetjük, hogy az első kevésbé sikerült próbálkozások után ez az ifjú mű­vészgárda alkotja meg leghitelesebb, művészileg legérté­kesebb ifjúsági filmeinket. Múlt évi filmgyártásunk másik jellemző vonása, hogy az alkotó művészek törekvése révén jelentősen csökkent a filmek előállítási költsége. Ez a takarékoskodás továbbra is filmgyártásunk egyik követelménye marad, természete­sen soha sem értelmezzük ezt gépiesen, úgy, hogy ez a film művészi értékének rovására menjen. A múlt év folyamán 26 saját filmünket mutattuk be. Ebben az évben csaknem ugyanannyi új saját filmünk kerül mozijaink vásznára. Köztük jó egynéhány az olyan filmalkotás, amelyek nagy közönségsikerre számíthatnak. Már az év elején bemutatják egy fiatal rendezőnek a korai házasság problematikájáról szóló müvét. Hamarosan elké­szül Otakar Vávra „B r y ch polgár" című szélesvásznú társadalmi filmje és Václav Krška „Oroszlánok" című bányászfilmje. A két ismert rendező neve már magában kezesség műveik értékét illetőleg. A mai falu életéről szól a „J a k ab o k", a „Fekete zászló" viszont érdekes kalandos tárgyú film. Martin FriS közismert rendezőnk új filmje, a Vízözö^n, egy nagy vízmű építése környeze­tében mutatja be a mai ember egyéni problémáit. Nagy érdeklődésre számíthat az £ g és föld közötte, szatirikus vígjáték és hasonlóképpen érdekes film a mun­kaerötartalékok életéből merítő „Szabadfoglalko­z á s". Karel Čapek elbeszélései alapján készített több ren­dező közös filmet „A természetfeletti dol g o k­r ó l" címen. Ez évben bemutatjuk Jirí Krejčí társadalmi filmjét is, amelyet a „Dul s k ä a s/s z ony erkölcse" című lengyel dráma alapján forgatott. Mozilátogató kö­zönségünk, különösen az ifjúság bizonyosan szívesen fogadja majd a „Halál a nyeregben" című, derű­keltő cowboy-film paródiát. Nagy érdeklődésre tarthat számot Eduard Hoffman filmje is, amelyet Jean Effel A világ teremtése című könyve, illetve rajzai alapján készített. Qrdekes trükkfilm lesz a „Romlás f eltalálás a", Jules Verne regényének filmváltozata. A koprodukciós filmek közül ez évben elkészülnek a „Reggel hatkor a repülőtéren" és a „Fér­fiak mennek a sötétben" című csehszlovák­szovjet filmek, a „Mit mond majd az asszony" című csehszlovák-lengyel vígjáték, továbbá a jugoszláv filmművészek közreműködésével alkotott „A csillag dél felé vonul" c. komédia. Az említetteken kívül még sok film is készül a prágai, illetve a bratislavai film­stúdióban. A csehszlovákiai mozik ez idei műsorára egy fontos tény nyomja rá bélyegét. Filmgyártásunk ugyanis ebben az évben ünnepli „születésének" 60. évfordulóját, 1898-ban Ján Križenecký építész magával hozott egy Lumiér-féle filmvetítő gépet és Josef Sváb-Malostranskýval megalkot­ták az első cseh vígjátékot. A „Találka a malom­nál" c. film Prágában óriási közönségsikert ért el. A csehszlovák filmgyártás dolgozói méltóan akarják meg­ünnepelni ezt a fontos évfordulót. Ennek keretében több érdekes régi film és filmrészlet kerül majd bemutatásra. Közöttük pl. Josef Robenský „Folyó" című filmje, Ota­kar Vávrának Marié Mayerová elbeszélése alapján forga­tott „S z űz e s s é g" c. ifjúsági műve, K. Čapek Fehér k ó r c. drámájának filmváltozata, továbbá Vančura H ű t­len Marijka nagy sikerű filmje, végiil Voskovec-We­rich közkedvelt filmjei, a P úder é s benzin, a Pénzt vagy él e t e t és még mások. Az ilyen egész estét be­töltő filmek mellett a Csehszlovák Filmvállalat rövid fil­meket is hoz majd forgalomba, olyanokat, amelyek tartal­mukkal összefüggésben állnak, az évfordulóval, illetve a Csehszlovák Film 60 éves útjával. Minden ilyen jubielumi film a 60. évforduló ünnepi jelvényével