Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-31 / 31. szám, péntek

Kulturális, technikai és iskolaügy! egyezményt írtak alá a Szovjetunió és az USA között Washingtonban Január 27-én befejezték a Szovjetunió és az USA között 1957. október 28-án megkezdett, a két ország közötti kapcsolatok kibővítésére vonatkozó tárgyalásokat. A tanácskozások befejezéseképpen a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között kulturális-, technikai- és iskolaügyi egyezményt írtak alá. Szovjet részről G. N. Zarubin, a Szovjetunió amerikai nagykövete, a szovjet küldöttség vezetője, amerikai részről W. Lacy, az USA külügyminisztériuma Kelet- és Nyugat közötti kapcsolatok ügyosztályának tagja írta alá az egyezményt. 'A két fél közös közleményt adott ki, amely a többi között így szól: „Ezzel az egyezménnyel a két fél kötelezi magát, hogy biztosítja a rádió- és televíziós programok és filmek kicserélését és hogy a következő évben széleskörű csere-akciókat szervez a kultúra-, technika és iskolaügy terén. Az iskolaügy terén a két ország egyetemei legmagasabb szemeszterei hallgatóinak, rektorainak és professzorainak cserelátogatására kerül sor. A tudósok kölcsönös látogatását a tudományos akadémiák készítik elő. Az egészségügy és földmüvelés terén is a következő két évben több látogatásra kerül sor. Hasonlóképpen kölcsönös látogatás jön létre a sportküldöttségek és a jelentős színjátszóegyüttesek és művészek részéről. Egyes cseréket már a legközelebbi időben megvalósítanak. A többi pontra nézve, amelyek közé tartozik például a Moszkva és New York közötti közvetlen légi összeköttetés, elvi megállapodásra került sor, azonban még további tárgyalásra van szükség. A két fél az egyezményt első jelentős lépésnek tartja a Szovjetunió és az USA nemzetei közötti kölcsönös kapcsolatok javításához és kifejezi azt a reményét, hogy az egyezményt olyképpen váltják valóra, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon a két ország közötti kapcsolatok megjavításához és ezzel egyúttal a nemzetközi feszültség enyhítéséhez.

1 N.A.B ulganyin a Szovjetunió és az USA közötti kulturális egyezményről A moszkvai Izvesztyija tudósítója N. A. Bulganyint megkérte, hogy adjon választ erre a kérdésre: „Hogyan értékeli a Szovjetunió és az USA közötti kapcsolatok fejlesztéséről szóló washingtoni tárgyalások eredményeit?" N. A. Bulganyin így válaszolt: „A Szovjetunió és az USA közötti kulturális, technikai és művelődési egyezmény aláírását kétségen kívül pozitívan lehet értékelni. Elvitathatatlan, hogy az egyezmény megvalósítása a szovjet- és az amerikai népnek lehetővé teszi a jobb kölcsönös megismerést, hozzájárul a nagyobb kölcsönös megértéshez és bizalomhoz a Szovjetunió és az USA között. Remélni kell, hogy ez az egyezmény fontos hozzájárulás lesz a két ország és nemzet közötti barátságos kapcsolatok felvételéhez. A kulturális kapcsolatokra vonatkozó egyezménynek nagy jelentőséget tulajdonítok, ennek ellenére azonban nem feledkezhetem meg azokról a fontos nemzetközi politikai problémákról, amelyek mindeddig megoldatlanok és amelyek elintézésére még nem érték el az államok közötti múlhatatlanul szükséges kölcsönös megértést. Ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni azt a nagy jelentőséget, amelyet a két ország közös akcióinak tulajdonítunk az időszerű nemzetközi problémák megoldásában." EISENHOWER MEG VAN ELÉGEDVE A KULTURÁLIS EGYEZMÉNNYEL A washingtoni Fehér Ház közölte Eisenhower elnöknek a Szovjetunió és az USA közötti kulturális, technikai és iskolaügyi egyezmény aláírásával kapcsolatban tett nyilatkozatát. Eisenhower ezeket mondotta: „Örömmel értesültem arról, hogy a külügyminisztérium az amerikai szovjet nagykövetséggel egyezményt kötött, amely a kultúra, technika és iskolaügy terén kölcsönös cserét határoz el. Remélem, hogy ezt az egyezményt ugyanolyan szellemben valósítják meg, mint amelyben a tárgyalások folytak. Szilárdan hiszem, hogy a hasonló egyezmények eredménye az Egyesült Államok és a Szovjetunió nemzetei közötti kölcsönös megértés javulása lesz." Ankarai különt

udósításunk Ellentétek a Bagdadi Paktum ankarai ülésén Dr. Chalidi, Irán képviselője, a Bagdadi Paktum jő titkára ar ankarai medzslisz (parlament) keddi sajtóértekezletén az újságíróknak két tábornokot mutatott be. Az egyik Ekrem Aralin török tábornok, aki a Bagdadi Paktum katonai tervezése újonnan alakult vegyes törzskarának parancsnoka lett. A második Campbell amerikai repülőtábornok, aki Aralin helyettese. A sajtóértekezleten szó volt arról, hogy ennek a vezérkarnak nincs katonasága, azonban hangsúlyozták, hogy első lépést jelent a közös parancsnokság megteremtéséhez. Huszonöt évvel ezelítt ragadta magához a halaimat Hitler A dologban figyelemre méltó az, hogy a vezérkar főnökének helyettese éppen az amerikai légierők tábornoka. Ez arra mutat, hogy amiként Dullesé a döntő szó az ankarai értekez leten annak ellenére, hogy az USA hivatalosan nem tagja a Bagdadi Paktumnak, az amerikaiak nagy kezdeményezést nyilvánítanak főleg a katonai kérdésekben. Az USA közvetlenül tagja a Bagdadi Paktum katonai bizottságának és az állandó katonai tervező törzskar megalakításával befolyásra és ellenőrzésre akar szert tenni a paktum közép-keleti tagjai fegyveres erőinek fejlesztésében és irányításában. Chalidi főtitkárt és a két tábornokot a sajtóértekezleten a kérdések kereszttűzébe fogták. A válasz többnyire csupán ennyiből állt: „Sajnáljuk, de ez bizalmas." Amikor az újságírók azt kérdezték, megtárgyalták vagy megvitatták-e a katonai bizottságban vagy a tanácsban a Törökország és Szíria közötti feszült viszonnyal öszszefüggő kérdéseket, a Bagdadi Paktum főtitkára egymásután többször is kijelentette, hogy nem. Azonban a Sonhavadis török lap, az ellenzéki köztársasági párt sajtószerve szerdai számában azt állít ia, hogy e kérdéseket megtárgyalták. Beszámol arról, hogy kedden legmagasabb szintű külön-értekezlet {olyt, amelyre még a Bagdadi Paktum főtitkárát sem hívták meg. Ezen az értekezleten. csupán Törökország, Irán és Pakisztán miniszterelnökei, továbbá Dulles, Selwyn, Lloyd, valamint Basajan, Irak külügyminisztere vett részt. Érdekes, hogy nem volt jelen Nuri Szaid, az iraki küldöttség vezetője sem, aki nem tagja az iraki kormánynak. Ezen az értekezleten Sonhavadis szerint megvitatták a Szí' riával kapcsolatos problémákat, a közép-keleti katonai helyzetet, Ciprus kérdését és egyes gazdasági problémákat. Az Ulus c. ellenzéki lap kommentárjában ismét rámutatott a Bagdadi Paktum nyílt ülésén elhangzott nyilatkozatokra és azt írja róluk, hogy világosan megmutatják, milyen ellentétek állanak fenn *az egyes tagállamok között. Törökország, Nagy-Britannia és a nem hivatalos