Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-30 / 30. szám, csütörtök

Ideológiai kérdésekkel foglalkozó kerületi aktíva Žilinán 37 új üzem épült a cseh munkásosztály segítségével Szlovákia kerületei közül a žilinai kerületben jut legjobban kifejezésre a cseh munkásosztály segítsége. Ezt teljes mértékben értékelték az ideo­lógiai kérdésekkel és a burzsoá-ideo­lógiák elleni harc kérdésével foglal­kozó aktíván részvevő kommunisták. Az aktíván részt vett Augustín Mi­Chalička elvtárs, az SZLKP KB titká­ra ls. Jozef Baláž elvtárs, az SZLKP žilinai kerületi bizottságának titká­ra beszámolójában különösen azt a tényt hagsúlyozta, hogy az egykor el­maradott kerületben, a munkanélkü­liek, a kivándorlók kerületében nem egész 12 év leforgása alatt a cseh munkásosztály segítségével 37 új üzem épült fel és számos üzem újra épült. Ez az ipari fellendülés elűzte a nyomort Kysucáról, Oravából, és a žilinai kerület más részeiből. A ky­sucai környék lakossága hálával em­lékezik meg dr. Ivan Hálekről és Pe­ter Jilemnickyről, akiknek emléke mélyen bevésődött szívükbe. A kerü­let soha sem feledkezett meg a cseh munkásosztály segítségéről, melyet a kerület felépítése érdekében nyúj­tott. Nem lehet azonban meg nem látni a burzsoá-nacionallzmus megnyilvá­nulásait, amelyek a kerületben még mindig előfordulnak. Az aktíva részvevői határozottan állást foglaltak a SZLKP KB legutóbbi teljes ülésén hozott határozata mel­lett és el vannak tökélve arra, hogy az egész kerületi pártszervezetet harcba vezessék a burzsoá-naciona­lizmus, a ludákság maradványai és egyéb ellenséges ideológiák ellen, to­vábbá arra, hogy emeljék a pártta­gok, valamint a párton kívüli dolgo­zók eszmei színvonalát és tovább szi­lárdítsák szövetségünket a cseh munkásosztállyal. Ez konkrétan első­sorban a žilinai és az ostravai kerület baráti kapcsolatainak felvételében és megszilárdításában nyilvánul piajd meg. H I R El K 9 X Szlovák Szakszervezeti Tanács elnök­«ég« január 28-i ülésén foglalkozott a CSKP KB levelének megvitatása alkalmával el­hangzott hozzászólásokkal, melyek a szak­szervezetek munkájára vonatkoznak. % Ez idén június első hetében rendez­nek először Uherský Brodban „Komenský napokat", melyek azután évente rendszere­sen megismétlődnek majd. fia iskola- és Tudományos Intézeti Al­kalmazottak Szakszervezeti Szövetsége az Iskola- és Kulturálísügyi Minisztériummal egyetemben február 5—6-án Prágában megrendezi a falusi tanítók negyedik or­szágos konferenciáját. m Dr. Josef Trnka, az iskola- és kulturS­lisügyi miniszter helyettese, valamint dr. Ludék Holubec, a Külfölddel való Kultu­rális kapcsolatok szakosztályának vezetője január 28-án Albániába utaztak, ahol a csehszlovák-albán kulturális kapcsolatok 19S8. évi tervéről folytatott tárgyalásokon vesznek-" majd részt. 9 A CSISZ ez Idei oktatási éve, mely a műit év októberében kezdődött, sokkal eredményesebb a tavalyinál. Az oktatás kü­lönféle alakulataiban, távtanulmányi tanfo­lyamaiban, valamint a pártoktatás különféle módozatú alakulataiban 300 938 CSISZ-tag tanul, vagyis 50 ezerrel több, mint 1857­ben. <9 A Banská Bystrica-i kerületben ez idén 2 millió koronát fordítanak értékes tör­ténelmi és építészeti emlékek megmenté­sére. •••Hnn-HJnniH::;--;--:-:-::;::":::: A nép nem csalódott hű fiaiban... 