Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)
1958-01-29 / 29. szám, szerda
il ÚJ s zó DR AGA TAKARMÁNY A bürokrácia, Sajnos, még ma is sok kárt okoz. Ezúttal a vilkei szövetkezettel történt érdekes esetre szeretnék rámutatni, ahol a tagság a szenvedő alany. Még tavaly történt, úgy újesztendő táján, hogy a Banská Bystrica-i Gyümölcs- és Zöldségüzlet n. v. losonci üzeme megállapodást kötött a vilkei szövetkezettel, hogy részükre 25 árnyi területen sárgarépát termesztenek. Kikötötték, hogy a legkisebb mennyiség 32 mázsa lehet. — A megállapodás értelmében — mondja Kovács Arpád szövetkezeti elnök — idejében hozzáláttunk a talaj megműveléséhez és előkészítéséhez. A szorgalmas munka eredménye az lett, hogy a 25 árnyi területen 150 mázsa sárgarépa termett. Értesítettük az üzemet. Ki is jöttek, s nagy meglepetésünkre mindössze 26 mázsát vettek át a múlt év őszén, azzal, hogy a hat mázsát tegyük el, talán tavaszszal még átveszik, ha szükség lesz rá. És a többit... ? — Etessük meg a marhákkal — hangzott a válasz. Joggal foglalkoztatta és foglalkoztatja a vilkei tagságot a kérdés: Csak ennyit ér egy nemzeti vállalat megállapodása? A begyűjtést csak így tudják biztosítani ? Vagy lehet kötni szerződést, csak úgy, minden kötelezettség nélkül? Hisz a munkát á tagság elvégezte, a munkaegységeket is kifizették érte. Ezzel persze senki sem törődik. Fizessen rá a szövetkezet. Ez a cél? — kérdik ma is Vilkén. Ahogy Kovács Arpád elnök mondja: — Azzal a munkával, amivel 25 árnyi területet előkészítettük és megmunkáltuk, hogy a 150 mázsa sárgarépa megteremjen, meg tudtunk volna művelni 10 hektár kukoricaföldet. A kukoricát nemcsak megkapálni, de letörni és be is tudtuk volna hordani. Ezt fizette rá ebben az esetben szövetkezetünk. S az eredmény? A vilkei szövetkezet tagsága ezek után — legalább is ezt már lesz'igezték — nem köt több szerződést, amikor az csak az egyik félre kötelező. - Elismerjük — mondja Pálik Gyyla. a szövetkezet könyvelője —, hogy tavaly járásunkban nagyon jó volt a sárgarépatermés, volt belőle bőven. De kerületünk más vidékén, Szlovákia más területén nem ez volt a helyzet. Miért nem adta át a losonci üzem a felesleget — ha volt egyáltalán — más járás, vagy más kerületben működő zöldségfelvásárló-üzemnek? Mindenre csak a szövetkezet tagsága fizessen rá ? Mert marháink és sertéseink elfogyasztják ugyan a sárgarépát, ami jó eledel is nekik, de tudni kell azt is, hogy ez milyen drága eledel. Sólyom László, Losonc A párt gondoskodása a proletariátus véderejérll 40 évvel ezelőtt alakult meg a Vörös Hadsereg Vöröskatonák egy csoportja az ellenség főhadiszállásának után. elfoglalása Részt vesznek az ifjúsági alkotó-versenyen A Komáromi Mezőgazdasági Szakiskola CSISZ-szervezete az elmúlt évek során figyelemre méltó eredményeket ért el. A siker azonban nem tette elbizakodottá a fiatalokat. Ebben az iskolaévben még szorgalmasabban dolgoznak, hogy még több sikerrel öregbítsék iskolájuk CSISZ-szervezetének hírnevét. Tánccsoportjuk, amely részt vett a Bratisíavában tavaly megrendezett versenyen, szép helyezést ért el. A tánccsoporton kívül még más csoportok és érdekkörök is működnek. Az irodalmi kör keretében Fučík-jelvényt szerző verseny folyik. Ezt a kört a CSISZ-tagok nagy része örömmel látogatja. A színjátszó csoport gazdag esztrádműsorral szórakoztatja a közeli falvak dolgozóit. A CSISZ-szervezet tagjainak minden igyekezete most arra irányul, hogy a közeljövőben megrendezésre kerülő járási