Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)
1958-01-08 / 8. szám, szerda
A párt levelének szellemében mezogazdaság&mk biztosítj a második ötéves terv sikeres befejezését Irta: M. Gregor, a Zselízi Állami Gazdaság igazgatója K ' öztudomású, hogy a párt Központi Bizottságának levele, amelyet felhívásként adott ki, valamennyi nemzeti vállalat dolgozói körében nagy érdeklődést váltott ki országszerte. A ievél tartalma objektív átekintést ad s egyúttal rávilágít azokra a lehetőségekre, melyek útmutatóul szolgáinak gazdaság! életünk felépítése tekintetében. A Zselízi Állami Gazdaság dolgozói a párt levelét- teljes egészében magukévá tették. A levél tartalmát valamennyi gazdasági egységünkön: műhelyekben, pártgyűléseken, ifjúsági szervezeteink gyűlésein, kultúrotthonainkban és valamennyi munkahelyen naponként tárgyalták, vitatták. Igen értékes hozzászólások hangzottak el a hektárhozamok emelésére, a takarékosság általános bevezetésére, a jobb munkamódszerek alkalmazására és biztosítására, a munkaerő-tartalékok kihasználására. Kétségtelen, hogy az elmúlt esztendőkben a mezőgazdálkodás terén mutatkoztak komoly fogyatékosságok. E fogyatékosságok kiküszöbölésére megvannak a lehetőségek. Mindenekelőtt szükséges azonban, hogy valamennyi üzemrészlegen és munkaterületen tökéletesen ÉRVÉNYESÍTSÜK A TÖMEGPOLITIKAI NEVELÉST. . Ezt tartom legfontosabbnak! Dolgozóinkat — különösen Ifjúságunkat — komoly neveléssel fel kell rázni a közömbösségből; meg kell mutatnunk számukra azt az egyenes utat, mely a szocialista építőmunka felé vezet. Pártunk levele a Zselizi Állami Gazdaság kétezerötszáz dolgozója előtt közismertté vált. Ez kitűnik abból is, hogy az 1957. december 14-én megtartott ökonómiai konferenciánkon mái- a párt levelének szelleme érvényesült valamennyi felszólalásban. Ezen a konferencián fogadalmat tettek dolgozóink az elkövetkező gazdasági esztendő munkamenetének fokozására. Határozati javaslatot fogadott el a konferencia igen nagy lelkesedéssel, amely javaslat magában foglalja a jövő esztendőben folytatandó gazdálkodásunk egész összetételét. A növénytermelésben, a nagyobb hozamok biztosítására valamennyi részlegünkön újításokat és javításokat vezetünk be, éspedig jó rríinőségű elővetemények alkalmazásával. IGEN JELENTŐS SÜLYT FEKTETÜNK A PILLANGÓS NÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE, — szántóterületeink talajjavításának biztosítása végett. Különösen nagy gondot fordítunk azokra a gazdaságokra, amelyeket az utóbbi időkben vettünk át, illetve csatoltunk hozzá gazdaságunkhoz s amely területek biológiai szempontból gyengéknek mutatkoznak az intenzív gazdálkodás követelményei tekintetében. Távolabbi birtokparcelláinkon feltétlenül szükségesnek tartjuk a zöldtrágya meghonosítását. Gazdasági részlegeinken fokozzuk és kiszélesítjük a lucernamag termelését, mivel e növénymag népgazdasági szempontból rendkívül fontos. Ez a növény az elavult gazdálkodási időkben, termékenyítés tekintetében kizárólag a viharok és Szelek hullámzásain át vergődött el a tökéletesedéshez; ma azonban a fejlett agrotechnikai tudomány ezt a kérdést leegyszerűsítette. Nem várunk szelekre és viharokra, hanem virágporzás idején valamennyi gazdaságunk lucernatáblái közelében méhkaptárokat helyezünk el megfelelő mennyiségben és a szorgalmas méhek virágról virágra szállva — szinte élettani mechanizmussal végzik el a termékenyítő porzásokat. Az 1958-as esztendőben kíméletlen harcot indítunk a gaz és egyéb növénygyilkos dudva ellen. A korai kapásnövények megóvása szempontjából az összes részlegünkön vegyi anyagokkal s az állandóan rendelkezésünkre álló repülőgépekkel végezzük a porzásokat. Elsőrendő feladatunkká tettük a kultivációs gépek teljes kihasználását, amivel jelentősen cs kkentjük a