Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-09 / 9. szám, csütörtök

v Csehszlovák kormányküldöttség dr. Petru Groza temetésén (ČTK) - Dr. Petru Grőzának a Román Népköztársaság Nagy Nem­zetgyűlése elhunyt elnökének teme­tésén Rudolf Barák belügyminiszter, a CSKP KB politikai irodájának tag­ja vezetésével csehszlovák kormány­küldöttség vesz részt, melynek tag­jai: Josef Tesla miniszter, Jozef Va­ló, a nemzetgyűlés alelnöke és Dr. Rofcáľ Iľkiv, a Csehszlovák Köztársa­ság romániai nagykövete. Közlemény a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió közötti egyezmény ratifikációs leveleinek kicseréléséről (ČTK) - 1958. január 8-án Prágá­ban dr. A. Gregor, a külügyminisz­ter első helyettese és I. T. Grisin, a Szovjetunió csehszlovákiai rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete kicserélték a Csehszlovák Köztársa­ság és a Szovjetunió között létre­jött megegyezés ratifikációs leveleit. Az egyezményt, mely Kárpát-Ukraj­nának az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasággal való egyesítésével összefüggő vagyoni és pénzügyi kér­dések végleges rendezésére vonat­kozik, 1957. július 6-án írták alá Moszkvában és a Csehszlovák Köz­társaság elnöke 1957. december 23­án, a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége pedig 1957. decem­ber 21-én hagyta jóvá. Az egyezmény rendelkezései sze­rint a dokumentum a ratifikációs le­velek kicserélésének napjával lép érvénybe. Az egyezmény tehát 1958. január 8-án érvénybe lépett. Közlemény a Megbízottak Testületének üléséről A Megbízottak Testülete január 7-én, kedden tartott ülésén megtár­gyalta a helyi gazdálkodásügyi meg­bízott beszámolóját a város- és falu­szépítési akció lefolyásáról, valamint 1957. október 31-ig elért eredményei­ről. A nemzeti bizottságok funkcio­náriusai és a lakosság kezdeményezé­sének, áldozatkészségének köszönhe­tően az 1957. év folyamán jelentős anyagi értékek jöttek létre az akció keretében. A város- és faluszépítés ma cnár állandó részét képezi a nemzeti bizottságok akció programterveinek és egyre bővül térfogata. Az akció irányításában azonban egyes fogyaté­kosságok merültek fel, különösen ab­ban, hogy a kerületi nemzeti bizott­ságok nagyobb terjedelmű építkezé­seket engedélyeztek az akció kereté­ben, melyekre nem vonatkoznak a város- és faluszépítési akció irányítását szabályozó irányelvek. A nemzeti bizottságok 1958-ban a következő feladatokra irányítják majd a város- és faluszépítési akció kereté­ben a lakosság tevékenységét: 2. Az előző években megkezdett akciók befejezésére, 2. kevés osztályú iskolák építésére, 3. a felépült települések körüli te­rületek rendezésére, fák és bokrok ültetésére, 4. rétek- és legelők gondozására, kisebb méretű talajjavítások megvaló­sítására, 5. közterek, utak és járdák karban­tartására a városokban és a falvakon, 6. egészségügyi berendezések, kutak és kisebb méretű vízvezetékek építé­sére. A Megbízottak Testülete megtár­gyalta továbbá az iskola- és kultú­rálisügyi megbízottnak, valamint a Szlovák Tudományos Akadémia elnö­kének beszámolóját arról, milyen jelenleg a tudomány, valamint a káder­nevelés helyzete Szlovákiában az atom­energia békés felhasználásának sza­kaszán. Az ezzel kapcsolatos intézke­dések a tudományos kutatás e sza­kaszának az eddiginél tökéletesebb irányítását, a Szlovák Tudományos Akadémia kutató intézetei, a főisko­lák, valamint az egyes szakintézetek tökéletesebb együttműködését tartják szem előtt. A Megbízottak Testülete megvitatta továbbá a Szlovák Tudományos Aka­démiának az 1958. évi tudományos kutató munkájára vonatkozó tervét. A Megbízottak