ifjúsági alkotó-versenyen a lehető legjobban szerepeljenek. Czita Béla, Nagykeszi. | A kollektív munka hatása A Csehszlovák Vöröskereszt sajógömöri csoportja már több esztendeje a tornaijai járás legjobban működő csoportjaihoz tartozik. A vándorzászlót az utóbbi években egymás után négyszer nyerték el. Sikerük elsősorban annak tulajdonítható, hogy minden tag tisztában van a CSVK feladatával. Tudják, hogy a CSVK jó működése mindnyájunk érdeke. Az előírt tervet mindig túlteljesítik. Gömörön annyian álltak a véradók sorába, mint sehol másutt A tagság ' között példás kollektív szellem uralkodik. A vezetőség és a tagság együttműködik és a tagok állandóan fejlesztik tudásukat. A PZO tanfolyamok és az egészségügyi filmek iránt is nagy az érdeklődés. A legbüszkébbek a kitűnően felszerelt egészségházukra, melynek alig akad párja a járásban. Ehhez hozzátehetjük még. hogy nemcsak az egészségügy, hanem kulturális téren is élénk tevékenységet fejtenek ki. Szabad idejUkben színdarabok betanulásán fáradoznak. Batta György, Tornaija! pl enin, a Népbiztosok Tanácsa efj nevében 40 évvel ezelőtt, 11918. január 28-án aláírásával szentesítette azt a dekrétumot, melyet a ' III. szovjetkongresszus a proletárálI lam szocialista forradalmi vívmányaiI nak és rendjének védelmére létesítendő vörös hadsereg felállításáról előzőleg elfogadott. Mi tette szükségessé ezt az intézke, dést és hogyan alakult meg a proletárhadsereg ? Már annakidején, az Októberi Szo) cialista Forradalom előkészítésének időszakában, különösen pedig az 1917. ' évi véres júliusi napok után a városok | és nagyvállalatok munkásai önkéntes ivörös gárdákat szerveztek a közrend fenntartására, a februári forradalom 1 vívmányainak védelmére, az orozva táI madó reakció ellen, az üzérkedések és L ellenforradalmi megmozdulások elfoj' tására stb. Ezek a vörös gárdák nagy I szerepet játszottak aztán az Októberi I Forradalomban. Ezekhez a vörös gárdistákhoz csatlakoztak még a felbom' lott cári hadsereg forradalmi ezredei, | melyekben a bolsevik agitátorok fel, világosító munkája megtette a hatását, ' és hatalmas tömegek álltak a forraI dalom mellé. Ebben az időben kimonI dott öntudatos proletárhadsereg azon: ban még nem létezett. A bolsevikok pártja a hatalom átvé| tele után következetesen síkra szállt i sokszor hangoztatott elvének megvalósításáért : az imperialista háború meg' szüntetéséért és az annexiók nélküli j igazságos béke azonnali megkötéséért. | Ezt hirdette a III. szovjet kongresz! szus híres Békedekrétuma. égis az imperialista hatalmak bűnös politikája miatt a szovjet haI talomnak harcba kellett bocsátkoznia a proletárállam védelméért és béké-jéért, az országra minden oldalról ragadozó módjára rácsapott ellenforradalmi bandák és a mögöttük álló imperialista hadseregek ellen. A nép államának tehát gondolnia kellett védelmére. A nép megértette a veszélyt és a forradalom győzelmének első napja óta felsorakozott a vörös zászlók alá, hogy szembe szálljon a cárizmus restaurálására felkelt erőkkel. A lelkesedő tömeg azonban önmagában nem lett volna képes győzni. Szükség volt egy kiképzett, fegyelmezett, reguláris proletárhadsereg felállítására, és ezt iktatta törvénybe 1918. január 28-án a Népbiztosok Tanácsának szóban forgó rendelete. Lenin már „A dolgozó és kizsákmányolt nép jogainak kinyilatkoztatása" című deklarációtervezetben rámutatott egy ilyen hadsereg felállításának szükségére, amikor ezt írta: „Az Alkotményozó Gyűlés annak érdekében, hogy a