Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-03 / 3. szám, péntek

vitä a cskp mm Egy járás vitája ötven nap tükrében tgy kezdődött Nem riport ez a cikk, nem is tudósítás. Parasztok, munkások szavát idézzük csak. Egy járás népének, Komárom népének szívből jövő szavát a párt levelére. Bírálatokat, javaslatokat idézünk, melyeknek egy a célja: Az én, a te, a mi — a nép jövőjének még szebbé tétele. Ime ezrek hangja ötven nap tükrében . . % tásában. Ezt az állítást a következő adatok ~ bizonyítják: Nem is egészen november végéig az összes HNB-k, az összes EFSZ-ek, a választókörzetek, az állandó bizottságok és a legtöbb üzem megrendezte a vitát. A falvakon és a tanyákon megtartották a gyűléseket, sőt az Ifjúsági Faluban, Nagykeszin, Örsújfalun és Aranyoson november 26-ig már be is fejezték. A választókörzetei gyűlésein 2.252 polgár vett részt és 236-an szólaltak fel. 145 felszólalást mindjárt a helyszínen el is intéztek. A nemzeti bizottságokon 47 gyűlésen 710 résztvevő jelent meg. Kétszázegy ember szólalt fel, negyvenkét felszólalást helyben dolgoztak fel. Az üzemekben és az'alapszervezeteknél szintén megkezdődtek a viták, már az első hetak után 81 gyűlést tartottak. Komárom lennagyobb üzemében, a Steiner Gábor Hajógvárban a munkahelyeken beszélgettek a pár,

t leveléről, s általános ökonómiai és technikai konferenciát tartottak. „Elvtársak! 1958-ban lesz Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusa. Ez a kongresszus a szocializmus hazánkban való felépítéséről és a további időszak távlati célkitűzéséről fog tárgyalni... Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága hazánk valamennyi dolgozójához fordul. mondják meg, hogyan érvényesíthetjük még tökéletesebben a párt politikáját ..." így kezdődik, illetve végződik a párt október 18-án nyilvánosságra hozott levele. De hogyan juttatták el ezt a pártlevclet a legtávolabbi tanyákra, a legegyszerűbb dolgozókhoz is? E feladat megvalósítása a járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság dolgozóinak lelkes munkájával kezdődött. Alapos tervet készítettek, hogy minden vonalon részletesen megvitassák a levelet, s hogy minden funkcionárius lelkes aktivistája legyen a következő viták jó előkészítésének. Külön vitákat tartottak a járási pártbizottságon, a járási nemzeti bizottságon, a tömegszervezetek, EFSZ-ek, üzemek vezetőivel kibővített plénumon, a HNB-n, a szövetkezetekben, állami gazdaságokon és a legvégső fokon a jól előkészített népgyűléseken. Közben persze arról is gondoskodtak, hogy a vitákon elhangzott javaslatok ne maradjanak csupán csak javaslatok. A komáromi járásban például minden vitán legalább két JNB szakosztályelőadó vett részt, akik a helyben is megoldható javaslatok azonnali elintézésében segédkeztek. A nagyobb problémákat viszont a JNB. illetve a KNB elé terjesztették. A járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottsán vitabizottsáqa minden javaslat sorsát figyelemmel kísérte. Egy hónap mérlege Komárom és a komáromi járás dolgozó népe a legnagyobb érdeklődéssel vett részt a CSKP KB levele megvitaViták a falvakon Mint minden vidéken, úgy a komáromi járás falvaiban is legtöbben a mezőgazdasági kérdéshez szóltak hozzá. Legtöbben, mintegy 55-en az állattenyésztésről beszéltek, tekintve, hogy errefelé az 1960. év tervéhez mérve igen