Testülete megtár­gyalta továbbá népgazdaságunknak egyes fontos faanyagokkal való ellá­tása feladatának teljesítéséről szóló jelentést és megállapította, hogy a faipar lényegében teljesítette a reája háruló feladatokat. A Pénzügyminisztérium figyelmeztetése (ČTK) — A Pénzügyminisztérium közli, hogy a csehszlovák állampol­gároknak Kárpát-Ukrajnában hagyott vagyonából származó igényeket és kötelezettségeket belföldi előírások szerint rendezik. Ezen élőírások ki­adását idejében közli a napi sajtó. Változások a Közlekedésügyi és Energetikaügyi Minisztérium irányításában (ČTK) — Antonín Novotný köztár­sasági elnök a miniszterelnök ja­vaslatára 1958. január 8-i határoza­tával Antonín Pospišil minisztert fel­mentette a Közlekedésügyi Miniszté­rium irányítása alól és az Energeti­kaügyi Minisztérium irányításával bízta meg. Ugyanakkor dr. František Vlasák minisztert felmentette az Energetikaügyi Minisztérium irányí­tása alól és a Közlekedésügyi Mi­nisztérium irányításával bízta meg. Megjelent magyar nyelven pártunk törtenete dokumentum-gyűjteményének II. kötete E napokban jelent meg a könyv-szövetkezetekben, sport­piacon pártunk története dokumen­tum-gyűjteményének második kötete „Kenyeret, munkát, földet és szabad­ságot" címmel.*) E mű felöleli az 1930-tól 1934-ig terjedő forradalmi munkásmozgalmi eseményeket és je­lentősen hozzájárul pártunk történe­tének megismeréséhez. Az új gyűjtemény ismerteti Cseh­szlovákia Kommunista Pántja politi­káját a nagy gazdasági válság évei­ben. A dokumentumok beszédesen megmutatják, hogy a válság éveiben pártunk hogyan oldotta meg és tűzte ki a feladatokat, kiindulva a helyzet marxi-lenini elemzéséből. Látjuk, hogy pártunk milyen látnokian tudta méghatározni a fejlődés vonalát egyes konkrét esetekben és ebből kiindulva megszabni a forradalmi mozgalom helyes stratégiáját és taktikáját. A dokumentum-gyűjtemény példákat mutat az ellenséges ideológia, az op­partinuzmus elleni harc, a bolseviki munkamódszerek helyes alkalmazásá­ról a pártmunkában. A gyűjtemény így lehetővé teszi a párt tagjainak, hogy pártunk történetét helyes mód­szerrel tanulmányozhassák. A gyűjteménybe foglalt dokumen­tumok tanulmányozásának nagy je­lentősége van az 1930-1934. évek mélyebb tanulmányozása szempontjá­ból. Az 1929. év nem volt egyszerű megismétlése a kríziseknek, hanem ez volt az első, az egész világra kiterjedő gazdasági válság, amely megremeg­tette az egész kaipitalis.ta rend­szer alapjait. A világgazdasági válság a gazdasági dolgozóknak munkanélkü­liséget, nyomort és éhséget hozott, ugyanakkor a másik oldalon hatalmas élelmiszer és iparcikk-készleteket sem­misítettek meg. E jelenség a nemzetközi helyzet, valamint a kapitalista államokban az osztályharc kiéleződését vonta maga után. A dokumentum-gyűjtemény el­ső fejezetében foglalkozik a világ­gazdasági válság elemzésével és en­nek hatásával a munkásosztályra. A Kommunista Internacionálé tézi­sei, melyeket a végrehajtó bizottság elnökségének ülésén 1930. februárjá­ban fogadtak el (173-182. oldal) a kommunista pártok részére meghatá­rozta a legközelebbi feladatokat: megvalósítani a munkásosztály akció­egységét, harcot folytatni a munkás­osztály szövetségeseinek megnyeré­séért, megvédeni a Szovjetuniót és megakadályozni a fasiszta diktatúra megteremtését. Amint a Kommunista Internacionálé tézisei kifejtették, a kommunista pártok fő és közvetlen feladata harc volt a munkásosztály többségének a megnyeréséért. Ez vi­szont politikai tömegmunka nélkül elképzelhetetlen. Ezért pártunk nagy súlyt fektetett a kommunistáknak tömegszervezetekben: a