hatalom teljességét biztosítsa a dolgozó tömegek számára, és kiküszöbölje a kizsákmányolok uralma visszaállításának minden lehetőségét, elrendeli a dolgozók felfegyverzését, a munkások és parasztok szocialista vörös hadseregének megalakítását és a vagyonos osztályok teljes lefegyverzését." Az új hadseregnek tehát egészen más volt a rendeltetése és szelleme, mint a réginek. A szovjet hatalom pillére volt. munkás-paraszt vörös hadsereg a Népbiztosok Tanácsa rendeletének értelmében a következő alapelvre épült: 1. A munkás-paraszt vörös hadsereg a dolgozó osztályok legöntudatosabb szervezett elemeiből alakul meg; 2. az Oroszországi Köztársaság minden 18. életévét betöltött polgára beléphet ********** ***** ********** ** *** ** **** ** ** ******************************************************** ** ********* KÉSŐ DÉLUTÁN érkeztünk örsújfaluba. Az emberek már jó estét kívántak egymásnak. Az utcán egy magyar ember tört szlováksággal köszöntötte szlovák falubelijét, s az magyarul válaszolt az üdvözlésre. Ez a különös megbecsülés és tisztelet a kultúrházban is megnyilvánul, ahol a szlovák és magyar fiatalok asztaliteniszt játszanak, együtt szórakoznak. Egy másik szépen feldíszített helyiségben a kommunisták évzáró taggyűlésükre gyülekeznek, amelyre a községben lakó üzemi pártszervezetekben szervezett párttagokat és tagjelölteket is meghívták. A falusi pártszervezet tagjain kívül a pártonkívüliek is tudtak az évzáró taggyűlésről. A kommunisták már hetekkel ezelőtt beszéltek róla a nyilvánosság előtt, magyarázták a lakosságnak, hogy az évzáró taggyűlés nagy jelentőségű nemcsak a pártszervezet, hanem az egész falu életében. Hiszen az évzáró taggyűlésen főképpen a szövetkezetről lesz szó, az eddigi eredményekről s a további fejlődésről. Büszkék is arra a szövetkezet tagjai, hogy tavaly október 10-ig teljesítették a tejbeadást, s az év végéig még 55 000 liter tejet adtak közellátásunknak. Tojásból már júniusban teljesítették a tervet, s ezenfelül több mint 56 000 darabot adtak az állami felvásárlásra. Sertéshúsból, marhahúsból és baromfiból is többet adtak az előírtnál. A BESZÁMOLÓ és a vita hangsúlyozta is, hogy nem lehetnének ilyen jók az eredmények, ha a földművesszövetkezetben nem egymás mellett, hanem egymással szemben állnának a magyar és szlovák szövetkezeti tagok. Nehezen ment volna a járási méretben hátul kullogó szövetkezetnek előretörni. Igaz, hogy az EFSZ gazdálkodásában van még javítani való. Az ő rsújfalusi pártszervez et az EFSZ további megerősödésével foglalkozott — Valamikor szövetkezetünkben — mondotta a gyűlésen Stanko elvtárs, a szövetkezet elnöke — egy emberre 20-20 hektár föld jutott megművelésre. Ilyen körülmények között csak a vetést tudtuk biztosítani, az aratás és a kapásnövények gondozása már nehézségekkel járt. Amióta a cserháti szövetkezetnek és az állami gazdaságnak átadtunk földjeinkből, jobban futja az erőnkből. Az igaz, hogy az EFSZ gazdálkodása javult, de — mint mondottuk — még sokat kell fejlődnie. Hiba volt azonban, hogy a vitában a felszólalók nagy része csak az objektív okok keresésével foglalkozott. Keveset beszéltek arról, mit kell tenni a szövetkezet megerősítése érdekében. Néhány elvtárs, akik tavaly azzal bíztatták a szövetkezeti tagságot, hogy zárszámadáskor munkaegységenként 7 korona részesedés jut, most önmagukat hibáztatja, hogy a szövetkezet nem tudja beváltani ezt az ígéretét. Igaz, hogy a múlt évi gazdasági eredmények jók voltak, de az 1956-os évből rendezetlen