1943 január vége a hatalmas sztá­lingrádi csata jegyében telt el. A fa­siszta német hadsereg válogatott had­osztályait számolták "itt fel, 330 ezer katona és tiszt semmisült meg. A sztá­lingrádi ütközet megpecsételte a háború további sorsát. Ez volt az a fordulópont, amikor Keleten az összes frontokon végérvényesen a Szovjetunió vette át a kezdeményezést. Ebben az időben már a Szovjetunió­ban, Buzulukban állomásozó önálló csehszlovák zászlóalj is olyan kikép­zésen ment keresztül, hogy tagjai tü­relmetlenül várták bevetésüket vala­melyik frontszakaszon. Január 27-én kapta meg a zászlóalj új harci zászla­ját, melyre a buzuluki lakosok „Halál a német megszállókra" szövegű zászlószalagot kötötték. A csehszlovák egység Buzulukban a frontra való elindulásai előtt. 1943. január 30-án indult a cseh­szlovák zászlóalj Buzulukból a frontra, hogy teljesítse kötelességét és részt vegyen a fasiszta betolakodók kiűzé­sében. Sokáig tartott a zászlóalj útja, míg elérkezett a frontra és utolérték a visszaözönlő fasisztákat. Buzulukból Kujbisevbe, Penzába, Micsurinszkba, Voronyezsbe, Ošztrogorszkba jutottak. Osztrogorszkban a voronyezsi front­szakasz parancsnoka, Golikov vezér­ezredes tartott szemlét a zászlóalj fe­lett. Üdvözlő beszédében megemlítette, hogy nagy feladatok várnak a cseh­szlovák egységekre. — Itt egész népüket képviselik. Büszkék lehetnek arra, hogy az elsők népük közül, akik a fronton bosszút állhatnak a népükön elkövetett gaz­tettekért. Meg vagyok győződve arról, hogy nem szavakkal, de tettekkel fog­ják bebizonyítani, megérdemlik népük bizalmát"... És valóban, néhány hét múlva be­bizonyították, hogy Csehszlovákia népe nem csalódott bennük. Attól a pilla­nattól kezdve, hogy a csehszlovák zászlóalj megkezdte támadását a fron­ton, a csehszlovák egység jelentősége és száma is egyre nőtt. - g-k ­Versenyfelhívás és kötelezettségvállalás az IIjj Szó terjesztésére Á Szovjetunióba n előké szítik a G TÁ-k átszervezését Ami a Szovjetunióban már megérett, nálunk még csak virágzásban van Nagy érdeklődéssel olvastuk Hrus­csov elvtársnak ai gép- és traktorál­lomásoik előkészületben levő átszerve­zésére vonatkozó szavait. A Szovjet­unióban ezt az átszervezést a mező­gazdaság további fejlődése egyik alap­vető kérdésének tartják. A Szovjetunióban azt veszik fonto­lóra, hogy a GTÁ-k adják el gépál­lományukat a kolhozoknak, mert arra számítanak, hogy a gépeket így sok­kal ésszerűbben lehet kihasználni, mint ma s hogy ez az intézkedés a mezőgazdasági termelés további nö­velését és olcsóbbá tételét eredmé­nyezi majd. A GTÁ-k előkészületben levő át­szervezése csaknem mindnyájunkat meglep, különösen akkor, ha megfon­toljuk, hogy a párt Központi Bizott­sigának levelével kapcsolatos vitában a GTÁ-k szerepe további növelésének mezőgazdasági termelésünk fejlesz­tése 'szempontjából való szükségessé­géről beszéltünk. Miért kerül tehát sor a Szovjetunióban ilyen nagy hord­erejű intézkedésre? A jTÁ-k átszer­vezéséről még nem döntöttek, csak az e kérdéssel kapcsolatos vitát in­dították meg. Mindnyájan egyetér­tenek azonban azzal, hogy ez a prob­léma már megérett a megoldásra. A GTÄ-k jelentős szerepet játszottak a kolhoz-mozgalom első éveiben, a világ első szocialista mezőgazdasági üzemeinek fejlesztésében és megszilárdításában. A kol­hozokba a kis- és középparasztok léptek be, akik nem rendelkeztek elegendő