szakszerve­zetekben, ifjúmunkásszervezetekben, és és kultúr­másokban #) „A KENYERET, MUNKÄT, FÖLDET ÉS SZABADSÁGOT" szerkesztette Szlovákia Kommunista Pártjának Tör­téneti Intézete, 710 oldal, ára 13.30 korona. tömegszervezetekben végzett munkájára. A harmincas években pártunk kü­lönös figyelmet fordított a proleta­riátus legnagyobb tömegszervezetére, a szakszervezetre. A dokumentum­gyűjtemény nagyon jelentős határo­zatot közöl ezzel kapcsolatban az „Arccal a szakszervezetek felé!" című fejezetben, a 35 — 53. oldalon. Ugyan­csak a szakszervezeti kérdésekkel foglalkoznak a VI. kongresszus tézi­sei az 57. oldalon „Gazdasági harcok és a párt feladatai a szakszervezeti munka terén." A párt és ezzel együtt a szakszervezeti munka megjavításá­nak egyedüli lehetséges útja a kímé­letlen harc folytatása volt az oppor­tunizmus ellen, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy kizárják az op­portunista és likvidátor elemeket, el­távolítják a helytelen opportunista módszereket a pártból és szakszerve­zetekből. A válság kapitalista megoldása elle­ni harc folyamán nemcsak a munkás­osztállyal való akcióegység megte­remtésére volt szükség, hanem meg kellett nyerni a proletariátus szövet­ségesét — a dolgozó parasztságot és a köztársaság más nemzetiségű el­nyomott népét. A dokumentum-gyűj­temény pártunk Központi Bizottságá­nak határozatát közli az 54. oldalon „A falusi munkáról", mely meghatá­rozza a párt munkájának alapjait a falun. A VI. kongresszus kitűzte az agitá­ciós és a propaganda alapvető jelsza­vát a parasztkérdésben: „Minden nagybirtok és egyházi birtok kisajá­títása és átadása a földmunkások, kis- és középparasztok kezébe". (98. old.) Pártunk VI. kongresszusa nyílt és határozott állást foglalt az agrár­kérdésben. A 235. oldalon a következő végszót olvassuk: „Az elmélyülő gaz­dasági és mezőgazdasági válság a dolgozó paraszti tömeg elé is nyíltan állítja a kérdést: vagy proletárdikta­túra, vagy fasiszta diktatúra. És ez a kérdés a munkások, törpebirtokosok, kis- és középparasztok javára csak a proletárdiktatúra létesítésével old­ható meg ..." A történelmi fejlődés igazolta en­nek a tételnek a helyességét. Pár­tunknak a falusi szegénység között folytatott forradalmi politikája ered­ményezte, hogy a fasiszta veszély, de különösen a nemzeti felszabadító küzdelem éveiben sikerült a falusi proletariátust és a középparasztság jó részét megnyernünk, melyet külö­nösen a felszabadítás utáni években tudtunk érvényesíteni és a középpa­rasztot mint szövetségest megnyerni a falu szocializálásában. A VI. kongresszus tézisei kihangsú­lyozzák a mezőgazdasági kérdés szo­ros összefüggését a nemzetiségi kér­déssel. 211. oldalon ez kifejezően indo­kolva van: „Az elnyomott nemzetek (német, szlovák, magyar, kárpát-uk­rajnai) lakóterületein a dolgozó pa­raszttömegek a szociális kizsákmá­A terhesség mesterséges megszakítására vonatkozó új törvényről A nemzetgyűlés decemberi ülésén elfo­gadta a terhesség mesterséges megsza­kítására vonatkozó törvényjavaslatot. Az új törvény lehetővé teszi, hogy a terhes nő egészségügyi, vagy egyéb érdemleges ok­ból kérje terhessége mesterséges megsza­kítását, ugyanakkor kimondja, hogy a be­avatkozás kizárólag egéssségügyi intézmény­ben hajtható végre, elrendeli a terhes nö büntetlenségét, de továbbra is érvényben hagyja a félbújtók és azok szigorú bünte­tését. akik az egészségügyi intézményt megkerülve kísérlik meg a terhesség mes­terséges megszakítását. A törvény január 1-én lépett életbe és már a legközelebbi napokban működni kezdenek a járási egészségügyi központok hatáskörébe tartozó bizottságok, amelyek hivatva lesznek