Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-29 / 29. szám, szerda

il ÚJ s zó DR AGA TAKARMÁNY A bürokrácia, Sajnos, még ma is sok kárt okoz. Ezúttal a vilkei szövetke­zettel történt érdekes esetre szeret­nék rámutatni, ahol a tagság a szen­vedő alany. Még tavaly történt, úgy újesztendő táján, hogy a Banská Bystrica-i Gyü­mölcs- és Zöldségüzlet n. v. losonci üzeme megállapodást kötött a vilkei szövetkezettel, hogy részükre 25 ár­nyi területen sárgarépát termeszte­nek. Kikötötték, hogy a legkisebb mennyiség 32 mázsa lehet. — A megállapodás értelmében — mondja Kovács Arpád szövetkezeti elnök — idejében hozzáláttunk a ta­laj megműveléséhez és előkészítésé­hez. A szorgalmas munka eredménye az lett, hogy a 25 árnyi területen 150 mázsa sárgarépa termett. Értesítettük az üzemet. Ki is jöttek, s nagy meg­lepetésünkre mindössze 26 mázsát vettek át a múlt év őszén, azzal, hogy a hat mázsát tegyük el, talán tavasz­szal még átveszik, ha szükség lesz rá. És a többit... ? — Etessük meg a marhákkal — hangzott a válasz. Joggal foglalkoztatta és foglalkoz­tatja a vilkei tagságot a kérdés: Csak ennyit ér egy nemzeti vállalat megál­lapodása? A begyűjtést csak így tud­ják biztosítani ? Vagy lehet kötni szerződést, csak úgy, minden kötele­zettség nélkül? Hisz a munkát á tagság elvégezte, a munkaegységeket is kifizették érte. Ezzel persze senki sem törődik. Fi­zessen rá a szövetkezet. Ez a cél? — kérdik ma is Vilkén. Ahogy Kovács Arpád elnök mondja: — Azzal a munkával, amivel 25 ár­nyi területet előkészítettük és meg­munkáltuk, hogy a 150 mázsa sárga­répa megteremjen, meg tudtunk vol­na művelni 10 hektár kukoricaföldet. A kukoricát nemcsak megkapálni, de letörni és be is tudtuk volna hordani. Ezt fizette rá ebben az esetben szö­vetkezetünk. S az eredmény? A vilkei szövetke­zet tagsága ezek után — legalább is ezt már lesz'igezték — nem köt több szerződést, amikor az csak az egyik félre kötelező. - Elismerjük — mondja Pálik Gyy­la. a szövetkezet könyvelője —, hogy tavaly járásunkban nagyon jó volt a sárgarépatermés, volt belőle bőven. De kerületünk más vidékén, Szlová­kia más területén nem ez volt a hely­zet. Miért nem adta át a losonci üzem a felesleget — ha volt egyáltalán — más járás, vagy más kerületben mű­ködő zöldségfelvásárló-üzemnek? Mindenre csak a szövetkezet tagsága fizessen rá ? Mert marháink és serté­seink elfogyasztják ugyan a sárgaré­pát, ami jó eledel is nekik, de tudni kell azt is, hogy ez milyen drága ele­del. Sólyom László, Losonc A párt gondoskodása a proletariátus véderejérll 40 évvel ezelőtt alakult meg a Vörös Hadsereg Vöröskatonák egy csoportja az ellenség főhadiszállásának után. elfoglalása Részt vesznek az ifjúsági alkotó-versenyen A Komáromi Mezőgazdasági Szakis­kola CSISZ-szervezete az elmúlt évek során figyelemre méltó eredményeket ért el. A siker azonban nem tette elbi­zakodottá a fiatalokat. Ebben az isko­laévben még szorgalmasabban dolgoz­nak, hogy még több sikerrel öregbítsék iskolájuk CSISZ-szervezetének hírnevét. Tánccsoportjuk, amely részt vett a Bratisíavában tavaly megrendezett ver­senyen, szép helyezést ért el. A tánccsoporton kívül még más cso­portok és érdekkörök is működnek. Az irodalmi kör keretében Fučík-jelvényt szerző verseny folyik. Ezt a kört a CSISZ-tagok nagy része örömmel láto­gatja. A színjátszó csoport gazdag esztrádműsorral szórakoztatja a közeli falvak dolgozóit. A CSISZ-szervezet tagjainak minden igyekezete most arra irányul, hogy a közeljövőben megrendezésre kerülő já­rási ifjúsági