Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-11 / 11. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. január 11. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 11. szám Nemzeti jövedelem és anyagiakat é kosság Kétségtelen, hogy a gazdaságosság legjelentősebb tényezője az anyaggal való helyes gazdálkodás, a selejt csökkentése (a selejtképződés lényegében szintén anyagpocsékolás), tehát minden olyan igyekezet, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos mennyiségű anyagból több terméket állítsunk elő. Egész nemzetgazdaságunk hatékonyabbá tétele tehát nagymértékben attól függ, milyen igyekezetet fejtünk ki az anyagtakarékosságra, milyen lesz eme igyekezetünk eredménye. Ezért szólunk az alábbiakban éppen az anyaggal való takarékosságról és arról, milyen jelentősége van ennek nemzeti jövedelmünk növekedésére. Közel egy éve annak, hogy pártunk Központi Bizottsága közzétette februári határozatát, amely a termelésben minden vonalon a lehető legnagyobb hatékonyság elérését tűzte ki célul. Annak ellenére, hogy jelentős intézkedések történtek és dolgozóink a szocialista munkaversenyben nagy eredményeket értek el a termelés hatékonyabbá tételében, ezen a téren a döntő fordulatot mégis az 1958as év fogja jelenteni. Meg kell mondani, hogy a nemzetgazdaság maximális hatékonyságáért a múlt évben nem tettünk meg mindent és döntő fordulat ebben az irányban nem történt. Éppen ezért az idei nemzetgazdaságfejlesztési terv egyik fő céljának éppen e döntő fordulat elérését tűzik ki. A hatékonyabb termelésért kifejtett igyekezet eredménye és nemzetgazdaságunkra gyakorolt hatása a legjobban a társadalmi termelés növekedésének és a nemzeti jövedelem növekedésének arányában _nutatkozik meg. Nos, nézzük e két adatot. A társadalmi termelés az 1956—57. években 14,1 százalékkal növekedett, a nemzeti jövedelem pedig csak 13,2 százalékkal. Ez más szavakkal annyit jelent, hogy többet termeltünk ugyan, több munkát végeztünk, mint azelőtt, de ennek nem volt meg az az eredménye, ami lehetett volna. Mindemellett a lakosság fogyasztása a nemzeti jövedelemnél gyorsabban növekedett. A számok erről így beszélnek: a nemzeti jövedelem növekedése 1957-ben — 7,3 százalék, a lakosság fogyasztásának növekedése — 9,1 százalék. Az, hogy a fogyasztás nagyobb legyen a nemzeti jövedelemnél, csak olyan országban lehetséges, amelyben elegendő tartalék halmozódott fel és ideig-óráig kielégítheti az állandóan növekvő fogyasztást. Huzamosabb ideig azonban teljes képtelenség elképzelni, hogy egy akármilyen szilárd és hatalmas termeléssel rendelkező társadalom nagyobb fogyasztást engedhessen meg magának, mint amennyi a bevétele. Képzeljünk el csak egy embert, aki többet vásárol, mint amennyit keres. Hová juthat? Országunk gazdái vagyunk és ezért feltesszük a kérdést: jó gazda módjára járnánk-e el, ha folytatnánk a tartalékok kimerítését anélkül, hogy törődnénk további gyarapításukkal ? Lehet, hogy egyik-másik olvasó most homlokára csap: ahá, most már tudom, hová akar kilyukadni a cikkíró — fogyasszunk kevesebbet, húzzuk összébb a nadrágszíjat. Illő erre — az egyébként indokolatlan kérdésre — is válaszolni. Hadd válaszoljunk az idei terv egyik fontos számával: a fogyasztás növekedése a múlt évivel szemben 5,4 százalék. A fogyasztás növekedése tehát biztosítva van, mégpedig a tavalyi, amúgyis nagy fogyasztáshoz képest nagyon is nagy mennyiségben. Ezt a kérdést tehát kizárhatjuk a továbbiakból. A nemzetgazdaság hatékonyságát, tehát a fent említett arány (nemzeti jövedelem — társadalmi termelés) megjavítását elsősorban azzal kell elérni, hogy a nemzeti jövedelem gyorsabban növekedjék, mint a társadalmi termelés. így az idei előirányzat szerint a