tag, az USA — folytatja a lap — azt akarják, hogy a Bagdadi Paktum főképp a Szovjetunió ellen irányuljon. Irán, Pakisztán és különösen Irak viszont azt kívánják, hogy a Bagdadi Paktum új irányzatot kövessen elsősorban" Izrael ellen. A lap kommentárjában azt a nézetét fejezi ki, hogy abban az esetben, ha más muzulmán országok — Irán, Pakisztán és Irak — a Bagdadi Paktumot Izrael elleni eszközzé akarják változtatni, ez többé nem volna Bagdadi Paktum és a törökök nem vehetnének benne részt. A kormányon levő Török Demokrata Párt lapja azt kívánja, hogy az USA váljon a Bagdadi Paktum tagjává, miáltal ez a tömb megerősödne. Az ankarai ülés és az ellentétes nézetek azonban arra mutatnak, hogy az ellentétek nemcsak nem csökkentek, hanem ellenkezőleg, megnövekedtek. Még az USA hivatalos részvétele sem leplezhetné az igazi helyzetet és nem tölthetné ki azokat a réseket, amelyek ebben az agresszív és veszedelmes szervezetben egyre keletkeznek. Mindez arra mutat, hogy a Bagdadi Paktum egyes országainak kormánykörei a közvélemény nyomása alatt már nem folytathatnak a békére olyan ártalmas politikát, amilyent Dulles úr és az OSA-imperialisták klikkje óhajt. Két csehszlovák miniszter Budapesten Budapest (ČTK) — Richard Dvoŕák külkereskedelmi miniszter vezetésével január 30-án délelőtt csehszlovák küldöttség érkezett a Magyar Népköztársaság fővárosába, hogy megtárgyalja az 1958-1960-as évekre vonatkozó csehszlovák-magyar kereskedelmi egyezményt. Dr. František Kahtfda iskola- és kulturálisügyi miniszter ugyanaznap érkezett Budapestre, hogy a kulturális küldöttség tagjaival együtt megtárgyalja a csehszlovák-magyar kulturális együttműködés 1958. évi tervét. A csehszlovák kormány képviselőit a budapesti Keleti-pályaudvaron a magyar kormány képviselői fogadták. A kínai Népi Képviselők Országos Gyűlésének V. ülésszaka Peking (ČTK) — Szombaton, február 1-én kezdik Pekingben a Kínai Népi Képviselők Országos Gyűlésének V. ülésszakát. Az ülésen Li Szien-nien, a Kínai Népköztársaság pénzügyminisztere beszámol az 1957 évi zárszámadásról és előterjeszti az 1958. évi költségvetést. Po I-po, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának alelnöke előterjeszti az 1958 évi állami népgazdasági tervet. Vu Ju-csang, a kínai írás reformbizottságának elnöke beszámol a kínai írásjeleknek az ABC betűire való áttérésre vonatkozó javaslatáról. Tiltakozó mozgalom Görögországban az atomtámaszpontok ellen Athén (ČTK) — Az Avji görög lap közölte különböző szervezetek határozati javaslatát a görögországi atomtámaszpontok építése ellen. Viron athéni negyedben a Liberális Párt, a Dolgozók Demokratikus Pártja, a Demokratikus Baloldali Egységpált bizottságai, valamint a nemzetközi feszültség enyhítésének bizottsága ülést tartott. Közös felhívást intéztek Karamanlisz miniszterelnökhöz, a parlamenthez és valamennyi párt vezető funkcionáriusaihoz, amelyben hangsúlyozták, hogy Görögország csakis úgy védelmezheti biztonságát és támogathatja a béke ügyét, ha visszautasítja az atomfegyverek elhelyezését az ország területén. A görög lapok beszámolnak arról, hogy Kitszikisz és Kiliu, a Demokratikus Baloldali Egységpárt képviselői átadták a görög parlament elnökségének több szervezet határozati javaslatát, amelyek azt követelik, hogy Görögország területén ne építsenek rakétatámaszpontokat. j JHéhány sorban J