alkotó-versenyen a lehető legjobban szerepeljenek. Czita Béla, Nagykeszi. | A kollektív munka hatása A Csehszlovák Vöröskereszt sajó­gömöri csoportja már több esztende­je a tornaijai járás legjobban mű­ködő csoportjaihoz tartozik. A ván­dorzászlót az utóbbi években egymás után négyszer nyerték el. Sikerük el­sősorban annak tulajdonítható, hogy minden tag tisztában van a CSVK fel­adatával. Tudják, hogy a CSVK jó működése mindnyájunk érdeke. Az előírt tervet mindig túlteljesítik. Gö­mörön annyian álltak a véradók so­rába, mint sehol másutt A tagság ' között példás kollektív szellem ural­kodik. A vezetőség és a tagság együttműködik és a tagok állandóan fejlesztik tudásukat. A PZO tanfolya­mok és az egészségügyi filmek iránt is nagy az érdeklődés. A legbüszkéb­bek a kitűnően felszerelt egészség­házukra, melynek alig akad párja a járásban. Ehhez hozzátehetjük még. hogy nemcsak az egészségügy, hanem kulturális téren is élénk tevékeny­séget fejtenek ki. Szabad idejUkben színdarabok betanulásán fáradoz­nak. Batta György, Tornaija! pl enin, a Népbiztosok Tanácsa efj nevében 40 évvel ezelőtt, 11918. január 28-án aláírásával szen­tesítette azt a dekrétumot, melyet a ' III. szovjetkongresszus a proletárál­I lam szocialista forradalmi vívmányai­I nak és rendjének védelmére létesíten­dő vörös hadsereg felállításáról előző­leg elfogadott. Mi tette szükségessé ezt az intézke­, dést és hogyan alakult meg a proletár­hadsereg ? Már annakidején, az Októberi Szo­) cialista Forradalom előkészítésének időszakában, különösen pedig az 1917. ' évi véres júliusi napok után a városok | és nagyvállalatok munkásai önkéntes ivörös gárdákat szerveztek a közrend fenntartására, a februári forradalom 1 vívmányainak védelmére, az orozva tá­I madó reakció ellen, az üzérkedések és L ellenforradalmi megmozdulások elfoj­' tására stb. Ezek a vörös gárdák nagy I szerepet játszottak aztán az Októberi I Forradalomban. Ezekhez a vörös gár­distákhoz csatlakoztak még a felbom­' lott cári hadsereg forradalmi ezredei, | melyekben a bolsevik agitátorok fel­, világosító munkája megtette a hatását, ' és hatalmas tömegek álltak a forra­I dalom mellé. Ebben az időben kimon­I dott öntudatos proletárhadsereg azon­: ban még nem létezett. A bolsevikok pártja a hatalom átvé­| tele után következetesen síkra szállt i sokszor hangoztatott elvének megvaló­sításáért : az imperialista háború meg­' szüntetéséért és az annexiók nélküli j igazságos béke azonnali megkötéséért. | Ezt hirdette a III. szovjet kongresz­! szus híres Békedekrétuma. égis az imperialista hatalmak bű­nös politikája miatt a szovjet ha­I talomnak harcba kellett bocsátkoznia a proletárállam védelméért és béké-­jéért, az országra minden oldalról ragadozó módjára rácsapott ellenfor­radalmi bandák és a mögöttük álló im­perialista hadseregek ellen. A nép ál­lamának tehát gondolnia kellett védel­mére. A nép megértette a veszélyt és a forradalom győzelmének első napja óta felsorakozott a vörös zászlók alá, hogy szembe szálljon a cárizmus res­taurálására felkelt erőkkel. A lelke­sedő tömeg azonban önmagában nem lett volna képes győzni. Szükség volt egy kiképzett, fegyelmezett, reguláris proletárhadsereg felállítására, és ezt iktatta törvénybe 1918. január 28-án a Népbiztosok Tanácsának szóban forgó rendelete. Lenin már „A dolgozó és kizsákmá­nyolt nép jogainak kinyilatkoztatása" című deklarációtervezetben rámutatott egy ilyen hadsereg felállításának szük­ségére, amikor ezt írta: „Az Alkotmé­nyozó Gyűlés annak érdekében, hogy a hatalom