lesz megjelölve és Jiŕi Jirouš zenés jeligéjével, majd pedig rövid magyará­zattal vezetik be. A jubiláris év alkalmából hazánk nagyobb városaiban kiállítást rendeznek a csehszlovák filmgyártás fejlődéséről. Nem lesz hiány kuriózumban sem. A prágai kiállításon egy ötven évvel ezelőtti mozit rendeznek be korabeli műszaki felszereléssel. Ezenkívül különféle előadóesteket, filmművészekkel való találkozó­kat, vitaestéket rendez majd a Csehszlovák Filmvállalat ez év folyamán. Remélhetjük, hogy filmgyártásunk e fontos jubiláris évében még megerősödik a kapcsolat a film előállítói és a közönség között és ezzel még jobban teljesítheti majd filmgyártásunk fontos társadalmi szerepét. Bízunk abban is, hogy ez az év jelentősen hozzájárul filmjeink eszmei és művészi értékének emelkedéséhez. PETRIK JÓZSEF Nehéz a szívnek, amit mostan erez, Mikor elhagyjuk az élet nyarát: Holnap halántékunk holdja fehér lesz, S tegnapi emlék még az ifjúság. De higyjétek el, nem emészt a bánat, És búslakodni azért nem fogunk, Mert másként szóiknak majd - s ezután csak A „középkorú elvtársak" vagyunk, „Középkorúi" — ám csengjen a beszédben E szó kétértelműén, gúnyosan: Én nem félek igazi értelmében Kiejteni s így nevezni magam. E korban hűsebben szeretsz, - de hűbben. Túl harcok, elválások gondjain. S már tudod, mit csak hittél eddig hűen: I Valóra válnak mind az álmaink. Még most is, olykor, mint valaha ... régen . .. Torkunkban gyors nyugtalanság dobol, S a Kedves neve becéző gyöngéden Csordul édesen a nyelvünk alól. És életünk teremtő elmúlását Nemcsak hópihe-hajunk jelzi majd: - „Tőlünk is ért a Föld!" - szólnak, kik látják Ifjú tengereinken a vihart. Nem vág húsúnkba a fáradtság gúzsa. Meredek utunk mind feljebb emel. Közel vagyunk hozzád - ifjúság - újra, S öregségünket is így érjük el! • Váci Mihály fordításai. Osanyin és Dolmatovszkij a mai szovjet irodalom két jeles alakja. Osanyinnak nemrégen jelent meg Szerelmes versek V című kötete, Dolmatovszkijnak Önkéntesek című müvéből pedig film készült. A Csemadok kassai helyi csoportjának évi mérlege Az 1957-es év a Csemadok kassai helyi csoportja kulturális munkában eltöltött eddigi leggazdagabb éve volt. összesen 65 előadást rendeztek a "Csemadok műkedvelői, ebből 38 egész estét betöltő színdarab volt, 11 műsoros est, 6 kirándulással egy­bekötött esztrádfellépés és tíz kul­turális műsor a nemzeti bizottságok­ba való választások előkészületei so­rán. A Csemadok előadásait, legyen az színdarab vagy énekest, nagy sze­retettel várják a falvak és városok dolgozói, mondhatnánk: szinte ün­nepnapnak számít egy-egy ilyen fel­lépés, különösen a falvakon. Hogy mennyire szereti a falu dolgozó né­pe a kultúrműsort hozó városi dol­gozókat, igazolja a királyhelmeci já­rásban levő Szentes szövetkezeti község: míg a színjátszók öltözköd­tek, az öltözőbe teát, szalonnát és kenyeret hoztak. Amikor a kassaiak szabadkoztak, nem azért jöttek, hogy ilyesfélével kínálgassák őket és ma­gyarázták, hogy mindannyian kassai kereső dolgozók, ezt felelték a szen­tesiek: — Más az élet a faluban, amióta a községben szövetkezet van és legalább ennyivel tartoznak a városiaknak, akik olyan messziről jöttek őket — a becsületes munka után - szórakoztatni. — Perbenyik községben pedig az autóbusznál több száz kultúrára szomjas munkás és szövetkezeti tag várta a szereplőket és virággal ajándékozták meg őket. A. szepsi járásban levő Reste köz­ség nemzeti bizottságának elnöke így köszönte meg a kassaiak ven­dégszereplését: A község reméli, hogy ezután gyakrabban eljönnek és ő a falu nevében ígéri, legközelebb sem lesznek többen, mert a mostani előadáson