MOSZKVÁBAN január 29-én egyezményt írtak alá a Szovjetunió és az Egyiptomi Köztársaság között a gazdasági és technikai együttműködésről. (ČTK) N. SZ. HRUSCSOV január 29-én fogadta A. Springert, a hamburgi Die Welt kiadóját és H. Zehrert, a lap főszerkesztőjét, akikkel hosszabb beszélgetést folytatott. (ČTK) A. N. KOLMOGOROV akadémikus és Sz. Alekszandrov akadémikus kiváló szovjet tudósokat a párizsi egyetem természettudományi fakultásának rendkívüli tanáraivá nevezték ki. (ČTK) A SZÍRIAI Köztársaság elnökének ajándékképpen Sz. Sz. Nyemcsina. a Szovjetunió szíriai nagykövete január 29-én a damaszkuszi repülőtéren átadta az II XIV.jelzésü szovjet repülőgépet. (ČTK) ALBÁNIÁBÓL január 29-én valótlan és sértő hírek terjesztéséért kitiltották a Reuter hírügynökség szerkesztőjét. (ČTK) A BERTON ISLAND amerikai' jégtörő, amelynek fedélzetén az amerikai délsarki expedíció részvevői utaznak, január 29-én meglátogatta a Mirnij szovjet délsarki obszervatóriumot. (ČTK) JESUS FERUAT, Venezuela Kommunista Pártjának főtitkárát hétévi fogságbantartás után szabadlábra helyezték. (ČTK) NORSIAD tábornok, a NATO főparancsnoka R. Gale angol tábornokot neveztt ki Montgomery marsall utódjául a NATO helyettes főparancsnoki tisztségére (ČTK) AZ EGYIPTOMI gazdasági kormányküldöttség. melyet Aziz Szidki iparügy: miniszter vezet, a TU 104. repülőgépen január 30-án Moszkvából hazautazott (ČŤK) A KOPPENHÁGAI „Land og Folk" közölte Berge Ensennek, Dánia Szociáldemok rata Ifjúsági Szervezete elnökének az ADN hírügynökség koppenhágai tudósítója részére adott interjúját. Énsen örömmel üdvözölte N. Sz. Hruscsovnsk a szocialista országok ifjúságával való közeledésre és együttműködésre vonatkozó javaslatát, melyet a Dansk Folkestyra újság tudósítójának adott interjújában közölt. (ČTK) A NEW YORK-i Journal American esti lap közlése szerint a Brooklyn New York-! negyedben csütörtökön az egyik iskolában egy 13 éves diáklányor eröszakot követtek el. A lap megjegyzi, hogy néhány nap lefolyása alatt ez már a második eset Röviddel azelőtt fiatal diákok csoportja Brooklynban két. diáklányt megtámadott és megszurkált. Mindez arra mutat, hogy az USA-ban a fiatalkorú bűnözök száma növekszik. (ČTK) Régi történet VANNAK ÉVFORDULÓK, amelyek feledésbe merülnének, ha a jelenlegi idők nem idéznék oly élénken emlékezetbe. És az után, ami a múlt héten a bonni szövetségi parlamentben történt, valóban időszerű visszaemlékezni arra, hogy éppen 25 évvel ezelőtt Hitlernek a kancellári székbe való jutásával Németországban a legdurvább fasiszta diktatúra keletkezett, a második világháborúhoz vezető irányvonal kezdődött. A Rajna- és Ruhr-vidéki pénz - és iparmágnások akaratából a nácik „vették át a hatalmat'-. Hitler 48 órával hatalomra jutása után feloszlatta a „fecsegő" birodalmi parlamentet és négy héttel később az SS legények égő fáklyát vetettek a parlament épületére. Ami ezután következett, általánosan ismert tény. Harmincmillió halott a második világháború alatt — ez volt a mérlege annak a legnagyobb üzletnek, amelyet akkor a Rajna- és Ruhr-vidéki bankárok és ágyúkirályok kötöttek. • * * NÉMETORSZÁG keleti részében a nép levonta az elkerülhetetlen tanulságot a történelemből. Németország nyugati részében azonban az amerikai és brit megszálló hadsereg védőszárnyai alá vette a bankokat és konszerneket, „a magántulajdon