mér­tékben a föld megműveléséhez szükséges eszközökkel és a nagy költségeket igénylő mezőgazdasági gépek vásárlásáhoa szüksé­ges pénzzel. A munkásosztály a gép- és traktorállomások révén nagy segítséget nyújtott a dolgozó parasztoknak. Azóta azonban sok minden megválto­zott. A kolhozok hatalmasan fejlődtek és megnövekedtek. Ma nem kis (szovjet vi­szonylatban), néhány száz hektáron gaz­dálkodó gazdaságok, hanem hatalmas, több ezer, sőt néhol sok tízezer hektár földet megművelő vállalatok. A szocialista nagy­üzemi termelés kiváló dolgozói és tapasz­talt szervezői fejlődtek ki bennük. A GTÁ-k munkájának átszervezése mel­lett szól az is, hogy a GTÁ-k, melyeknek munkájáért a kolhozok túlnyomórészt ter­mészetbeniekben fizetnek, olcsón szereztek be az államnak gabonát. Ma már nem ez a helyzet. Az a gabona, melyet az állam a GTÁ-k útján szerez be, drágább a kol­hozokban és szovhozokban közvetlenül fel­vásárolt gabonánál, A többi termékoknél is hasonló a helyzet. Ennek oka éppen a mai rendszerben keresendő, mely megdrá­gítja a kolhozok földjeinek megművelését. Ennek megértése érdekében tudnunk kell, hogy a Szovjetunióban lényegesen más a helyzet, mint nálunk. Nálunk egy­egy traktoros brigád a legtöbb esetben néhány község és EFSZ részére dolgozik. A Szovjetunióban nem ritka eset, hogy egy GTÁ csak egy vagy két kolhoznak dolgozik. Ott tulajdonképpen két gazda művel meg égy és ugyanazon földterüle­tet. Mind a koihozban. mind a GTÁ-n van vezetőség és mindegyikben brigádvezető is működik. A GTÁ-knak igen költséges ap­parátust kell eltartaniok és fizetniök, stb. Ebből látható, hogy a GTÁ-k munkájának ilyen megdrágítása nyomós érv amellett, hogy gépeiket a kolhozoknak adják el. És mi történjék a GTÁ-kkal ? A Szovjet­unióban annak lehetőségeit mérlegelik, hogy a GTÁ-k a jövőben átveszik majd a gép­és szerszámjavító műhelyek, valamint a pótalkatrészek és gépek elárusító helyeinek szerepét. Egyidejűleg azonban gépkölcsönző állomásokat is létesítenek olyan gépek részére, melyek beszerzése a kolhoz-ta­goknak nem fizetődne ki. A szükséges és teljesen kihasználható többi gépeket a kol­hoztagok a jövőben megvásárolják majd. Amint látjuk, a Szovjetunióban valóban nagy horderejű változásokról lesz szó. Nehezen térhetünk ki ezzel kapcso­latosain azon kérdés elől, miként ala­kul ki a helyzet nálunk? Természete­sen rögtön választ is keresünk erre a kérdésre. Egv dolog teljesen világos előttünk s ez ad magyarázatot a többi kérdés­re is. A kommunisták mindig az adott feltételekből indulnak ki és olyan határozatokat hoznak, melyek megfelelnek az adott helyzetnek. A Szovjetunióban ez az oly nagy mértékben elvi jelentőségű probléma már megérett a megvalósításra, ná­lunk még nem. A Szovjetunióban — ahogy mondani szokás — már 30 esz­tendő nyomja a kolhozok vállát, míg nálunk sok helyütt még meg sem alakult a földművesszövetkezet és számos meglevő EFSZ csak most lá­bal ki a gyermekbetegségekből. A Szovjetunióban már ma célsze­rű és szükséges, hogy — egyes ele­nyésző kivételektől eltekintve — a kolhozoknak adják át az összes mező­gazdasági gépeket, mert a kolhozok­ban jobban használják ki őket, mint a GTÁ-kon. Nálunk is célszerű, hogy olyan gépek legyenek a földmüvés­szövetkezetek birtokában, aminőket a szövetkezeti tagok a lehető legjob­ban t idnak kihasználni. Az erre vo­natkozó