is részt vett az egész fa­lu. Ilyen és hasonló példák vannak mindenütt. Az előadások látogatottsága bizo­nyítja, hogy milyen nagy az érdek­lődés a Csemadok működése iránt. A múlt évben a kassai járásban hét előadáson 2370, a szepsi járásban 11 előadáson 2910, a királyhelmeci já­rásban 9 előadáson 2820, a rozsnyói járásban három előadáson 620, Lo­soncon, Rimaszombatban, Tornaiján hét előadáson 2400 és Kassán 28 előadáson 10 765 néző volt jelen. Ugyancsak Kassán a nemzeti bizott­ságba való választások előkészületei során körzetenként 1500 választót szórakoztatott jó műsorral a Cse­madok. Az 1957-es évben a kerület­ben összesen 21885 néző vett részt a Csemadok-csoport előadásain. Ahol eddig fellépett a Csemadok kassai csoportja, ott elnyerte a kö­zönség ragaszkodását, mert műsorá­nak van mondanivalója. Móricz Zsig­mond Légy jó mindhalálig című szín­darabját eddig 35-ször, Guthi S. Kor­mánybiztosát 26-szor játszották el a színjátszók és a jelek azt mutatják, hogy még igen sokszor előadja a Csemadok .színiegyüttese. A közönség megérti a mondanivalót, közben jól szórakozik, önkéntelenül felidézi az átkozott múltat és még jobban meg­becsüli a mát. Rimaszombatban, Lo­soncon egy'nap folyamán kétszer is játszották a kassaiak a Légy jó mindhalálig című darabot, amelyet 1600-an néztek végig. A közönség kitörő tapssal jutalmazta az előadó­kat. A premierelőadásokat az együt­tes Kassán az Állami Színházban tartja meg. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 40. évfordulóján rendezett ünnepi est sokáig emlé­kezetében marad Kassa dolgozóinak. A Csemadok virágcsokorral kedves­kedett az öreg munkás- és kultúr­mozgalmi elvtársaknak és ezen az estén a szép forradalmi szavalato­kon kívül először lépett fel a Cse­madok 14-tagú zenekara és 44-tagú kórusa régi munkásmozgalmi dalok­kal és szovjet szerzők szólóénekszá­maival. Most serény előkészület fo­lyik az évi közgyűlés előkészítésére, melyet január 12-én a csehszlovák­szovjet barátság Lenin utcai szék­házában fognak megtartani. Remél­jük, hogy az évzáró gyűlés újabb lendületet ad a még színvonalasabb előadások előkészítéséhez. Mózes Sándor. A világ békemozgalmának Lenin-díjjal kitüntetett harcosai [A nemzetközi Lenin-díjak moszkvai bizottsága az 1957-es |év utolsó napján hirdette ki, hogy a világ 7 kimagasló béke­[harcosának a népek közötti békét szilárdító munkásságukért [odaítélte a Lenin-békedijat. Képeinken balról jobbra négy f Leningrádi grafikai művek Prágában kitüntetettet mutatunk be: Ny. Tyihonov szovjet költő, Da­niíío Dolci olasz író, Csandraszckhar Vankat Raman indiai tudós és Udakendavala Szaranankara Thero ceiloni buddhista pap. (TASZSZ felvételek) A Csehszlovák-Szovjet Bará­ti Szövetség prágai Vencel-téri kiállítási termeiben megnyílt a leningrádi képzőmövészek grafikai műveinek kiállítása. Több mint 140 fekete és szí­nes kőmetszetet, linóleum- és fametszetet ölel fel. A kiállítás legnagyobb része Adrián Vla­gyimirovics Kaplun grafikus műveiből áll, melyek mind a Szovjetunióban, mind külföldön nagy hírnévnek örvendenek. Művei- bejárták az egyes szö­vetségi köztársaságokat — Lvovban, Harkovban, Rigában, Tallinban, Vilnában, Buharban Szamarkadban, Taskendben és Szaratovban mutatták be őket. Kaplun számos művét francia­német- és spanyolországi ta­nulmányútján alkotta. Ilyenek a párizsi, müncheni, nürnbergi, freiburgi, rotenburgi lijtogra­fái. Müvei természet- és em­lékmüimádatát tükrözik. A leningrádi képzőművészek többi kiállított müvei is nagy­figyelmet érdemelnek és már az első napokban sokszáz láto­gatójuk volt. Mim. r.l S7.0 7 Ü 1958. január 11.

Next

/
Thumbnails
Contents