költségeket, s egyúttal az emberi munkaerőt. Ez idén és a jövőben általában nagy gondot fordítunk az istállótrágya miolőbbi kihordására és földbejuttatására, hogy a talaj veszteségmentesen megkaphassa tápanyagát. Gyakorlati tapasztalataink azt igazolják, hogy a komposztok kitermelésének és alkalmazásának óriási jelentősége van növénytermelésünkben. A műtrágyaféléket az agrotechnikai feltételek szerint használjuk fel, természetesen a felhasználás előtt valamennyi műtrágyázás alá kerülő területünkön kémiai kutatásokat végzünk annak megállapítása végett, hogy milyen vegyi anyagokban szegény a föld és mit kell adnunk, mi által kaphatunk dúsabb hozamokat. A műtrágyák felhasználása tekintetéin is újításokat vezetünk be ez idén. Ugyanis a gyárakból érkező műtrágyaszállitmányokat gazdaságaink azon tábláin tároljíik, ahol biztosított röptereink vannak. Tárolóhelységeket állítunk fel mindenütt, hogy az anyag védve legyen esőtől, hótól, hogy elkerülhessük a műtrágya megcsomósodásňt, megkeményedését, s így sijna szórást biztosíthassunk a rendelkezésre álló repülőgépeinkről. Nagy terveink vannak a növények öntözésével is. A múltban csupén kísérletképpen alkalmaztuk kapásnövényeink időnkénti vízzel való elárasztását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a csapadékhiányos nyári hónapokban, vagy tavasz elején RENDKÍVÜL FONTOS A TALAJ ÖNTÖZÉSE. Eddig csupán kertészeteinkben és a cukorrépánál állítottunk be öntöző gépeket, de ez idén áttérünk egyéb növények öntözésére is, ha tartósabb szárazságok adódnának elő, sőt öntözni kívánjuk a takarmány-területeket is. E célra már speciális, gyorsan mozgó öntözőgépek állnak rendelkezésre. Állattenyésztésünknél is jelentős módosításokat vezetünk be. Lovainkat kimondottan válogatott pároztatással tenyésztjük. Jó és egészséges utódokat biztosítunk az egész birtokon. A meg nem felelőket kiselejtezzük gazdaságunkból. Tudva azt, hogy országunk valamennyi mezőgazdasági egységén a legfőbb törekvés a tejhozam emelésére irányul, ehhez a törekvéshez mi is csatlakozunk és csatasorba lépünk, hogy kitűnő fejőmunkásaink segítségével kiharcolhassuk a hozam fokozásáért járó elismerést. A minapi konferenciánkon a párt levelének szellemében gazdaságunk összes fejői és állatgondozói írásbeli kötelezettséget vállaltak, hogy a második ötéves tervet 1959. év végéig befejezik és a tejbeadást 100 százalékra teljesítik. Ugyancsak kötelezettséget vállaltak az állatgondozók is a birtokon, hogy a mesterséges megtermékenyítéssel az állatfajták faji tisztaságát biztosítják, nagy gondot fordítanak a kiválasztás utáni kiváló tenyésztésre, azonkívül óvni fogják az állatok egészségét mindennemű megbetegedéstől. Nagy súlyt helyeznek az AborBang és TBC végleges és mielőbbi kiküszöbölésére. E betegségek 1960 végéig való eltávolításéra a gazdaság fejői már előbb kötelezték magukat, de most a pártlevél felhívásától áthatva úgy határoztak, hogy 1959 végéig teljesítik e feladatukat. Birtokunk ökonómiai konferenciája — mondhatnánk — a lelkes kötelességérzet jegyében zajlott le. Komoly tettrekészségről tettek tanúbizonyságot sertésgondozóink, juhászaink, c ikősaink és úgyszólván valamennyi munkaszakaszunk dolgozói. Pártunk levele a,z 1958. év küszöbén hatalmas lendületet adott gazdasági terveinknek. Birtokunk gépesítési központja, kiváló szakmunkásaink és tervezőink egytől egyig csatlakoztak mezőgazdaságunk lendületes termelőmunkájának fokozására. Mint mindannyian tudjuk: mezőgazdaságunk rentabilitásának és fejlődésének iránymutatója a teljes gépesítés. A gépesítéssel tudjuk terveinket valóra váltani valamennyi munkaterületen. Az elmúlt esztendőkben éppen a Többet a tervezettnél A galántai járásban 1957-ben több terményből sokkal magasabb hektárhozamot értünk el, mint az előző