alacsony az állattenyésztés színvonala. Bár a megtartott vitákon a faivak népe igen érdeklődött a pártlevélben felvetett problémák iránt, a viták helytelen vezetése miatt mindössze két községben hoztak kezdeményező gyakorlati határozatot. A legtöbb helyen' megállapították ugyan, hogy fejleszteni kellene az állattenyésztést, hogy alacsony a tejhozam, de nem álltak elő olyan tervekkel, melyek biztosították volna a nagyobb arányú változást. Ez okból történt, hogy a járás 16 szövetkezete közül csupán csak az Ifjúsági Falu és Őrsújfalu dolgozói merték ígérni, hogy négy év alatt teljesítik ötéves tervüket. 14,-en a mezőgazdasági gépesítés hiányosságait bírálták. Elmondták, hogy gyakran rosszak a gépek, kevés a silótakarmányvágó és nem dolgoznak jól a gépállomás dolgozói. Dehát miért csak bírálták, nem lett volna hasznosabb e felszólalásuk, ha indítványozták volna, hogy közös gyűlésre hívják meg a gépállomásbelieket, itt mutatnak rá a hibákra s közös erővel keresnek orvoslást ? Ugyancsak ilyen formában történt a földek víztelenítése érdekében elhangzott 36 felszólalás is. Persze, hogy nagyot lendülne az állattenyésztés, ha a víztelenített hektárokon takarmányt termeszthetnének, dehát itt is csak a „jó lennét" hangoztatták, ahelyett, hogy azt mondták volna, összefogunk, ezt és ezt tesszük, segítsen a járás is! A štúrovoiak és a violíniak felszólalása is hasonló okok miatt volt csupán csak érdekes, de nem pártlevélszellemű. Nagy igazságot' mondottak ők is, amikor a kultúrház szükségességét hangsúlyozták. Szépen elmondták, hogy azért nem maradnak falun a fiatalok, rrtert ninos kultúrház, nincs hol szórakozniok. Igazuk van a felszólalóknak, eredményesebb lenne az állattenyésztés, ha az öpegek soraiban fiatalok is dolgoznának, dehát miért várják, hogy mindent másvalaki, tegyük fel az állam hozzon hozzájuk. Miért nem mondták: Most pedig összeállunk otthon, „brigádozni" fogunk, a község használhatatlan épületeinek lebontásából (hol nincsenek ilyenek?) anyagot teremtünk, mi is megtesszük azt, amit Keszegfalvasziget lakosai tettek. — Saját erőnkből építünk kultúrházat! Mindent összevetve, ha jól biztosították is a komáromi járásban a falvak vitagyűléseit, de nem irányították helyesen minden községben magát a népvitát. A pártleyél nemcsak azt kérte a dolgozóktól, hogy mutassanak rá a fogyatékosságokra, s közöljék kívánságaikat, hanem, hogy mutassanak rá, hogyan lehet a hibákat kiküszöbölni, s javasolják, hogyan lehet mindannyiunk közös munkájával még szebb életet, a szocializmus felépítését még gyorsabban elérni. (

n. j.) (Folytatjuk) Napirendért: ^ önálló ťl§zámoIás A vallalatok és részlegeik önálló elszámolásának (hozraszcsot) problémája a most folyó országos vita során mindinkább előtérbe kerül. A vállalatok önálló elszámolásának megszilárdításával növelni kell érdekeltségüket a nyereség fokozásában. Mindjárt tegyük hozzá: a két követelmény szorosan összefügg. Minél szilárdabb alapokon nyugszik ugyanis a vállalat önálló elszámolása, annál inkább érdekeltek a vállalat dolgozói és vezetői a nyereség fokozásában. Minthogy pedig az önálló elszámolás a szocialista vállalatok terv alapján való vezetésének módszere — ez a nyereségfokozás a terv keretein belül kizárólag a termelékenység növelésének, a technika fejlesztésének, az önköltrég csökkentésének útján érhető