nemzeti jövedelem 9,8, a társadalmi termelés pedig 8,8 százalékkal fog növekedni. Ez már azt jelenti, hogy gyártmányainkat gazdaságosabban fogjuk . előállítani, mint tavaly, azok eladásából bel- és külföldön egyaránt nagyobb jövedelemre tesz szert nemzetgazdaságunk. Első pillanatra talán lehetetlennek tűnik, hogy a nemzeti jövedelem gyorsabban növekedhet, mint a társadalmi termelés. Ez pedig lehetséges. Világítsuk meg egy példán. Tegyük fel, hogy 100 darab gépet gyártunk, amelyekre 10 százalékkal több anyagot használunk fel, mint amennyit kellene. Ezt okozhatja az anyag helytelen kiválasztása, nagyszámú selejt, konstrukciós hibák stb. Persze a gép értéke ezzel megnövekszik, drágább lesz, hiszen több anyag van benne. Az értéke nagyobb, az igaz, de megnövekedett ezzel a nemzeti jövedelem? Semmi esetre sem. Sőt, éppen ellenkezőleg. Tegyük fel továbbá, hogy kiküszöböljük a fent említett hibákat, megtakarítjuk azt a 10 százalék anyagot. Ezzel lehetővé válik, hogy 100 gép helyett 110 gépet készítsünk el ugyanannyi anyagból. A társadalmi termelés értéke itt is megnövekszik, mert a további 10 gép előállítására is fejtünk ki munkát. Az előző példával ellentétben azonban megnövekszik ezzel a nemzeti jövedelem is. Mivel az anyagkiadások az előző példával szemben változatlanok maradnak, a nemzeti jövedelem növekedése gyorsabb lesz. Ezenfelül marad még 10 gépünk, amelyeket kivihetünk külföldre vagy felhasználhatunk hazai üzemeinkben. Amint a fentiekből kitűnik, az anyagtakarékosság valóban egyik legjelentősebb tényezője a nemzeti jövedelem gyorsabb gyarapodásának, nemzetgazdaságunk hatékonyabbá tételének. Ma, amikor idei termelési terveinket elemezzük, teljesítésükre és túlteljesítésükre javaslatokat teszünk, újításokon, jobb termelési megoldásokon gondolkozunk, ne tévesszük szem elöl az anyagtakarékosság kérdését. A munkatermelékenység növekedése mellett ne feledkezzünk meg a szocialista munkaverseny másik fontos mutatójának, az anyagtakarékosságnak az ellenőrzéséről sem. Ismételjük el csak még egyszer: az anyagtakarékosság egyik legjelentősebb tényezője a nemzeti jövedelem növekedésének. KOZLEMENY Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről 1958. január 9-én és 10-én Bratislavában ülésezett Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Az ülésen a CSKP KB nevében részt vett Jiri Hendrych elvtárs, a CSKP KB titkára. Az SZLKP KB plénuma megtárgyalta a moszkvai tárgyalásokból származó következtetéseket a CSKP KB 1957. december 20-i határozatának értelmében, valamint a párt fő ideológiai kérdéseit és feladatait Szlovákiában, amint e feladatokat a CSKP KB tavalyi júniusi ülése kitűzte. E kérdésekkel kapcsolatban Karol Bacílek elvtárs, a C^'KP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP KB első titkára tartott beszámolót. A Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának, összehívására tett javaslatot Pavel Dávid elvtárs, az SZLKP KB titkára adta elő. A vitában, amelyben több elvtárs vett részt, felszólalt Jiri Hendrych elvtárs, a CSKP KB titkára is. Az SZLKP KB ülése a marxi-lenini elvszerűség és azon elszánt akarat szellemében folyt le, hogy következetesen teljesítsék a kommunista- és munkáspártok nyilatkozatából, valamint a Békekiáltványból származó feladatokat és minden erőfeszítést megtegyünk, hogy a CSKP KB múlt évi júniusi és decemberi határozatai következetesen valóra váljanak. Az SZLKP KB az ülés végén jóváhagyta a Karol Bacílek elvtárs beszámolójával kapcsolatos határozatot és elhatározta, hogy a kongresszust 1958. május 16—18-ra hívja egybe. Ezenkívül jóváhagyott több káderváltoztatást. Gépek segítségéve! fokozzák a szénfejtést (ČTK) - Szlovákia szénjö@ vesztési terve szerint ez idén ®