években. A hidaskürti szövetkezetben búzából hektáronként átlagosan 32, cukorrépából 380 mázsa termést értek el. A takarmányokból is jó volt a termés, s valamenynyi terményből magasabb hozamot értek el. A szövetkezetekben lényegesen emelkedett az állatok hasznossága, több tejet, húst és egyéb állati terméket szolgáltattak be, mint az azelőtti években. K. F. Galánta gépesítés fejlesztésében voltak komoly fogyatékosságaink, melyeket általános vonatkozásban meg kell említenem. A több mint 10 ezer hektáros birtokunkon traktorok, teherautók Diesel-motorok, iparvasutainkon gőzmozdonyok futnak és dolgoznak. Ilyen ielentős üzemeltetésnél természetesen, üzemzavarok is adódnak elő. Vannak alkatrészek, melyeket saját magunk meg tudtunk csinálni, de akadnak olyan komoly zökkenők is, amikor képtelenek vagyunk a szükséges alkatrészeket előállítani. ILYENKOR SORRA KELL JÁRNUNK A GYÁRAKAT, ÜZEMEKET EGÉSZ KÖZTARSASAGUNKBAN. Természetes, hogy ezen idő- és munkakiesést a termelés terhére kell könyvelnünk. Tárolnunk tartalékanyagokat az erre vonatkozó rendelkezések értelmében nem tehet. Tartalék gépalkatrészeket igényelnek a fentebb említetteken kívül jelentős számú cséplőgépeink, szántógépeink és egvsbek. Igen figyelemre méltó takarékossági javaslat vetődött fel az említett konferencián a gőzekék kihasználásával kapcsolatban, melyekről tudjuk, hogy pótolhatatlanok mezőgazdaságunkban, — de üzemeltetésük a szén miatt korlátozott. Mi ezt a kérdést „háziag" megoldottuk olyképpen, hogy Diesel-motorokkal pótoljuk a szenet. GŐZGÉPEINKET ÁTSZERELTÜK NAFTÁRA és igen jól beváltak. Tökéletesen végzik a mélyszántást és üzemköltségünk jóval kisebb, mint a gőzzel való üzemeltetésnél. Ezzel a kérdéssel egyidejűleg a konferencián felvetődött az is, hogv országunkban — a szén hiánya miatt — száz és száz szántógép mozdonya lomtárba került és ócskavasnak számít. A takarékossági elvek szem előtt tartásával ezeket a gépeket egytől egyig át lehetne szerellni csekély költséggel és kitűnően beválnának mezőgazdaságunkban. Birtokunk szakértőinek indokolása: a lánctalpas traktorok életkora maximum 6 esztendő és állandó a talaj gyúrása, míg az átszerelt motoros „gőzgépek" életkora (mert stabil állapotban végzik a munkát) 15 — 20 esztendő és nem gyúrják a földet szakadatlanul. Amint a fentebbi adatokból kitűnik, pártunk levele értelmében kollektív alapon foglalkozunk mindazokkal a kérdésekkel, melyek gazdálkodásunk fejlesztésével szoros összefüggésben állnak. Iparkodunk gazdálkodásunkat pártunk és kormányunk rendelkezései szerint irányítani. Tudatában vagyunk annak, hogy a rentábilis gazdálkodás biztosítása szocialista államunk megdönthetetlen bázisát jelenti. A Zselízi Állami Gazdaság tizenkét intézőségi körzete valamennyi alkalmazottjával együtt egy akarattal néz a jövő elé: Teljesíteni a feladatokat, fokozni a termelést, védelmezni a b'Vkét és harcolná a szebb és ígéretesebb szocialista holnapért. 25 292 fonna szén • 2 815 903 korona » 49 ártékes javaslat Az érsekújvári vonatjavítók mérlege és távlatai Az utcákon színes konfetti-foszlányokkal játszadozott a januári szél. 1958 hajnala még első hétköznapi arcát nézegette a fagyos kirakatüvegekben, amikor átbotorkálva a vasúti sínek százain, bekopogtattam az érsekújvári fűtőház főmérnökének ajtaján. — Panasszal jöttem újévet köszönteni — üdvözöltem az irodában talált Safarik Károly főmérnököt, Labay Pál könyvelőt és Stankovics József üzemi pártbizottság i tagot. — A múltkor 70 percet késett a párkány— bratislavai gyors. Ügy hallottam, az érsekújvári „depo" is ludas ebben. — Hát ez idén, — mondotta Šafárik Károly — reményünk van rá, hogy kiküszöbölődnek az ilyen hibák, annyi és olyan fontos javaslatot terjesztettek elő dolgozóink a pártlevélvitákon. — Különösen az 1957-ben