el. Az önálló elszámolás pontos és Az országos vitában számos dj.yuzo az üzleti hálózat kibővítését vetette fel. A kívánalmaknak belkereskedelmünk m'-Men erejével igyekszik eleget tenni. Így például a múlt év utolsó munkanapján is egy új üzletet helyeztek a vásárlók szolgálatába Bratislavőban. A Steiner G. utcai új zöldség és gyümölcs elárusító üzletről van szó, amely önkiszo'gáló bolt lett' Képünk az üzlet megnyitásának napián készült. J. Teslík (ČTK) felv. következetes alkalmazása tehát mintegy serkentő erő az önköltség csökkentésére, a termelékenység növelésére. Ezért iparunk további fejlődésének, népgazdaságunk gyarapodásának nélkülözhetetlen velejárója, alaptőkéje. Ennek az alaptőkének a kamatai azonban eddig nem mindig folytak be az ország pénztárába. Az ösztönző erő gyengébb volt a kelleténél — ezért szükséged, hogy a kérdés gazdasági életünk egyik fontos problémájaként kerüljön ismét előtérbe. Ugyanis gazdasági és pénzügyi szakembereink nem fordítottak elég gondot a vállalati önálló elszámolás népszerűsítésére. Mind többet csíptek le az önállóságból s helyette inkább túlzottan gyámkodtak. A gyámkodás legtöbbször már a tervezésnél kezdődött. A vállalatok terveit — mint ismeretes — a TervI hivatal és a minisztériumok együti tesen dolgozták ki. Ez a tervgazdál| kodés lényegéből következik, mert ha 1 a tervet nem egy központi szerv hagyná jóvá, amelynek kezében öszszefut a népgazdaság minden ága — nem lehetne összeegyeztetni az egyes termelési ágak munkáját. De az már ; nem helyes, ha ezek a központi szer| vek a legapróbb részletkérdésekbe is i beleszólnak. Olyanokba is, ahol már i a vállalatnak saját hatáskörében kelj lene intézkednie, figyelembe véve j adottságait, lehetőségeit. Pártunk tavalyi országos konferenj ciája után szabályozták, illetve kiterI jesztették, bővítették az igazgatók jo| gait és kötelességeit. I Természetesen ez a bővített haj táskör, nagyobb önállóság nem azt jelenti, hogy mindenki azt csinálja, amit akar. Hiszen az alapvető tervmutatókat be kell tartani. Viszont azt sem jelenti — mint egyesek szívesen hangsúlyozzák —, hogy csak az a jó és helyes, ami „fentről" érkezik. Nem beszélve arról, hogy a túlzott gyámkodás, a feleslegesen részletekbe menő utasitgatások maguknak a központi hivataloknak is sok többletmunkát okoznak. A vállalati önálló elszámolás gyakorlati megvalósítása általában még mindig nehézségekkel jár. Sokan úgy látják, hogy felesleges irka-firkával jár, ahelyett hogy hatékony segítségül szolgálna a verseny fejlesztése során mijnd a mennyiségi, mind a minőségi mutatók tárgyában. A vállalatok, üzemek, osztályok, műhelyek, részlegek önálló elszámolásának elve helyes. Az elmúlt időben számos vállalat tett már tanúbizonyságot amellett, hogy tud élni az önállósággal. Alkotó módon láttak hozzá az önálló elszámolás érvényesítéséhez a napajedlai Slaviamotorban. Ez a nemzeti vállalat az önálló elszámolás eredményes bevezetése után elmaradt vállalatból az első gépipari vállalatok közé küzdötte fel magát és az előbbi veszteségek helyett az utolsó két évben megkétszerezte a tervezett hasznot. Hasonló jó eredmények mutatkoznak a Morva Vasgyár olomouci és a plzeňi Lenin Művek egyes Üzemeiben. És éppen erről van szó: az önálló elszámolás lehetőségét szakszerű elemzés alapján kihasználni, megtenni a gyakorlati