400 654 tonna barnaszénnel és lignittel keli szénbányáinknak A többet termelniök a tavalyi mennyiségnél.^ A szénjövesztés fokozása nem függ csupán a rendelkezésre álló termelőképesség eddiginél jobb kihasználásától, valamint további termelőképességű űj berendezésektől, hanem attól is, hogy miként biztosítjuk bányáink műszaki fejlődését, mily módon juttatjuk érvényre nagyteljesítményű gépek segítségével a szénjövesztés haladó módszereit. A múlt évben Szlovákiában gépek csak igen csekély mértékben vettek részt a szénjövesztésben. Szlovákia legnagyobb bányakörzetében - a Handlovai Nagybányában kombájnokkal csak 10 070 tonna barna szenet fejtettek, ami csak csekély része az évi termelésnek. A bányáink műszaki fejlesztésére vonatkozó határozat értelmében ez idén az a Handlovai Nagybánya feladata, Fellendítik a szocialista munkaversenyt az építészetben (CTK) - Az Építészeti Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetségének nyitrai kerületi bizottsága a napokban tartotta meg ülését, melyen értékelte az építészeti dolgozók tavaly elért eredményeit. A nyitrai Magasépítészeti Vállalat és a prievidzai Priemstav dolgozói az elmúlt év során 1129 lakásegységet és 55 üzlethelyiséget, azonkívül középületeket, iskolákat és bölcsődéket adtak át rendeltetésüknek. Az elnökség megállapította, hogy a nyitrai kerületben nem elégedhetnek meg az építészeti szakaszon folyó munkaverseny eddigi helyzetével. Tavaly igen sok volt a formaiság a szocialista munkaversenyben, mely nem irányul a legnehezebb és legfontosabb feladatok teljesítésére. Ez idén a kerületi bizottság elnökségének tagjai nyújtanak az üzemeknek segítséget a szocialista munkaverseny megszervezésében és kiaknázzák a szocialista munkaversenyben a magas színvonalú nyitrai Azbesztcementgyár, valamint a prievidzai Priemstav dolgozóinak értékes tapasztalatait. hogy 870 ezer tonna barnaszenet jövesszen kombájnok segítségével. Handlován ezért már az év elejétől két Donbas jelzésű szovjet szénkombájnnal dolgoznak és ha megteremtik a kellő feltételeket, további két kombájnt helyeznek üzembe. A Handlovai Nagybányában réselő és körkeresztmetszetű folyosókat hajtó gépeket is kipróbálnak. A novákyi bányakörzet vállalataiban a tervben előirányzott évi jövesztési mennyiségből 6,5%-ot kell kombájnok segítségével fejteni. Az év elejétől már két Donbais jelzésű szénkombájnnal dolgoznak a novákyi Béke-bányában. Egy további kombájnt a Lehota bányában helyeztek üzembe. A Béke-bányában még ez év első negyedében üzembe helyeznek egy MB-2 Moravec jelzésű sajátkészítményű szénkombájnt, melyet tavaly már kipróbáltak. A kombájnt jelenleg tökéletesítik a szerzett tapasztalatok alapján. Ä nagyüzemi gazdálkodás úttörői Fontos intézkedéseket készítenek elő az állami gazdaságok. Hiszen nagy dolgokról van sző. Az állami gazdaságok, amelyek eddig messzemenően túlszárnyalták a mezőgazdasági termelés többi részlegeit, további nagy lépést tesznek előre a termelés egész szakaszdin, főleg azonban a termelés gazdaságosabbá tétele terén. így például 1960-ig az egy hektárra eső gabonatermést csaknem 3 mázsával, a magkukoricatermést 3.70 mázsával, a cukorrépatermést 20 mázsával, a takarmánytermést 22 mázsával, a tejtermelést 80 literrel kell nóvelniök. 1 Ez látszólag nem is tűnik fel olyan soknak, viszont a már eddig is aránylag magas termelés mellett e nagyobb számok teljesítése valóban kiváló agro- és zootechnikát követek annál is inkább, mert itt nem a termelésnek minden áron való növeléséről van sz"). Tehát az állami gazdaságoknak további 18,6 százalékkal kell gazdaságosabbá tenni termelésüket. Ilyen termelési feladatok állnak az tW

WmWHW

WI