teljességét biztosítsa a dol­gozó tömegek számára, és kiküszöbölje a kizsákmányolok uralma visszaállítá­sának minden lehetőségét, elrendeli a dolgozók felfegyverzését, a munkások és parasztok szocialista vörös hadse­regének megalakítását és a vagyonos osztályok teljes lefegyverzését." Az új hadseregnek tehát egészen más volt a rendeltetése és szelleme, mint a réginek. A szovjet hatalom pil­lére volt. munkás-paraszt vörös hadsereg a Népbiztosok Tanácsa rende­letének értelmében a következő alap­elvre épült: 1. A munkás-paraszt vörös hadsereg a dolgozó osztályok legöntudatosabb szervezett elemeiből alakul meg; 2. az Oroszországi Köztársaság minden 18. életévét betöltött polgára beléphet ********** ***** ********** ** *** ** **** ** ** ******************************************************** ** ********* KÉSŐ DÉLUTÁN érkeztünk örsúj­faluba. Az emberek már jó estét kí­vántak egymásnak. Az utcán egy magyar ember tört szlováksággal köszöntötte szlovák falubelijét, s az magyarul válaszolt az üdvözlésre. Ez a különös megbecsülés és tisztelet a kultúrházban is megnyilvánul, ahol a szlovák és magyar fiatalok aszta­liteniszt játszanak, együtt szórakoz­nak. Egy másik szépen feldíszített helyiségben a kommunisták évzáró taggyűlésükre gyülekeznek, amelyre a községben lakó üzemi pártszerve­zetekben szervezett párttagokat és tagjelölteket is meghívták. A falusi pártszervezet tagjain kí­vül a pártonkívüliek is tudtak az évzáró taggyűlésről. A kommunisták már hetekkel ezelőtt beszéltek róla a nyilvánosság előtt, magyarázták a lakosságnak, hogy az évzáró tag­gyűlés nagy jelentőségű nemcsak a pártszervezet, hanem az egész falu életében. Hiszen az évzáró taggyű­lésen főképpen a szövetkezetről lesz szó, az eddigi eredményekről s a to­vábbi fejlődésről. Büszkék is arra a szövetkezet tagjai, hogy tavaly ok­tóber 10-ig teljesítették a tejbeadást, s az év végéig még 55 000 liter tejet adtak közellátásunknak. Tojásból már júniusban teljesítették a tervet, s ezenfelül több mint 56 000 darabot adtak az állami felvásárlásra. Ser­téshúsból, marhahúsból és baromfi­ból is többet adtak az előírtnál. A BESZÁMOLÓ és a vita hangsú­lyozta is, hogy nem lehetnének ilyen jók az eredmények, ha a földmű­vesszövetkezetben nem egymás mel­lett, hanem egymással szemben áll­nának a magyar és szlovák szövet­kezeti tagok. Nehezen ment volna a járási méretben hátul kullogó szö­vetkezetnek előretörni. Igaz, hogy az EFSZ gazdálkodásában van még ja­vítani való. Az ő rsújfalusi pártszervez et az EFSZ további megerősödésével foglalkozott — Valamikor szövetkezetünkben — mondotta a gyűlésen Stanko elv­társ, a szövetkezet elnöke — egy emberre 20-20 hektár föld jutott megművelésre. Ilyen körülmények között csak a vetést tudtuk biztosí­tani, az aratás és a kapásnövények gondozása már nehézségekkel járt. Amióta a cserháti szövetkezetnek és az állami gazdaságnak átadtunk földjeinkből, jobban futja az erőnk­ből. Az igaz, hogy az EFSZ gazdálko­dása javult, de — mint mondottuk — még sokat kell fejlődnie. Hiba volt azonban, hogy a vitában a felszólalók nagy része csak az objektív okok keresésével foglal­kozott. Keveset beszéltek arról, mit kell tenni a szövetkezet megerősíté­se érdekében. Néhány elvtárs, akik tavaly azzal bíztatták a szövetkezeti tagságot, hogy zárszámadáskor mun­kaegységenként 7 korona részesedés jut, most önmagukat hibáztatja, hogy a szövetkezet nem tudja be­váltani ezt az ígéretét. Igaz, hogy a múlt évi gazdasági eredmények jók voltak, de az 1956-os évből ren­dezetlen ügye van a