intézkedéseket, a termelés nagyobb hatékonysága érdekében. Ez ma a vállalatok gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb feladata. JO SÁNDOR A tsuyi szövotkezetesek júl gazdálkodtak az elmúlt esztendőben. A közellátás számára az EFSZ nyolc vagon sertés- és négy vagon marhahúst szolgáltatott be. Termékeiért a szövetkezet több mint 4 millió korona bevételt könyvelhetett el. Ezért sok lesz az olyan szövetkezeti tag, aki most januárban 10—15 ezer koronát kap a zárszámadáskor, ami annál szebb eredmény, mert az előleg 20 korona volt munkaegységenként. Tavaly a tervezett mennyiségen kívül még 300 ezer liter tejet adtak el állami felvásárlásra, ami szintén magas bevételhez juttatta a szövetkezetet. Az utóbbi eredmény elérésében nagy része volt Ján Ďurčo fejőnek is. öt láthatjuk képünkön. Kartai László zootechnikus sikeres újévet kíván neki. K. Cích (ČTK) felv. A falu fejlődése érdekében Hét éve annak, hogy községünkben, Gömörpanyiton munkások és mezőgazdasági szezonmunkások összefogásából az elhagyatott földeken — 260 hektáron — megalakult a közös szövetkezeti gazdálkodás. A kezdet annál is inkább nehéz volt, mivel nem volt állatállományunk. Később ugyan gyarapodott a szövetkezet taglétszáma, de a belépő kis- és középparasztok földjeik arányában igen kevés állatállományt összpontosítottak a szövetkezetben. Gazdasági eredményeink KEZDETBEN NEM VOLTAK KIELÉGLTÖEK, mert rossz volt a munkafegyelem és a munkaegységeket sem az elvégzett munka mennyisége és minősége alapján írták be. A további fogyatékosságok között a nem kielégítő takarmánytermelést említhetem meg, mert ha termett is bőven szénából, nagy veszteségeink voltak a betakarításnál. A széna sok esetben megpenészedve, rothadt állapotban hevert kint a réteken. Sílótakarmányunk meg egyáltalán nem volt. A falusi pártszervezet látta ezeket a hiányosságokat és mind sűrűbben foglalkozott a szövetkezet gazdálkodása megjavításának kérdéseivel. A szövetkezet vezetősége ezután komolyabban látta el feladatát, ami főképpen abban mutatkozik, hogy ez idén már biztosítva van a szükséges takarmány, sőt silóból. 300 köbméternyit készítettünk. Mindenesetre a jövőben ezt a mennyiséget még tovább kell fokoznunk, hogy ^ AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS GAZDAGON JÖVEDELMEZZEK. Intenzívebb gazdálkodást kell folytatnunk a kertészetben is, hogy ez a termelési ág is busásan térítse meg a szövetkezeti tagok igyekezetét. Az hiba volt, hogy szövetkezetünk az egyébként jól jövedelmező dinnyéből kevés hasznot tudott behajtani, mert későn érett be és ennélfogva veszített értékéből. A következő esztenA JO MUNKA JUTALMAZ Divá község pontosan két házsornyi falucska a járásunkban. A 340 hektáros szövetkezet 1952 óta lassan fejlődött abban az irányban, hogy a tagok az elért eredményekkel elégedettek legyenek. A közvetlenül a falu alatt épült új tehénistálló és az egyidejűleg bevezetett érdem szerinti jutalmazás határkövet jelent a szövetkezet fejlődésében. Az új istállóban aztán Fekete János és Juhász Imre állatgondozó jó munkája nyomán a termelés egy esztendő alatt az előző évi átlagnak a háromszorosára ugrott. Mindezt azért kell most röviden vázolnom, mert ilyen kezdeményező és határozott intézkedések hiányában a szövetkezet vezetősége bizony most készületlenül állna pártunk levelének megvitatásánál. így