határozatot már elfogadták. A legkülönfélébb gépek, ai szerszámok egész sora — a traktorokat és teher­gépkocsikat sem kivéve — jönnek itt számításba. Nem volna azonban ésszerű, ha föld­müvesszövetkezeteinknek olyan nehéz gépe-, ket adnának el, mint pl. a gabonakombáj­nok és a lánctalpas traktorpk. Nálunk ke­vés az olyan földművesszövetkezet, mely földjeinek terjedelmére és szervezési fej­lettségére való tekintettel kellőképpen ki­használhatná az ilyen gépeket. A jelenlegi feltételek mellett a GTÁ-k használhatják kl legjobban a nehéz mezőgazdasági gépe­ket. Vegyük például a gabonakombájnokat. Tökéletes kihasználásukról csak akkor be­szélhetünk, ha előbb a szlovákiai és dél­morvaországi síkságokon dolgoznak, utána pedig fokozatosan a magasabb fekvésű járásokba viszik őket. A földmüvesszövet­kezetek ezzel szemben maradéktalanul rendelkeznek olyan nagy gépekkel, mint a komlószedő-gépek. Ez esetben olyan gépről van szó, mely nem küldhető az egyik helyről a másikra és melyet csak egv szövetkezet használhat ki teljes mér­tékben. Fontolóra kell vennünk még egy kér­dést. Hruscsov elvtárs hangsúlyozta, hogy a kolhozok a GTÁ-k átszervezése során csak olyan mezőgazdasági gépeket vásárol­nak majd, amelyekre tényleg szUkségük is lesz. Ez igen fontos. A kolhoztagoknak, akik maguk viselik majd a mezőgazdasági gépek vásárlásával kapcsolatos költségeket, az lesz az érdekük, hogy olyan gépeket szerezzenek be, melyek sok munkát vé­geznek majd el számukra. A GTÁ-kon ez magától értetödöleg nem volt annyira égető kérdés. Milyen következtetést vonhatunk le eb­ből? Azt, hogy ami a Szovjetunióban már megérett, nálunk még csak virágzásban van még. Ez a hasonlat talán a legjobban megvilágítja annak jogosultságát, amit a Szovjetunióban tesznek és amit mi teszünk e téren. A szepsi járási pártbizottság ren­dezésében január hő 26-án az Üj Sző terjesztői, valamint a járási sajtómeg­bízottak értekezletet tartottak, amelyen megbeszélték az Üj Szó terjesztésének kérdéseit a kassai és az eperjesi ke­rület magyarlakta járásaiban. Az Üj Szó szerkesztősége nevében az érte­kezleten Mózes Sándor és Szőke Lőrinc elvtársak jelentek meg. A szerkesztő­ség kiküldötteinek beszámolója után, amelyben ismertették az Üj Szó szer­kesztésének és terjesztésének idősze­rű problémáit, élénk vita indult meg, amelyen több mint húsz elvtárs szó­lalt jel. A felszólalók dicséretre méltó tárgyi­lagossággal és szakszerűséggel rámu­tattak az Üj Szó terjesztésében Kelet­Szlovákiában fennálló hibákra. A szepsi postahivatal járási sajtómegbízottja, Tomkó elvtárs, utalt arra, hogy a múlt év decemberében például az Üj Szó Szepsibe tizennégy alkalommal érke­zett késéssel. Ez csak arra vezethető vissza, hogy a lap már magára Kassára — akár vonattal, akár repülőgéppel ér­kezik — későn jön meg. Élőfordul, hogy a lapterjesztő postaalkalmazottak a későn érkező lappéldányokért saját költségükön utaznak Tornaijára és így gondoskodnak arról, hogy a kézbesí­tésben beálló késés a legrövidebb le­gyen. Amennyiben a járás területén egyszerre több lapszámot kézbesítenek, — amire több felszólaló utált, — úgy annak okát a helyi lapkézbesítő sze­mélyében, annak esetleges megbetege­désében kell keresni. Beszélt arról, hogy egyelőre Szepsiben három forgal­mas helyen szervezték meg az Üj Szó árusítását önkiszolgálással. A lakosság