szövetkezetnek a gépállomással és a bankkal. Ezek­kel a hátralékokkal az EFSZ nem számolt a múlt évi terv kidolgozá­sakor. A járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya sem figyel­meztette őket erre a dologra, amikor a tervet átvizsgálta és jóváhagyta. A KOMMUNISTÁK FELADATA lesz, hogy megmagyarázzák a szö­vetkezet tagjainak, hogy további jó munkával meg lehet szabadulni a régi tehertől és tovább lehet fej­leszteni a szövetkezetet. A közös vagyon megbecsülésére is nevelni kell az embereket. Az ez évi ered­mények aztán még jobbak lehetnek s a hétmillió koronás értékű közös gazdaság tovább gyarapodhat. Az évzáró taggyűlés határozata alapján a falusi pártszervezet ha­vonta legalább egyszer foglalkozni fog az EFSZ politikai és gazdasági problémáival. A kommunisták a jö­vőben nagyobb igyekezetet fejtenek ki a szövetkezet megerősítésében. Hiba azonban, hogy az őrsújfalusi kommunisták figyelmen kívül hagy­ták, hogy pártcsoportot kellene ala­kítani a szövetkezetben. Tizennégy párttag dolgozik az EFSZ-ben, akik­nek pártunk alapszabályzata értel­mében pártcsoportba kellene tömö­rülniök. E feladat valóra váltása jó hatással lenne a szövetkezet gazda­sági fejlődésére. Sok a pótolni való az ideológiai nevelés terén is. A pártbizottság be­számolója számot adott arról, hogy az előző évzáró taggyűlésen hatá­rozatot fogadtak el a pártoktatás megjavítására. Ennek a célkitűzés­nek azonban nem volt foganatja. Az 1956/57-es pártoktatási évben csak három esetben volt iskolázás. Az elv­társak ugyan többször is összejöt­tek, de nem jött el a propagandis­tájuk. Máskor fordítva volt, eljött a propagandista, de nem jöttek el a hallgatók. EBBEN AZ ÉVBEN sem sikerült felszámolni a pártoktatás szervezé­sében előforduló hibákat. Mind a ma­gyar, mind a szlovák körben csak két-két előadást tartottak. A szlovák kör nem kapta meg a tananyagot. Állítólag más falusi pártszervezetnek kézbesítették ki az ő brosúráikat. A járási pártbizottság részéről gyors intézkedésre van szükség, hogy az őrsújfalusi pártszervezet mielőbb megkapja a brosúrákat. Az évzáró taggyűlés az idén komo­lyabban foglalkozott a pártoktatás hibáival, s a határozatba már nem­csak az általános feladatok kerültek be, hanem a konkrét teendők is. A pártbizottság havonta egyszer nemcsak foglalkozni fog az ideoló­giai munkával — így a pártoktatás­sal is —, hanem felelősségre vonja azokat a párttagokat, akik valami ok miatt elhanyagolják feladataikat. Szi­gorúbban veszik a pártoktatáson való részvétel ellenőrzését is, és azt, hogy a propagandisták jól felkészüljenek az előadásokra, a hallgatók pedig a vitákra. Az évzáró taggyűlés részletesen foglalkozott a gazdasági kérdések­kel, a tömegszervezetek problémái­val, azonban a fő súlyt a pártszerve­zet tevékenységére, a kommunisták munkájára fordította. A vitában töb­bek közt a szlovák elvtársak szor­galmazták, hogy a faluban sok ma­gyar dolgozó van, akik megérdem­lik, hogy felvegyék őket a párttagok sorába. E javaslat alapján nagy fi­gyelmet fordít a pártszervezet arra, hogy a faluban több párttag és tag­jelölt kerüljön ki az öntudatos és párthoz hü fiatalok közül. A KÖLCSÖNÖS TISZTELET és meg­értés, amely a szlovák és magyar kommunisták közt fennáll — s ezt az évzáró taggyűlésen tapasztalhattuk — a pártonkívüliek körében is meg­van. Ez a tény biztosíték arra, hogy a falusi pártszervezet évzáró taggyű­lésének sokat ígérő határozatait és a falu lakosságának jólétét célzó egyéb feladatokat az őrsújfalusi kommunisták a pártonkívüli dolgo­zókkal