a terhes nö kéréséről dönteni. Dr. Miloslav Vojta docens, az Egészségügyi Minisztérium fő nőgyógyá­sza és Dr. Oľga Stolová, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője beszélgetésre hívták meg a sajtó képviselőit, hogy tá­jékoztassak őket s törvény végrehajtási utasításának egyes pontjairól. Nagy felelősség hárul a bizottság tag­jaira. Nem a döntőbíró szerepét fogják betölteni, hanem tanáccsal látják el a hozzájuk forduló nőket és segítő kezet nyúitanak nekik. Tagjai a járási egész­ségügyi intézet Igazgatója, a szülészeti­nőavógyászati osztály vezető orvosa, vagy ezek helyettesei, esetleg még egy szakor­vos. ha az ok egészségügyi és végül egy tapasztalt, polgártársai bizalmát élvező asszony, akit a JNB tanácsa nevez ki erre a funkcióra Ezek a legjobb meggyőződé­sük szerint fognak határozni és feltétle­nül, kötelezi őket az orvosi titoktartás. A terhes nőnek nem kötelessége minden esetben a bizottság elé járulni. Elegendő, ha felkeresi körzeti kezelő orvosát, vagy a körzeti nöorvost, akik tolmácsolhatják CJ.I SZO 2 ír 1953 január 9. a bizottságnak a nö kérését; majd közlik a terhes növel a bizottság döntését. Hiba volna asszonyaink részéről, ha szégyenérzetből, vagy bármilyen más ok­ból nem lennének bizalommal a bizott­ság iránt. Arra kell gondolniok, hogy az új törvény és a módszer, ahogy a gyakorlat­ban megvalósul, éppen azt tartja szem előtt, hogy a nők a jövőben minden té­nyolás, a kiélezett nemzetiségi elnyo kényének-kedvének vannak ki­szolgáltatva. Emellett még erős amiért a nő terhessége megszakítását ké- í politikai és kulturális elnyomás alatt ri, mivel ebben az esetben a beavatkozás S • ,„„„„,„, .. esetleg tartós meddőséget válthat ki. § ^ szenvednek. Csehszlovákiában pél­A bizottságnak minden kérvényt a lehető- § dáu l beigazolódik annak a tételnek séghez képest gyorsan kell elintéznie, ^a helyessége, mely szerint a nemzeti ­hogy " —* -•-«—« ­sa a eltelte pont ''mellett |™«ts4got. a nemzeti felszabadulá bizottsághoz fellebbezni, ha a járási bi- fcsert. A felhívásnak különösen Kár­zottság döntésével nem ért egyet. A ter- ^pátalja elnyomott népeinél volt nagy hesség mesterséges megszakításáért a nö i visszhangja. 200-tól 500 koronáig terjedő összeget fi- S . j.]_,_„„,„ m „..... , . , , , „ zet. A pontos összeget, a bizottság álla- Š, ň dokum entum-gyű temény a pro­ren teljesen egyenrangúak legyenek a fér- pItja meg Indokol t esetekben, ha pl. ko- S letS r szervezetek egyik jelentését is fiakkal, joguk legyen mérlegeim, vajon mol y egészségügyi okból történik a be-§ tartalmazza, melyet Štetka elvtárs olvanok-e a körülményeik, hogy az anya- avatkozás a bizottság eltekinthet a járu- $1932. január 22-én olvasott fel a par­lék megfizetésétől. Alámentben. E jelentés szégyenteljes AJ^f n y, a«l r, hess é?,T/l erséae s 5 vádirat a burzsoá demokrácia és a szakítását kizárólaq kórházban engede- s KJ,™„I, U „ „ ,< lyezi a bizottság előzetes jóváhagyása |Masaryk-féle ,.humanizmus'"ellen, mely alagán. Ezzel az intézkedéssel megszűnik S a s aJ töba r> „Ehinseg, terror és korrup­az az áldatlan állapot, hogy a terhes nő §ció Kárpátalján" címen jelent meg. lelkiismeretlen angyalcsináiók karmaiba i(416. oldal). E jelentésből idézzük: kerülve egészségével, esetleg életével fi- S ^ . ., ., . ... . zet a higiénia alapvető kívánalmait mel- $ ..V'" E hé t? n t é^ tem vlssz a Karpát­terhes no | öz ő szakszerűtlenül végrehajtott magzat- ä a lJ áro1 a proletár küldöttséggel. Kár­sokgyer- elhajtásért. Az új törvény életbe lépésével fcpátalján és a kárpátaljai községekben féri rok- ne m kell attól tartanunk, hogy a népese- ^ tett utunknak az volt a célja, hogy sa­dés érezhető módon csökkenni fog, de ab- Íját szemünkkel lássuk, hogyan él a hari hiítncalz loViotiinl/ hOQY 3 w»a«iTa + _ O - . . . . . . olyanok-e a körülményeik, hogy az anya ság nagyszerű hivatásét be tudják tölte­ni, vajon a születendő gyermek részére olyan légkört tudnak-e teremteni, amely testileg és lelkileg egészséges polgárrá való fejlődését lehetővé teszi. A terhesség mesterséges megszakítása egészségügyi okokból nem igényel bővebb magyarázatot. Az egvéb érdemleges okok közül a végrehajtási utasításban csak né­hány van felsorolva. Például a magas vagy alacsony életkora, mekes család, az özvegy anya, a férj rok kantsága. munkaképtelensége, feldúlt há­zasélet. a család ellátásáért túlnyomóan a nőre háruló gazdasági felelősség, a leányanyaságból adódó bonyolult helyzet, a megerőszakolás vagy büntetendő tett kö­vetkeztében beállott terhesség, mert hiszen lehetetlen volna felsorolni mindazokat a kedvezőtlen helyzeteket, amelyek egy nő életében előadódhatnak. A terhesség mesterséges megszakítása nem engedélyezhető abban az .esetben, ha ez veszélyeztetné a nő egészségi állapotát és semmiképpen sém engedélyezhető három hónapnál tovább tartó terhességnél. Ha terhesség hosszabb ideje tart, mint három­hónap. csak abban az esetben szabad ki­vételt tenni, ha a magzat meghagyása ve­szélyeztetné a nö életét. Ha első szülés­ről van szó. a bizottságnak különös ala­possággal kell mérlegelni az okokat, ban biztosak lehetünk, hogy a magzat- § szegény kárpátaljai nép, amely ma va­elhaitások szama lényegesen kevesebb lesz. S IÄCA „, , , ... f Persze az új törvény nem oldj 9 meg a g^fággal haldoklik az éhségtől... Az gyermekek születése szabályozásának prob- ^ a" am 13 évi fennállása után a nyomor lámáját és nem is volna helyes, ha ilyen ^és éhség árasztotta el Kárpátalját, értelemben magyaráznók. Mind minden i A szegény lakosság 80 százaléka éhha­!"?]". . a terhesség mesterséges megsza- S Iái előtt áll. Mindazon községekben, kítása is bizonyos kockázattal jár és erre § ampU/pL-pn átmonHint „ f„i,,<ľ; „ ' köteles a bizottság a terhes nőt figyelmez- S®™^ " i T ľ ' t •• , tetni. A megoldás a fogamzás megelőzé- y eQ Iel e eneziK... Kimentünk a sében rejlik. Egészségügyünknek komoly i nagybereznai járásba,Volosinka község­adóssága van ezen a téren. Elhanyagolták ^ be. A községnek 270 házszáma és mint _ a a felvilágosító munkát és a fogamzás ^egy 1700 lakosa van. Ezek közül 20 megelőzéséhez szükséges eszközök fásában is el vagyunk maradva. Reméljük, hogy egészségügyünk, annyi más kérdéssel, ezzel is megbirkózik. / KIS gyár­& családnak ŕ, van némi vagyona, ^bieknek csak sárból tapasztott sikeresen Meglátogattuk az állomás mel­mint a töb­kuny ^letti első házat. Dolešák Ivanova tulaj­ÉVA %dona. A kunyhó 4x4 méteres, ezt a teret, melyben 7 gyermek él, egyetlen parányi ablakocska világítja meg. A deszkahalmazon feketére rohadt szal­mán mozdulatlanul fekszik három mez­telen, beteg gyermek. Másik kettő, ugyancsak meztelenül, a kemence mö­gött szorong. A 8 éves gyereknek, aki­ről mindenki azt mondaná, hogy két­három éves, olyan vékony lába van, akár az ujjam, és mivel a hasa erősen felpuffadt, alig tud megállni a lábán. Az anya azon a ládán fekszik, amely­ben a család élelmiszerkészlete: a krumpli van. Az asszony rongyos cafa­tokban fekszik és nem a test részei, hanem a csontjai látszanak ki. A feje alatt szalmacsutak van, nehezen mond­ja el, hogy egy nappal érkezésük előtt, tehát január 15-én gyereket szült. Az újszülött a kemencén fekszik a krump­lis kosárban. Sírva mondja, hogy min­den