ügye van a szövetkezetnek a gépállomással és a bankkal. Ezekkel a hátralékokkal az EFSZ nem számolt a múlt évi terv kidolgozásakor. A járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya sem figyelmeztette őket erre a dologra, amikor a tervet átvizsgálta és jóváhagyta. A KOMMUNISTÁK FELADATA lesz, hogy megmagyarázzák a szövetkezet tagjainak, hogy további jó munkával meg lehet szabadulni a régi tehertől és tovább lehet fejleszteni a szövetkezetet. A közös vagyon megbecsülésére is nevelni kell az embereket. Az ez évi eredmények aztán még jobbak lehetnek s a hétmillió koronás értékű közös gazdaság tovább gyarapodhat. Az évzáró taggyűlés határozata alapján a falusi pártszervezet havonta legalább egyszer foglalkozni fog az EFSZ politikai és gazdasági problémáival. A kommunisták a jövőben nagyobb igyekezetet fejtenek ki a szövetkezet megerősítésében. Hiba azonban, hogy az őrsújfalusi kommunisták figyelmen kívül hagyták, hogy pártcsoportot kellene alakítani a szövetkezetben. Tizennégy párttag dolgozik az EFSZ-ben, akiknek pártunk alapszabályzata értelmében pártcsoportba kellene tömörülniök. E feladat valóra váltása jó hatással lenne a szövetkezet gazdasági fejlődésére. Sok a pótolni való az ideológiai nevelés terén is. A pártbizottság beszámolója számot adott arról, hogy az előző évzáró taggyűlésen határozatot fogadtak el a pártoktatás megjavítására. Ennek a célkitűzésnek azonban nem volt foganatja. Az 1956/57-es pártoktatási évben csak három esetben volt iskolázás. Az elvtársak ugyan többször is összejöttek, de nem jött el a propagandistájuk. Máskor fordítva volt, eljött a propagandista, de nem jöttek el a hallgatók. EBBEN AZ ÉVBEN sem sikerült felszámolni a pártoktatás szervezésében előforduló hibákat. Mind a magyar, mind a szlovák körben csak két-két előadást tartottak. A szlovák kör nem kapta meg a tananyagot. Állítólag más falusi pártszervezetnek kézbesítették ki az ő brosúráikat. A járási pártbizottság részéről gyors intézkedésre van szükség, hogy az őrsújfalusi pártszervezet mielőbb megkapja a brosúrákat. Az évzáró taggyűlés az idén komolyabban foglalkozott a pártoktatás hibáival, s a határozatba már nemcsak az általános feladatok kerültek be, hanem a konkrét teendők is. A pártbizottság havonta egyszer nemcsak foglalkozni fog az ideológiai munkával — így a pártoktatással is —, hanem felelősségre vonja azokat a párttagokat, akik valami ok miatt elhanyagolják feladataikat. Szigorúbban veszik a pártoktatáson való részvétel ellenőrzését is, és azt, hogy a propagandisták jól felkészüljenek az előadásokra, a hallgatók pedig a vitákra. Az évzáró taggyűlés részletesen foglalkozott a gazdasági kérdésekkel, a tömegszervezetek problémáival, azonban a fő súlyt a pártszervezet tevékenységére, a kommunisták munkájára fordította. A vitában többek közt a szlovák elvtársak szorgalmazták, hogy a faluban sok magyar dolgozó van, akik megérdemlik, hogy felvegyék őket a párttagok sorába. E javaslat alapján nagy figyelmet fordít a pártszervezet arra, hogy a faluban több párttag és tagjelölt kerüljön ki az öntudatos és párthoz hü fiatalok közül. A KÖLCSÖNÖS TISZTELET és megértés, amely a szlovák és magyar kommunisták közt fennáll — s ezt az évzáró taggyűlésen tapasztalhattuk — a pártonkívüliek körében is megvan. Ez a tény biztosíték arra, hogy a falusi pártszervezet évzáró taggyűlésének sokat ígérő határozatait és a falu lakosságának jólétét célzó egyéb feladatokat az őrsújfalusi kommunisták a pártonkívüli