WMMWHMHHHWHW A Lermontov hajó elindult a Szovjetunióba Pénteken, január 10-én délelőtt kihajózott a komáromi Steiner Gábor Hajógyár kikötőjéből a „Lermontov" Dieselvillanymotoros 31 személyt befogadó luxushajó. Mint ismeretes, a komáromi hajógyár dolgozói a múlt évben terven felül építették meg ezt a hajót a testvéri Szovjetunió számára. 11 KÖVETENPÍI PÉLDA A újonnan alakított szövetkezetekben a legnagyobb nehézség az állatok összpontosítása körül észlelhető. A legjobb megoldás az volna, ha gyorsan lehetne új istállókat építeni. Ez azonban nem megy sem egyszerűen, sem pedig gyorsan. Sok esetben egy év szükséges, hogy egy istállót átadjanak küldetésének. Ha az új szövetkezeti tagok erre fognak várni és nem látnak munkához, úgy aligha tudják biztosítani a közös állomány fejlesztését, nem is szólva az állam iránti feladatok teljesítéséről. Éppen ezért ajánlatos volna, ha az újonnan alakult szövetkezetek adaptálással biztosítanának ideiglenes istállókat. Igen helyesen és észszerűen oldották meg ezt a kérdést a szobránci járás Závadka községében, ahol a jó karban levő csűröket sertésistállókká alakították át. Eddig már 150 sertés részére biztosítottak istállót, de munkájukat tovább folytatják. Hasonlóan Jenkén is — ahol nemrégen alakult szövetkezet — igen jól haladnak a rögtönzött istállók építésével. Ez a két szövetkezet megtalálta a módját a háziállatok összpontosításának a megvalósítására. Ezzel a megoldással egyidejűleg biztosítva vannak a bevételek is, amelyek kezdetben fedezik a munkaegységekre kifizetendő előlegek összegét. Az ilyen intézkedés igen hatékonyan hozzájárul az új szövetkezetek mind gazdasági, mind pedig politikai mepszilárdításához. Tudósítónktól előtt, kerül szerállami gazdaságok dolgozói Ezenkívül néhány változásra sor a termelés irányításának vezésében. Ezekről a kérdésekről vitáztak december 9-én és 10-én a Mezőgazdasági Dolgozók Szövetségének dolgozói plenáris ülésükön. Van miről beszélniök. Hiszen végeredményben sok függ majd a szakszervezetektől abban, hogyan tudják irányítani a vitát minden birtokon, és farmon, hogy az új intézkedések hamar gyökeret verjenek és meghozzák a kívánt eredményeket. A nagyobb hektárhozamckért, az állattenyésztés hasznosságéért A CSKP KB leveléről fslytatott vita a gömörpanyiti EFSZ tagjait is arra buzdította, hogy további célkitűzéseket tegyenek a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében. A CSKP XI. kongresszusa tiszteletére kötelezettségvállalást tettek, hogy az eddiginél jobb munkával igyekeznek a hektárhozamok növelésére és az állattenyésztési termelés hasznosságának fokozására. Célul tűzték ki, hogy az idén 30 százalékkal növelik a cukorrépa hektárhozamát, jövőre újabb 10 százalékkal, 1960ra pedig a tavalyihoz viszonyítva 50 százalékkal. A kukorica hektárhozamát négyzetes vetéssel az idén legalább 15 százalékkal, 1960-ra pedig 35 százalékkal növelik. Hasonlóképpen a gabonafélék hektárhozamát is fokozni akarják, mégpedig az idén 2 mázsával, 1960-ban pedig 4 mázsával. Tekintve, hogy a szarvasmarhatenyésztés, főleg pedig a tehénállomány hasznossága körül sok fogyatékosság van, ami mindenekelőtt a termelt tej aránytalanul magas önköltségi árában mutatkozik meg — egy liter tej termelése 3,95 koronába kerül — kötelezettségvállalást tettek, hogy a tejtermelési árat 1,50 koronára csökkentik és a tejhozamot 20 százalékkal növelik, 1960-ban pedig 30 százalékkal. Hogy ehhez megteremtsék a kellő takarmányalapot, a silótakarmány mennyiségét az idén a tavalyi 400 m

3-ről 1Ô00 m'-re, jövőre 1200 m'-re, 1960-ban pedig 1500 m3-re növelik. A kötelezettségvállalás magában foglalja az ehhez szükséges silógödröknek határidőben való elkészítését is, azonkívül két éven belül egy T 118-as szarvasmarhaistállő felépítését. (g-i.) /