élelmiszerkészlete a hét gyerek számára ott van alatta a ládában, hogy nincsen lisztje, teje, pénze pedig még sóra sincs... Itthon nincs egy koro­nám sem, a bábát sem volt miből kifi­zetnem a szülésért. — Kitámolyogtunk ebből a viskóból, ahol néhány napon belül 7 gyermekre az éhhalál vár, de mit láttunk? Az út másik oldalán nagy palota áll, és elszörnyedve olvassuk a nagy táblán: „Anyák és csecsemők ta­nácsadója. Dr. Odaríenko, állami kör­orvos." Ez volt a tényleges helyzet Kárpátal­ján, de nem voltak jobbak a viszonyok Szlovákia egyes vidékein sem. Ahhoz, hogy az imperialisták a Szov­jetunió ellen háborút kezdhessenek, el kellett hallgattatniok a forradalmi munkásosztályt és megvalósítani a fa­siszta diktatúrát. Ezért a Szovjetunió megvédése, a válságnak proletár úton való megoldása, harc az imperialista háború ellen — mindez elválaszthatat­lan egységet alkottak, vagyis kímélet­len küzdelmet jelentettek a burzsoázia fasiszta diktatúrájának megvalósítása ellen. Amint a dokumentum-gyűjtemény egyik „Nem Masaryk, hanem Lenin" című röplapja bizonyítja, a tőkés állam és ennek feje, Masaryk volt az, aki nagy szolgálatokat tett a forradalmi mozgalom megbénítása és a burzsoázia hatalmának megszilárdítása érdekében. Masaryk volt. az, aki aláírt minden tör­vényt, mely megnyirbálta a munkásság jogait és szabadságát és ezzel lehetővé tette az egész rendszer fasizálódását. A könyv 559. oldalán olvassuk: „ .. ő, (értsd Masaryk) ennek a burzsoáziának a legokosabb és legravaszabb politiku­sa, mivel kitűnően álcázza a burzsoázia, a kormány és maga a népellenes tevé­kenységét a „felszabadulásról", „de­mokráciáról", „humanitásról" szóló frázisokkal. " Ezt a röplapot 1934-ben adták ki, a köztársasági elnök válasz­tása alkalmából. A hatóság e röplapot ürügyül használta fel arra, hogy haza­árulás vádjával elfogató parancsot adjon ki a kommunista párt funkcioná­riusai ellen, Gottwald elvtárssal az élén. A dokumentum-gyűjteményben fog­lalt anyag három részre oszlik. Az első részben határozatok, a párt- és a Kommunista Internacionálé felhívása van. Olvasónk először kapja kézhez magyar nyelven ily terjedelemben ezt az anyagot, mely a Kommunista Inter­nacionálé nagy jelentőségét igazolja a proletariátus forradalmi mozgalmában. A gyűjtemény második része Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának tézi­seit, határozatait és felhívásait tartal­mazza, melyeknek rendkívüli jelentősé­ge van a párt politikai vonalának meg­értéséhez a nagy gazdasági válság ide­jén. A gyűjtemény harmadik részében Zápotocký, Šverma, Kopecký, Dolan­ský és Štetka elvtársak beszámolóit, illetve cikkeit találjuk, melyek lelep­lezik a csehszlovák burzsoázia politikai, gazdasági és imperialista terveit. Ugyanakkor rámutatnak az épülő Szov­jetunió hatalmas eredményeire, melyek lelkesítik a falu és a város dolgozóit a kapitalizmus elleni harcban. A gyűjtemény befejező része: „Ada­tok az 19S9—1934-es évek gazdasági válságának csehszlovákiai lefolyásá­hoz", értékes statisztikai mellékleteket tartalmaz az ipar, mezőgazdaság, vala­mint a bel- és külkereskedelem hely­zetéről, bemutatja továbbá, hogy az áruló szociáldemokrata vezetők hogyan igyekeztek a válság következményeit a proletariátusra hárítani. E magyar nyelven megjelent mű fontos gitációs- és propaganda-anyag minden öntudatos magyar dolgozó ke­zében. A példásan összeválogatott do­kumentum-gyűjtemény alkalmas pár­huzam vonásra az akkori és mai viszo­nyok között és beszédesen bizonyítja azt a hatalmas változást, melyet népi demokratikus államunk megteremtésé­vel elértünk. RÓJAK DEZSŐ I

Next

/
Thumbnails
Contents