közös akarattal maradéktala­nul teljesítik. Drábek Viktor soraiba. A vörös hadsereg soraiba azokat veszik fel, akik készek erejü­ket, életüket feláldozni az Októberi Forradalom vívmányainak, a szovjetek hatalmának és a szocializmusnak meg­védéséért. Ahhoz, hogy valakit felvegyenek a vörös hadsereg kötelékébe a katona­bizottság ok, vagy a szovjet kormányt támogató demokratikus szervezetek, a párt- és szakszervezetek, vagy leg­alábbis e szervezetek két tagjának ajánlása kell. Ezzel a szovjet kormány kinyilatkoztatta és gyakorlatilag meg­valósította a proletárhadsereg osztály­jellegét, megszervezésének osztály­elveit. A vörös hadsereget kezdetben a z önkéntesség elve alapján szervezték, mivel a szovjet korniány által felosz­latott cári hadsereg katonái a sokáig •tartó háború és a nélkülözések követ­keztében kimerülve hazavágytak a bé­kés életre, az új hadsereg építésének pedig a szocializmusért határtalanul lelkesedő, öntudatos harcosokra kel­lett támaszkodnia. vörös hadsereg gerincét termé­szetesen a régi vörös gárdák és a forradalmi ezredek legénysége képezte. 1918 első negyedévében több mint százezer önkéntes jelentkezett soraiba. Lenin szívén viselte az új proletárhadsereg ügyét és a frontra induló első menetalakulatokhoz inté­zett beszédében újra felhívta figyel­müket küldetésükre: „Ennek a hadse­regnek a hivatása, hogy megoltalmazza a farradalom vívmányait, népi hatal­munkat, a katona-munkás- és paraszt­küldöttek szovjetjeit, az egész új, demokratikus rendet a nép valamennyi ellenségével szemben, akik minden eszközt igénybe vesznek, hogy meg­ássák a forradalom sírját... Azok az elvtársak, akik a lövészárkokba indul­nak, támogassák a gyengéket, erősít­sék az ingadozókat és lelkesítsék sze­mélyes példamutatásukkal a, fáradta­kat". Az új hadsereg 1918. február 23-án esett át a tűzkeresztségen, amikor is a Február 18-ikán a Balti-tengertől a Fekete-tengerig megindult német A Vörös Gárda a Szmolnij előtt offenzívakor a Veszélyben a szocialista haza lenini jelszóra a kommunisták és komszomolisták lelkes ezreivel gyara­podva Pszkovnál és Narvánál megsem­misítette a német imperializmus csa­patait és elhárította a halálos ve­szélyt. Ez az évforduló azóta is a szovjet hadsereg napja. A szovjet hadsereg megalakulásának első napja óta mindenkor kitartóan védelmezte a nép életét és vívmányait s emellett a békének és a népek test­vériségének gondolatát hirdette. Ez a hadsereg a hitleri fasizmus leverése után, melynek során felszabadított bennünket is, tovább őrködik a haza biztonsága felett és bekapcsolódik az ország békés termelő életébe. Lőrincz László Örömhír Handlováról A Déli-bánya II. rétegén két Donbasz-kombájnt állítottak be a múlt év végén. Sokan idegenked­tek tőlük, de Glos Ján mérnök lelkes híve minden újításnak és a kételkedőket is meggyőzte a gépesítés szükségességéről, ki­használhatóságáról. Már-már úgy látszott, hogy a borúlátóknak lesz igazuk. Nem le­hetett kihasználni a kombájno­kat, mert a kettős falat víz ön­tötte el. Sok fáradtságba került, de bányászaink legyőzték ezt az akadályt is. Fokozatosan javultak a viszonyok, „szóhoz" jutottak a kombájnosok is. Glos mérnök — a részleg vezetője — feketén a szénportól, de csillogó szemmel jön ki sokszor velünk együtt a bányából: — Bevált a kombájn. Januárban már kétszer értek el 40 m-en felüli eredményt kom­bájnnal, ami handlovai méretben szép eredmény. A két „Donbasz"\ nagyban hozzájárult a Déli-bánya 1 sikeréhez. Tóth János 1 ÜJ SZO 5 ír 1958. január 30.

Next

/
Thumbnails
Contents