dolgozókkal közös akarattal maradéktalanul teljesítik. Drábek Viktor soraiba. A vörös hadsereg soraiba azokat veszik fel, akik készek erejüket, életüket feláldozni az Októberi Forradalom vívmányainak, a szovjetek hatalmának és a szocializmusnak megvédéséért. Ahhoz, hogy valakit felvegyenek a vörös hadsereg kötelékébe a katonabizottság ok, vagy a szovjet kormányt támogató demokratikus szervezetek, a párt- és szakszervezetek, vagy legalábbis e szervezetek két tagjának ajánlása kell. Ezzel a szovjet kormány kinyilatkoztatta és gyakorlatilag megvalósította a proletárhadsereg osztályjellegét, megszervezésének osztályelveit. A vörös hadsereget kezdetben a z önkéntesség elve alapján szervezték, mivel a szovjet korniány által feloszlatott cári hadsereg katonái a sokáig •tartó háború és a nélkülözések következtében kimerülve hazavágytak a békés életre, az új hadsereg építésének pedig a szocializmusért határtalanul lelkesedő, öntudatos harcosokra kellett támaszkodnia. vörös hadsereg gerincét természetesen a régi vörös gárdák és a forradalmi ezredek legénysége képezte. 1918 első negyedévében több mint százezer önkéntes jelentkezett soraiba. Lenin szívén viselte az új proletárhadsereg ügyét és a frontra induló első menetalakulatokhoz intézett beszédében újra felhívta figyelmüket küldetésükre: „Ennek a hadseregnek a hivatása, hogy megoltalmazza a farradalom vívmányait, népi hatalmunkat, a katona-munkás- és parasztküldöttek szovjetjeit, az egész új, demokratikus rendet a nép valamennyi ellenségével szemben, akik minden eszközt igénybe vesznek, hogy megássák a forradalom sírját... Azok az elvtársak, akik a lövészárkokba indulnak, támogassák a gyengéket, erősítsék az ingadozókat és lelkesítsék személyes példamutatásukkal a, fáradtakat". Az új hadsereg 1918. február 23-án esett át a tűzkeresztségen, amikor is a Február 18-ikán a Balti-tengertől a Fekete-tengerig megindult német A Vörös Gárda a Szmolnij előtt offenzívakor a Veszélyben a szocialista haza lenini jelszóra a kommunisták és komszomolisták lelkes ezreivel gyarapodva Pszkovnál és Narvánál megsemmisítette a német imperializmus csapatait és elhárította a halálos veszélyt. Ez az évforduló azóta is a szovjet hadsereg napja. A szovjet hadsereg megalakulásának első napja óta mindenkor kitartóan védelmezte a nép életét és vívmányait s emellett a békének és a népek testvériségének gondolatát hirdette. Ez a hadsereg a hitleri fasizmus leverése után, melynek során felszabadított bennünket is, tovább őrködik a haza biztonsága felett és bekapcsolódik az ország békés termelő életébe. Lőrincz László Örömhír Handlováról A Déli-bánya II. rétegén két Donbasz-kombájnt állítottak be a múlt év végén. Sokan idegenkedtek tőlük, de Glos Ján mérnök lelkes híve minden újításnak és a kételkedőket is meggyőzte a gépesítés szükségességéről, kihasználhatóságáról. Már-már úgy látszott, hogy a borúlátóknak lesz igazuk. Nem lehetett kihasználni a kombájnokat, mert a kettős falat víz öntötte el. Sok fáradtságba került, de bányászaink legyőzték ezt az akadályt is. Fokozatosan javultak a viszonyok, „szóhoz" jutottak a kombájnosok is. Glos mérnök — a részleg vezetője — feketén a szénportól, de csillogó szemmel jön ki sokszor velünk együtt a bányából: — Bevált a kombájn. Januárban már kétszer értek el 40 m-en felüli eredményt kombájnnal, ami handlovai méretben szép eredmény. A két „Donbasz"\ nagyban hozzájárult a Déli-bánya 1 sikeréhez. Tóth János 1 ÜJ SZO 5 ír 1958. január 30.