végzett munkákkal kapcsolatban nem érhet bennünket szemrehányás — dicsekedett közbe Labay könyvelő is. — Már dec. 14-én teljesítettük a mozdonyok kilométertervét. December 12-én a vonatok kilométertervét, 20-án pedig a teherforgalom tonnakilométer-tervét. Előbbit 114,4, utóbbit pedig 115,9 szá zalékra. Teljesítettük továbbá a motorszekció fő kritériumait, naftából például 8 százaléknyi megtakarítást értünk el! Hatékonyságunkat pedig mi sem jellemezheti jobban, mint az, hogy bár tervünk „csak" 8818 tonna saénmegtakarítást ír elő, mi 25 292 tonnát takarítottunk meg. Önköltségcsökkentéssel pedig egyenesen kétmillió 815 903 koronát. — Legértékesebb dicsekedni valónk azonban az — szólt bele a beszélgetésbe Stankovics József is —, hogy mennyire megértették és magukévá tették dolgozóink a pártlevél felhívását. Olyan értékes javaslatok hangzottak el vitáinkon, amelyek, nemcsak a mi munkánkat könnyítik meg, hanem azoknak az egész vasúti forgalom is hasznát látja. íme, itt van például ez a tréfásan felvetett, de mégis komoly kérdés: Miért késnek néha a Párkányból érkező vonatok? Maga Šafárik főmérnök mutatott rá levélvitánkban ennek okára és tett értékes indítványt e hiba kiküszöbölésére, A párkányi fűtőház nemcsak kicsiny, de a mai forgalomhoz mérten korszerűtlen is. Legnagyobb hibája, hogy mozdonyfordítójára csak kisebb mozdonyok férnek rá. A nagyobb mozdonyoknak igy szerelés után vissza kell tolatniuk és külön vágányon kell megfordulniuk. Igen ám, csakhogy Párkányban 50-70 mozdonyt indítanak naponta, állandóan mozdonyok karavánja sorakozik a szerelős előtt. Ha tehát egy nagyobb mozdonynak nem Az érsekújvári mozdonycsarnok dolgozói megvitatják a párt levelét. Neumann felv. előre, hanem szerelés után visszafelé kell tolatnia, ezt csak úgy teheti meg, ha az utána sorakozó mozdonyok visszatolatnak, utat engednek neki. Rengeteg késést okozhat ez az ide-odatologatás, amit pedig egyszerűen ki lehetne küszöbölni. A párkányi fűtőház átépítése már úgy is tervbe van véve, de ne az elején, hanem a végén kezdjék az átépítést. Legelsősorban is a mozdonyfordltót építsék át! Ez a javaslat lényege. Binka Ferenc mozdonyvezető például a szakaszos vontatással kapcsolatban tett javaslatot. Eddig a Párkányból induló mozdonyok Bratislavában szereltek, ennek a szakasznak Breclavig való kitolását indítványozta. Bratislavában 4—5 órát vesztegelnek a szerelőmozdonyok. Ez idő alatt kényelmesen elmennének Breclavig is, ahol gyorsabb és tökéletesebb a szerelés. Több teljesítményt, kevesebb veszteséget érne így el a vasút! Lőrincz József művezető egy félig kiesztergályozott bronzalkatrészt adott a kezembe. Ezeket az anyagokat igen gyakran hibás öntvény* ként kapjuk — panaszolta —, s hogy hibás az anyag, azt csak esztergályozás közben vesszük észre, Sok a selejt, rengeteg színes fémet kell mint selejtet visszaküldenünk az öntődékbe, holott könnyen segíthet* nénk e bajon. Azt indítványoztam, hogy készítsük magunk ezeket az öntvényeket, öntödénk van, kisebb befektetéssel rengeteg anyagpocsékolást és fölösleges munkát takaríthatnánk meg! Végül Mokrás József fütőházi főnököt üs felkutattuk az egyik, gépszörnyetegektől hemzsegő óriási műhely mélyén, ö sem maradt el munkatársai javaslatai mögött. Mokrás József a szén gondatlan válogatását kifogásolva azt indítványozta, létesítsenek szénosztályozót minden szénelosztóhelyen. Rengeteg idegen és éghetetlen anyag, kő és vasdarab került eddig a szén közé. Ez a gondatlanság nagyon sok galibát okoz. Ezerszeresen is kifizetődne államunknak, ha ezt a korszerűsítést megkövetelné a széntelepektől. (n. j.) Teljesítették a múlt évi évzáró taggyűlés határozatait A körzeti pártbizottságon hallottam, hogy a Bratislavai Városi Építőkombinát üzemi nártszervezete e hónap végére tervezi