érinthetetlenségét" oltalmazva, amely a biblia és a dollár törvénye szerint „szent". Schrőder kölni bankárt, aki oly készségesen nyeregbe segítette Hitlert, Allan V. Dulles (az USA külügyminiszterének fivére), az amerikai kémszolgálat főnöke vette oltalmába, aki „civilben" a Schrőder-bank amerikai fiókjának igazgatója. Hatalmas amerikai oltalmazókra találtak Thissen Poesgen, Pferdemenges és mások. Azok, akik 25 évvel ezelőtt Hitlert uralomra juttatták, a Rajna- és Ruhr-vidéki hatalmasok uralkodnak ma ismét Nyugat-Németországban Adenauer útján. És Nyugat-Németországban újból „hatalom-átvételre" kerül sor a nácik által. Ezúttal barna ingek és lángoló fáklyák nélkül, „hideg úton". Volt hitlerista tábornokok vezénylik a nyugatnémet hadsereget, volt náci bírók úgyszólván az egész igazságügyi apparátust, volt SA-k és SS legények a nyugatnémet rendőrség egyenruháját öltötték magukra. A bonni külügyminisztérium pedig teli van Ribentropp volt munkatársaival. A nyugatnémet „parlamenti demokrácia" homlokzata mögött a nácik lopakodó hatalomra jutása megy végbe. A régi történet új kiadásban ismétlődik meg. Hitler feloszlatta a birodalmi parlamentet, épületét felgyújtotta és nélküle uralkodott. Adenauer ugyan nem oszläľta fel a birodalmi parlamentet, de szintén nélküle uralkodik. A moszkvai Pravda új kiadásban „REMÉLEM, hogy olyan beszédet, mint Dehleré volt, nem hallok többé itt!" — jelentette ki fenyegetően von Brentano bonni külügyminiszter egy héttel ezelőtt a szövetségi parlament külügyi vitájának befejezése előtt. „Nem tűrhető, hogy egy képviselő megfossza a bizalomtól a szövetségi kormány és a kancellár egész politikáját. És már hírek terjednek arről, hogy Dehlernek és Heinemannak beszédükért bíróság előtt kell felelniök. A szövetségi parlamentre szájkosarat erőltetnek, hogy az ellenzéki képviselők ne pellengérezhessék ki nyíltan a bonni kormány népellenes é

s békeellenes politikáját. Dehler, az FDP képviselője és Heinemann, az SDP képviselője, akik mint az Adenauer kormány volt miniszterei, alaposan megismerték a bonni kormány politikájának hátterét, a következőket vetették Adenauer szemére: 1. A kormány többi tagjainak beleegyezése, a parlament egyetértése nélkül a német nemzet teljes többségének akarata ellenére Adenauer már 1950-ben nyugatnémet katonákat ajánlott fel a nyugati hatalmaknak a Szovjetunió ellen. 2. 1952 márciusában, amikor a Szovjetunió javaslatokat tett Németország egyesítésére, Adenauer a parlament ajánlata, sőt kormánya egyes tagjainak ellenállása ellenére kikényszerítette a javaslat elutasítását azzal, hogy „a Nyugatnak előbb meg kell erősödnie, mielőtt tárgyalásokba kezdhetne." 3. Ugyanabban az évben a parlament tudta nélkül az „úgynevezett általános szerződésbe" a meg nem valósított európai védelmi közösségről szóló tárgyalások során azt a záradékot vetette be, amelynek alapján Németország egyesítését e nyugati katonai csoportosulásban való részvételétől teszik függővé. 4. Adenauer ugyancsak a parlament megkérdezése nélkül a nyugati hatalmaknál keresztülvitte, hogy a genfi értekezlet napirendjéről levették a Németországot ketté választó határ mindkét oldalán „ritkított katonai övezet" létesítését tervező Eden-javaslatot. 