dicséretére váljék, hogy a postahivatal­nak ez a kezdeményezése mindeddig nem járt ráfizetéssel. A luciabányai Müller elvtárs arról pa­naszkodott, hogy a postaalkalmazottjuk csak négy órát dolgozik naponta és félórával az Üj Szó megérkezése előtt bezárja a hivatalt. Ezért a lapot az ot­tani bányászoknak és többi dolgozók­nak állandóan egy nap késéssel kézbe­sítik. Szükséges volna a postaalkalma­zott munkaidejének a megváltoztatása. A királyhelmeci Bernát elvtárs arra mutatott rá, milyen nagy mértékben függ a helyi kézbesítőtől az Üj Szó előfizetőinek megtartása, illetve azok számának növelése. Vannak községek, például Rad, ahol a községben minden egyes család előfizet. Másutt viszont a rossz kézbesítés miatt, például Örösön, sokan lemondják a lapot. Dula elvtárs (Bodvendégi) azt kifo­gásolja, hogy az Oj Szó szerkesztősége sajátmaga sem propagálja az ilyen igen hasznos értekezletek megtartását. Panaszolja, hogy náluk minden héten előfordul, hogy háromnapos újságot kapnak. Többen a lap tartalmához szóltak hozzá és javasolták az ifjúsággal fog­lalkozó rendszeres hetirovat létesíté­sét. Általában örülnek az Üj Szó egyre emelkedő politikai színvonalának, vi­szont több gondosságot kérnek a még előforduló sajtóhibák és tévedések vég­leges kiküszöbölése terén. Légárd elvtárs a szepsii járás nevé­ben versenyfelhívással fordult a jelen­levő járások és községek kiküldöttei­hez az Üj Szó terjesztési tervének tel­jesítésére, illetve túllépésére az egyes járások, községek és terjesztők között. A verseny február 1-én kezdődik és március 31-ig tart. Az eredményeket április 20-ig értékelik ki és a nyerte­seket megfelelő jutalomban részesítik. A versenyfelhívást a jelenlevő leül­döttek nagy lelkesedéssel elfogadták, sót egyes megbízottak további, a ter­ven túlmenő kötelezettségeket is vál­laltak. A Postai Hirlapszolgálat jelenlevő ke­rületi és járási küldötteinek, valamint, több helybeli kézbesítőnek szakszerű felszólalása után, akik az értekezletet a verseny, de áltálában az Oj Szó ter­jesztésének elősegítéséről biztosították, a sikeres gyűlés megfelelő határozati javaslat elfogadásával és azzal ért véget, hogy a verseny kiértékelése al­kalmával Királyhelmecen rendeznek hasonló értekezletet. Sz. L. Ülésezett a nemzetgyűlés külügyi bizottsága (ČTK) — A nemzetgyűlés külügyi bizottsága január 28-án tartotta ülé­sét.- A bizottság g' élés ^tórďysóťôza­tának első pontjáR£ht 'megWílgatta. až Egyesült Nemzefék Szövetsége KII. közgyűlése óta végzett munkáról szóló beszámolót, melyet Helena Lefierová képviselő, a szóban forgó közgyűlésen résztvevő csehszlovák küldöttség ve­zetője adott elő. Részletesen tájékoz­tatta a külügyi bizottságot az ENSZ közgyűlésének, valamint a csehszlovák küldöttségnek tevékenységéről. A képviselők a beszámolót követő vita során méltatták azokat a sikere­ket, melyeket a csehszlovák küldött­ség kezdeményező javaslataival elért és teljes mértékben helyeselték a kül­döttség állásfoglalását. A külügyi bi­zottság tagjai örömmel fogadták az ENSZ közgyűlésének egyhangú határo­zatát, melyet a Szovjetunió küldött­sége javasolt, és amely kinyilatkoz­tatja a nemzetek békés együttélésének elveit, • Valamint kulturális .'