évzáró taggyűlését. Elhatároztam, hogy felkeresem Sámuel Čáni elvtársat, a pártbizottság elnökét, hogy megtudjam, hogyan teljesítették a múlt évi évzáró taggyűlés határozatait, Hogy felemelt fővel léphetnek-e a tagság elé, vagy túlsúlyban lesz az „ezért meg azért nem teljesíthettük". Az egyik elvtárstói azonban azt is megtudtam, hogy az előző évekhez viszonyítva sokat javu't a pártszervezet munkája, van mivel büszkélkedniök. Čáni elvtársat nem lepte meg a látogatás. Már megszokta, hiszen egész évben, de különösen az évzáró taggyűlés sikeres előkészítésével kapcsolatban többször felkeresik őt a felsőbb szervek dolgozói. Szép sorjában előkerültek a jegyzőkönyvek, a bizottsági és a taggyűléseken hozott határozatok. Természetesen minden döntés kiindulópontja az évzáró taggyűlésen hozott határozat volt s ezért ez érdekelt bennünket a legjobban. Megállapíthattuk, hogy rend van a tagok és tagjelöltek nyilvántartásában, a határozatok valóra váltásában, 3 szavak és tettek majdnem hajszálra eiyeznek. Azért mondom, hogy majdnem, mert 20 példás dolgozó tagjelôľségre való nevelését vállalták és 23 kiváló dolgozóval erősödött a pártszervezet. Egy másik határozat arról szólt, hogy az üzemben a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom kommunista tagjai mindenekelőtt az üzemi bizottságban nagyobb segítséget nyújtsanak a munkaverseny megszervezésében és értékelésében. — Aki még nem látott igazi „versenymozgalmat", az jöjjön hozzánk. Két dolog viszi a munkát: az anyagiak, meg a becsület. Az anyagiakról a vállalat, az erkölcsi jutalomról az üzemi bizottság gondoskodik — mondja Dominik Doležal, az üzemi pártbizottság és a szakszervezeti bizottság tagja, akinek nagy érdeme van a vetélkedés, a munkaverseny fellendítésében. Már mint abban, hogy elősegíti a pártbizottság határozatainak valóra váltását, a jó munkatapasztalok népszerűsítését, a jó dolgozók megdicsérését. Tegye szívére a kezét bárki, nem esik-e jól a dicsérő szó, egy kis megemlékezés a faliújságon, a frissen festett plakáton, ahol saját nevét fedezi fel az ember. Nem érezzük-e ilyenkor: „Most már csak azért is megmutatom, hogy méq többre is képes vagyok." Régi dolog ez, szinte természetes megállapítás, hogy az elismerés szárnyat ad az embernek. De beszéljenek az adatok a kommunisták jó agitációs munkájáról, az évzáró taggyűlés natározatainak valóra váltásáról. Tavaly uqyanis több m'nt kétmillió korona értékű árut termeltek terven felül és 250 ezer koronával csökkentették az önköltséget. Az üzemi pártszervezet ereje abban rejlik, hogy a kommunisták és agitátorok szorosan összeforrtak a többi dolgozóval a munkában a terv teljesítéséért folyó küzdelemben. A kommunisták szavának súlya van a pártonkívüliek között és az igazgatóságon is. Az évzáró taggyűlés ama határozatát is valóra váitották, amely a termelés és a gazdasági vezetők pártellenőrzéséről szól. Ennek alkalmazása eredményeképpen váltották le a tervező-, a bérelszámoló-osztály vezetőjét, és a főkönyvelőt, akik felületes munkájukkal kerékkötői vqltak a dolgozók kezdeményezése teljes kibontakozásának. Az üzem dolgozóinak túlnyomó többsége teljesíti adott szavát, de azt 's elvárják, és joggal, hogy a gazdasági vezetők is teljesítsék adott szavukat az anyagellátásban és a munka tervszerű megszervezésében. Hiszen a gazdasági vezetők egyéni felajánlása nem választható el a kollektíva, a műhely, az üzem elhatározásától. Ha egyik vagy másik vezető, nem tesz eieget ígéretének, megfeneklik az egész kollektíva vál1 'ása, ha pediq lelkiismeretesen teljesíti, fennakadás nélkül megy a munka. Azzal a meggyőződéssel búcsúztam Čáni elvtárstól, hogy az üzemi pártszervezet valóban jó munkát végzett. Sok üzemi pártszervezet példát vehet tőlük. Erdösi Ede Oj SZÖ 5 # 195R. január 8.