azonban már vannak kiindulási alapok a szövetkezetben és bizakodással vizsgálják a termelési értékmutatók valóra váltásának lehetőségeit. A marhahústermelésben már 1958-ban elérik az egy hektárra előirt 50 kilót, s a sertéshús-termelésben is idejében célba érnek. - A cukorrépatermelésben már az előző évedben is jó eredményeket értek el a szövetkezetesek, az idén pedig messze túlszárnyalták a 330 mázsás járási átlagot. Az egy hektárról elért 491 mázsás termésük sokat ígérő járási csúcsteljesítmény és az egy hektárból eredő jövedelem 13 100 korona. Egyenesbe került tehát az állattenyésztés és gazdagon fizetett a cukorrépa is. Ez a két körülmény azt jelenti a szövetkezeti tagok számára, hogy amíg eddig sohasem jutottak túl az előlegek kifizetésén, az idén először kapnak részesedést a munkaeanséi3 telies tervezett ösztzeaében. Gábris József, Párkány dőben ezen is igyekezünk változtatni. A párt levele igen helyesen mutatott rá többek között a ml szövetkezetünk hiányosságaira, ami mellett örvendetes, hogy a távlatokat, a fogyatékosságok felszámolásának módját is megmutatja. Egyedül rajtunk áll, hogyan és milyen rövid idő alatt javítjuk ki hibáinkat. Iskolaügyi és kulturális vonatkozásban ugyancsak sok értékes javaslatot tár elénk a párt levele. Községünkben ez a kérdés főleg a tanú lóifjúság ÉS AZ ISKOLÄBÔL KIKERÜLT IFJÚSÁG NEVELÉSÉT ÉRINTI. Hiba lenne azonban, ha a nevelés kérdését csupán a tanítók ügyének tekintenénk. Ebben az igyekezetben a szülőknek is segítségükre kell lenniök. Kiváltképpen arról van szó, hogy a szülők gyermekeiket ne vigyék magukkal táncmulatságra, ne engedjék őket a fiatalság számára nem alkalmas filmekre. A nevelés érdekében sokat tehetnek a szülők és tenniök is kell, hiszen saját gyermekeik sorsáról van szó. Ha községünk helyzetéről beszélünk, szükséges még megemlékezni a helyi Jednota elárusítóhely működéséről is. A faluban nem egy esetben súlyos panaszok hangzanak el az elárusítóhelyet illetőleg. A VÁSÁRLÓK PANASZKODNAK, hogy főleg a szombati napokon rendszertelen a kenyérellátás. A fogyasztók ezenkívül oly közszükségleti árücikkeket sem tudnak sokszor beszerezni nálunk, mint az élesztő, cipőkrém, cipőzsinór és más egyebek. Ugy hiszem, a Jednota vezetősége rugalmasabb tevékenységgel ezeket a hibákat könnyen fel tudná számolni. Az utóbbi évek folyamán igen nagyarányú lakásépítés folyik községünkben, sőt több generáljavítást eszközölnek a régi családi házakon. Ehhez pedig igen nagy mennyiségű építőanyagra van szükség. Nem helyes tehát, ha egyesek felháborodnak, mivel kevés a nyersanyag, hiszen országos méretben is annyi üzem, középület és más közhasznú berendezés épül, hogy egyszerre nem vagyunk képesek mindenkit épületanyaggal kielégíteni. Mindenesetre ezek beszerzésének is megvan a módja. A helyi nyersanyagforrások igen széles lehetőségeket biztoskanak. Tehát JOBBAN KI KELL HASZNÄLN* A HELYI LEHETŐSÉGEKET, ahonnan igen sok építőanyagot nyerhetünk. Ugyanez vonatkozik a községszépítésre és a kultúrház felépítésére is, ahol lakosságunk odaadó és készséges munkát fejt ki. A falusi pártszervezet abban a tudatban érvényesíti a párt levelének célkitűz'éseit, hogy ez a falu lakosságának további jólétét és a szövetkezet gazdálkodásának eredményességét biztosítja. Barczi Béla, Gömörpanyit. t ÜJ SZÖ 5 £ 1958. január 3.'