és gazdasági együttműködésének meg­szilárdítására irányuló határozatokat. A külügyi bizottság tagjai megelége­déssel állapították meg, hogy ezen a nemzetközi fórumon egyre növekszik a szocialista tábor befolyása. Megelége­déssel említették meg az ázsiai és af­rikai országok befolyásának megerősö­dését is, melyek független politikát igyekeznek folytatni és harcolnak a nyugati imperializmus járma alóli vég­leges felszabadulásukért. Azután saj­nálattal állapították meg, hogy a béke­tábor nem érte el a lefegyverzés kér­désében a kívánt eredményeket és hogy mindeddig nem ismerték el a Kínai Népköztársaság, valamint a Mon­gol Népköztársaság jogát az Egyesült Nemzetek Szövetsége tanácskozásaiban való részvételre. További kémet fogtak el (ČTK) Á Nyugat-Németországban székelő brit kémszolgálat hazánk te­rületére küldte az 55 éves František Vrátnyt, hogy fontos katonai, gazda­sági és politikai jellegű kémkedést folytasson Köztársaságunkban. Vrátny már évek hosszú sora óta ügynöke a Német Szövetségi Köztársaság terüle­tén működő brit kémközpontnak. Vrátny brnói származású és a máso­dik világháború alatt együtt működött a megszállókkal, belépett a náci A Duna mentén... Az ember-mindig az újat veszi észre legelőbb. így volt ez velem is. Ilyen szembetűnő dolog, ami lekötötte figyel­memet, a dunai védőgát átépítése volt. Ez az átépítés nagy méreteket öltött az 1954-es árvíz óta. A védőgátat megmagasították, valamint szélesebbre is építették. Az átépítést a legmo­dernebb gépek segítségével a Hydrostav nr. v. végzi. A másik feltűnő dolog a dunaparton levő kavicshalmok és a Duna mente fá­sítása. Tavaly a Hydrostav nagy meny­nyiségií kavicsot kotort ki a Dunából, melyet az építkezéseknél, valamint a közeli falvak útjainak javítására hasz­nálnak. Az Állami Erdészet pedig fo­kozatosan befásítja az egész Duna mentét, mégpedig gyorsan növő kana­dai jegenyékkel. Á kanadai jegenye azért is nagy jelentőségű, mert az ipar­ban alapanyagként használják fel. Szloboda József, Bős. Wehrmachtba. A büntetés előli félel­mében a háború után Nyugat-Német­országban, Hamburgban telepedett le. A brit kémszolgálat ott nyerte őt meg az együttműködésre. Vrátny pénzjutalmakért különféle feladatokat teljesített a brit kémszol­gálatnak, de emellett együttműködött az amerikai és a nyugat-németorszá­gi kémszervekkel is. Az angol kémügynökség megbízá­sából kapcsolatba lépett Hamburgban dolgozó csehszlovák polgárokkal a célbői, hogy megfelelő egyéneket bírjon rá a Csehszlovák Köztársaság terü­letén végzendő kémtevékenységre. Befurakodott a csehszlovákiai kiván­doroltak egyesületeibe, melyeket bomlasztani igyekezett névtelen leve­lekkel, Ezeket a leveleket e célból Stuhlýtól, az angol kémközpont irá­nyító szerveinek tagjától kapta. Az angol kémközpont kétszer küldte Vrátnyt kémkedési megbízatással Csehszlovákia területére. Biztonsági szerveink a második alkalommal le­tartóztatták őt. ••A * A * * A ****** A ******* **+* A Bányaalkalmazottak Szakszervezeti Szövetségének Szlovákiai Bizottsága január 28-án tartotta teljes ülését Bojnlcén. Az ülés részvevői foglalkoztak a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére Indítandó szocia­lista munkaverseny kibontakoztatásának kérdésével, s jóváhagyták a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére indítandó mun­kaverseny zászlaja elnyerésének feltételeit. Az ezzel kapcsolatos értékelést havonként végzik majd. ÜJ SZO 2 ír 1958. január 30.

Next

/
Thumbnails
Contents