5. A parlament háta mögött tárgyal ma Adenauer amerikai rakéta-támaszpontok Nyugat-Németország területén való elhelyezéséről és a Bundeswehr atomfelfegyverzéséről. „Adenauer kancellár úr, ön ezzel bebizonyította, hogy megakadályozza Németország újraegyesítését" — e szavakkal fejezte be Dehler képviselő vádbeszédjét. És ez alapos bizonyítékokat a kormány padjairól senki sem tudta megcáfolni. • • * ÉS IGY 1933. január 30-a nemcsak visszaemlékezésre késztet, hanem komoly időszerű figyelmeztetést jelent. K. D. A legmagasabb színtű tárgyalások gondolata a világpolitika központi kérdése Moszkva (ČTK) — A moszkvai Pravda megfigyelője a lap január 30-i számában kommentálja Eisenhower, Macmillan, Gaillard és más miniszterelnökök válaszát N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének üzenetére. A válaszokat a moszkvai Pravda január 28-i, 29-i és 30-i számában közölte. A lap kiemeli, hogy a szocializmus nagy 'táborának valamennyi országa — mely az emberiség egyharmadát képezi — támogatja a szovjet javaslatot. Meleg egyetértéssel találkozott a szovjet javaslat sok olyan ázsiai és afrikai országban is, amelyek felszabadultak a gyarmati uralom alól, vagy pedig nemzeti függetlenségükért küzdenek. Magában a kapitalista világban is egyre több állami és nyilvános tényező ébredt tudatára annak, hogy az értekezlet összehívására>vonatkozó javaslat megfelel a nemzetek akaratának, ha ezen tényezők némelyike különböző fenntartással él. A moszkvai Pravda megjegyzi, hogy a Szovjetuniónak a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló új kezdeményezése azon erők ellenállásába ütközött, amelyek elutasítják a két különböző társadalmi rendszer békés egymás mellett élésének elvét és úgy gondolják, hogy a vitás kérdéseket csupán a harcmezőkön lehet elintézni. Ezek az erők a nemzetek békeszerető törekvésére való tekintettel hivatkoznak békeszeretetükre és azt állítják, hogy ők is a béke biztosításához vezető utat keresik. A lap a továbbiakban beszámol arról, hogy Eisenhower válasza sajnos

1 nem jelenti az USA kormányköreinek letérését az eröpolitika egyes téziseinek útjáról. Az angol kormány válasza a nyugati hatalmaknak a leszerelési bizottságban előterjesztett régi tervére hivatkozik s az Atlanti Tömb politikájának támogatására régi érveket ismétel. Az angol válasz alapjában elveti a közép-európai atomfegyvermentes övezet megteremtésére vonatkozó javaslatokat. Gaillard válaszában — folytatja a megfigyelő — a legnagyobb figyelmet ugyancsak a régi javaslatok ismétlésének szenteli. A Szovjetunió, konkrét javaslatait a francia miniszterelnök nem támogatja. A közvélemény éles bírálatát váltotta ki Adenauer kancellár válasza aki a Német Szövetségi Köztársaság és az Atlanti Tömb kormányainak külpolitikáját igyekszik igazolni. Az olasz kormány üzenete sem tartalmaz konkrét javaslatokat. A moszkvai Pravda befejezésül kifejezi azt a nézetét, hogy a világ valamennyi országában élő embermilliók nem nézhetik közömbösen és tétlenül az események további nemzetközi fejlődését és azt, vajon sor kerül-e a béke megszilárdítására vagy pedig a nemzetközi helyzet tovább kiéleződik, ami a pusztító háború veszedelmét jelenti. Az emberek követelik, hogy a jelen idők legfontosabb problémáját, végre megoldják a béke javára. Erre megvan a megbízható reális út: a Kelet és a Nyugat államai vezető tényezőinek tanácskozása. Ez az út megfelel valamennyi nemzet világosan kifejezett akaratának. ŰJ SZO 3 * 1958. január 31.